A Hon, 1866. augusztus (4. évfolyam, 176-200. szám)
1866-08-02 / 177. szám
nám : semlegesség, de azt is mondanám, ne fegyverkezzetek le, vigyázzatok, figyeljetek ! Nem kell elsietni semmit, azonban tartsátok épebben, mint valaha, nemzetünk erkölcsi és politikai nagyságát az újonnan keletkező Európában. Nézetem szerint semmi sem lenne meddőbb és gyászosabb most, mint ellenállni a dolgok menetének és a jelen idők szükségességének. Midőn a fajok egyesülnek, a kis államok eltűnnek, s a nagyok alakulnak, ki tanácsolhatná a háborút, hogy megmentsük a bukókat, s megakadályozzuk azt, ami előkészül ? Nem az a hivatása Franziaországnak, hogy az ár ellen oszszék, hogy a dolgoknak oly állapotát védelmezze, melyet azok nem birtak megvédeni, a kiknek kötelességük vala. Azonban azzal tartozik magának, hogy ne semmisítse meg magát — mint ön kívánná — akkor, midőn a viszonyok figyelmet és óvatosságot kívánnak tőle. Ami a jelent illeti, lehető, hogy a béke-előzetekből létrejövő helyzet, mely Németországot megosztva, Bajorország igazgatása alatt független és önálló déli szövetséget szervez, mérsékelni és gátolni fogja a német egység létrejöttét, s így elnapolja azon bonyodalmakat, melyeket ily politikai forradalom idézne elő Európában. E mérséklet módot ad mindeniknek arra, hogy felépüljön, apasztja a jelenlegi izgatásokat. Jótékonyság lesz. Ne utasítsuk tehát vissza. Nem kell tehát sem közönyösségről, sem türelmetlenségről szólni. Fogadjuk el a mérsékelt kívánalmakat, hogy a túlzó követeléseket elhárítsuk ; lássuk előre az eseményeket, anélkül, hogy eléjök vágnánk, mutassunk követelést, de semminemű kisebbedést ne tűrjünk ; szóval : várjunk és bízzunk a császár nyugodt és megfontolt akaratába , ez a hozzánk méltó magaviselet. Azt hiszem, ön is azt gondolja, hogy könnyű bízni oly uralkodóban, kiről a történelem elmondhatja : soha sem túlozta erejét, soha sem engedett jogából. La Guerronniére, Angolország, London, júl. 26. (Zavargások a Hyde parkban). A tegnapi nap a fileparkban, hála Mr. Walpole belügyminiszter és a „reformliga“ vezetői közt létrejött tanácskozmánynak, jelentékeny zavargások nélkül folyt le, ámbár az izgatottság még mindig nem volt csekély. A belügyminiszter által tett meghívás folytán megjelent nála egy küldöttség tegnap délután, mely a liga elnöke, Mr. Beales ügyvéd s több választmányi tagból állt, hogy a nyugalom helyreállítása fölött tanácskozzanak. Mr. Beales azt mondta a miniszternek, hogy a nép a rendőrség erőszakoskodásai miatt igen fel van izgatva, és hogy, azon esetben, ha hogy a kormány részéről nem történnek engesztelő lépések, igen komoly zavargások lehetnek következményei. Azon kérdést, váljon a népnek van-e joga a parkban neetingeket tartani, mostanra félretéve, kész az elnök, maga részéről, mindent elkövetni, hogy a béke ismét helyre álltassék. Végcélszerűbbnek tartja , ha a mniszter azonnál kiadja a parancsolatot, hogy a rendőrség és a csapatok a parkból eltávozzanak és neki az elnöknek , megengedi, este a parkban befolyását a népre felhasználni, hogy a békét, rendet és egyetértést helyreállítsa, mik nem zavartattak volna meg, ha a hétfőn szándékolt meeting a parkban megtartatik. A miniszter, ki látszólagosan igen meg volt hatva, köszönetet mondott a küldöttségnek jó szándékaiért és elfogadta az indítványt, megígérvén, hogy míg zavargások vagy a parkültetvények további károsításai nem történnek, a katonaság és rendőrség végkép vissza fog tartatni. Mi azon kérdést illeti, váljon a nép joggal tarthat e politikai meetingeket a parkban, ő, a miniszter, készségesen fogja kezét nyújtani, hogy az törvényes uton kieszközöltessék. Mr. Beales adja ezt tudtára a népnek és vegye rá, hogy míg a törvény az állítólagos jog fölött határozni fog álljon el tőle. E czélból tarthatni beszédeket az egybegyülőkhöz és a rendőrség oda fog utasíttatni, hogy minden beavatkozástól tartózkodók. Végül megigéri még a miniszter, a rendőrök erőszakoskodásai fölötti panaszokat szorosan megvizsgálni. Az értekezés eredményét a „reformliga“ a parkbejáratokon falragaszok által tudatta a néppel, azonban azon hozzátétellel, hogy a törvényes elhatározásig a „reformligá“-nak jövő hétfőre adatott engedély, hogy egy meetinget tartson a parkban ; ezen hozzátétel csak félreértésen alapulhatott, mert a belügyminiszter egy irata a lapokban ezt meghazudtolja. A hirdetmény folytán este felé nagy tömeg gyűlt össze a parkban, hogy a miniszter engedményeit a küldöttség tagjaitól hallja. E nap folytán történtek ugyan még az alsóbb néposztályok részéről némi rakonczátlankodások, azonban ezek, miután a rendőrök kis számmal voltak jelen, nagyobbára a munkásosztály jobbjai által visszatartottak. 7 órakor jelent meg a „reformliga“ elnöke a parkban, hol az összegyűlt, talán 50,000 főnyi tömeg által zajosan fogadtatott. A jó hírek közöltették, a bizalom kifejeztetett, hogy, miután a kormány a rendőrök és csapatok eltávolításával szavát tartotta, a nép is a parkban a rend fentartásával fogja szavát tartani, és végül azt tették hozzá, hogy a „reformliga“ viseli most a rend és béke fentartása fölötti felelősséget Mindez megtette hatását, olyannyira, hogy midőn Mr. Beales az egybegyűltekhez azon kérést intézte, kisérnék őt ki a parkból, egy nagy része követte őt. Ugyan még sokan maradtak vissza, a nap eseményeit egyes csoportokban megvitatva, azonban nem zavartatott meg továbbra a nyugalom, és 10 óra előtt a tömeg békésen oszlott szét. A hétfőn és kedden este megsebesültek közül még mostanig egy sem halt meg, ámbár a sérülések részben jelentékenyek. London, júl. 27. (Az alsóházi interpellációk.) A „Waterl.“-nak írják: Griffith kérdésére, Észak-Schleswig Dániának visszaadását illetőleg, azt válaszolta az alsóházban Stanley lord, hogy ő nem képes megmondani, hol lutassék a határvonal. Mr. Göschen azt kérdi, váljon a kormány kapott e hivatalos közleményt a Frankfurtra rótt 2 millió font szeri, szóló sarcról, és várjon a külügyiminiszter adhat-e a háznak felvilágosítást, miszerint vannak e kilátások az Ausztria és Poroszország közti ellenségeskedések megszüntetésére. Stanley lord : Sajnos, de nem lehet kétség az iránt, hogy nevezett összegű pénzkövetelés létetett Frankfurt városához. A kérdés második részét illetőleg, annyit közölhetek, hogy Baden nagyherczege, a szövetkezett fejedelmek beleegyezésével azon van, fegyverszünetet hozni létre a szövetkezett hadseregek és Poroszország között , azonban az eredményt még nem tudom. Mr. Otway további interpellátiójára azt feleli Stanley lord : Kormányunkhoz nem intéztetett sem kívánalom sem kérelem az iránt, hogy a frankfurti ügyben közben járjunk, és amíg egy német kormány és egy német lakosság közt fenforgó kérdésről van szó, nem lenne „locus standi“-nk. (Halljuk.) Hozzá akarom még tenni, hogy a hozzánk érkezett tudósítások folytán a Frankfurtban parancsnokoló tábornokok igen heves fenyegetésekkel éltek, többi közt, hogy a város, ha a fizetést megtagadja, bombáztatni vagy kifosztatni fog. Ki kell itt jelentenem,hogy a porosz kormány az ilynemű eljárást határozottan tagadja, miből azt következtethetni, hogy azon fenyegetések, ha tényleg tétettek, a kormány szentesítését nélkülözték és így valószínűleg végre nem fognak hajtatni. Azon esetre pedig, hogy ha szigorú rendszabályok foganatosíttatnának a város ellen, a britt alattvalók védelmére a porosz kormánynyal már összeköttetésbe helyeztük magunkat és tőle kielégítő biztosításokat nyertünk. Végül ismétlem, hogy a porosz kormány tagadja, hogy a bombázással valaha fenyegetődzött vagy azt szentesítette volna. huszárezred parancsnoka és ezredese kivonatban közlött velem, s amely ma éjjel a működő hadsereg parancsnokságától küldetett meg ő hozzá : 1. §. A fegyvernyugvás ideje alatt a kir. porosz csapatok megszállva tartják azon területet, melynek nyugat felől Egeren, Pilsenen, Táboron, Neuhauson, Zlabingsen, Znaimon keresztül húzódik a határ vonala, defoglaltatván a nevezett helyek is. Délfelől a Thaya képezi a határvonalt a Morva vizébe beömléséig, kelet felől pedig az imént nevezett folyó fölfelé Napajedlig, onnan pedig Oderbergig fölfelé nyúló egyenes vonal. 2. §. A várak melletti demarcationalis vonalt állapítja meg. 3. §. A poroszok rendelkezése alá bocsátja a Meissau, Scheiteldorf, Wittingau helyeken keresztül Tabor felé nyúló katonai utat, mellette két mértföldre kiterjeszkedő beszállásolási joggal. 4. §. Szól a közlekedési vonalon « belöli» közlekedési eszközök használásáról. 5. §. A cs. hadsereg mozdulataira vonatkozik. 6. §. A betegeknek és a betegek ápolása végett azon területeken, ahonnan a porosz csapatok kivonulnak, hátramaradó orvosoknak és hivatalnokoknak meghagyatnak a jelenleg általuk használt helyiségek. Ezenkivül osztrák részről biztosíttatnak a helyhatóságok támogatásáról, az élelmezésről és szállítási eszközökről. A betegeknek hazájukba visszaszállítását, melyről porosz részről minél előbb gondoskodva lesz, sem a fegyvernyugvás alatt, sem annak letelte után nem szabad akadályozni. 7. §. A porosz kir. csapatok élelmezéséről az általuk elfoglalt országrészek gondoskodnak. A poroszok pénzadókat nem fognak szedni. 8. §. A cs. k. államvagyon, a cs. k. raktárak, és készletek, amennyiben a fegyverszünet előtt még nem vétettek birtokba, porosz részről nem foglaltatnak le. 9. §. A cs. k. kormány gondoskodni fog arról, hogy polgári hivatalnokai minél előbb visszatérjenek állomásaikra, a porosz hadsereg élelmezésénél közreműködendők. Kelt a Znaim cs. k. ker. hivatalból jul. 30 án. Schirnhofer Vilmos, cs. k. ker. főnök. Bécs, jul. 31. (Pilsen megszállása a poroszok által.) A „Vaterland“ írja: Levelezőnktől érkezett levelek jelentik, hogy a poroszok Pilsent jul. 28 án megszállották. 29-kén a városra és a pilseni kerületre 150,000 frtnyi sarczot vetettek ki. (?) Esti posta- Bécs, jul. 31. (A Poroszországgali fegyvernyugvás.) Az új „Presse“ Znaimból megkapta a fegyvernyugvásról szóló hirdetményt, mely ott jul. 30 án német és cseh nyelven közzététetett: „Az alábbiakban köztudomásra juttatom a fegyvernyugvási egyezséget, melyet az ötödik Táviratok. Berlin, jul. 29. Itt semmit sem tudnak a hesseni fejedelem Nikolsburgba utazásáról. Mainz, jul. 30. A rajnai hajózás a megváltozott politikai helyzet folytán ismét megnyittatott. Pár is, jul. 30. A „Constitutionnel“ írja : A császár tegnap jelen volt a misén a vichyi új templomban. A monlinsi püspök, Dreux-Brézé beszédet tartott a császárhoz, mire ez neki azt felelte, hogy mindig sietett az oltárok lábánál Istent kérni, hogy védelmezze őt, a jót, a vallást és a nagy érdekeket, melyeket a gondviselés kezeibe tett le biztositani. Újdonságok Pest, szig. 1. — (Egressy Gábor temetése.) Ezeren és ezeren gyülekeztek ma össze a kerepesi utón, hogy megadják a végtiszteletet Egressy Gábornak, kinek neve és működése nemzetes helyet foglal el nemzeti művelődésünk történetében. Minden rendű és rangú közönség volt ez. Képviselte a társadalom minden osztályát Pest ma ismét megmutatta, hogy méltó az ország fővárosa lenni, s az egész nemzet nevében kísérte az örök nyugalom helyére a nemzeti nyelv egyik legkitűnőbb apostolát. A gyászszertartást a nemz. színház énekkara nyitotta meg egy gyászénekkel, mely után f1 Török Pál superintendens mondott egy megható gyászbeszédet. Ezután megindult a gyázmenet a kerepesi útról a vas utczán, a Sándor utczán és az országúton át a nemz. színház elé. A gyászzászló után ment a nemzeti színház zenekara, s gyászindulókat játszott. A rendet a hat ló által vont gyázkocsi körül kardos ifjak tartották fenn. A gyászkocsi mellett két oldalt a nemz. színház első rendű tagjai vittek fáklyákat. A koporsóra babérkoszorúk voltak tűzve. A nemz.színház előtt Farkas segédlelkész mondott egy szép beszédet, kiemelve, hogy a háznak, mely előtt állunk, Egressy volt fejedelme. E beszéd után a gyászmenet újból megindult a temető felé, s a közönség nagy része követte azt. A temetőben már nagy néptömeg várta a sir körül a menetet, s itt, miután Török Pál imát mondott volna, Szigligeti Ede tartott beszédet, mely méltó volt Egressy fényes pályája és érdemeihez. (E beszédet holnap közöljük.) Sok kényes szemet láttunk, s mindenki meghatóban hagyta el a sirt, mely magába fogadta azt, ami halandó volt. A részvét, melyet oly sok ezeren tanúsítottak, bizonyítja, hogy fel tudjuk már fogni, miszerint nálunk, hol a nyelvet, nemzetiségünk életföltételét, művelni, ápolni és terjeszteni kell, a színművészetnek sokkal nagyobb hivatása van az egyszerű mulattatásnál. A holttestet eltemettük, de emléke halhatatlan, s szelleme élni fog örökké ! — Elismeréssel kell felemlítenünk , hogy Landvogt igazgató a budai nyári színkörbe hirdetett előadást a délutáni gyászünnepély folytán visszavonta. A német színház tagjai szintén jelen voltak a temetésen. (Az alakuló magyar mérnökegylet) rendező bizottmánya részéről ezennel közhírré tétetik, hogy az egész közgyűlés tartama alatt e czélra összegyűlt tagok a napirendről folyó hó 4 kétől kezdve naponta a „vadászkürthez“ czímzett szállodában értesülhetnek. Kelt Pesten 1866-ik évi augusztus 1-én. Gyenge László a rendező bizottmány tagja. — A „Presse“ f. hó 30-ai reggeli lapját, s a „Vaterland“ ugyan az napi esti lapját a rendőrség katonai hatóság alatt álló sajtóügyi osztálya lefoglalta. — A „Presserben jul. 2- ról kelt következő komáromi tudósítást olvassuk : Tegnap Komáromba két magyar ügyvédet hoztak be. Az egyik a poroszok lázító kiáltványait terjesztette Magyarországon. (Köztudomásilag ezen kiáltványok a magyaroknak porosz és olasz részről „megszabadításuk“-at ígérik, és intik a magyar csapatokat, hogy a csatában lőjenek a levegőbe és fussanak meg.) A másik Nyitra vármegyében toborzóasztalokat állitott a poroszok részére. — Egy műveit család, a jövő iskolai évre, két tanulót óhajt egész ellátásra elfogadni , hol úgy a növendék tanulása, mint erkölcsi viseletére a legnagyobb gond fordittatik. — A család egyik szobájában jó zongora áll a növendék rendelkezésére, ha az tanulni, vagy azon magát gyakorolni kívánja. — Bővebb utasítást ad szerkesztőségünk. — Beküldetett : Értesitvény a csurgói helvét hitvallású középtanodáról. 1865/6. Szerkesztette Bosznai István, e. i. igazgató.— A gymnasium 6 osztályában összesen 103 tanuló volt. — (Nyitramegye hatósága) utján julius utolsó napjaiban a következő hirdetmény bocsáttatott szét : „Az ellenségnek mindent pusztító serege szeretett hazánk felé is forditá már lépteit, sőt Holicsnál a határt már át is lépte. Legelső feladata e seregnek kisebb csoportokban élelmet szerezni, s azt, mint mindig szokta, durva erőszakkal tulajdonosai kezéből kiragadni, s a népbe félelmet öntvén — zsákmányolni és pusztítani mindent, mit bűnös útjain haladva talál. A császári és apostoli királyi Felsége tekintettel a nép javára, atyailag gondoskodó szive sugallatát követni méltóztatott, midőn az eddig történtek után f évi jul. hó 18-án kelt legfelsőbb elhatározásával engemet az ellenséges betörések esetére, szeretett hazánk északnyugati megyéiben a honvédelem szervezésével megbízni méltóztatott ; — „és én e feladatomban eljárva, mindenekelőtt e megye nemeskeblü közbirtokosaihoz fordulok, mert van szerencsém őket és a császári királyi apostoli Felsége iránti tántorithatlan hűségüket és honszeretetüket ismerni, és igy meg is vagyok győződve, miszerint engemet feladatomban támogatni, s hazánk érdekében áldozatkészségüket nyilvánítani és bebizonyítani is fogják. „Itt az idő, hogy lojalitásunkat és hazánkfiai iránti szeretetünket bebizonyítva, védjük meg azoknak birtokát, akik legelsők lesznek az ellenségnek minden pusztító gonosz tettei által a károsításoknak kitéve, és tegyük ezt annyival inkább, mivel csakis a betöréseknek jó eleve leendő fékezése által menthetjük meg saját vagyonunkat is. „De azért mégsem akarok felkelést rendezni, csak a magánvagyont biztosítani és az ellenséget nyugtalanítani és ekként figyelmét e pontra lekötve tartani szándékom. „Ugyanazért mindenekelőtt a megyei közbiztonsági személyzetnek egy jelentékeny részét küldöm ki a határszélekre, hogy ott felállítva, az ellenségnek requisitiókra kiküldött kisebb csapatait nyugtalanítsa, s így a további becsapásoktól is elriaszsza. „De ezen közbiztonsági személyzet magában véve igen kis számú arra, hogy feladatát teljesíthesse. „Ugyanazért felhívom a birtokos urakat, miszerint azoknak támogatására saját fegyveres vadászaikat, cselédeiket, stb. kiküldeni szíveskedjenek. „Az ekként alakítandó védelmi személyzet, melyhez még a községek is hozzájárulandnak, rendes katonai tisztek által fog vezettetni és bizonyos helyeken összpontosittatni.“ „Az öszpontositásul kitűzendő helyeket azonban egyelőre nem nevezem meg, mivel ez a körülmények összevetésétől függ, de azért ezzel sem fogok késni, hogy a menni kész védők czéljuk felé mielőbb indulhassanak.“ Gróf Forgách Antal, kir. biztos, KÖZGAZDÁSZAT! ROVAT. A Magyar Földhitelintézet első rendes közgyűlésének JEGYZŐKÖNYVE 1866. junius 19 ikén. (Elnöki jelentés vége.) „A felügyelő bizottmány meg van győződve , hogy ez intézkedés által , mely két személy közt megosztott felelőséget egynek vállaira hárítja, nem csak az intézet szervezetének legnagyobb hiánya lesz pótolva, hanem az intézeti tagoknak és tőkepénzeseknek is jövőre egy biztosítékkal több fog nyújtatni. „Indítványozza ennélfogva a felügyelő bizottmány , ahogy ezúttal csak egy elnök választatván, az alelnöki szék hagyassék betöltetlenül ; b) egyszersmind intéztessék fölterjesztést cs. kir. Fölségéhez az alapszabályok azon pontjának, mely két intézeti elnökről szól, olyképen leendő megváltoztatására, hogy ezentúl az igazgatóság élén csak egy elnök álljon. „Magától értetődik, hogy ez intézkedés által érintetlenül maradnak az alapszabályok azon pontjai, melyek a felügyelőbizottmány elnökeiről szólnak. „Önként értetődik végre, hogy az alapszabály azon pontja, mely szerint az elnököt távollétében az egyik igazgató helyettesíti, annyival inkább meghagyható, mivel ez igazgató, az eltávozott elnök utasítása s az annak általa ismert nézetei szerint járva el, a vezetés egysége s az eljárások következetessége ez által sérelmet nem szenved. „Az alapítók tanácskozmánya közhelyesléssel fogadta el a felügyelő-bizottmány azon indítványát, hogy az intézet legfőbb vezetésében nélkülözhetlen következetesség és egység fentarthatása, s az elnöki hivatalhoz kötött felelősség gyakorlati érvényesíthetése tekintetéből, a Magyar Földhitelintézet igazgatóságának élére csak egy elnök állíttassék, s az alapszabályok azon szakasza, mely két elnökről szól, módosittassék. " Az alapítók tanácskozmánya meg van arról győződve, hogy a közgyűlés ez okokat méltányolandja, s a fentebbi indítványt el fogja fogadni ; kötelességének tartotta mindazonáltal azon nem várt esetre,ha e föltevésében csalódnék, kijelölését az alelnöki hivatalra is kiterjeszteni. „Ehhez képest, az elnöki állomásra egyhangúlag kijelöltettek: Lónyay Menyhért, b. Wenkheim Béla és Somssich Pál urak ; az alelnökségre pedig, a fennebb érintett föltételes esetre, szintén egyhangúlag : Trefort Ágoston, Hajós József és Gorove István urak jelöltettek ki. „II. Ezután a felügyelő bizottmányhoz az alapítók részéről választandó 9 rendes és ugyanannyi póttag választása kerülvén szőnyegre, a szavazatok beszedésére b. Révay Simon, Zsedényisp Ede és Csengery Antal alapító tagok küldettek ki. „E küldöttség küldetésében eljárván, jelentette, hogy a jelenlevők, mint alapítók és felhatalmazottak részéről 94 szavazat adatott be. Egyhangúlag megválasztattak a felügyelő bizottmány rendes tagjaiul : gr. Károlyi György, b. Wenckheim Béla, Gorove István, Hajós József, Koppély Frigyes, Ledniczky Mihály, Somssich Pál, gr. Szapáry Antal, Wodiáner Albert ; póttagokul pedig : gróf Cziráky János, gróf Degenfeld Imre, gr. Nádasdy Lipót, gróf Teleky Sándor, Tisza Kálmán, Trefort Ágoston, Ulmann Szitányi Adolf, gróf Zichy Nép, János, és Zsivora György urak lettek megválasztva.“ Az alapítók tanácskozmánya felolvasott jegyzőkönyvének II. pontja egyszerűen tudomásul vétetvén, az intézet vezetésének egy intézeti elnök kezében öszpontosítását illető inditvány, az I. pont értelmében, a közgyűlés által is elfogadtatott és határoztatott : a) hogy az alapszabályok azon pontja, mely két intézeti elnökről szól, olyképen módosíttassék, hogy ezentúl az igazgatóság élén csak egy elnök álljon ; b) s addig is, míg az alapszabályok illető pontjának módosítása, az e tárgyban teendő fölterjesztés folytán, ő Felsége által kegyelmesen helybenhagyatik , az alelnök választása hagyassék függőben. VII. A fenebbi pontban foglalt határozat értelmében, az elnökválasztásra kerülvén a sor : a közgyűlési szabályzat 25. §-a szerint, közfelkiáltással és lelkesedéssel egyhangúlag Lónyay Menyhért úr választatott meg a Magyar Földhitelintézet elnökéül. Mely választás, az eljárási szabályzat 30. § a rendeletéhez képest, megerősítés végett fölterjesztetni határoztatott. VIII. Előadatván, hogy a Magyar Földhitelintézet elnöki vezetése nem csak sok időt és szellemi munkát igényel, de tetemes anyagi áldozattal is jár , s méltányosnak találta a közgyűlés, hogy az elnöknek, az intézet érdekében hozott anyagi áldozataiért, ezentúl, bizonyos meghatározandó általányban némi kárpótlás nyujtassék , s ez általány meghatározása iránt intézkedni a felügyelő bizottmány bízatott meg, illetőleg hatalmaztatott föl a közgyűlés részéről. IX. Ugyancsak az újonnan alakítandó felügyelő bizottmány megbizatott és fölhatalmaztatott, hogy az igazgatósággal egyetértve, az intézet beszervezésében mindazon reformokat tervezhesse, s a közgyűlés nevében, ha kell, felsőbb jóváhagyás alá terjeszthesse és életbeléptethesse, amelyek által, a kiadásokban szem előtt tartandó takarékosság mellett, a Magyar Földhitelintézet szervezete egységesebbé, kezelése egyszerűbbé tétetik. X. Ezek után a közgyűlés választása alá tartozó felügyelő-bizottmányi tagok választása kerülvén sorrendre, a szavazatok beszedésére gróf Cziráky János, Ibrányi Lajos és báró Vay Sándor urak küldettek ki. E küldöttség feladatában eljárván, jelentette, hogy 54 szavazat adatván be, ezek által egyhangúlag a felügyelő-bizottmány rendes tagjaiul : gróf Andrássy Gyula, gróf Barkóczy János, Beniczky Ödön, Jankovich László, Karácsonyi László, Lónyai Gábor, báró Podmaniczky Ármin , Szőgyény-Mariek László, Tóth Lörincz urak, póttagokul pedig ugyancsak egyhangúlag: Aczél Péter, Cséry Lajos, gr. Keglevich Béla, Kovách László Visontai, báró Révay Simon, Rudnyánszky Ferencz, gróf Szapáry Gyula, gr. Wass Sámuel, gr. Zichy Henrik urak választattak meg. XI. Az elnöki jelentésben foglalt indítvány s az ott elősorolt indokok folytán : az intézet igazgatósága a közgyűlés által egyhangúlag fölhatalmaztatott, hogy a felügyelő-bizottmánynyal egyetértve, az intézeti könyvek, iratok, értékpapírkészletek stb. biztosítása végett, gondoskodjék módokról, hogy az intézet minél előbb saját tűzmentes épülettel birjon, s mindazon intézkedéseket, mleyek e czélból házvételre, vagy házépítésre szükségesek, a közgyűlés nevében megtehesse. XII. E közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére a közgyűlés részéről : az intézeti elnök, Kende Kanut, Rudnai Nikolics Sándor és gróf Zichy József urak választattak meg. Lónyay Menyhért, elnök. Csengery Antal, titoknok. Az intézet által 1866. márczius 31-ig kiadott kölcsönök tettek : a) Záloglevelekben felosztva 2100 kölcsönre 13.140.000 ft. b) 10 éves jövedékjegyekben felosztva 126 kölcsönre 1.018,000 ft. c) 5 éves jövedékjegyekben felosztva 1 kölcsönre 2,000 ft. d) Nyilthitelben és inségi kölcsönökre felosztva 90 kölcsönre 1.147,700 ft. Összesen 2326 kölcsön 15.307,700 ft. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről. Augustus 1. — 5°/0 metaliques 60.90 Nemzeti kölcsön 64.75. 1860-diki sorsjegyek 74.30.— Bankrészvény 726. — . Hitelintézeti részvény : 142.50. Londoni váltó 130.75 Ezüst 128.50 Arany 6.21. Pest, aug. 1. Reggel esett, később kiderült az idő: hűvös szél fu; a hévmérő délben 18 fokot mutatott árnyékban. Duna vízállása 6' 100 felett. A gabnaüzletben folyvást élénk hangulat uralkodik. A malomtulajdonosok, kik sok lisztet adnak el Bécsben, Csehország és Morvaországban búzából tetemes mennyiségeket vásárolnak ; e mellett a kivitel részéről is kereslet mutatkozik ; a készlet azonban csekély és a tulajdonosok nagyon visszatartók, mi a forgalom kifejlődését némileg gátolta. Az árak ismét feljebb mentek 5 krajczával ; tegnap délután és ma összesen mintegy 16.000 mérő adatott el, a következő árakon : a termelvény 88—89 fontos 5 forint 10 kr, kész, 87—89 fontos 5 ft 15 kr három havi, 86—87 fontos 5 ft ; új termelvény, 85—86 fontos, 4 frt 60 kr, kész fizetésre. Rozs nagyon kedvelt czikk ; a készlet hiánya miatt azonban ez üzlet nem nyerhet lendületet ; eladatott 1500 mérő , 79—80 fontos 3 ft 95 krjával, 2000 mérő új, 78—79 fontos 3 ft 65 krjával. Árpára és zakra nézve folyvást csendes az üzlet. Kukoriczát illetőleg állandón kedvező a hangulat , a fogyasztók keresik , de a tulajdonosok ismét magasabb követeléseket tettek, s emiatt nem nyerhetett a forgalom nagyobb kiterjedést. Szerkesztői üzenetek. Kunágota. J L. Bizony jó volna, ha olyan lapidal is rövidséggel el lehetne intézni mindazokat a bajokat. Budára. Több hivatalnok. Miután az illető uraság már úgy is nyugdíjaztatott, remélhető, hogy igy visszaadja a konyhává alakított hivatalosokat. H. -M. - Vásárhely. M. B. Az a baj, hogy az események megelőzik az elmélkedéseket, s a tegnap még czélszerűnek látszott felszólalás a mai nap által háttérbe nyomatik. Nyitra. Sz. . .. Sokban igaza van, midőn Bécs városának leczkét kiván adni sí hazafiságból ; de hát már egyszer nekünk nem feladatunk a felett elmélkedni, hogy milyennek kellene lenni az osztrák összbirodalmi patriotismusnak ; másodszor pedig most, midőn a bécsi napi sajtó épen hallgatásra van kényszerülve, s Bécs kivételes törvényekkel sújtva, nekünk nem lenne egészen helyes ellenük fordulni, bár ők hasonló megfordított esetben velünk úgy tettek is. A k a szó. Cs. K. Tiszteljük mindenkinek a meggyőződéseit, de miután azoknak közlésére több olyan lap áll a czikkíró rendelkezésére, mely elveivel egyezik, mi nem találjuk magunkat ösztönözve arra, hogy az elveinkkel nem egyező felfogásnak lapunkban helyet adjunk Személyes ügy különben nem forogván fenn. Nemzeti színház. Ma augusztus 2-kára csütörtökre van kitűzve : „A bűvös vadász.“ Regényes opera 4 felvonásban. Irta Kind Frigyes. Zenéjét szerzette Weber Károly Mária. Karmester : Huber Károly. Rendező : Böhm Gusztáv, eladatott 5000 mérő készáru 2 ft 95 kr—3 ft 5 krjával ; szerződés köttetett 4000 mérő új termésűre, mely october-novemberben átadandó, 2 ft 30 krjával. Kölesből néhány részlet csekélyebb minőségű adatott el, 1 ft 95 kr— 2 ft 5 krjával. Vidéki tudósítások (Sz. H.) Szeged, jul. 28. Tegnapi hetivásárunkon üzérek és fogyasztók élénken versenyeztek a bevásárlásnál.— Kétségtelen, hogy a bánsági czikk legjobb, — s ez Uj Szegeden a vásár kezdetén, minőség szerint 4 ft 10—20—22 —25 krön kelt. Jóllehet a szállítás nagy része Uj Szegeden elkelt, mégis a behozatal több mint 2000 mérőre tehető, mely teljes árak mellett gyorsan elkelt. — Jegyzéseink : Tiszai buza 87—88 fontos 4 ft 15 kr, 88—89 fontos 4 ft 20 kr, 89—90 ms 4 ft 25 kr : bánsági 87—88 ms 4 ft 15 kr, 88—89 fontos 4 ft 20 kr, 89—90 fns 4 ft 25 kr, 90—91 fns 4 ft 30 kr. — Rozs, uj czikk, még mindig nem jön, névleges 3 ft 30 kr. Kukoricza már kezdett hanyatló irányt venni, azonban a pesti árak jelentékeny emelkedése után csakhamar felüdült. Ma a szép minőségű 2 ft 90 kr. m. — Árpa lanyha,— 1 ft 80 kr mézönkint. Köles csekély készlettel, ár névleges — 2 ft mérője. — Repcze (bánáti) keresetlen. Mérője 4 ft 50 kr. Káposztarepcze 5 ftért vetésre vezetett. — Zab hanyatló, 1 ft 75 kr mérője. (B. P.) Marczali, jul. 30. A rég várt eső valahára megjött . f. hó 20-án több óráig sűrűen esett a jó meleg eső, mely a csövet hányó kukoriczára, a veszni kezdett burgonyára és kerti növényekre,valamint az elsült legelőkre áldásosan hatott ; az nap óta folyvást borongós szeles volt az idő, de nem esett, tegnap azonban ismét egész napon és ma szakadozva többször megújult az eső, lassú égdörgéssel. Az időjárás ezen kedvező fordulata mellett teljes reményünk van, hogy a kukoricza termése kielégítő teend, a burgonyánk alatt is lesz még valami kevés, a pótnövények, mint a hajdina és répa, felveszik magukat. A gabna üzletben e hét folytán kedvezőbb hangulat állott be, s a buza ára néhány krajczárral emelkedett. Minthogy azonban a tulajdonosok visszatartók, s a készlet is még csekély, a forgalom jelentéktelen maradt. — A mi egyébiránt megyénkben az üzlet jövendő állását illeti, ez nem is fog élénk lehetni, mert a fagyos aszály-szülte csapás reánk nagy mértékben neben *