A Hon, 1865. október (3. évfolyam, 225-250. szám)

1865-10-20 / 241. szám

Végül az „Ost. D. Post“ Eugen her­­czeg érczbe öntött komor arczvonásait hívja segítségül, hogy ettől ijedjenek meg azok, a kik a dualismus vagy föderalis­­mus szétrobbantó lőporával a Reichsein­­heitot lerombolni törekednének.“ — Legyünk elébb itthon, készen és tisztá­ban. Ezen czim alatt, a „Wanderer“-ben olvassuk: „Schmerling urnák következ­­ménydus „várhatunk“-ja után, mely­­lyel az állapotok bizonytalansága fö­lött uralkodhatni vélt volna , újabb időben ezen mottót halljuk: Legyünk elébb itthonn, készen és tisztában. A leg­ifjabb félhivatalos sphinx irta ezt zász­lób­a, hogy ezen jelszóval visszatartja azokat, a­kik a kormányt sürgetik. E lap szerint minden oppositionak hallgatni kell, míg a belügyek tisztába nincsenek hozva. Azonban nem így áll a dolog. A­ki jó barátját ebédre hívja, meg szokta ne­vezni a többi meghívottat is, különben megeshetik, hogy gazdagon rakott asz­tala körül a helyek üresen maradnak. Hasonlókép járhat az oly minisztérium is, mely mindig csak a meglepetés politi­­kájával akar hatni, és épen nem árulja el, mely oldalon kell barátait keresni ? „Az absolut kormányok nincsenek ar­ra utasítva, hogy kormánypártot gyűjtse­nek. Az absolut akarat adja az irányt, s csak az a kérdés: czéljai valósíthatók-e vagy nem? Ha czéljai meghiúsultak, nem marad egyéb hátra, mint megváltoztatni a rendszert, s egyezkedés útján valósítani azt, mit az absolutisticus eszközökkel ki­vívni nem sikerült. Más szóval: Bach után Schmerling úr következett. Az absolut mi­niszter után, az úgynevezett alkotmá­nyos miniszter. „De már csak az úgynevezett alkotmá­nyos kormány sem nélkülözheti a párt­­alakítást. E törekvés sikerülni is szokott mindaddig, míg a kormány valóban híve marad az alkotmányos eszméknek. „A­midőn a mostani kormány az ügyek élére állott, valóban nem talált oly kész pártra, mely örömest csatlakozott volna hozzá. Vártuk, hogy a kormány igyekez­ni fog a bizalmat megnyerni, úgy a libe­rálisok előtt, a­kik a sok csalódás után igen óvatosak lettek, mint a conservati­­vek előtt, a­kik ezen kormány állandósá­gában kétkedtek. A centralisták azonnal megértették, hogy ezen kormányban leg­­kedvenczebb eszméjők ellenségére talál­tak. A decentralisták, tudják, honnan in­dult ki a kormány, de hogy meddig akar menni, titok előttük. A kedvező hangu­latot, melyet a tartományi gyűlések ös­­­szehívása idézett elő, a sept. okmányok hatása nagy részben megsemmisítette (?) A tartományi gyűlések az alkotmányos működés fentartását jelentik, ellenben a sept. acták az od­rogálásoknak egészen új szabad utat látszanak feltárni. A „Wande­rer“ várja, hogy ezen bizonytalan állapot­nak elvégre vége vettessék, mert csak így nyerhet a kormány bizonyosan pártot maga körül. Hogy e párt egyszersmind többség is legyen, okvetlenül szükséges, hogy szabadelvű alkatrészekből vegye eredetét. Tehát a kormány tetteit hatá­rozó elveknek nem szabad párhuzam­ban futni a korábbi minisztérium vezér­eszméivel. Ha a kormány a szabadelvű decentralizáló irányt akarja követni , mi­re való a további titkolózás? A pártok várják az elhatározást, mert ettől függ csatlakozásuk. Vagy tán azt várja a kor­mány, hogy váljon minő fogadtatásban részesülnek előterjesztései az országgyű­léseken és a tartományi gyűléseken ? —­­Úgy látszik, hogy a „Wanderer“ is már a programmot sürgetők sorába állott. Ré­szünkről úgy tartjuk, a kormány prog­­rammja világos és egyszerű. A sept.patens az­­ d­rogálásokat visszavonta, s a kor­mány a népképviseletek közreműködésé­vel akarja az alkotmány új alapját le­rakni.) A szolnoki választókerület tisztelt választóihoz! Tisztelt választók! A fent nevezett kerülethez tartozó több hely­ről fel lévén szólítva, hogy a szolnoki kerületet, melyet az 1861 -diki országgyűlésen képviselni szerencsém volt, a f. é. dec. 10-kére egybehívott országgyűlésen ismét képviseljem; az irányom­ban tanúsított bizodalom következtében köteles­ségemnek tartom a t. választókkal politikai né­zeteimet s az általam ezen országgyűlésen kö­vetendő irányt közölni. Ezen országgyűléstől várja a nemzet, hogy alkotmányos jogait és alkotmányos szabadsá­gait visszaszerezze, ettől várja közjogi kérdé­seinek állandó megoldását, s ettől várja végre a nemzet anyagi silány helyzetének javulását, — mind fontos feladatok, melyeket megoldani ezen országgyűlés van hivatva. Hazánk közjogi kérdései közt fontos helyet foglal jelenleg Magyarország közjogi helyzete a birodalom , illetőleg a lajthántúli tartományok irányában. Ezen helyzetet azonban világosan meghatá­rozza az 1723-ik évi 1-ső és 2-ik t. ez, vagyis a pragmatica sanctio, meghatározzák ezt az 1790 ik évi 10- és 12 ik t. ez, melyek Magyar­­ország függetlenségét ismételve biztosítják, — meghatározzák ezt az 1848 ki törvények, me­lyek nem teremtettek Magyarországra nézve új közjogi helyzetet, de melyek az előbb hozott ilynemű törvényeket életbe léptették, — meg­határozza végre ezen helyzetet az 1861-ki or­­­szággyűlés felirata, mely Magyarország közjogi állását a birodalom irányában oly világo­san megfejti.­­ Ezen fent említett törvények határozottan kijelölik Magyarország jogait és annak kötelességeit a birodalom irányában; a mennyiben pedig a lajthántúli tartományok alkotmányos léte következtében oly kérdések merülhetnek fel, melyek ezelőtt nem léteztek s a mennyiben ennek következtében vannak kö­zös ügyek, melyeket a birodalom két felének egyetértőleg kell elintézni, a birodalom két felé­nek alkotmányos képviselete feladatának tar­tom meghatározni, melyek ezen közös ügyek és miként kezeltessenek azok. Ezen ügyek meg­állapítása és eldöntésénél azonban figyelembe kívánom vétetni a következőket: 1. Hogy Magyarország területi épsége sér­tetlenül fentartassék, *— és pedig hogy Erdély irányában 1848-ik évi VII. t. ez., mely az uniót kimondta, melyet az erdélyi országgyűlés az 1848-ki­l-ső t. ez. által elfogadott, véglegesen érvényesíttessék; — Horvátországot illetőleg pedig, mely eddig is Magyarország társországa volt, határozza meg a két ország alkotmányos törvényhozása a két ország közötti kapcsolatot. 2. Hogy Magyarország önállása, melyet a fent idézett törvényczikkeken kívül még számtalan törvény és királyi hitlevél biztosit, ezentúl is fentartassék s Magyarország ezentúl is önálló nemzetnek tekintessék, mely a kölcsönös bele­egyezéssel hozott sanctio pragmatica által köte­lezettséget vállalt ugyan az uralkodó család irá­nyában, de oly kötelezettségeket, melyek viszont Magyarország jogait és nemzeti önállóságát ugyanezen törvények által biztosítják. 3. Hogy Magyarország önálló története alap­ján kifejlett ősi alkotmánya teljes mértékben fentartassék, s különösen fentartassék a nemzet alkotmányától elválaszthatlan azon joga, hogy törvényt csak a nemzet a koronás királylyal egyetértőleg hozhasson. 4. Hogy fentartassék az alkotmányunkkal összeforrt önkormányzatunk, a törvény előtti egyenlőség s a legkifejlettebb egyéni szabad­ság alap­ján. 5. Hogy saját alkotmányos jogaink és alkot­mányos szabadságaink biztosítására a lajthán­tuli tartományoknak annyi szabadság és oly ki­terjedt önkormányzat adassék, mint a mely bennünket törvény szerint megillet, hogy ezál­tal is saját alkotmányunk a lajthántuli tartomá­nyok érdekeltsége által újabb biztosítékot nyerjen. Ezen alapon kívánom közjogi kérdéseink megoldását, s ez alapon kívánom, hogy a biro­dalom két felének törvényes képviseletei álla­pítsák meg a közös ügyeket és határozzanak azoknak miként leendő kezelése felett. Magyarországnak ezen fent említett alaptör­vényei és azoknak fent említett magyarázata foglalják magukban azon biztosítékokat, me­lyeket — véleményem szerint — a megkoroná­zandó magyar királynak a koronázási hitlevélben el kell ismernie, mert csak ezen alapon hiszem kielégíthetőnek a nemzetet, és a közjogi kérdé­seink megoldása csak úgy lehet állandó, ha az érdekelt felek abba őszintén belenyugosznak. Ezen közjogi kérdések eldöntése után szám­talan belkérdés van, mely az összeülendő or­szággyűléstől várja megoldását. Hogy a törvény előtti egyenlősé­get nemzet-, vallás- és osztály­különbség nél­kül fentartani akarom , azt kimondanom sem kell. A nemzetiségi kérdést nem kiváltságok, hanem átalános egyenlőség alapján kívánom megoldatni : — a hon minden egyes polgára, tartozzék az bármely nemzetiséghez, élvezze egyenlően alkotmányunk jótéteményeit, — ha pedig a hazának egy ajkú vagy más vallásu fiai mint egyes nemzetiség egyesülni akarnak, hogy vallásuk, nyelvük, tanintézeteik s egyéb külön ügyeiket kezeljék, e jogot nem akarom tőlök megtagadni , de fen kívánom tartani azon fogalmat, hogy a magyar ha­zában lakó egyes külön ajkú nemzetségek összesen egy nemzetet képeznek, s ez a magyar nemzet. — Ezen nemzetiségi kérdés megoldására nézve külön­ben véleményem az, hogy ha az minden ide­gen befolyástól menten magukra az érdekelt nemzetségek és illetőleg azok egyes tagjaira bizatik, ezt minden érdekelt félnek és az ös­­­szes nemzet tökéletes megelégedésére meg le­het oldani. A vallásegyenlőség mind elvben, mind kivitelben már elismert tény, ezt fentartani és kifejteni a jelen kor feladatának tartom, s e tekintetben alig van már megoldandó kérdés, mint az izraeliták kérdése. Ezt is szabadelvű irányban kívánom megoldani; de ha a nemzet elismeri az izraeliták azon jogát, hogy ők is — mint ezen haza­fiai — kik az országos terheket egyaránt viselik, az alkotmány jótéteményeit úgy élvezhessék, mint e hon többi polgárai; viszont követelheti tőlök a nemzet, hogy az eddig általuk követett szigorú elkülö­nítéssel felhagyván, a nagy nemzettestbe beolvadjanak. — Minthogy pedig ezen szi­gorú elkülönítést az izraeliták vallása foglalja magában, ezen kérdés megoldására egyedül czélravezetőnek találom a polgári házasság életbeléptetését, mely ép oly szabadelvű intéz­­mény, mint az, hogy az izraeliták honpolgári jogai elismertessenek. Törvénykönyvünk új összeállítását a jelen országgyűlés egyik feladatának tartom, szükségesnek látom pedig azt azért, Mert a törvény előtti egyenlőség kimondása s az urbériség megszüntetése által megváltoztak társadalmi viszonyaink, birtokviszonyaink és törvénykezési viszonyaink, mert az ősiség el­törlése által változást szenvedtek öröködési vi­szonyaink, mert a telekkönyv behozatala ál­tal, melyet megszüntetni, nem hiszem, hogy a nemzet érdekében legyen, megváltoztak hitel­viszonyaink; ezen változott viszonyoknál fog­va törvénykönyvünket a kor igényei szerint összeállítani elmellőzhetően szükségnek tartom ; ennek eszközlésénél azonban nem akarok oly elméleteket alkalmazni, melyek a kivitelben nemzeti sajátságainkkal ellenkeznek, hanem hazánk történelme alapján kifejlett törvényein­ket a lehető legegyszerűbb alakban, a kor igé­nyei szerint módosítani szükségesnek tartom. Az országos kormányformát illető­leg, ragaszkodom a parlamentáris felelős kor­mány eszméjéhez nem csak azért, mert ez a jogfolytonosság kifolyása, hanem azért is, mert ebben látok legtöbb biztosítékot nemzeti önállá­sunk és nemzeti egységünk kifejtésére. A megyék rendezésének szükségét már az 1848-iki országgyűlés is kimondta az által, hogy a megyéket illetőleg csak ideiglenes intézkedéseket tett. — A megyék rendezése al­kalmával szükségesnek hiszem, hogy legyen a megye közönségét képviselő állandó testület, mely nem függ választástól, s melyet sem fel­oszlatni, sem újraalakítani ne lehessen, — a törvényhozás tárgya lesz meghatározni , kik képezzék ezen megye közönségét, hogy abban a nép minden osztálya az őt megillető befolyást gyakorolhassa. A megyei rendszer összeegyezte­tését a parlamentáris felelős kormán­nyal nem tartom lehetetlennek ; megengedem, hogy országos kérdésekben áldozni kell a megyék­nek eddigi jogaikból, amint az országgyűlési követeknek adandó utasítás jogát már tettleg a jelenben sem gyakorolhatják ; — de a belkér­­désekre nézve annál kiterjedtebb hatáskört és önállóságot nyerhetnek a helyhatóságok. A városok és községek szervezé­sét ailalmas községi rendszer életbeléptetése által elkerülhetően szükségesnek tartom. A törvénykezés és közigazgatás rendezése, a megyei és községi szervezet el nem maradható következménye. E tekintetben nézetem, hogy nem annyira rendezett tanác­csal ellátott városokat, mint inkább vidéki törvény­székeket kell állapítani, hogy szűkebb körre kell szorítani a szolgabirák hatáskörét és ki­terjeszteni a községek hatáskörét. Óhajtom, hogy a kisebb kir. haszon­vételek és szőlődézsmák ügyét tár­gyalja ezen országgyűlés. Nem lehet eléggé kár­hoztatni azt, hogy ezen kérdéseket sokan fel­használják arra, hogy hiú ígéreteket tegyenek azoknak, kik ezen kérdés megoldásától előnyt várnak; nehogy tehát félreértessem, kijelentem, hogy óhajtom, miszerint ezen kérdésekben in­tézkedjék az országgyűlés; — de kívánom, hogy ez a tulajdonjog sérthetlensége alapján történjék ; valamint országos szempontból, úgy az érdekeltekre nézve is óhajtandónak tartom, hogy ezen jogok megváltása iránt intézkedjék a törvényhozás; de mindaddig, míg erre nézve országos megállapodás nem eszközöltetett, ezen birtokviszony sértetlenül fentartandó.Hazánk anyagi érdekei ügyében in­tézkedni ezen Országgyűlés egyik főbb teendői­nek tartom. Nem szükség hazánk anyagi hely­zetét felemlíteni, eléggé tudjuk azt, mily általá­nosan terjed az elszegényedés, s ennek elhárí­tására hathatósan és gyorsan kell intézkedni. Nem kecsegtetem magam azon hiú remén­­nyel, hogy közjogi helyzetünk rendezése után sokkal kevesebb teher háramoljék az országra s hogy ennek következtében az adó nemeit tetemesen le lehessen szállítani. Az állami viszonyok annyira be vannak bo­nyolítva , hogy ebből kibontakozni legalább évtizedek kellenek, s bár­milyen legyen kor­mányzatunk alakja, az a kor kívánalmai s az egyesek vagyoni állásánál fogva mindenesetre költségesebb lesz, mint ezelőtt volt, s azért készen kell lennünk arra, hogy ezentúl is elég adót kell fizetnünk. — De ha takarékosság és különösen átalánosan életbe léptetett önkor­mányzat által nagyon le lehet szállítani az állam költségeit és az adót lehetőleg mérsé­kelni, — ezen felül még számtalan mód van, mely által az elszegényedést, mely most an­­nyira elterjed, meg lehet akadályozni ; ilyen eszköznek tartom, ha ezen különösen termesztő országban terményeink számára kivitelt eszköz­lünk ; mert ha van is jelenleg vidékenkint jobb termés, abból még­sem pénzelhetünk, mert a kereskedés pénz hiánya miatt pang, — s mert közlekedési eszközök hiánya s a drága vitelbér miatt az ár, mely a termesztő kezében marad, felette csekély. Azért anyagi jólétünk előmozdítására szüksé­ges, hogy terményeink, mint különösen a gabo­­nanemüek, bors dohány számára világpiaczokat keressünk, hogy ezen pontok felé közlekedést nyissunk, hogy a szállítási vitelbér alábbszállí­­tását eszközöljük, hogy a pénz hiánya miatt pangásban levő kereskedésnek nagyobb lendü­letet szerezzünk; ilyen eszköznek tartom a pénz és hitelviszo­nyok oly módoni rendezését, hogy olcsóbb pénz kerülvén forgalomba, az által a gazdászati és gyáripar fejlődhessék, ilyen a vámviszonyok szabályozása hazánk érdekei alapján, ilyen a gazdászat és gyáripar több ágait gátló intézkedések , mint a dohány egyedáruság, a szeszégetés körül jelenleg létező sok akadály megszüntetése. Ezek s számtalan ilynemű eszközök azok, melyek — ha az orszá érdekében intéztetnek el — a közvagyonosodást mozdíthatják elő ép úgy, mint jelenleg a bécsi kormány eddigi eljá­rása az ellenkező irányban az ország és az egyesek elszegényedését vonta maga után. — Ez oknál fogva hazánk ezen anyagi kérdései az egybegyű­lendő országgyűlés által különösen figyelembe veendők. Ezek azon belkérdések, melyeket elintézni a jövő országgyűlés van hivatva, — mindannyi fontos teendők, melyektől az ország sorsa s hazánk jövője függ. Az országgyűlés által követendő eljárásra nézve véleményem, hogy a törvényes állapot mielőbbi helyreállítása czéljából az Országgyű­lés egyik első teendői közé tartozik a megyei önkormányzat mielőbbi életbeléptetését szorgal­mazni, hogy a nemzet a múlt rendszert képvi­selő egyénektől mielőbb megszabaduljon, s az önkormányzatot a nemzet kezeibe vévén, a hi­vatalokat oly egyénekkel töltse be, kikben köz­pontosul azon bizodalom, hogy kötelességeiket lelkiismeretesen s a közjó érdekében teljesi­­tendik. Az országgyűlés irányára nézve véleményem, hogy mig egyrészt kötelessége szigorúan a tör­vényességhez ragaszkodni és annak teljes élet­­beléptetésére határozottan felszólalni, — úgy másrészt a tanácskozmánynak higgadtnak és minden szenvedélyes kifakadástól mentnek kell lenni, — s mivel ünnepelt hazánkfia Deák Fe­­rencz ezen irányt tökéletesen képviseli, mivel ő hazánk közjogi helyzetét a múlt országgyűlés alkalmával oly szabatosan kifejtette, — mivel ő ép oly határozottan ragaszkodik a törvényes­séghez, a milyen nyugodt kitételeiben, — mivel iránta múltjánál fogva az egész nemzet bizoda­­lommal viseltetik, — mivel ő ritka tulajdonánál fogva a vezérszerepre hivatva van, követni fo­gom az általa magasra emelt zászlót, mely a törvényességet és a szabadelvűséget képviseli. Ezen országos kérdések elősorolása után át­térek egy, megyénket s különösen ezen válasz­tókerületet illető kérdésre s kijelentem, hogy fontos közjogi és belkérdéseink megoldása után, midőn időnk lesz saját házi kérdéseinkkel fog­lalkozni, szükségesnek látom, hogy ezen nagy kiterjedésű és hosszan elnyúló kettős megye egymástól elválasztassék, mindaddig pedig, míg ez megtörténhetik, a megye székhelyétől oly távol­ fekvő fekvő érdekében elkerülhetlennek tartom, hogy a megye egyik törvényszéke a Tisza-járás ezen részében, és­pedig mint arra legalkalmatosabb városban , Szolnokon megma­radjon. Ezen törvényszék felállításának szükségét különben már a megyei bizottmány 1861-ben is kijelentette, s azért annak fenállása; nem hi­szem, hogy bár­ki által is kétségbe vonathassák. Tisztelt választók­ ezek elveim, ezek nézete­im, melyeket követni a jövő országgyűlésen, ha ezek nyomán bizodalmukat megnyerni szeren­csés lehetek és szavazatukkal a képviselőválasz­tás alkalmával engem tisztelnek meg : legfőbb iparkodásom leend ezen bizodalomnak megfe­lelni, legfőbb törekvésem leend az ország törvé­nyes jogait megóvni s ezek alapján a függő közjogi kérdések kiegyenlítését oly módon esz­közölni, hogy hazánk jövője biztosítva legyen, hogy felvirulhasson az annyit szenvedett haza és hogy a boldog hazában megelégedett lehes­sen annak minden hű fia. Adja Isten, hogy ezen óhajtásaink teljesülje­nek ! De hogy azt elérjük : tegyünk meg mindent, mit tenni hatalmunkban áll, s minde­nekelőtt tartsuk fel az egyetértést, és midőn oly fontos kérdések forognak szóban, ne vezéreljen bennünket hiúság vagy pártszenvedély, s ne szakítsuk meg magunk az erőt, mel­lyel rendel­kezhetünk. Melyek után magamat a tisztelt választók jó­indulatába ajánlva, maradok Szolnokon, 1865. október 15-én. a szolnoki kerület tisztelt választóinak kész szolgája gr. S­z­a­p­á­r­y Gyula. Esztergom testvérvárosok mélyen tisztelt választó közönségéhez! Miután a közelgő országgyűlés alkalmából e testvérvárosok jogosult polgárai részéről több rendbeli felszólítás és buzdító rokonszenvekben részesülni szerencsés valék: mellőzhetlen pol­gári kötelességnek ismertem e szívélyes felhí­vásnak engedve, a követjelöltséget elfogadni. Politikai nézeteim irányzatát, főbb mozzana­tait röviden következőkben öszpontosítom. A Fejedelem és Nemzet közti szeren­csés egyezményt nemcsak politikai jogaink, szabadságaink biztosítása, de vagyoni állásunk, anyagi jobblétünk, felvirágzásunk szempontjá­ból is főtényezőül ismervén, ugyanazt a jogfoly­tonosság sérthetlen elvéből kiindulva, a Sanctio Pragmatica és szentesített törvényeink, valamint koronázási esküvel biztosítandó sarkalatos ősi jogaink alapján kitelhetőleg előmozdítani törek­­vendem. — Mihez képest Szent István koronájának területi épsége, Az ország törvényes önállósága, valamint Alkotmányos jogainknak csorbátlan megőr­zése képezendik politikai hitvallásom főága­zatait. Ezekkel kapcsolatban szent és erős meggyő­ződésem , miként az emberiség és így Magyar­­ország népeinek nyugalma, megelégültsége is, sok tekintetben azon ihletett reményen sarkal­­lik, melyet az eszmélő, sokszor szenvedő lélek számára egyedül a vallás malaszt teljes sugal­lata nyújthat! Miért is a törvényesen bevett vallások teljes tisztelete mellett, őseink szent hitét vallani, és ha szükség — mitől azonban a Gondviselés ótalmazzon — mint Esztergom vá­rosa szülöttje, védeni is, ünnepélyes kötelmeim közé sorozandom. Ezek után legfőbb figyelmemet az ország anyagi jólétének fejlesztésére fordítandó, öröm­mel nyúlok azon alkalmak és eszközökhöz, me­lyek e téren a jövedelmek öregbítése, kiadások csökkentése által sikert ígérnek, eredményez­hetnek. E szempontból kiindulva, a törvénykezésnek lehető egyszerűsítése alapján, az igazság ol­csóbb kiszolgáltatása , a közadók és terhek úgyszintén a fogyasztási illetékeknek az adózók kimerült erejéhez képesti apasztása, minden­esetre pedig törvényszerűbb, kíméletesb behaj­tása , — valamint ellenben a földmivelés, ipar és kereskedés gyámolítására, felvirágoztatására vezető utak, módok megkisérése, sőt az ország­szerte első teendőül ismert fiumei vaspályának mielőbbi kiépítése tekintetéből, a legnagyobb­­szerű áldozatoknak is készséges felajánlása leg­buzgóbb óhajaim, legfőbb törekvéseim közé tar­­tozandnak. A szabad választás elvén sarkalló megyei, úgy városi önkormányzatot — a­mennyiben a felelős kormány eszméje, jogköre ugyanannak módosítását, megszorítását szükségkép nem kö­veteli — mint a nemzeti jogok alkotmányos védbástyáját s a serdülő ivadék irányadó, lelke­sítő növeldéjét továbbá is fentartani óhajtom. Nemkülönben nyíltan kijelentem, hogy én a testvéri egyenlőség magasztos eszméjét a nem­zetiségi kérdésre is kiterjesztvén, szeht István koronája alatt egyesült társnemzetek méltányos­­ igényeiket — politikai nemzetiségünk megvédé­­­­se mellett — tisztelve fogom elismerni. Végre a közgazdászat és népnevelés érdeké­­­­ben, földm­ivelési iskolák alapítását, a büntető­­ törvénykönyv mielőbbi szentesítését, és ezzel­­ kapcsolatban szabad sajtót, úgy­szintén a sza­­­­bad kereskedés akadályainak lehető gyors el­­­­hárítását, és így a nép szellemi, mint anyagi jó­­­­létének fokonkinti gyarapodását, boldogulását­­ leghőbb vágyaim közé sorozandóm. Ezek révén mélyen tisztelt választó közönség s politikai gondolkozásom vezéreszméi, melyeket felserdült első ifjúságomtól fogva tántoríthatla­­nul követtem, és melyeket 1843/fc ik évi ország­gyűlésen is szabadon vallottam, nyíltan védet­tem, ------ha ily elvek mellett a határozó több­ségnek megbecsülhetlen kegyeit, bizalmát meg­nyerni szerencsés lehetek : a hazai nagy és szent ügy kivivására szerény erőmet, tehetsé­gemet hódoló tisztelettel felajánlom. Esztergomban oct. 15-én 1865. alázatos szolgájuk Meszéna János. Képviselő választási mozgalmak. Trencsinmegye, oct. 10. Baani kerületben: Eördögh Imre 61-i volt képviselő, mellette Hudlik István volt alk. szolgabiró, és Dohnányi Lajos 48/9. évről isme­retes pártos. Trencsini kerületben: Kubicza Pál 48. követ, és képviselő nevét magas nemzeti zászló lengeti. Illava-Puchói kerületben: Szilvay Károly és Androvich Sándor minden rendszer­nek hű Szolgája. • Besztercze-Bellusi kerületben: Szitányi Bernát volt 61. képviselő. Bitsei kerületben: Urbanovszky Ernő-Zsolnai kerületben: Vitulay József 1848. képviselő,— Bittsanyszky István, s Pong­­rácz Lajos 1861. évről jelöltek. Varin-Kisutza kerületben: Gróf Csá­­ky László megyénk általános kedveltje, és 1861. képviselő. Csaczai kerületben Maday Lajos 1861. képviselő. Székesfehérvár, oct. 15. A mi a követválasztási mozgalmakat illeti, városunk 1861-iki képviselője a követségi állá­sáról f. hó 11 én kelt levelében ünnepélyesen lemondván, a nemes gróf f. hó 14-ki reggeli vo­nattal Székesfehérvárra érkezett, és a választók egyik pártjának küldöttsége üdvözletére megje­lent, s­őt a követségi állás elfogadására föl­kérte, mit ö rövid de velős szavakban megkö­szönvén, kijelenté, hogy körülményeinél fogva a követségi állást el nem fogadhatja s az új képviselő választását a választók szabad akara­tára bízza, ő szerény tehetsége szerint már az országgyűléseken a haza érdekében működött, és igyekezni fog ez iránti szeretetét a jövőben tettekkel is bizonyítani. Erre a küldöttség szónoka F. J. szép szavak­ban óhaját nyilvánitá, hogyha a velük hozott nemz. lobogóra a Batthyány nevet nem tűzhetik, akkor az általuk már kijelölt Zsömböry E. urat e város 1861-ki érdemteljes föbirását jogutód­jául fogadja el, s annak hazafiui érdemeit te­kintve, ajánlja követül. Azonban gróf Batthyány, alkotmányos önér­zete jogaiban újólag nyilvánítá, hogy nekie nem szabad, nem lehet senkit ajánlani. S miután két párt van, ő Székesfehérvár városa válasz­tóinak érettségére hivatkozott, azok alkotmá­nyos jogaiba beavatkozni nem akar, csak arra inté a választókat, hogy oly képviselőt válas­­­szanak, ki a nép üdvét, s a haza boldogitását egyaránt szivén hordozza, mert ősi alkotmá­nyunkat ily nehéz időkben könnyű leend elját­szani, de soha többé vissza nem szerezni, s kit a közbizalom választ, legyen a követ, mert a nép szava isten szava. Erre hosszas éljenzés után a vonattal Pestre távozott. Mai napon délelőtt a Zsömböly párt nemzeti lobogókkal éljenzés között vonult jelöltje laká­hoz tisztelegni, és itt I. F. helybeli ügyvéd ur beszédet tartott, melyben az annyi érdemekkel biró követjelöltet pártja nevében üdvözölvén, kiemeli, hogy a nemzeti lobogókra tűzött nevét megőrzeni föladatuk legyen, s hogy az ellenpárt nézetei is tiszteletben tartassanak, és valóban e két jeles hazafi választási küzdelme, és nemes vetélkedése elragadó jelenetet nyújt. Ezután Zsömböly Ede követjelölt a történeti múltakat szellőztetve a mostani korra visszatér, és haza­fias nyilatkozataiban önállóságát kijelentve, ígéri hogy egyedül a haza üdvére szentelendi minden szellemi erőit; erre hosszas éljenek után a tisztelgők szétoszoltak. Ma este a gymnasiumi ifjúság is sietett Zsömböry Ede ablakai alá őt üdvözölni, s hozzájuk intézett szavaiban az ifjú nemzedék e tüntetését örömmel veszi, s őket egy szebb jövő reményével biztatta. A határo­zottabb alakot öltő megyei követválasztást a közügyi mozzanatokról jövőre. L. S. B.-Gyarmat, okt. 17. Nógrád megyében eddig a következő képvise­lői jelöltek léptek fel: A b. - gyarmati kerületben Szontagh Pál, még eddig, s hihetőleg ezután is, versenytárs nélkül. A nógrádi kerületben Frideczky Lajos 61. képviselő, és Huszár István 61-ki főszolgabíró. Legújabban azonban több község bizalmi nyi­latkozata folytán, úgy halljuk, Baintner János neve is felmerült. Az e­c­s­e­gi kerületben Fráter Pál 1861 diki képviselő, és Dessewffy Ottó 1861-diki első al­ispán. A szécsényi kér. Török Sándor 61-ki má­sodalispán, és Básthy Miklós 1861-diki főszol­gabiró. A füle­ki kerületben Beniczky Gyula 61 ki főszolgabíró, és Kubinka Fér. 61-ki megyei fő­pénztárnok. A losonczi kerül. Kubinyi Ferencz 61-ki képviselő, és a mint legújabban halljuk, gróf Czebrián László. A választási mozgalom, a b.-gyarmati kerüle­tet kivéve, mindenütt igen élénk, több kerület­ben pedig agitáltnak mondható. Az agitatio jel­leme egyátalán olyan, mintha nem országgyű­lésre, hanem valamely zsinatra akarnánk köve­teket küldeni. Épen azért azokat, kiket inkább vallási, mint politikai okok bírtak arra, hogy je­löltekül föllépjenek nálunk. „Zsinaitisták“-nak nevezik (ad normám : adhokista ) A választók összeírása oct. 25-dikén kezdő­dik, a választások pedig nov. 16-ik napján fog­nak történni. Jelölteink közül Beniczky Gyulán kívül még eddig programmot egyik sem bocsátott ki. Ez nem feltűnő azon jelölteknél, kiknek elveik s politikai hitvallásuk multjuknál fogva ösmere­­tes, de nem ildomos, hogy a hitelnek jogát oly jelöltek is igénybe vegyék, kiknek politikai gondolkozásuk s maguktartásuk megismerteté­­sére még eddig vagy nem volt alkalmuk, vagy ha volt is, azzal nem éltek. Felhasználom ez al­kalmat, hogy e lapok olvasóival Nógrádból az egyetlenegy képviselői nyilatkozványt megis­mertessem. 1. 1. Megyei és városi állapotok. Esztergommegye, oct. 16. A folyó hó 14 dikén tartott központi választ­mányi ülés valamivel zajosabbnak látszott len­ni, mint az előbbeni. Azt más lapokból tudja már a közönség, hogy a választmány elnöke Hamar Pál, a provisorium első alispánja, — talán példátlan eset a hazá­ban, — mert az 1848 diki törvény V. czikkének 7. § -a nyíltan kimondja azt, hogy a középponti választmány elnöke törvényesen választott alis­pán legyen. Igaz, hogy a bizottmány ezen el­nöki választást csak óvás mellett engedte át­menni, de ez nem mentheti a törvénysér­tést, mert hisz a bizottmánynak szabad mű­ködés engedtetett, s így petroyt elfogadni ki irányában sem lett volna köteles. Hogy a tényt a bizottmányi tagok egy része nagy indignatio­­val fogadta, onnan láttuk, mivel többen a jelen­voltak közül, a mai gyűlés előtt egy indítvány­tételről beszéltek, melynek értelmében a választ­mány felhivatni szándékoltatok, miszerint, mert 5*

Next