A Hon, 1865. október (3. évfolyam, 225-250. szám)
1865-10-22 / 243. szám
Hogy melyik párt erősebb, azt majd a választási szavazatok többsége fogja kitüntetni, s a másik párt iránt nem akarok tecriminatiókba bocsátkozni, csak azt jegyzem meg, hogy a Zsömböry zászló letépése alkalmával semmi verekedés nem történt, s az illető párt hagyott ember volt, s ezzel akarták megtorolni. Ugyan nemrégiben egy Zsömböry párt embere Detrich féle zászlót dobott le a hidas közé, tehát úgy látszik egyik párt sem dobhat követ a másikra, saját megalázása nélkül. Sőt mi a korteskedéseket illeti, a Zsömbörypárt emberei éjjelenként zeneszóval az egész várost összebarangolják s az ellenpártot sérelmekkel illetik. — Ez a valódi tények száraz leírása. Lovászy Sándor, t. aljegyző. Estyény, oct. 17. Folyó hó 16 án tartatott Veszprém megye mezöföldi járása központján Enyéngen a vendéglői teremben nagy számmal egybegyült követválasztók értekezlete, oly czélból, hogy a fellépendő követjelöltek egyike — ki mellett a többség nyilatkozni fog — országgyűlési képviselőül egyértelemmel kijelölve legyen. Helyet foglalván az értekezletre egybegyült választó közönség a vendéglő teremében, a rend erkölcsi biztosítása szempontjából elnökült. Matkovics Tivadar mező-sz.-gyöngyi birtokos urat, mint a járásban kinevezett szavazatszedő bizottmány elnökét kérte fel, ki a közóhajtásnak engedett Matkovics mint elnök az értekezlet czélját szabatos rövidséggel előadván, komoly figyelmébe ajánlá minden jelenlevőnek a pártérdektől eltekintő mérsékletet, mint a lehető egyértelműség s közmegállapodás nélkülözhetlen alapját- Őt követte Csapó József úr, előadván nézeteit úgy a leendő országgyűlés fontossága, mint a megválasztandó követ jelleme s képessége fölött; — végül pedig azon indítványt téve, hogy a követjelöltek mindegyike adná elő politikai nézeteit. Ez indítvány elfogadtatott. A követ jelöltekül kikiáltott gr. Festetics Pál és Kerkapoly Károly urak közül az elnöki felhívás először Kerkapolyhoz intéztetvén, ki elég ildomosan az elsőség jogát gróf Festetics Pálnak, tekintettel születési és vagyoni állására, engedte. Csakis miután nevezett ifjú gróf — hivatkozva a 48-ki törvények születési előjogokat eltörlő czikkelyére — azon határozott nyilatkozatot tette, hogy előbb, mint követelölt társa nyilatkozni nem akar és nem fog , lépett fel Kerkapoly, s a közfigyelmet mintegy 3 óráig folytonos éberségben tartott, nemzetünk múltját s jelenét hűn ismertető s a távol jövőre is kiható remek beszédében politikai nézeteit előadván, úgy a jelen volt értelmiségre, mint a köznépre leirdatlan hatást gyakorolt, mit a többség szűnni nem akaró üdvkivánatokban fényesen tanúsított Óhajtandó, hogy e remek beszéd olvasó közönségünkkel mielőbb megismertetve legyen. Kerkapoly után Gróf Festetics Pál lépett fel politikai hitvallásával, elismerte, hogy oly jártassággal mint az előtte szállott, — nem bir, az általa bőven kifejtett elveket azonban magáéinak vallja, s hivatkozván ifjú éveire, felkérte a választók bizalmát. Végül Cserki István levele olvastatott fel, melyben betegség miatt gátolt személyes megjelenése helyett politikai hitvallását küldte . Üdvözöltük őt is, bár a többség nézete szerént óhajtandóbb lenne, ha eddig szerzett babérain pihenve a pályatérről egy kitűnő képesség előtt visszavonulni hazafiui teendőjének ismerné. Az értekezlet délután 3-ra lett feloszlatva, az eleve kitűzött ezét. i. egyértelműség, talán mert magyarok valánk ezúttal, sem valósult. Egy választó. Nagyszombat, oct. 17. October 6 án kelt felhívásával tűzte ki October 7-ére a jelenlegi polgármester Jablanczy Sándor úr, aki tájékozásul legyen mondva — 1861 ben alkotmányos polgármesterré elválasztatott, ugyanaz év november havában belépett, — azonban néhány év múlva a kinevezett polgármester rögtöni halála után ismét kineveztetett az 1861 ben választott képviselőtestület közgyűlését — a várva várt napot. Azon körülmény, hogy a képviselő testületnek meghívása, s a közgyűlés megtartása közé alig esik 24 óra, számítás lehetett a meglepetésre, mely a polgármester úr érdekei és czéljaira sokszínü diczióival kizsákmányoltathassék. Ezúttal azonban tévedt a polgármester úr, mert a képviselő testület nagykorúságot tanúsított az ő felerőszakolt gyámsága ellen, azzal, hogy elnökösködése ellen óvást tett, s miután ő a közgyűlés eloszlatásával fenyegetőzött azon esetre, ha a testület ad hoc kebeléből választ elnököt — ez csak a magasztos ezer elérhetését tartva szem előtt a cs. kir. apostoli Felsége kegyelmes kezdeményezése iránti forró hazafiui hódolatból bocsátkozott ily előzmények után a napirendi tanácskozásba ; — bebizonyitá a törvénytelen elnök elleni bizalmatlanságát azzal, hogy önvédelmi purificatióira, fennen hirdetett alkotmányos érzelmei biztosítására, feleletet találni nem akart, hogy azon öndicsőitő passusra, melyben a parfarce elnök ki akarta emelni, hogy ő kinevezett állásában sem követett el az adóbehajtás és ujonczozáson kivül semmi alkotmányellenest, — elmosolyodottan bebizonyítá végzi a testület hazafiui érzelmeinek kinyilatkoztatása melletti függetlenségét azzal, hogy a polgármester a gyűlés feloszlatásának fenyegetésével közbevetette vétóját, melyet a hálaérzet kötelességében a képviselő testület megbízásából Pór Antal tanár — képviselő — fennen szárnyaló sastollából folyt ő Felségéhez intézendő hála, felirat ellen megkísértett — visszautasitá, s annak felterjesztése ellen fokonként felgördBett torlaszokat állhatatosan leküzdötte. Az ekként lefolyt közgyűlés után azt hittük, hogy az itt elegyenlitetett, melyben legelső alkotmányos működésünk a bongyűlésre küldendő képviselő megválasztása körüli buzgólkodásunkban bátran haladhatunk. Csalódunk. — Ugyanis a nagyszombati választókerület intelligens választóinak egy része az egyetértés érdekében előleges tanácskozmányt tartván czélszerűnek, azt October 16 ára tűzte ki, melyre mind a helybeli mind a vidéki választókat néhány udvarias szóból álló, minden párt színezet nélküli falragaszok által kivánta Nagy Szombatba meghívni; — ezeknek a főkapitányi hivatalnál lett előleges bemutatása után a felragaszthatás rendőrfönökileg megengedtetett, Jablanczy Sándor úr azonban e meghívásokat nem csak a nyilvános helyekről, de a magánházak kapuiról is hová a háztulajdonosok által tűzettek fel, a városi szolgák által erőszakkal letépetté. Ezen a szabad választás szokásos előzményei s jogos gyakorlata ellen elkövetett kényuki csin ellen egyelőre a főméltóságu magy. kir. udvari cancelláriánál kértünk orvoslást, s táviratilag kértük a polgármester rendreutasítását; mi , azt hisszük, meg is történt, mert mind a mellett, hogy 15-én a főkapitánynak meghagyta, hogy az értekezést erőhatalommal is gátolja — mit azonban ez csak írott parancs kiadása mellett tartott teljesíthetőnek, s igy az ukaz természetesen elmaradt — 16 án délután 2-től négyig számoz vidéki választó jelenlétében szép rendben az értekezést háborútlanul megtartottuk, aztán befejezésül éltettük lelkesen megkoronázandó kegyelmes királyunkat, az imádt hazát, s a következetes, buzgó, tiszta és munkás hazafiságában megőszült kedves veteránunk Császár József követjelöltünket, ezt annyival inkább, mert tudtunkkal kerületünkben eddig nyíltan senki sem lépett fel, s azon teljes meggyőződéssel oszlunk el, hogy a fejeiket még netán felüthető álpróféták ámításai a közjó iránt melegen érző tótajku választó társainknál is, mint pusztában a szó sikeretlenül fognak elhangzani. Hogy Jablanczy Sándor ur az értekezés ellen erőszakot nem használt, az bennünket nem lepett meg; de igenis az értekezés után általa felragasztatott eme hirdetmény: a t. ez. választók gyülekezete iránt közrebocsátott felhivások tegnap azért szedettek be: (recte letépettek) mert névtelenül lévén kiadva, senki sem vállalkozott csendes lefolyásának biztosítására. Ezen városi főnökség a gyülekezet szándéka iránt senkitől sem lett előzőleg értesítve; (ez tisztelettel mondva nem áll) , mivel a választók még nem lévén összeírva s megalapítva, az innen támadható zavarodásokat meg kellett előzni (insum teneatis) különben a kellőleg rendezett tanácskozás nem fog gátoltatni (datum post festa.) Nagyszombat, oct. 16 án 1865. a polgármester. Éhez nem kell commentár. Az affectált alkotmányos érzületek biztositását tönkre silányitó ily polgármesteri tett dolgok érdekessége és érthetéséhez azonban ott az igazi generalis kulcs, hogy ő nagysága egy titokban működő kis fractió követjelöltje, s még egy részről ágensei álutakon vetik ki népszerűség halászatra horgaikat, addig Jablanczy Sándor ur mint polgármester Császár József nyilt homlokkal egyenessen haladó hivei joggyakorlata elébe dictatori mindenhatósággal akarja a gátakat felhányni; — azonban jó lett volna nem feledni, hogy itt nem egyedül a szombati választókkal van dolga, akik egy része felett talán úrkodhatik, hanem hogy a kerület határozott nagyobb része oly vidéki választókból áll, akik Jablanczy Sándor úr épen semmi pártfogásaira sem tartoznak ügyelni. Végül — minthogy néhány megnevezhető egyén kitöréseiből, akik szeretnének a Császár József híveibe kapczáskodni — világos lett előttünk az, hogy Jablanczy Sándor urak mind a közgyűlésem elnökösködés fenyegetéssel támogatott felerőszakolása, mind a hálafelirat elleni vétója, de legfeltűnőbben a meghívó falragaszok letépetése általi tüntetése csak kihívás volt a kedély felingerlése álta támasztandó zavargásokra, hogy annál biztosabban halászhasson : ezennel ünnepélyesen biztosítjuk őt, hogy habár Császár József hívei között sok tűzről pattant, legény van is, akiket ólmos bottal sem igen lehetne a határból kiugratni, mi egytől egyik az ügy szentségével járó állhatatos komolyság s becsületes müvelt emberekhez illő csendes lépéssel fogunk czélunk felé haladni. Ujházy Lajos, Somogy megyéből, oct. 19. A marczali választókerületnek, a mai napon Marczali városában tartott értekezlete, melynek feldata lett volna : az értelmiséget egy követjelölt körül csoportosítani, — óhajtott eredmény nélkül oszlott szét. Az elnöklő gróf Széchenyi Gyula fölemlité, hogy némelyek gr. Apponyi György ő méltóságát, akarják fölléptetni, — a nélkül azonban, hogy e kitűnő hazafinak a kijelölési szándék felől tudomása volna. Ezután Véssey Antal földbirtokos emelt szót s elmondá, hogy nevezett érdemekben gazdag hazánkfia neve előtt tisztelettel hajol ugyan meg; de ő és kerületünk értelmiségének jelentékeny része megyénk 1861-iki másodalispánját, Csépán Antalt kérte már fel és nyerte meg követjelöltül, ki mellett ő és párthívei meg is maradnak állhatatosan. Ez elhatározott ragaszkodást többen is kifejezték, s egyszersmind figyelmeztették gróf Apponyi pártját, hogy egyedül Csépán Antal ismert és jóhangzású neve leend képes a köznépet úgy csoportosítani, hogy egy harmadik egyéniség ne kerekedjék felül, kit az értelmiség egyáltalán mellőzni akar, de aki vajmi könnyen csinálhat magának pártot . • Az értekezlet végre abban állapodott meg, hogy tartassák még egy értekezlet. Adja isten, hogy több sikere legyen, mint a mainak. y. . .y. Megyei és városi állapotok. Közép-Szolnokmegye, oct. 9. A főispánokhoz intézett kanczellári körirat — átalános hangulatunkra — leverőleg hatott, amennyiben a már nélkülözhetlen megyei önkormányzatunk életbeléptetése ezúttal mellőztetett. Megyénk lelkes veteránja s a tasnádi kerület 48 és 61-diki képviselője László Imre múlt hó 10 -én számos független és elfogulatlan értelmiséget a tasnádi kaszinói teremben tartandó értekezletre egybehívott, a megjelentek tanácskozása higgadt komolysággal folyt le, — a többség oda nyilatkozott : „miszerint megyei autonómiánk minél előbbi teljes visszaállításában alkotmányos életünk fő garantiáját látja, — ennek életbeléptetését sürgetni, ezért ernyedetlenül munkálkodni, mellőzhetlen hazafiui kötelességnek tartja.“ Ugyanez alkalommal egyik jelesünk Szilágyi Lajos úr lelkesen felszólalt a 61-diki képviselők mellett, s bebizonyítván, miszerint azok az ország bizalmát teljesen birják, — abbeli indítványához , hogy megyénkben is újból megválasztandóknak véli — az átalános többség csatlakozott. E gyenge vázlat szolgáljon kit képül ébredésünknek. S most, a midőn legsürgősb óhajaink nyilvánításával t. i. vajha oly egyéniséget nyernénk megyénk fejéül, kinek önzéstelen hazafisága s rendithetlen jelleme gyógyírként hatna megyeközönségünk anyagi s szellemi bajaira, — akarom soraim bevégezni, veszem azon örömhírt, hogy ebbeli óhajunk ezúttal teljesedett : ő Felsége által főispánul idősb báró Veszelényi Ferencz neveztetvén ki. N. G. Torontálmegye, oct. 18. Mellőzve az oct. 16-án tartott bizottmányi gyűlés leírását, csak az ezután történtek elbeszélésére szorítkozom. Szárazon, s minden commentár nélkül sorozandom elé a tényeket, mehek, hiszem, így is némi érdeket költendnek. A fen idézett,nap délutánján, a megye értelmiségének egy részéből álló számos küldöttség, sok kiváncsi által követve, felkérése a két 1861-ki alispánt, Rónay Móriczot és Nicolics Sándort, őket megkérvén , hogy tekintve a bennök központosuló bizalmat, és hazafiui áldozatot hozva, foglalják el elhagyott hivatalaikat. A két alkotmányos alispán ti nyilvánuló bizalmat érzékenyen megköszönve,kijelenték , miszerint elveikkel meg nem egyez, a jelen viszonyok közt hivatalt vállalni, mert a főispán általi kinevezéseket törvényteleneknek tartják , — mert bármily számos küldöttség, még ha a megyei bizottmány minden tagjából állana is, ennek nevében, bizottmányi gyűlésen kívül nem szólhat; — mert a megyei tisztviselők, mint a bizottmány kiegészítő részei, a bizottmány nélkül még akkor sem működhetnének jogérvényesen, ha visszalépés és nem kinevezés útján jönnének előbb elhagyott hivatalaikba. A küldöttség, többszöri ismételt sürgetései s eredménytelenségéről meggyőződvén, elbucsuszott, a következő napra uj rohamra készen. Oct. 17-én tán több mint 400 tagból álló consiferentia ült össze. Az elnöklő főispán Karácsonyi László ur e ■ tanácskozmány tárgyát a következőkben állapítá meg; először: szóljanak fel a tanácskozmány egyes tagjai, akár ott, akár később szobájában, a jelen tisztviselők netaláni visszaélései ellen ; másodszor: jelentsék ki, akarják-e a főispánt egyes tisztviselők elleni vizsgálati kis küldetések elfogadása által istápolni ? Több szónok kifejté, miszerint a tanácskozmány ilyenekre rá nem állhat, mert vádló, s a vádlott kihallgatása nélkül bíró egyszemélyben nem lehet; főleg pedig : mert a tegnapi bizottmányi ülésben óvását jegyzőkönyvileg kijelentvén, ma a főispánnak, kinek törvényes hatáskörét el nem ismerte, habár őt 1848 óta mint Torontál megye egyedüli törvényes főispánját tiszteli, segédkezet nem is nyújthat. Ekkor valaki hangzatos dictioban kiemelé, mennyire óhajtja az egész megye alkotmányos alispánjait elhagyott székeikben látni. Mire ezek felkapatnak, nagy lármával az üresen álló alispáni székekbe helyeztetnek. Azonnal szólni akarván, főispán ur türelemre inti őket, míg az elébb feljegyzett sok szónok j . mondókáját elmondja. Ezeknek szertecsapongó okoskodásait főispán ur összeterelve, később még egyszer kimondja, hogy a jelen értekezés tárgyát csak a felidézett két alispán előterjesztése képezheti. Erre a volt alkotmányos első alispán Rónay Móricz felszólal , hogy a megye közkívánságának engedve, kész az első alispánságot elfogadni, ha nem kinevezés, de visszahelyezés által juthat oda. Mely elhatározását, a tanácskozmány egy részének kitörő eljenei üdvözlik. Az alkotmányos másodalispán Nikolics Sándor ellenben kijelenti, hogy tiszteli mások meggyőződését, de a magáét is tiszteltetni obaitja, és törvénytelen utón hivatalt el nem fogadhat soha. Este Rónayt pompás fáklyásmenettel lepték meg. Bizonyos körben megpendítetett : jó volna Nicolicsot macskazenével megtisztelni. (Az ilyen hírt jobb a hitelesek közé nem jegyezni. Szerk.) Ez azonban elmaradt. Békésmegye, (Sz. András) oct. 16. Megyénk székhelyén oct. 2-kán tartott bizottmányi ülésben megalakiták a 48 kir. t- et, értelmében a háromtagú központi bizottmányt, — bár ez alkalommal indítványba hozatott, miszerint a három tagú bizottmány — más megyék pétlója szerint — körüljáró bizottmánynyá is alakuljon s ne a 16 község vándoroljon részint Orosházára, részint Gyomára választhatási jogaik élvezhetéseért magukat beíratni, mind a mellett fájdalom ! a bizottmány részéről e méltányos indítvány félre vettetett, nem lehet fájdalmainkat elfojtani, hogy Szent András és Öcsöd községe (13000 lélek nagyságú) azon nem érdemlett, de szánandó helyzetbe estünk, hogy a követválasztási cselekvényeknek, mint a polgári jogok legszebb és legdrágábbikának örvendenünk nem lehet, nem szabad, mert e szép jog gyakorlatában elénk gördített akadályok miatt részesek nem lehetünk, választókerületünk központja Orosháza lévén a 6—7 mértföld távolság miatt főleg őszi időben, midőn igavonó barmaink a szántásban egészen kifáradnak, kiszámithatatlan nehézséggel jár kétszeri elmenetelünk, más megyék a három tagú központi választmányt úgy tudták alkotni, hogy az körüljáró bizottmánnyá is alakult és mégis nem az 1848 ik törvényekbe ütköző ; nem tudjuk felfogni, hogy miért nem tiheti szabadelvű Békésmegye 1865-ben azt, mit más megyék megtehetnek ? miért nem lehet nálunk is körüljáró bizottmányt alkotni? holott talán egy választó kerületben sincsenek ily nagy távolságra szétszórva a községek ; fájdalom érzéssel teli kebellel írom e sorokat annyival inkább, mert saját megyénk szorítja meg saját kebelbeli községek választhatási jogát, saját megyénk az 1848. V. t. sz. betüszerinti értelmezésével — meg nevezet czikk által pedig a nép polgári jogokkal felruháztatni czéloztatott — többeket a földmivelő osztályból elszorit ezen szép polgári jogtól ; ha más megyék Békés megye példája szerint működnének, megnyugodva éreznénk önmagunkat, de fájdalom ! Magyarhon megyéi közül talán egyben sincs annyira megszorítva a választók joga; e tekintetben felterjesztettünk ugyan a napokban a magyar cancellár önmagához egy feliratot, s reméljük méltányos panaszainknak meghallgatását, sőt reméljük, hogy a központi bizottmány maga is átlátva a nehézségeket, küldeni fog kebeléből hozzánk bizott mányt, mely a választókat a helyszínen összeírja. Többen vannak az orosházi választókerületben követjelöltekül felléptetve, de úgy látszik, hogy a közbizalom az országszerte ismert tudományosságú Greguss Ágostonban öszpontosul. Szent András és Öcsöd közönsége nevében jegyzette Zih Károly. Alsó-Fehérmegye, oct. 18. (Román congressus és magánértekezletek, követválasztási előkészületek.) A balázsfalvi g. e. érseknél nehány pap és több szóvivő titkos értekezletet tartott, úgy hiszem, az érsek elnöklete alatt. Valóban titkon tartották meg ezt a gyűlést, miután csak későn tudhattunk meg róla holmit. A többi között azt határozták el , hogy amíg meg nem engednek nekik egy congressust, addig sem a követválasztásokba nem elegyednek, sem az országgyűlésre be nem lépnek. — Ezen határozat mineműségét constatálni nem szándékom, nem is hivatásom, csak is azt találom szükségesnek és időszerűnek , miszerint jellezzem, mennyire érvényesíttetik ezen határozat a követválasztási előmunkálatokkal szemben , és váljon a román nép fektet e súlyt az ilyszerü határozatokra s oly színezetű értekezletekre, minők Gyulafehérvárott Axenténél is tartatnak. A megyei bizottmány II. Enyeden e hó 10-én összeült, abban több román értelmiség részt vett; rajtuk semmi nyoma sem látszott azon aggodalomnak, melyet a bécsi lapok annyira hirdetnek , sőt a választókat összeíró bizottmányokban is működő állást foglalnak el s eszökbe sem jut nyert jogaik felett aggódni. A nép egészen közönyös, találkozik egy egy izgató félintelligens, de szavai falra hányt borsóként pattannak vissza, s a nép nem hisz nekik, miután annyiszor csalódtak már bennük. Megyénkb a mai nappal befejeztetett a választók összeírása Az „Ost, Deut, Post“-nak czáfolatul elég legyen azon tényt felhoznom, hogy a pókafalvi járásban (15 falu mintegy 10 ezer lakossal) a nyolcz forint alapján háromszázhatvanhárom választó került ki és 92 nemesember, de ezen 92 nemesember három annyi adót fizet, mint a 363 nyolcz forintos választó. Ha megtekintené az „Ost- D. Post“ és társai a „Finanz- Landes-Direction“ számadásait, meggyőződhetnek arról, hogy az erdélyi nemes emberek és kiváltságosak az adóilletéknek legalább kétharmadát fizetik. Mert tudni kell azt, hogy jelenleg a végrehajtási illetékek és adószedési költségek többre rúgnak, mint 1848 előtt az országos adó. R 1. Csongrád, oct. 18. Csongrád városnak az 1848-i törvények mint önálló testületnek egy követküldhetési jogot adván az országgyűlésre, a legfelsőbb helyről érkezett országgyűlésrei meghivó levelet vette az ez időszerinti tényleges városi elöljáróság. A megyén tartott e tárgybani bizottmányi ülés után a városi főbíró is meghivatta a múlt napokban az 1861-ki városi elöljáróságot az ugyancsak azon évi városi képviselő testülettel. — Mely is összegyűlvén igen nagy számmal , kijelenté a főbiró, hogy e testületet éppen csak az országgyűlésre küldendő követválasztási munkálatokra vonatkozó tanácskozás végett hivta meg, anélkül hogy valaki iránta bizalmatlanságot mutatott volna, ő visszavonult. — Mire az összegyűltek tanácskozván, elnökül e gyűlésre volt 1861-ki polgárnapot Kertész László b. ügyvédet kérvén fel, ki is azt e gyűlés tartamára elfogadván, — hogy a gyűlés birjon minden törvényes kellékekkel, maga mellé az 1861-ben leköszönt tisztikarból kapitányul Balajthi Florist tiszti ügyészül Szabados Antalt, végre jegyzőül a most is nűködő Werner Andort szólita fel. A hivatalban nem levő 1861 -i tisztikarral együtt a tanácskozmány kezdetét vette, és a követválasztási központi bizottmányt mégis alakította, melynek elnöke Kertész László, helyettese Szabados Antal, jegyzője Kádár Henrik lévén 18 bizottmányi taggal, — e hó 8 án meg is tartá a központi bizottmány ülését, mely alkalommal mindenek előtt a törvényszerű esküt testületileg letevén, elhatároztatott, hogy a szavazatképes lakosság f. hó 29-től kezdve nyár 12-ig összeirattassék, melytől fogva 18 -ig az összeírtak nevei a személyes megtekintés és netaláni felszólamlások végett a városházánák tanácstermben nyilvánosan kitéve leendnek. — Mennyiben pedig Csongrád város szavazat joggal biró lakosságának nagy része kint a tanyákon lakó mezei gazda, kik csak ünnep és vasárnapokon lévén tömegesen honu, hogy pedig senki akadályozva ne legyen munkájában szavazatjog gyakorlata végett, a követválasztási határnapot igen helyesen a központi bizottmány november k. 19-re vagyis vasárnapra határozta megtartani. Követjelölt kettő van: 1861-i megyei első alisp. Rónay Mihály és 1861-ki országgyűlési követ Eder István. B. Félegyháza, oct. 20. Mulaszthatlan kötelességemnek ismerem „A Hon“ 240. számában az „Ujdonságok“rovatában Kis Kun Félegyházát, nem különben az itteni „Társalgó Egyletet“ és „Népkört“ érdeklő a követválasztási mozgalmakról irt téves tudósítást helyreigazítani. Van négy követjelöltünk: Szabó József 1861- ki képviselő; — Szabó László 1861-ben e város főbírája; — Seres László telekkönyvi tanácsnok ; — s végül a „pusztakeresők“ jelöltje Hrabovszky Zsigmond helytartótanácsos. —■ E legutóbbi párt nyiltan hirdeti, hogy ő méltsga nekik megígérte, hogy a pusztákat — melyeknek keresetétől már fenyiló perbe fogás terhe alatt is eltiltattak — köztök felosztandja, nem különben az urakat is bezáratja, ha őt követté megválasztanáják.Hajlandó vagyok hinni, hogy min ez csak népámítás, de annál szomorúbb tény, és nem magam vagyok, ki óhajtva várom, hogy e mendemonda Hrabovszky úr által végtére az igazság kötelesség érzetében megczáfoltassék. Folyó hó 8 kán már jelöltjük Budáról küldött zászlóját körülhordozván , követelték a tiszti főügyésztől, hogy azt a kerületi házra kitüzetni engedje, mit nem teljesítvén,őt is bezáratással fenyegették, — s ez idő óta folyik a reá szavazók összeírása. Ily körülmények között a „Társalgó Egylet“ és „Népkör“ — melyekben úgy szólván az itteni összes intelligentia öszpontosul — nem maradhattak hátra s oly expediensről gondoskdtak, melyről hitték, hogy a pártokra szakadás által könnyen elforgácsolható erőket képesek leendnek egyesíteni, s a „pusztakeresők“ pártját túls árnyalva — a sikert biztosítani. E czélból mind a „Népkör,“ mind a „Társalgó Egylet“ f. h. idén értekezletet tartott, Szabó Józsefet követjelötjének mindkettő közfelkiáltással megválasztotta s egyszersmind határozták, hogy Seres László, és Szabó László követjelöltekhez azonnal kebelekből megválasztott küldöttség menesztessék, mely őket fölkérte, hogy a jelen, különben is nyomasztó s könnyen veszélyessé válható körülmények közt ne tegyék az ügyet még inkább kétségessé az által, hogy követelőitekül továbbra is megmaradjanak, hanem hozzák meg e város közönségének s a hazának azon áldozatot, hogy lépjenek vissza. Ezen jóakaratu kívánalma azonban mindkét egyletnek a nevezetteknél hajótörést szenvedett. Végül egyhangúlag határoztatott, hogy a követjelöltül megválasztott Szabó József megtiszteltetéséül egy egy zászló nevezett egyletek helyiségeire kitüzessék. S helyesen is írja tudósító, hogy a társalgó egylet részéről vasárnap (i. h. 15-kén) e jeligével ellátott zászló : „Éljen Szabó József Félegyháza város követe“ a városban — zeneszó mellett s éljen kiáltások közepette — körülhordoztatott, — s annak befejeztével az egylet épületére kitüzetett. De nem kerestettek meg — mint ezt a fent érintett újdonság Állítja — egyik egylet részéröl sem Hrabovszky urnak pártvezérei, hogy lépne vissza ; — miután jól ismeri mindkét egylet a félrevezetett nép pártvezéreit, kiknek a népizgatás már több év óta kenyérkeresetek, s kik már nem egyszer különféle bűntettekért fogva és elitélve voltak. Jövőre sem szándékoznak a nevezett egyletek, — erről is biztos tudomásom — ezen embereket követjelöltjök visszalépésére felhívni. ‘ _______________ | Hivatalos közlemények. in cs. kir. Apostoli Felsége f. évi sept. 30-ról kelt legfelsőbb határozatával, Kellner Frigyes, állandó nyugalomba helyzendő tanárt a nagy-szebeni r. kath. normál főiskolánál, a tanári szakbani sokévi hasznos működésének ellismeréséül, koronás ezüst érdem-kereszttel leg kegyelmesebben földiszinni méltóztatott. A magyar kir. udv. kanczellária Vera Pál görög-katholikus áldozárt s tanárt a belényesi ■ gymnasiumnál, a nagyváradi görög-katholikus tanitó-képezde tanárává nevezte ki. A „Hon“ magántáv sürgönyei. London, oct. 21. A kabinet megalapítása a jövő hét közepénél előbb aligha fog befejeztetni. Russell gr. meglehet maga tartja meg ideiglenesen a külügyi tárczát, a miniszterelnökség mellett; a miniszterek már részint megérkeztek, részint váratnak. Frankfurt, oct. 21. A „NI. fr. Ztg.“ szerint a senatus mai ülésében egyhangúlag elhatározta volna ugyanazonos jegyzékben kereken visszautasítani Ausztria és Poroszország föltevését. Ezenkivül elhatározt a senatus, hogy ezen ügyet egyelőre nem terjeszti a szövetséggyűlés elé. Kölf ö I (I. Németország, Berlin, oct. 19. (A frankfurti senatushoz intézett porosz és osztrák sürgönyök) oly titokban tartottak, hogy a „N. Fr. Zig“ csak akkor nyert róla tudomást, miután már a frankfurti senatus előlegesen határozatot is hozott ezen tárgyban, — és pedig egy karlsruhei levelezője tudósításából, aki megírta a nevezett lapnak az esetet, a sürgönyök tartalmát, s azzal fejezi be tudósítását, hogy értesülése szerint a frankfurti senatus el is határozó, egy szavazat-többséggel, miszerint a két nagyhatalom követeléséhez alkalmazza magát. Erre a „Franki. Journal“ a következő hiteles közelményt vette: „Való ugyan a hír, hogy az itteni tanácshoz osztrák és porosz jegyzékek érkeztek, ellenben a tanács még nem hozott határoztatott, azokra adandó válasz iránt, mivel a jegyzékek előbb a rendőrhatósághoz utasíttattak, jelentéstevés végett. Csak a rendőrhatóság jelentése után — amely egyébiránt már tegnap beadatott — fog tanácskozás alá vétetni a senatusnál ezen ügy.“ Frankfurtból pet. i 8-ról még ezeket írják a „National Ztg“-nak: Elterjedvén a hire, hogy osztrák porosz fenyegető jegyzékek érkeztek senatusunkhoz, nem kis mértékben zúdította fel a várost, főképp mint tegnap este a „N. Fr. Zig“ köztudomásra hozta, hogy a senatus egy szavazattöbbséggel elhatározó, hogy a két nagyhatalom követeléséhez fogja magát alkalmazni. Már a senatus elleni tüntetésekről beszéltek, s a törvényhozó testület kitűnő tagjaira akarónak hatni, hogy ezen ügyet a ma esti ülésben szóba hozzák. Hogy ez utóbbik meg is fog történni, valószínű, ámbár a „Fr. Journal“ hivatalos eredetű közleményéből kiderült, hogy a senatus engedékenyégéről szállongó hír nem igaz. Annyira még nem is érett meg az ügy. A rendes ügymenet szerint ugyanis előbb a rendőrhatóság szólíttatott fel, jelentéstétel iránt, és ez oda fog nyilatkozni, vagy már nyilatkozott is, miszerint eddigelé nem volt oka a sajtó ellen avagy megtartott gyülekezetek ellen fellépnie, mivel eddigelé a frankfurti törvények terén mozogtak. A senatus csak jövő pénteken fog a kérdéses jegyzékek felett tanácskozni. (Hallomás szerint nem ugyanazonosak a jegyzékek, s Ausztriáé sokkal szelidebb ) . Hogy az itteni porosz távirdai hivatal szigorúbb utasításokat kapott, abból is következtethető, hogy tegnap este visszautasítá egy itteni tudósítónak a sürgönyét, melyben a „N. Fr. Zig“-ban előforduló következő kitétel használtatott: „ellenkező esetben a két nagyhatalom maga veendi kezébe Frankfurt kormányzását.“ Ma a porosz távirda hivatalnál még a „fenyegető jegyzék“ (Drohnote) kitétel is ellenzésre talált, melyet a többi távirdahivatalok minden kifogás nélkül fogadtak.“ A „B. u. H. Zig“-nak Frankfurtból ugyanezen tárgyra vonatkozólag írják, miszerint a senatus azt határozta , hogy a szövetséggyűléshez forduland az őt fenyegető erőszakoskodás végett, ott keresvén kellő oltalmat. Egyébiránt úgy halad, kevésbé múlt, hogy a senatus azt nem felelte a jegyzékekre, miszerint elég erősek a Frankfurtban fönálló törvények és hatóságok, más szövetségi kormányok beavatkozása nélkül is útját állani minden tulcsapásnak, úgy hogy ezentúl eleje leend véve minden ilynemű reclamatiónak. Hanem egy senator állhatatos és rábeszélő ellennyilatkozatának sikerült volna a túlnyomó többséget rábírni, hogy a két kabinetnek egyidejűleg azt jelentené ki, miszerint minden beavatkozás a szabad város belügyeibe, erélyesen visszautasíttatik s egyszersmind ki fog kéretni a német szövetség védelmezése, annyival inkább, minthogy valósággal előfordult kihágásokat teljességgel nem lehet constatálni sehol, és még egy német kormány sem talált eddigelé okot rá, hogy a frankfurti törvények oltalmát