A Hon, 1866. november (4. évfolyam, 252-276. szám)
1866-11-22 / 269. szám
vélyesebb egyetértést látja Páris és Madrid közt. Ezen kitüntetés egyedüli oka, hogy Mon mint spanyol, a császárné földije, ennek névnapi ünnepélyére lett hivatalos. Pária, nov. 17. (Prevost-Paradol védelmezi a spanyol kormányt.) A „Köln. Ztg.“ nak írják: A mai „Debatte“ egy czikke, melyet Prevost-Paradol irt, némi bámulatot kelt. Guizot ezen tanítványa, mint a jelenlegi spanyol kormány védője lép fel. Ő ugyan nem ért egyet azon szigorral, melylyel Narvaez különösen a sajtó ellen fellép, de úgy találja, hogy joga van a kamarák által reá ruházott rendkívüli hatalmat felhasználni, hogy a katonai lázadás megújulását lehetlenítse, és hogy elérje azt, miszerint a polgári társaság ne zavartassék meg minden nap egy becsvágyó ezredes vagy tbk. által. Mi a katonai lázadást illeti, Prevost-Paradosnak teljesen igaza van. Hogy azonban a spanyol kormány jelen eljárását helyesli, ennek annál is inkább fel kell tűnni,miután ő oly erélyes ellene azon uralkodásnak,melyet dec. 2- ka szintén a nyugalom és rend biztosítására alapított és mely koránsem idézte elő a klerikális és szabadelvűség ellenes reactiót, melynek jelenben Spanyolország ki van téve. Prevost-Parados a Spanyol kamarák szavazatát hozza fel, hogy Narvaezt és társait tisztázza. Decz. 2 ka mellett pedig, ha mindjárt utólagosan is, az adóképes lakosság egy tizede nyilatkozott. Páris, nov. 17. (C záf o 1 a t.) Az itteni szerkesztőségeknek a minisztérium sajtóosztályzatában ma kijelentetett, hogy a londoni „International“ azon hírét, miszerint Miksa császár kírül vevén Castelnautak jöttét, hogy ne kellessék III. Napóleon küldöttét fogadnia a fővárosból eltávozott, ne közöljék, miután hivatalos jelentés e tárgyban nem érkezett be. (Lásd vasárnapi táviratunkat.) Pária, nov. 18. (Mexikó nem császárság többé.) Az „Avenir National“ mondja: ha a londoni és newyorki sürgönyökben bízhatunk, akkor Mexikóban nincs többé császárság. Miksa császár megtudván,hogy Castelnautlik Veracruzba megérkezett, azonnal elhagyta Mexikót s azóta Miramare felé hajóz. Mexikóból távoztakor Bazaine tanagyot ideiglenes kormányzóvá nevezte s a minisztérium e kinevezésről értesülvén, tömegesen lemondott. Castelnautriak találkozott Miksa császárral az utón, s midőn Mexikóba érkezett, ő vette át a kormányzatot és Bazainetanagy a csapatok vezérlését. A hirnök távozásakor ostromállapot hirdettetett ki s a városban nagy volt az izgatottság. — A mexikói császárság 1863. julius 10-ikén alapittatván s 1866. oct. 23-dikán végződvén, 3 évig, 3 hóig és 13 napig tartott. Spanyolország. (A királyné elutazásának sejtett okai.) Mint a „Temps“ nak Madridból írják, ott a királynénak Barcellonába leendő utazása sokféle magyarázatok tárgyául szolgál. — Némelyek állítják, hogy a királyné oda várná a pápát, mások , hogy megunva a kormányzást, Kristina királynéval hajóra ülne Francziaországba menendő, — többek , hogy a decentralisatio rendszere avattatnék fel, mi azzal kezdődnék, hogy a királyné egy időre Katalonia fővárosában székelne — s ez utolsó a legvalószinütlenebb. Esti posta. Bécs, nov. 20. (Miksa császár távozása Mexikóból.) Miután a tengeralatti távirda Miksa császárnak oet. 23-kán történt elutazását Mexicoból Vera Cruzba még mindeddig nem hazudtolja meg, másrészről pedig Bécsben és Páriában ezen hír félhivatalosan apokryphnek mondatik, egyelőre közöljük, mily forrásból ered a Miksa császár elutazásáról szóló newyorki hit, Juarez követe Washingtonban, Romero, Vera Cruzból October 26-ról kelt levelet kapott, mely ekkép szól : „Miksa császár folyó hó 23-án elhagyta Mexikó városát, miután Bazaine tunok javára szóbelileg (verbally) lemondott. Bazaine a császárt rábeszélni iparkodott, hogy Castelnau tbk megérkezéséig halasztaná el két napra elutazását, de a császár ezt megtagadta és 800 osztrák által kisérve, hogy a Castelnau tábornokkal való találkozást elkerülje — kerülő utakon — Orizabába ment. Az utóbbi helyet a császár tegnap (october 25-dikén) érte el és ma ide (Vera Cruzba) várják. Az osztrák naszád „Dandolo“ kapitánya mondja, hogy a császár azonnal megérkezése után Európába akar vitorlázni. Azt beszélik, hogy Miksa császár ma Orizabában manifestumot fog közrebocsátani. „Castelnau ezredes Mexicoba a császár elutazta után mindjárt megérkezett és azonnal elfoglalta a palotát, s kezébe vette a kormánygyeplőt. Azon franczia katonákat, kik Miksa császár zászlója alá sorakoznak, Castelnau tbk a hazatérésre utalva- Diaz Porfirio, Juarez-párti tbk. Quata városát elfoglalta és vele együtt minden üteget, lőkészletet őrséget s élelmiszert.“ Ezen értesítést küldte Romero, Seward államtitkárnak s ez annyival kevesbbé vonatik kétségbe, mivel Miksa császár eltávozása napról napra valószínűbb lett. Ezen részletek táviratoztattak nov. 5-6-án a new-yorki lapoknak is; megfoghatlan , hogy a hazai távírdánál fogva egy európai kormány sem kapott sem megerősítő sem tagadó tudósítást. Párisban bizonyosan tudják : űriben áll a dolog, és miután a „Moniteur“ hallgat, Romero bizonyosan jól volt értesülve. Bécs, nov. 20. (Beust sürgönye a vám és kereskedelmi viszonyok ránézve) A „P. Lt.“ nak írják : Miceo Benedetti ar Berlinbe visszajött, az ottani külügyi hivatalban Bismarck gr. helyettesével először is az észak-schleswigi szavazati kérdést hozta szóba. Az illető prágai szerződésre emlékeztetés azonban, igen kíméletes és barátságos volt, kivévén a tolakodást. A tartalma után már köztudomású azon sürgöny, melyet Beust nov. 8-án a berlini követhez küldött, rövidsége daczára is oly jelentékeny okirat és oly világosan jellemei az itteni Poroszország iránti szellemet, mikép annak részletezése közérdekű. A sürgöny a prágai egyezmény 13-ik czikkére vonatkozik, miszerint a jövőbeni kereskedelmi politika viszonyaira nézve, mihelyt lehet, alkudozások kezdendők és utasítja a császári követet, hogy — miután mindkét részről óhajtandó azon bizonytalanság megszüntetése, melyet az egykori vám és kereskedelmi szerződések hathavi felmondási idejének érvényben tartása okozott , ezen fontos kérdést mielőbb hozná szóba és tudná ki : a porosz kormány az említett békeszerződések következtében mikor és mennyire volna hajlandó előmenni. Bécs, nov. 21. (Egy osztrák fregattá C Vita-Vecchiánál; ágyukká öntendő harangok) Civita-Vecchiából jelentik: Egy csász. osztrák fregatott várnak ide, mely a római osztrák követ rendelkezése alá bocsáttatik. — Montenegróból pedig írják : Sándor császár a montenegrói fejedelemnek negyven darab templom harangot adott ajándékba, melyek Cettinjében ágyuknak volnának átöntendők. Berlin, fi év. 19. (Czáfolat; személyi hirek.) A „Nordd. Alig. Ztg“ megcáfolja azon tudósításokat, melyek szerint a kormány az Ülésszak folyamában a miniszterfelelősségi törvényt terjesztené elő, és hogy az új országok közigazgatási szervezetét illetőleg határozatok keltek volna. A „Kreutzig“ jelenti : A király szerdán délben Blankenburgba utazik, a koronáiig holnap reggel. Bismarck gr. e hét végével visszajő. Florencz. (Kiszemelt küldött a Vatikán részére.) Mint a „Liberté“-nek florenczből írják, Domenico Berti, a közoktatási miniszter, külön küldetéssel menne Rómába, hogy a pápát a kivándorlás tervéről lebeszélje . Florenczben a sz. atya helybenmaradására most nagy súlyt fektetnek. Berti nem volna ügyes választás ; ezen miniszter előbb theologiai tanulmányokkal foglalkozott, és megírta „sz. Ágoston életét,“ Páris. (Az orosz-porosz szövetség.) A „Revue des deux Mondes“-ban Forcade is szóba hozza az orosz porosz szövetséget,melynek nézete szerint, mindazok előtt alaposnak kell feltárni, kik Orosz-és Poroszország katonai és politikai másfélszázados történetét ismerik . II Frigyes oltotta be a porosz vérbe az orosz szövetség elvét és ezen hagyományok ezen udvarok rokonsága által még meg is szilárdulnak. A „Hon“ Hungáotársírigönye, Zágráb, nov. 21. A mai országos ülésben a horvát és magyar országos küldöttség közt Pesten folytatott és írásban felvett tárgyalásokra vonatkozó iratok felolvastatván, azoknak kinyomtatása és a képviselők közötti kiosztása elhatároztatott. Florencz, nov. 21. A mai „Italie“ irja: Az olasz kormány a pápai államadósságnak aránylagos részét — a mint az 1860 ig állott — elvállalja; az 1860. utáni adósság consolidáltatni fog, s ettől Olaszország fizetendi a kamatokat. Azonban csak az utolsó évi kamatok fognak készpénzben kifizettetni. — Persano admiral dec. 1-jén fog a törvényszék előtt megjelenni. Belgrád, nov. 21. Szerbiává Portától közvetlenül azt követeli hogy az összes várakat,főkép pedig Belgrádot hagyja oda. Táviratok. Berlin, nov. 20. A „Nordd. Alig. Ztg“ meghazudtolja a Poroszország és hannoveri király közt folyt alkudozásokról szárnyaló híreket, az utóbbinak lemondását illetőleg. — Ugyanazon lap meghazudtolja azon híreket, mintha porosz herczegek Hannover, Wiesbaden és Kasselbe költöznének. Florencz, nov. 80. Fleury tbk ideérkezett ; Odo Russell visszatért Romába. — A község csütörtökön Velencze képviselőinek tiszteletére, kik a királyt kisérik, banqnettet rendez. Páris, nov. 21. A „Moniteur“ bulletinjében ezeket mondja : Báró Ricasoli körjegyzékéből Rómára vonatkozólag megint az tűnik ki, hogy az olasz kormány szilárdul el van határozva, a szeptemberi egyezményt legális módon végrehajtani s annak stipulatióit tiszteletben tartani. Athén, nov. 18. Korfuban, keleti s nyugati Görögországban, három főparancsnokság alakittatik. A hadügyminiszter egy millió drachmát kér hadiszerekre. A kamra egybe fog hivatni. Konstantinápoly, nov. 18. A kandiai filkelők maradványa az Ida-hegységbe húzódott vissza ; ellenök expeditio készíttetik elő. Még folyvást sokan hódolnak meg ; a parasztok a fölkelés fejeit kiszolgáltatják. Yahia basa, ki súlyosan megsebesült, sebeiben meghalt. A „Société générale“ a moldva oláh kölcsönhöz 85 ezer lírával járult. Koniahban erős földrengést tapasztaltak. A kolera itt ismét felmerült. A török kormány a közigazgatási személyzet számának leszállításával megtakarításokat eszközöl s az adók fölemelése által szaporítja bevételeit. A „Levant Herald“ szerkesztője ellen, azon czím alatt, hogy a kandiai fölkelésről hamis híreket terjesztett, sajtóper indíttatott. Újdonságok. Pest, nov. 21. — Az irók egyletének megalakítása ügyében vasárnap délelőtti 10 órakor újból értekezlet tartatik a „Hon“ szerkesztőségében. A kiküldött bizottság már elkészült az alapszabály tervezettel. A csatlakozni kívánók számára nyitva állanak minden szerkesztőségnél az aláírási ívek. — (A pest-losonczi vasuttársulat) igazg. választmánya már teljesen megalakult, s majdnem naponkint tart tanácskozást, melyekben gr. Forgách Antal távollétében Wodianer Albert szokott elnökölni. — Miután a Schullerféle conto már az előbbeni bizottság által liquidáltatott, s a társaság többi kisebb hitelezői nagyobbára Pesten laknak, ezen ügyek elintézésére, mint a „P. L “ ban olvassuk, bizottság alakíttatott, mely gróf Festetics Béla, gróf Zichy Jenő s Winter S. urakból áll. E bizottság már nevezetes tételeket utalványozott kifizetésre. Minthogy a vasút kiépítése gyorsan előre halad, Rinner főfelügyelő, csász, tanácsos Bécsből már Pestre érkezett, hogy az egész pest-tarjáni vonalon megtekintse a munkálatokat. F. hó 24-ke s 26-ka között az igazgató-választmány összes tagjai Bécsben gyűlnek össze, hogy a társulat czégjének a „magyar északi vasút“ elnevezésre való átváltoztatását s ez újabb czégnek kereskedelmi bejegyeztetését eszközöljék. A kezelés szervezése, a kőszén árszabálya, valamint a vasút megnyitásának részletei szintén ekkor fognak megállapittatni. A társulat számára újabban is 400,00'r ft illeték utalványoztatok, mely összeg jövő hétfőn fog a budai orsz főpénztárnál kifizettetni. — (Széchenyi Ödön gróf), mint már írtuk, a mult héten a gőzhajózásból vizsgát tevén, jelenleg okleveles kapitány. A nemes gróf pár nap előtt személyes látogatásával tisztelte meg a „Magyarország anyagi érdekei“ szerkesztőjét, s nem csak beírta magát a magyar gőzhajótársaság részvényesei közé, hanem kapitányi szolgálatát is felajánlotta a társaságnak azon esetben, ha a rendes kapitányok egyike vagy másika akadályozva lenne. Az ifjú grófot a magyar gőzhajótársaság legközelebbi közgyűlése az igazgatótanács tagjává megválasztotta. — Az „I. T.“ hiteles forrásból veszi azt a tudósítást, hogy Jekelfalussy Vincze legutóbb kinevezett pozsonyi nagyprépost székesfehérvári püspökké van kinevezve. A „Sürgöny“ nov. 11-ik száma írja, hogy a pesti takarékpénztár elnökét Hajós Jánost királyi tanácsosnak nevezték ki. Látszik, hogy tudósítónak nem sok ügye lehet nevezett pénztárnál, mert különben tudta volna hogy nem János az elnök hanem József. — (Engel szobrász hazánkfia) Rómából Pestre érkezett, Széchenyi szobrának műértök véleményei szerint módosított mintájával,mely nemsokára közszemlére ki fog állíttatni. — (A ,,Komló“-t) Szabadi (Frank) Ignácz bérelte ki, s f. hó 28-án megnyitja. — (A dunai rakpart) alsó részében nov. 16-án illeeztetett be az utolsó kő. Az egész óriási munkát , kevés apróbb mellékmunkálatok kivételével, melyek legközelebb fognak teljesítetni, befejezettnek lehet tekinteni. Az építkezésről mely 1864-ben vette kezdetét, a következő adatokat olvassuk : Az összes építkezési munka 656,000 frtra volt számítva, kellett pedig csak 628,000 frt. A quai- és belső falazat, valamint a lépcsőzetekhez használt kövek tömege 109,300 köblábat teszen ; a többi falazathoz 1800 köböl kő és tégla kellett, továbbá 1450 köböl beton; töltésre 24000 köböl kavics ; vasanyagban elfogyott rácsozatra, tuskókra sat. vagy 3000 mázsa ; bevezetett 2386 db. karezölöp és 800 db. körezölöp. Vízmentes cement egészben vagy 40.000 mázsa használtatott el. Pestnek van most egy 800 öl vagyis németmérföldnyi hosszú rakpartja. Az alsó rakparti munkálatoknál megtakarított összegen, egy a rakparttal összefüggésben álló 76 öl hosszú lépcsőzet fog fölállíttatni 24 lépcsővel 2—2 öl szélességben, mely az összes gyümölcs és élelem árusok számára elegendő. Az egész építkezésnél a legkisebb baleset sem fordult elő, habár 120 mázsányi köveket kellett is elhelyezni. Az összes munka Reiter Ferencz kir. főmérnök úr tervei szerint és ugyanannak felügyelete alatt történt . Az építkezési munkák gyors előhaladását leginkább köszönhetni Diescher József építésznek, kinek ismét Holzspach Jakab úr járt kezére, s a munkavezető mérnöknek Wohlfarth Henrik urnak. A szerződésileg megállapított építkezési idő csak jövő májusra telik le. A rakpart gyorsabb befejezése azon előnyére szolgál a városnak, hogy ez már most adhatott el több ottani háztelket, miből tetemes összegeket kapott. — A „P. L.“, mely az adatokat közli, méltán mondja, hogy a lakosság örökre sajnálni fogja a rakpart beépítését. — (A legmagyarabb kávéház.) A legmagyarabb kávéház, egy helybeli lap állítása szerint , a redoute kávéháza. A kávés maga, családja és összes személyzete mind magyarok, s a különféle italok nevezetei ott magyarul hangzanak a személyzet szájából. Ez Pesten a ritkaságok közé tartozik. (Hivatalos krajczáros lapok.) Mint a „Presse“ értesül, január 1-jével Zágrábban a „Deutsche Agramer Ztg. ,“ Triesztben a „Diavoletta“ czímet viselő krajczáros lapok indulnak meg. — Komáromból írják lapunknak, hogy nemrég a hetényi és Szentpéteri pusztákon, Komáromon át marhavészes ökröket hajtottak át a Dunán túlra, s ennek folytán már most Komáromban és környékén is hullanak a marhák. Történt pedig ez a keresztülhajtás helytartótanácsi rendelet ellenére. Mindenesetre szigorú büntetést érdemelnek azok, kik megengedték. — Brockhausnál Lipcsében Fessier „Magyarország története“ (előszóval ellátva Horváth Mihály által) új kiadásban jelen meg füzetenkint 1 ft 40 krjával. Ezen uj kiadás teljes példánya 20—24 ftba kerülend, holott a régi kiadást antiquariusoknak 40—50 ftjával is szívesen vették. Megrendeléseket elfogad Lampel Róbert könyvkereskedése (váczi utcza 12. sz.). — (Halálozás.) Részvéttel vettük Kalocsáról a következő gyászjelentést : Massin József, a kalocsai főkáptalan urod. ügyésze, a magyar földhitelintézet V. bizottm. jegyzője, hites köz- és váltó ügyvéd f. évi nov. 14-kén esti 6 órakor, hosszas betegség folytán, a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után, élte 53-ik, házasságának 30-ik évében, jobb létre szenderült. Elhunytát mély fájdalommal jelentik, neje : szül- Kovács Teréz, gyermekei : Gajáryné, szili. Milassin Ilma, Vilmos, Imre, Mathild, József és Lajos, veje : Gajáry Antal, unokái : Géza, Béla, Irén, testvérei: Milassitz Zsigmond, Lidia és Antonia özvegy Scossáné. A boldogultnak hilt tetemei nov. 16-kán délután 4 órakor tétettek le örök nyugalomra. Béke hamvainak ! — Pozsonyból arról értesittettünk, hogy ott Koren József joghallgató — vegyes költeményeit egybegyűjtve , a mindkét nembeli ifjúság számára . „Nyiló-rózsák“ neve alatt szándékozik a jövő évi január közepén kiadni ama szép és nemes czélból, hogy az ebből bejövendő tiszta jövedelem felét a szegedtájéki szűkölködők, a másik felét pedig a múlt nyáron tűzkárosult esztergomi szegényebb sorsnak fölsegélyezésére fordítja. Minthogy pedig a kiállításhoz szükséges minden költséget barátai fedezendik, ennélfogva tán reménylen lehet, hogy nemes törekvése sikerdús eredményű leend A méltányosság elvénél fogva ritka dicsérettel lehet a nagy világ előtt kijelenteni, hogy Pozsonyban, hol a tanulók ez évben különösen nagy számmal vannak, egy magán tudósítás szerint a szegény sorsú tanulók közül, a legszegényebb birtoktalan kapucinus szerzetesek, bár ők is az udvari cselédeken kívül 40-en vannak, a folyó 186°/7-ik iskolai év alatt mégis naponkint 15 szegénysorsú tanulóval osztják meg ebéd és vacsora-adás által csekély alamizsnájukat a Jézus nevében- Kívánatos volna, ha a pozsoni kapucinus atyáknak e nemes tette mások keblében is megfogamzanék, minthogy több szegénysorsú tanuló conditiót egyátalán nem találhatott. — A keletkezőben levő „Abaujtornamegyei gazdasági egylet“ pártolói, az egylet élén álló Károlyi Ede gróf elnöklete alatt f. hó 14-én Kassán gyűlést tartottak, melyben — minthogy a már 1863-ban elkészített alapszabályokat a nm. magy. kir. helytartótanács megerősíteni nem akarta , hogy az egylet mielőbb megkezdhesse működését, ugyancsak a helytartótanács által mintául leküldött „aradi gazdasági egylet“ alapszabályai fogadtattak el kevés változtatással. Hő vágyuk lett volna jelenlevőknek az is, hogy a szintén most alakult „Lóverseny-egylet“ a gazd. egyletbe olvadjon ; de az aradi szabályok 44. § ban előforduló tilalomnál fogva, az e feletti tanácskozásban ereszkedni czéltalannak tartatott. (A bécsi magyar gyorsiró-egylet) legutóbb tartott havi gyűlésében , elhatározta, a magyar gyorsírás megtanulására ingyen-tanfolyamot nyitni. Az előadások az egylet helységében (beváros, Salvator utcza 10. sz. alatti Pazelféle keresk. tanintézetben) a téli hónapok alatt hetenkint kétszer, kedden és csütörtökön esteli 6 órakor Gidófalvy Géza, az egylet elnökhelyettese által fognak tartatni és jövő csütörtökön azaz nov. 22-én megkezdetni. A résztvevők keretnek a nevezett napon estel 6 órakor a fölemlített helyiségben az egylet elnökénél, Markovits Iván tanárnál jelentkezni. (Hirdetés:) Az országgyűlési gyakornokok testülete, több fontos tárgy elintézése végett, f. hó 25-én d.e. 9 órakor, az országház épületében közgyűlést tartani ; mit azon szives kéréssel van szerencsém tudatni a testületet t. ez. tagjaival, miszerint a fent kiirt helyen és időben, minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. — Pesten 1866 november 20-án Kovács Sebestyén Gyula elnök. — (C s i 1l a g h u 11 á s o k) Az 1833-diki év november 13-kán végbement nagymérvű csillaghullások, a csillagászoknak alkalmat nyújtottak kiszámítani, hogy e csillaghullások 33 év múlva ismét előfordulnak, miután földünk minden 33-ik év lefolyta után, eme kié világtestek csoportozatának körébe kerül. A tudományosan kiszámított nap f. évi nov. 13-ka volt. Kölnben, a nagyszerű égi tűzjáték csakugyan látható volt. F. hó 13-kán, az éj csendes nyugalmában mintegy 7010—8000 csillag hullott alá, melyek keletről nyugatra vevén irányzatukat, a röppentyűk legpompásabb színvegyületében, öt óra hosszat világították be a láthatárt. A látvány megható volt. A derült, tiszta éj után, reggelre vihar tört ki. — De nem csak Kölnben, hanem Felső Szent Iványon — Bácskában — is látták e nagyszerű tüneményt. Az „I. T.“-ját ugyanis arról tudósítják, hogy f. hó 13-ka éjjelén ott valódi csillageső volt. A csillagok — mint Kölnben — ott is keletről nyugatnak futottak, hálósűrűségben lepve el a láthatárt, eltűntekben fényes utat hagyva maguk után ; azután szétmállva, gyönyörű világoskék sziklacsoportozatokat mutattak. Francziaország több városában is látható volt e tünemény. — Beküldetett : Fenyitő törvényszéki eljárás iratpéldákkal. Bírák, ügyvédek s felek számára. Irta Kassay Adolf. Áraft, 40 kr. Kiadja Stolp Károly. — Lampel Róbert kiadásában megjelent: Latin és görög remekírók gyűjteménye, magyar jegyzetekkel iskolai használatra. I. Plato, Socrates védelme és Critója. Bevezetés és jegyzetekkel Ludwig, Cron és Deuschle nyomán ellátta V. Horváth Zsigmond, gymn. rendes tanár. Ára 60 ujkr. Szerkesztői üzenetek. — „A kormányzási rendszer tévedései.“ Sok dolog elmondható, de mégsem elmondandó. Némelyekről pedig már egészen fölösleges értekezni, miután az ellenkezőt alig vitatja meg valaki, azt is gyöngén. — „Követi hit és szózat.“ Mi czél volna elérve egy tavalyról elmaradt képviselőjelölti programm közlésével ? — Baranyavár. G. J. Azóta haladt a kérdés, s most más elemekkel szükséges vitáznunk. — „Egy szó az alvidékről.“ Sokszor el volt már mondva lapunkban. — L. Béla urnak. „A budai Nagy Antal-féle erdélyi zendülés“ mint történelmi tanulmány igen érdekes, és méltó, hogy önálló füzetben kiadassák, de annak egy politikai lap tárczájában közzététele okvetlenül tendentiózus emlékeztetésnek vétetnék, amitől ez idő szerint óvakodnunk kell. — Kassai levelezőnknek. Ne folytassuk már azt a szinfalr pert. Nem érdekli az a közönséget. — Tápió Szelére. A kérdéses ügyet nem egyenesen tetszett felfogni, ha T. Szelén bizonyos osztály tényleg fenyegetve volt, s e miatt folyamodott tettleges oltalomért, ezt nagyon jól tette, igaza volt, helyeseljük. De a torontáli eset egészen más. Ott senki sem fenyegette, senki sem bántalmazta az illetőket s mégis költött ürügy alatt fegyveres közbenjárásért folyamodtak ; — ez az, amit nem lehet menteni. Vétkeseket megtorolni s ártatlanokat bevádolni szerintünk nem azonos eset. — Laszkára. A második czikket közöljük, az elsőre nézve emlékeztetjük kegyedet ama bizonyos históriai „arany híd“-ra. Nemzeti színház. Ma nov. 22-re csütörtökre van kitűzve „Tévedt nő.“ (La Traviata). Opera 4 felvonásban. Irta Piává. Fordította Pataki. Zenéjét szerzette Verdi. Karmester : Erkel Gyula. Rendező : Böhm . Az előadásban a Gerstner báró 8. sz. cs. kir. gyalog sorezred zenekara is részt veend Az állatkert naponta reggel 8 órától esti 5 óráig nyitva van. Belépti dij 20 kr. gyermekek tiz éven alul felét. Naponkint zene. — Társas kocsik közlekednek az Erzsébet, Deák, József és Sebestyén térről. KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. A magyar bortermesztők és az orsz. magyar gazdasági egyesület szőlőmivelési szakosztálya 1866. évi nov. 13-án tartott közös értekezletének jegyzőkönyve. Korizmics László egyesületi alelnök ur hazafius meleg szavakban üdvözölvén a szép számmal összesereglett ügybarátokat, örömét fejezé ki a részvét ezen nyilvánulása felett, mely biztos záloga gyanánt tekinthető annak, hogy a hazai szőlőmivelés és borászat kellő felkarolás mellett mielőbb felküzdi magát azon fokra, melyre közgazdasági fontosságánál fogva hazánk termelésében hivatva van. Előterjesztő továbbá, miként az orsz. magyar gazdasági egyesületet több bortermelő arra kérvén fel, hogy szolgáltatna alkalmat szőlészeti szakosztályának hozzájárulása által egy országos, borászati értekezletre, az egyesület e hazafias felhívásnak teljes készséggel engedve f. é. oct. 11 én tartott igazg. választmányi ülésén a javaslatba hozott értekezlet megtartására a mai napot, vagyis nov. 13-át tűzte ki , oda utasítván egyszersmind szőlészeti szakosztályát, hogy az értekezlet menetének könnyítése végett a tanácskozás tárgyait és irányát körvonalazni s előlegesen is programmot készíteni szíveskednék. A szakosztály e megbízatását teljesitő f. hó 7-én több vidéki egybarát részvéte mellett megtartott ülésén, miért is egyesületi alelnök felkéré Somssich Fái urat, mint a szőlészeti szakosztály elnökét, hogy a jelen tanácskozást, mint a magyar bortermelők s az orsz. magyar gazd. egyesület szőlészeti szakosztálya közös értekezletét megnyitni s ismert bölcsességével vezetni szíveskednék. E felhívás egyhangú s átalános tetszéssel találkozván, Somssich Pál úr az elnöki széket elfoglalá s a felvitellel Morócz István egyesületi titkárt bízván meg, mindenekelőtt a szőlészeti szakosztály f. hó 7-én tartott Ülésének jegyzőkönyvét olvastatá fel. A szakosztályi jegyzőkönyv felolvasása után kiemeli elnök úr, hogy a hazai szőlőmivelés és borászat érdekében kívánatos teendők a szakosztály véleménye szerint 5 pontra sorozhatók; ezek ugyanis : 1) olyanok, melyek a kormány és törvényhozás terére tartoznak ; 2) melyek a termelők egyéni munkásságát követelik ; 3) ide tartozik a társulati szövetkezés is ; 4) a kereskedelmi hitel szilárdítása érdekében kívánatos ; s végül 5) azon teendők is, melyek a fogyasztó közönség körébe vágnak. Felkérte annálfogva elnök úr az értekezletet, hogy mindezen pontokat egymás után és külön tanácskozás alá venni s a szakosztályi véleményt helyeselve, vagy elvetve, módosítva vagy bővitve, a teendők iránt határozni méltóztatnék. Mely felhívásra az értekezlet a pontonkénti tárgyalásba bocsátkozván : 1. A kormány és törvénykezés részéről teendők közül: a) A bor kivitelének idegen országokba alkalmatos vámszerződések által lehetőleg könnyítése mélhatlanul szükségesnek ismertetett el. Boraink vámja jelenleg mindazon országok felé, hova borainkat vihetnők, oly magasak, hogy azokat tilalmi vámoknak lehet tekinteni. Számok igazolják ezen állítást. A fennálló beviteli vámok ugyanis : Angliában, ha a bor 18—26 erőfoknál nem erősebb (Sykes szerint), egy gallon (3*/^ bécsi font) után hordóban 1 schilling ; egy ausztriai akó után tehát 13 schilling (p'/a ezüst forint) ; a 18—26 erőfokon felüli s palaczkokban bevitt bornál minden gallontól 2 shilling 6 penny, egy akó után 15% forint. A német vámegyletben : 1 vám mázsa bor palaczkokban 8 tallért vagyis 12 forintot, hordóban 9 forintot fizet. 1865-dik év jul. 1-től fogva azonban csak 6 forint a vám mindennemű bortól. Oroszországban, ha hordókban vitetik be a bor, 3 pad azaz 1 akó után 10 forint fizetendő, palaczkokban 30 kopek vagyis 40 ujkr. minden palaczk után , tehát egy izezét számitva egy palaczkra 1 akó fizet 32 forintot. A tengeren bemenő közönséges bor csak 3 frt. 60 krt. fizet. Ez után vitetnek be általában a franczia borok, holott azok még egyéb kedvezményekben is részesülnek. Olaszországban, ha hordóban vitetik be a bor, s a szállítás, olasz hajón vagy szárazföldön történik, minden hectoliter 8 frankot, vagyis 1 bécsi akó 2 forintot, ha idegen hajón vitetik be , 3 forintot fizet. A Francziaországból hozott bor csak 1 forintot fizet. Palaczkokban szállítva minden palaczk után 20—30 centime a vám, vagyis 1 palaczkra 1 itezét számitva 1 akótól 6/2—10 forint. A Francziaországból hozott borra 30 forint vám van vetve. Törökországban, ha palaczkokban vitetik be a bor , minden palack után 64 centesim vagyis 26 ujkr., hordókban minden akka (2V3 font) után 10 kr. fizetendő. Egy mázsától tehát 4 V4 forint a beviteli vám. Magán után nyert közlemények szerint az ausztriai borok csak 3 piasztert vagyis 30 krt. fizetnének jelenleg akónként. Serbiában a közönséges borra 1 %—2 piaszter azaz 15—21 ujkr., palaczkonként 1*/2 ujkr.; a finomabb boroknál palaczkonként 14—28 para azaz 3‘/2—7 kr. a beviteli vám. Oláhországban 5°/» érték vám divatozik ; ehez járul ‘/a % fogyasztási adó, azonkívül minden palaczk közönséges bor 1, a pezsgő pedig 2 ezüst húszast tartozik fizetni, mint községi adót. Hordókban bevitt bor minden adó után 4 húszast fizet. Egyáltalán a közönségesebb boroknál a vám akónként 2—3, a jobb féléknél 28— 29 forintra rúg, mi csaknem egyenes prohibitio. Hollandiában a beviteli vám akónként 19— 20 forint, palaczkokban körülbelül 50 frt. Belgiumban egy hectoliter azaz 13/4 akó után hordóban 2 frank 40 centime, palaczkokban 100 db. után 14 frank 40 centime. Görögországban akójától 8—11 forint; Spanyolországban 20—40 frt. fizetendő; Sweizban 1 vám mázsa bor 15 frankot, hordókban csak 1’/a frankot fizet. Éjszakamerikában és Braziliában 50% érték vám áll fenn végre Francziaországban, hova természetesen legkevesebb bort remélhetünk kivihetni, 1 hectoliter vagyis 1% ausztriai akó után 25 centimé, azaz 10 ujkr.a beviteli vám. Ily vámokkal s épen azon országokban, hova kivitelre számíthatnánk, természetesen csak legjelesebb boraink küzdhetnek meg. Azért is szükségesnek látja az értekezlet hazai borászatunkat sújtó ezen körülményre a kormány figyelmét felhívni és ez érdemben szót emelni az országos magyar gazdasági egyesületet keresi meg. Igaz, hogy ha e részben segítni akar a kormány, kölcsönös vámszerződésekre kellene lépnie más országokkal is szintén engedményeket adni egy vagy más irányban , de annyi bizonyos, hogy borászatunknak jövőt csak oly módon lehet teremteni, ha a mostani magas vámok leszállíttatnak ; s hogy ezen, hazánk egyik fő jövedelmi forrásává fejlődhető üzlet, a borászat, a kormánynak ily gondoskodására a legnagyobb mérvben érdemes is, arról ma már mindenki meg van a hazában győződve, aki hazai borászatunkat csak némileg is figyelmére méltatta. A kormány és törvényhozás teendői közé tartozik : b) a szőlődézszaa-váltság s a regálék és egyéb a szőlőművelés és bortermelésre nehezedő terhek megszüntetésének mielőbbi elintézése is. Miután a feudális viszonyok 1848-ban megszűntek, nem lehet, hogy e kérdések megoldásától a földesurak idegenkednének, s kik ezt teszik, nem ismerik saját érdekeiket, s nem számoltak a jövővel. E kérdések elintézése annál kevesebb nehézséggel is találkoznék, miután ez irányban már vannak igen becses megállapodások, s a magyar földhitelintézet is fölajánlotta közvetítését szőlődézsma váltságokra, miáltal a szegényebb köznépnek is igen könnyű út van nyitva arra, hogy tartozását leróhassa ; s hogy mindezek daczára oly lassan haladt előre eddig a szőlődézsma váltság, annak valóban a kellő támogatás hiányában kell okát keresni. A szőlészeti ipart zsibbasztó ezen akadálynak mielőbbi elhárítása végett annálfogva az értekezlet az orsz. magy. gazd. egyesületet kéri fel, hogy a szőlődézsma-váltság, s egyéb fentemlített terhek égető kérdésének, a méltányosság határai között törvényhozás útján mielőbbi megoldása iránt .