A Hon, 1865. október (3. évfolyam, 225-250. szám)
1865-10-20 / 241. szám
Végül az „Ost. D. Post“ Eugen herczeg érczbe öntött komor arczvonásait hívja segítségül, hogy ettől ijedjenek meg azok, a kik a dualismus vagy föderalismus szétrobbantó lőporával a Reichseinheitot lerombolni törekednének.“ — Legyünk elébb itthon, készen és tisztában. Ezen czim alatt, a „Wanderer“-ben olvassuk: „Schmerling urnák következménydus „várhatunk“-ja után, melylyel az állapotok bizonytalansága fölött uralkodhatni vélt volna , újabb időben ezen mottót halljuk: Legyünk elébb itthonn, készen és tisztában. A legifjabb félhivatalos sphinx irta ezt zászlóba, hogy ezen jelszóval visszatartja azokat, akik a kormányt sürgetik. E lap szerint minden oppositionak hallgatni kell, míg a belügyek tisztába nincsenek hozva. Azonban nem így áll a dolog. Aki jó barátját ebédre hívja, meg szokta nevezni a többi meghívottat is, különben megeshetik, hogy gazdagon rakott asztala körül a helyek üresen maradnak. Hasonlókép járhat az oly minisztérium is, mely mindig csak a meglepetés politikájával akar hatni, és épen nem árulja el, mely oldalon kell barátait keresni ? „Az absolut kormányok nincsenek arra utasítva, hogy kormánypártot gyűjtsenek. Az absolut akarat adja az irányt, s csak az a kérdés: czéljai valósíthatók-e vagy nem? Ha czéljai meghiúsultak, nem marad egyéb hátra, mint megváltoztatni a rendszert, s egyezkedés útján valósítani azt, mit az absolutisticus eszközökkel kivívni nem sikerült. Más szóval: Bach után Schmerling úr következett. Az absolut miniszter után, az úgynevezett alkotmányos miniszter. „De már csak az úgynevezett alkotmányos kormány sem nélkülözheti a pártalakítást. E törekvés sikerülni is szokott mindaddig, míg a kormány valóban híve marad az alkotmányos eszméknek. „Amidőn a mostani kormány az ügyek élére állott, valóban nem talált oly kész pártra, mely örömest csatlakozott volna hozzá. Vártuk, hogy a kormány igyekezni fog a bizalmat megnyerni, úgy a liberálisok előtt, akik a sok csalódás után igen óvatosak lettek, mint a conservativek előtt, akik ezen kormány állandóságában kétkedtek. A centralisták azonnal megértették, hogy ezen kormányban legkedvenczebb eszméjők ellenségére találtak. A decentralisták, tudják, honnan indult ki a kormány, de hogy meddig akar menni, titok előttük. A kedvező hangulatot, melyet a tartományi gyűlések összehívása idézett elő, a sept. okmányok hatása nagy részben megsemmisítette (?) A tartományi gyűlések az alkotmányos működés fentartását jelentik, ellenben a sept. acták az odrogálásoknak egészen új szabad utat látszanak feltárni. A „Wanderer“ várja, hogy ezen bizonytalan állapotnak elvégre vége vettessék, mert csak így nyerhet a kormány bizonyosan pártot maga körül. Hogy e párt egyszersmind többség is legyen, okvetlenül szükséges, hogy szabadelvű alkatrészekből vegye eredetét. Tehát a kormány tetteit határozó elveknek nem szabad párhuzamban futni a korábbi minisztérium vezéreszméivel. Ha a kormány a szabadelvű decentralizáló irányt akarja követni , mire való a további titkolózás? A pártok várják az elhatározást, mert ettől függ csatlakozásuk. Vagy tán azt várja a kormány, hogy váljon minő fogadtatásban részesülnek előterjesztései az országgyűléseken és a tartományi gyűléseken ? —Úgy látszik, hogy a „Wanderer“ is már a programmot sürgetők sorába állott. Részünkről úgy tartjuk, a kormány programmja világos és egyszerű. A sept.patens az drogálásokat visszavonta, s a kormány a népképviseletek közreműködésével akarja az alkotmány új alapját lerakni.) A szolnoki választókerület tisztelt választóihoz! Tisztelt választók! A fent nevezett kerülethez tartozó több helyről fel lévén szólítva, hogy a szolnoki kerületet, melyet az 1861 -diki országgyűlésen képviselni szerencsém volt, a f. é. dec. 10-kére egybehívott országgyűlésen ismét képviseljem; az irányomban tanúsított bizodalom következtében kötelességemnek tartom a t. választókkal politikai nézeteimet s az általam ezen országgyűlésen követendő irányt közölni. Ezen országgyűléstől várja a nemzet, hogy alkotmányos jogait és alkotmányos szabadságait visszaszerezze, ettől várja közjogi kérdéseinek állandó megoldását, s ettől várja végre a nemzet anyagi silány helyzetének javulását, — mind fontos feladatok, melyeket megoldani ezen országgyűlés van hivatva. Hazánk közjogi kérdései közt fontos helyet foglal jelenleg Magyarország közjogi helyzete a birodalom , illetőleg a lajthántúli tartományok irányában. Ezen helyzetet azonban világosan meghatározza az 1723-ik évi 1-ső és 2-ik t. ez, vagyis a pragmatica sanctio, meghatározzák ezt az 1790 ik évi 10- és 12 ik t. ez, melyek Magyarország függetlenségét ismételve biztosítják, — meghatározzák ezt az 1848 ki törvények, melyek nem teremtettek Magyarországra nézve új közjogi helyzetet, de melyek az előbb hozott ilynemű törvényeket életbe léptették, — meghatározza végre ezen helyzetet az 1861-ki országgyűlés felirata, mely Magyarország közjogi állását a birodalom irányában oly világosan megfejti. Ezen fent említett törvények határozottan kijelölik Magyarország jogait és annak kötelességeit a birodalom irányában; a mennyiben pedig a lajthántúli tartományok alkotmányos léte következtében oly kérdések merülhetnek fel, melyek ezelőtt nem léteztek s a mennyiben ennek következtében vannak közös ügyek, melyeket a birodalom két felének egyetértőleg kell elintézni, a birodalom két felének alkotmányos képviselete feladatának tartom meghatározni, melyek ezen közös ügyek és miként kezeltessenek azok. Ezen ügyek megállapítása és eldöntésénél azonban figyelembe kívánom vétetni a következőket: 1. Hogy Magyarország területi épsége sértetlenül fentartassék, *— és pedig hogy Erdély irányában 1848-ik évi VII. t. ez., mely az uniót kimondta, melyet az erdélyi országgyűlés az 1848-kil-ső t. ez. által elfogadott, véglegesen érvényesíttessék; — Horvátországot illetőleg pedig, mely eddig is Magyarország társországa volt, határozza meg a két ország alkotmányos törvényhozása a két ország közötti kapcsolatot. 2. Hogy Magyarország önállása, melyet a fent idézett törvényczikkeken kívül még számtalan törvény és királyi hitlevél biztosit, ezentúl is fentartassék s Magyarország ezentúl is önálló nemzetnek tekintessék, mely a kölcsönös beleegyezéssel hozott sanctio pragmatica által kötelezettséget vállalt ugyan az uralkodó család irányában, de oly kötelezettségeket, melyek viszont Magyarország jogait és nemzeti önállóságát ugyanezen törvények által biztosítják. 3. Hogy Magyarország önálló története alapján kifejlett ősi alkotmánya teljes mértékben fentartassék, s különösen fentartassék a nemzet alkotmányától elválaszthatlan azon joga, hogy törvényt csak a nemzet a koronás királylyal egyetértőleg hozhasson. 4. Hogy fentartassék az alkotmányunkkal összeforrt önkormányzatunk, a törvény előtti egyenlőség s a legkifejlettebb egyéni szabadság alapján. 5. Hogy saját alkotmányos jogaink és alkotmányos szabadságaink biztosítására a lajthántuli tartományoknak annyi szabadság és oly kiterjedt önkormányzat adassék, mint a mely bennünket törvény szerint megillet, hogy ezáltal is saját alkotmányunk a lajthántuli tartományok érdekeltsége által újabb biztosítékot nyerjen. Ezen alapon kívánom közjogi kérdéseink megoldását, s ez alapon kívánom, hogy a birodalom két felének törvényes képviseletei állapítsák meg a közös ügyeket és határozzanak azoknak miként leendő kezelése felett. Magyarországnak ezen fent említett alaptörvényei és azoknak fent említett magyarázata foglalják magukban azon biztosítékokat, melyeket — véleményem szerint — a megkoronázandó magyar királynak a koronázási hitlevélben el kell ismernie, mert csak ezen alapon hiszem kielégíthetőnek a nemzetet, és a közjogi kérdéseink megoldása csak úgy lehet állandó, ha az érdekelt felek abba őszintén belenyugosznak. Ezen közjogi kérdések eldöntése után számtalan belkérdés van, mely az összeülendő országgyűléstől várja megoldását. Hogy a törvény előtti egyenlőséget nemzet-, vallás- és osztálykülönbség nélkül fentartani akarom , azt kimondanom sem kell. A nemzetiségi kérdést nem kiváltságok, hanem átalános egyenlőség alapján kívánom megoldatni : — a hon minden egyes polgára, tartozzék az bármely nemzetiséghez, élvezze egyenlően alkotmányunk jótéteményeit, — ha pedig a hazának egy ajkú vagy más vallásu fiai mint egyes nemzetiség egyesülni akarnak, hogy vallásuk, nyelvük, tanintézeteik s egyéb külön ügyeiket kezeljék, e jogot nem akarom tőlök megtagadni , de fen kívánom tartani azon fogalmat, hogy a magyar hazában lakó egyes külön ajkú nemzetségek összesen egy nemzetet képeznek, s ez a magyar nemzet. — Ezen nemzetiségi kérdés megoldására nézve különben véleményem az, hogy ha az minden idegen befolyástól menten magukra az érdekelt nemzetségek és illetőleg azok egyes tagjaira bizatik, ezt minden érdekelt félnek és az összes nemzet tökéletes megelégedésére meg lehet oldani. A vallásegyenlőség mind elvben, mind kivitelben már elismert tény, ezt fentartani és kifejteni a jelen kor feladatának tartom, s e tekintetben alig van már megoldandó kérdés, mint az izraeliták kérdése. Ezt is szabadelvű irányban kívánom megoldani; de ha a nemzet elismeri az izraeliták azon jogát, hogy ők is — mint ezen hazafiai — kik az országos terheket egyaránt viselik, az alkotmány jótéteményeit úgy élvezhessék, mint e hon többi polgárai; viszont követelheti tőlök a nemzet, hogy az eddig általuk követett szigorú elkülönítéssel felhagyván, a nagy nemzettestbe beolvadjanak. — Minthogy pedig ezen szigorú elkülönítést az izraeliták vallása foglalja magában, ezen kérdés megoldására egyedül czélravezetőnek találom a polgári házasság életbeléptetését, mely ép oly szabadelvű intézmény, mint az, hogy az izraeliták honpolgári jogai elismertessenek. Törvénykönyvünk új összeállítását a jelen országgyűlés egyik feladatának tartom, szükségesnek látom pedig azt azért, Mert a törvény előtti egyenlőség kimondása s az urbériség megszüntetése által megváltoztak társadalmi viszonyaink, birtokviszonyaink és törvénykezési viszonyaink, mert az ősiség eltörlése által változást szenvedtek öröködési viszonyaink, mert a telekkönyv behozatala által, melyet megszüntetni, nem hiszem, hogy a nemzet érdekében legyen, megváltoztak hitelviszonyaink; ezen változott viszonyoknál fogva törvénykönyvünket a kor igényei szerint összeállítani elmellőzhetően szükségnek tartom ; ennek eszközlésénél azonban nem akarok oly elméleteket alkalmazni, melyek a kivitelben nemzeti sajátságainkkal ellenkeznek, hanem hazánk történelme alapján kifejlett törvényeinket a lehető legegyszerűbb alakban, a kor igényei szerint módosítani szükségesnek tartom. Az országos kormányformát illetőleg, ragaszkodom a parlamentáris felelős kormány eszméjéhez nem csak azért, mert ez a jogfolytonosság kifolyása, hanem azért is, mert ebben látok legtöbb biztosítékot nemzeti önállásunk és nemzeti egységünk kifejtésére. A megyék rendezésének szükségét már az 1848-iki országgyűlés is kimondta az által, hogy a megyéket illetőleg csak ideiglenes intézkedéseket tett. — A megyék rendezése alkalmával szükségesnek hiszem, hogy legyen a megye közönségét képviselő állandó testület, mely nem függ választástól, s melyet sem feloszlatni, sem újraalakítani ne lehessen, — a törvényhozás tárgya lesz meghatározni , kik képezzék ezen megye közönségét, hogy abban a nép minden osztálya az őt megillető befolyást gyakorolhassa. A megyei rendszer összeegyeztetését a parlamentáris felelős kormánnyal nem tartom lehetetlennek ; megengedem, hogy országos kérdésekben áldozni kell a megyéknek eddigi jogaikból, amint az országgyűlési követeknek adandó utasítás jogát már tettleg a jelenben sem gyakorolhatják ; — de a belkérdésekre nézve annál kiterjedtebb hatáskört és önállóságot nyerhetnek a helyhatóságok. A városok és községek szervezését ailalmas községi rendszer életbeléptetése által elkerülhetően szükségesnek tartom. A törvénykezés és közigazgatás rendezése, a megyei és községi szervezet el nem maradható következménye. E tekintetben nézetem, hogy nem annyira rendezett tanáccsal ellátott városokat, mint inkább vidéki törvényszékeket kell állapítani, hogy szűkebb körre kell szorítani a szolgabirák hatáskörét és kiterjeszteni a községek hatáskörét. Óhajtom, hogy a kisebb kir. haszonvételek és szőlődézsmák ügyét tárgyalja ezen országgyűlés. Nem lehet eléggé kárhoztatni azt, hogy ezen kérdéseket sokan felhasználják arra, hogy hiú ígéreteket tegyenek azoknak, kik ezen kérdés megoldásától előnyt várnak; nehogy tehát félreértessem, kijelentem, hogy óhajtom, miszerint ezen kérdésekben intézkedjék az országgyűlés; — de kívánom, hogy ez a tulajdonjog sérthetlensége alapján történjék ; valamint országos szempontból, úgy az érdekeltekre nézve is óhajtandónak tartom, hogy ezen jogok megváltása iránt intézkedjék a törvényhozás; de mindaddig, míg erre nézve országos megállapodás nem eszközöltetett, ezen birtokviszony sértetlenül fentartandó.Hazánk anyagi érdekei ügyében intézkedni ezen Országgyűlés egyik főbb teendőinek tartom. Nem szükség hazánk anyagi helyzetét felemlíteni, eléggé tudjuk azt, mily általánosan terjed az elszegényedés, s ennek elhárítására hathatósan és gyorsan kell intézkedni. Nem kecsegtetem magam azon hiú reménnyel, hogy közjogi helyzetünk rendezése után sokkal kevesebb teher háramoljék az országra s hogy ennek következtében az adó nemeit tetemesen le lehessen szállítani. Az állami viszonyok annyira be vannak bonyolítva , hogy ebből kibontakozni legalább évtizedek kellenek, s bármilyen legyen kormányzatunk alakja, az a kor kívánalmai s az egyesek vagyoni állásánál fogva mindenesetre költségesebb lesz, mint ezelőtt volt, s azért készen kell lennünk arra, hogy ezentúl is elég adót kell fizetnünk. — De ha takarékosság és különösen átalánosan életbe léptetett önkormányzat által nagyon le lehet szállítani az állam költségeit és az adót lehetőleg mérsékelni, — ezen felül még számtalan mód van, mely által az elszegényedést, mely most annyira elterjed, meg lehet akadályozni ; ilyen eszköznek tartom, ha ezen különösen termesztő országban terményeink számára kivitelt eszközlünk ; mert ha van is jelenleg vidékenkint jobb termés, abból mégsem pénzelhetünk, mert a kereskedés pénz hiánya miatt pang, — s mert közlekedési eszközök hiánya s a drága vitelbér miatt az ár, mely a termesztő kezében marad, felette csekély. Azért anyagi jólétünk előmozdítására szükséges, hogy terményeink, mint különösen a gabonanemüek, bors dohány számára világpiaczokat keressünk, hogy ezen pontok felé közlekedést nyissunk, hogy a szállítási vitelbér alábbszállítását eszközöljük, hogy a pénz hiánya miatt pangásban levő kereskedésnek nagyobb lendületet szerezzünk; ilyen eszköznek tartom a pénz és hitelviszonyok oly módoni rendezését, hogy olcsóbb pénz kerülvén forgalomba, az által a gazdászati és gyáripar fejlődhessék, ilyen a vámviszonyok szabályozása hazánk érdekei alapján, ilyen a gazdászat és gyáripar több ágait gátló intézkedések , mint a dohány egyedáruság, a szeszégetés körül jelenleg létező sok akadály megszüntetése. Ezek s számtalan ilynemű eszközök azok, melyek — ha az orszá érdekében intéztetnek el — a közvagyonosodást mozdíthatják elő ép úgy, mint jelenleg a bécsi kormány eddigi eljárása az ellenkező irányban az ország és az egyesek elszegényedését vonta maga után. — Ez oknál fogva hazánk ezen anyagi kérdései az egybegyűlendő országgyűlés által különösen figyelembe veendők. Ezek azon belkérdések, melyeket elintézni a jövő országgyűlés van hivatva, — mindannyi fontos teendők, melyektől az ország sorsa s hazánk jövője függ. Az országgyűlés által követendő eljárásra nézve véleményem, hogy a törvényes állapot mielőbbi helyreállítása czéljából az Országgyűlés egyik első teendői közé tartozik a megyei önkormányzat mielőbbi életbeléptetését szorgalmazni, hogy a nemzet a múlt rendszert képviselő egyénektől mielőbb megszabaduljon, s az önkormányzatot a nemzet kezeibe vévén, a hivatalokat oly egyénekkel töltse be, kikben központosul azon bizodalom, hogy kötelességeiket lelkiismeretesen s a közjó érdekében teljesitendik. Az országgyűlés irányára nézve véleményem, hogy mig egyrészt kötelessége szigorúan a törvényességhez ragaszkodni és annak teljes életbeléptetésére határozottan felszólalni, — úgy másrészt a tanácskozmánynak higgadtnak és minden szenvedélyes kifakadástól mentnek kell lenni, — s mivel ünnepelt hazánkfia Deák Ferencz ezen irányt tökéletesen képviseli, mivel ő hazánk közjogi helyzetét a múlt országgyűlés alkalmával oly szabatosan kifejtette, — mivel ő ép oly határozottan ragaszkodik a törvényességhez, a milyen nyugodt kitételeiben, — mivel iránta múltjánál fogva az egész nemzet bizodalommal viseltetik, — mivel ő ritka tulajdonánál fogva a vezérszerepre hivatva van, követni fogom az általa magasra emelt zászlót, mely a törvényességet és a szabadelvűséget képviseli. Ezen országos kérdések elősorolása után áttérek egy, megyénket s különösen ezen választókerületet illető kérdésre s kijelentem, hogy fontos közjogi és belkérdéseink megoldása után, midőn időnk lesz saját házi kérdéseinkkel foglalkozni, szükségesnek látom, hogy ezen nagy kiterjedésű és hosszan elnyúló kettős megye egymástól elválasztassék, mindaddig pedig, míg ez megtörténhetik, a megye székhelyétől oly távol fekvő fekvő érdekében elkerülhetlennek tartom, hogy a megye egyik törvényszéke a Tisza-járás ezen részében, éspedig mint arra legalkalmatosabb városban , Szolnokon megmaradjon. Ezen törvényszék felállításának szükségét különben már a megyei bizottmány 1861-ben is kijelentette, s azért annak fenállása; nem hiszem, hogy bárki által is kétségbe vonathassák. Tisztelt választók ezek elveim, ezek nézeteim, melyeket követni a jövő országgyűlésen, ha ezek nyomán bizodalmukat megnyerni szerencsés lehetek és szavazatukkal a képviselőválasztás alkalmával engem tisztelnek meg : legfőbb iparkodásom leend ezen bizodalomnak megfelelni, legfőbb törekvésem leend az ország törvényes jogait megóvni s ezek alapján a függő közjogi kérdések kiegyenlítését oly módon eszközölni, hogy hazánk jövője biztosítva legyen, hogy felvirulhasson az annyit szenvedett haza és hogy a boldog hazában megelégedett lehessen annak minden hű fia. Adja Isten, hogy ezen óhajtásaink teljesüljenek ! De hogy azt elérjük : tegyünk meg mindent, mit tenni hatalmunkban áll, s mindenekelőtt tartsuk fel az egyetértést, és midőn oly fontos kérdések forognak szóban, ne vezéreljen bennünket hiúság vagy pártszenvedély, s ne szakítsuk meg magunk az erőt, mellyel rendelkezhetünk. Melyek után magamat a tisztelt választók jóindulatába ajánlva, maradok Szolnokon, 1865. október 15-én. a szolnoki kerület tisztelt választóinak kész szolgája gr. Szapáry Gyula. Esztergom testvérvárosok mélyen tisztelt választó közönségéhez! Miután a közelgő országgyűlés alkalmából e testvérvárosok jogosult polgárai részéről több rendbeli felszólítás és buzdító rokonszenvekben részesülni szerencsés valék: mellőzhetlen polgári kötelességnek ismertem e szívélyes felhívásnak engedve, a követjelöltséget elfogadni. Politikai nézeteim irányzatát, főbb mozzanatait röviden következőkben öszpontosítom. A Fejedelem és Nemzet közti szerencsés egyezményt nemcsak politikai jogaink, szabadságaink biztosítása, de vagyoni állásunk, anyagi jobblétünk, felvirágzásunk szempontjából is főtényezőül ismervén, ugyanazt a jogfolytonosság sérthetlen elvéből kiindulva, a Sanctio Pragmatica és szentesített törvényeink, valamint koronázási esküvel biztosítandó sarkalatos ősi jogaink alapján kitelhetőleg előmozdítani törekvendem. — Mihez képest Szent István koronájának területi épsége, Az ország törvényes önállósága, valamint Alkotmányos jogainknak csorbátlan megőrzése képezendik politikai hitvallásom főágazatait. Ezekkel kapcsolatban szent és erős meggyőződésem , miként az emberiség és így Magyarország népeinek nyugalma, megelégültsége is, sok tekintetben azon ihletett reményen sarkallik, melyet az eszmélő, sokszor szenvedő lélek számára egyedül a vallás malaszt teljes sugallata nyújthat! Miért is a törvényesen bevett vallások teljes tisztelete mellett, őseink szent hitét vallani, és ha szükség — mitől azonban a Gondviselés ótalmazzon — mint Esztergom városa szülöttje, védeni is, ünnepélyes kötelmeim közé sorozandom. Ezek után legfőbb figyelmemet az ország anyagi jólétének fejlesztésére fordítandó, örömmel nyúlok azon alkalmak és eszközökhöz, melyek e téren a jövedelmek öregbítése, kiadások csökkentése által sikert ígérnek, eredményezhetnek. E szempontból kiindulva, a törvénykezésnek lehető egyszerűsítése alapján, az igazság olcsóbb kiszolgáltatása , a közadók és terhek úgyszintén a fogyasztási illetékeknek az adózók kimerült erejéhez képesti apasztása, mindenesetre pedig törvényszerűbb, kíméletesb behajtása , — valamint ellenben a földmivelés, ipar és kereskedés gyámolítására, felvirágoztatására vezető utak, módok megkisérése, sőt az országszerte első teendőül ismert fiumei vaspályának mielőbbi kiépítése tekintetéből, a legnagyobbszerű áldozatoknak is készséges felajánlása legbuzgóbb óhajaim, legfőbb törekvéseim közé tartozandnak. A szabad választás elvén sarkalló megyei, úgy városi önkormányzatot — amennyiben a felelős kormány eszméje, jogköre ugyanannak módosítását, megszorítását szükségkép nem követeli — mint a nemzeti jogok alkotmányos védbástyáját s a serdülő ivadék irányadó, lelkesítő növeldéjét továbbá is fentartani óhajtom. Nemkülönben nyíltan kijelentem, hogy én a testvéri egyenlőség magasztos eszméjét a nemzetiségi kérdésre is kiterjesztvén, szeht István koronája alatt egyesült társnemzetek méltányos igényeiket — politikai nemzetiségünk megvédése mellett — tisztelve fogom elismerni. Végre a közgazdászat és népnevelés érdekében, földmivelési iskolák alapítását, a büntető törvénykönyv mielőbbi szentesítését, és ezzel kapcsolatban szabad sajtót, úgyszintén a szabad kereskedés akadályainak lehető gyors elhárítását, és így a nép szellemi, mint anyagi jólétének fokonkinti gyarapodását, boldogulását leghőbb vágyaim közé sorozandóm. Ezek révén mélyen tisztelt választó közönség s politikai gondolkozásom vezéreszméi, melyeket felserdült első ifjúságomtól fogva tántoríthatlanul követtem, és melyeket 1843/fc ik évi országgyűlésen is szabadon vallottam, nyíltan védettem, ------ha ily elvek mellett a határozó többségnek megbecsülhetlen kegyeit, bizalmát megnyerni szerencsés lehetek : a hazai nagy és szent ügy kivivására szerény erőmet, tehetségemet hódoló tisztelettel felajánlom. Esztergomban oct. 15-én 1865. alázatos szolgájuk Meszéna János. Képviselő választási mozgalmak. Trencsinmegye, oct. 10. Baani kerületben: Eördögh Imre 61-i volt képviselő, mellette Hudlik István volt alk. szolgabiró, és Dohnányi Lajos 48/9. évről ismeretes pártos. Trencsini kerületben: Kubicza Pál 48. követ, és képviselő nevét magas nemzeti zászló lengeti. Illava-Puchói kerületben: Szilvay Károly és Androvich Sándor minden rendszernek hű Szolgája. • Besztercze-Bellusi kerületben: Szitányi Bernát volt 61. képviselő. Bitsei kerületben: Urbanovszky Ernő-Zsolnai kerületben: Vitulay József 1848. képviselő,— Bittsanyszky István, s Pongrácz Lajos 1861. évről jelöltek. Varin-Kisutza kerületben: Gróf Csáky László megyénk általános kedveltje, és 1861. képviselő. Csaczai kerületben Maday Lajos 1861. képviselő. Székesfehérvár, oct. 15. A mi a követválasztási mozgalmakat illeti, városunk 1861-iki képviselője a követségi állásáról f. hó 11 én kelt levelében ünnepélyesen lemondván, a nemes gróf f. hó 14-ki reggeli vonattal Székesfehérvárra érkezett, és a választók egyik pártjának küldöttsége üdvözletére megjelent, sőt a követségi állás elfogadására fölkérte, mit ö rövid de velős szavakban megköszönvén, kijelenté, hogy körülményeinél fogva a követségi állást el nem fogadhatja s az új képviselő választását a választók szabad akaratára bízza, ő szerény tehetsége szerint már az országgyűléseken a haza érdekében működött, és igyekezni fog ez iránti szeretetét a jövőben tettekkel is bizonyítani. Erre a küldöttség szónoka F. J. szép szavakban óhaját nyilvánitá, hogyha a velük hozott nemz. lobogóra a Batthyány nevet nem tűzhetik, akkor az általuk már kijelölt Zsömböry E. urat e város 1861-ki érdemteljes föbirását jogutódjául fogadja el, s annak hazafiui érdemeit tekintve, ajánlja követül. Azonban gróf Batthyány, alkotmányos önérzete jogaiban újólag nyilvánítá, hogy nekie nem szabad, nem lehet senkit ajánlani. S miután két párt van, ő Székesfehérvár városa választóinak érettségére hivatkozott, azok alkotmányos jogaiba beavatkozni nem akar, csak arra inté a választókat, hogy oly képviselőt válasszanak, ki a nép üdvét, s a haza boldogitását egyaránt szivén hordozza, mert ősi alkotmányunkat ily nehéz időkben könnyű leend eljátszani, de soha többé vissza nem szerezni, s kit a közbizalom választ, legyen a követ, mert a nép szava isten szava. Erre hosszas éljenzés után a vonattal Pestre távozott. Mai napon délelőtt a Zsömböly párt nemzeti lobogókkal éljenzés között vonult jelöltje lakához tisztelegni, és itt I. F. helybeli ügyvéd ur beszédet tartott, melyben az annyi érdemekkel biró követjelöltet pártja nevében üdvözölvén, kiemeli, hogy a nemzeti lobogókra tűzött nevét megőrzeni föladatuk legyen, s hogy az ellenpárt nézetei is tiszteletben tartassanak, és valóban e két jeles hazafi választási küzdelme, és nemes vetélkedése elragadó jelenetet nyújt. Ezután Zsömböly Ede követjelölt a történeti múltakat szellőztetve a mostani korra visszatér, és hazafias nyilatkozataiban önállóságát kijelentve, ígéri hogy egyedül a haza üdvére szentelendi minden szellemi erőit; erre hosszas éljenek után a tisztelgők szétoszoltak. Ma este a gymnasiumi ifjúság is sietett Zsömböry Ede ablakai alá őt üdvözölni, s hozzájuk intézett szavaiban az ifjú nemzedék e tüntetését örömmel veszi, s őket egy szebb jövő reményével biztatta. A határozottabb alakot öltő megyei követválasztást a közügyi mozzanatokról jövőre. L. S. B.-Gyarmat, okt. 17. Nógrád megyében eddig a következő képviselői jelöltek léptek fel: A b. - gyarmati kerületben Szontagh Pál, még eddig, s hihetőleg ezután is, versenytárs nélkül. A nógrádi kerületben Frideczky Lajos 61. képviselő, és Huszár István 61-ki főszolgabíró. Legújabban azonban több község bizalmi nyilatkozata folytán, úgy halljuk, Baintner János neve is felmerült. Az ecsegi kerületben Fráter Pál 1861 diki képviselő, és Dessewffy Ottó 1861-diki első alispán. A szécsényi kér. Török Sándor 61-ki másodalispán, és Básthy Miklós 1861-diki főszolgabiró. A füleki kerületben Beniczky Gyula 61 ki főszolgabíró, és Kubinka Fér. 61-ki megyei főpénztárnok. A losonczi kerül. Kubinyi Ferencz 61-ki képviselő, és a mint legújabban halljuk, gróf Czebrián László. A választási mozgalom, a b.-gyarmati kerületet kivéve, mindenütt igen élénk, több kerületben pedig agitáltnak mondható. Az agitatio jelleme egyátalán olyan, mintha nem országgyűlésre, hanem valamely zsinatra akarnánk követeket küldeni. Épen azért azokat, kiket inkább vallási, mint politikai okok bírtak arra, hogy jelöltekül föllépjenek nálunk. „Zsinaitisták“-nak nevezik (ad normám : adhokista ) A választók összeírása oct. 25-dikén kezdődik, a választások pedig nov. 16-ik napján fognak történni. Jelölteink közül Beniczky Gyulán kívül még eddig programmot egyik sem bocsátott ki. Ez nem feltűnő azon jelölteknél, kiknek elveik s politikai hitvallásuk multjuknál fogva ösmeretes, de nem ildomos, hogy a hitelnek jogát oly jelöltek is igénybe vegyék, kiknek politikai gondolkozásuk s maguktartásuk megismertetésére még eddig vagy nem volt alkalmuk, vagy ha volt is, azzal nem éltek. Felhasználom ez alkalmat, hogy e lapok olvasóival Nógrádból az egyetlenegy képviselői nyilatkozványt megismertessem. 1. 1. Megyei és városi állapotok. Esztergommegye, oct. 16. A folyó hó 14 dikén tartott központi választmányi ülés valamivel zajosabbnak látszott lenni, mint az előbbeni. Azt más lapokból tudja már a közönség, hogy a választmány elnöke Hamar Pál, a provisorium első alispánja, — talán példátlan eset a hazában, — mert az 1848 diki törvény V. czikkének 7. § -a nyíltan kimondja azt, hogy a középponti választmány elnöke törvényesen választott alispán legyen. Igaz, hogy a bizottmány ezen elnöki választást csak óvás mellett engedte átmenni, de ez nem mentheti a törvénysértést, mert hisz a bizottmánynak szabad működés engedtetett, s így petroyt elfogadni ki irányában sem lett volna köteles. Hogy a tényt a bizottmányi tagok egy része nagy indignatioval fogadta, onnan láttuk, mivel többen a jelenvoltak közül, a mai gyűlés előtt egy indítványtételről beszéltek, melynek értelmében a választmány felhivatni szándékoltatok, miszerint, mert 5*