A Hon, 1866. december (4. évfolyam, 277-297. szám)

1866-12-22 / 294. szám

kormánynak ezen elítéltek ügyében, a­melyek, ha felvilágosult és emberséges szempontból fognak megítéltetni, valószínűleg a kegyesség és eszélyes amnestia cselekményét fogják kieszközölni mind­azokra nézve, kik a mozgalomban részesek va­­lának. A kormány ügyvédeket bízott meg a Canadá­­ban törvényszék elé állítottak védelmezésére,s meg­­szüntettette az egyesült állami hatóságoknak az expeditióban résztvettek ellen intézett törvényes üldözését. Én ezen expeditiót politikai természetű­nek tartottam, s olyannak tekintem, mely okainak, jellegének,s végczéljainak legnagyob részénél fogva egészen idegen az Egyesült államoktól. Átalános föl­tevés szerint egy izlandi felkelő párttal egyetértőleg létetett a kísérlet s czélja az lett volna, hogy mint a mi continensünkön levő egy angol tarto­mány ellen intézett csapás, elősegélje azon politi­kai rövidségekért való kárpótlás megnyerhetését, melyeket — állítólag — az ír nép évszázadok óta szenvedett az angol kormánytól. A­kik be voltak keveredve, nagyrészt azon or­szág benszülöttjei, s néhányan közülök az Egye­sült államok polgáraivá lettek. Az Izlandban vitt rosz kormányzás feletti panaszok Angolországban folytonosan nyilatkoznak, s a jelenleg Izlandban uralkodó izgatás oly erős, hogy a kormány szük­ségesnek találta a habeas corpus acta felfüggesz­tését ezen országban.­­ Ezen körülmények szükségképen kell hogy ■megváltoztassák nézeteinket, melyek más viszo­nyok közt a semlegességi törvényeink által hatá­rozottan tiltott expeditio irányában máskép ala­kultak volna. Míg ezen törvények­ben vannak alkotmányunkban , azokat hűségesen meg kell tartani. Sajnálatra méltó dolog, hogy eddigelé oly csekély haladást tett az Angolország és az Egye­sült­ államok közt támadt meghasonlás eligazítá­sa, mely a polgárháború alatt nemzeti kereske­delmünknek a népjog és szerződések ellenére, brit alattvalók általi megrablása felett támadt.­­ E késlekedést azonban nem kis mértékben Nagy- Britannia bel­helyzetéből kell következtetni. Bár­mit óhajt is a két kormány, annyi tisztán áll, hogy jó egyetértés és barátság nem állhat fenn a két ország között mindaddig, míg a becsületesség és semlegesség nem állíttatik közöttük újra helyre. A reconstructióra vonatkozólag azt mondja az üzenet: „Az unió helyreállítását s jelen kormány­formánk fennmaradását oly közelről érintő ezen kérdésre nézve eddig kijelentett nyilatkozásaim legkevesebb változás alá sem estek, sőt ellenke­zőjég, az idő és gondolkozás még inkább meg­szilárdítá azok helyessége iránti hitemet. Ha egy év előtt bölcs és helyes volt az, hogy leyális tagok bebocsáttassanak a congressus házaiba, úgy most is annak kell lenni- Nem ismerek rend­szabályt , melyet a nemzeti érdek , a józan politika, az igazságosság és méltányosság sürge- A ebben ajánlana minden tekintetben, mint azt, hoogy a jelenleg képviselve nem levő államok a congressusba bebocsáttassanak. Ez befejezendné a restauratio művét, s kimar­adhatlan lenne annak üdvös befolyása a béke, az összhangzás és test­véries érzelmek visszaállítására. Legnagyobb fon­tosságú lenne az, az amerikai népnek alkotmá­nya erejében és fennmaradásában vetett bizalma megújulására.­" Beszédét a következő szavakkal fejezte be az elnök : „Kormányunk most a legveszélyesebb pró­bán fog átesni, s komolyan kérem az Istent, hogy a veszély végre szerencsésen hárulhasson el, ere­jének és arányosságának csorbulása nélkül. A nemzet érdekei legjobban mozdítathatnak elő a pol­gári viszonyok új életbe léptetése, az elmúlt egye­netlenség feledése és a békés foglalatosságok újra megkezdése által.“ A pénzügyminiszter jelentéséből kitűnik, hogy a bevételek az 1866. junius végével lejáró három­negyedévben a legutóbbi jelentés kivetett összegét 89.000. 000 dollárral felülmúlja. A kiadások az előleges költségvetésnél 200.000.000 dollárnál kevesebbek 1865. aug. havától 1866. October haváig az államadósság 206.000.00­0 dollárral fo­gyott, de nem várja, és nem is óhajtandó, hogy a törlesztés ily mértékben haladjon. A bevételek az adók és árszabályok leszámításával elégsége­sek lesznek arra, hogy a tőkéből havonként 40­5.000. 000 dollár törlesztessék.­­ A pénzügyminiszter a congressusnak a követke­ző rendszabályokat ajánlja elfogadásra, hogy a kormánynak két év múlván a készpénzbeli fizetés megújítása ismét lehetővé tétessék : „t. i. a nem­zeti bankokat arra kényszeríteni, hogy bankje­gyeit az atlanti városokban vagy bármely város­ban beváltsák, hogy így a papírpénz egészséges és szükséges mértékre szoríttassék ; továbbá a vám­árszabás teljes revisióját, valamint a nyers­anya­gok adómentességét ; a huszonötös bonok kibocsá­tását, fizetendők Angliában és Németországban, hogy a 6% bonok beváltassanak, melyek még Eu­rópában forgalomban vannak, és hogy az ottani keresletet kielégíttessék, végül a déli államok re­­habilitását.“ A jelentés a jövő júniussal lejáró három évnegyed többletét 79.000.000 dollárra becsüli és az 1868 június végével a többletet 85 millió dollárra. Egy republikánus congressus férfiak gyülekeze­tében Johnson elnök ellen igen ellenséges érzel­mek nyilatkoztak, és egy határozatot hoztak, melyben a congressusnak ajánlják, hogy politikai okokból az elnök kinevezéseit semmitsék meg. Boutwell egy congressus-bizottság kinevezését ajánlja, mely megvizsgálná, váljon az elnök tettei képeznek-e okot bevádolásra ? A képviselőházban Schenk azt indítványozza, hogy a legközelebbi (40 ik) congressus márt. 4-én gyűljön egybe. A congressusban egy indítvány érvényesült, mely az elnöktől a lázadásban részesekre vonatkozó megkegyelmezési jogot megvonja. A képviselőház az igazságügyi bizottságot megbízta, hogy tegyen jelentést arról, mikép vezettetik a senatus előtt a per és a vád. A képviselőház a ház három bizottsági elnökét, kik Johnson politikáját támogatták, ez állásuktól megfosztotta. A tenger alatti huzalon azon tudósítás érke­zett, hogy a Columbia kerületbeli szerecseneknek megadta a szavazási jogot, mily erélyt fejt ki az osztrák és franczia kormány minden oly m­űködés elnyomására, mely Törökor­szág gyengítésére iránylott, belátják, hogy a ke­resztény népek egyszer felköltött függetlenségi szenvedélyét aligha lehet békés uton megfé­kezni.­­ Ezen kormányok sürgetik a portát, hogy igyekeznek keresztény alattvalói követelé­sének lehetően eleget tenni, miután ez után ta­lán még sikerülne a fenyegető veszélyt lecsen­­desítni. Oroszország a nevezett kormányok ezen működése ellen nyilvánosan semmi akadályt sem tett ugyan, de meghatalmazottja nem csatlakozik az osztrák és franczia követekhez. Azon hírt, misze­rint Hohenzollern Károly hg román tartományai­nak kiterjesztése végett Poroszország is részt ven­ne az orosz izgatásban, itt alaptalannak tartják, s azon törekvést, hogy Moldva-Oláhországot Er­délyből akarná kiegészítni, üres koholmánynak tartják. — Ausztria ellen a nevezett államok egyi­ke sem mutat ellenséges szándékot. Olasz részről is megnyugtató tudósítások érkeznek, melyek a Dél-Tyrol és Dalmátország bekeblezése iránti iz­gatásoknak elejét veszik. Pár­is, dec. 18. (A császárné utazása; Miksa császár sorsa felőli hitek.) A „Köln. Ztg.“-nak írják : Minthogy Montebello tbk. Rómából és Fleury tbk. Florenczből tegnap óta hazatérőben vannak, ezt annak jeléül veszik, hogy a császárné Rómába utazásával felhagyott. Különben a „France“ a la Siécle“-lel ma ismét czi­­vódnak ez utazás felett. Tegnap és ma reggel a legbalgább hirek ke­ringtek Miksa császár sorsa felöl, melyek, nála a „France“ titokszerű jelzésének, ismét napirendre kerültek. A nevezett lap csak a „Times“ sürgö­nyéből merítette jelzését, bővebbet ő sem tud. Ő csak a „Times“ sürgönye után csacsogta azt „Ma­ximilian is a prisoner“ (Miksa császár fogoly.) De hogy kinek a foglya ? és hol ? arra senki sem tud hitelesen válaszolni. A combinált válasz ez, hogy Bazaine tábornagy Montezuma örökösét zár alatt tartja, de senki sem akarja e­­k­ért a fele­lősséget elvállalni, mi annál is inkább bajos volt, mert arról is beszéltek, hogy egy második mexi­­cói sürgöny is érkezett a kormányhoz, mely egy­szerűen csak azt jelentette, hogy Miksa még csak nem is utazott vissza a fővárosba, hanem nyugod­tan van Orizabában, hol őt Bazaine tanagy visz­­szatartja. Váljon már melyik hir hir hitelesség­gel ? Egy harmadik hir meg azt mondja, hogy Miksánál eszmezavarodás nyomai mutatkoztak, vagy hogy legmagasabb fokú kétségbeesésében főbe lőtte magát. Ily hirek járnak itt szájról száj­ra s mind szélesebb körben terjednek meg. Páris, dec. 18. A császár egészségi állapota.) A „Presse“ nek írják : A császár reggelije után nagy nézőközönség jelenlétében hosz­­szabb sétát tett a Tuileriák kertjének még fenál­­ló részében és az elzárt terasse­on külszínte egész­ségesnek látszik, de azt állítják, hogy a nagy szem­le óta fájdalmas aranyér bántalmai vannak, és hogy a végbelén tályoga van, mely valószínűleg újólagos műtétet tesz majd szükségessé. Egyelő­re mérsékleti mozgást ajánlottak az orvosok. Szt. P­é­t­e­r V­ár, dec. 16. (Új rendsza­­bályok Lengyelországra nézve.) A „Nat. Ztg. Írja : Némi feltűnést okoz Nabokow se­nator kinevezése államtitkárrá Lengyelország szá­mára, a beteg Milutin helyébe. Nabokow még fia­tal ember, ki igen sebesen haladott pályáján, egyike Constantin nagy herczeg legbizalmasabb embereinek, és Lengyelországban csak annyiban működött volt, hogy a nagy herczeg helytartó titkáraként ott lakott,kivel később együtt tett­e a nagy külföldi utat.Még különösebb pedig, hogy Mi­lutin egy „Konstantinowy“-t nyer utódjául s inkább várták, hogy helyét egy magas tory p. Sehuwalow foglalja el. Különben Nabokow ur az utóbbi 3 év­ben, midőn inkább iparvállalatokkal foglalkozott, ismételve bebizonyitá, hogy hajlamait a körülmé­nyekhez alkalmazni tudja, mely elvét uj állásában alkalmasint nem fogja megtagadni, s nem is érzendő magát kötve múltja által. — Lengyel­­országra nézve legújabban egy uj felosztás h­atároztatott el : az eddigi 5 kormányzóság helyébe 8-nak felállítása. Egy ma közzé tett ukáz szerint a lengyel egyekbeni bizottmány áll : Ga­garin herczegből, ki a császár távollétében el­nököl, Pamin gróf, Tchewkire tábornok, Wal­­tner, Zelenoi és Milutine miniszterekből.­­ Múlt csütörtökön ülte meg az itteni és a moskvai akadémia Karamzin nemzeti történetíró száz éves születésnapját. Minden oldalról jöttek üdvözlő táv­iratok s itt is a részvét nem volt csekély,­ről szólván, azt mondja : Föl lehet tenni, hogy az olasz kormány mely a visszatért püspökök által elért hatásnak örvend, törekedni fog, hogy azon az után kitartó legyen, mely a lelkek töké­letes nyugalmát és a polgári s vallási tekintélyek legális egyetértését előidézi. Hogy Florencz vá­rosa választatott fővárosul, ez egy új politika kezdetének volt záloga. Szabadjon azt reményle­ni, hogy a pápai kormány nem fog vonakodni többé, gazdászati és annyagi szempontokból kiindulva , a dolgok természete által kijelölt rendszabályokat foganatba venni, melyek alatt­valóihoz és Olaszországhoz való viszonyainak tartós alapot fognának képezni. A „France“ azt hiszi, hogy a császárné uta­zása Rómába el lesz halasztva. A „Temps“ azt tudja, hogy Miksa császár lemondási okmánya az itteni kormányhoz meg­érkezett. Páris, dec. 20. Clotilde­­gnő egy herczeget szült. Konstantinápoly, dec. 20. Egy hellén hajó Kandiánál elsülyesztetett. — Az ökuménei patriarcha hivatalától fel­függ­esztetet­t. —■ Egy zarándok-karaván van Mekka felé útban. Esti posta. Bécs, dec- 16. (A bolgárkérdésben Oroszország izgat. Az olasz izgatás nem sikerül.) A „Köln. Zig“-nak írják : Bol­­g­árország elszakadási törekvésére s önálló her­­zegséggé szerveződésére nézve ide (Bécsbe) hiv.­ndósitás ugyan nem érkezett, de magánlevelek­yomán igen valószínűnek látszik, hogy az orosz s­zellen izgatások, melyek minden szomszédos eresztény tartományt átjártak, végre Bolgáror­­ságba is elhatottak, s a különféle emigránsok­nál régóta nyugtalanított népet fellázították. Bár Táviratok. Bukarest, dec. 20. Lascar Catargiu, az előbbi ideiglenes kormány három tagjának egyike, a törvényhozó testület elnökének válasz­tatott. Berlin, dec. 20. A képviselőház Beckernek Lauenburgot illető határozatát elvetette. A bajor és darmstadti tartományrészek bekeblezése iránti törvényjavaslat, valamint az Oldenburggal kö­tött szerződés a holsteini tartomány­részek áten­gedését illetőleg, úgyszintén a nagyhgnek ígért kárpótlási összeg, elfogadtattak. Berlin, dec. 19. Az urak háza az uzsoratör­vény megszüntetésére vonatkozó kormányjavas­latot 59 szavazattal 48 ellen elfogadta, miután a kormány a bizottságnak javaslatát 1868-ik ápril 1-ig való ideiglenes elfogadás végett nem helye­selte. Brüssel, dec. 19. A képviselőház mai ülé­sében kijelentette Rogier miniszter, hogy Belgi­um a Hollandiával való fenforgó különségei mi­att a Schelde hajóztatása tárgyában az érdekelt hatalmakhoz fellebbezett. Végeredmény még nincs, de föltehetni, hogy a hatalmak szakava­tott, pártatlan mérnököket fognak kinevezni­, nem mint bírákat, hanem mint tanácsadó bi­zottságot, mely eljárásban nincs semmi ellensé­geskedés Hollandia irányában. Madrid, dec. 19. Fould párisi bankárháza a spanyol kormánynak 90 milliónyi frankot köl­csönöz. A pénzügyminiszter tegnap írta alá a szerződést. Páris, dec. 19. Az esti „Moniteur“ heti je­lentésében az osztrák - franczia kereskedelmi szerződést illetőleg azt mondja : Meghatalmazot­­taink Ferencz József császár minisztereinél és különösen Beust és Wüllerstorff minisztereknél engesztelő érzelmeket találtak, melyek lehetővé tették, a tárgyalásokat tevékenyen végrehajtani. Az utolsó összejövetel alkalmakor a franczia követ és Beust­er. a legbarátságosabban nyilatkoztak és a franczia biztosoknak adott kihallgatás­ban, az osztrák császár nyilatkozatában, mely Francziaország iránt táplált rokonszenvtől volt áthatva , a kölcsönös előnyöket kegyeskedett kiemelni, melyeket ez uj egyezmény mindkét császárságnak képes szerezni. A „Moniteur“ jelentésében Tonello küldetése­ » • Újdonságok. Pest, dec. 20. — Majláth György udv. kancellár és Beust K. külügyminiszter ma reggel a gyors­vonattal Bécsbe visszatértek. Tegnap délután — a „P. C.“ szerint — meglá­togatták a többek közt Apponyi, Cziráky és Szé­chen grófokat. Az akadémiai palota megtekintése alkalmával a kü­lügymister állítólag hosszasabban értekezett az elnö­k­k.Eötvössel. Sennyey báró­hoz ebédre Andrássy Gyula gr. is meg volt hiva. Este 8l­2 órakor tettek látogatást a cancel­­lár és külügyminiszter Deák Ferencznél, s mint­egy másfél órát töltöttek ott.­­ A „P. N.“ szerint a külügyminiszternél teg­nap Ro­ttenbiller, Pest városa fő­polgármes­tere és Thaisz főkapitány tisztelkedtek. Üd­vözletükre adott válaszában kijelente a miniszter, hogy mindig rokonszenvvel viseltetett a magyarok iránt, s most azért jött, hogy a viszonyokat meg­ismerje, érintette egyszersmind a magyar minisz­térium kineveztetésének eshetőségét is. □ Mint hiteles kútfőből értesülünk, az orosz kormány rendeletet adott a vasúti vállalkozó tár­sulatoknak, hogy minden vasút­vonalat, a köz­­beeső állomási épületek nélkü­l leg­rövidebb idő alatt befejezz­enek, s egyelőre csak a sínek lerakására igyekezzenek. *** A „France“ legközelebbi rejtélyes tudósítá­sa Miksa császárról azon magyarázatot nyert a pá­risi közbeszéd szerint ,­­ hogy az ifjú ural­kodónak mérget adtak volna be Mexicóban , mely hír azonban c­áfolatát találja Miksa császárnak legközelebbi öntudatos intézkedéseiben. A Hir szerint az országgyűlési küldöttség csak új év után fogadtatnék Bécsben.­­ A vízvezeték épülete szintén a váczi-uti kö­szörűs árok mellé terveztetik, minthogy ezen hely legmagasabban fekszik és innen legtisztább duna­­viz vezettethetik Pest bármely alant fekvő város­részébe. — Herczeg Batthyány Fölöp az evang.­álvaintézet javára 100 frtot. — M­e­y­n­­­e­r Ká­roly, fiumei gyártulajdonos, most már másod íz­ben 200 frtot adományozott. — Horváth Mihály „Huszonöt év Magyar­­ország történelméből“ czimű munkája, német nyel­ven is megjelent Lipcsében Brockhausnál. E for­dításból megemlítés végett a magyar lapok szer­­kesztőségeinak is küldöttek példányokat, azon­ban a rendőrség Pesten lefoglalta, pedig a „Wie­ner Zeitung“ ugyanezt a munkát nehány nap előtt hirdette dicsérő sorok kíséretében. ( Figyelmeztetés az orsz. magy. gazdasági egyesület t. ez. tagjai­­h­o­z.) Az orsz. magyar gazdasági egyesület igazgató választmánya rendes havi ülését f. hó 29- én délelőtti 10 órakor fogja tartani a köztelken. Pest, 1866. dec. 2­­­. Elnöki megbízásból : M­ó­r­ó­cz István egyesületi titkár. — Holnap szombaton este a nemz. színházban „Faust“ adatik nagy rendkívüli előadásul általá­nos bérletszünetben a zenész-segélyző egylet és a színházi segély­pénztár javára. — (A „Budapesti szemle“), a magyar művelődés tükre új folyamának második év­fo­lyamára küld szét annak szerkesztősége előfize­tési felhívást és azt következő szavakkal teszi : „Feladata e vállalatnak : tájékozni a nemzet ér­telmiségét azon eszmékről , melyek világszerte foglalkoztatják a szellemeket , közvetítőül szol­gálni a külföldi irodalmak és a hazai tudományos­ság közt egyfelől, a szaktudósok és a mivelt kö­zönség közt másfelől, s ehez képest megnyitni a nemzetnek a tudomány azon forrásait, melyekből közvetlenül nem­ meríthet a nagy közönség , s a külföld irodalmait illetőleg erkölcsi épségünk meg­őrzése végett, szigorú választást tenni az uralkodó irányok között, mint irodalmunkra nézve pedig ma­gyarázni az irodalom magasabb törvényeit, s vé­deni a szép, jó és igaz örök elveit a ferde ízlés követelései, sőt a lángész kicsapongásai ellenében is ; végre közrehatni, hogy a tudomány ízléssel is párosuljon irodalmunkban.“ Ezek azon szavak, melylyel e vállalat vezetői a magyar közönséghez már tizedszer fordulnak s midőn kilenczszer kitű­zött föladatukat a legutolsó böttőig hiven teljesí­tették, melyről a hazai sajtó mindig elösmerőleg nyilatkozott, nincs az előfizetések özöne által oly gyakran félrevezetett közönségnek oka attól fél­nie, hogy e jeles füzetekben a mértéket meg nem ütő dolgozatokat kapna és másrészt nem kell attól sem visszariadnia, hogy a tudományosság van a feladatát magyarázó sorokban meghangoztatva. A tudomány színvonalán állnak ugyan közleményei, de az előadási modor, az irály mindenkinek meg­­érthetővé teszik az abban foglaltakat. Nemzeti kö­telességének egy részét rója le a közönség, midőn a hazai tudományosság virágzását segíti elő filléreivel. Ára­belbecséhez mérve igen jutányos, egész évre 10 frt. félévre 6 frt.. A már megjelent évfolyamok az elsőt kivévén, mely már elfogyott, részben le­szállított áron kaphatók Ráth Mór könyvkereske­désében. — A „Magyarország anyagi érdekeidben W­e­­n­i­n­g­e­r Vincze, ismert nemzetgazdasági irónk, egy czikksorozatot kezdett meg „a közös ügyek­ről közgazdászati szempontból,“ czim alatt. A ki­egyenlítési törekvések gordiusi csomóját képező úgynevezett közös érdekek, sok gyakorlati tapin­tattal vannak tárgyalva e czikkekben, melyek az országgyűlési képviselői körökben már is nagy figyelmet gerjesztettek. A (Újpest haladása.) Stern M. buda-ta­­báni volt kávés Bayer József újpesti házát 10,000 ftért megvévén, azt czélszerű építkezések és vál­toztatások által elegáns szálloda és kávéházzá alakította át, s az udvarában létező vastartalmú ásványos forrásvíz használhatása czéljából több kádfürdőt szándékozik készíttetni.­­ Ugyancsak Újpesten az Oepinger-féle szeszfinomító gyár né­hány nap múlva ismét működni fog ; egy bizott­ság őrködik a gyár vezetése felett.­­ Az újpesti kikötőbe jelenleg már körülbelül 20 vizi jármű hozatott be telelőre, közöttük több gőzhajó és gr. Széchenyi Ödön 6 lóerőre épített kis gőzöse is. Ott telel a nemzeti hajósegylet csolnakdlája is. A A váczi-úton a köszörűs árok melletti 3 holdnyi telken a R­ó­s­a Lajos úr által építtetett vegyész­gyár oly gyorsan épül és halad előre, va­gy a nagyszerű gyár falai már kiemelkednek. A Pámer Károly a fiumei fiók-gőzhajógyár erélyes igazgatója e napokban Fromer Armin új­pesti házát 4000 ftért megvevén, ugyanott a hely­beli s a környékbeli, valamint a budapesti közön­ség számára a szomszédságában létező Engels­­mannféle szeszgyárban készülő friss malátával jövő tavaszra csinos és czélszerű maláta-für­dőket készíttet, melyeket az olcsó és kényel­mes lóvonatu vasut által a budapestiek is czélsze­­rüen haszmá­­lhatnak.­­ Az „Üstökös“ „A kortes“-e Jankai József előfizetést hirdet újabb száz költeményére és „Ju­liska czimü eredeti vig dalos színműre. Felesle­ges, hogy azoknak, kik „a kortes“ talpraesett és elmés költeményeit már ismerik, bővebben ajánl­juk figyelmébe e felhívást, hanem biztosíthatjuk azokat is, kik még nem ismernék, hogy ha előfi­zetnek, csalódni nem fognak, s élvezetes órákat szereznek maguknak és másoknak. „A kortes“ mindenütt tetszéssel találkozott költeményei által.­­ Ez előfizetési felhívás egyszersmind megnyug­tatás és értesítés azoknak, kik e füzetre a nyár folytán előfizettek. A nyomtatási költségek már fedezve lévén, az anyagi hátráltatás nehézsége el van hárítva. A 12 nyolczadrét évnyi tartalommal csinosan kiállított füzet január első felében fog az előfizetőknek Kertész József könyvnyomdájából szétküldetni. Minden öt után tisztelet­ és tiz után disz­példány járul. A füzetenkinti­­ fzt. előfizeté­sek f. dec. 31-kéig Jankai Józsefnek (Pestre, kigyó u. 4. sz. 1. em.) küldendők. — Bérezik Árpád „Kanut gróf“ czímű tra­­goediáját dec. 10 én adták elő Győrött. A „Győri Közlöny“ igen kedvező bírálatot közöl a fiatal drámaíró ez újabb művéről. A darab színhelye Dánia, és hősei is dánok. A közönség — írja a bí­ráló — feltűnő érdekeltséget tanúsított az előadás iránt, mely, mint ezt a győri színtársulattól várni lehetett, gondos volt, úgy­szólván tanulmányozott, s a szép erőteljes drámai nyelven versekben irt tragoedia hiba nélkül folyt le. Bérezik vígjátékai, már a nemz. színpadon is elismeréssel találkoztak, s a „Gy. K.“ nem óvatlan tollal irt bírálata foly­tán óhajtjuk, hogy e tragoediája itt is kerüljön szinre, s legyen alkalma a fővárosi közönségnek és sajtónak tehetségét és képességét ez oldalról is megítélni. — Ifj. C­s­á­­­h­y Károly debreczeni könyvárus kiadásában csinos lapnaptár jelent meg. — A m. k. t. egyetemi joghallgatók segély egylete javára tar­tandó e. i. zártkö­rű tánczvigalom rendező bizottmánya folyó de­­czember 20 -án következőleg alakult meg : elnök Giczey Gyula,alelnök gróf Pejacsevich János, pénz­­tárnok Lits Gyula, ellenőr Petheő János, jegyzők Csávosy Béla és Váradi Béla. Bizottmányi tagok Bárány Károly, gróf Bethlen András, Burg Lajos, Fáy Béla, Feilschifter Pál, Forster Gyula, Geren­­day László, Gyürky Miklós, Jónás Sándor, Mak­­falvay Géza, Makrai Aladár, Noszlopy Gyula, Schreyer Győző, Simon Elek, Steingaszner Ákos, Stankovits György és Tóth Ernő. Kelt Pesten 1866 deczember 20 án V­á­r­a­dy Béla e. i. b. báljegyző. —A karácson esti ünnepély az e­v­a­n­g. árva­házban (Kismező utcza 18 sz.a.) f. hó 24-én d u. 4 órakor fogván megtartatni, — erre az intézet­nek tagjai és egyéb pártolói ezennel szívélyesen meghivatnak. — Figyelmeztetjük a közönséget az „Erdészeti és Gazdászati lapok“ 1867. évi, azaz 6-ik évfo­lyamára. Érdekében nyer ez eddig is a czélnak megfelelőleg kitünően szerkesztett folyóirat a magyar erdészegylet átalakulása által. Élénkebb működést várhatunk hazai erdészetünk emelése körül, valamint az erdészeti irodalom terén is. E lapok mint eddig, úgy ezután is minden hó első felében legalább 3 ívnyi terjedelemben fognak megjelenni. Előfizetni csak egész évre lehet 5 p. é.­nttal Wagner Károly laptulajdonosnál Keszthe­lyen, vagy S­p­o­r­z­o­n Pál szerkesztőnél Budán (várban, fortuna-utcza 155. sz ) Főmunkatárs : D­i­v­a­l­d Adolf. — „B­o­r­s­o­d“ czimmel Miskolczon gazdászati, ipar, kereskedelmi és vegyes tartalmú heti­lap in­dult meg. — Horovitz Fülöp antiquarius (Deák utcza, „angol királynő“ épületében) terjedelmes jegyzé­ket tett közzé a nála antiquariusi áron megszerez­hető franczia könyvekről. — Bécsben egy röpirat jelent meg az északi vasut szabadalma ellen Beküldetett szerkesztősé­günkhöz is. Alapos indokokat hoz fel a szabada­lom ellen. — Lauffer testvérek kiadásában megjelent : Tiz elbeszélés, Leutemanntól, színezett képekkel 1 frt. 80 kr. Ugyanezen könyv fekete képekkel 1 frt. 20 kr. — Beküldetett : A pesti szegény gyer­­mekkórházi egylet igazgató választmányá­nak jelentése az 1865 és 1866-ik években való működéséről.A 1865 évi költségvetés szerint a múlt évi deficitekkel együtt 5279 frt deficit mutatkozott. Az igazgató választmány azonban jelentékeny jö­vedelmi forrásokat nyitott egy az intézet javára rendezett hangverseny által, melynek tiszta jöve­delme 1000 frt, 15 kr és a f. év jul. 7 én tartott kisorsolás útján. Ezen sorshúzás nyereményeiből egy 1000 frtos, egy 500 frtos, négy 100 ftos nyolcz 50 frtos és 197 más nyeremény részint vis­s­szanyeretett, részint 3 hó alatt el nem vitetvén a kórház javára esett s ilymódon részint a tervezett, részint eme váratlan haszon következtében az ösz­­szes jövedelem m. e. 17,600 frt. De ezen kívül szá­mos ágyalapítványok, többrendbeli hagyományok és egyes adományozások létettek, mely utóbbiak közül jelentékenyebbek a pesti takarék­pénztár 300 frt., Jókai Mór 100 frt., Pompéry János 100 ft adománya. Az igazgató választmány buzgólkodása s a nevezett jövedelmi források gyarapodása követ­keztében most az egylet vagyona 97627 frt. jöve­delme pedig 4160 frt 50 kr. — A magyar kir. egyetemi sebész hallgatókat segélyző egylet bizottmánya következőleg alakult meg : elnök Szöllősy Máté, pénztárnok : Hőny Géza, jegyző : Szeles Zsigmond, bizottmányi ta­gok : Ersiger János, Korda Elek, Bubba Kálmán, Tóth Károly, Smekál Hugó, Metszösy Sándor, pénz­tárnok : Losontzy János. *) *) Felkéretnek a többi hazai lapok tiszt. szerkesztő­­­ségei is ezen közlemény szives felvételére. Sajtóhibák A „Hon“ 293-ik száma Pest, dec 20. feliratú czikkének felülről 21 -ik sorában szó helyett „szerkesztőség“ olvasandó „szerkeszt tag.“ Ugyanazon czikknek alulról 16 ik sorában, „vitatásaik“ helyett olvasandó „vita-társaik.“ G­ilvret Victor franczia író és a genfi aka­démia tagja több felolvasást szándékozott nálunk tartani, s az elsőt múlt szombaton meg is tartotta. Azonban a politikai helyzetnek, s a képviselőház az­nap tartott zajos ülése által más irányban igénybe vett figyelemnek kell tulajdonítanunk,hogy felolvasása nem volt látogatott. Jó akaratának bizonyságául álljanak itt előadásának bevezető sorai : „Midőn az itt egybegyűlt hallgatóság előtt meg­szólalok, teljes súlyát érzem a feladatnak, melyre vállalkoztam. Nagyon jól tudom, hogy a­ki nagy emberekről akar szólni, annak lángelméjük egy sugarával kellene bírnia ; nagyon jól tudom, hogy egy oly nemzet fiaival állok szemközt, mely tizenöt századra szóló történelemmel, tíz századra szóló latin műveltséggel, alkotmányos gyakorlattal s parlamenti ékesszólással dicsekszik ; jól tudom, hogy gyűlésein s törvényszékein Cicero nyelvét be­szélték oly korban, midőn Olasz Spanyol- és Fran­­cziaországnak még századokig kellett várakoznia a tudomány és művészet újjászületésének haj­nalára. Ámde a gondviselés igazságos kiegyenlítésről gondoskodik s a költészet, a művészet az emberek közös uradalmává lön : a népek messze határok fe­lől kezet nyújtanak egymásnak ; a szívek, a távol­ság daczára, egyértelműleg találkoznak a remek­művek szépségének bámulásában. S ha a gondolat ugyanazon szavakba öltözik, ugyanazon hangok­ban szólal meg, e lelki közösség, e felsőbb rendű rokonság, melyet a nyelv azonossága szül, még édesebbnek, még bensőbbnek tűnik fel. Már pedig különös találkozásnál fogva, a latin, a keleti fensikokról idetelepedett magyaroknak ez adoptált nyelve egyúttal a franczia nyelvnek is anyja ; erős és szabatos nyelv végöröksége a ró­maiaknak, a kiknél mélyebb, hatalmasabb nyomot egy nép sem vágott a földön. S midőn az itteni s a Rajnántúli értelmiségben oly számosan talál­kozik a közös érintkezési pont, azon kérdés vető­dik föl bennem, váljon nem imez első, férfias ne­velésnek tulajdonítandó-e az eszmék ama rokon­sága, az érzelmek amaz összhangja, mely a haza­fias és lovagias magyar nemzet fiában, s az eszes, harczias franczia faj szülöttében oly feltűnő. —• ügy van, e két nemzet lelke a szépnek és igaznak, a jognak és igazságnak , a méltó­ságnak s becsületnek ugyanazon nagy és hal­hatatlan , hagyományos mintáin növekedett s képződött, s ha törekvéseikben hasonlók, ha szi­veik oly gyakran együtt dobognak, s bár elvá­lasztva egymástól oly sokszor közelednek, ennek oka az, hogy ők mind a ketten, a Duna partjain lakók szintúgy mint a Rajna partiak tudás utáni szófájukat Lucretius, Virgilius, Horatius, Juvenal, Titus Livius és Tacitus műveivel oltották, hogy jel­lemüket mind a ketten ugyanazon klassikus forrá­sokban edzették, a­melyek a lelkek és népek élte­tésére kimeríthetlenül buzognak. A franczia nyelv XIV.Lajos századja óta kedvencz nyelve lett Európának (terjesztve a finomságot, az ízlést s az eszméket), s nem ok nélkül, mert e dicső század irodalma bármelyikkel versenyezhet gaz­dagságra nézve, s a pogány régi kor kincseivel te­tézte a keresztyén kor újabb kincseit. — Önök fiatal koruktól fogva megbarátkoztak Francziaor­szág irodalmi műveivel s eseményeivel ; s mint­hogy önök ezekkel ismerősök, minthogy hangza­tos, csattogó nyelvükre lefordították úgy klassi­­kus mint jelenkori könyveinket, Moliére fösvé­nyét, Corneille C­­­d-jét, Racine Phaledráját szintúgy, mint Thiers s Thierry Amadé történel­mét, Dumas színműveit, és Sardou vigjátékait, me­lyeket nemzeti színházukban előadnak — ezen okból merek önök előtt Chateaubriand, Béranger, Lamartine, Victor Hugo s mások életéről s mun­káiról szólani. A „HON“ magántár sürgönyei. (Délben érkezett.) Bécs, dec. 21. A mai „Wien. Zrg“ közzéteszi a kamatmérték korlátozását megszüntető tör­vényt. Ezen törvény szerint az uzsora megbünte­tése érvényes marad a Lajthántúli (inneni) tarto­mányokra nézve. Páris, dec. 21. A mai „Moniteur“ közzé­te­szi az osztrák-franczia kereskedelmi szerződést. Nemzeti színház Ma dec. 22-ére szombatra van kitűzve : „Faust.“ Opera 5 felvonásban. Goethe után írták : Barbier és Carré ; fordította Ormay. Zenéjét szerzette Gououd. Az új diszleteket festette: Horn Róbert, diszítő. A gépezetek Brandt Károly, darmstadti udv. színházi gépész művei­ Főzeneigazgató : Erkel Ferencz. Rendező : Böhm Gusztáv. Az állatkert naponta reggel 8 órától esti 5 óráig nyitva van. Belépti dij 20 kv. gyermekek tiz éven alul felét. Naponkint zene. — Társas kocsik közlekednek az Erzsébet­, Deák-, József és Sebestyén térről. ------­— A B­e­r­e­z­n­ay-k­e­r 11 él­i­helyiségé­ben minden este van magyar dal­társulati előadás és jeles czigány­­z­e­n­e. KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről. Decemb. 21. — 5% Métalliques : 57.90- Nemzeti kölcsön: 6£.80. 1860-diki sorsjegyek: 81.25. Bankrészvény: 712.—. Hitelintézeti részvény: 152.10. Londoni váltó : 131.—. Ezüst: 130,35. arany: 6.23. Pest, dec- 21. Az idő ma egész nap borult ma­radt , a hévmérő folyvást fagypont alatt áll. Duna vízállása 9' 30­0 felett. A gabnaüzletben állandón kedvező hangulat .

Next