A Hon, 1866. augusztus (4. évfolyam, 176-200. szám)

1866-08-02 / 177. szám

nám : semlegesség, de azt is mondanám, ne fegy­verkezzetek le, vigyázzatok, figyeljetek ! Nem kell elsietni semmit, azonban tartsátok épebben, mint valaha, nemzetünk erkölcsi és politikai nagyságát az újonnan keletkező Európában. Nézetem szerint semmi sem lenne meddőbb és gyászosabb most, mint ellenállni a dolgok me­netének és a jelen idők szükségességének. Midőn a fajok egyesülnek, a kis államok eltűnnek, s a nagyok alakulnak, ki tanácsolhatná a háborút, hogy megmentsük a bukókat, s megakadá­lyozzuk azt, a­mi előkészül ? Nem az a hivatása Franziaországnak, hogy az ár ellen oszszék, hogy a dolgoknak oly állapotát védelmezze, melyet azok nem birtak megvédeni, a kiknek kötelességük vala. Azonban azzal tar­tozik magának, hogy ne semmisítse meg magát — mint ön kívánná —­ akkor, midőn a viszo­nyok figyelmet és óvatosságot kívánnak tőle. A­mi a jelent illeti, lehető, hogy a­ béke-elő­­zetekből létrejövő helyzet, mely Németországot megosztva, Bajorország igazgatása alatt függet­len és önálló déli szövetséget szervez, mérsékel­ni és gátolni fogja a német egység létrejöttét, s így elnapolja azon bonyodalmakat, melyeket ily politikai forradalom idézne elő Európában. E mérséklet módot ad mindeniknek arra, hogy felépüljön, apasztja a jelenlegi izgatásokat. Jó­tékonyság lesz. Ne utasítsuk tehát vissza. Nem kell tehát sem közönyösségről, sem tü­relmetlenségről szólni. Fogadjuk el a mérsékelt kívánalmakat, hogy a túlzó követeléseket elhá­rítsuk ; lássuk előre az eseményeket, a­nélkül, hogy eléjök vágnánk, mutassunk követelést, de semminemű kisebbedést ne tűrjünk ; szóval : vár­junk és bízzunk a császár nyugodt és megfontolt akaratába , ez a hozzánk méltó magaviselet. Azt hiszem, ön is azt gondolja, hogy könnyű bízni oly uralkodóban, kiről a történelem elmond­hatja : soha sem túlozta erejét, soha sem enge­dett jogából. La Guerronniére, Angolország, London, júl. 26. (Zavar­­gások a Hyde parkban). A tegnapi nap a fi­­leparkban, hála Mr. Walpole belügyminisz­ter és a „reformliga“ vezetői közt létrejött ta­­nácskozmánynak, jelentékeny zavargások nélkül folyt le, ámbár az izgatottság még mindig nem volt csekély. A belügyminiszter által tett meghí­vás folytán megjelent nála egy küldöttség teg­nap délután, mely a liga elnöke, Mr. Beales ügyvéd s több választmányi tagból állt, hogy a nyugalom helyreállítása fölött tanácskozzanak. Mr. Beales azt mondta a miniszternek, hogy a nép a rendőrség erőszakoskodásai miatt igen fel van izgatva, és hogy, azon esetben, ha hogy a kormány részéről nem történnek engesztelő lé­pések, igen komoly zavargások lehetnek követ­kezményei. Azon kérdést, váljon a népnek van-e joga a parkban n­eetingeket tartani, mostanra félretéve, kész az elnök, maga részéről, min­dent elkövetni, hogy a béke ismét helyre álltassék. Végc­élszerűbbnek tartja , ha a mniszter az­onnál kiadja a parancsolatot, hogy a­ rendőrség és a csapatok a parkból eltá­vozzanak és neki az elnöknek , megengedi, este a parkban befolyását a népre felhasz­nálni, hogy a békét, rendet és egyetértést hely­reállítsa, mik nem zavartattak volna meg, ha a hétfőn szándékolt meeting a parkban megtarta­­tik. A miniszter, ki látszólagosan igen meg volt hatva, köszönetet mondott a küldöttségnek jó szándékaiért és elfogadta az indítványt, meg­ígérvén, hogy míg zavargások vagy a parkültet­vények további károsításai nem történnek, a ka­tonaság és rendőrség végkép vissza fog tartatni. Mi azon kérdést illeti, váljon a nép joggal tart­hat e politikai meetingeket a parkban, ő, a mi­niszter, készségesen fogja kezét nyújtani, hogy az törvényes uton kieszközöltessék. Mr. Beales adja ezt tudtára a népnek és vegye rá, hogy míg a törvény az állítólagos jog fölött határozni fog álljon el tőle. E czélból tarthatni beszéde­­ket az egybegyülőkhöz és a rendőrség oda fog utasíttatni, hogy minden beavatkozástól tartóz­kodók. Végül megigéri még a miniszter, a rend­őrök erőszakoskodásai fölötti panaszokat szoro­san megvizsgálni. Az értekezés eredményét a „reformliga“ a parkbejáratokon falragaszok ál­tal tudatta a néppel, azonban azon hozzátétel­­lel, hogy a törvényes elhatározásig a „reform­­ligá“-nak jövő hétfőre adatott engedély, hogy egy meetinget tartson a parkban ; ezen hozzá­tétel csak félreértésen alapulhatott, mert a bel­ügyminiszter egy irata a lapokban ezt megha­zudtolja. A hirdetmény folytán este felé nagy tömeg gyűlt össze a parkban, hogy a miniszter engedményeit a küldöttség tagjaitól hallja. E nap folytán történtek ugyan még az alsóbb nép­osztályok részéről némi rakonczátlankodások, azonban ezek, miután a rendőrök kis számmal voltak jelen, nagyobbára a munkásosztály jobb­jai által visszatartottak. 7 órakor jelent meg a „reformliga“ elnöke a parkban, hol az összegyűlt, talán 50,000 főnyi tömeg által zajosan fogadta­tott. A jó hírek közöltették, a bizalom kifejezte­tett, hogy, miután a kormány a rendőrök és csapatok eltávolításával szavát tartotta, a nép is a parkban a rend fentartásával fogja szavát tartani, és végül azt tették hozzá, hogy a „re­formliga“ viseli most a rend és béke fentartása fölötti felelősséget Mindez megtette hatását, olyannyira, hogy midőn Mr. Beales az egybe­gyűltekhez azon k­érést intézte, kisérnék őt ki a parkból, egy nagy része követte őt. Ugyan még sokan maradtak vissza, a nap eseményeit egyes csoportokban megvitatva, azonban nem zavarta­tott meg továbbra a nyugalom, és 10 óra előtt a tömeg békésen oszlott szét.­­ A hétfőn és ked­den este megsebesültek közül még mostanig egy sem halt meg, ámbár a sérülések részben jelentékenyek. London, júl. 27. (Az alsóházi inter­­p­el­lá­ci­ók.) A „Waterl.“-nak írják: Griffith kérdésére, Észak-Schleswig Dániának vissza­adását illetőleg, azt válaszolta az alsóházban Stanley lord, hogy ő nem képes megmondani, hol lutassék a határvonal. Mr. Göschen azt kérdi, váljon a kormány kapott e hivatalos köz­leményt a Frankfurtra rótt 2 millió font szeri, szóló sarc­ról, és várjon a külügyi­miniszter adhat-e a háznak felvilágosítást, miszerint van­nak e kilátások az Ausztria és Poroszország közti ellenségeskedések megszüntetésére. Stan­ley lord : Sajnos, de nem lehet kétség az iránt, hogy nevezett összegű pénzkövetelés létetett Frankfurt városához. A kérdés második részét illetőleg, annyit közölhetek, hogy Baden nagy­­herczege, a szövetkezett fejedelmek beleegye­zésével azon van, fegyverszünetet hozni lét­re a szövetkezett hadseregek és Poroszor­szág között , azonban az eredményt még nem tudom. Mr. Otway további interpellátiójára azt feleli Stanley lord : Kormányunkhoz nem intéz­tetett sem kívánalom sem kérelem az iránt, hogy a frankfurti ügyben közben járjunk, és a­míg egy német kormány és egy német lakosság közt fenforgó kérdésről van szó, nem lenne „locus standi“-nk. (Halljuk.) Hozzá akarom még ten­ni, hogy a hozzánk érkezett tudósítások folytán a Frankfurtban parancsnokoló tábornokok igen heves fenyegetésekkel éltek, többi közt, hogy a város, ha a fizetést megtagadja, bombáztatni vagy kifosztatni fog. Ki kell itt jelentenem,hogy a porosz kormány az ilynemű eljárást határozot­tan tagadja, miből azt következtethetni, hogy azon fenyegetések, ha tényleg tétettek, a kor­mány szentesítését nélkülözték és így valószínű­leg végre nem fognak hajtatni. Azon esetre pe­dig, hogy ha szigorú rendszabályok foganatosít­­tatnának a város ellen, a britt alattvalók védel­mére a porosz kormánynyal már összeköttetésbe helyeztük magunkat és tőle kielégítő biztosítá­sokat nyertünk. Végül ismétlem, hogy a porosz kormány tagadja, hogy a bombázással valaha fenyegetődzött vagy azt szentesítette volna. h­uszárezred parancsnoka és ezredese kivonat­ban közlött velem, s amely ma éjjel a mű­ködő hadsereg parancsnokságától küldetett meg ő hozzá : 1. §. A fegyvernyugvás ideje alatt a kir. po­rosz csapatok megszállva tartják azon területet, melynek nyugat felől Egeren, Pilsenen, Táboron, Neuhauson, Zlabingsen, Znaimon keresztül hú­zódik a határ vonala, defoglaltatván a nevezett helyek is. Délfelől a Thaya képezi a határ­vo­nalt a Morva vizébe beömléséig, kelet felől pe­dig az imént nevezett folyó fölfelé Napajedlig, onnan pedig Oderbergig fölfelé nyúló egyenes vonal. 2. §. A várak melletti demarcationalis vonalt állapítja meg. 3. §. A poroszok rendelkezése alá bocsátja a Meissau, Scheiteldorf, Wittingau helyeken ke­resztül Tabor felé nyúló katonai utat, mellette két mértföldre kiterjeszkedő beszállásolási joggal. 4. §. Szól a közlekedési vonalon « belöli» közle­­kedési eszközök használásáról. 5. §. A cs. hadsereg mozdulataira vonatkozik. 6. §. A betegeknek és a betegek ápolása vé­gett azon területeken, a­honnan a porosz csa­patok kivonulnak, hátramaradó orvosoknak és hivatalnokoknak meghagyatnak a jelenleg álta­luk használt helyiségek.­­ Ezenkivül osztrák részről biztosíttatnak a helyhatóságok támoga­tásáról, a­z élelmezésről és szállítási eszközök­ről. A betegeknek hazájukba visszaszállítását, melyről porosz részről minél előbb gondoskodva lesz, sem a fegyvernyugvás alatt, sem annak le­telte után nem szabad akadályozni. 7. §. A porosz kir. csapatok élelmezéséről az általuk elfoglalt ország­részek gondoskodnak. A poroszok pénzadókat nem fognak szedni. 8. §. A cs. k. államvagyon, a cs. k. raktárak, és készletek, amennyiben a fegyverszünet előtt még nem vétettek birtokba, porosz részről nem foglaltatnak le. 9. §. A cs. k. kormány gondoskodni fog arról, hogy polgári hivatalnokai minél előbb visszatér­jenek állomásaikra, a porosz hadsereg élelmezé­sénél közre­működendők. Kelt a Znaim cs. k. ker. hivatalból jul. 30 án. Schirnhofer Vilmos, cs. k. ker. főnök. Bécs, jul. 31. (Pilsen megszállása a poroszok által.) A „Vaterland“ írja: Le­velezőnktől érkezett levelek jelentik, hogy a poroszok Pilsent jul. 28 án megszállották. 29-kén a városra és a pilseni kerületre 150,000 frtnyi sarczot vetettek ki. (?) Esti posta- Bécs, jul. 31. (A Poroszországgali fegyvernyugvás.) Az új „Presse“ Znaim­­ból megkapta a fegyvernyugvásról szóló hirdet­ményt, mely ott jul. 30 án német és cseh nyel­ven közzététetett: „Az alábbiakban köztudomásra juttatom a fegyvernyugvási egyezséget, melyet az ötödik Táviratok. Berlin, jul. 29. Itt semmit sem tudnak a hesseni fejedelem Nikolsburgba utazásáról. Main­z, jul. 30. A rajnai hajózás a megvál­tozott politikai helyzet folytán ismét megnyit­tatott. Pár is, jul. 30. A „Constitutionnel“ írja : A császár tegnap jelen volt a misén a vichyi új templomban. A monlinsi püspök, Dreux-Brézé beszédet tartott a császárhoz, mire ez neki azt felelte, hogy mindig sietett az oltárok lábánál Istent kérni, hogy védelmezze őt, a jót, a vallást és a nagy érdekeket, melyeket a gondviselés ke­zeibe tett le biztositani. Újdonságok Pest, szig. 1. — (Egressy Gábor temetése.) Eze­ren és ezeren gyülekeztek ma össze a kerepesi utón, hogy megadják a végtiszteletet Egressy Gábornak, kinek neve és működése ne­mzetes helyet foglal el nemzeti művelődésünk történe­tében. Minden rendű és rangú közönség volt ez. Kép­viselte a társadalom minden osztályát Pest ma ismét megmutatta, hogy méltó az ország fővá­rosa lenni, s az egész nemzet nevében kísérte az örök nyugalom helyére a nemzeti nyelv egyik legkitűnőbb apostolát. A gyász­szertartást a nemz. színház énekkara nyitotta meg egy gyászénekkel, mely után f1 Török Pál superintendens mondott egy meg­ható gyászbeszédet. Ezután megindult a gyázmenet a kerepesi út­ról a vas utczán, a Sándor utczán és az ország­úton át a nemz. színház elé. A gyász­zászló után ment a nemzeti színház zenekara, s gyász­indu­lókat játszott. A rendet a hat ló által vont gyáz­­kocsi körül kardos ifjak tartották fenn. A gyász­kocsi mellett két oldalt a nemz. színház első rendű tagjai vittek fáklyákat. A koporsóra babérkoszorúk voltak tűzve. A nemz.­színház előtt Farkas segédlelkész mondott egy szép beszédet, kiemelve, hogy a háznak, mely előtt állunk, Egressy volt fe­jedelme. E beszéd után a gyászmenet újból megindult a temető felé, s a közönség nagy része követ­te azt. A temetőben már nagy néptömeg várta a sir körül a menetet, s itt, miután Török Pál imát mondott volna, Szigligeti Ede tartott beszédet, mely méltó volt Egressy fényes pá­lyája és érdemeihez. (E beszédet holnap kö­zöljük.) Sok kényes szemet láttunk, s mindenki meg­hatóban hagyta el a sirt, mely magába fogadta azt, a­mi halandó volt. A részvét, melyet oly sok ezeren tanúsítottak, bizonyítja, hogy fel tudjuk már fogni, miszerint nálunk, hol a nyelvet, nemzetiségünk életfölté­telét, művelni, ápolni és terjeszteni kell, a szín­művészetnek sokkal nagyobb hivatása van az egyszerű mulattatásnál. A holt­testet eltemettük, de emléke halhatat­lan, s szelleme élni fog örökké ! — Elismeréssel kell felemlítenünk , hogy Landvogt igazgató a budai nyári színkörbe hir­detett előadást a délutáni gyászünnepély folytán visszavonta. A német színház tagjai szintén je­len voltak a temetésen.­­ (Az alakuló magyar mérnök­egylet) rendező bizottmánya részéről ezennel közhírré tétetik, hogy az egész közgyűlés tarta­ma alatt e czélra összegyűlt tagok a napirend­ről folyó hó 4­ kétől kezdve naponta a „va­dászkürthez“ czímzett szállodában értesül­hetnek. Kelt Pesten 1866-ik évi augusztus 1-én. Gyenge László a rendező bizottmány tagja. — A „Presse“ f. hó 30-ai reggeli lapját, s a „Vaterland“ ugyan az napi esti lapját a rend­őrség katonai hatóság alatt álló sajtóügyi osz­tálya lefoglalta. — A „Presserben jul. 2- ról kelt következő komáromi tudósítást olvassuk : Tegnap Komá­romba két magyar ügyvédet hoztak be. Az egyik a poroszok lázító kiáltványait terjesztette Ma­gyarországon. (Köztudomásilag ezen kiáltványok a magyaroknak porosz és olasz részről „meg­szabadításuk“-at ígérik, és intik a magyar csa­patokat, hogy a csatában lőjenek a levegőbe és fussanak meg.) A másik Nyitra vármegyében toborzóasztalokat állitott a poroszok részére. — Egy műveit család, a jövő iskolai évre, két tanulót óhajt egész ellátásra elfogadni , hol úgy a növendék tanulása, mint erkölcsi viseletére a legnagyobb gond fordittatik. — A család egyik szobájában jó zongora áll a növendék rendelke­zésére, ha az tanulni, vagy azon magát gyako­rolni kívánja. — Bővebb utasítást ad szerkesz­tőségünk. — Beküldetett : Értesitvény a c­s­u­r­g­ó­i hel­vét hitvallású középtanodáról. 1865/6. Szerkesz­tette Bosznai István, e. i. igazgató.— A gymna­sium 6 osztályában összesen 103 tanuló volt. — (Nyitramegye hatósága) utján julius utolsó napjaiban a következő hirdetmény bocsáttatott szét : „Az ellenségnek mindent pusztító serege sze­retett hazánk felé is forditá már lépteit, sőt Ho­­licsnál a határt már át is lépte. Legelső feladata e seregnek kisebb csopor­tokban élelmet szerezni, s azt, mint mindig szokta, durva erőszakkal tulajdonosai kezéből kiragadni, s a népbe félelmet öntvén — zsák­mányolni és pusztítani mindent, mit bűnös útjain haladva talál. A császári és apostoli királyi Felsége tekin­tettel a nép javára, atyailag gondoskodó szive sugallatát követni méltóztatott, midőn az eddig történtek után f évi jul. hó 18-án kelt legfel­sőbb elhatározásával engemet az ellenséges be­törések esetére, szeretett hazánk északnyugati megyéiben a honvédelem szervezésével megbíz­ni méltóztatott ; — „és én e feladatomban eljárva, mindenekelőtt e megye nemeskeblü közbirtokosaihoz fordulok, mert van szerencsém őket és a császári királyi apostoli Felsége iránti tántorithatlan hűségüket és honszeretetüket ismerni, és igy meg is vagyok győződve, miszerint engemet feladatomban támogatni, s hazánk ér­dekében áldozatkészségüket nyilvánítani és be­bizonyítani is fogják. „Itt az idő, hogy lojalitásunkat és hazánk­fiai iránti szeretetünket bebizonyítva, védjük meg azoknak birtokát, a­kik legelsők lesznek az ellenségnek minden pusztító gonosz tettei ál­tal a károsításoknak kitéve, és tegyük ezt annyi­val inkább, mivel csakis a betöréseknek jó eleve leendő fékezése által menthetjük meg saját va­gyonunkat is. „De azért még­sem akarok felkelést rendezni, csak a magánvagyont biztosítani és az ellensé­get nyugtalanítani és ekként figyelmét e pontra lekötve tartani szándékom. „Ugyanazért mindenekelőtt a megyei közbiz­tonsági személyzetnek egy jelentékeny részét küldöm ki a határszélekre, hogy ott felállítva, az ellenségnek requisitiókra kiküldött kisebb csapatait nyugtalanítsa, s így a további becsa­pásoktól is elriaszsza. „De ezen közbiztonsági személyzet magában véve igen kis számú arra, hogy feladatát telje­síthesse. „Ugyanazért felhívom a birtokos urakat, mi­szerint azoknak támogatására saját fegyveres vadászaikat, cselédeiket, stb. kiküldeni szíves­kedjenek. „Az ekként alakítandó védelmi személyzet, melyhez még a községek is hozzájárulandnak, rendes katonai tisztek által fog vezettetni és bi­zonyos helyeken összpontosittatni.“ „Az öszpontositásul kitűzendő helyeket azon­ban egyelőre nem nevezem meg, mivel ez a kö­rülmények összevetésétől függ, de azért ezzel sem fogok késni, hogy a menni kész védők czél­­juk felé mielőbb indulhassanak.“ Gróf F­o­r­g­á­c­h Antal, kir. biztos, KÖZGAZDÁSZAT! ROVAT. A Magyar Földhitelintézet első rendes közgyűlésének JEGYZŐKÖNYVE 1866. junius 19 ikén. (Elnöki jelentés v­é­g­e.) „A felü­gyelő bizottmány meg van győződve , hogy ez intézkedés által , mely két személy közt megosztott felelőséget egynek vállaira hárítja, nem csak az intézet szervezetének legnagyobb hiánya lesz pótolva, hanem az intézeti tagoknak és tőkepénzeseknek is jövőre egy biztosítékkal több fog nyújtatni. „Indítványozza ennélfogva a felügyelő bizott­mány , a­­hogy ezúttal csak egy elnök választatván, az alelnöki szék hagyassék betöltetlenül ; b) egyszersmind intéztessék fölterjesztés­t cs. kir. Fölségéhez az alapszabályok azon pont­jának, mely két intézeti elnökről szól, olyképen leendő megváltoztatására, hogy ezentúl az igaz­gatóság élén csak egy elnök álljon. „Magától értetődik, hogy ez intézkedés által érintetlenül maradnak az alapszabályok azon pontjai, melyek a felügyelő­bizottmány elnökei­ről szólnak. „Önként értetődik végre, hogy az alapszabály azon pontja, mely szerint az elnököt távollété­ben az egyik igazgató helyettesíti, annyival inkább meghagyható, mivel ez igazgató, az el­távozott elnök utasítása s az annak általa ismert nézetei szerint járva el, a vezetés egysége s az eljárások következetessége ez által sérelmet nem szenved. „Az alapítók tanácskozmánya közhelyeslés­sel fogadta el a felügyelő-bizottmány azon indít­ványát, hogy az intézet legfőbb vezetésében nélkü­lözhetlen következetesség és egység fen­­tarthatása, s az elnöki hivatalhoz kötött felelős­ség gyakorlati érvényesíthetése tekintetéből, a Magyar Földhitelintézet igazgatóságának élére csak egy elnök állíttassék, s az alapszabályok azon szakasza, mely két elnökről szól, módosit­­tassék. " Az alapítók tanácskozmánya meg van arról győződve, hogy a közgyűlés ez oko­kat méltányolandja, s a fentebbi indítványt el fogja fogadni ; kötelességének tartotta mind­azonáltal azon nem várt esetre,ha e föltevésében csalódnék, kije­lölését az alelnöki hivatalra is kiterjeszteni. „Ehhez képest, az elnöki állomásra egyhan­gúlag kijelöltettek­: Lónyay Menyhért, b. Wenk­­heim Béla és Somssich Pál urak ; az alelnök­­ségre pedig, a fennebb érintett föltételes esetre, szintén egyhangúlag : Trefort Ágoston, Hajós József és Gorove István urak jelöltettek ki. „II. Ezután a felügyelő bizottmányhoz az alapítók részéről választandó 9 rendes és ugyan­annyi póttag választása kerülvén szőnyegre, a szavazatok beszedésére b. Révay Simon, Zsedé­­nyisp Ede és Csengery Antal alapító tagok kül­dettek ki. „E küldöttség küldetésében eljárván, jelen­tette, hogy a jelenlevők, mint alapítók és fel­­hatalmazottak részéről 94 szavazat adatott be. Egyhangúlag megválasztattak a felügyelő bi­zottmány rendes tagjaiul : gr. Károlyi György, b. Wenckheim Béla, Gorove István, Hajós Jó­zsef, Koppély Frigyes, Ledniczky Mihály, Soms­sich Pál, gr. Szapáry Antal, Wodiáner Albert ; póttagokul pedig : gróf Cziráky János, gróf Degenfeld Imre, gr. Nádasdy Lipót, gróf Teleky Sándor, Tisza Kálmán, Trefort Ágoston, Ulmann Szitányi Adolf, gróf Zichy Nép, János, és Zsi­­vora György urak lettek megválasztva.“ Az alapítók tanácskozmánya felolvasott jegy­zőkönyvének II. pontja egyszerűen tudomásul vétetvén, az intézet vezetésének egy intézeti el­nök kezében öszpontosítását illető inditvány, az I. pont értelmében, a közgyűlés által is elfogad­tatott és határoztatott : a) hogy az alapszabályok azon pontja, mely két intézeti elnökről szól, olyképen módosíttas­­sék, hogy ezentúl az igazgatóság élén csak egy elnök álljon ; b) s addig is, míg az alapszabályok illető pontjának módosítása, az e tárgyban teendő föl­­terjesztés folytán, ő Felsége által kegyelmesen helybenhagyatik , az alelnök választása hagyas­sék függőben. VII. A fenebbi pontban foglalt határozat ér­telmében, az elnökválasztásra kerülvén a sor : a közgyűlési szabályzat 25. §-a szerint, köz­­felkiáltással és lelkesedéssel egyhangúlag Ló­nyay Menyhért úr választatott meg a Magyar Földhitelintézet elnökéül. Mely választás, az eljárási szabályzat 30. § a rendeletéhez képest, megerősítés végett fölterjesztetni határoztatott. VIII. Előadatván, hogy a Magyar Földhitel­intézet elnöki vezetése nem csak sok időt és szellemi munkát igényel, de tetemes anyagi áldozattal is jár , s méltányosnak találta a közgyűlés, hogy az elnöknek, az intézet érdekében hozott anyagi áldozataiért, ezentúl, bizonyos meghatározandó általányban némi kárpótlás nyujtassék , s ez általány meghatározása iránt intézkedni a fel­ügyelő bizottmány bízatott meg, illetőleg hatal­­maztatott föl a közgyűlés részéről. IX. Ugyancsak az újonnan alakítandó fel­ügyelő­ bizottmány megbizatott és fölhatalmaz­­tatott, hogy az igazgatósággal egyetértve, az intézet beszervezésében mindazon reformokat tervezhesse, s a közgyűlés nevében, ha kell, felsőbb jóváhagyás alá terjeszthesse és életbe­léptethesse, a­melyek által, a kiadásokban szem előtt tartandó takarékosság mellett, a Magyar Földhitelintézet szervezete egységesebbé, keze­lése egyszerűbbé tétetik. X. Ezek után a közgyűlés választása alá tar­tozó felügyelő-bizottmányi tagok választása ke­rülvén sorrendre, a szavazatok beszedésére gróf Cziráky János, Ibrányi Lajos és báró Vay Sán­dor urak küldettek ki. E küldöttség feladatában eljárván, jelentette, hogy 54 szavazat adatván be, ezek által egy­hangúlag a felügyelő-bizottmány rendes tagjai­ul : gróf Andrássy Gyula, gróf Barkóczy János, Beniczky Ödön, Jankovich László, Karácsonyi László, Lónyai Gábor, báró Podmaniczky Ár­min , Szőgyény-Mariek László, Tóth Lörincz urak, póttagokul pedig ugyan­csak egyhangúlag: Aczél Péter, Cséry Lajos, gr. Keglevich Béla, Kovách Lá­szló Visontai, báró Révay Simon, Rudnyánsz­­ky Ferencz, gróf Szapáry Gyula, gr. Wass Sá­muel, gr. Zichy Henrik urak választattak meg. XI. Az elnöki jelentésben foglalt indítvány s az ott elősorolt indokok folytán : az intézet igazgatósága a közgyűlés által egyhangúlag föl­­hatalmaztatott, hogy a felügyelő-bizottmánynyal egyetértve, az intézeti könyvek, iratok, értékpa­­pírkészletek stb. biztosítása végett, gondoskod­jék módokról, hogy az intézet minél előbb saját tűzmentes épülettel birjon, s mindazon intézke­déseket, mleyek e czélból házvételre, vagy ház­építésre szükségesek, a közgyűlés nevében meg­tehesse. XII. E közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére a közgyűlés részéről : az intézeti elnök, Kende Kanut, Rudnai Nikolics Sándor és gróf Zichy József urak választattak meg. Lónyay Menyhért, elnök. Csengery Antal, titoknok. Az intézet által 1866. márczius 31-ig kiadott kölcsönök tettek : a) Záloglevelekben felosztva 2100 kölcsönre 13.140.000 ft. b) 10 éves jöve­dékjegyekben felosztva 126 kölcsönre 1.018,000 ft. c) 5 éves jövedékjegyekben felosztva 1 köl­csönre 2,000 ft. d) Nyilthitelben és inségi köl­csönökre felosztva 90 kölcsönre 1.147,700 ft. Összesen 2326 kölcsön 15.307,700 ft. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről. Augustus 1. — 5°/0 metaliques 60.90 Nemzeti kölcsön 64.75. 1860-diki sorsjegyek 74.30.— Bankrészvény 726. — . Hitelintézeti részvény : 142.50. Londoni váltó 130.75 Ezüst 128.50 Arany 6.21. Pest, aug. 1. Reggel esett, később kiderült az idő: hűvös szél fu; a hévmérő délben 18 fokot mutatott árnyékban. Duna vízállása 6' 10­0 felett. A gabnaü­zletben folyvást élénk hangulat ural­­kodik. A malomtulajdonosok, kik sok lisztet ad­nak el Bécsben, Csehország és Morvaországban búzából tetemes mennyiségeket vásárol­nak ; e mellett a kivitel részéről is kereslet mutatkozik ; a készlet azonban csekély és a tulajdonosok nagyon visszatartók, mi a for­galom kifejlődését némileg gátolta.­­ Az árak ismét feljebb mentek 5 krajczával ; tegnap délután és ma összesen mintegy 16.000 mérő adatott el, a következő árakon : a termelvény 88—89 fontos 5 forint 10 kr, kész­, 87—89 fontos 5 ft 15 kr három havi, 86—87 fontos 5 ft ; új termelvény, 85—86 fontos, 4 frt 60 kr, kész fizetésre. Rozs nagyon kedvelt czikk ; a készlet hiánya miatt azonban ez üzlet nem nyer­het lendületet ; eladatott 1500 mérő , 79—80 fontos 3 ft 95 krjával, 2000 mérő új, 78—79 fontos 3 ft 65 krjával. Árpára és zakra nézve folyvást csendes az üzlet. Kukori­­c­z­á­t illetőleg állandón kedvező a hangu­lat , a fogyasztók keresik , de a tulajdonosok ismét magasabb követeléseket tettek, s e­miatt nem nyerhetett a forgalom nagyobb kiterjedést. Szerkesztői üzenetek. Kunágota. J L. Bizony jó volna, ha olyan la­pidal is rövidséggel el lehetne intézni mindazokat a bajokat. Budára. Több hivatalnok. Miután az illető ura­ság már úgy is nyugdíjaztatott, remélhető, hogy igy visszaadja a konyhává alakított hivatalo­sokat. H. -­M. - Vásárhely. M. B. Az a baj, hogy az események megelőzik az elmélkedéseket, s a tegnap még czélszerűnek látszott felszólalás a mai nap által háttérbe nyomatik. Nyitra. Sz. . .. Sokban igaza van, midőn Bécs városának leczkét kiván adni sí hazafiságból ; de hát m­ár egyszer nekünk nem feladatunk a felett el­mélkedni, hogy milyennek kellene lenni az osz­trák összbirodalmi patriotismusnak ; másodszor pedig most, midőn a bécsi napi sajtó épen hallgatásra van kényszerülve, s Bécs kivételes törvényekkel sújtva, nekünk nem lenne egészen helyes ellenük fordulni, bár ők hasonló megfordított esetben velünk úgy tet­tek is. A k a s­z­­­ó. Cs. K. Tiszteljük mindenkinek a meg­győződéseit, de miután azoknak közlésére több olyan lap áll a czikkíró rendelkezésére, mely elveivel egye­zik, mi nem találjuk magunkat ösztönözve arra, hogy az elveinkkel nem egyező felfogásnak lapunkban he­lyet adjunk Személyes ügy különben nem forogván fenn. Nemzeti színház. Ma augusztus 2-kára csü­törtökre van kitűzve : „A bűvös vadász.“ Regényes opera 4 felvonásban. Irta Kind Fri­gyes. Zenéjét szerzette Weber Károly Mária. Karmester : Huber Károly. Rendező : Böhm Gusztáv, eladatott 5000 mérő készáru 2 ft 95 kr—3 ft 5 krjával ; szerződés köttetett 4000 mérő új ter­mésűre, mely october-novemberben átadandó, 2 ft 30 krjával. Kölesből néhány részlet cseké­lyebb minőségű adatott el, 1 ft 95 kr— 2 ft 5 krjával. Vidéki tudósítások (Sz. H.) Szeged, jul. 28. Tegnapi hetivásá­runkon üzérek és fogyasztók élénken versenyez­tek a bevásárlásnál.— Kétségtelen, hogy a bán­sági czikk legjobb, — s ez Uj Szegeden a vá­sár kezdetén, minőség szerint 4 ft 10—20—22 —25 krön kelt. Jóllehet a szállítás nagy része Uj Szegeden elkelt, mégis a behozatal több mint 2000 mérőre tehető, mely teljes árak mellett gyorsan elkelt. — Jegyzéseink : Tiszai buza 87—88 fontos 4 ft 15 kr, 88—89 fontos 4 ft 20 kr, 89—90 m­s 4 ft 25 kr : bánsági 87—88 m­s 4 ft 15 kr, 88—­89 fontos 4 ft 20 kr, 89—90 fns 4 ft 25 kr, 90—91 fns 4 ft 30 kr. — Rozs, uj czikk, még mindig nem jön, névleges 3 ft 30 kr. Kukoricza már kezdett hanyatló irányt venni, azonban a pesti árak jelentékeny emelkedése után csakhamar felüdült. Ma a szép minőségű 2 ft 90 kr. m. — Árpa lanyha,— 1 ft 80 kr mézön­­kint. Köles csekély készlettel, ár névleges — 2 ft mérője. — Repcze (bánáti) keresetlen. Mérő­je 4 ft 50 kr. Káposztarepcze 5 ftért vetésre ve­zetett. — Zab hanyatló, 1 ft 75 kr mérője. (B. P.) Marczali, jul. 30. A rég várt eső va­­lahára megjött . f. hó 20-án több óráig sűrűen esett a jó meleg eső, mely a csövet hányó kukoriczá­­ra, a veszni kezdett burgonyára és kerti növé­nyekre,valamint az elsült legelőkre áldásosan ha­tott ; az nap óta folyvást borongós szeles volt az idő, de nem esett, tegnap azonban ismét egész napon és ma szakadozva többször megújult az eső, lassú égdörgéssel. Az időjárás ezen kedve­ző fordulata mellett teljes reményünk van, hogy a kukoricza termése kielégítő teend, a burgo­nyánk alatt is lesz még valami kevés, a pótnö­vények, mint a hajdina és répa, felveszik magu­kat.­­ A gabna üzletben e hét folytán kedve­zőbb hangulat állott be, s a buza ára néhány krajczárral emelkedett. Minthogy azonban a tu­lajdonosok visszatartók, s a készlet is még cse­kély, a forgalom jelentéktelen maradt. — A mi egyébiránt megyénkben az üzlet jövendő állását illeti, ez nem is fog élénk lehetni, mert a fagy­o­s aszály-szülte csapás reánk nagy mértékben nebe­n *

Next