A Hon, 1866. június (4. évfolyam, 124-148. szám)
1866-06-03 / 125. szám
125-ik sz. Vasárnap, június 3. Előfizetési díj: Főrstán küldve vagy Budapesten házhoz hordva 5 hónapra 8 hónapra 6 hónapra Kiadóhivatal : Pest, Férjettek terén, 7. sz. földszint: 1 frt 75 kr. 5 frt 25 kr. 10 frt 50 kr As előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, e ennek bármely napján történik is,mindenkor a hó első napjától fog számíttatni münden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda : Ferencziek S 17-ik szám 1-ső cm. Surkentó lakása : OrmsArnt 18-ik szám 2-dik emelet POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Negyedik évfolyam 1866. nefistatáai díj : 7 hasábos ilyféle petit sora ... y kr. flólyegdíj minden beigtatásért . 80 kr. Terjedelmes hirdetésük többszöri beiktatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek fel. Nyílt téri 5 hasábos petit.orért . 26 kr. Az előfizetési dij a lap kiadó hivatalához küldendő, (i’erenezlek tere 7. s* folds .int. ' A lap szellemi részét illető minden köatemény a ®*erkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek esek ismert kezektől fogadtatnak el Június 1-től kezdve előfizethetni Junius — augustusi negyedévre ... 5 forint 25 kr. Junius — septemberi 4 hóra 1 forinttal. aA HONG szerkes kiadó hivatala. POST, JUNIUS 2. Politikai Szemle. (II.) A német szövetségi gyűlés tegnapi ülése — miről már a mult éjjel értesített röviden távirati magánsürgönyünk — a legfontosabb esemény ma a külpolitikában. Nem azon körülmény teszi ezen ülést fontossá, hogy a Német szövetség elfogadta a meghívást a párisi conferentiába s Pfordten bajor minisztert nevezte ki képviselőjéül,hanem Ausztriának és Poroszországnak a lefegyverkezési és schleswigholsteini kérdésben tett újabb nyilatkozata, melynek következtében a két nagyhatalom közti eddigi álláspont megváltozik, s minden további diplomatiai alkudozás útja egyszerre elvágatik. Miután Ausztria kijelentette, miként kész hadkészületeit felfüggeszteni, mihelyt ő és szövetségesei nem fenyegettetnek és a háború veszélyeinek visszatértétől nem tarthat , miután kijelentette, hogy a szövetségi jog tisztelete és a schleswigholsteini kérdésnek a szövetség és az ország törvényei szerinti megoldása egyaránt fontos mind Németországra mind Ausztriára nézve , értesíti a szövetségi gyűlést, hogy e czélból Poroszországgal közösen kifejtett törekvései meghiúsulnak, minélfogva Ausztria a Német szövetségnek engedi át a határozást, s felhatalmazza a holsteini helytartót, hívja össze a rendeket, az ország kívonatainak kifejezése végett. Poroszország hivatkozott hadkészületeinek védelmi természetére , s kijelentette, miként visszatér a békelábra, ha a szövetség Ausztria és Szászország kormányait a békét fenyegető készületeinek megszüntetésére bírja, s biztosíttatik a szövetség békéjének ilyetén újabb megzavarása ellen, mit ha a szövetség nem képes tenni , vagy ha tagjai ellenszegülnének a Poroszország által ajánlott szövetségi reformnak , Poroszországnak ebből azt kelene következtetnie, hogy a szövetség jelen alakjában nem felel meg feladatának, s további elhatározásait ezen jogos meggyőződésre alapítja. Mig e szerint Ausztria a schleswig-hol-steini kérdésre minden további alkudozást megszakit Poroszországgal s az ügyet a Német-szövetségre bizza, Poroszország ezen Német-szövetségből leendő kilépéssel fenyegetőzik. Valamint Ausztria elhatározása, úgy Poroszország nyilatkozata kétségtelenül nevezetes „incidens “ a párisi conferencia összeülésének előestéjén, s csak arra vagyunk kiváncsiak, miként fog a „Bund“ az úgynevezett német nagyhatalmak közt igazságot szolgáltatni, saját lételének kockáztatása nélkül. Egy előttünk fekvő drezdai sürgöny szerint Bajorország egyelőre is azt indítványozta a szövetségi gyűlésben, hogy az osztrák és porosz várőrségek hivatnának vissza, a hadkészületeknél előfordulható összeütközések kikerülése végett, Rastatt, Mainz, Frankfurt szövetségi várakból, s a szövetségi várak minden esetre semlegeseknek nyilváníttassanak. Ezen indítvány fölött a közelebbi ülésben fognak szavazni. Hivatalosan van bejelentve Párisba, hogy Clarendon, Gorcsakov, Bismarck, Lamarmora fölhatalmazottak közelebbről megérkeznek a párisi conferentiára. A bécsi kabinet is végleg elhatározta, hogy Mensdorff grófot küldi Párisba. Az osztrák külügyi minisztert kisérni fogják Werner báró elnöki titkár, Altenburg báró, miniszteri tanácsos, franczia és olasz ügyek előadója, s a külügyi iroda egy része. Riegeleben titkos tanácsosnak, mint a német ügyek előadójának Párisba menetele az ottani tanácskozások folyamatólag. A törökök nem csak Antivariba, hanem Klekbe is küldtek hajókat, hogy a kikötőt az olaszok kiszállása ellen védelmezzék. Országgyűlési tudósítás. Az alsóház ülése június 2 -án. Elnök : Szentiványi Károly. A jegyzőkönyv vezetésére gr. Ráday László, a szólni kivánók neveinek feljegyzésére Joannovics György szólittatott fel. A mult hó 30-kén tartott ülés jegyzőkönyvének felolvasása után felszólal Ghyczy Kálmán . Nekem mégis egy észrevételem volna a jegyzőkönyv azon részére, mely a vas megyeiközponti bizottság jelentését tartalmazza. Az illető pont végén ugyanis az van : „a törvénysértések iránti rendelkezésnek akkor lévén helye, midőn az igazolási kérdés a ház előtt fog előforduni.“ Ezen esetben úgy is volt éss kimondva, de ily precis átalánosságban nem kívánnám azon elvet kimondatni, hogy minden esetben csak épen akkor szólalhatna fel a ház a törvénysértések előetn, midőn az igazolási kérdés a ház elé kerül. — Nem akarom sem igenlőleg, sem tagadólag a kérdést megoldani, azért úgy szeretném a jegyzőkönyv illető részét szerkesztetni, hogy: „a lehető törvénysértések iránt a ház akkor fog intézkedni, a mikor az igazolási kérdés fog a ház elé kerülni mert igy ezen határozat azon esetre szorítkozik, amelyre vonatkozik. (Helyeslés.) Tehát csak a helyett „lévén" eszét „fog.“ (Felkiáltások : Halljuk mégs egyszer a jegyzőkönyvet.) Mire a jegyzőkönyv érintett pontja következőleg igazittatott meg: „A választás körül netán előfordulható törvényszegések iránt, a ház akkor határozand, mikor a választás megtörténvén, az igazolás a ház bírálata alá fog kerülni.“ Csengery Imre. Nekem még egy más észrevételem van, és azt a t. ház engedelméből, leginkább azon czélból vagyok bátor előadni, hogy annak, ha a jegyzőkönyvben nem, legalább a naplóban nyoma legyen. Némelyek nem a házban, hanem a házon kívül, amennyiben én értesültem, ezen határozatot nem azon értelemben fogják fel, amelyben azt maga a t. ház vette, midőn a végzést hozta. Igaz, hogy a választást, melyet ez esetben nemcsak a törvény, hanem maga a t. ház is elrendelt, meggátolni nem lehet, de más részről azt sem lehet tagadni, hogy ezen határozat által az illető főkormányszék vagy kormányhatóságok egyátalában nincsenek felmentve azon kötelesség alól, melynek teljesítését tőlök nem csak Vas megye központi bizottsága, hanem az egész nemzet elvárja. (Helyeslés.) Fordultak elő esetek, nem csak Vas megyében, hanem másutt is, hogy a főispánok vagy administrátorok erélye abban kerestetett, hogy a megyékben fennálló egyetlen egy alkotmányos testület a választásra felügyelő központi választmány kivonataival némileg ellentétben helyezzék magukat. Én ezen állást sem helyesnek, sem különösen a mostani helyzetben megengedhetőnek nem találom. (Helyeslés.) Igaz az, — és azt ki is mondta a t. ház — hogy a központi bizottság, mely maga tett ide jelentést a választás megakadályoztatása iránt, a választást meg nem gátolhatja ; de az is igaz, — és azt hiszem, ebben osztozik velem a t. ház — hogy a mellett, hogy ezen végzést hoztuk, elvárjuk a főkormányszéktől, hogy kötelességét teljesítse és a provisorius hivatalnokok törvényellenes beavatkozása elé gátat vessen. (Ellenmondás ; zaj.) Nem akarom azt jegyzőkönyvbe vétetni, csak a magam véleményét mondom ki. Igaz, hogy ha ezen törvényes, nem felelős, nem parlamenti kormánynak vagy hivatalnokainak beavatkozása a választásokra megengedtetik, eltűrszik, akkor az országgyűlés mérő illusio lesz, (igaz !) akkor a népképviselet czélja és érdeke egészen ki lesz játszva. Én tehát ezen tekintetből mondom el véleményemet, melyhez ragaszkodom egyedül azon tekintetből, hogy a naplóban nyoma legyen és a t. ház határozata más értelemben ne vétessék. (Élénk helyeslés). Az elnök ezután bemutatja az időközben beérkezett kérvényeket és irományokat, a. m. Bereg megye orosz népességének nevében nemzetiségük érdekében többen kérik az ország politikai egységével összeférő vallási, közoktatási és közigazgatási kívonataikat törvényhozás útján megállapíttatni. A kérvényi bizottságnak adatik ki oly utasítással, hogy ez, ha szükségét látná, az illető szakbizottságokhoz tegye át. (Helyeslés). A moldvai széleken lakó ghimes-bükki, középlaki s egyéb szélbeli magyar és román csángó lakosok több százados irtásos birtokaik megválthatása végett a nagyszebeni tartoménygyűlésnek beadott kérelmüket fölkéretni és fölfedezett sérelmeiket törvény által orvosoltatni sürgetőleg kérik. Árvamegyébe kebelezett Thurdos mezőváros elöljárói és volt úrbéres lakosai az úrbéri törvények némely pontjainak homályos volta miatt az uradalom ellen indított perben tetemes kárt szenvedvén, ezen pontok felvilágosítását és magyarázatát kérik. E kérvény azon megjegyzéssel tétetik át a kérvényi bizottsághoz, hogy az, ha annak szükségét látja,a codificationális bizottsághoz tegye át. (Helyeslés.) Cibur Gusztáv feledi lakos és földbirtokos Jekelfalussy Lajos szepesmegyei főszolgabiró ellen adott be kérvényt, melyben a nevezett hivatalnok ellen több rendbeli panaszt sorolván fel, szigorú igazságszolgáltatást kér, minthogy sem a megyei főispáni helyettes, sem a m. k. udv. kanczellária kérésének helyt nem adott. Özvegy Pfaff Józsefné Mohács mezővárosa rendezett tanácsának törvényszéke ellen, ennek hűtlenj és súlyosan bűnös eljárása miatt már febr. 5 én felterjesztett panasza érdemében adott be újabb folyamodványt Petykó György a munkácsi uradalmi önkény alóli felmentetése, sérelmei orvosoltatása és megszámoltatása tekintetéből illetékes bíróság kiküldetése iránt folyamodik. Mindezen beadványok véleményadás végett a kérvényi bizottsághoz utasíttattak. [ Ezek után a napirend folytán az állandó igazoló bizottság részéről először dr. Ráday László tesz jelentést Bay György Bereg megye mező-kaszonyi kér. képviselő megválasztásáról, mely minden rendháborítás nélkül törvényesen menvén végbe, az igazoló bizottság Bay György képviselőt a szabályszerű 30 nap fentartásával igazolandónak véleményezi. Úgyszintén Koller Antal Esztergommegye Köbölkút kerületi képviselő megbízó levele teljes rendben találtatván, a bizottság az e választás tárgyában beadott indokolatlan kérvényt mellőzendőnek s őt is a szabályszerű 30 nap fentartásával feltételesen igazoltatni véli. Ugyancsak az állandó igazoló bizottság részéről, Hosszú József mint előadó jelenti, miszerint Karácsonyi János Erzsébethváros második képviselőjévé megválasztatván, e választást a bizottság a törvény értelmében teljesen rendben találta, s miután a választás ellen eddigelé semmi panasz sem adatott be, az erre engedett határidő pedig már eltelt, ennélfogva őt feltétlenül az igazolt képviselők sorába igtaztatni véleményezi. Előadó felolvassa továbbá az igazoló bizottság véleményét Segesvár város és szék megválasztott két képviselőjének Gáll József és Wagner Frigyesnek megválasztása iránt, mely szerint a bizottság a beadott panaszok folytán tapasztalván, hogy az összeírás hiányos volta miatt számos választójoga gyakorlatától elüttetett, s többnemű visszaélés gyanittatni engedi, hogy a választás körül a törvény rendeleteinek elég nem létetett, s a körülmények kipuhatolása és a való dolog felderítése tekintetéből vizsgálat kiküldetését és e kiküldetéssel Trauschenfels Emilt felruháztatni indítványozza. Mely négy rendbeli vélemény egyhangúlag elfogadtatván, a ház határozatává emeltetett. Ezen előadások után gr. Károlyi Ede képviselő még 10 képviselőtársa, u. m. Detrich Zsigmond, Kiss Miklós, Ivánka Imre, Jókai Mór, Nyáry Pál, Bónis Samu, Bernáth Zsigmond, Zsarnay Imre, Komáromy György és Bánó József nevében egy indítványt tesz a ház asztalára, melyben előadja, hogy a múlt hetekben tapasztalt nagy fagy következtében várható országos ínség az országgyűlés intézkedését várja, minélfogva a, ez iránti tanácskozás végett zárt ülést kér tartatni. Mire az ülés 12 órakor magán tanácskozmánynyá alakult át. Indítványa Detrich Zsigmond székesfehérvári képviselőnek a májusi fagy által okozott országos csapás enyhítése végett véleményadásra megválasztandó országos bizottmányra nézve . Végelszegényedéshez máris közel álló hazánkra a májusi fagy által bekövetkezett súlyos csapás enyhítéséről a körülmények szerint gondoskodni az együttlevő országgyűlés erkölcsi feladata lévén — indítványozom !) Koronánk uralma alá tartozó vidékekre tekintettel, választassék több tagból álló bizottmány oly utasítással, hogy haladék nélkül adjon véleményt azon módokról, melyek aggasztó körülményeink között a bekövetkezett országos csapat enyhítésére alkalmasak lennének ; 2) e bizottmányhoz aránylagos számmal leendő csatlakozásra a főrendek háza is szólíttassék fel. Pest, junius 2. 1866. Detrich Zsigmond, székesfehérvári képviselő.“ „A folyó évi máj. 22. 23. és 24-ik napjain beállott fagyok oly tetemes kárt okoztak az ország legnagyobb részén, hogy haladéktalan országos intézkedés nélkül, a honpolgárok nagy, különösen mezei gazdasággal foglalkozó része végelszegényülésnek van kitéve , sőt attól lehet tartani, miként a jövő őszszel vetés alá eső földek nagy része a mag hiányában vettetlen fog maradni, ami a csapás súlyát még következő évekre is kiterjesztené. A kézmunkások, napszámosok, szöllőkapások, béresek, nem kereshetvén meg élelmeket sok helyütt, réginségnek lesznek kitéve, ha az ország nem gondoskodik az iránt, hogy munkát alálva czélszerűen és hasznosan foglalkoztathatták mindennapi kenyerük megkeresésére. Az országos csapás annál nagyobb, mert ugyanakkor nehezedett hazánkra, midőn az európai pénz crisis az éledő hitelviszonyokat közöttünk is újra megingatta ; annál nagyobb, mert a terhes adó már is alig-alig viselhetővé válván, annak könnyítése, a jelen politikai bonyodalmak közt, nem várható; annál nagyobb, mert az 186%-iki ínségben kiosztott kölcsönök visszafizetése ez évben kezdődik. Miután a birtokot védeni, a munkásnak a keresetre alkalmat nyitni, az országos és magánhitelt erősbíteni s az államélet szükségeinek fedezése iránt gondoskodni kell ; bátorkodom a tisztelt képviselőház figyelmét a következőkre felkérni : történt károkat élannyira, hogy némely vidéken a föld népe egyetlen egy élelmére szükséges anyagától fosztatott meg, más vidékeken több kevesebb kár történt, amelyet azonban egész kiterjedésében jelenleg meghatározni lehetetlen, amennyiben a jelen változó idő körülményeitől függ, váljon elegendő esők által javulnak-e a vetemények, vagy fokoztatni fog-e a nyomor, melyet az eddigi csapások következtében a föld népe érez. így viszonyokkal szemben kötelességemnek tartom a t. házat oly intézkedések tételére fölhívni, melyeket e háznak jelen viszonyai között törvényhozási hatásköre megenged, és melyeket e hatáskör korlátai között e háznak tennie lehet, és fölfogásom szerint, tennie kell is. (Helyeslés.) Bátor vagyok tehát a t. házat felszólítani, hogy e tárgyra nézve javaslat készítését méltóztassék elrendelni, mely mindazon eszközöket elősorolja, melyek jelenleg ez országgyűlés rendelkezésére állhatnak. Ezen eszközöknek fölkeresése és javaslatképem előterjesztése legcélszerűbben volna végrehajtható, ha ezzel azon küldöttséget bíznak meg, melyet az anyagi kérdések tárgyalására e ház már megválasztott. Ezen küldöttség legjobban fogja megítélhetni és legjobban fog határozhatni a fölött, hogy a jelen körülmények között tenni mit lehet és mit szabad, mily eszközök állanak rendelkezésünkre, hogy ezen nyomasztó viszonyok megszüntessenek, és amennyire lehet, a nép szühségtől megmentessék. Bátor vagyok erre vonatkozó indítványomat a ház asztalára letenni. (Általános élénk helyeslés.) Joannovics György jegyző ezután felolvassa K. Orczy Bélának fentebb közlött indítványát. Ez indítvány egyhangúlag elfogadtatván, az elnök a végzést következőkép mondja ki : Ennélfogva a t. ház határozata az, hogy az anyagi érdekek tárgyában kiküldött bizottság bizatik meg egy javaslatnak mielőbbi előterjesztésével, mely a ház rendelkezésére álló módokat javasoljon, hogy mikép lehetne a fenyegetőenséget enyhíteni , egyszersmind a szükséges adatok összeállításával, hogy a ház aszerint rendelkezhessék. Elnök fölszólítja végre az anyagi kérdések tárgyában kiküldött, bizottság tagjait, hogy ülés után maradjanak ott. Mire az ülés 3/42 felé eloszlott. A közgazdászati bizottság a képviselőház ülése után azonnal egybe ülvén, miután az előbbi ülések jegyzőkönyvei hitelesíttettek volna, az elnök által előterjesztetett a képviselőháznak fentebbi határozata, melynek foganatosításául megállapíttatott, hogy a munkasorozat és felosztás iránt megbízott 11 tagú választmányba még négy tag választassék meg. Ezen 15 tagú választmány javaslatát késedelem nélkül megkészítvén, terjeszsze a bizottság elé, az ezáltal leendő elfogadás után fogván az a képviselőház elébe terjesztetni. Ezen 4 tag megválasztásáról lévén szó, fölkéretett az elnök, hogy terjeszsze elő belátása szerint ezen négy tagot, s miután az elnök részéről b. Orczy Béla, Ivánka Imre, Somssich Pál és gróf Apponyi György ajánltattak volna, ezek felkiáltás útján meg is választottak. A zárt tanácskozmány tárgyai voltak azon indítványok és folyamodások, melyek részint képviselők, részint községek által nyújtattak be a ház elé a jelen évi országos csapást érdeklőleg. Képviselők részéről következő négy indítvány adatott be, melyek a nyilt ülés elé is terjesztetni határoztatak, de melyek közül abban csak egy olvastatott fel : „Indítvány! Folyó évi május 23-án és 24-én volt fagy köetkeztében az ország legnagyobb részét ért agy csapás enyhítése, és a sújtott vidék lakoainak kivétel nélküli felsegélése iránti javaslat kidolgozására megválasztandó bizottmány tárgában. Tekintve azon nagy csapást, melyet majdnem is egész országban 1. évi máj. 23- én 24-dik rendkivüli nagy fagyok okoztak. Tekintve a siette súlyos következményeket, melyek az őszi etések majdnem egészbeni elpusztításából, a aza lakosaira, s különösen a szegényebb sorsú öznépre múlhatatlanul nehézkedhetnek. Inditányozom, választassék rögtön egy 9 tagból Hó bizottmány, mely haladék nélkül javaslatottészitson, útiképen kellene a rendkívüli csapást ahetőleg enyhíteni. Kell Pesten, jun 2-án 1866. Gr. Károlyi Ede, ve Misive kér. képviselő.“ Indítvány a) Küldessék ki egy két tagból álló bizottmány, mely a föntebbiek felett tanácskozván, az elősorolt bajok orvoslására mielőbb javaslatot tegyen le a ház asztalára. b) Változzék át a t. képviselőház bizottmányi magánüléssé, melyben a föntebbi pont szerint kiküldendő bizottmány tájékozására — a teendőkre nézve — az irányeszmék meghatároztassanak. c) Gondoskodjék a ház aziránt, hogy mielőbb hiteles adatok szereztessenek be annak kimutatására , mely határban, hány hold, és mi ültetvény vagy vetemény lett a fagy által tönkre téve ? mi módon és mi részben vélik pótlólag hasznosítani földjeiket az illetők ? várhatnak-e elegendő termést a községek a lakosság ébrentartására, és az őszi düllök bevetésére ? Ivánka Imre, a duna-pataji v.kerület képviselője.“ Indítvány. Az országnak legtöbb vidékeiből leverő tudósítások érkeznek az iránt, hogy a föld terményei fagy és aszály által tetemesen megsérültek, sőt helyenkint teljesen elpusztitottak ; ekkép az ország lakosainak legnagyobb része, miután sok helyt még a múlt éveknek csapásai által okozott károk sincsenek pótolva, az éhség s nyomor veszélyei által fenyegetve lehetvén , idítványozom, hogy az országgyűlés a jelen törvényhozási viszonyok által megengedett hatásköréhez képest, és ennek korlátai között, méltó figyelmet fordítson oly javaslatnak készítésére, mely az elemi csapások által a földmivelőkre nehezedett állapotoknak megkönnyítésére s majdan orvosolhatására szolgálhasson ; egyszersmind czélszerűnek tartom, hogy ezen javaslatnak készítésével az országgyűlésnek az anyagi kérdések s közgazdászati ügyeknek tárgyalására kiküldött választmánya bizassék meg. Pest, jun. 2. B. Greza Béla Pest megye abonyi kér. képviselő. A tett indítványok feletti vita igen rövid volt, s miután a tanácskozmány azon megállapodásra jutott, hogy az ínség orvoslására az országgyűlésnek mindent meg kell tennie, ami kötelessége és lehetséges , az elnökség a legközelebbi nyilt ülést, melyben ez tárgyaltassék, a lehető legrövidebb határidőre, u. m. 10 perez elmúltára tűzte ki. Tíz perez után az e napon tartott második nyilt ülés V 1 2 órakor megkezdetvén , annak eredményéről rendes tudósításunk következik : Elnök: Az ülésnek tárgya : mikép lehetne a fenyegető ínséget enyhíteni. E tárgyban Orczy Béla báró kíván indítványt tenni. (Halljuk, bálljuk !) Orczy Béla b. T. ház ! Indítványom indokolására kevés szóval fogok élni. Ismeretes mindnyájunk előtt azon csapás, mely az országot jelenleg fenyegeti : nemcsak hogy a szárazság által eddig már igen erősen megkárosodva látjuk a föld terményeit, hanem a mult hónap utolsó hetében járt fagy még fokozta az eddig Nápoly, 1866. május 25-én. (Ered. levél.) „Halál éa élet harczát készül vivni a haza, az idegen gőg és a papi ármány és ravaszság ellen; mind a kettő elég leend feléleszteni a nápolyiakban azon érzelmeket, melyekkel kétszáz év előtt Masaniello vezénylete alatt elhalványulni kényszeriték az idegen bitorlót, s a melyekkel Mór mise alatt széttépték az inquisitió iratait.“ Így hangzik körülbelől a helybeli polgármester tegnapelőtti felszólítása a nápolyiakhoz, hogy a király kezdeményezése folytán Garibaldi zászlói alá siessenek önkénytesekenek magukat felvétetni. És ugyancsak tegnapelőtt kezdődött meg helyben az önkénytesek rendes felvétele, rendes mondom, mert noha a felvevő bizottmány érdemes polgárokból volt alakítva, mégis azt egészen osztrák szokás szerint a helybeli katonai parancsnok elnökölte; katonai orvos vizsgálta a jelentkezőket, kiknek egyébiránt még keresztlevelet és feddhetetlenségi bizonyítványt is kell felmutatni. Tegnapelőtt és tegnap összesen mintegy 350 önkénytes vétetett fel, többnyire velenczei és római emigránsok, mintegy hatvanra rugó egyetemi hallgató s ami különösebb, mintegy tíz egyetemi tanár, kik között a jó hírnevű De Luca, De Blasics, Turiello és mások ; beállottak még Orlandi úr a „Hôtel de Russie“ millionarius tulajdonosa, Imbriani senator két fia, a fiatal Duca di Cirella, az öreg Duca di Forli községtanácsos, és a, Herczeg (Principe) d’Angri elsőszülöttje. M délután két órakor szállítottak el Cióba az ott alakuló önkéntes ezredekez. Az önkénytes toborzás tegnai és mai eredménye azonban kora