A Hon, 1866. február (4. évfolyam, 25-47. szám)

1866-02-01 / 25. szám

angol lapok a franczia kék könyv­­ről) nem foglalkoznak oly gondosan mint a trónbeszéddel, csak a „Post“ emeli ki a kék könyvet mint nagybecsű államirományt. Csak­is egy ponttal nem látszik megelégedettnek. Úgy találja, hogy épen mint Angolország, Franczia­­ország és a szomszéd államok dolgaiba való be nem avatkozás politikáját tartja kiváltképen szem előtt. De majd meglátjuk néhány év múlva — mond­­t „Post“ — mennyire halad a világ­­szabadság, ha Angol- és Francziaország egy­szerű nézői maradnak némely nagyravágyó álla­mok támadó cselekedeteinek. A Schleswig-Hol­steini conferentiák megújítására vonatkozólag a „Star“ ezeket tudja: Francziaország Ausztria ösztönzésére javaslatba hozta Angolországnál a conferencia megújítását. Russell ezt a mostanra elmellőzendőnek találta, ha csak bizonyos felté­telek alatt nem történhetnek meg. Az tény, hogy határozottan de udvarias modorban kijelentette, miszerint épen most ezen tervvel nem kiván fog­lalkozni. Esti posta. F­­­o r­e n c­z , jan. 25. (A franczia trónbeszéd Olaszországot il­lető részének hatása). A franczia trónbeszédnek Olaszországot illető része, s a hozzá tartozó magyarázat itt meglehetős aggo­dalmat keltettek. Habár a császár semmi olyast nem mondott, mi Olaszország nemzeti programm­­jának közvetlenül ellent mondana, szavai mégis új táplálékot nyújtanak a clericális remények­nek, míg egyúttal óhajtott fegyverül szolgálnak a democrata ellenzéknek a kormány ellen. Két­ség kívül Francziaország érdeke, hogy Lamar­­mora kabinetje a septemberi szerződés kiviteléig kormányrúdon maradjon. Annál kevésbé lehet érteni, miért nehezíti Francziaország a kormány állását kétértelmű beszédek által, melyek­u­­lajdonkép semmit sem változtatnak , miután a pápa világi hatalma a conventio után nyílt kérdés marad. A baloldal az előterjesztvényben (exposé) foglalt hivatkozást az olasz államférfiak belátására nem fogja hallgatással mellőzni, s a cabinetet cselszövényekkel fogja vádolni ; azon­ban a conventio védelmezői ily fokozott kétér­telműségek által a franczia szövetségről táplált nézetükben meg fognak ingattatok • • nő .,,1‘t­o,'ní ioazkövet-P­á­r 1­s, jan. 28. » 11'-- , . régnél; Napoleon hg szándékolt, tudományos utazása; figyelmezte­tés a Mexicóba készülőknek; egy új r­ö­p­i­r­a­t.) Tegnap nagy bál volt a porosz kö­vetségnél. Hohenzollern herczegnő volt a házi­asszony , miután Goltz gróf, köztudomás szerint , nőtelen. — A császár kimerültnek és komolynak látszott , mindazáltal látha­tólag kellemesen lett érintve , midőn 1 óra­kor a porosz király egy távirata érkezett, melyben a követ utasítva lett, hogy a császárné­nak a király nevében egy virágcsokort nyújtson át.­­• Napoleon hg febr. 10-én indulna ki tudo­mányos útjára, hová? még nem tudni, váljon Se­­negambiába-e, mint oly gyakran hirdették, két­séges. Egyelőre Martin, tábornok-törzskari ka­pitány utazott el oda, hogy a kormány utasítása folytán megbízható földrajzi adatokat szerezzen.­­ A „Memorial Diplomatique“ a következő közleményt hozza : „Többeknek az utóbbbi időben az jutott eszükbe , hogy a mexikói kormánytól birtokengedményeket és­­ katonai alkalmazásokat kérjenek a párisi osztrák követ­ség közvetítésével. Fel vagyunk kérve annak kijelentésére, hogy az osztrák követség nincs megbízva ilyen ügyekkel foglalkozni. A kérvé­nyeket egyes egyedül a párisi mexikói követség­hez kell intézni.“ — Holnap Dentu-nél egy röp­irat fogna megjelenni „III. Napoleon és Porosz­­ország“ czimmel. Azt állítják, hogy föltünést fog okozni, gesztését kéri. — Dublingban loyális szellemű meeting tartatott. Táviratok. Ber­l­in, jan. 30. A katholikus töredék ma indítványt tett a királyhoz intézendő felirat vé­gett. A „Zeidler Corr.“ írja : Az országgyűlés feloszlatása veszedelmes cselekmény lenne, az új választásokra és az ellenzék fegyelmezettsé­gére való tekinteteknél fogva, s nem is volna az időszerű. Ugyan­ e lap jelenti, hogy európai con­ferencia van czélba véve, azon esetre, ha Po­roszország és Ausztria újból összezördülnének. Azt is a „Zeid. Com­“ írja, hogy Platen gróf jelenléte alkalmat nyújtott megmutatni az északi kikötőknek : mennyire alaptalan azon szemre­hányás, hogy Poroszország a szövetségtárs álla­moknak bajt akar szerezni. F1 ó r e n c z, jan. 29. A senatusban azon tör­vényjavaslat volt tárgyalás alatt, mely a kincs kezelését a bankra ruházza. Farina jelentéstevő indítványozza, hogy a vita Scialoja törvényja­vaslatának módosíthatása végett, napoltassék el ; Farina javaslata elvettetett. A porosz követ a fekete sas-rend átnyujtása­­kor a királyhoz egyebek közt a következőket mondotta : „Kormánya vezetése és a barátságos fejedelmek támogatása mellett Olaszország foly­vást új és uj rokonszenveket ébreszt maga iránt, s magát mindinkább azonosítja az összes Európa érdekeivel. Azon nemzetközi közeledés, mely a kereskedelmi-politikai téren Olaszország és Né­methon között történt, annak új fényes nyilat­­kozványa.“ A király következőleg válaszolt: „Poroszország királyának barátsága annál be­csesebb előttem, minthogy ha a két királyi ház közötti hagyományok, rokonszenvek és törek­vések megegyezésén alapszik , az Német- és Olaszországnak mindkét nemzetre méltó jövőt ígér.“ Pár­is, jan. 30. A mai „Monit.“ jelenti : A római kikötőkbe bevonuló hajókra nézve világító­­torony-illeték állapíttatott meg. A törvényhozó testületben Larrabure és Frémy urak megválasztatásai érvényeseknek nyilvánít­tattak. Pária, jan. 29. Az Egyesült­ Államokra s Mexikóra vonatkozó diplomatiai okmányok közzé­­tétettek. Drouny úr, Seward dec. 16-ki jegyzékére jan. 9-éről adott válaszában mondja : Miután e választ a császár elé terjesztettem, meg vagyok győződve, hogy a két kabinet néze­teinek különbözése a szándékaink téves felfo­gásán alapszik. Drouyn constatkrozza, hogy Francziaország semmiféle nagyravágyó tervek megvalósítására nem törekszik , aztán így folytatja megjegyzéseit: „Most Mexikóban rendes kormány létezik. — Expeditiónk legitim czélja el lesz érve. Midőn érdekeink kielégítésére törekszünk, azon va­gyunk, hogy Miksa császárral oly egyességre lép­jünk, mely megengedi, hogy hadseregünknek Mexikóban való szereplését befejezettnek tekint­hessük. Egy ez évi jan. 2- tól Month­o­ronhoz intézett jegyzékben Drouyn említést tesz a közte­s Bigelow éjszakamerikai követ közt folyt beszélgetésről. Drouyn a mexikói császári kor­mány rendszabályainak feszegetését azon kije­lentéssel utasította vissza, hogy ő Bigelow e részbeni közléseit csak mint egyszerű hírt ve­heti tudomásul. Ezen reservált magatartás con­­statálása után a franczia külügyér — közönséges beszélgetés alakjában — azon megjegyzést téve, hogy a szóbahozott rendszabályok tisztán admi­nistratív intézkedések gyanánt veendők, melyek kivételességek daczára sem jogosíthatnak fel semmiféle kormányt arra, hogy egy szomszéd állam belügyeibe avatkozzék. Drouyn nem engedheti meg, hogy az Unió kormánya Miksa császárt jogosan el nem ismer­heti. Mi — mondja aztán Drouyn — mostantól fogva visszatérünk a be nem avatkozás elvéhez, a mihelyt ezt magatartásunk irányadójául fogad­tuk el, érdekeink s becsületünk azt parancsolják, hogy mindenkitől hasonlót kívánjunk, bizva a méltányosság szellemében, mely a wash­ingtoni kabinetet áthatja, azt várjuk, hogy az amerikai nép a be nem­ avatkozás elvéhez, melyre hivatko­zik , alkalmazkodni fog, azáltal, hogy Mexikó irányában szigorú semlegességet fog követni. Mikorra ön engem — mondja Drouyn­er Mou­­tholonnak — e részben az éjszakamerikai kor­mány elhatározásáról értesít, azon helyzetben le­szek, hogy Miksa császárral folytatott alkudo­zásaink eredményét, csapatainknak visszahívá­sára vonatkozólag önnel tudathatom, Malaret bárónak ez évi jan. 2-ról szóló flórenczi sürgönye említést tesz a neve­zett franczia követnek Lamarmora tábor­nokkal folytatott beszélgetéséről, mely a szep­temberi egyezmény leyális keresztülvitelére vo­natkozott, miután e loyális keresztülvitelt Anto­­­nelli bibornok egy körjegyzékben kétségbe vonta. Lamarmora akkép válaszolt, hogy senkinek sincs joga föltenni a florenczi kabinetről, mintha ez a szeptemberi egyezményben vállalt kötele­zettségeket nem akarná teljesíteni. Malaret báró constatálta, hogy Francziaország a con­ventio megkötésével biztosítani akarta két kü­lönböző souverainitásnak egymás mellett való fennmaradását. P­á­r­i­s, jan. 30. Galifet marquis Mexicoba utazik a megszállás megszüntetése ügyében. A pénzügyekre vonatkozólag igen rosz hírek ér­keztek Mexicoból. London, jan. 30. A „Morn­ Star“ szerint a kabinet többsége mérsékeltebb reform­ail­ mel­lett nyilatkozott, mint a Russell grófé. Az ir la­pok kitörendő felkelésről beszélnek. Az izlandi helytartóság a Habeas Corpus Acta felsog Újdonságok. Pest, jan. 31. — (a Felségeik Budapesten időzése.)­­ Felségeik tegnap este a nemz.­színházat láto­gatták meg, hol, mint irtuk, az „Erzsébet“ czimű opera adatott a színház ünnepélyes kivilágítása mellett. Ő Felségeik *­a8 órakor az udvari páholyba lépvén, a fényes közönségű telt ház által kitörő éljenekkel üdvözöltettek, melyek a néphymnus eléneklése után ismétlődtek. A második felvonás vége felé Ő Felségeik el­távoztak, s valamint a színházban újólag, úgy az utczákon is mindenütt a legszivélyesebb élje­nekkel találkoztak. Az utczák, melyeken Ő Felségeik elhaladtak, fényesen ki voltak világítva. Tegnap az udvari ebéd fél hatkor tartatott. Hivatalosak voltak : Scitovszky hgprimás­­ emi­­nentiája, gr. Majláth Antal főajtónálló, gr. Czi­­ráky János főkamarás, gr. Károlyi György ko­­ronaőr, Majláth György főkanczellár, b. Sennyei Pál tárnok, Melczer István, kir. személynek, gr. Török Bálint országbírói helyettes, gr. Eszter­­házy Móricz, tárczanélküli miniszter, gróf Al­­másy György, gr. Wenkheim szolgálattevő ka­marás , továbbá három udvari hölgy, úgyszintén Liechtenstein bereg katonai főparancsnok, gróf Pálffy Móricz, ah­ogy, ki szintén itt mulat most. Cseh, St. Quentin stb. tábornokok, valamint a nagyszámú, ő­felsége kíséretében levő hadsegé­­di kar stb. — Ebéd után három negyedórás tár­salgás volt. — Mint értesülünk, Ő Felségeik febr. 14-ig fognak Budapesten időzni. — (A budai Elisabethinum) alapkö­vét Császárné ö Felsége a jövő héten fogja le­tenni. Az épület már készen áll, s csak e szer­tartás okozta, hogy az alapkő még hiányzik.­­ (N y i­l­a t­k o z a t ) A „Hon“ január 13-iki számában azon téves állítás foglaltatik, hogy a mezőkövesdi választás ellen a választási elnök is adott be petitiót. Alolirott választási elnök igen is adott be a képviselőházhoz nyilatkozatot, de nem a választás ellen, hanem ellenkezőleg annak rendes és törvényes lefolyása mellett, mely nyilatkozat azonban nem olvastatott fel a képvi­­selőházban, valamint egyéb bizonyítványok sem, melyek a megválasztott képviselő érdekében beadattak, miután a képviselőház magából a kérvényből és annak mellékleteiből eléggé fel­világosítva találván a választás törvényessé­gét, nem találta szükségesnek a többi iromá­nyok felolvasását. — Az igazság, és személye­met netalán érinthető félremagyarázatok kikerü­lése érdekében, kérem a t. szerkesztőséget jelen nyilatkozatom közlésére. T. Darócz, január 20-án 1866. Majthényi György. — Mint Aradról távirják. (­ Felségeik Ma­gyarországba érkezése alkalmából jan. 29-én a város ünnepiesen föl volt díszítve, s este kivilá­gítás volt. — (Gőz haj­ózás. ) A kedvező időjárás folytán, a dunai gőzhajózás febr. hó első napjai­­ban meg fog nyílni.­­ (Jutalmi Pályakérdés.) Néhány lelkes honleány, köztük Barsnak rokonszenvü urhölgyei gróf Hunyady László ur indítványo­zása folytán negyven körmöczi aranyból álló ju­talmat tettek össze következő pályakérdés leg­jobb megfejtésére. Készítessék történelmi és okleveles adatok alapján tudományos leírása azon viszontagságoknak, melyeken a Bars me­gyei lakosság nyelvei, különösen a magyar és szláv nyelv, régibb és újabb időben mentek ke­resztül. Tüzetesen pedig adassék elő, hiteles ada­tok nyomán ezen két nyelv egymásra ható ol­vasztásának története, okokkal és következések­kel együtt. A ver­senyző pályamunkák magyar nyelven szerkesztve, legalább nyolcz Írott ívből kell, hogy álljanak, tisztán és idegen kézzel írva, lapozva és kötve legyenek ; melléjek kapcsolan­dó az iró nevét rejtő pecsétes levelke, mely a munka homlokán is olvasható közös jelmonda­tot tartalmazzon, kívülről szinte idegen kézzel írottat. A beküldés változhatatlan határnapja az 1866-dik évi november 1-je napja, meddig azokat a pályázók a Barsi Gazdasági Egylet Pénztárnok­ának revény mellett által adni köte­lesek. Az érkezendő pályamunkák megbírálásá­­ra a magyar Tud. Akadémia néhány tagja fog megkeretni, és okadatolt véleményük szerint a legjobb munka írójának a fennebbi jutalom a ne­vezett Barsi Gazdasági Egylet pénztárából, hol letéve leend, kiadatni. Kelt Léván, a barsmegyei gazdasági egyesület 1865. év november 27-én tartott közgyűlésében. V­á­r­a­d­y János igazgató, al­elnök. — (Pénztári jelentés.) A magyar írói segélyegylet bál-rendezősége által a pénztár­noki hivatallal megtiszteltetvén, — van szeren­csém következő jelentést tehetni. Eladtam összesen 3 páholyt, 12 közszéki je­gyet, 8 db 4 szem. családi jegyet, 28 db 3 szem. családi jegyet, 46 db 2 szem. családi jegyet, 247 magánjegyet és bevettem ezen kiadott jegyekért I. 1938 ft 9 krt. Felülfizetéseket tettek követke­zők: Lonovics József e­rivilsga 1 ft, Dr. Pollák H. 1 ft, Schlesinger Károly 1 ft, Kamon Flóris 1 ft, Székács József 1 ft, Ivánka Imre 20 ft, Herzberg Sándor 3 ft, ifjabb Hellsinger Mór 3 ft, Wodianer Albert 3 ft, Andrássy György gróf 7 ft, Hajós József 6 ft, Karpeles ,Vilmos 1 ft, Ullmann Bernát 1 ft, Maggraber Ágoston 1 ft, Pallavicini Zsigmond gróf 1 ft, Szaniszló püs­pök 10 ft, Batthányi József gróf 10 ft, Vojnics Jakab 1 ft, Lazarovics Antal 1 ft, Zichy Nepo­muk gróf 3 forint, Weiss Bernát 1 forint, Wahr­­mann Mór 10 forint, Mészáros Károly 1 forint, Blaskovics Ernő 1 ft, Podmaniczky Gejza báró 1 ft, Blasskovics Miklós 3 ft, Inkey József 1 ft, Eszterházy István gróf 1 ft, Geduly superinten­­dens 5 ft, Návay Lajos 1 ft, Jerney Antal 1 ft, Csekonics Leona grófnő 3 ft, Lipthay Béla báró 3 ft, Almássy György gróf 1 ft, Lévay Sándor 26 ft, id. Károlyi István gróf 3 ft, Szinovácz Gyula 1 ft, Szél József 1 ft, Szabadi Sándor 1 ft, Gál Péter 1 ft, Józsi Rezső 1 ft, Benkő Kál­mán 1 forint, Batthányi Gejza gróf 3 forint, Kovács Sebestyén 1 ft, Lazsánszky gróf 1 ft, Wodianer Albert báró 6 ft, Schweiger Salamon 10 ft, Kaár Mátyás 1 ft, Nagy István 1 ft, Janko­­vich Béla 3 ft, Sárközy Kálmán 3 ft, Gorove István 6 ft, Wolfner Gyula 1 ft, Kopély József 1 ft, Bárczay Oszkár 1 ft, Hegedűs Lajos 1 ft, Pesti Napló személyzete 1 ft, Királyi Pál 11 ft, Kohén Zsigmond 1 ft, Magyar Világ­szerkesztő­ség 96 ft, Batthányi Lászlóné gróf 20 ft, Batthá­­nyi Lajosné grófnő 6 ft, Szapáry István gróf 6 ft, Császár Eleonóra 5 ft, Nagy Lajos 1 ft, Soms­sich Imre gróf 6 ft, Greguss Gyula 1 ft, ifj. Somsich Imre gróf 1 ft, Schweiger Adolf 5 ft, Herz László 4 ft, Kopély Károly 1 ft, Koczán Gyula 1 forint, Návay György 1 forint, Keg­­levics Béla gróf páholyon kivül 10 ft, Tisza Kálmán páholyon kivül 110 ft, Nicolics Feodor báró 1 ft, Wesselényi Róza 1 ft, Ambrózy Béla báró 1 ft, Novák Ferencz 1 ft, Pap János 1 ft, Szabó Imre 1 ft, Bujanovics Sándor 1 ft, Sebas­­tiani Adolf 1 ft, Széchényi Gyula gróf 1 ft, Szé­chényi Béla gróf 1 ft, Kappel Frigyes 1 ft, Vay Aladár gróf 1 ft, Petky Ferencz 1 ft, ifjabb Rá­day Gedeon gróf 1 ft, Pester Lloyd szerkesztő­ség 6 ft, Pejácsevics Pálné grófnő 100 ft, Ken­­delényi Fanni 10 ft, Landvágt Ad. 10 ft, Majláth György ő excientiája 200 ft, összesen II. 810 ft. Azonkívül a báli költség fedezé­sére készpénzben fizettek követ­kezők: Ifjabb Károlyi István gróf 40 ft, Pod­maniczky Frigyes báró 10 ft, Schweiger Márton 20 ft, Ujváry Lajos 5 ft, Toldy István 5 forint Berczik Árpád 5 forint, Máday Sándor 10 frt, Kormos Béla 5 forint, Gyenge László 5 ft, Szer­dahelyi Kálmán 20 ft, Bánffy György gróf 10 ft, Herzog Péter 10 ft, Mészáros Károly 5 ft, Cse­konics Endre gróf 20 ft, összesen III. 170 ft. Aláírásuk által kötelezték magu­kat fizetésre következők: Királyi Pál 15 ft, Komocsy József 5 ft, Zilahy Imre 5 ft, Keve József 5 ft, Gyulay Pál 10 ft, Dr. Agay Adolf 10 ft, Sebestyén Károly 5 ft, Salamon Fe­rencz 5 ft, Vörösmarty Béla 5 ft, Kvassay Ede 20, Hindy Árpád 10, Telepy Károly 10 ft, Szilá­gyi Dezső 5 ft, Halász Gejza 5 ft, Capdebo Ist­ván 5 forint, Parragh Gábor 5 forint, Szilassy Kálmánná 10 forint, Weiss Bernát 15 ft, idősb Károlyi István gróf 15 ft, Csengery Antal 5 ft, Eötvös József báró 10 ft, Tóth Lőrincz 6 ft 62 kr, Kemény János báró 5 ft, Áldor Imre 5 ft, Dr. Bolemann Gyula 5 ft, Schweiger Márton 5 ft, Koppély Frigyes 20 ft, összesen IV. 196 ft 62 kr. A balestélyen bejött továbbá : V. 10 ft. Kiadásaink következők: A. alatti melléklet szerint 15 ft 62 kr. B. alatti melléklet szerint 4 ft 50 kr. C. alatti melléklet szerint 15 ft. D. alatti melléklet 25 ft. E. alatti melléklet szerint 22 ft 29 kr. F. alatti melléklet szerint 14 ft 80 kr. G. alatti melléklet szerint 1500 ft. H. alatti melléklet szerint 50 ft. J. alatti mellék­let szerint 120 ft. K. alatti melléklet szerint 100 ft. L. alatti melléklet szerint 82 ft 70 kt. M.alatti melléklet szerint 105 ft. N. alatti melléklet sze­rint 700 ft. l-ső pénztári lap által kilátható 10 ft. 2-ik pénztári lap által kilátható 3 ft 80 kr. 3-ik pénztári lap által kilátható 1 ft. 8-ik pénztári lap által kilátható 5 ft. 9-ik pénztári lap által kilát­ható 1 ft. 10-ik pénztári lap által kilátható 2 ft., ifj. Károlyi István gróf kiadása 60 ft. Összes kiadás 2837 ft 71 kr. KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. Budai kereskedelmi és iparbank. (Folytatás.) XVII. A részvényekről. 118. §. A kereskedelmi és iparbank részvé­nyei az A. alatti minta szerint állíttatnak ki, s az elnök vagy annak helyettese, valamely igaz­gató és a pénztárnok által iratnak alá. Minden részvény a B. alá mellékelt minta szerinti szel­vénynyel láttatik el, melyet az igazgatók egyike és a pénztárnok irand alá. 119. §. Az egyes részvényre tett részletfize­tések magán a részvényen lesznek láthatók. 120. §. Valamely részvénynek más névvel át­íratására az igazgatóság helybenhagyásán kivül még az utolsó tulajdonos hátsó oldalon látható engedményezése is megkivántatik. — Egy rész­vénynek eladása csak akkor eszközölhető, ha névszerinti értéke teljesen befizettetett. 121. §. A társaság valamely részvény átíratá­sával az engedmény valódiságáról gondoskodni nem köteles. 122. §. Mindezen esetekben, midőn a birtokos rendelkezési joga halál, csőd, végrendelet vagy gondnokság által megszűnik, az illetékes hatóság fogja pótolni határozata által a birtokos enged­ményét. 123. §. Az elveszett részvényeket vagy szel­vényeket törvényszerüleg kell megsemmisittetni, miszerint helyettök mások adathassanak ki. 124. §. Haszonvehetetlenekké vált részvénye­ket vagy szelvényeket, ugyanazon számok alatt, újakkal lehet kicserélni. 125. §• A részvény átíratásáért illeték és bé­­yeg fejében 4 osztv. ért. forint­ fizetendő. A) Leszámítolási üzlet. 126. §. Az igazgatóság fogja meghatározni, mely napokon és órákban kell a váltókat be­nyújtani. 127. §. Az elfogadott váltó kifizetése, s az elutasítottak visszaadása ugyan azon napon tör­ténik. 128. §. Az időnkénti leszámítolási lábat, s a különnemű váltókra szabott illetéket az igazga­tóság állapitandja meg, és annak rendje szerint közzé teendi. 129. §. A bírálat végett benyújtott váltókat a C) minta szerint két egyenlően kitöltött, és a be­nyújtó által aláírt leszámitolási ivve­l kell benyúj­tani. — ■ Ezen benyujtványi iv egyikét az illető hivatalnok k­andja alá, s a félnek átvételi elis­mervényül visszaadandja. 130. §. Minden váltónak osztrák értékről kell szólnia, Buda-Pesten, vagy a 44. §. szerint Bécs­­ben fizetendőnek lenni, nem kevesebb mint 5 napi, és nem hosszabb mint 4 havi folyamra szólhat. — Azon egyének váltói, kik nem állanak a hiteltulajdonosok sorában, különösen még a 42. § ban említett kelléke­kkel is ellátandók. 131. §. A leszámítolás végett benyújtott váltó megbíráltatása előtt vissza nem követelhető. 132. §. A kijelölt váltóösszeg kifizetése, vagy pedig az elutasított váltó visszaadása, csak az átvételi térítvényül tekintendő sorozat­­benyújt­ván visszaadása mellett történik.­­ Ha az ilye­tén sorozat elveszett, s a banknál erről ideje­korán jelentés létetett, akkor a fizetés vagy visz­­szaadás csak a váltónak ismert tulajdonosa, vagy ennek meghatalmazottja irányában eszközölte­tik ; ha azonban a kiszabott jelentés meg nem történt, s az illető összeg már kifizettetett, vagy pedig a váltó már visszaadatott, akkor a bankot semmi további felelősség nem éri. 133. §: A lejárt váltók az igazgató és pénztár­nok nyugtatványozása mellett a lejárat napján a fizetőnél beváltatnak. 134. §. Be nem váltott váltókat a szükséges óvás mellett, a törvényes lépések megtétele végett a derintéző (liquidáló) választmánynak kell azonnal átadni. 135. §. A bank pénzkészleteit, a 40. és 54. §§. tartalma szerint, különösen a hiteltulajdono­sok váltóinak leszámítolására kell fordítani. A h­i­t­e­l­t­u­l­a­j­d­o­n­o­s­o­k váltóinak leszámítolása. 136. §. A hiteltulajdonosok által benyújtott váltók rendszerint a bank rendelményére állít­tatnak ki, s a hiteltulajdonos által fogadtatnak el ; azon esetben, ha valaki tágabb hitelt igényel (41. §.), szükséges két más, szintén fizetésképes­nek ismert névaláírása is. Mások váltóinak leszámíto­lása. 137. §. A hiteltulajdonosok igényeinek kielé­gítése után fennmaradó pénzkészletet az 54. §­­ban foglalt határozatok szoros megtartása mel­lett, mások váltóinak leszámítolására is fordíttat­­ható. 138. §. A budai kereskedelmi és iparbank az általa leszámított váltókat visszleszámítolás által magánegyénekre és más pénzintézetekre is átru­házhatja, s ezen czélból a forgatmányt teljesen kitöltheti. B) Előlegezési üzlet. 139. §. Minden előlegezés 15 naptól 4 hóig terjedő határidőre adatik, halasztások csak vál­tozatlan körülmények között engedélyezhetők. 140. §. A kamatláb és egyéb illetékek az igazgatóság által a törvényes határozatok tekin­tetbe vételével állapíttatnak meg, s a magyar­­országi hivatalos hírlapok útján tétetnek közzé. 141. §. Az előlegekért járó kamatok és illeté­kek mindig előre fizetendők. 142. §. Az előlegek megadása és mennyiségek­nek megállapítása a bíráló választmányt illeti. 143. §. Az előlegkeresőnek Buda-Pesten kell laknia, vagy pedig magát helybeli meghatalma­zott által képviseltetnie. 144. §. A zálogként elfogadott érték­tárgyak átvétele, gondviselete és visszaadása, valamint az azokérti kereskedés, a törvény határozataihoz vannak kötve. 1. Árukra. 145. §. A kereskedelmi és iparbank a 48. §-ban meghatározott árukra is előlegez, még pedig becsértékük kétharmadáig, mi részrehajlatlan és szakértő becsmesterek által állapittatik meg. 146. §. A zálogul ajánlott árakról pontos jegy­zék készül, minden egyes darabhoz annak becs­értéke mellékeltetik, melyet mind a becslők, mind az előleg­kereső fognak írni. 147. §. Egy második, hasonló átvételi záradék­kal ellátott példány az előlegkeresőnek adatik elismervénykép, mely az intézet beleegyezése nélkül más kezébe nem juthat. 148. §. Ha az előleg a lejárati napon vagy ezután legfeljebb 15 nap alatt nem fizettetik vissza, vagy ha a lejárat ideje meg nem hosszab­­bíttatott, akkor a kereskedelmi és iparbank jo­gosítva van az átvett árukat, az 55. §.-ban foglalt határozatok szoros megtartása mellett, árverés útján eladni, s annak árából magát saját belátása szerint, tőkéje, a kereskedelmi kamatok és egyéb költségek erejéig kártalanitani.­­A zálog netán kiderülendő elégtelensége esetében az előleg­­nyerő minden egyéb vagyona a kereskedelmi és iparbank irányában lekötve maradt. (Folytatása következik.) Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről. Jan. 31. —­5% metalliques 62.90. Nemzeti Ha összeállítjuk az I. II. III. IV. V. alatti be­vételeket lesz 3093 ft. 9 kr., levonva tul laponi kiadások 2837 ft 71 kr., marad felesleg 255 ft 38 kr. ^ Fentebbi 255 ft 38 kr. fedezésére van szeren­csém a tekintetes egyletnek ide mellékelve által­­adni készpénzben 90 ft 38 kr. V-ik tétel alatti behajtandó 165 ft és ezek által fentebbi öszveg ki van egyenlítve. A bizottmány egyúttal általszolgáltatni rendel­te Majláth­­ excra megérkezett levelét, melyben az alapitó tagok sorába felvétetni kívánkozik, és azonkívül felkéri a ttes egyletet újság utján a felül fizetőknek köszönetét nyilvánítani. Mely jelentésem után maradván a ttes egylet kész szolgája. Pesten, 1866. január 19-én. Schweiger Márton, pénztárnok. — (A pesti tavaszi lóversenyek sorozata 1866. május 9. 11. 13.) Első nap. Szerda, május 9. I. H­a­c­k-S­takes. 1 mföld. — Futhatnak a birodalomban nevelt félvér lovak. Urlovarok a szokott színekben. — Tét 10 frt. „fuss vagy fizess.“ Az aláírás e versenyre kötelez 1861— 1866-ik évig bezárólag. — Ki csak egy évre ir alá 100 frt tételt fizet.­­— Teher : 4é. 125 font, 5é. 130 font, 6é. s id. 135 font; ménre 3 fonttal több. —­ A 2-ik lóé 50 forint. — 30 aláirás: — Nevezési zárnap mart. 31. II. Egyesült nemzeti díj: 400 ar. 20 av. ért. serlegben. Futhat magyarhoni 3é. minden mén és kancza, 1 ang. mf. — Teher : 95 font, kanczára 2 fonttal kevesebb. — Tét : 40 ar., bánat az egész ; a tótössz fele az első, fele a második lóé. — Nevezési zárnap mart. 31. Az egy éves csikó nevezése (két évvel az illető verseny előtt) : tét 40 ar., bánat 10 ar. ; nevezési záridő : a pesti tavaszi versenyek utol­só napja. A két éves csikó nevezése­­egy évvel az illető verseny előtt: tét 40 arany, bánat 20 arany; nevezési záridő : a pesti tavaszi versenyek utolsó napja. III. Széchenyi-díj 100 arany. Futhat minden mén és kanera. 1600 öl. — Teher 3é. 92 font, 4é. 107 font, 6é. 114 font, 6é. 118 font, idősbre 120 font, kanczára 2 fonttal kevesebb.— Lóra, mely v­ár dijat nyert, 5 fonttal több. — Tét 10 arany, fele bánat. — A tétössz 40 ara­nyig a második lóé, azon felül az elsőé. — Neve­zés mart. 31. IV. Második C­s­á­s­z­á­r d­i­j 600 db c­s. k. a­u­s­zt. arany. Futhat az ausztriai birodalom­ban született és nevelt minden mén és kancza. — 2 mfld. — Tétel 150 forint, 75 forint bánat, ha azonban a bánat a verseny előtt egy hónappal bejelentetik, csak 30 ft. — Teher : 3é. 90 font, 4é. 110 font, 5é. 116 font, 6é. és idősbre 120 font, kanczára 3 fonttal kevesebb. ■— Az ausz­triai birodalmon kivül nevelt lovakra, azaz me­lyek anyjok méhében mint csikók hozattak a belföldre, 3 fonttal több. — Egy 600 vagy 500 arany Császárdij nyerőjére 3 fonttal, két vagy több ily dij nyerőjére 5 fonttal több. — A tét­és bánatpénzek fele az első, fele a második lóé. — Nevezés martius 31. V. Vándorló ivadékverseny. 1863- ban ellett csikók számára. Kötelez a pesti, bécsi, prágai és pesti őszi versenyekre. Tét 150 for, bánat 50 for. annyiszor a mennyiszer. Pes­ten : távolság A/x mf. teher 92 fnt. Kanczára és heréltre 3 fnttal kevesebb. A 2-ik ló tételét menti (19 aláíró, 2 kancza meddő.) VI. Különfogadás. Tét 100 arany, fele bánat. Egyszer a pálya körül. Teher 100 font. Gr. Pállffy Pál Adteur és Inkey Zsig­mond ur No Name lovai közti verseny. (Folytatása következik.) — (Beküldetett.) Azon lelkiismeretes és példányszerü eljárás, hogy úgy mondjam —­­önzés, és minden érdekekttől ment sok fáradozás­ért, melyet t. Plichta Soma orvostudor ur az 1865-ik év dec. 31-n elhunyt özv. Fáy Károlyné, szül. Lossonczy Lujza asszony kórágyánál a bol­dogult végperczeig tanúsított, — az orvosi hiva­tás egész nagyságában tűnvén fel ; — a valódi elismerés önként nyilatkozó hálaérzetével, mond­ja a legmelegebb köszönetét, a boldogultnak családi köre nevében, ismert jeles orvos urnak, Losoncz, jan. 23. 1866. Egy családtag. Nemzeti szinház. Ma febr. 1-re csütör­tökre van kitűzve: „Faust.“ Opera 5 fluban. Goethe után irták : Barbier és Carré ; fordította Ormay. Zenéjét szerzette Gounod. Az új díszle­teket festette Herrn Róbert, diszítő. A gépe­zetek Brandt Károly, darmstadti udv. színház gépész művei. Főzeneigazgató : Erkel Ferencz. Rendező : Böhm Gusztáv, kölcsön 66.40. A 860-diki sorsjegyek 83.50. Bankrészvény 755.—. Hitelintézeti részvény 152.—. Londoni váltó 104.10. Ezüst 103.95. Arany 4.95 %. Pest, jan. 31. Az idő délelőtt szép derült volt s a nap meglehetős melegen sütött ; később be­fellegzett az ég, de sem eső, sem hó nem esett. Duna vízállása 2' 80­0 felett. A gabnaüzletben nem fordult elő semmi válto­zás. Búzára nézve állandón kedvező hangulat uralkodik , a kereslet élénk s a forgalom csupán a szállítmányok csekély volta és a tulajdonosok visszatartása miatt nem nyerhetett nagyobb ki­terjedést; összesen mintegy 6000 mérő adatott el, változatlan szilárd árakon. Rozsot illetőleg a németországi nem épen kedvező tudósítások daczára is, javult az irányzat ; a vásárlási kedv meglehetős élénk, s a tulajdonosok magasabb árakat követelnek. — Árpának és zabnak nem volt üzlete. Kukoricza folyvást kedvelt czikk , forgalma azonban korlátolt maradt a cse­kély készlet miatt. (W. G.)Bécs, jan. 29. (Vágó mar­ha vá­sár.) Behajtatott 1161 magyarországi, 145 gali­­czia, 1099 belföldi, összesen 2405 darab marha. Megvásároltatott Bécs számára 1730, a vidék számára 582 db marha. Becslési súly dbonként 460—690 ft. Ár­abonként 95 ft—147 ft 50 kr, mázsánként 18—21 ft 50 kr. _ (W. W.) Straubing, jan. 27. E héten is, te­kintve az évszakot, rendkívül enyhének mond­ható volt az időjárás. A mai hetivásár ismét szá­mos vevő által volt látogatva, de az árak nem igen változtak, noha az üzlet élénk volt­­ak .

Next