A Hon, 1865. december (3. évfolyam, 276-288. szám)
1865-12-03 / 278. szám
— Az „Oesterr. Zig“ ma sem marad el leczkéjével a februáristák ellen. — A többi közt irja’A februári experimentum egy átalában nem vezetett czélhoz. Még a legmerészebb fickiók is csak arra szolgáltak, hogy a czéltól távolra vettessünk. Most már nemcsak politikai ügyetlenség, hanem büntetésre méltó vakmerőség volna az eddigi után tovább haladni, mert bizonyos, hogy ezen után tán megmenthetünk az elveszéstől egy darab papírt, a febr. pátenst, de Ausztria felét elvesztjük. — Az államférfiak kötelessége a lehetőséggel számolni, s ha becsüljük is azok bátorságát, akik egy legyőzött ügy mellett utolsó erejüket is felhasználják, részünkről abban becsüljük bátorságunkat, ha a haza megmentéséért feláldozzuk következetességünket. Akik a jelen viszonyok közt komolyan beszélnek arról, hogy a sistírozott alkotmányt rehabilitálva, azzal lépjünk Magyarország elé, s behívjuk a Reichsrathba, azok igen derék becsületes emberek lehetnek, de a politikához semmit sem értenek. Szebeni dolgok, in: Kíagy-Szeben, nov. 14. A szász nemzeti egyetem jelen ülésszaka ma belügyei elintézései után az elnöklő szász ispán által ülése nyilvánossá alakíttatván át, és az ellenzék a brassói és kőhalmi követeknek a meghatározott repraesentatio ellen együttesen beadott külön véleménye jegyzőkönyvre és tudomásul vétetvén, bizonytalan időre elnapoltatott. Befejezve lévén tehát azon szász nemzeti s egyetemi tanácskozmány, — melynek pártjai dr. Lindner ellenzéki tag beszéde után az uniót nyílt kérdéskép látszanak tárgyalni akarni, a száraz tényeket összefüggőleg néhány felvilágosítással megérthetővé tenni, s így a tisztelt olvasónak a történtek hű vázlatát nyújtani kívánó e szerény laptudósításból még hátra van az elején ígért követválasztásokról a küszöbön álló országgyűlésre pár szóval különösen már azért is megemlékezni, hogy megérthesse azt, hogyan történik, hogy ha a megszavazott repraesentatio nem a szász nemzet érzületének valóságos hű kifejezése , mégis azután az azt megszavazók nagyobb részt országgyűlési követtekké választatván, a képviselt nemzet helyeslésével találkozik ? Képzelhetni, hogy a szereplő szász centralista urak mindent elkövetének, hogy az itt követválasztásoknál nehogy vereséget szenvedjenek, mert ez őket tönkre tévé! E tekintetben elegendőnek találom a helybeli szék és városi választásokra szorítkozni, mivel akárhol is egy central rendszernél a centrumban követett eljárás az irányadó az egészre nézve. Itt azonban, habár sok mindenféle hírek szárnyalnak is a városon arról, mik történtek a szereplő urak érdekében a választásoknál, minthogy gyanúsítani teljességgel nem szándékunk, meg kell már elégednünk azon tényekkel, hogy a választó bizottmányokban egyetlen egy ellenzéki tag sem volt, ki pártja részéről a serutiniumot ellenőrizze, s hogy Szebenszéknek 1547 választójából a választásban csak 840 szavazó, és a II.Szeben városa 697 választóiból csakis 318 szavazó vett részt. Sapienti satis A „H. Z.“, mely különben a magyarok és székelyek elleni polémiában a numerusra szokta a legfőbb súlyt fektetni, bezzeg nem közli a számeredményt, mi az általa támogatott politikának gyenge alapokoni állásának világos elismerését involválja! Missics János programmja. Elvem az, mely 1861-diki országgyűlésen volt: 1848, mert ha ehez hittelen volnék, hűtlenséget követnék el az idő szelleme ellen, mely ez évet előidézte, hittelen volnék az elvekhez, melyek ezen örökké nevezetes korszakot vezérlették, hittelen a törvényekhez, melyek ez év számát homlokzatukon viselik. Mióta a régi államok szerkezete halomra dőlt, három nevezetes, következményekben gazdag korszakot ösmerek, melyek a világ-események tengeréből, három világitó torony, három határdomb vagy inkább hegy gyanánt emelkednek, és ez: a keresztes hadak, a reformatio, és a franczia forradalom, a negyedik, mely egy uj szem az események lánczolatában, egy uj határjel az emberiség fejlődésének korszakában, 1848. Valamint örökké nevezetes a franczia nép uj történetében az 1789-ik év augusztus hó 4-kének éjjele, mely a politikai, polgári egyenlőséget kihirdette, és a privilégiumokat eltörölte: örökké nevezetesek az 1848 -i törvények, mert ezek eltörölték a hűbériséget, szétrombolták a feudalismus bástyáit, melyekből a szabad polgárok védfalai emelkedtek, megállapították az emberi jogokat és újból kijelölték hazánk önállásának, függetlenségének régi alapzatát, körvonalazták fennálló határait, és alakot kölcsönöztek régi törvényes, annyiszor nyilvánított kívánalmainknak. Tagadhatlan, hogy az idők 1861 óta sokat változtak, de az elveken, melyek ez évet átlengték, a változás nyoma nem látható, és így azok is, kik hívei voltak az 1861 évet lelkesítő elveknek, azok hívei lesznek ma is, és miután ez évet 1848-ki törvények és azok szelleme élesztő, ezekhez hűtlenek nem lehetünk. Nem emberek alkotják az elveket, nem ezek idézik elő az idő szellemét, hanem ezek teremtik az embereket, öntenek lelkükbe lelkesedést, és a balsors korszakában a csüggedők keblében új erőt élesztenek, új reményeket ébresztenek. Az emberiséget átható ezen újabb kor szellemének tulajdoníthatjuk azt, hogy 1848-iki törvényeinkhez való szilárd, erős ragaszkodásunkat az országgyűlés megnyitásának híre óta, az eredmény reménysugara által életezve látjuk. Az országgyűlés teendője a hiányos 1848-iki törvényeket kiegészíteni, újakkal pótolni, és mit azon év csak kezdve, végzetlenül reánk örökségül hagyott, kiegészíteni, tökéletesíteni, kifejteni, és az újabb kor igényeihez alkalmazva, idomítva, befejezni, és ezáltal egy jobb kor, egy szebb jövő országának alapzatát megvetni, kapuit megnyitni. . . , Megválasztatáson általi megtiszteltetésem esetében részemről oda fogok működni, hogy a hűbériség utolsó emlékei, az úrbéri tartozások utolsó maradványai megszüntessenek, hogy a szabaddá lett polgár birtoka tökéletes szabad legyen; egyúttal oda fogok törekedni, hogy a telepitvényesek, úgynevezett contractualisták sorsa az illető földtujdonosok jogainak megkimélésével biztositassék és ezekhez való szerződési viszonyuk a szerint rendeztessék és megállapitassék, nehogy elterjedett, elszaporodott számtalan családok hontalanok, földönfutók legyenek. Tagadhatlan hogy a mostani állapot, melyben országunk létezik, törvénytelen, és történetünkben példa nélküli, de ezt elviselni, elhallgatni, eltűrni az országgyűlés által rendezendő viszonyaink új korszakáig, hazánkban jónak talált és mindenütt követett opportunitás szempontja vezérel. De ha jelenleg az opportunitást elfogadom is, az országgyűlésen az opportunitás elvét el nem ösmerem, mert szigorú törvényesség az, mit ott követhetek és egyedül hazánk törvényes, alkotmányos elvei és közjoga, melyekhez ragaszkodom , de opportunitást közjogi viszonyainkban, újjáalakulásunk korszakában nem ösmerek. Ez oknál fogva elvem, az országgyűlésig opportunitás, de az országgyűlésen szigorú, merev ragaszkodás törvényes állapotunkhoz, hazánk ősi és korunk igényeihez idomítandó intézményeinkhez. Hasonló nézetektől vezéreltetve, hasonló meggyőződésből eredő hitvallásomnál fogva, eddig fennállott közjogunkat továbbá is fentartatni óhajtom, és azon úgynevezett közviszonyokat, melyek egyedül az által keletkeztek, hogy a magyar király egyszersmind ausztriai császár, csak úgy kívánom elintéztetni, hogy hazánk törvényes önállása, önkormányzata, törvényeink, alkotmányunk értelmében eddig megőrzött függetlensége továbbá is biztositassék. Én Magyarország és az örökös tartományokból álló Ausztria között semmi közösséget e el nem ösmerek, mert egyetlen kapocs, mely bennüket összeköt, fejedelmünk azonossága: köztünk és a többi tartományok között semmi egyéb kötés nem létezik; — de miután közügyeinkben egy végmegállapodás a belbéke megszilárdulása, a közjólét kifejlődése, a közvagyonosodás gyarapodása szempontjából égető szükséggé vált, a fennálló közügyeket csakis a fejedelem által saját polgáraink közbejöttével, az országgyűlés által megállapítandó mód szerint kívánom elintéztetni, — nem szándékom, hogy más tartományok, országok, ügyeinek elintézésébe befolyjunk és igy viszont nem tudok beleegyezni, hogy más országok, tartományok férfiai bármily jóindulattal viseltessenek is irántunk, a közügyek, vagy bármely más ürügy alatt saját belügyeink elintézésébe befolyást gyakoroljanak, — mert nem akarom grlicos romanis et romanos gracis moribus kormányoztatni látni, hanem azt kívánom, hogy minden ország saját törvénye és szokásai szerint és pedig saját honpolgárai által kormányoztassék, és ez oknál fogva fejedelmünk közössége által eredt közös viszonyokat, ügyeket, a tények kérlelhetlen logikája által teremtett körülményekhez képest csakis esetről esetre, csakis hazánk fiainak közbejöttével, csak is honunk függetlenségének épségben tartásával kívánom elntéztetni. És habár ennyire ragaszkodunk is hazánk törvényeihez, alkotmányukhoz, igen csalódnának azok, kik azt hinnék, hogy mi az alkotmányosságot csak a Lajtán innen szeretnék megszilárdítani és biztosítani, hogy mi, a Lajtán innén a szabadság országát kívánjuk meghonosítani, mi pedig ennek jövője iránt közönyösséggel viseltetünk. Én és velem az alkotmányos elvek iránt tisztelettel viseltető minden honpolgár innen és túl a Lajtán, innen és túl az Alpeseken, a Kárpátokon, az Óceánon a népek alkotmányos szabadságának megszilárdulását óhajtjuk. E kölcsönös, alkotmányos állapot utáni törekvésekben, e kölcsönös küzdelmekben, egy és ugyanazon czél felé való haladásban látom én leginkább a Lajtán túli népekkel való közösségünket öszpontosítva, mert itt és ott közösnek kell lenni a törekvésnek, hogy a népek terhei könnyítessenek, a számtalan adók száma kisebbüttessék, az eddig helytelen, számítás nélküli népszerűtlen adók helyét mások, kedvezőbbek pótolják; hogy a miniszterek, kormányférfiak a népek véres verejtékével jobban gazdálkodjanak, hogy a státusadósságok száma évről évre csökkenjen, ne szaporodjék, és valamint túl a Lajtán, kívánjuk mi is, hogy nem csak a birodalom eddigi nyűgeitől megszabadulva megifjedjék, új erőre kapjon és tekintélye növekedjék, hanem hogy az ausztriai császár, ki egyszersmind magyar király, legyen képes nag hatalmi állását fentartani, ennek érvet szerezni, és szava, határozata a fejedelmek tanácsában legyen döntő, nyomatékkal bírjon mint Brennus kardja. Én nem félek egy erős kormánytól, ha ez alkotmányunk értelmében szerveztetik és ennek szellemében jár el; nem tartok egy erőteljes fejedelem erélyességétől, ha ez alkotmányunk épségben tartására magát lekötötte, sőt mint Magyarország hű polgára azt kívánom, hogy Szt István koronájával megkoronázott királyunk legyen nagy, hatalmas mint Nagy Lajos, Mátyás király volt, és tekintélye legyen olyan, mint Szt Lászlóé egykor, kit az akkori keresztény világ fejedelmei a keresztes hadak alkalmával a fejedelmi vezérséggel megkínáltak, — sőt biztos lehet királyunk, hogy valamint a koronázás alkalmával kardjával a világ négy részére mutatva ígéri, hogy e hazát megvédni fogja, jöjjön a veszély bárhonnan, a világ bármely részéről, e hon polgárai is áttörhetlen bástya gyanánt állandják körül Szent István koronájával megkoronázott királyunk trónját, és azt megvédeni fogják, mint megvédték őseink Mária Theresia trónját, jöjjön a veszély szintén bárhonnan, a világ bármely részéről. (Vége következik.) ház udvarában , mint a választásra kitűzött helyiségen, szüntelen s lelkesen éltetvén Lukács Györgyöt, mint kijelölt képviselőjöket. Elérkezvén a választás órája s a választási küldöttség működése helyét elfoglalván , az ép oly szerény, mint becsületes, s ép oly becsületes, mint értelmes Zilahy Lajos — Biharmegyének 1848- és 1861 diki főügyvéde ajánlá lelkes szavakkal azt, kit az összes választók egyetemes óhajtása, s lelkesült éljen kiáltásaik e hivatásra már úgyis kijelöltek. A végződni nem akaró helyeslés és éljenzés csillapultával, három ízben felhivá a küldöttség a választópolgárokat: akarnak-e valaki mást követőkül felléptetni, s midőn senki sem jelentkezett, Lukács György ur egyhangúlag megválasztott képviselőnek a lelkesedés fokozatos emelkedése mellett kikiáltatott. Erre a megválasztottnak a választók közötti megjelenése iránt küldöttség menesztése szándékoltatván : a lelkesült tömeg egyhangúlag elhatározd, hogy kedves választottjukért mindnyájan mennek. Oly megható, oly lélekemelő volt a kép, melyet a már akkor 4—5 ezerre növekedett néptömeg a példányul szolgáló rend fentartásával egyesített elragadó lelkesedés kitörései által nyújtott, midőn követőket, kinek páratlan hazaszeretete, becsületessége, szellemi fölényei és catói jellemében magukat látták megtisztelve, mindkét város főutczáin keresztül a választó helyiségre kisérék. Itt rövid, de velős, önzéstelen és tiszta hazafiságtól ragyogó beszédében köszöné meg választói bizalmát, melyben kiemelé, mintegy ellentétül a megválasztatásán lelkesülő tömeg örömeinek, hogy elsőben is fájdalomérzetének kell kifejezést adni, ha arra gondol , hogy a jövő országgyűlés óhajtott sikerének valósuláról nem biztosíthatja polgártársait, bár aggodalmaikat sem akarja táplálni. De ha sikertelen marad, nem rajta, nem az országgyűlésen muland, melynek ő, úgymond, csak utolsó de az ország önállósága s egyéb jól felfogott érdekeihezi ragaszkodásban renditletlen katonája leszen. Ma estve pedig képviselőnket egy díszes fáklyás zenével tiszteltük meg, mely alkalommal Győrffy Gyula polgártársunk következő eszme- és érzelemdus szép beszédet tartott: Nagyérdemű hazafi! Nagyvárad város népe tiszteletét óhajtja önnek nyilvánítani. Fogadja ez érzelmet szívesen; mert azon ragaszkodás, melylyel ön iránt viseltetünk, a legnemesebb forrásból, a hazaszeretetből ered. Eljött a nép, erkölcsi erejével megpecsételni a választók megbízó levelét. Eljött a nép, örömét nyilvánítani a fölött, hogy az összehívott, végzetteljes országgyűlésen Nagyvárad városa legérdemesebb polgára által képviseltetik. Önnek nem csak az utolsó országgyűlésen közelismerést érdemlő magatartása , hanem egész életén át tanúsított következetes jelleme is teljes biztosítékot nyújt nekünk aziránt, hogy a programmjául nyilvánított 1861-ki országgyűlés második feliratában foglalt elvekhez mindenekben tántoríthatatlan hűséggel ragaszkodand. Legyen meggyőződve, hogy e város népének politikai hitvallása egy hajszálnyira sem tér el azon iránytól, melyen ön haladni kíván. Legyen önérzetének támasza azon tudat, hogy ezen elvek által nem csak saját tiszta lelkének meggyőződését, hanem összes választóinak óhajtását is valóban, híven képviseli. Adja az ég, hogy siker koronázza törekvéseit! Adja az ég, hogy mindenek előtt hazánk integritásának, függetlenségének és törvényes állapotának biztosítása és életbe léptetése által leküzdve a legnehezebb akadályokat, oly helyzetbe jöjjenek, melyben az ország felvirágzását, a vallási és társadalmi egyenlőségnek és az igazságnak igényeit újabb üdvös törvények által is előmozdíthassák. De ha a sors könyvében újra meg lenne írva, hogy a legnemesebb törekvések ismét keserű csalódásokban találnak hajótörést; — ha az óhajtott kiegyenlítés nyugalma ismét csak hazánk függetlenségének, életének árán lenne megszerezhető , akkor a siker elmaradásáért fájó lelke keressen megnyugvást azon tudatban, hogy ön oly népet képviselt, melynek jelszava: „a haza minden előtt!“ Legyen vigasza azon biztosítás, hogy a város népe szenvedni, tűrni kész, ha kell; de a nemzet becsületén csorbát ejteni, őseink vérével szerzett örökségünket, függetlenségünket, nemzeti létünket gyáván elfecsérlen soha! A gondviselés ezen nemzedék vállára tette le a jövő századok sorsát, s nekünk oly sziklaerős jellemre van szükségünk, mint az öné, mely e nehéz terhet elviselni képes. Jól tudjuk, hogy e választással nem hiú dicsvágynak tömjéneztünk, hanem gonddal terheltük lelkiismeretes keblét, melynek elviseléséért csak önérzete jutalmazhatja meg. Azért kétszeresen büszkék vagyunk önre ; büszkék vagyunk arra, hogy ily kristálytiszta lélekben látja az ország visszatükrözve Nagyvárad város jellemét. Mire képviselőnk hőn átérzett magasztos szavakban vévén búcsút N.Várad polgáraitól: ezek az önkénytesen kivilágított város fő utczáin visszatérve a legnagyobb rend és lelkesülés között haza távoztak. M. L. A szavazatszedő választmány elnöke arczán vérző sebet kapott tégladobás által, — a helybeli agg esperes, mint választmányi helyettes elnök fején sértetett meg tégladobással, miszerint azonnal elájult, s földre rogyott, a jegyzők egyike hátán, a helyettes mellén kapott ütést. A roham váratlan, és oly sebes volt, miként a távol felállított csendőrség, kellő időben a személy biztonságot nem eszközölhető. A választás jegyzőkönyvileg elhalasztatott, e határozat azonban Svastits Gábor urnak, ki felbőszült népe közepén folytonosan tért foglalt, nem tetszett törvényes eljárás következményének. Lehetne több nem nemes cselekedetet elősorolni, de ezekre fátyolt vetvén, a büntető törvényszék majd feleletre vonandja az illetőket, s hihető, miképen azon elv szerint, qui est causa causae, est causa cauzati, nem csak azok veendik méltatlan tetteik büntetését, kik vérrel megfertőztették a polgári választási szabadság legszebb jogának gyakorlatára rendelt helyszínét, hanem azok is, kik pénz-, bor- vagy más ígéretekkel csábíták a népet, ekként a példátlan catascrofát előidézve. Miután azonban a szili kerület választói 39 községben foglaltatnak, nehogy e napi viselet helytelensége miatt az egész kerület népessége : az országban megbélyegeztessék, szerencsémnek tartom kijelenthetni, miszerint eddig csak az igali községben találkoztak egyének, kik a felebbiek által ittasan a helyszinére vezettetve, s ott cselekvényeik által érdemetlenekké tevék s a választási jog gyakorolhatására , a nem választók pedig méltó büntetére érdemesekké, s hiszem is, hogy a tegnapi események büntettei sei tetteikért lakolni fognak, mert a vesztegetés, történjék az akár pénz, akár boktatás, akár más ! ígéretekkel, mindenkor polgári bűn, mely annál nagyobb beszámításra fokozandó e honban, hol a nép a választói jog gyakorlatába csak alig lépett be, s hol a hamis prófétákat az igazi apostoloktól még nem is képes megkülönböztetni, mivel az újabb válságos időkben hiányzott a tér tapasztalás gyűjtésére, hol elhanyagolt neveltetésén fogva e kincsről alig van fogalm ; — annál nagyobb beszámításra fokozandó pedig azért is, mert e vétség oly válságos korszakban követtetett el,melyben honunkra nézve igen nevezetes kérdések jönnek szőnyegre, melyekről akár a vesztegetők, akár a meg-vesztegettettek kellő fogalommal alig birhatnak. A választásra kiküldött albizottmány kénytelen volt jelentését beadni, s némely szerencsétlen elcsábitottnak, kik többnyire igaziak, és nem is választók, befogatását, úgy a hallatlan kihágásoknak megvizsgáltatását kérni. Magát az adatot leginkább azon hazafiúi kötelességből terjesztem elő az ország nagy közönségének, miszerint adatul szolgáljon az 1848-ki választó törvény akkénti bővítésére, s hogy a vesztegetők, és magukat vesztegettetni engedők soha választók ne lehessenek. Kovachich Őszinte. Turócz, nov. 29- i Hallassék már valahára nesz, a nemzetiségi kölcsönös súrlódások által honunk egyik leghányatottabb megyéjéből is. Megyénkben két tábor alakult meg. Az egyiket, ha nevét mellőzöm is, a tisztelt olvasó eltalálja, a másik az országosan ismert tót memorandum hőseié. E két tábor leghatározottabb életjelt tanúsított, legelőször az ad hoc megyei bizottmányban s az élethalál harczig fejlődött kölcsönös küzdelme, az országgyűlési képviselők megválasztatását megelőzött s magát a választást kisért mozgalmakban nyert legfőbb kifejezést s ez idejű megoldást az által, hogy képviselőit tegnap választá a tót memorandum hősei nem csekély vereségével, bár — közhírként — ez utóbbiak közt akadtak olyanok is, kik a népnek nem átallották azt mondogatni, hogy jelöltjeik ellenjelöltjei ismét a megszüntetett úrbéri viszonyt akarják életbeléptettetni. stb. A stubnyai választókerületben a választás reggeli 10 órakor kezdődvén, végét érte szakadatlan folyamban éjfél utáni 3 óra tájban azzal, hogy a legszebb s példás rend megtartása mellett Justh Kálmán 61 ki főszolgabíró lett 905 szavazattal — ellenjelöltje Gottsár János (kinek származása, valódi lakhelye megyénk lakosainak legtöbbje előtt alig ismeretes, s csak azt állíttatván felőle, hogy főapát) nyert 633 szavazata ellenében — szűnni nem tudó lelkesedés eredményezésével megválasztva. A sz.-mártoni választókerületben pedig a választás reggeli 10 órakor vérén kezdetét szakadatlan tartva esti 11 óra után végződött azzal, hogy bár a két tábor egyes községbelieinek gyülekezése közben némi véres összeütközés is adta magát elő, mégis jó rend megtartása mellett id. Justh József 1861-ki ugyanezen kerület volt országgyűlési képviselője lett 1090 szavazattal — ellenjelöltje, Jeszenszky János, még Schmerling idejébeli megyei főügyész nyert 495 szavazata ellenében megválasztva. Mindkét választókerületben a pártok egy,mástóli elkülönítése végett, elejétől végig fegyveres erő volt alkalmazva. Újhelyi Boldizsár: Megtörtént képviselő-választások. Nagyvárad, nov. 30. Mai napon ment véghez Lukács Györgynek Nagyvárad képviselőjévé lett megválasztása, az érzelem azon emelkedettsége, a rend szeretete s a választási jog gyakorlatának azon méltóságával, mely városunk mivelt lakosainak a polgári jog és szabadságróli tiszta fogalmában leli alapját. Már jóval előbb a választás kitűzött órájánál tömegesen , számtalan zászlók lobogtatása és zenekiséret mellett megjelent a választópolgárok nagy része a régi város Hoppavár, nov. 30. A somogy megyei képviselő választások tegnapra lévén kitűzve, a szili kerületé sajátságos, sőt botrányos látványt tüntetett fel ugyanis. Délelőtti tíz órakor Fekete Lajos egyik követjelölt több községbeli választói, — majd nem sokára Kazsok, és Büssü — és több községekből összesereglett választók — csinosan kiállított 26 lovassal élén — két zászlóval — egyik „Kazsok“ — másik „1848“ felírással — a szili catholicus szentegyház déli részén legszebb rendben tért foglalt, illő csendben halgatván Madarász József alkalmi szónoklatát; mig ennek bevégeztével s a szónok eltávozta után néhány perez múlva Svastits Gábor a másik követjelölt választói s mennyiben a hivatalos jelentés szerint bizonyos, béresei, cselédjei s sok más nem választói — László fivérének vezérlete alatt a szentegyház túlsó részéről előrohanva, az imént megnevezetteket megtámadák. Különös dühök volt a kazsoki, s büssüi zászlókra,melyek közül az első elraboltatott,a másik ellopatott, csak az elsőnek nyéldarabjai a roham vezérei által ütésekre használtattak; mely cselekvény a csatának jelszavul szolgálván, az illőtök tananyáikból magukkal hozott e botokat, és köveket kiszedék s hüllőt a kőzápor, az íidegek leginkább azokra, kikben az öltözék urat vagy papot árult el. Valóságos „Buda“ ostroma lett. jóÁrokszállás, nov. 30. Minden kigondolható ármány daczára a vesztegetéstől óvakodó Jász nép 1848. és 1861-ik években volt képviselőjét Pethes Józsefet folyó nov. hó 29-én 1174. szavazattal Móczár János volt cs. k. törvényszéki tanácsnok 699. szavazata ellenében, s így 475 szó többséggel ismét megválasztotta.— A kiállított 1% századnyi katonaság ébersége, és P. pártjának minden kihívások ellen példás türelmet tanúsító viselete a jósolt veszélyt elhárították, különösen a P. párti F.-Szt.-György község M. pártja fenyegetése folytán a szavazásrai megjelenéstől egészen visszatarta magát, azonban a szavazásnak, és eredményének es i 10 órakor lett befejezése és közzététele után a köztiszteletű választási elnökkel hazakocsizó választási jegyző, M. ur pártjának a vásártérről mint választási színhelyről a városba menő tömegéből, egy bottal fejbe ültetett, de szerencsére az ütés téli köpönye bőrnyakzata miatt fejét be nem törte. Egy választó. Feet, dec. 2. A jászladányi választó kerületben november hó 30-án ment végbe a követválasztás, hol egyhangúlag a rendületlen ősz hazafi 11l éssy János több éven át e kerület képviselője választatott meg. A lelkesedés, mely választatását követé, leirhatlan. Dec. 1 én tisztelgett nála a küldöttség, melynek elnöke átadván a választási jegyzőkönyvet, örömmel üdvözölte Illéssfyt, ki a küldöttség nyilatkozatára rövid, de lelkes szavakban adá elő mindazon elveket , melyekért eddig és ezután is tántoríhatlanul küzdeni fog. A küldöttség a hazát és követét éltetve meghatottan távozott el azon férfiútól, kinek kezeibe téve azt, a mi előtte legszentebb és legdrágább. A temesmegyei uj aradi kerületben Damaszkin János választatott meg országgyűlési képviselőül; az orczyfalvai kerületben pedig Ónossy Mátyás ; a kisbecskerekiben : B. j Ambrózy Lajos; a rékasiban Fisser István; a csákovánban :Ivacskovics. A nyitramegyei vágvecsei kerületben ; Bencsik György választatott meg A máramarosi huszti kerületben : Markos István. A pozsonymegyei n-szombathi kerületben Császár József 1861-diki képviselő választatott meg nagy többséggel Jablanczy Sándor polgármester és Blacho János ellenében. Versecz város képviselőjeül megválasztatott : Manojlovits Emil. Abauj megyei képviselők : a szikszói kerületben Darvas Antal, a göncziben Gábriel István, s a nagyidaiban Semsey Albert. Az unghmegyei n.-bereznai kerületben Csik András választatott meg Markos György ellenében. Bács-Bodrog h megyéből még a következő választásokról értesülünk: Mihailovics Miklós Zomborban, Miletics Szvetozár ÖBecsén; továbbá Milutinovics Szvetozár Tovarisován, Dimitrievits Kulpinban és Ambrusz Péter Kulpinban. A vas megyei német-újvári kerületben Cseh Sándor választatott meg Ernust Kelemen ellenében, a sárváriban szentgyörgyi Horváth Antal Takács Lajos ellenében; a körmendiben Széll József egyhangúig; a kőszegi kerületben a választás f. hó 12-ére lett elhalasztva. A nyitramegyei szeniczei kerületben gróf Eszterházy Pál választatott meg. A komárommegyei n.igmándi kerületben egyhangúlag Sárközy József választatott meg. Nyilatkozat: A „Hon“ f. hó 18-ról 265. számában egy Sz.Endréről kelt czikkben ez foglaltatik : „N. városi kapitánynak K. B. ur zongorát ígért küldeni. — A zongora csakugyan meg is érkezett N. kapitányhoz. — Azt nem merjük állítani, hogy K. B. a maga zsebéből vette, mert az ellenkező eset is valószinűvé tehető, hogy rá pénzt K. B. urnak N. kapitány adván, ő a zongorát csak megvásárolta, — vagy megvásároltatta. — Miután ezen vád engem alakrtat illet, kénytelen vagyok magam részéről ezen állítást, koholmány és rágalomnak nyilvánítani, fentartván magamnak azon jogot a rágalmazók ellen, a sajtópert megindítani. — Kelt, Sz.-Endrén az 1865. év nov. hó 25. Nikolits Sándor köz - és váltó ügyvéd jelenleg városi kapitány. A „Hon“ magánysürgönyei. Ráczkeve, dec. 2. Pestmegye ráczkevei kerületében Nyári Pál választatott meg képviselőül egyhangúlag s nagy lelkesedéssel. Brüssel, dec. 2. A király állapota reménytelen; az orvosok nem távoznak a palotából; a folytonos vérhas teljes erővesztést okozott , délután kisebbedett a veszély. Grratz, dec. 2. Az országgyűlés mai ülése 50 szavazattal 7 ellenében elfogadta a felirást. A kormánybiztos előbb kinyilatkoztatta, hogy : ha a magyar és horvát országgyűlés el nem fogadnák az oct. diplomát és febr. alkotmányt, akkor tovább kell velők egyezkedni, mivel minden egyéb ut petroyalásra, vagy oda vezetne, hogy a birodalm egy része a másikkal in contumaciam bánjék el. Kolozsvár, dec. 2. Az országgyűlés mai ülése belefogott az unió törvényczikkely revisiójának taglalásába. Zeyk felterjesztést indítványoz a felséghez, hogy hivassanak meg az erdélyi képviselők a magyar országgyűlésre, mivel az erdélyi orsz.gyűlés inconpetens. Az indítványt pártolták : Leszlay, Bethlen Farkas, Tisza László, Hosszú, továbbá Bömschies, Wächter Brennerberg, azon pótinditvánnyal, hogy a szász nemzet jogainak fentartására vonatkozó s a pesti országgyűlés által figyelembe veendő külön pontok vétessenek fel a felterjesztésbe. — Schaguna felterjesztést indítványoz az iránt, hogy az 1864-ki országgyűlési ügyrend terve szentesittessék meg, hogy olyan országgyűlés hivassák egybe, s csak akkor terjesztessék elő az unió-törvény czikkely revisio végett. Dr. Rátz pártolja. Rannicher a szász nemzeti universitas felterjesztésével egyetértőleg késznek nyilatkozik a revisióra úgy, hogy a tárgy minden irányban megvitattassék, kiváló tekintettel minden erdélyi nemzetiségre és vallásra. — Számos szónok van előjegyezve. Hétfőn ülés. Külföld, Francziaország. Páris, nov. 27. (O1 aszország elismertetésének ügye Bajor és Szászország által.) A „Palme“ I a külügyminisztériumból vett következő tartalmú közleményt hozza: Drezdából eredeti tudós