A Hon, 1866. november (4. évfolyam, 252-276. szám)

1866-11-22 / 269. szám

vélyesebb egyetértést látja Páris és Madrid közt. Ezen kitüntetés egyed­üli oka, hogy Mon mint spa­nyol, a császárné földije, ennek névnapi ünnepé­lyére lett hivatalos. Pária, nov. 17. (Prevost-Paradol vé­­d­elmezi a spanyol kormányt.) A „Köln. Ztg.“ nak írják: A mai „Debatte“ egy czikke, melyet Prevost-Paradol irt, némi bámulatot kelt. Guizot ezen tanítványa, mint a jelenlegi spanyol kormány védője lép fel. Ő ugyan nem ért egyet azon szigorral, melylyel Narvaez különösen a sajtó ellen fellép, de úgy találja, hogy joga van a kamarák által reá ruházott rendkívüli hatalmat felhasználni, hogy a katonai lázadás megújulását lehetlenítse, és hogy elérje azt, miszerint a pol­gári társaság ne zavartassék meg minden nap egy becsvágyó ezredes vagy tbk. által. Mi a katonai láza­dást illeti, Prevost-Paradosnak teljesen igaza van. Hogy azonban a spanyol kormány jelen eljárását he­lyesli, ennek annál is inkább fel kell tűnni,miután ő oly erélyes ellene azon uralkodásnak,melyet dec. 2- ka szintén a nyugalom és rend biztosítására ala­pított és mely koránsem idézte elő a klerikális és szabadelvűség ellenes reactiót, melynek jelen­ben Spanyolország ki van téve. Prevost-Parados a Spanyol kamarák szavazatát hozza fel, hogy Nar­­vaezt és társait tisztázza. Decz. 2 ka mellett pe­dig, ha mindjárt utólagosan is, az adóképes lakos­ság egy tizede nyilatkozott. Pár­is, nov. 17. (C z­áf o 1 a t.) Az itteni szer­kesztőségeknek a minisztérium sajtóosztályzatában ma kijelentetett, hogy a londoni „International“ azon hírét,­­­ miszerint Miksa császár kírül vevén Castelnau­tak jöttét, hogy ne kellessék III. Napó­leon küldöttét fogadnia a fővárosból eltávozott, ne közöljék, miután hivatalos jelentés e tárgyban nem érkezett be. (Lásd vasárnapi táviratunkat.) Pária, nov. 18. (Mexikó nem császár­ság többé.) Az „Avenir National“ mondja: ha a londoni és newyorki sürgönyökben bízhatunk, akkor Mexikóban nincs többé császárság. Miksa császár megtudván,hogy Castelnautlik Veracruzba megérkezett, azonnal elhagyta Mexikót s azóta Miramare felé hajóz. Mexikóból távoztakor Ba­zaine tanagyot ideiglenes kormányzóvá nevezte s a minisztérium e kinevezésről értesülvén, tömege­sen lemondott. Castelnau­triak találkozott Miksa császárral az utón, s midőn Mexikóba érkezett, ő vette át a kormányzatot és Bazaine­tanagy a csa­patok vezérlését. A hirnök távozásakor ostromál­lapot hirdettetett ki s a városban nagy volt az iz­gatottság. — A mexikói császárság 1863. julius 10-ikén alapittatván s 1866. oct. 23-dikán vég­ződvén, 3 évig, 3 hóig és 13 napig tartott. Spanyolország. (A királyné elutazá­sának sejtett okai.) Mint a „Temps“ nak Madridból írják, ott a királynénak Barcellonába leendő utazása sokféle magyarázatok tárgyául szol­gál. — Némelyek állítják, hogy a királyné oda várná a pápát, mások , hogy megunva a kormány­zást, Kris­tina királynéval hajóra ülne Franczia­­országba menendő, — többek , hogy a decentra­­lisatio rendszere avattatnék fel, mi azzal kezdőd­nék, hogy a királyné egy időre Katalonia főváro­sában székelne — s ez utolsó a legvalószinütlenebb. Esti posta. B­é­c­s, nov. 20. (Miksa császár távozá­sa Mexikóból.) Miután a tengeralatti távirda Miksa császárnak oet. 23-kán történt elutazását Mexicoból Vera­ Cruzba még mindeddig nem ha­zudtolja meg, másrészről pedig Bécsben és Páriá­ban ezen hír félhivatalosan apokryphnek monda­tik, egyelőre közöljük, mily forrásból ered a Miksa császár elutazásáról szóló newyorki hit, Juarez követe Washingtonban, Romero, Vera­ Cruzból October 26-ról kelt levelet kapott, mely ekkép szól : „Miksa császár folyó hó 23-án elhagyta Mexikó városát, miután Bazaine tunok javára szóbelileg (verb­ally) lemondott. Bazaine a császárt rábe­szélni iparkodott, hogy Castelnau tbk megérkezé­séig halaszt­aná el két napra elutazását, de a csá­szár ezt megtagadta és 800 osztrák által kisérve, hogy a Castelnau tábornokkal való találkozást el­kerülje — kerülő utakon — Orizabába ment. Az utóbbi helyet a császár tegnap (october 25-dikén) érte el és ma ide (Vera­ Cruzba) várják. Az osztrák naszád „Dandolo“ kapitánya mondja, hogy a csá­szár azonnal megérkezése után Európába akar vi­torlázni. Azt beszélik, hogy Miksa császár ma Orizabában manifestumot fog közrebocsátani. „Castelnau ezredes Mexicoba a császár elutazta után mindjárt megérkezett és azonnal elfoglalta a palotát, s kezébe vette a kormánygyeplőt. Azon franczia katonákat, kik Miksa császár zászlója alá sorakoznak, Castelnau tbk a hazatérésre utalva- Diaz Porfirio, Juarez-párti tbk. Quata városát el­foglalta és vele együtt minden üteget, lőkészletet őrséget s élelmi­szert.“ Ezen értesítést küldte Romero, Seward állam­titkárnak s ez annyival kevesbbé vonatik kétség­be, mivel Miksa császár eltávozása napról napra valószínűbb lett. Ezen részletek táviratoztattak nov. 5­-6-án a new-yorki lapoknak is; megfoghat­­lan , hogy a hazai távírdánál fogva egy európai kormány sem kapott sem megerősítő sem tagadó tudósítást. Párisban bizonyosan tudják : űriben áll a dolog, és miután a „Moniteur“ hallgat, Romero bizonyosan jól volt értesülve. Bécs, nov. 20. (Beust sürgönye a vám és kereskedelmi viszonyok ránéz­ve) A „P. Lt.“ nak írják : Miceo Benedetti ar Berlin­be visszajött, az ottani külügyi hivatalban Bis­marck gr. helyettesével először is az észak-schles­­wigi szavazati kérdést hozta szóba. Az illető prá­gai szerződésre emlékeztetés azonban, igen kímé­letes és barátságos volt, kivévén a tolakodást.­­ A tartalma után már köztudomású azon sürgöny, melyet Beust nov. 8-án a berlini követhez küldött, rövidsége daczára is oly jelentékeny okirat és oly világosan jellemei az itteni Poroszország iránti szel­lemet, mikép annak részletezése közérdekű. A sür­göny a prágai egyezmény 13-ik czikkére vonatko­zik, miszerint a jövőbeni kereskedelmi politika viszonyaira nézve, mihelyt lehet, alkudozások kez­­dendők és utasítja a császári követet, hogy — miu­tán mindkét részről óhajtandó azon bizonytalanság megszüntetése, melyet az egykori vám és kereske­delmi szerződések hathavi felmondási idejének érvényben tartása okozott , ezen fontos kérdést mielőbb hozná szóba és tudná ki : a porosz kor­mány az említett békeszerződések következtében mikor és mennyire volna hajlandó előmenni. Bécs, nov. 21. (Egy osztrák fregattá C­­ V­i­t­a-V­ecchiánál; ágyukká öntendő harangok) Civita-Vecchiából jelentik: Egy csász. osztrák fregatott várnak ide, mely a római osztrák követ rendelkezése alá bocsáttatik. — Montenegróból pedig írják : Sándor császár a mon­tenegrói fejedelemnek negyven darab templom harangot adott ajándékba, melyek Cettinjében ágyuknak volnának átöntendők. Berlin, fi­ év. 19. (Czáfolat; személyi hirek.) A „Nordd. Alig. Ztg“ megc­áfolja azon tudósításokat, melyek szerint a kormány az Ülés­szak folyamában a miniszterfelelősségi törvényt terjesztené elő, és hogy az új országok közigazga­tási szervezetét illetőleg határozatok keltek volna. A „Kreutzig“ jelenti : A király szerdán délben Blankenburgba utazik, a koronáiig holnap reggel. Bismarck gr. e hét végével visszajő. Florencz. (Kiszemelt küldött a Va­tikán részére.) Mint a „Liberté“-nek florencz­­ből írják, Domenico Berti, a közoktatási minisz­ter, külön küldetéssel menne Rómába, hogy a pá­pát a kivándorlás tervéről lebeszélje . Florencz­­ben a sz. atya helybenmaradására most nagy súlyt fektetnek. Berti nem volna ügyes választás ; ezen miniszter előbb theologiai tanulmányokkal foglal­kozott, és megírta „sz. Ágoston életét,“ Páris. (Az orosz-p­orosz szövetség.) A „Revue des deux Mondes“-ban Forcade is szó­ba hozza az orosz porosz szövetséget,melynek néze­te szerint, mindazok előtt alaposnak kell feltárni, kik Orosz-és Poroszország katonai és politikai másfélszázados történetét ismerik . II Frigyes oltot­ta be a porosz vérbe az orosz szövetség elvét és ezen hagyományok ezen udvarok rokonsága által még meg is szilárdulnak. A „Hon“ Hun­gáotársírigönye, Zágráb, nov. 21. A mai országos ülésben a horvát és magyar országos küldöttség közt Pes­ten folytatott és írásban felvett tárgyalásokra vonatkozó iratok felolvastatván, azoknak kinyo­mtatása és a képviselők közötti kiosztása elha­tároztatott. Florencz, nov. 21. A mai „Italie“ irja: Az olasz kormány a pápai államadósságnak aránylagos részét — a mint az 1860 ig állott — elvállalja; az 1860. utáni adósság consolidál­­tatni fog, s ettől Olaszország fizetendi a kama­tokat. Azonban csak az utolsó évi kamatok fog­nak készpénzben kifizettetni. — Persano ad­miral dec. 1-jén fog a törvényszék előtt meg­jelenni. Belgrád, nov. 21. Szerbiává Portától közvetle­nül azt követeli hogy az összes várakat,főkép pe­dig Belgrádot hagyja oda. Táviratok. Berlin, nov. 20. A „Nordd. Alig. Ztg“ meg­hazudtolja a Poroszország és hannoveri király közt folyt alkudozásokról szárnyaló híreket, a­z utóbbinak lemondását illetőleg. — Ugyanaz­on lap meghazudtolja azon híreket, mintha porosz herczegek Hannover, Wiesbaden és Kasselbe költöznének. Florencz, nov. 80. Fleury tbk ideérkezett ; Odo Russell visszatért Romába. — A község csütörtökön Velencze képviselőinek tiszteletére, kik a királyt kisérik, banqnettet rendez. P­á­r­i­s, nov. 21. A „Moniteur“ bulletinjében ezeket mondja : Báró Ricasoli körjegyzékéből Rómára vonatkozólag megint az tűnik ki, hogy az olasz kormány szilárdul el van határozva, a szeptemberi egyezményt legális módon végre­hajtani s annak stipulatióit tiszteletben tartani. Athén, nov. 18. Korfuban, keleti s nyugati Görögországban, három főparancsnokság alakit­­tatik. A hadügyminiszter egy millió drachmát kér hadiszerekre. A kamra egybe fog hivatni. Konstantinápoly, nov. 18. A kandiai filkelők maradványa az Ida-hegységbe húzó­dott vissza ; ellenök expeditio készíttetik elő. Még folyvást sokan hódolnak meg ; a parasztok a fölkelés fejeit kiszolgáltatják. Yahia basa, ki súlyosan megsebesült, sebei­ben meghalt. A „Société générale“ a moldva oláh kölcsön­­höz 85 ezer lírával járult. Koniahban erős földrengést tapasztaltak. A kolera itt ismét felmerült. A török kormány a közigazgatási személy­zet számának leszállításával megtakarításokat eszközöl s az adók fölemelése által szaporítja bevételeit. A „Levant Herald“ szerkesztője ellen, azon czím alatt, hogy a kandiai fölkelésről hamis hí­reket terjesztett, sajtóper indíttatott. Újdonságok. Pest, nov. 21. — Az irók egyletének megalakítása ügyében vasárnap délelőtti 10 órakor újból érte­kezlet tartatik a „Hon“ szerkesztőségében. A ki­küldött bizottság már elkészült az alapszabály tervezettel. A csatlakozni kívánók számára nyitva állanak minden szerkesztőségnél az aláírási ívek. — (A pest-losonczi vasuttársulat) igazg. választmánya már teljesen megalakult, s majdnem naponkint tart tanácskozást, melyekben gr. F­o­r­g­á­c­h Antal távollétében W­o­d­i­a­n­e­r Albert szokott elnökölni. — Miután a Schuller­­féle conto már az előbbeni bizottság által liqui­­dáltatott, s a társaság többi kisebb hitelezői na­­gyobbára Pesten laknak, ezen ügyek elintézésére, mint a „P. L “ ban olvassuk, bizottság alakítta­tott, mely gróf Festetics Béla, gróf Zichy Jenő s Winter S. urakból áll. E bizottság már nevezetes­ tételeket utalványozott kifizetésre. Minthogy a vasút kiépítése gyorsan előre halad, Rinner főfel­ügyelő, csász, tanácsos Bécsből már Pestre érke­zett, hogy az egész pest-tarjáni vonalon megte­kintse a munkálatokat. F. hó 24-ke s 26-ka kö­zött az igazgató-választmány összes tagjai Bécs­ben gyűlnek össze, hogy a társulat czégjének a „magyar északi vasút“ elnevezésre való átváltoz­tatását s ez újabb czégnek kereskedelmi bejegyez­tetését eszközöljék. A kezelés szervezése, a kő­szén árszabálya, valamint a vasút megnyitásának részletei szintén ekkor fognak megállapittatni. A társulat számára újabban is 400,00'r ft illeték utalványoztatok, mely összeg jövő hétfőn fog a budai orsz főpénztárnál kifizettetni. — (Széchenyi Ödön gróf), mint már írtuk, a mult héten a gőzhajózásból vizsgát tevén, jelenleg okleveles kapitány. A nemes gróf pár nap előtt személyes látogatásával tisztelte meg a „Ma­gyarország anyagi érdekei“ szerkesztőjét, s nem csak beírta magát a magyar gőzhajótársaság rész­vényesei közé, hanem kapitányi szolgálatát is fel­ajánlotta a társaságnak azon esetben, ha a rendes kapitányok egyike vagy másika akadályozva len­ne. Az ifjú grófot a magyar gőzhajótársaság leg­közelebbi közgyűlése az igazgatótanács tagjává megválasztotta. — Az „I. T.“ hiteles forrásból veszi azt a tudó­sítást, hogy Jekelfalussy Vincze legutóbb kinevezett pozsonyi nagyprépost székesfehérvári püspökké van kinevezve.­­ A „Sürgöny“ nov. 11-ik száma írja, hogy a pesti takarékpénztár elnökét Hajós Jánost kirá­lyi tanácsosnak nevezték ki. Látszik, hogy tudósí­tónak nem sok ügye lehet nevezett pénztárnál, mert különben tudta volna hogy nem János az elnök hanem József. — (Engel szobrász hazánkfia) Ró­mából Pestre érkezett, Széchenyi szobrának mű­ér­­tök véleményei szerint módosított mintájával,mely nemsokára közszemlére ki fog állíttatni. — (A ,,Komló“-t) Szabadi (Frank) Ignácz bérelte ki, s f. hó 28-án megnyitja. — (A dunai rakpart) alsó részében nov. 16-án illeeztetett be az utolsó kő. Az egész óriási munkát , kevés apróbb mellékmunkálatok ki­vételével, melyek legközelebb fognak teljesítet­ni, befejezettnek lehet tekinteni. Az építkezésről mely 1864-ben vette kezdetét, a következő adato­kat olvassuk : Az összes építkezési munka 656,000 frtra volt számítva, kellett pedig csak 628,000 frt. A quai- és belső falazat, valamint a lépcsőze­­tekhez használt kövek tömege 109,300 köblábat teszen ; a többi falazathoz 1800 köb­öl kő és tég­la kellett, továbbá 1450 köböl beton; töltésre 24000 köb­öl kavics ; vasanyagban elfogyott rácso­zatra, tuskókra sat. vagy 3000 mázsa ; bevezetett 2386 db. karezölöp és 800 db. körezölöp. Vízmen­tes cement egészben vagy 40.000 mázsa használta­tott el. Pestnek van most egy 800 öl vagy­is né­­metmérföldnyi hosszú rakpartja. Az alsó rakparti munkálatoknál megtakarított összegen, egy a rak­parttal összefüggésben álló 76 öl hosszú lépcsőzet fog fölállíttatni 24 lépcsővel 2—2 öl szélességben, mely az összes gyümölcs és élelem árusok számá­ra elegendő. Az egész építkezésnél a legkisebb bal­eset sem fordult elő, habár 120 mázsányi köveket kellett is elhelyezni. Az összes munka Reiter Fe­­rencz kir. főmérnök úr tervei szerint és ugyanan­nak felügyelete alatt történt . Az építkezési mun­kák gyors előhaladását leginkább köszönhetni Die­scher József építésznek, kinek ismét Holzspach Jakab úr járt kezére, s a munkavezető mérnök­nek Wohlfarth Henrik urnak. A szerződésileg meg­állapított építkezési idő csak jövő májusra telik le. A rakpart gyorsabb befejezése azon előnyére szol­gál a városnak, hogy ez már most adhatott el több ottani háztelket, miből tetemes összegeket kapott. — A „P. L.“, mely az adatokat közli, méltán mondja, hogy a lakosság örökre sajnálni fogja a rakpart beépítését. — (A legmagyarabb k­á­v­é­h­á­z.) A leg­magyarabb kávéház, egy helybeli lap állítása sze­rint , a redoute kávéháza. A kávés maga, családja és összes személyzete mind magyarok, s a külön­féle italok nevezetei ott magyarul hangzanak a személyzet szájából. Ez Pesten a ritkaságok közé tartozik.­­ (Hivatalos krajczáros lapok.) Mint a „Presse“ értesül, január 1-jével Zágrábban a „Deutsche Agramer Ztg. ,“ Triesztben a „Dia­­voletta“ czímet viselő krajczáros lapok indul­nak meg. — Komáromból írják lapunknak, hogy nemrég a hetényi és Szentpéteri pusztákon,­­ Ko­máromon át marhavészes ökröket hajtottak át a Dunán túlra, s ennek folytán már most Komárom­ban és környékén is hullanak a marhák. Történt pedig ez a keresztü­lhajtás helytartótanácsi rende­let ellenére. Mindenesetre szigorú büntetést érde­melnek azok, kik megengedték. — Brockhausnál Lipcsében Fessier „Ma­gyarország története“ (előszóval ellátva Hor­váth Mihály által) új kiadásban jelen meg füze­­tenkint 1 ft 40 krjával. Ezen uj kiadás teljes pél­dánya 20—24 ftba kerülend, holott a régi kiadást antiquariusoknak 40—50 ftjával is szívesen vet­ték. Megrendeléseket elfogad Lamp­el Róbert könyvkereskedése (váczi utcza 12. sz­­.). — (Halálozás.) Részvéttel vettük Kalocsá­ról a következő gyászjelentést : M­­­­­a­s­s­i­n Jó­zsef, a kalocsai főkáptalan urod. ügyésze, a ma­gyar földhitelintézet V. bizottm. jegyzője, hites köz- és váltó ügyvéd f. évi nov. 14-kén esti 6 óra­kor, hosszas betegség folytán, a haldoklók szent­ségeinek ájtatos felvétele után, élte 53-ik, házas­ságának 30-ik évében, jobb létre szenderült.­­ Elhunytát mély fájdalommal jelentik, neje : szül- Kovács Teréz, gyermekei : Gajáryné, szili. Milas­­sin Ilma, Vilmos, Imre, Mathild, József és Lajos, veje : Gajáry Antal, unokái : Géza, Béla, Irén, testvérei: Milassitz Zsigmond, Lidia és Antonia özvegy Scossáné. A boldogultnak hilt tetemei nov. 16-kán délután 4 órakor tétettek le örök nyu­galomra. Béke hamvainak ! — Pozsonyból arról értesittettünk, hogy ott Koren József joghallgató — vegyes költeményeit egybegyűjtve , a mindkét nem­beli ifjúság számára . „Nyiló-rózsák“ neve alatt szándékozik a jövő évi január közepén kiadni ama szép és nemes czélból, hogy az ebből bejövendő tiszta jövedelem felét a szegedtájéki szűkölködők, a másik felét pedig a múlt nyáron tűzkárosult esztergomi szegényebb sorsnak fölsegélyezésére fordítja. Minthogy pedig a kiállításhoz szükséges minden költséget barátai fedezendik, ennélfogva tán reménylen­ lehet, hogy nemes törekvése siker­­dús eredményű leend­ A méltányosság elvénél fogva ritka dicsérettel lehet a nagy világ előtt kijelenteni, hogy Pozsonyban, hol a tanulók ez évben különösen nagy számmal vannak, egy ma­gán tudósítás szerint a szegény sorsú tanulók kö­zül, a legszegényebb birtoktalan kapucinus szer­zetesek, bár ők is az udvari cselédeken kívü­l 40-en vannak, a folyó 186°/7-ik iskolai év alatt mégis naponkint 15 szegénysorsú tanulóval osztják meg ebéd és vacsora-adás által csekély alamizsnájukat a Jézus nevében- Kívánatos volna, ha a pozsoni kapucinus atyáknak e nemes tette mások keblében is megfogamzanék, minthogy több szegény­sorsú tanuló conditiót egyátalán nem találhatott. — A keletkezőben levő „Abaujtornamegyei gazdasági egylet“ pártolói, az egylet élén álló Károlyi Ede gróf elnöklete alatt f. hó 14-én Kas­sán gyűlést tartottak, melyben — minthogy a már 1863-ban elkészített alapszabályokat a nm. magy. kir. helytartótanács megerősíteni nem akarta , hogy az egylet mielőbb megkezdhesse működését, ugyancsak a helytartótanács által mintául lekül­dött „aradi gazdasági egylet“ alapszabályai fogad­tattak el kevés változtatással. Hő vágyuk lett volna jelenlevőknek az is, hogy a szintén most alakult „Lóverseny-egylet“ a gazd. egyletbe ol­vadjon ; de az aradi szabályok 44. § ban előfor­duló tilalomnál fogva, az e feletti tanácskozásban ereszkedni czéltalannak tartatott.­­ (A bécsi magyar gyorsiró-egyle­t) legutóbb tartott havi gyűlésében , elhatározta, a magyar gyorsírás megtanulására ingyen-tanfo­­lyamot nyitni. Az előadások az egylet helységé­ben (beváros, Salvator­ utcza 10. sz. alatti Pazel­­­féle kere­sk. tanintézetben) a téli hónapok alatt he­­tenkint kétszer, kedden és csütörtökön es­teli 6 órakor G­i­d­ó­f­a­l­v­y Géza, az egylet elnök­helyettese által fognak tartatni és jövő csütörtö­­kön azaz nov. 22-én megkezdetni. A résztvevők keretnek a nevezett napon estel­ 6 órakor a föl­­említett helyiségben az egylet elnökénél, Marko­­vits Iván tanárnál jelentkezni.­­ (Hirdetés:) Az országgyűlési gyakorno­kok testülete, több fontos tárgy elintézése végett, f. hó 25-én d.e. 9 órakor, az országház épületében közgyűlést tartani ; mit azon szives kéréssel van szerencsém tudatni a testületet t. ez. tagjaival, miszerint a fent kiirt helyen és időben, minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. — Pesten 1866 november 20-án Kovács Sebestyén Gyula elnök. — (C s i 1l a g h u 11 á s o k) Az 1833-diki év no­vember 13-kán végbement nagymérvű csillaghul­lások, a csillagászoknak alkalmat nyújtottak kiszá­mítani, hogy e csillaghullások 33 év múlva ismét előfordulnak, miután földünk minden 33-ik év lefolyta után, eme kié világtestek csoportozatának körébe kerül. A tudományosan kiszámított nap f. évi nov. 13-ka volt. Kölnben, a nagyszerű égi tűz­­játék csakugyan látható volt. F. hó 13-kán, az éj csendes nyugalmában mintegy 701­0—8000 csil­lag hullott alá, melyek keletről nyugatra vevén irányzatukat, a röppentyűk legpompásabb szín­­vegyületében, öt óra hosszat világították be a láthatárt. A látvány megható volt. A derült, tisz­ta éj után, reggelre vihar tört ki. — De nem csak Kölnben, hanem Felső Szent Iványon — Bácská­ban — is látták e nagyszerű tüneményt. Az „I. T.“-ját ugyanis arról tudósítják, hogy f. hó 13-ka éjjelén ott valódi csillageső volt. A csillagok — mint Kölnben — ott is keletről nyugatnak futot­tak, hálósűrűségben lepve el a láthatárt, eltűntek­ben fényes utat hagyva maguk után ; azután szét­­mállva, gyönyörű világoskék sziklacsoportozato­­kat mutattak. Francziaország több városában is látható volt e tünemény. — Beküldetett : Fenyitő törvényszéki eljárás iratpéldákkal. Bírák, ügyvédek s felek számára. Irta K­a­s­s­a­y Adolf. Ára­­­ft, 40 kr. Kiadja Stolp Károly. — Lamp­el Róbert kiadásában megjelent: Latin és görög remekírók gyűjteménye, magyar jegyzetekkel iskolai használatra. I. Plato, Socra­tes védelme és Critója. Bevezetés és jegyzetekkel Ludwig, Cron és Deuschle nyomán ellátta V. Hor­váth Zsigmond, gymn. rendes tanár. Ára 60 ujkr. Szerkesztői üzenetek. — „A kormányzási rendszer tévedései.“ Sok dolog elmondható, de még­sem elmondandó. Né­melyekről pedig már egészen fölösleges értekezni, miután az ellenkezőt alig vitatja meg valaki, azt is gyöngén. — „Követi hit és szózat.“ Mi czél volna elérve egy tavalyról elmaradt képviselőjelölti programm közlésével ? — Baranyavár. G. J. Azóta haladt a kérdés, s most más elemekkel szükséges vitáznunk. — „Egy szó az alvidékről.“ Sokszor el volt már mondva lapunkban. — L. Béla urnak. „A budai Nagy Antal-féle erdélyi zendülés“ mint történelmi tanulmány igen érdekes, és méltó, hogy önálló füzetben kiadassák, de annak egy politikai lap tárczájában közzététele okvetlenül tendentiózus emlékeztetésnek vétetnék, a­mitől ez idő szerint óvakodnunk kell. — Kassai levelezőnknek. Ne folytassuk már azt a szinfalr pert. Nem érdekli az a közönséget. — Tápió Szelére. A kérdéses ügyet nem egye­nesen tetszett felfogni, ha T. Szelén bizonyos osz­tály tényleg fenyegetve volt, s e miatt folyamodott tettleges oltalomért, ezt nagyon jól tette, igaza volt, helyeseljük. De a torontáli eset egészen más. Ott senki sem fenyegette, senki sem bántalmazta az illetőket s mégis költött ürügy alatt fegyveres közbenjárásért folyamodtak ; — ez az, a­mit nem lehet menteni. Vétkeseket megtorolni s ártatlano­kat bevádolni szerintünk nem azonos eset. — Laszkára. A második czikket közöljük, az elsőre nézve emlékeztetjük kegyedet ama bizo­nyos históriai „arany híd“-ra. Nemzeti színház. Ma nov. 22-re csütörtökre van kitűzve­ „Tévedt nő.“ (La Traviata). Opera 4 felvonásban. Irta Piává. Fordította Pata­ki. Zenéjét szerzette Verdi. Karmester : Erkel Gyula. Rendező : Böhm . Az előadásban a Gerst­­ner báró 8. sz. cs. kir. gyalog sorezred zenekara is ré­szt veend­ Az állatkert naponta reggel 8 órától esti 5 óráig nyitva van. Belépti dij 20 kr. gyermekek tiz éven alul felét. Naponkint zene. — Társas kocsik közlekednek az Erzsébet­, Deák­, József és Sebestyén térről. KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. A magyar bortermesztők és az orsz. magyar gazdasági egyesület szőlőmi­­velési szakosztálya 1866. évi nov. 13-án tartott közös értekezletének jegyzőkönyve. Korizmics László egyesületi alelnök ur haza­fius meleg szavakban üdvözölvén a szép szám­mal összesereglett ügybarátokat, örömét fejezé ki a részvét ezen nyilvánulása felett, mely biztos záloga gyanánt tekinthető annak, hogy a hazai szőlőmivelés és borászat kellő felkarolás mellett mielőbb felküzdi magát azon fokra, melyre köz­­gazdasági fontosságánál fogva hazánk termelé­sében hivatva van. Előterjesztő továbbá, miként az or­sz. magyar gazdasági egyesületet több bor­termelő arra kérvén fel, hogy szolgáltatna alkal­mat szőlészeti szakosztályának hozzájárulása ál­tal egy országos, borászati értekezletre, az egye­sület e hazafias felhívásnak teljes készséggel en­gedve f. é. oct. 11 én tartott igazg. választmányi ülésén a javaslatba hozott értekezlet megtartá­sára a mai napot, vagyis nov. 13-át tűzte ki , oda utasítván egyszersmind szőlészeti szakosz­tályát, hogy az értekezlet menetének könnyítése végett a tanácskozás tárgyait és irányát körvo­­nalazni s előlegesen is programmot készíteni szíveskednék. A szakosztály e megbízatását tel­­jesitő f. hó 7-én több vidéki egybarát részvéte mellett megtartott ülésén, miért is egyesületi al­elnök felkéré Somssich Fái urat, mint a szőlé­szeti szakosztály elnökét, hogy a jelen tanács­kozást, mint a magyar bortermelők s az orsz. magyar gazd. egyesület szőlészeti szakosztálya közös értekezletét megnyitni s ismert bölcsessé­gével vezetni szíveskednék. E felhívás egyhangú s átalános tetszéssel ta­lálkozván, Somssich Pál úr az elnöki széket el­­foglalá s a felvitellel Morócz István egyesületi titkárt bízván meg, mindenekelőtt a szőlészeti szakosztály f. hó 7-én tartott Ülésének jegyző­könyvét olvastatá fel. A szakosztályi jegyzőkönyv felolvasása után kiemeli elnök úr, hogy a hazai szőlőmivelés és borászat érdekében kívánatos teendők a szak­osztály véleménye szerint 5 pontra sorozhatók; ezek ugyanis : 1) olyanok, melyek a kormány és törvényho­zás terére tartoznak ; 2) melyek a termelők egyéni munkásságát kö­vetelik ; 3) ide tartozik a társulati szövetkezés is ; 4) a kereskedelmi hitel szilárdítása érdeké­ben kívánatos ; s végül 5) azon teendők is, melyek a fogyasztó kö­zönség körébe vágnak. Felkérte annálfogva elnök úr az értekezletet, hogy mindezen pontokat egymás után és külön tanácskozás alá venni s a szakosztályi véleményt helyeselve, vagy elvetve, módosítva vagy bővit­­ve, a teendők iránt határozni méltóztatnék. Mely felhívásra az értekezlet a pontonkénti tárgyalásba bocsátkozván : 1. A kormány és törvénykezés ré­széről teendők közül: a) A bor kivitelének idegen országokba alkal­matos vámszerződések által lehetőleg könnyíté­se mélhatlanul szükségesnek ismertetett el. Bo­raink vámja jelenleg mindazon országok felé, hova borainkat vihetnők, oly magasak, hogy azokat tilalmi vámoknak lehet tekinteni. Számok igazolják ezen állítást. A fenn­álló beviteli vá­mok ugyanis : Angliában, ha a bor 18—26 erőfoknál nem erősebb (Sykes szerint), egy gallon (3*/^ bécsi font) után hordóban 1 schilling ; egy ausztriai akó után tehát 13 schilling (p'/a ezüst forint) ; a 18—26 erőfokon felüli s palaczkokban bevitt bornál minden gallontól 2 shilling 6 penny, egy akó után 15% forint. A német vámegyletben : 1 vám mázsa bor palaczkokban 8 tallért vagyis 12 forintot, hordó­ban 9 forintot fizet. 1865-dik év jul. 1-től fogva azonban csak 6 forint a vám mindennemű bor­tól. Oroszországban, ha hordókban vitetik be a bor, 3 pad azaz 1 akó után 10 forint fizetendő, palaczkokban 30 kopek vagyis 40 ujkr. minden palaczk után , tehát egy izezét számitva egy pa­­laczkra 1 akó fizet 32 forintot. A tengeren be­menő közönséges bor csak 3 frt. 60 krt. fizet.­­ Ez után vitetnek be általában a franczia borok, holott azok még egyéb kedvezményekben is ré­szesülnek. Olaszországban, ha hordóban vitetik be a bor, s a szállítás, olasz hajón vagy száraz­földön tör­ténik, minden hectoliter 8 frankot, vagyis 1 bé­csi akó 2 forintot, ha idegen hajón vitetik be , 3 forintot fizet. A Francziaországból hozott bor csak 1 forintot fizet. Palaczkokban szállítva minden palaczk után 20—30 centime a vám, vagyis 1 palaczkra 1 itezét számitva 1 akótól 6­/2—10 forint. A Francziaországból hozott bor­ra 3­­0 forint vám van vetve. Törökországban, ha palaczkokban vitetik be a bor , minden palac­k után 64 centesim vagyis 26 ujkr., hordókban minden akka (2V3 font) után 10 kr. fizetendő. Egy mázsától tehát 4 V4 forint a beviteli vám. Magán után nyert köz­lemények szerint az ausztriai borok csak 3 piasztert vagyis 30 krt. fizetnének jelenleg akón­ként. Serbiában a közönséges borra 1 %—2 piasz­­ter azaz 15—21 ujkr., palaczkonként 1*/2 ujkr.; a finomabb boroknál palaczkonként 14—28 pa­ra azaz 3‘/2—7 kr. a beviteli vám. Oláhországban 5°/» érték­ vám divatozik ; ehez járul ‘/a % fogyasztási adó, azonkívül minden palaczk közönséges bor 1, a pezsgő pedig 2 ezüst húszast tartozik fizetni, mint községi adót. Hordókban bevitt bor minden adó után 4 hú­szast fizet. Egyáltalán a közönségesebb borok­nál a vám akónként 2—3, a jobb féléknél 28— 29 forintra rúg, mi csaknem egyenes prohibitio. Hollandiában a beviteli vám akónként 19— 20 forint, palaczkokban körülbelül 50 frt. Belgiumban egy hectoliter azaz 13/4 akó után hordóban 2 frank 40 centime, palaczkokban 100 db. után 14 frank 40 centime. Görögországban akójától 8—11 forint; Spa­nyolországban 20—40 frt. fizetendő; Sweizban 1 vám mázsa bor 15 frankot, hordókban csak 1’/a frankot fizet. Éjszakamerikában és Brazi­liában 50% érték vám áll fenn­­ végre Franczia­­országban, hova természetesen legkevesebb bort remélhetünk kivihetni, 1 hectoliter vagyis 1% ausztriai akó után 25 centimé, azaz 10 ujkr.­a beviteli vám. Ily vámokkal s épen azon országokban, hova kivitelre számíthatnánk, természetesen csak leg­­jelesebb boraink küzdhetnek meg. Azért is szük­ségesnek látja az értekezlet hazai borászatunkat sújtó ezen körülményre a kormány figyelmét felhívni és ez érdemben szót emelni az országos magyar gazdasági egyesületet ke­resi meg. Igaz, hogy ha e részben segítni akar a kormány, kölcsönös vámszerződésekre kellene lépnie más országokkal i­s szintén engedménye­ket adni egy vagy más irányban , de annyi bi­zonyos, hogy borászatunknak jövőt csak oly módon lehet teremteni, ha a mostani magas vá­mok leszállíttatnak ; s hogy ezen, hazánk egyik fő jövedelmi forrásává fejlődhető üzlet, a borá­szat, a kormánynak ily gondoskodására a legna­gyobb mérvben érdemes is, arról ma már min­denki meg van a hazában győződve, a­ki hazai borászatunkat csak némileg is figyelmére mél­tatta. A kormány és törvényhozás teendői közé tar­tozik : b) a szőlődézszaa-váltság s a re­gálék és egyéb a szőlőművelés és b­ortermelésre nehezedő terhek megszüntetésének mielőbbi elinté­zése is. Miután a feudális viszonyok 1848-ban megszűntek, nem lehet, hogy e kérdések megol­dásától a földes­urak idegenkednének, s kik ezt teszik, nem ismerik saját érdekeiket, s nem szá­moltak a jövővel. E kérdések elintézése annál kevesebb nehézséggel is találkoznék, miután ez irányban már vannak igen becses megállapodá­sok, s a magyar földhitelintézet is fölajánlotta közvetítését szőlődézsma váltságokra, mi­által a szegényebb köznépnek is igen könnyű út van nyitva arra, hogy tartozását leróhassa ; s hogy mindezek daczára oly lassan haladt előre eddig a szőlődézsma váltság, annak valóban a kellő támogatás hiányában kell okát keresni. A sző­lészeti ipart zsibbasztó ezen akadálynak mielőb­bi elhárítása végett annálfogva az értekezlet az orsz. magy. gazd. egyesületet kéri fel, hogy a szőlődézsma-váltság, s egyéb fentemlített terhek égető kérdésének, a méltányosság határai között törvényhozás útján mielőbbi megoldása iránt .

Next