A Hon, 1865. december (3. évfolyam, 276-288. szám)
1865-12-13 / 285. szám
Az egyik párt annak idején emlegetett jelöltje Jeszenszky János, a már az 1861-iki Memorandum korából ismert Jeszenszky János urvala; a másiké, kinek megbuktatását czélzólag némely jó emberek, annak daczára, hogy a korszellem e tekintetbeni vívmányának egyik ismertebb bajnoka vala, azzal sem pirultak fellépni, „ha őt külditek s az urakra hallgattok, újra az urbér kötelékeibe kerültök.“ — Megyénket illetőleg kerületünket már több országgyűlésen képviselt id. Justh József ur volt. A választás határnapja megyénk mindkét választókerületét illetőleg f. é. november hó 28 nak 10 órájára tűzetett ki,s e napon a törvény rendeletéhez híven ragaszkodva, a megszabott órában nyitá meg az illető elnök a választók gyülekezetét. Mind jó rendben indult. A választók gyülekezetének megnyitása után Újhelyi Ferencz ur turáni közbirtokos az őt igen nagy számmal körülvevő választók nevében kerületünk képviselőjéül id. Justh József urat jelölé, s miután a jelöltnek hosszas éljeneztetése után senki sem jelentkezett, ki tán mást jelölt volna, elnök a szokásos kérdésnek a válaszokhoz intézése után, öt e kerület képviselőjéül kikiáltá. Ezek történte közben csupán egy szavazást kivánó hang jelentkezett, s csak idő múltán, midőn a kikiáltás megtörtént,csatlakoztak többen a szavazást kivánt Rácz Pál úrhoz, kik minden jelölés nélkül hasonlót követelének. Ekkor történt, hogy a választói kivonatára a választás helyén megjelent id. Justh József úr, szavára csendesülvén az éljenzaj, eme nyilatkozatával: „én alkotmányos jogai gyakorlatában akadályozni soha senkit sem akartam s nem akarok s magam is szavazást kívánok“, a szavazást kívánókhoz csatlakozva, elnök úr bár a kikiáltás a törvény szigorú szem előtt tartása mellett történt is, a szavazást elrendelé. Ennek elrendelése után id. Justh József urat jelölő Újhelyi Ferencz úr, jelöltje részére a szavazatszedő választmányhoz bizalmi férfiait megnevezé, — s csak ekkor jutott eszébe, a másik a hivatalosan csak akkor tudott másik párt jelöltjének Jeszenszky János úrnak magát jelöltként bemutatni, s egy alkalommal saját maga részére, a kívánt két tagot a szavazatszedő választmányhoz megnevezni. Míg ezek így történtek, addig az egészen elkülönzötten álló id. Justh József ur pártbelieit támadá meg egy dicséretükre legyen mondva csak kisebb részben választókból állok, s H. A. lelkész s F. D. végzett jogász vezetése mellett érkezett, s Jeszenszky János ur pártbelieihez csatlakozó tömeg, mely látva a részükről kisebbséget, más nem hihető, verekedés előidézése által akará a már most szavazásra bocsátott választást megzavarni Az illetők egyeseinek rakonczátlasága annyira ment, hogy még a csupán nézőkül jelen volt id. Justh József ur partbeliei nejeit is bántalmazák. Mindez csak nehány perez műve volt, mert a kéznél levő katonaság elnök felhívása folytán a rendet helyreállítván, a szavazás ezután 11 s 12 óra között délelőtt megkezdve, s félben szakasztatlanul egész éjfél tájig folyt. Ekkor többé szavazó nem jelentkezvén a szavazatok megszámítási eredményéül idősb Justh József ur lett Jeszenszky János ur ellenében 1090 szavazattal 495 ellenében , s igy 595 szótöbbséggel kerületünk képviselőjéül megválasztva. A népek atyja, az egek mindenható ura , kisérje áldásával pályáján s engedje , hogy honunk legsajgóbb sebjeinek gyógyulásával az illető nemzetiségek méltányos megnyugtatását is hozza megtértével választóinak benne helyezett bizalmuk viszonajándékául. Lehotzky Lajos. Szegszárd, dec. 6. Tolna vármegye mind a hat kerületében ma egyhangúlag választattak el képviselői Szabadban : Ürményi József. Pinczehelyiben : Bartal György. Kölesdiben : Perczel István. Bonyhádiban : Perczel Béla. Paksiban Kurcz György. Szegszárdiban : Szluha Benedek. A megtörtént képviselőválasztásokról , amennyiben azoknak alkalmával valami rendkivüli eset nem adta elő magát, térszűke miatt most már csak rövidebben emlékezünk meg. Szathmár megye Fehérgyarmati kerületében Vályi János 61-iki képviselő újra egyhangúlag a legtörvényesebb rendben és nagy lelkesülés s szokott ünnepélyesség mellett választatott meg. Ellenjelel nem volt. Bereg megye felvidéki választókerületében Sipos Ferencz beregszászi ügyvédnek december 1-jén történt képviselővé választása — ha t. i. ezt is választásnak lehet nevezni — következőleg történt : A kerületbeli két legnagyobb magyar község választói mellé, kiket vojt földesurak ellenében peres téren képvisel — a szomszéd választó kerületből — vele az említetthez hasonló viszonyban álló, de a felvidéki kerületben választói joggal nem biró 4—5 községbelit a választó helyre összecsőditett, kik hogy, milyen czélból sorakoztak mellé, előre lehetett látni vasvilla és bunkósbotokból álló fegyverzetükről. Ezek a választás reggelén a választó helyre útban levő Pasztelli pártbeli ruthen választóknak a városon kívül elibük mentek, s őket egészen maguk közé bocsátván, két oldalról megrohanták, s közülök mintegy negyvenet levertek,a többi pedig a közel levő erdőségbe menekült. A levertek közül egy állítólag már meg is halt. Az ekként szétugrasztott ellenpártbeliek elszéledése után a Sipos párt bement a választási helyre és jelöltjét kikiáltotta. A választási elnök — midőn neki a kint történteket tudtul adták, s jelentették, hogy két választó bizottmányi tag is megveretett — a választást szóval meg is szüntette, később azonban, amint az intelligentia a helyszínéről eltávozott, Sipos Ferenczet képviselővé kikiáltotta s neki a megbízó levelet ki is adta. A Pasztelli pártbeliek a választás ellen óvást tettek. A verekedés iránt a megyei hatóság vizsgálatot rendelt. 1. 1. Magyar-Csóké (Bihar megye), dec. 3. Magyar-Csékén a választásra kitűzött nov. 27-ki napra az ellenjelölt, Román Sándor párthíveinek jelentékeny része választási joggal nem bíró fiatal egyénekből állván, az összegyűlésre alkalmas tért erőszakkal foglalták el, sőt a Magyar Csekével határos falunak, Dusestnek végén a választásra közelgő ellenpártiakra lőfegyverek, bunkósbotok, s úti kövekkel rohanván, azokat szét is verték. A nevezett párt felbőszített embereinek Magyar-Cséke keblében is folytatott rakonczátlanságának eredménye, mielőtt bizonyos ember „lelőtt ujja“ mint corpus delicti a helybeli orvos által szeszbe téteték, az jön, hogy a küldöttségi elnök a választást felfüggesztettnek nyilvánította. Nem áll tehát a „Concordia“ 92 ik számában a lap homlokzatára irt azon tudósítás, mely Román Sándorról, mint megválasztott képviselőről szól; valamint nem vehetjük jó szívvel a benne minket sértő kifejezést sem, hogy „a választás tulajdoni képeni sükerét a nadrágos magyarok bujtogatása akadályozta. Valamint nem áll az említett czikkben Sughó Lajos elnök ellen felhozott azon vád sem, mely öt, mint Vertán pártit, ennek kevés szavazók miatt, a választást felfüggesztőnek írja. K. A.Hídász-Berényben dec. 5-én választatott meg képviselőül nagy ünnepélyességgel közfelkiáltás utján Siposs Orbán, volt 61 kialk. fjegyző, közszeretetben álló hazafi. A választást szokásos ünnepi beszédek és lakomák követték. Kis Szebenből írja levelezőnk, hogy Radványi, Winkler Imre követjelöltünk, hogy a pártok között támasztott gyűlölködésnek véget vessen, jelöltségéről visszalépett, s igy a kisszebeni v.kerületben Pillér Gedeon kiáltatott ki képviselőnek. Ugyanazon levelezőnk szerint Berzeviczy Tivadar, volt 61-ki alk. alispán Péchy Ferencz ellenében választatott meg, ellenjelöltje a szavazás alatt lépvén vissza. Mádról írják nekünk, hogy ott a képviselő választás szavazás utján megtörtént. A 61-ki képviselő Sóhalmi a szavazás alatt leköszönt s ennek folytán a pártján levő nemesség visszahúzódott, s a szavazás eredményéül végre Zalay István jelölt 771 , Vecsey Oláh Károly pedig 1177 szavazatot nyertek. A Zalay párt részéről, bár a szavazás törvényesnek ismertetett el, mégis a választás előzményei miatt óvás nyugtatott be, melyet az elnökség el is fogadott. (Az igazoló bizottmány feladata lesz elhatározni alapos-e az óvástétel vagy sem.) Nagybányai levelezőnk írja dec. 2-ról. A v.kerület értelmisége Ujfalusy Miklóst tűzte ki jelöltjéül, ki azonban a jelölést csak azon feltétel alatt fogadta el, ha a 61-diki volt képviselő Kovács Lőrincz visszalépne. Ez megtörtént. Ekkor azonban néhányan bányászati érdekekből Bercsey Lajost akarták föléptetni, ki e kitüntetést nem fogadta el. Mások a kitűnő egyházi szónok Schmotzer Ignácz prépostot tűzték ki, és végre, mint román nemzetiségi jelöltet, Pap Zsigmondot, Kővár-vidék volt főkapitányát. A választás napján nov. 3- án azonban az összes választó sereg csak Ujfalusy Miklós nevét hangoztatá, s bár elején Sch. I. nr is ajánltatott, de az elnökileg kért kis órai határidő elmúlta után Ujfalusy Miklós megválasztatása egyhangúlag történhetett meg. A választást követett fáklyásmenet, nemcsak a megválasztott képviselőt, hanem annak visszalépett jelölttársát, a hazafias jellemű Schmelzer I. prépostot is megtisztelő ünnepélyes üdvözletével. Liptói levelezőnk írja: a szent-miklósi v. kerületben az összeíró bizottmány nem személyes megjelenés, hanem csak elöljárói bemondás szerint írván össze a szavazókat a 61-diki 3400 szavazatképes helyett ez idén 4000 íratott fel, a központi bsz. által az összeírás ellen emelt panaszok figyelembe nem vétettek, sőt a Helyti Tanácsnak vizsgálatot elrendelő intézménye is félrevettetett, valamint 1700 voks iránt támasztott reklamatiók is. Erre a Helyi Tanács sürgőnsleg rendelt tárgyalást és vizsgálatot, de ekkor az ülések rögtön feloszlottk. Melynek következtében a követjelölt, volt 48-ki főispán választóit bennmaradásra inté, az ügy vizsgálatát az országgyűlésre bízván. A választás ellen pedig óvás tétetett. Személyes nyilatkozatok. Szilágyi Virgil a következő sorokat intézte pártjához: Értésemre esett, hogy Pest Józsefváros választóinak azon része, mely engem akart bizalmával megtisztelni, kérvényt készít az országgyűléshez, a választás napján az ellenpárt javára végbement törvényellenességek miatt. Miután a választókhoz intézett első beszédemben határozottan kijelentem, hogy megválasztatásomat csak azon esetben kívánhatnám, ha a választók többsége nemcsak elveimet, de a jelen viszonyok közt politikámat is teljesen osztja; miután most már kétséget alig szenved, hogy a pest józsefvárosi választók többsége, a jelen sajátságos viszonyok között az enyémtől lényegesen eltérő politikához adta helyeslését: nem tartanám sem helyesnek sem időszerűnek a küzdelem ezútáni folytatását. Az alkotmányos érzület első kötelessége meghajolni a magát kimutató többség előtt. Kérem elvbarátimat, adják bizonyítványát hozám való ragaszkodásuknak azzal, hogy a kérvényezéstől álljanak el. Álljon helyre a szívélyes polgári viszony azok között, kiket a pártküzdelem egymástól elválasztott. Álljon helyre az egyetértés, melyre a jó ügynek oly nagy szüksége van , és mindig csak a közjót tartva szem előtt, várjuk bizalommal a jövőt. Pesten 1865. december 11. Szilágyi Virgil. Hivatalos közlemények. Császári rendelet 1865. nov. 29 től, részvény-társulatoknak és részvényekeni commandit társulatoknak , biztosítótársaságok kizárásával, Ausztriába üzletfolytatás végett bebocsátása iránt. Hogy oly halogatások elkerültessenek, melyeknek következménye az egyes államokkali diplomatiai tárgyalások kezdése lenne, — birodalmam állam- és népgazdászatai érdekeinek méltánylása tekintetéből, vonatkozólag 1865. sept. 20-ki nyiltparancsom második czikkére, minisztertanácsom meghallgatása után elrendelendőnek találom, a mint következik: I. Cz. Minden külföldi részvénytársulat és részvényeken a commandit társulat, a biztosítási társulatok kizárásával, Ausztriában jogosan fennállónak fog elismertetni, és saját czége alatt — az itteni hasonló nemű társulatokkal egyenlően — üzletének iparszerű folytatása meg fog annak engedtetni, ha a) Ugyanaz kimutatja, hogy azon államban, amelyben magát megalakította, annak törvényei szerint jogosan fennáll, és ott valósággal és rendszeresen folytatja üzletét; b) Azon állam kormánya, melyhez tartozik, a hasonló nemű itteni társulatoknak az ottani államterületen az iparszerü üzletvitelt, és jogaiknak a bíróság előtti keresését — kölcsönösség alapján, egyenlően a belföldi társulatokkal, megengedi ; ha továbbá c) A társulat czéljai a belföldi államérdekekkel, s azok alapszabályai az itteni törvényhozás előtt a forgalom biztonságára nézve irányadó alaptételekkel nem állanak ellentétben, és ha végül d) a társaság egy alapszabályszerű, megkívántató esetben honi államának kormánya által jóváhagyott határozattal magát érvényesen kötelezi, miszerint üzlete folytatásánál Ausztriában, z állalnos törvények mellett, különösen a jelen rendelet szabványainak megfelel. II. Cz. Az I. czikkben említett előfeltevések beálltának elhatározása, és a bebocsátási nyilatkozat megadása azon hatóságokat illeti, melyek a hasonló nemű belföldi társulatok alapítása tekintetében illetékesek. A bebocsátás a külföldi társulatnak egész alapszabályszerű tartamára, vagy rövidebb időtartamra mondathatik ki. Minden meghosszabbítása azon időtartamnak, melyre az eredeti bebocsátási nyilatkozat terjed, — minden oly fiókoknak és ügynökségeknek felállítása, melyek abban nem foglaltatnak, — valamint minden, a társulat honában, az alapszabályokon történt kiegészítés vagy változtatás alapján ;.z üzletvitelnek Ausztriában szándékolt kiterjesztése vagy változtatása azon hatóságok újólagos határozatának van alárendelve, melyek a bebocsátást kinyilatkoztatták. III. Cz. Mielőtt a külföldi társulat saját üzletfolytatását, a bebocsátási oklevél alapján megnyitja, szélesbiti, vagy megváltoztatja (II. cz.) annak ezen oklevél szövegét, s az alapszabályok illető lényeges határozatait azon lapok által közzé kell tétetnie, melyek külön rendeletek által jelöltetnek ki. Ugyanezen lapok által kell ama többi közzétételeknek is történniük, melyekre a társulat ezen törvény szerint kötelezve van. IV. Cz. A társulat Ausztriábani összes üzletfolytatása végett egy, egy vagy több személyből álló, az Ausztriábani állam kormányzatnak helybenhagyás végett bejelentendő, s a nyilvános lapok által kihirdetendő képviselőséget fog kinevezni, melynek tagjainak az ezen országbani főtelep helyén kell állandó lakásukat venni. A társulat itteni képviselőségének ez utóbbit mind az állam-kormányzattal, mind Ausztriában a harmadik személyekkel szemben, bíróság előtt és bíróságon kívül, korlátlan teljhatalommal, mindazon ügyekben képviselnie kell, melyek az Ausztriábani üzletfolytatáson alapulnak. Oly jogviszályokban, melyek ilynemű ügyekre vonatkoznak, a külföldi társulat mint vádlott az ausztriai törvény,székeknek van alávetve, s ha az alapszabályok értelmében választott bírósági eldöntésnek van helye, ilynemű ügyekre nézve csupán egy Ausztriában kirendelendő választott bíróság lesz illetékes. V. Cz. A társulat itteni képviselősége azon ország politikai országos hatósága elé, melyben az itteni főtelep széke van, minden egyes üzletév három első hónapja alatt, a legutóbb lefolyt üzletév iránt következő okiratokat tartozik előterjeszteni : a) a tartatott közgyűlések jegyzőkönyveit; b) a társulat álalános vagyonmérlegét; c) a különös vagyon mérleget az Ausztriábani üzletfolytatás iránt, melyben az ezen üzletre szánt activákt, valamint az Ausztriában levő üzleti beruházások, a társulat egyéb vagyonától elkülönítve kimutatandók. Ezenkívül a társulatnak a fentebb említett mérlegeket közzé kell tenni. VI. Cz. A képviselőség tagjai, a társulat összes itteni hitelezőivel szemben személyesen kezeskednek minden oly kárért, mely a benyújtott külön mérleg helytelenségéből (V. Cz. c. lit.) ered, s mely az annak felállitásánáli kötelességszerű gondosság alkalmazása által kikerülhető lett volna. VII. Cz. Az Ausztriába bocsátott társulat jogai s kötelességei a hasonnemü belföldi társulatokra nézve érvényes törvények s rendeletek szerint lesznek megítélendők. Különösen pedig alkalmazandók a társaságra a törvényes meghatározások az államfelügyelet gyakorlatára és amennyiben az kereskedelmi üzlettel bír Ausztriában, a kereskedelmi jegyzőkönyvbe vezetés kötelességére vonatkozólag, ahol ilyesek törvényesen léteznek. Azonképen tartozik a belföldi társaságokhoz bagontag, Ausztriában üzletéhez tartozó üzletalapjaitól, belföldön csinált üzletétől, kereskedelmi és egyéb jövedelmeitől az adókat, illetékeket, és díjakat a belföldi törvények és rendeletek mérve szerint beszolgáltatni. VIII. sz. A bebocsátási nyilatkozat érvénye megszűnik: a) ha a társaság az üzletet Ausztriában a megengedési nyilatkozatban világosan mghatározot, vagy ennek hiányában hathónapi határidő elmúltával a bebocsátási nyilatkozattól számítva valósággal meg nem nyitotta ; b) ha a társaság az Ausztriában már megnyitott üzletet az államhatóság engedélye nélkül három hónapot meghaladó időszakon át megszüntette ; c) ha a társaság a maga hazájában jogilag létezni megszűnt, vagy a teljes rendelkezési vagy forgalmi képességet vagyona tekintetében elvesztette; d) ha az idő letelt, melynek tartamára az engedélyezési nyilatkozatban az Üzletszerű ügyvitel a társaság számára Ausztriában engedélyezve volt. A határidőknek az a) és b) alatti megszabásai nem zárják ki, hogy az engedélyezés egyes üzletalapokra az általános üzleti törvények alapján , még a fenntebbi határidő előtt is megszűnjék. IX. Cz. Az államhatóság az engedélyezés nyilatkozatot visszaveheti: a) ha a társaság hazája a kölcsönösségre való tekintetből (I. Cz. b) a belföldi társaságokra hátrányos változást hoz be, vagy b) ha a társaság e törvényt áthágja. X. Cz. Külföldi biztosító-társaságok engedélyezését illetőleg Ausztriábani üzletre külön szabvány fog kiadatni. XI. Cz. E rendelet végrehajtásával az illető központi hatóságok bízatnak meg. Schönbrunn, nov. 29-én 1865. Ferenci József, s. k. Mensdorff s. k. Legfelsőbb rendeletre: Lovag Meyer Bernát s. k. Külföld, Angolország, London, dec. 6. (Herena hgnö férjhez menetele; a parlament megnyitása.) A tegnapi „Gazette“ hivatalosan jelenti, hogy ő fige a királynő a titkos államtanács ülésében kinyilatkoztatta beleegyezését Helena Auguszta Victoria kir. legkisasszony eljegyeztetésébe Schleswig Holstein-Sonderburg-Augustenburgi Frigyes Keresztély Károly Ágoston herczeggel. Ugyan a „Gazette“ hivatalosan megerősíti, hogy a közelebbi parlamenti ülésszak febr. 1-én fog megnyittatni. London, dec. 7. (A jamaikai ügy.) A „Daily news“ szerint a kormány felvilágosítások adására szólította fel a jamaikai kormányzót s e felett vizsgálatot is rendelt el, mely e végre kiküldendő bizottmány által fog eszközöltetni. Mint a „Daily Telegraph" értesül, ezen vizsgáló bizottmány tagjai a napokban ki fognak neveztetni. Dublid, dec.8. (A feni pörök.) Legújabb dublini tudósítás szerint Morne tíz évi fogságra ítéltetett el, O’Neill és Kearney reniek pere pedig megkezdetett. Francziaország, Páris, dec. 8. (Metternich g megbizatása ; achilii bgy) a „Mém. dipl.“ szerint Metternich herczeg fejedelme által meg volt bízva, köszönetét fejezni ki Compiegneben, Napoleon császárnak, azon könnyítésekért, melyekben az ausztriai kölcsön kibocsátása a franczia piacon részesült. E lap hozzáteszi, hogy Ausztria s Francziaország közt a viszonyok soha sem voltak annyira barátságosak, mint jelenleg. Több franczia s angol lap azt jelenti, hogy legközelebb a chilei kormánynak egy küldöttje indult Washingtonba, az amerikai kormány segélyének kikérése végett. A „Patrie“ most azt állítja, hogy ezen személyiség az amerikai kormánynak nem segélyét, hanem jó szolgálatait kérendi ki, s mivel a madridi kabinet maga részéről kijelenti, hogy ő hajlandó a nagyhatalmak jó szolgálatait elfogadni, most már mindkét érdeklett fél ezen pont iránt, ugyanazon békülékenységi eszmében találkozik. Egyébiránt Washingtonban sajnálják, hogy az Egyesült államok santiagói követe a viszály kezdetekor Chilét békés kiegyenlítés helyett, háborúra ösztönző. Táviratok, Koppenhága, dec. 10. Stockholmból azon benyomásról, melyet az országgyűlési reform elfogadtatása a svéd főváros lakosaira tett, ezeket távirják. Roppant néptömegek jelentek meg a miniszterek lakásai előtt s viharosan éljenezték Deeger, Gripenstedt és Manderström minisztereket. Este a város nagy része ki volt világítva. A színházban a közönség a nemzeti hymnus éneklését követelte s azt a színészekkel együtt énekelte. Az előadás után az öröm élénk kitörései nyilvánultak. Páris, dec. 10. A kincstári jegyek kamatjai, a „Moniteur“ szerint, 2 ma, illetőleg 3 és 3‘/a ° 0-ra határoztattak. Berlin, dec. 11. Zedlitz ur itt járt. Hinik, hogy Werther bárót a porosz kormány legközelebb Bécsbe küldi egy ultimátummal, mely a frankfurti Ügyre vonatkozik. Kiel, dec. 11. Azon hir, hogy az augustenburgi herczeg nem tér ide vissza, alaptalan. E hét végére várják őt vissza. New York, nov. 29. Texasban, Missisipiben és más déli államokban komolyan négerlázadástól tartanak. A texasi ültetvényesek családjaikat és a gyapotot a tengerparti városokba küldik. Újdonságok: Pest, dec. 12. — (Császár Ő Felsége) a f. évi oct. 3-án tűzvész által károsult miskolczi égettek felsegélésére 500 ftot adományozott. — (Mailáth György udv. főkanczellár ő excja) tegnap reggel Pestre érkezett, s jelen volt az akadémia ünnepélyes közgyűlésén. Délután Bartal György helytartósági első elnök-helyettes ö maga vezérlete alatt a helytartótanács tisztelgette cxjánál. — (Pestre érkeztek.) Lord Bloomfield angol követ Bécsben, Masikevics Sámuel patriarcha. Lichtenstein uralkodó herczeg, hg Eszterházy Pál, báró Dumesnil Victor a franczia követség részéről Bécsben, gróf Bombelies Lajos, gr. Chotek Rudolf stb. A magyarországi főurakon és országgyűlési képviselőkön kivül Erdélyből: Mikó Imre, Mikes János, Nemes János és Vincze, Erdődy István és Sándor, Hunyady Vilmos, Bethlen József grófok stb. (Nemzeti színház.) A holnap este tartandó díszelőadásra Erkel Sándor „Csobáncz“ czimü dalművének két első felvonásán kivül, melyben egy Campilli balletmester által szerzett és betanított keleti táncz is fordul elő, Bus vitéznek „Egy szép aszony betege“ czimü egy felvonásos vigjátéka kerül szinre. A szerepek Prielle Cornélia, Felekiné, Feleki és Szerdahelyi kezeiben lesznek. — (A nemz. színház telke.) Pest városa által a nemz. szinház számára átadandó telek ügyében szombaton tartott teljes tanácsülésben hozatott határozat. A tárgyalás alapjául a gazdasági bizottmány jelentése szolgált, melyben azon javaslat tétetik, hogy miután az eredetileg felajánlott 600 □ ölnyi telek most már színház építésre fel nem használható, ugyanily terjedelmű telek a hasonértékkel bíró alsó vagy felső dunaparti telkekből lenne kijelölendő, minek megválasztása egyébiránt a színházi bizottmánynak fennhagyatik. A város nem ragaszkodnék ahhoz, hogy a kiválasztandó telken okvetlenül a nemzeti színház építtessék fel, és azt ismét a színházi bizottmány tetszésére bízná, hogy a kérdéses telket értékesíthesse, azt azonban feltételül kikötné, hogy a telekért befolyandó vételár más czélra semmi szín alatt se fordittassék. Ezen javaslat egész terjedelmében elfogadtatott, és e felől a szinház ügyében kiküldött országos bizottmány értesittetni fog. — (Az akadémia tagjai), mintegy 100 an, a megnyitási ünnepély befejeztével a Frohner szállodában gyülekeztek össze banquettere. Legelébb b. Eötvös József emelt poharat Császár Ő Felségére, kitől alkotmányunk teljes helyreállítását reméljük. Utánna Szász Károly emelt poharat császárné ő Felségére. Mindkét toasztot állva hallgatták meg. Továbbá poharat emeltek az akadémia két elnökére, s gróf Károlyi György inditványára, az első elnökre, gr. Dessewffy Emilre mondott toasztot táviratilag közölték a távollevővel. Toasztot mondottak még báró Sinai Györgyre, ki 84,000 forintot adományozott a palotára, s a lakomán jelen volt; — továbbá Foetterre és b. Hingenau urakra, a bécsi cs. k. geológiai társulat képviselőire, kik viszonozva a felköszöntést, poharat emeltek a tudományra és az akadémia jövő működésére az uj paliftá ■ban. A társaság vidor hangulatban oszlott szét. — (Szalay László története) s német kiadásának első kötete Lauffernél megjelent. Fordította Wegerer Henrik, átnézte j : dr. Falk Miksa. — (Az Eszterházy-képtár) teljesen felállítva, ma nyittatott meg. — (Dumas Sándor) holnap az országgyűlés megnyitása után körünkből távozik s f. hó 28-án a négy redoute teremben fog másodszor csevegni. — (Bird ur, a „Times“ levelezője) tagnap reggel érkezett fővárosunkba. Angolország részéről Mor ier úr küldetett Pestre az országgyűlés tartamára, s mint a „P. Lloyd“ értesül, a bécsi franczia követség is küld képviselőt Pestre. — (Sardou „Beneiton család“czimü) öt felvonásos legújabb vigjátékát Csepreghi lefordította a nemz. szinház számára, s valószínűleg januárban fog már szinre hozatni. — (Ludasi „Magyar világ“ czimü) politikai napilapja ma jelent meg először. Felelős szerkesztője: Székely József. — (Röpirat a zsidókérdésben.) Wajdits József kanizsai könyvárusnál megjelent : A zsidók közép-, jelenkori helyzetök és viszonyaikról, s az innen származható joggal követelt emancipátiójuk. Irta Lichtschein Lajos papsegéd N.Kanizsán. — Szombaton este az izraelita hitközség gyülekezetében elhatározták, hogy ezután magyar hitszónokot is fognak tartani egyházukban. Örömmel üdvözöljük az izraelitáknak ez újabb lépését a magyarosodás felé, s óhajtjuk, hogy a példa utánzókra találjon országszerte, miután különben sem volt értelme a magyar nyelv kizárásának egyházukból. — (Pályázat.) A pestbudai hangászegyleti Zenede részéről közhírré tétetik, miszerint migos b. Prónay Gábor egyleti elnök ur, nagylelkű ajánlata folytán, mely szerint egy magyar szellemű zeneműre minden évben 10 — és Weisz Bernát ur 5 aranyból álló jutalmat tűzött ki, — az 1866-diki évre pályázat hirdettetik egy népdallamra, mely egy, a szerző által választandó magyar költeményre, jellelmetes magyar f jstelben, zongora kísérettel készítendő. A pályaművek idegen kézzel írva, valamely jelmondattal ellátva, és ugyanő jelmondatot viselő és a szerző nevét rejtő bepecsételt levéllel ’ együtt 1866 ik évi martins utolsó napjáig az egyleti titkárhoz beküldendők. A nyerő pályaművek az említett zenede tulajdona maradván, 1 az első 10 arany jutalmat nyerő pályamű annak költségén „Zenedei pályamű“ czim alatt annyi példányban nyomattatik ki, amennyi tagja van az egyletnek, és ezek mindegyike egy egy példányban ingyen részesíttetik. Közli RiUer Sándor, egyleti titkár. A „Hon“ magántáv sürgönyei. Zágráb, dec. 12. A mind a két párt által ma délelőtt és délután tartott értekezletek békét szellemre muttatak. Megállapodás abban történt, hogy a báni tábla ülnökeitől a szavazati jog megvonandó, s hogy az országgyűlés teremében nov. 24-ike után történt események nem történteknek tekintendők. Az orsz. ■ gyűlés legközelebbi munkássága tehát ott fog kezdődni, a hol nov. 24-iki ülésben félben hagyatott. [ Arad, dec. 12. ] Felségének Magyarországba jövetele felett oly nagy az öröm, hogy a város felszólítás nélkül kivilágíttatott. Brüssel, dec. 12. A „Brüss. Journ.“ III. Napóleon császárnak II. Lipót királyhoz intézett táviratát közli, mely így szól: A császárnéval együtt élénk részt veszünk a gyászos bánatban, mely önt eltölti. Felséges atyja mindenkor nagy hajlamát tanussta irántam. Én is mindig erős hajlamot érzek iránta. Ő magas értelmiség és bölcsesség méltó hírében állott. Európa azon uralkodói közöl való volt , a kik méltán a legnagyobb tiszteletben állanak. Remélem, hogy ön követni fogja trónján azon magasztos példát melyet magas előde nyujta. Szerencsésnek fogom magamat tartani, ha minden alkalommal jelét adhatom az ön iránt táplált hajlamomnak, 1 Nemzeti szinház. Ma dec. 13 ra szerdára 1 van kitűzve : VIII dik rendkívüli előadásul : Ő 1 császári és apostoli királyi Felsége megérkezésének tiszteletére, a nézőhely teljes, ünnepélyes kivilágítása mellett : Néphymnusz. Énekli a nemzeti szinház összes személyzete. Az uj dszitményeket festette Lehmann Mór cs. kir. udvari színi diszitö. A gépeket készítette Baldewein Ede, a nemzeti szinház gépésze. An phymnus után : Disz-Induló. Ez alkalom: a szerzetté Erkel Ferencz. Ezt követi: „Egy szép asszony betege.“ Eredeti vígjáték 5 fivbao. Végül: „Ceobáncz.“ Eredeti opera 2 első Aonása. Nyilatkozat. A megindulandó „Divat“ czimü lap előfizetési felhívásában az áll, hogy én annak munkatársa leszek. Mint nőnevelde tulajdonosa ilyen dolgokkal nem foglalkozhatom, minthogy növendékeim minden időmet igénybe veszik. — Kinyilatkoztatom tehát, hogy a nevezett lappal minden összeköttetést megszünttettem. Sz. Kalocsa Róza, nőnövelde tulajdonosai (váczi utcza 1. sz.) » $