A Hon, 1866. június (4. évfolyam, 124-148. szám)

1866-06-03 / 125. szám

125-ik sz. Vasárnap, június 3. Előfizetési díj: Főrstán küldve vagy Budapesten házhoz hordva 5 hónapra 8 hónapra 6 hónapra Kiadóhivatal : Pest, Férjettek terén, 7. sz. földszint: 1 frt 75 kr. 5 frt 25 kr. 10 frt 50 kr As előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, e ennek bármely napján történik is,mindenkor a hó első napjától fog számíttatni münden pénzjárulék bérmentesítve kéretik bekü­ldetni. Szerkesztési iroda : Ferencziek S 1­7-ik szám 1-ső cm­.­ Surkentó lakása : OrmsAr­nt 18-ik szám 2-dik emelet POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Negyedik évfolyam 1866. nefistatáai díj : 7 hasábos ilyféle petit sora ... y kr. flólyegdíj minden beigtatásért . 80 kr. Terjedelmes hirdetésük többszöri beiktatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek fel. Nyílt téri 5 hasábos petit­­.­orért . 26 kr. A­z előfizetési dij a lap kiadó hivata­lához küldendő, (i’erenezlek tere 7. s* folds .int. ' A lap szellemi részét illető minden köa­temény a ®*erkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek esek ismert kezektől fogadtatnak el Június 1-től kezdve előfizethetni Junius — augustusi negyedévre ... 5 forint 25 kr. Junius — septemberi 4 hóra 1 forinttal. aA HONG szerke­s kiadó hivatala. POST, JUNIUS 2. Politikai Szemle. (II.) A német szövetségi gyűlés tegnapi ülése — miről már a mult éjjel értesített röviden távirati magánsürgönyünk — a legfontosabb esemény ma a külpolitiká­ban. Nem azon körülmény teszi ezen ülést fontossá, hogy a Német­ szövetség el­fogadta a meghívást a párisi conferentiába s Pfordten bajor minisztert nevezte ki kép­viselőjéül,hanem Ausztriának és Poroszor­szágnak a lefegyverkezési és schleswig­­holsteini kérdésben tett újabb nyilatko­zata, melynek következtében a két nagy­hatalom közti eddigi álláspont megválto­zik, s minden további diplomatiai alkudo­zás útja egyszerre elvágatik. Miután Ausztria kijelentette, miként kész hadkészületeit felfüggeszteni, mi­helyt ő és szövetségesei nem fenyegettet­­nek és a háború veszélyeinek visszatérté­től nem tar­that , miután kijelentette, hogy a szövetségi jog tisztelete és a schleswig­­holsteini kérdésnek a szövetség és az or­szág törvényei szerinti megoldása egy­aránt fontos mind Németországra mind Ausztriára nézve , értesíti a szövetségi gyű­lést, hogy e czélból Poroszországgal kö­zösen kifejtett törekvései meghiúsulnak, minélfogva Ausztria a Német szövetségnek engedi át a hatá­rozást, s felhatalmazza a hol­st­e­i­n­i helytartót, hívja össze a rendeket, az ország kívonatai­­nak kifejezése végett. Poroszország hivatkozott hadkészüle­teinek védelmi természetére , s kijelentet­te, miként visszatér a békelábra, ha a szövetség Ausztria és Szászország kor­mányait a békét fenyegető készületeinek megszüntetésére bírja, s biztosíttatik a szövetség békéjének ilyetén újabb meg­zavarása ellen, mit ha a szövetség nem képes tenni , vagy ha tagjai ellensze­gülnének a Poroszország által aján­lott szövetségi reformnak , Poroszország­nak ebből azt ke­lene következtetnie, hogy a szövetség jelen alakjában nem felel meg fel­adatának, s további elhatáro­zásait ezen jogos meggyőződés­re alapítja. Mig e szerint Ausztria a schleswig-hol-­steini kérdésre minden további alkudo­zást megszakit Poroszországgal s az ügyet a Német-szövetségre bizza, Porosz­­ország ezen Német-szövetségből leendő kilépéssel fenyegetőzik. Valamint Ausz­tria elhatározása, úgy Poroszország nyi­latkozata kétségtelenül nevezetes „inci­dens “ a párisi conferencia összeülésének előestéjén, s csak arra vagyunk kiván­csiak, miként fog a „Bund“ az úgyneve­zett német nagyhatalmak közt igazságot szolgáltatni, saját lételének koc­káztatása nélkül. Egy előttünk fekvő drezdai sürgöny szerint Bajorország egyelőre is azt indít­ványozta a szövetségi gyűlésben, hogy az osztrák és porosz várőrségek hivatnának vissza, a hadkészületeknél előfordulható összeütközések kikerülése végett, Rastatt, Mainz, Frankfurt szövetségi várakból, s a szövetségi várak minden esetre semle­geseknek nyilváníttassanak. Ezen indít­vány fölött a közelebbi ülésben fognak szavazni. Hivatalosan van bejelentve Párisba, hogy Clarendon, Gorcsakov, Bismarck, Lamarmora fölhatalmazottak közelebbről megérkeznek a párisi conferentiára. A bécsi kabinet is v­égleg elhatározta, hogy Mensdorff grófot küldi Párisba. Az osz­trák külügyi minisztert kisérni fogják Werner báró elnöki titkár, Altenburg bá­ró, miniszteri tanácsos, franczia és olasz ügyek előadója, s a külügyi iroda egy része. Riegeleben titkos tanácsosnak, mint a német ügyek előadójának Párisba me­netele az ottani tanácskozások folyamatól­ag. A törökök nem csak Antivariba, ha­nem Klekbe is küldtek hajókat, hogy a kikötőt az olaszok kiszállása ellen védel­mezzék. Országgyűlési tudósítás. Az alsóház ülése június 2 -án. Elnök : Szentiványi Károly. A jegyzőkönyv vezetésére gr. Ráday László, a szólni kivánók neveinek fel­jegyzésére Joannovics György szólitta­­tott fel. A mult hó 30-kén tartott ülés jegyző­könyvének felolvasása után felszólal Ghy­­czy Kálmán . Nekem mégis egy észrevételem volna a jeg­y­­zőkönyv azon részére, mely a­ vas megyei­­köz­ponti bizottság jelentését tartalmazza. Az illető pont végén ugyanis az van : „a törvénysértések iránti rendelkezésnek akkor lévén helye, midőn az igazolási kérdés a ház előtt fog előfordu­ni.“ Ezen esetben úgy is volt éss kimondva, de ily precis átalánosságban nem kívánnám azon elvet kimondatni, hogy minden esetben csak épen akkor szólalhatna fel a ház a törvénysértések előetn, midőn az igazolási kérdés a ház elé kerül. — Nem akarom sem igenlőleg, sem tagadólag a kérdést megoldani, azért úgy szeretném a jegy­zőkönyv illető részét szerkesztetni, hogy: „a lehető törvénysértések iránt a ház akkor fog intézkedni, a mikor az igazolási kérdés fog a ház elé kerülni mert igy ezen határozat azon esetre szorítkozik, amelyre vonatkozik. (He­lyeslés.) Tehát csak a helyett „lévén" eszét „fog.“ (Felkiáltások : Halljuk még­s egyszer a jegyzőkönyvet.) Mire a jegyzőkönyv érintett pontja kö­vetkezőleg igazittatott meg: „A választás körül netán előfordulható törvényszegé­sek iránt, a ház akkor határozand, mikor a választás megtörténvén, az igazolás a ház bírálata alá fog kerülni.“ Csengery Imre. Nekem még egy más ész­revételem van, és azt a t. ház engedelméből, leginkább azon czélból vagyok bátor előadni, hogy annak, ha a jegyzőkönyvben nem, legalább a naplóban nyoma legyen. Némelyek nem a házban, hanem a házon kí­vül, a­mennyiben én értesültem, ezen határozatot nem azon értelemben fogják fel, a­melyben azt maga a t. ház vette, midőn a végzést hozta.­­ Igaz, hogy a választást, melyet ez esetben nem­csak a törvény, hanem maga a t. ház is elrendelt, meggátolni nem lehet, de más részről azt sem lehet tagadni, hogy ezen határozat által az illető főkormányszék vagy kormányhatóságok egyáta­lában nincsenek felmentve azon kötelesség alól, melynek teljesítését tőlök nem csak Vas megye központi bizottsága, hanem az egész nemzet el­várja. (Helyeslés.) Fordultak elő esetek, nem csak Vas megyében, hanem másutt is, hogy a főis­pánok vagy administrátorok erélye abban keres­tetett, hogy a megyékben fennálló egyetlen egy alkotmányos testület a választásra felügyelő köz­ponti választmány kivonataival némileg ellentét­ben helyezzék magukat. Én ezen állást sem he­lyesnek, sem különösen a mostani helyzetben megengedhetőnek nem találom. (Helyeslés.) Igaz az, — és azt ki is mondta a t. ház — hogy a központi bizottság, mely maga tett ide jelentést a választás megakadályoztatása iránt, a válasz­tást meg nem gátolhatja ; de az is igaz, — és azt hiszem, ebben osztozik velem a t. ház — hogy a mellett, hogy ezen végzést hoztuk, el­várjuk a főkormányszéktől, hogy kötelességét teljesítse és a provisorius hivatalnokok törvény­ellenes beavatkozása elé gátat vessen. (Ellen­mondás ; zaj.) Nem akarom azt jegyzőkönyvbe vétetni, csak a magam véleményét mondom ki. Igaz, hogy ha ezen törvényes, nem­ felelős, nem parlamenti kormánynak vagy hivatalnokainak beavatkozása a választásokra megengedtetik, el­tűr­szik, akkor az országgyűlés mérő illusio lesz, (igaz !) akkor a népképviselet czélja és érdeke egészen ki lesz játszva. Én tehát ezen tekintet­ből mondom el véleményemet, melyhez ragasz­kodom egyedül azon tekintetből, hogy a napló­ban nyoma legyen és a t. ház határozata más ér­telemben ne vétessék. (Élénk helyeslés). Az elnök ezután bemutatja az időköz­ben beérkezett kérvényeket és irományo­kat, a. m. Bereg megye orosz népességének nevében nem­zetiségük érdekében többen kérik az ország po­­litikai egységével összeférő vallási, közoktatási és közigazgatási kívonataikat törvényhozás út­ján megállapíttatni. A kérvényi bizottságnak ada­tik ki oly utasítással, hogy ez, ha szükségét lát­ná, az illető szakbizottságokhoz tegye át. (He­lyeslés). A moldvai széleken lakó ghimes-bükki, közép­laki s egyéb szélbeli magyar és román csángó lakosok több százados irtásos birtokaik megvált­­hatása végett a nagy­szebeni tartomény­gyűlés­nek beadott kérelmüket fölkéretni és fölfedezett sérelmeiket törvény által orvosoltatni sürgető­­leg kérik. Árvamegyébe kebelezett Thurdos mezőváros elöljárói és volt úrbéres lakosai az úrbéri törvé­nyek némely pontjainak homályos volta miatt az uradalom ellen indított perben tetemes kárt szenvedvén, ezen pontok felvilágosítását és ma­gyarázatát kérik. E kérvény azon megjegyzés­sel tétetik át a kérvényi bizottsághoz, hogy az, ha annak szükségét látja,a codificationális bizott­sághoz tegye át. (Helyeslés.)­­ Cibur Gusztáv feledi lakos és földbirtokos J­ekelfalussy Lajos szepesmegyei főszolgabiró el­len adott be kérvényt, melyben a nevezett hiva­talnok ellen több rendbeli panaszt sorolván fel, szigorú igazságszolgáltatást kér, minthogy sem a megyei főispáni helyettes, sem a m. k. udv. kanczellária kérésének helyt nem adott. Özvegy Pfaff Józsefné Mohács mezővárosa rendezett tanácsának törvényszéke ellen, ennek hűtlen­j és súlyosan bűnös eljárása miatt már febr. 5 én felterjesztett panasza érdemében adott be újabb folyamodványt Petykó György a munkácsi uradalmi önkény alóli felmentetése, sérelmei orvosoltatása és meg­­számoltatása tekintetéből illetékes bíróság ki­küldetése iránt folyamodik. Mindezen beadványok véleményadás végett a kérvényi bizottsághoz utasít­­­­tattak. [ Ezek után a napirend folytán az állandó­­ igazoló­ bizottság részéről először dr. Rá­day László tesz jelentést Bay György Bereg megye mező-kaszonyi kér. képviselő megválasztásáról, mely minden rendhábo­­rítás nélkül törvényesen menvén végbe, az igazoló bizottság Bay György képvise­lőt a szabályszerű 30 nap fentartásával igazolandónak véleményezi. Úgy­szintén Koller Antal Esztergom­­megye Köbölkút kerületi képviselő meg­bízó levele teljes rendben találtatván, a bizottság az e választás tárgyában beadott indokolatlan kérvényt mellőzendőnek s őt is a szabályszerű 30 nap fentartásával feltételesen igazoltatni véli. Ugyancsak az állandó igazoló bizottság részéről, Hosszú József mint előadó jelenti, miszerint Karácsonyi János Erzsébethvá­­ros második képviselőjévé megválasztat­ván, e választ­ást a bizottság a törvény értelmében teljesen rendben találta, s mi­után a választás ellen eddigelé semmi pa­nasz sem adatott be, az erre engedett határidő pedig már eltelt, ennélfogva őt feltétlenül az igazolt képviselők sorába igtaztatni véleményezi. Előadó felolvassa továbbá az igazoló bizottság véleményét Segesvár város és szék megválasztott két képviselőjének Gáll József és Wagner Frigyesnek meg­választása iránt, mely szerint a bizottság a beadott panaszok folytán tapasztalván, hogy az összeírás hiányos volta miatt számos választó­joga gyakorlatától elüt­­tetett, s többnemű visszaélés gyanittatni engedi, hogy a választás körül a törvény rendeleteinek elég nem létetett, s a kö­rülmények kipuhatolása és a való dolog felderítése tekintetéből vizsgálat kikülde­tését és e kiküldetéssel Trauschenfels Emilt felruháztatni indítványozza. Mely négy rendbeli vélemény egyhan­gúlag elfogadtatván, a ház határozatává emeltetett. Ezen előadások után gr. Károlyi Ede képviselő még 10 képviselőtársa, u. m. Detrich Zsigmond, Kiss Miklós, Ivánka Imre, Jókai Mór, Nyáry Pál, Bónis Sa­mu, Bernáth Zsigmond, Zsarnay Imre, Komáromy György és Bánó József ne­vében egy indítványt tesz a ház asztalára, melyben előadja, hogy a múlt hetekben tapasztalt nagy fagy következtében vár­ható országos ínség az országgyűlés in­tézkedését várja, minélfogva a­, ez iránti tanácskozás végett zárt ülést kér tar­tatni. Mire az ülés 12 órakor magán tanács­­kozmánynyá alakult át. Indítványa Detrich Zsigmond székesfehérvári képviselő­nek a májusi fagy által okozott országos csapás enyhítése végett véleményadásra megválasztan­dó országos bizottmányra nézve . Végelszegényedéshez már­is közel álló ha­zánkra a májusi fagy által bekövetkezett súlyos csapás enyhítéséről a körülmények szerint gon­doskodni az együttlevő országgyűlés erkölcsi feladata lévén — indítványozom !) Koronánk uralma alá tartozó vidékekre te­kintettel, választassék több tagból álló bizott­mány oly utasítással, hogy haladék nélkül adjon véleményt azon­ módokról, melyek aggasztó kö­rü­lményeink között a bekövetkezett országos csapat enyhítésére alkalmasak lennének ; 2) e bizottmányhoz arány­lagos számmal leen­dő csatlakozásra a főrendek háza is szólíttas­­sék fel. Pest, junius 2. 1866. Detrich Zsigmond, székesfehérvári képviselő.“ „A folyó évi máj. 22. 23. és 24-ik napjain be­állott fagyok oly tetemes kárt okoztak az ország legnagyobb részén, hogy haladéktalan országos intézkedés nélkül, a honpolgárok nagy, különö­sen mezei gazdasággal foglalkozó része végel­­szegényülésnek van kitéve , sőt attól lehet tarta­ni, miként a jövő őszszel vetés alá eső földek nagy része a mag hiányában vettetl­en fog ma­radni, a­mi a csapás súlyát még következő évek­re is kiterjesztené. A kézmunkások, napszámosok, szöllőkapá­­sok, béresek, nem kereshetvén meg élelmeket sok helyütt, réginségnek lesznek kitéve, ha az ország nem gondoskodik az iránt, hogy munkát alálva czélszerűen és hasznosan foglalkoztathat­ták mindennapi kenyerük megkeresésére. Az országos csapás annál nagyobb, mert ugyanakkor nehezedett hazánkra, midőn az eu­rópai pénz­ crisis az éledő hitelviszonyokat kö­zöttünk is újra megingatta ; annál nagyobb, mert a terhes adó már is alig-alig viselhetővé válván, annak könnyítése, a jelen politikai bonyodalmak közt, nem várható; annál nagyobb, mert az 186%-iki ínségben kiosztott kölcsönök visszafi­zetése ez évben kezdődik. Miután a birtokot védeni, a munkásnak a ke­resetre alkalmat nyitni, az országos és magán­hitelt erősbíteni s az államélet szükségeinek fe­dezése iránt gondoskodni kell ; bátorkodom a tisztelt képviselő­ház figyelmét a következőkre felkérni : történt károkat élannyira, hogy némely vidéken a föld népe egyetlen egy élelmére szükséges anyagától fosztatott meg, más vidékeken több kevesebb kár történt, a­melyet azonban egész kiterjedésében jelenleg meghatározni lehetetlen, a­mennyiben a jelen változó idő körülményeitől függ, váljon elegendő esők által javulnak-e a ve­­temények, vagy fokoztatni fog-e a nyomor, me­lyet az eddigi csapások következtében a föld népe érez. így viszonyokkal szemben kötelességemnek tartom a t. házat oly intézkedések tételére föl­hívni, melyeket e háznak jelen viszonyai között törvényhozási hatásköre megenged, és melyeket e hatáskör korlátai között e háznak tennie lehet, és fölfogásom szerint, tennie kell is. (Helyeslés.) Bátor vagyok tehát a t. házat felszólítani, hogy e tárgyra nézve javaslat készítését méltóz­­tassék elrendelni, mely mindazon eszközöket elősorolja, melyek jelenleg ez országgyűlés ren­delkezésére állhatnak. Ezen eszközöknek fölke­­resése és javaslatképem­ előterjesztése legc­él­­szerűbben volna végrehajtható, ha ezzel azon küldöttséget bíznak meg, melyet az anyagi kér­dések tárgyalására e ház már megválasztott. Ezen küldöttség legjobban fogja megítélhetni és legjobban fog határozhatni a fölött, hogy a jelen körülmények között tenni mit lehet és mit sza­bad, mily eszközök állanak rendelkezésünkre, hogy ezen nyomasztó viszonyok megszüntesse­nek, és a­mennyire lehet, a nép sz­ühségtől meg­mentessék. Bátor vagyok erre vonatkozó indít­ványomat a ház asztalára letenni. (Általános élénk helyeslés.) Joannovics György jegyző ezután fel­olvassa K. Orczy Bélának fentebb közlött indítványát. Ez indítvány egyhangúlag elfogadtat­ván, az elnök a végzést következőkép mondja ki : Ennélfogva a t. ház határozata az, hogy az anyagi érdekek tárgyában kiküldött bizottság bizatik meg egy javaslatnak mielőbbi előterjesztésével, mely a ház rendelkezésére álló módokat javasoljon, hogy mikép lehetne a fenyegető­ensé­get enyhíteni , egyszersmind a szük­séges adatok összeállításával, hogy a ház a­szerint rendelkezhessék. Elnök fölszólítja végre az anyagi kér­dések tárgyában kiküldött, bizottság tag­jait, hogy ülés után maradjanak ott. Mire az ülés 3/42 felé eloszlott. A közgazdászati bizottság a kép­viselőház ülése után azonnal egybe ülvén, mi­után az előbbi ülések jegyz­őkönyvei hitelesíttet­tek volna, az elnök által előterjesztetett a képvi­­selőháznak fentebbi határozata, melynek foga­natosításául megállapíttatott, hogy a munka­­sorozat és felosztás iránt megbízott 11 tagú vá­lasztmányba még négy tag választassék meg. Ezen 15 tagú választmány javaslatát késedelem nélkül megkészítvén, terjeszsze a bizottság elé, az ezáltal leendő elfogadás után fogván az a kép­viselőház elébe terjesztetni. Ezen 4 tag megválasztásáról lévén szó, fölké­retett az elnök, hogy terjeszsze elő belátása sze­rint ezen négy tagot, s miután az elnök részéről b. Orczy Béla, Ivánka Imre, S­o­m­s­s­i­c­h Pál és gróf A­p­p­o­n­y­i György ajánltattak vol­na, ezek felkiáltás útján meg is választottak. A zárt tanácskozmány tárgyai voltak azon indítványok és folyamodások, me­lyek részint képviselők, részint községek által nyújtattak be a ház elé a jelen évi országos csapást érdeklőleg. Képviselők részéről következő négy indítvány adatott be, melyek a nyilt ülés elé is terjesztetni határoztatak, de mely­ek közül abban csak egy olvastatott fel : „Indítvány! Folyó évi május 23-án és 24-én volt fagy kö­­etkeztében az ország legnagyobb részét ért agy csapás enyhítése, és a sújtott vidék lako­­ainak kivétel nélküli felsegélése iránti javaslat kidolgozására megválasztandó bizottmány tár­­gában. Tekintve azon nagy csapást, melyet majdnem is egész országban 1. évi máj. 23- én 24-dik r­endkivüli nagy fagyok okoztak. Tekintve a siette súlyos következményeket, melyek az őszi etések majdnem egészbeni elpusztításából, a aza lakosaira, s különösen a szegényebb sorsú öznépre múlhatatlanul nehézkedhetnek. Indit­­ányozom, választassék rögtön egy 9 tagból Hó bizottmány, mely haladék nélkül javaslatott­­észitson, útiképen kellene a rendkívüli csapást ahetőleg enyhíteni. Kell Pesten, jun­ 2-án 1866. Gr. K­á­r­o­l­y­i Ede, ve Misive kér. képviselő.“ Indítvány a) Küldessék ki egy két tagból álló bizott­mány, mely a föntebbiek felett tanácskozván, az elősorolt bajok orvoslására mielőbb javaslatot tegyen le a ház asztalára. b) Változzék át a t. képviselőház bizottmányi magán­üléssé, melyben a föntebbi pont szerint kiküldendő bizottmány tájékozására — a teen­dőkre nézve — az irányeszmék meghatároztas­sanak. c) Gondoskodjék a ház aziránt, hogy mielőbb hiteles adatok szereztessenek be annak kimuta­tására , mely határban, hány hold, és mi ültet­vény vagy vetemény lett a fagy által tönkre téve ? mi módon és mi részben vélik pótlólag hasznosítani földjeiket az illetők ? várhatnak-e elegendő termést a községek a lakoss­ág ébren­tartására, és az őszi dü­llök bevetésére ? Ivánka Imre, a duna-pataji v.­kerület képviselője.“ Indítvány. Az országnak legtöbb vidékeiből leverő tudó­sításo­k érkeznek az iránt, hogy a föld terményei fagy és aszály által tetemesen megsérültek, sőt helyenkint teljesen elpusztitottak ; ekkép az or­szág lakosainak legnagyobb része, miután sok helyt még a múlt éveknek csapásai által okozott károk sincsenek pótolva, az éhség s nyomor ve­szélyei által fenyegetve lehetvén , i­­dítványozom, hogy az országgyűlés a jelen törvényhozási viszonyok által megengedett ha­tásköréhez képest, és ennek korlátai között, méltó figyelmet fordítson oly javaslatnak készítésére, mely az elemi csapások által a földmivelőkre ne­hezedett állapotoknak megkönnyítésére s maj­dan orvosolhatására szolgálhasson ; egyszersmind czélszerűnek tartom, hogy ezen javaslatnak ké­szítésével az országgy­űlésnek az anyagi kérdé­sek s közgazdászati ügyeknek tárgyalására ki­küldött választmánya bizassék meg. Pest, jun. 2. B. Gr­ez­a Béla Pest megye abonyi kér. képviselő. A tett indítványok feletti vita igen rö­vid volt, s miután a tanácskozmány azon megállapodásra jutott, hogy az ínség or­voslására az országgyűlésnek mindent meg kell tennie, a­mi kötelessége és lehet­séges , az elnökség a legközelebbi nyilt ülést, melyben ez tárgyaltassék, a lehető legrövidebb határidőre, u. m. 10 perez elmúltára tűzte ki. Tíz perez után az e napon tartott máso­dik nyilt ülés V 1 2 órakor megkezdetvén , annak eredményéről rendes tudósításunk következik : Elnök: Az ülésnek tárgya : mikép lehetne a fenyegető ínséget enyhíteni. E tárgyban Orczy Béla báró kíván indítványt tenni. (Halljuk, bálljuk !) Orczy Béla b. T. ház ! Indítványom indo­kolására kevés szóval fogok élni. Ismeretes mindnyájunk előtt azon csapás, mely az orszá­got jelenleg fenyegeti : nemcsak hogy a száraz­ság által eddig már igen erősen megkárosodva látjuk a föld terményeit, hanem a mult hónap utolsó he­tében járt fagy még fokozta az eddig Nápoly, 1866. május 25-én. (Ered. levél.) „Halál éa élet harczát készül vivni a haza, az idegen gőg és a papi ármány és ravaszság ellen; mind a kettő elég leend feléleszteni a nápolyiak­ban azon érzelmeket, melyekkel kétszáz év előtt Masaniello vezénylete alatt elhalványulni kényszeriték az idegen bi­torlót, s a melyekkel Mór mise alatt széttépték az inquisitió iratait.“ Így hang­zik körülbelől a helybeli polgármester tegnapelőtti felszólítása a nápolyiakhoz, hogy a király kezdeményezése folytán Garibaldi zászlói alá siessenek önkényte­­sekenek magukat felvétetni. És ugyancsak tegnapelőtt kezdődött meg helyben az önkénytesek rendes felvétele, rendes mondom, mert noha a felvevő bizottmány érdemes polgárokból volt alakítva, mégis azt egészen osztrák szokás szerint a hely­beli katonai parancsnok elnökölte; kato­nai orvos vizsgálta a jelentkezőket, kik­nek egyébiránt még keresztlevelet és feddhetetlenségi bizonyítványt is kell­ felmutatni. Tegnapelőtt és tegnap össze­sen mintegy 350 önkénytes vétetett fel, többnyire velenczei és római emigránsok, mintegy hatvanra rugó egyetemi hallgató s a­mi különösebb, mintegy tíz egyetemi tanár, kik között a jó hírnevű De Luca, De Blasics, Turiello és mások ; beállot­tak még Orlandi úr a „Hôtel de Russie“ millionarius tulajdonosa, Imbriani senator két fia, a fiatal Duca di Cirella, az öreg Duca di Forli községtanácsos, és a, Her­­czeg (Principe) d’Angri első­szülöttje. M délután két órakor szállítottak el C­ióba az ott alakuló önkéntes ezrede­kez.­­ Az önkénytes toborzás tegn­ai és mai eredménye azonban kora

Next