A Hon, 1866. január (4. évfolyam, 1-24. szám)
1866-01-26 / 20. szám
név szerint megnevezett szavazók,állítólag ugyanaz alkalommal történt megsebesíttetése bizonyíttatik. Végre mellékeltetik egy egészen privát levél, melyben egy szemtanú a választás napján történt véres verekedést írja le. Az oszt. a bemutatott választási jegyzőkönyvet úgy alakjára, mint tartalmára nézve rendesnek és törvényszerűnek találta, s noha a kérvényben foglaltakat nem látja teljesen, a Décsey László személye ellen felhozott vádakat pedig legkevésbbé sem bebizonyítottaknak, mely esetben legkevésbé sem késnek, a választás megsemmisítését véleményezni, mindamellett tekintve azt, hogy a később bemutatott 17 községi bizonyítvány egy halálesetről a választás napján és állítólag színhelyén történt tetemes verekedésről, melynek egy emberélet is esett áldozatul , tesz tanúságot. Décsey László megválasztatása körülményeinek megvizsgálására a ház tagjai közül egy vizsgálónak a helyszínére leendő kiküldetését véleményezi, a vizsgálat befejeztéig azonban Décsey László tagsági jogát a törvény értelmében is fentartani kívánván. A választási helynek egy netalánt új választás esetébeni megváltoztatása, valamint a választást vezető elnök kinevezése a törvény értelmében az illető megyei állandó bizottmány, illetőleg központi választmány hatásköréhez tartozván, ez értelembeni kérelmek az osztály által figyelembe nem veendőnek véleményeztetett.“ Az osztály véleményének felolvasása után szót emelt. Túry Sámuel: A szabadságnak és a szabad intézményeknek minden barátja méltán örvend azon élénk részvétnek, melyet az 1848. évi törvények által az alkotmány sánczaiba vett nép a választások iránt mindenütt tanúsít. Ezen élénk részvét azt mutatja, miszerint azon törvények kedvesek a népnek, hogy azok vérébe mentek által, s érzi azoknak kitűnő becsét. De lehetlen aggály nélkül tekintenünk azon jelenetre, hogy minél otthonosabb lesz a nép törvényben gyökeredző választási jogának gyakorlásában : ezen élénk részvét annál több helyen kiárad, és vérengző kicsapongásra fajul. Pedig a szabadságnak nincsen szomorúbb bukása, mint mikor az erőszak keríti a választásokat hatalmába. (Helyeslés.) Midőn ezen véres kicsapongások a tisztán, magyar faj lakta választókerületekben dúlnak, midőn „magyar magyarra vág“ , a természet elutasíthatlan ösztönénél fogva önkénytelenül ébred fel bennünk a vágy, vajha ezen elharapódzó veszedelmen mielőbb gyökeresen segíthetnénk. Azonban ezen önkebelünkbeli dúlásnál nagyobb bajok is jelezhetik a választási cselekményeket. Ugyanis a jelen időszakban, midőn a nemzetiségi viszályok kiegyenlítésének küszöbén állunk, most, midőn erdélyi testvéreink épen azzal foglalkoznak , hogy képviselőiket ezen országgyűlésbe megválasszák ; talán nem tévedek, ha azt állítom, hogy hazánk eme rendkívül sajátságos helyzetében, nem lehet kisebb mérvű nemzeti szerencsétlenségnek tartani azt, midőn a vegyesajkú választók, nemzetiség szerinti csoportozatban állván egymással szemközt, vérengzéseket követnek el, s egyik a másikat a választás színhelyéről erőszakkal elűzi. (Helyeslés.) Hazafi örömmel szemlélhetjük ugyan, hogy hazánk számtalan választókerületében, a különböző nemzetiségű választók nem sorakoztak nemzetiség szerint, hanem végrehajtották a választást politikai meggyőződésük szerint. De másrészről azon sem lehet megütközni, ha a választók itt ott, a jelenkor történelmének mozgató ereje, a nemzetiség szelleme által lelkesítve , nemzetiség szerint sorakoztak , és saját keblekből küldötték képviselőiket ezen országgyűlésre , melytől várják nemzetiségük biztosítását, miután még úgy is eldöntetlen kérdés az : vajon a nemzeteknek a szabadság e drágább kincsek, avagy a nemzetiség ? Talán a szabadság istene elhozza még azt az időt, melyről írva van : opinionum commenta debet dies, s valamint már jelenkorunkban a vallás fegyverével a vallás egy két túlbuzgó szolgája siker nélkül agitái, holott pár századdal ezelőtt ugyanezen fegyverrel dúlták egymást s önmagokat a népek , úgy a kielégített nemzetiségek harczai is meg fognak szűnni, s a választások egyedül a valódi tehetségek és az igazi hazafias érdem felé fognak fordulni. (Helyeslés.) Ezen tehát a választásokat mindannyiszor nem rokonszenv, hanem az igazság és törvény szerint ítélte meg, s nem egyszer adta tanúságát, például az aradi kérvény tárgyalásakor, miszerint az igazolásoknál nincs más mértéke, mint csak az igazság, s hogy a testvériség a magyarnak nem csak múltjában és törvényeiben él, hanem él az jelenében s a nemzet választottjainak eljárásában is. (Helyeslés.) Én ezen alapon a kérdésben forgó választási kicsapongások megvizsgálására szavazok, s noha e szavazatomat egyszerűen a szokott mód szerint is kifejezhettem volna, de mint egy, tiszta magyar fajlakta választókerület képviselője, kötelességemnek tartottam a szilágycsehi választásnál történt kicsapongásokra élő szóval is kárhoztatásomat kinyilatkoztatni. (Helyeslés. Éljenzés.) Erre néhány percznyi szünet következett, s többen azon hitben, hogy az osztály véleménye el van fogadva és szólni senki sem kiván, már a vizsgálatra kiküldendő képviselő nevét kezdték emlegetni ; azonban Vlad Alajos kivánja az irományok felolvasását. Csanády Sándor ezt ellenzi, miután véleménye szerint a ház már kimondta a határozatot. Papp Zsigmond tagadja, hogy a ház már kimondta volna a határozatot, kéri szintén az irományok felolvasását. Az elnök az igazság érdekében kötelességének tartja kijelenteni, hogy a határozat még kimondva nem volt. Erre felolvastatnak az összes irományok. Az irományok felolvasása után szót emelt : Jókai Mór: Tisztelt képviselőház. Teljesen kötelezve érzem magamat a tisztelt háznak azon bölcs elhatározása által, miszerint oly politikai kérdéseket, amik úgy is előbb utóbb szabad levegőt kérnek maguknak, az igazolási viták alatt szellőztetni nem óhajt. E szempontból egészen mellőzendőnek tartom az előttünk fekvő ügy politikai oldalát s nem teszem föl azon kérdést, vájjon rétünkről meyik politika jobb , a különalkú nemzetiségeket, alkotmányos téren megnyernünk-e, vagy azokat alkotmányos téren legyőznünk ? melyik politika jobb : az, miszerint egy testvér népfajt,mely Magyarország és Erdély határait lakja, közös érdekeik pártolása által e két testvér haza összekötő arany hídjává tegyük-e ? vagy pedig az, mely szerint a közös mellőzés által ugyanezt a két hazát elválasztó tengerré idomítsuk. Ezen kérdések úgy is fel fognak merülni a maguk idején s akkor felelni fogunk rájuk, addig azonban a politikai kérdéseket, mint pártok, ne zavarjuk össze a jogi kérdésekkel, mint bírák. Én azért nem kívánom a háztól, hogy az igazolásoknál jó, vagy még jobb politikát kövessen, — csupán azt, hogy legyen oly igazságos mint a milyen igazságos volt eddig. Ez a szó „igazságos“ comparativust nem ismer , s a ház nem lehet sem igazságosabb, sem kevésbé igazságos ma, mint volt tegnap. Jelenleg csupán a törvényes szempontot elfoglalni vagyunk hivatva, a végett, hogy vizsgáljuk meg : váljon elégtétetett-e a törvény szellemének és betűjének? A törvény szelleme azt kívánja, hogy a választások a többség akaratának kifejezései legyenek , s a törvény betűi meghatározzák a rendszabályokat , melyeknek követése mellett megítélhető : váljon valóban a többség akarata jutott-e törvényszerűleg érvényre ! S miután vota non ponderantur, sed numerantur, annálfogva nem vethet súlyt az igazság mérlegébe sem rokon, sem ellenszenvünk, sem helyes, vagy helytelen politikánk , és részemről azon esetben, ha a szabad választási jog gyakorolhatása megakadályoztatott, legyen az elvbarátom, vagy ellenesem részéről jövő jogsértés, tették legyen azt magyarok románok ellen, vagy románok magyar ellen, a többség a kisebbség ellen, vagy a kisebbség a többség ellen ; egyenlőn sérelemnek tartom és orvoslását kérem. Az a kérdés, hogy az előttünk felolvasott okmányokból kiderül-e e sérelem ? A választási jegyzőkönyv szerint a választás törvényes rendben hajtatott végre. Ennek ellenében egy számos aláírással ellátott folyamodvány súlyos és elkeseredett panaszokkal járul a képviselőház elé, s e panaszok hangja és tartalma legkomolyabb figyelemre méltó, amiknek folytán az osztály vizsgálatot kíván. Kénytelen vagyok e pontnál megállapodni, hogy egy e házban tegnap kimondott elv iránti eltérő nézetemet elmondjam. Nem lehetek ugyanis egy értelemben Abony vkerület tisztelt képviselőjévé, azon tanra nézve, miszerint a képviselőknek joguk volna a választási jegyzőkönyvek hitelességét bármely más magánokirat authenticitásával párhuzamba helyezni. Ha a választási jegyzőkönyv maga bevallja az elkövetett törvénysértést, akkor a választás minden további vizsgálás nélkül semmis , de ha a választási jegyzőkönyv azt elmellőzte, annak ellenében egyedüli hivatalos ellenbizonyíték a ház által kiküldött vizsgáló biztos relatioja. Az 1848 : V. Tcz. 41. §-a a szavazatszedő bizottmányokat a nemzeti becsület oltalma alá helyezi, a nemzeti becsület oltalma annyira kiterjedhet, hogy a választási elnököket a ház nem csak kihallgatlanul, de sőt megidézetlenül in contumaciam becsületvesztésben el ne ítélje, az pedig becsületkérdés, midőn egy választási jegyzőkönyvre az mondatik ki, hogy abban a tények meg vannak hamisítva. Ellenkező esetben igazolni fogjuk azon választási elnök ötletét, ki egy legközelebbi választás alkalmával kőhajítás által sebet kapván, kiszakitá a törvénykönyvből a 41-ik §-t s azt tapasztá vérző sebére. Ha már a physicai köhajitástól nem óvhatjuk meg azon buzgó hazafiakat, kik e fáradságos feladatot elfogadják, mi magunk őrizkedjünk őket a morális köhajitással mélyebben sebzeni. Én részemről minden oly választásnál, melyben panasztólag verekedések közbejötte jelentetik be, vizsgálatot óhajtanék kirendelni, még a legköztudomásúbb esetnél is. Mert a megsemmisítés csak elnapolja a panaszos ügyet, míg a vizsgálat eldönti azt, a megsemmisítés csak megtorlást szolgáltat a sértett feleknek, de a vizsgálat elégtételt. Azért ez alkalommal is mind a törvény értelmében, mind a választók érdekében szigorú és kimerítő vizsgálatot kívánok, kérve egyúttal a tisztelt házat, hogy a vizsgálat megtételére oly pártatlan tagját küldje ki, kiben mindenik fél meg fog nyugodni, s mint ilyent ajánlom báró Simonyi Lajos képviselőtársunkat. — És igy az osztály véleményére szavazok. (Élénk helyeslés.) Vláh Alajos felszólal, miután a kérvényezők őt bízták meg, hogy ügyüket pártolja nem csak a ház, hanem Ő Felsége előtt is. Állítja, hogy Középszolnokmegyében az elkeseredés folyton nő. Szükségtelennek tartja a vizsgálatot, miután be van bizonyítva, hogy verekedés volt, s minden erre vonatkozó okmány hitelesítve is van. Figyelmébe ajánlja a háznak a kérdés kényes voltát, s megsemmisítésre szavaz. Orczy Béla: T. ház ! Nem a szőnyegen levő kérdésre nézve akarom a t. ház figyelmét igénybe venni, hanem előttem szólott t. képviselőtársamnak személyemre való megjegyzésére vagyok bátor néhány szóval válaszolni. Én az előttem szólott képviselő úrral a 41. §. értelmére nézve tökéletesen egyetértek ; a különbség közöttünk csak az, hogy én annak alkalmazását a tegnapi esetre másként fogtam fel, de a jelen kérdésre nézve én úgy fogom föl, mint a t. képviselő úr. Én a tegnapi ülésben előfordult kérdésben nem a jegyzőkönyv meghamisítását hoztam fel, hanem — méltóztassék tegnapi nyilatkozatomat megtekinteni — az alkalmazást és eljárást hibáztattam. Én nem azt állítottam, hogy a jegyzőkönyv meg van hamisítva, hanem hogy abban oly kitételek fordulnak elő, melyek az ahhoz csatolt hiteles adatokkal ellentétben állanak. (Úgy van.) Tisza Kálmán: Én sokkal kedvezőbb helyzetben vagyok, mint a szőnyegen lévő tárgyhoz legközelebb szólott képviselő úr, mert nekem semmiféle indulatokat leküzdeni nem kell, s azért én igazságos lehetek. (Tetszés.) Én véghetetlen nagy hibának tartom és fölötte sajnálom, ha valamely igazolási kérdésnél választók és választói pártok helyett nemzetiségeket látunk magunk előtt. Én részemről mint minden, úgy e jelen esetben is egyszerűen választókat látok, és miután a választók egy része azt panaszolja, hogy jogában megsértetett, és ennek támogatására bizonyítékokat is hoz fel, az igazságnál fogva szükségesnek tartom, hogy a panaszos ügy megvizsgáltassák és az igazság kideríttessék. Vizsgálatot pedig azért tartok szükségesnek, mert miként több alkalommal volt szerencsém mondani, én a pártok által beadott okmányokat vizsgálat alapjául elfogadhatóknak találom, s azokat el is kell fogadni, de hogy azok teljes bizonyítékul szolgáljanak, azt részemről soha át nem látom. (Helyeslés.) A jelen esetben is adattak be okmányok, de természetesen a panaszló fél által. Ezen okmányok valószínűséget támasztanak a panasz részére, és ezen valószínűség alapján meg kell az ügyet vizsgálni. (Helyeslés.) Még egy indokot hozott, fel a t. képviselő úr : az a megbízást, mely szerint nemcsak itt a ház előtt, de még felsőbb helyen is azon választók ügyét védeni hivatva van. — Ez irányban tisztelem a nép fejedelméhezi bizalmát, de sajnálnom kell, hogy hazánk választói és azok vezérei nem tudják még, hogy választási kérdésekben hová kell fordulniok. (Élénk helyeslés.) — Ezen megjegyzés után a vizsgálatra szavazok. (Helyes ! Szavazzunk !) Vlád Alajos kötelességének tartja megjegyezni, hogy ő csak a történt kihágások megbüntetését illetőleg folyamodott a választók nevében ő Felségéhez. Papp Zsigmond: Én nem az indulatosság , hanem higgadt megfontolás nyelvén szólok. Az előttem szólott tisztelt képviselő úr felemlíti , hogy igen sajnálja, miszerint itt nemzetiségi kérdés is felhozatott ezen választási ügyben. Valóban nekem is sajnálatomat kell kifejeznem a felett. Mikép mindenütt, hol mint Közép-Szolnokban, és nevezetesen a szomszéd Szathmár megyében is, hol a választások körül számos visszaélések történtek, csakugyan nem nemzetiségek működtek, és azok indulatossága, hanem talán azon nemzetiségeken lévő választók követték el ezen törvénytelen tetteket. (zaj.) Nem akarom ezen ügyet a nemzetiségi kérdés vitáira átvinni, hanem egyedül azon térre szorítkozom, mely előttünk fekszik, t. i. megbírálni azon esetet, mely most felhozatott. Az osztály véleménye azt mondja, hogy nincs beigazolva teljesen és tökéletesen azon vérengzés, mely a kérvényben felemlíttetik ; én ellenkező véleményben vagyok, s az okmányokból teljesen meggyőződtem arról, mikép a választók, akik onnan elkergettettek, jogaikkal nem élhettek, nem választhattak. Itt be van bizonyítva azon tény, miszerint szabad választás nem volt , és mégis mi foglaltatik azon megbízó levélben, melyet a képviselő úr a ház asztalára letett? — Abban az foglaltatik, miszerint senki sem volt, ki mást kiáltott volna, mint Décseyt, és így közfelkiáltás utján Décsey lett megválasztva. Ugyan uraim ! kérem, lehetséges-e az ? Igen nehéz aenigmát fog megfejteni az, aki megfejti azon kérdést, hogy mikép lehetséges, miszerint ott, ahol nincs más párt, hanem közfelkiáltás útján történt a választás, ilyen borzasztó vérengzés történhessék? A vérengzés ténye tiszta és világos, tehát tiszta tény az is, miszerint a választók választójogukkal nem élhettek. Igaz más részről, mit az elnök mond, mert állítása közhitelességű okmányban foglaltatik, hogy csak három ember jelentkezett, aki voksolást kért; ez tehát azon körülmény, mely miatt valóban vizsgálatot kell rendelni. Először azon véleményben voltam, hogy megsemmisíttessék a kérdésben forgó képviselő választása, de miután tisztán meggyőződtem, hogy a jegyzőkönyv hamis, tehát vizsgálat által ki fog derülni az igazság , és valamint a törvény oltalma alatt áll azon elnök, ki becsülettel végzi kötelességét, úgy sújtassék a törvény által az, ki hamisan jár el. Épen azért változtattam véleményemet, és a vizsgálat mellett szavazok. — Csak egy kérésem van a vizsgálatra, és e kérésem az, hogy bizalmi férfi keressék fel a vizsgálatra , mert ott már csakugyan Kalafat szélén állanak. Ott kezdődött 48-ban is az első vérengzés, — mondom — az ügynek ezen nagy horderejénél fogva kivánom, hogy oly vizsgáló bíróság küldessék ki, kiben mind a népnek, mind a háznak bizalma van. Ennek megfelelőség én tehát nemcsak egy, hanem két tagnak — egy magyar és egy románnak — kiküldetését kivánom. (Zaj.) Tökéletesen belenyugszom b. Simonyi kiküldetésébe, ki teljes mérvben birja a nép bizalmát, de igen jól fog esni azon vidéknek, ha még egy más tag is küldetik ki mellette. Én tehát egyik tagnak b. Simonyit, másiknak Popovicsot proponálom. (Szavazzunk.) Erre többen elállanak a szótól, s az elnök kérdésére a ház elfogadta az osztály véleményét. A vizsgálat foganatosításával, Papp Zsigmond indítványának elejtésével, b. Simonyi Lajos lett megbízva. Kandó Kálmán unghmegyei unghvári képviselő ellen benyújtott kérvény okadatolva nem lévén, az osztály igazolást véleményez, mely véleményt a ház egyhangúlag elfogadott. Mocsonyi György temesmegyei moraviczai képviselőt, miután választási jegyzőkönyve rendben van, az osztály véleményére a ház igazolta. Mocsonyi Sándor temesmegyei rittbergi képviselő megválasztatása ellen kérvényt nyújtottak be, melyben kifogást tesznek kora ellen, s állítják, hogy a lelkészek izgattak Mocsonyi Sándor mellett és hogy vesztegetések fordultak elő. Mocsonyi Sándor korát anyakönyvi kivonattal igazolta, s miután a többi vád okadatolva nincs, az osztály igazolást véleményez. A ház ellenmondás nélkül elfogadta az osztály véleményét. Ki lévén a tárgyak merítve, az elnök 1 órakor feloszlatta az ülést. Holnap d. e. 10 órakor ülés. T h a L a b é r Lajos és (r h y cz y Kálinán beszédeik a Lukynich-ügyben. T h a la b é r Lajos : T. ház ! Midőn a legközelebbi választások folytán a képviselők egy harmadának választása ellen e házba megsemmisítési kérvények érkeztek, s midőn a választókerületekben működő pártok végdiadala attól függ, hogy e házba az illető képviselők igazoltatnak-e vagy nem, s midőn végre az igazolások körül a szavazatok eseményesen akkor tömörülnek jobbra és balra, mintha pártok szavaznának ; valóban akkor, alig lehet azt a gyanút elkerülni, hogy a t. képviselőház az igazolásnál pártérdek, részrehajlás és lelkiismeretlenség vezérelné. (zaj.) Méltóztassanak alkalmilag megcáfolni. (zaj.) Eme gyanút elhárítandó, bátor voltam az, képviselőház figyelmét igénybe venni és felszólalni. — Felszólaltam pedig talán épen ellenkező véleménynyel, mintsem helyem állásánál fogva következtethető lett volna. — Mielőtt azonban tehát eme kérdéshez szólanék, engedjék meg, hogy azt a különbséget derítsem fel, melyet én látok a feltétlen megsemmisítés és vizsgálati eset között. — Az én jogi fogalmam szerint meglehet — miután az én jogi fogalmaim a 49 előtti évek jogi fogalmaiból kölcsönözték zamatjukat, talán épen azért olyannyira eltérők az előttem szóló érdemes képviselő Keglevich István képviselőétől. Az én jogi fogalmaim szerint azon esetben van föltétlenül a megsemmisítésnek helye, midőn a törvény megsértése már magában a választási jegyzőkönyvben is constatálva van. Minden ellenesetben, amikor ellenkérvénynyel vagy kérvénynyel követeltetik valamely választásnak megsemmisítése, mindaddig mig hiteles adatokból be nem bizonyul, mig a ház által kiküldendő biztos a törvénysértést nem constatírozza, mindaddig az én felfogásom szerint a megsemmisítésről az én felfogásom szerint szó nem lehet Én figyelemmel kísértem az előadást, és óhajtottam volna részben magam is, ha oly törvénysértést bítt volna felhozni azon választás megsemmisítésére, amely akár a választási törvény, akár 14. akár 27. akár 30-ik §§. értelmében, csakugyan megsemmisítést vonhatott volna maga után. De daczára halló tehetségemnek nem volt szerencsém egyetlen egy állítást is hallani, amelynél fogva én határozottan és föltétlenül a megsemmisítésre szavazhatnék ; azt tartom hogy amiket az érdemes képviselő úr felhozott, azok épen maguk oly tények, amelyek akaratlanul is a vizsgálatot mintegy követelik. Ha megengedik a t. képviselők, úgy röviden elő fogom adni a felhozott okokat s azok cáfolatát megkísérteni. T. képviselő úr azt mondja, hogy nem érti, mi okból változtatta meg az osztály véleményét. Arra nézve azt mondom, hogy én fogadatlan ügyvédéül magamat az osztálynak feltolni nem akarom ; úgy hiszem azonban, hogy ezen állításra azon 1. osztály tagjai közül meg fog valaki felelni, és elő fogja adni azon okokat, amelyeknél fogva az osztály véleményét megmásította. Mi a második pontot illeti, azt méltóztatott mondani, hogy többen szavazási jogaikban gátoltattak. Ha figyelemmel kísérjük a kérvények mellé csatolt bizonylatokat, úgy hiszem az ellenkező fog kitűnni, valamint ellenkezője fog kitűnni annak, mi mondatott, hogy nyolcvanöt szentmiklósi egyén nem lett reclamatio alkalmával kitörülve, daczára annak, hogy a telekjegyzőkönyvből kitűnik, hogy választóképességgel nem bírtak. — Engedelmet kérek ! méltóztassék a gróf úr a 27. és 28. szám alatti, a központi bizottmány jegyzője által hivatalos kiadványban kiadott documentumokat megnézni. Ott azt fogja találni, hogy a fertészmiklósi esperes 85 bekt választó ellen reclamatiót adott be a nélkül, hogy valamivel okadatolta volna kérvényét. Márpedig — ha jól emlékszem — épen azon oldalon állíttatott fel, hogy „actori incumbit proba.“ Ha tehát követelte az illetők kitörlését, tetszett volna neki úgy eljárni, miként a túlsó oldalon követeltetett , hogy a fölperes igazolja a maga állítását (Zaj : szavazzunk). Méltóztatott továbbá felhozni, hogy verekedés által űzettek szét Ürményi emberei. Már kérem mindaddig, míg a jegyzőkönyvnek kitétele hiteles adatokkal megdöntve nem lesz, meg fog bocsátani a t. képviselő úr — hogy ha ezen állítást is kétségbe vonom, és elégségesnek nem találom. Hogy a választás helyén oly verekedés történt volna, mely miatt visszaszettek volna az ellenpárt emberei, — engedjen meg a t. ház, ezt egyetlen okiratból sem hallottam felolvastatni és állíttatni. De igenis az ellenkező van kétségtelenné téve, miszerint az Ürményi pártbeli papok, s név szerint a röjtöki plébános s a széplaki káplán látván kisebbségüket, hogy a választást meghiúsítsák, a harangokat félre verték. Tetszett mondani, hogy 10 választó Ürményi részéről nem kívánta a szavazást. Engedelmet kérek, maga a választási jegyzőkönyv, de azonkívül az ellenkérvények mellé oldalasított bizonyítványok név szerint is előszámlálják azon 10 Ürményi pártbeli egyént, kik szavazatot kértek a választási elnöknél, így tehát nem áll az, hogy az Ürményi pártbeli emberek nem szavaztak. Egyébiránt az, vajjon melyik félnek volt többsége, és hogy állítólag az Ürményi pártbelieknek a szétveretés nélkül lett volna többségük, kitűnik azon körülményből, hogy az összeírás szerint a kerületben 2600 és néhány választó lett összeírva , ebből pedig, mint tudva van, nincs eset, hogy 5, 6, vagy 10 percent is el ne maradna. Már most vegyük a szavazók összes számát, kik Lukynichre szavaztak. A jegyzőkönyvből fogjuk látni, hogy Lukynich urnak 1360 és néhány szavazata volt. Ha ezt összehasonlítjuk az összesszavazók számával, kik összeírva voltak, figyelembe véve azon körülményt, hogy néhány százaléka a választóknak szavazáskor el szokott maradni, kétségtelen, hogy Lukynich Urnák többsége volt Egyébiránt igen értem és talán tudom is némi részben, hogy az előttem szólott. képviselőtársaim miért nem kívánják a vizsgálatot. Talán azt hiszik, hogy hátrányára lesz a választókerületnek, ha tisztába fog jönni, hogy az Ürményi emberei a Lukynich pártbelieket, még mielőtt a választás helyére érkeztek volna , megtámadták ? Talán hátrányára lesz , ha kiderül, hogy a 4. és 5 alatti bizonyítvány szerint az Ürményi pártbeli papok a harangot félrevezették , hogy a választást megsemmisítsék? talán fölösleges lesz nyilvánosságra hozni, a 8, 9. és 11. számok alatti ellenkérvényhez csatolt bizonylatokat, melyek megmutatják és kétségtelenné teszik, hogy a szavazás megkezdése után maga Ürményi vezette el a papsággal együtt a szavazókat a szavazás helyéről ; talán felesleges lesz tisztába hozni a 12. szám alatti bizonyítvány tartalmát, mely azt tanúsítja, hogy a beledi katholikus plébános a szószékből isteni tisztelet után igy szólt a néphez : ime itt van a római pápa levele ; a ki Lukynichra szavaz, elkárhozik.“ (derültség) Talán fölöslegesnek tartják az előttem szólott t. urak azt, mi a 16—25 számú bizonylatokból kiderül, hogy t. i. az Ürményi pártbeliek jobbára vesztegetés, etetés,itatás által lettek szerezve ? talán feleslegesnek hiszik a 27. számú bizonyitvány tartalmát, mely mutatja, hogy még a választás után is annyira garázdálkodtak az Ürményi pártbeliek, miszerint egy Himódi embert agyonvertek? Talán fölösleges lesz azon bizonyítvány, mely szerint Ürményi Miksa úr a kerületbe kimenvén, Szabó Andrásnak ki a garázdálkodásban isroszt vett 5 irtot adott. Végre tehát ! ha mindezt feleslegesnek is felteszem, de nem lehet fölösleges és közönyös a 28. sz. alatti bizonyítvány. A 28. sz. alatti bizonyítvány körülményesen leírja a választási tényállást, részletesen leírja azt, és annyiban mindenesetre több figyelmet érdemel, mint akár a kérvény, akár az ellenkérvény. Mint bizonyíték is több hitelt érdemel, mert ezen 28. sz. a. bizonyítvány aláírói nem is a választókerületből valók, nem is Soprony megyeiek, hanem vasmegyei oly birtokosok, oly tekintélyes egyének, akiknek bizonysága minden esetre többet fog érni a kérvény tanusítatlan és koholt állításainál. Még egy állítás felett nem titkolhatom el csodálkozásomat. Vonatkozik ez gr. Keglevich István és b. Orczy urak állításaira melyből én azt következtetem, hogy ők rettenetes nagy súlyt fektetnek annak a katonatisztnek bizonyítványára. Már engedelmet kérek, én megvallom, nem szeretném akár mint bűnös,akár mint nem az, oly törvényszéknek eljárása alá adni fejemet,amely egyoldalú eljárás után, és az ellenfél kihallgatása nélkül mer ítéletet hozni, egy katonatisztnek eltérő s a korábbival merőben ellenkező katonatisztnek bizonyítványa folytán akkor, mikor a választási jegyzőkönyv, melynek kibocsátója az elnök, ki a letett eskünek szentsége által kötve van. (Zaj. Szavazzunk.) Így állván a dolog, én nem csak hogy nem tulajdoníthatok súlyt azon bizonyítványnak, hanem én annak a választási jegyzőkönyv állításai ellen még akkor sem tulajdonítanék súlyt, hogy ha annak fejezetén, nem egy egyszerű katonatisztnek, hanem 3 tábornoknak aláírása is volna (derültség). Annál kevésbé fogadhatom el azon állítást, miszerint egy katonatisztnek egyszerű jelentése kétségtelenné tenné azt, hogy 30 ember visszament a választás helyére. Én úgy hiszem, hogy az érdemes katonatiszt úr nem egyedül a választási elnöknek jelenlétében tette azon jelentést, amely ott a jegyzőkönyvben foglaltatik, hanem bizonyosan tanuk előtt. Már most bocsássák meg a képviselők, akarják-e feltenni azt, hogy ennek ellenében az elnök, daczára letett esküjének és a hit szentségének, fogna olyasmit a jegyzőkönyvbe foglalni ami meg nem történt, és a t. házat ekkér félrevezetné. Azt hiszem, ezt feltenni is több, mint sok. Ezen elmondottak után t. ház feleslegesnek tartom többi érveimet is előszámlálni,egyedül csak azt jelentem ki, hogy én épen t. Keglevich úr által felhozott okoknál fogva óhajtom először is a vizsgálatot , de van t. ház még egy másik szempont, melyből én a vizsgálatot óhajtom. A 15 egészen 26. szám alatti bizonyítványokból kitetszik, hogy korteskedés, vesztegetés és lélekvásárlást követett el Lukynich úrnak ellenfele, és hogy ez maga után véres és súlyos nyomokat hagyott , magától igen könnyen érthető. Van szerencsétlenségem jelenthetni, hogy azon szerencsétlenségek, amelyek részben az okiratokban említve vannak, még mai napig sem szűntek meg a választókerületben; a polgároknak békés nyugalma, melyet a bor és pálinka leginkább zavart meg, helyreállítva még máig sincsen, nem úgy állanak ők egymással szemben, mint testvér testvérhez, hanem ,mint halálos ellenség állanak egymás ellen. Én tehát még egy részről óhajtanám, hogy a kérdéses képviselő úrnak állása tisztába hozassák, úgy másrészről óhajtom különösen, hogy a béke a megzavart becsületes polgár nép megnyugtatására állíttassék helyre; megnyugtatása pedig t. ház csak azon esetben reményhető, hogyha a t. ház egy pártatlan, érdektelen egyént küld a vizsgálatra, aki képes reend erkölcsi befolyásával, igazságos eljárásával és a törvény szigorával oda működni, hogy a felek között levő nyugtalanság szüntettessék meg, és a béke valahára állíttassák helyre. Én ennélfogva a vizsgálatra szavazok. (Helyeslés: Szavazzunk !) Grhyczy Kálmán: Bátor vagyok a t. házat az igazolási eljárás azon hiányára figyelmeztetni, hogy a megválasztott követ, ki ellen panasz létetik, soha hivatalosan meghallgattatni nem szokott, így történt az, hogy az osztályok vélekedéseiket több ízben kénytelenek voltak megváltoztatni. A 8-dik osztály is véleményét az előtte fekvő adatok szerint, részrehajlatlanul, önállóan és függetlenül fejezte ki , és ezt azzal is nyilvánította, hogy miután a kérvény egyoldalú előadása nyomán azt tapasztalta, hogy a beadott panaszok elegendően indokolva lenni látszottak, a választás megsemmisítésére véleményét egyenesen kimondotta. A midőn azonban , megválasztott követnek választói törvényes joguk szerint ellenkérvényüket beadván, az osztály meggyőződött arról, hogy amely tények az első kérvényben mint indokoltak, mint bebizonyítottak látszottak előadva lenni, egyáltalában tökéletesen indokolva, és úgy, hogy kétségtelen tényeknek vétessenek, bebizonyítva nincsenek, sőt igen sok részben ellenkező adatokkal megcáfoltattak , hasonlóan önállólag és függetlenül az osztály megint kimondotta ellenkező véleményét, azt t. i. hogy a tárgyat nem látja oly világosnak, hogy abban ítéletet hozhasson, és ezért a vizsgálatot véleményezte. Helyes-e az osztály ezen véleménye vagy nem ? annak megbírálására itt van a fórum, ez iránt a t. ház fog határozatot hozni. Történtek azonban, mint előbb is említem, már az osztály véleményének megváltoztatásai több ízben, és engedje meg nekem az aranyosmaróthi kerület 1. képviselője, hogy magam is csodálkozásomat fejezzem ki a fölött, hogy miután hasonló esetek már többször fordultak elő, ő csodálkozását ezen esetben először jelenté ki. (Derültség). — A tárgy részletei a házban elégségesen megvitattattak és földeríttettek ; azokhoz szólni nem akarok. Én általános szempontból kívánom a kérdést felfogni. Egy részről Ürményi Miksa úr választói azt adják elő, hogy verekedés történt a választásnál, melynél fogva szavazati joguk gyakorlatában gátoltattak, hogy elűzettek a választás helyéről, hogy a kiküldött katonaság a választóknak csak egy részét hozható vissza, hogy egyéb rendetlenségek is fordultak elő a választásnál, és ezekre több bizonyítványokat és tanúságokat mutatnak elő ; viszont más részről az ellenkérvényben az állíttatik, hogy verekedés nem történt, hogy Ürményi választói szabadon gyakorolták szavazati jogukat, hogy rendetlenségek a választásnál nem fordultak elő stb.Mindezeket egyenként elősorolni nem akarom, csak azt akarom megjegyezni, hogy a kérvény erősítései az ellenkérvényben pontról pontról , tényről tényre ellenkező adatokkal megcáfoltatnak, —■ (felkiáltások, jobb oldalon : nem úgy van ; baloldalon : élénk helyeslés) , és erre szinte egyes tanúságok, valamint községi elöljárók bizonyítványai is mutattatnak fel. Már most tehát, midőn a tényeket mindkét részről ellenkező világításban tüntetik fel, és mindkét részről okmányok, bizonyítékok mutattatnak fel, de mind oly bizonyítékok, a melyekre, — és ezt kérem tekintetbe vétetni, — meggyőződéssel ítéletét a bíró, sem egyik, sem másik részről nem fektetheti