A Hon, 1868. március (6. évfolyam, 51-75. szám)
1868-03-04 / 53. szám
11 órakor jobb létre szenderült. Felkéretnek minden jó barátai és ismerősei, hogy a végtisztelet megadására marczius hó 5-én délután 4 órakor történendő temetésére üllői at 1-ső számú háznál megjelenni szíveskedjenek. Pest marczius 3. — Semsey Lipót, Vas Sándor, — (A nemzeti színház) személyzete által a nyugdíjalap javára rendezett tánczestély jövedelme. Jegyek szerinti bevétel 694 frt. Felülfizetések és pedig Aczél Péter 7 ft, Battyányi Fülöp hg 7 ft, Battyányi Elemér gr. 2 ft, dr. Balogh Tihamér (Aradról) 5 ft, Benza Károly (Bécsből) 5 ft, Bettelheim testvérek (Aradról) 3 ft, Biró Imréné 2 ft, Bókay János orvos 10 ft, Csernovics Péter 2 ft, Csernatony Lajos 2 ft, Doppler Ferencz (Bécsből) 5 ft 45 kr, Füredy Mihály nyug.szin. 2 ft, Csrabovszky György 2 ft, Horváth Boldizsár igazságügyminiszer 10 ft, Iklódi Csuncsics Amália 2 ft, Karácsonyi Guido grné 100 ft, Karácsonyi Guido gr. 5 ft, ifj. Károlyi István gr. 2 arany, Keglevich Béla gr. 20 ft, K. Anna 5 ft, Kiss Károly gyógyszerész 5 ft, Kovács Sebestyén Endre főorvos 5 ft, Lamberg Imre ügyvéd 5 ft, Mizsey Endre orvos 5 ft, Navratyl Imre orvos 2 ft, Popini Nándor 9 ft 25 kr, Pernhardt Jakab 5 ft, Pantl János 2 ft, Pantl Győző 2 ft, Radnótfay Sámuel 7 ft, Semberi István 4 ft, Szentkirályi Albert 2 ft, Szabó Elek ügyvéd 3 ft, Szilágyi Pálné 2 ft, Szilvási László ügyvéd 3 ft, Tánczos Béla ügyvéd 2 ft, Teleky Sámuel gr. 7 ft, Török István 5 ft, Türr István tábornok 7 ft, Vésey István 2 ft, Vodianer Albert 2 ft, Vodianer Albert br 10 ft, Wahrmann Mór 7 ft, Wenkheim Béla br. belügyminister 2 ft, Weidinger Henrik 10 ft, gáztársulat (világítás fejében) 24 ft, Emich Gusztáv nyomdai kiadás fejében 21 ft 50 kr, Vajda József 5 ft, Csengery Pál 3 ft, összesen 367 ft 20 kr, főöszszeg 1061 ft 20 kr, költség 376 ft 73 kr. Marad a nyugdíj javára 684 ft 47 kr. Midőn a rendező bizottmány őszinte köszönetet nyilvánít a bárban résztvevőknek, úgy mint a felül fizetőknek , lehetetlen, hogy tisztelettel ne emlékezzék meg, és nyilvánosság elé ne hozza t. ez. Nerhaft Antal aranyművesnek azon jótékonyságát, hogy a háziasszony számára nála rendelt ízletes ezüst bokrétatartót a jótékony ezés iránti részvétből ingyen készítette t. ez. Emich Gusztáv úrnak, aki ugyanazon indokból a megkivántatott nyomtatványokat dij nélkül eszközöltette — és végre a t. ez. gáztársulat igazgatóságának, mely ez alkalomra szintén szabad világítást engedélyezett. Pest mart. 2-án 1868.* A színházi bizottmány nevében. Feeki Miklós m. k. b. elnök, Benedek József m. ki. pénztárnok, nagy herczegnők látványos nagy operetté 3 felv. Holnap Cassanova asszony és Némethy uraik rendkívüli mutatványai : az oroszlánokkal, Viéna, Leopárd és sibériai farkasokkal. Bakonyi magyar daltársulata minden estre a Komlóban tart előadást. A szüneteket jó magyar zene tölti be. Honorsugánsürgönyei. BéCS, mart. 3. Az „Oestr. Corr.“ értesülése szerint Albrecht főiig. Münchenbe utazott, hogy a bajor király halála fölött a császári családnak részvét nyilatkozatát megvigye és hogy a császárt a temetésnél képviselje. BéCS, mart. 3. Az osztrák delegatio a tengerészeti budgetet a bizottság véleményezése szerint fogadta , és pedig 7 **1 milliomot az ordinarium és 72,300-at extraordinarium részére, úgyszintén elfogadta bizottság által javasolt határozatokat is. A hadügyminiszter kijelente, hogy a császár a tengeri sereg és hajóhad felügyelőségét feloszlatta. Berlin, mart. 3. A mai „Staatsanzeiger“ a királynak egy rendeletét teszi közzé, mely a hannoveri király vagyonát , hivatkozva az alkotmány 63-dik czikkelyére, és fentartva az országgyűlés beleegyezését elkobozza. — A keresztes lap úgy értesül, hogy államtörvényszék a Hietzingben tartózkodó Platten gr. ellen felségsértési vádat határozott indítani. KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. Jegyzőkönyve a vasúti szállítás megvilágítása és nehézségeinek elhárítása czéljából folyó évi február 16-án a m. k. közlekedésügyi minisztériumban tartott tanácskozmánynak. ("Vége.) Feszt államtitkár : A kocsik felhasználásának kérdése tagadhatatlanul a legfontosabb, s e kérdés meg nem oldása oda vezetne, hogy a gabna csakis a szomszédos vasutak csatlakozási pontjáig fogna szállíttatni. Az állami tiszai vaspálya közt kötött kocsi használati szerződés egyébiránt állítólag különösen ez utóbbi társulatra hátrányos. Klaudy miniszeri biztos : Tagadhatlan, hogy e szerződés a tiszai vaspályára nézve hátrányos, de a tényleges viszonyok közt alig lehetséges, hogy az állampálya a szükséges kocsicsere kiegyenlítést természetben eszközölhesse. Az év végével egyébiránt a tiszai vaspálya részéről e tekintetbeni követelések nem fordultak elő. ] Strasser Alajos : Egyik fő ok az is , hogy a tiszai pályának az állampálya által igénybe vett kocsijai a közvetlen szállítás folytán hetekig sőt tovább is kimaradtak, holott az e helyett a tiszai pályának adott államvaspálya társulati kocsik sokszor már 24 óra lefolyása után ismét elhagyták a tiszai pályát. Elnök: A pályatisztviselők hozzáférhetősége ellen is merültek fel panaszok. Klaudy miniszteri biztos : Egyes tisztviselők e részbeni kihágásai az állampálya részéről, és a kormány közbenjárása folytán a legszigorúbban fenyíttettek, s az illetők, vagy elbocsátottak a szolgálatból , vagy büntetés fejében áthelyeztettek. A tények bebizonyítását nélkülöző általános vádak, figyelembe nem vétethetnek. Elnök: A gyakorlati eszmecsere a helyzetet tisztázza, és sokkal könnyebbé teszi a hátrányok eltávolítására vezető intézkedést, mint a haszonnélküli reeriminatiók, melyek csakis a közvélemény nyugtalanítására szolgálnak. Most pedig áttérek a 2-ik vágány építésének kérdésére. Tagadhatlan, hogy eltekintve a vágány építése iránti tárgyalásoktól, a technicai kivitel igen nehéz, s oly rövid idő alatt nem is létesíthető. A Czegléd-Marcheggi vonalon 300 műépítmény mellett, tetemes földmunkák , s sziklarepesztések szükségesek, s mindez a legnagyobb mérvben használt vasútvonal tőszomszédságában létesítendő. Mindennek ellenére feladatául tekintendő s egész erélylyel oda működene a kormány, hogy Magyarország kereskedelme a legrövidebb idő alatt, a Czegléd-Marcheggi vonalon létesítendő 2-ik vágány előnyeiben részesítessék. Fackh Oszkár miniszeri tanácsos felvilágosításul szolgáljon egyébiránt, hogy a 2-ik vágány tökéletes kiépítésére nem mint állíttatott 6 hónap, hanem jóval hosszabb idő szükséges. Strasser Alajos : Megszűntünk optimisták lenni, s én részemről csak annyit vagyok bátor megjegyezni, s a kormány figyelmét azon körülményre irányozni, hogy Magyarországnak a 2-ik vágány kiépítése csak akkor szolgáland előnyére, ha a többi csatlakozó pályák 2-ik vágánya is kiépül, mert különben a tengeri folyóba kívánnak vezetni. Még azon kérdést is jónak látom megpendíteni, váljon több rendbeli kitérők helyreállítása mellett nem lenne-e lehetséges e vaspálya üzletképességét addig is, míg a 2 ik vágány kiépül, fokozni. Fackh Oszkár miniszteri tanácsos. A 2-ik vágány mindenesetre úgy fog építtetni, hogy annak minden egyes befejezett része a közlekedésnek átadathassék. Mi előtte szóló úr azon aggodalmát illeti,hogy kettős vágányu vasutunk e határon egy egyes vágányu vasúthoz csatlakoznék, e részben megnyugtatásul szolgálhat azon körülmény, hogy a Bécs-brünni már építés alá vett vasút, mely az államvasúttársulat által, éjszaki és délkeleti vonalainak összekötése czéljából vétetett foganatba, — útját Bécsből a győri indóháztól Stadelau- Marcheggen keresztül veendi Brünnbe, minek folytán a délről Marcheggre érkező teheráruk rendeltetésükhöz képest, vagy Bécsen át éjszak- és nyugatnak, vagy pedig az éjszaki vaspályán Gensendorfon keresztül éjszakkeletnek irányítva Marcheggen megoszlanak. Feszt államtitkár : felvilágosítást kíván azon jogigény iránt, mely az államvasút 2-ik vágányának kiépítésére nézve támasztható lenne. Elnök: Azt hiszem, hogy e kérdés megvitatása az illető részletes tárgyalások megindításáig fenntartandó , de felhasználom az alkalmat annak kinyilatkoztatására , hogy a kormány a közérdek tekintetében minden közös édekeket egyaránt érintő kérdésekben a bécsi kormánynyal szándékozik egértelműleg eljárni, mint ezt az árszabás, ezen nagyfontosságú tárgy megoldása czéljából már is tette, s a bécsi kereskedelmi minisztériummal érintkezésbe lépett. Feszt államtitkár kijelenti, hogy a legközelebbi Bécsben léte alkalmával szintén érintkezésbe lépett az árszabás ügyében a kereskedelmi minisztériummal. Schweiger : Az árszabás fontosságát tekintve bátor vagyok különösen a távolsági árak szabályozását kiváló figyelembe ajánlani. Elnök : Minden jogos érdek kellő méltánylásban részesülend, s a közlekedési minisztérium törekvése oda leend irányozva, hogy az érintett második vágányon kívül az országos kiviteli vonalak előnyeiben részesítessék. Azon helyzetben vagyok, tudathatni önökkel, hogy a ma éjszaki vasút kiépítése iránt komoly tárgyalások vannak folyamatban, melyeknek kedvező megoldása különösen fontos azért, mert az utolsó év kivitele éjszak- és éjszak-nyugati irányban tetemesen nagyobbodott. A kormány és a közönségnek a közlekedési intézetek igazgatóságaival leendő hivatalos érintkezése egyébiránt könnyebbíttetni fog az által, hogy azon vasúttársulatok, melyeknek vonalai kizárólag magyar területen léteznek, székhelyüket Pestre teendik át, míg amazok, melyeknek vonalai csak részben érintik a magyar területet, itt megfelelő igazgatósági közegek által lesznek képviselve. Midőn végül az érdekelteket felhívnám, hogy az előbb érintett felosztási módozat tárgyában a m. k. vasúti felügyelőség közegeivel lépjenek érintkezésbe , s támogatásukért köszönetemet fejezném ki, a jelen tárgyalást azon megjegyzéssel zárom be, hogy a kormány mindenkor kész leend határozott czélokra felvilágosításokkal s támogatásával szolgálni. Strasser Alajos : A felosztási bizottmány a felosztás beszüntetése és a feladás szabaddá tétele mellett már tegnap nyilatkozott. Elnök: A bizottmány által kezelt felosztás megszüntettetik, tehát a szállítás szabaddá tétetik. Schweiger: A mai tárgyalás alkalmából egy a kormány s a közönség képviselőiből alakítandó ellenőrködő bizottság létesítését hozom javaslatba. Blau : Oly bizottság, mely az előforduló nehézségeket rövid úton lenne képes megszüntetni, a kereskedő testület különös háláját érdemelné ki. Wodianer Albert: az e részbeni kezdeményezés nézetem szerint a kormányt illetné. Elnök : A minisztérium a kérdést figyelmére fogja méltatni, s foganatosításának módozatait alapos tanulmány tárgyává teendi. Jelen jegyzőkönyv, miután további észrevételek nem létettek, bezáratott. Budán, 1868 február 16-án, hogy hogy hogy mindkét fél visszatartó , eladatott bánságiból 1500 v.mázsa ízja fontos 7 ft 10 krjával, 2000 m. 86%—89 fontos 6 ft 75 krjával, tiszaiból 1000 v. mázsa 87 fontos 7 ftjával, fehérmegyeiből 500 v. mázsa 87 fontos 7 ft 5 krjával, mindez három havi fizetésre, pestmegyeiből 1000 v. mázsa 86 fontos az éjszaki pályáról, 6 ft 76 krjával, 1500 vámmázsa 85 V. ms 6 ft 60 krjával, 500 v. mázsa súly meghatározása nélkül 5 ft 90 krjával, mind 7 készfizetésre. Egyéb gabnanemüeknek nem volt említésre méltó forgalmuk, az árak változatlanok. J&L. Mart. 4-re van kitűzve : „A jó falusiak.“ Szinmü 4 felv. Népszinház. Szerdán mart. 4. „A gerolsteini “) Kéretnek a hazai lapok e sorok szives közlésére. Pest, mart. 3. Délelőtt borongós idő csípős széllel és havas esővel, délután szép derült idő. A gabnaüzletben a londoni kedvezőtlen tudósítás folytán ma is pangás uralkodott s az árak ismét alább szállottak néhány krajczárral , uzán ak csekély forgalma volt annyival inkább Vidéki tudósítások. (B.r.) Nagy-Várad, febr. 29. Mart. igen szép idővel köszönt be, mintha ki akarná pótolni ama sok viszontagságokat, melyeket a lefolyt tél nyakunkra rótt. A tavaszi nap meleg sugarai lassankint felszívják azt a tengernyi vizet, mely mezőinket s réteinket ellepte ; de biztos kilátásunk is van arra nézve, hogy az erdélyi havasokban felhalmozott roppant hótömegek lassanként felolvadva, minden káros következés nélkül el fognak szivárogni. Nem oly melegen süt a nap a gabnaüzletre. Erdélyből köttetett a héten szerződés mintegy 1000 mérő tiszta rozsra 78—80 fontos 7.85 köbleért. Különben 7.50—7.60; buza 8—10.50 ; mart. felére az indóházig szállítandó. Tengeri 5—5.20 ; árpa 4— 4.20; zab 3. Kereslet alig van, és a vevők annál tartózkodóbbak, mennyivel nagyobb a kinálat. Hoztak csekély készlettel tarka paszulyt is,mely indóházig 7.40 elkelt, kendermag iránt nincs kereslet. Szesz iránt némileg javult a hangulat és 19% - 20 kmg megszilárdult a kereslet. Már ideje is volt. (Sz. H.) Szeged, febr. 29.Az üzlet a lefolyt napokban igen életnélküli volt, érkezett ugyan némely kisebb szállítmány, azonban a külföldi ismét roszabb hírek következtében igen tartózkodtak a vevők. Az árak 5—15 krral csökkentek, sőt még az így leszállott árak mellett sem találkozik vevő és így a forgalom majdnem tökéletesen pang. Szállítási viszonyaink javultak, bár még tetemes szállítandó készletek vannak a vaspálya-udvaron , nagy mennyiséggel rakatik gabonahajókba is, és ha jól értesültünk, jövő héten 60.000 mérő szállíttatik vizen. Az egész forgalom a lefolyt napokban alig tehető néhány ezer mérőre eladatott 1000 m. buza 86—89% fontos 6 ft 60 krjával. 600 m. buza 85%—89% fontos 6 ft 55 krjával. Jegyzeteink f. hó 26 ról a következők: Buza bánáti 87—89% fts 6 ft 50—60 kr. tiszai 86—89 fts 6 frt 40—50 kr. Kész kukoriczi 2 frt 75 kr. 2 frt 75—85 kr. Tavaszi átadásra : Árpa 67—69 fts 2 frt 50. és 2 frt 60 kr. Rozs 78—80 fnts 4 frt 45. és 4 frt 50 kr. Kétszeres 80—82 fnts 4 frt 60. és 4 frt 75 kr. Zab 44—46 fnts 1 frt 65. és 1 frt 70 kr. Szalonna 100 fnts 30—31 forint. Disznózsír 100 fnts 37—38 forint. (Z. L. K.) .Nagykanizsa, febr. 28. Terményárak az itteni piaczon. Buza 83- 84 fontos 5 ft. 50 kr. 85—86 fontos 6 ft. — 87 — 88 fontos 6 ft 50 kr. Rozs 78 — 79 int 4 ft 20 kr. 79—80 fnt. 4 ft 30 kr. Árpa serfőzőnek 70—71 fntos. 3 ft 15 kr.71—72 fnt 3 ft 25 kr Árpa közönséges 65 —66 fns. 2 ft. 70 kr. 67 - 68 fns. 2 ft 80 kr. Kukoricza2 ft 90 kr olasz (csinquantin) 3 forint Zab 45-47 fns. 1 ft 70 kr. 47-48 fns. 1 ft. 75 kr. Pohánka 66—68 fns. 2 ft 80 kr. 68—70 fontos 3 ft. Paszuly fehér 5 ft. Paszuly tarka 3 ft 90 kr. ------------— V o c y o s, — Bécsi börze. Az irányzat, melyet a bécsi börze, a külföldiek példájára, az utóbbi napokban követett, nem felelt meg a hét elején táplált várakozásoknak. Még Páris is, melytől az első jeladás származott a reactióra, még a megelőző napon inkább emelkedésre mint az ellenkezőre hajlandónak látszott. Ha mindamellett is az ellenkező következett be, ennek oka nem annyira politikai fordulatban keresendő, mint abban hogy némely üzéreknek sikerült kizsákmányolni egy hangulatot, mely bizonyos jelenetek folytán támadt és azon körülmény miatt, hogy tetemes liquidátió volt készülőben, jelentékenyebb benyomást tett, mint különben tett volna. A németországi és bécsi börzék pedig annyival könnyebben követték az adott példát, mivel túl voltak terhelve papírokkal. Ehhez járul, hogy azon rejtélyes homály, melybe a jövendő pénzügyi műveletek boruttatnak, különféle találgatásokra ad okot, melyek nem alkalmasak a bizalom szilárdítására. Nyomasztólag hatott az értékpiacra, a hitelrészvények osztalékát illető meghazudtolt nagyobb várakozás. E papír ennek következtében 7úttal olcsóbb lett és ez által befolyt más papírok ellanyhulására is. Egyébiránt a börzének e lehangoltsága nem igazolható, miután a hitelintézet valóban kielégítő jövedelmet mutat ki, és az, hogy ennek egy része tőkéhez csatoltatik, inkább emelhetné e bizalmat. Állampapíroknak a lefolyt héten is jelentékeny forgalmuk volt : tetemes mennyiségek adattak el 5%-os adómentes és 5%-os metalliqueból, melyek a külföld számára vétettek, és ha mindamellett csökkenést szenvedtek, nevezetesen az előbbiek, ez a fent érintett körülményeknek tulajdonítandó. Újabban Angolország is fellépett mint vevő, osztrák papírokra. Tetemes csökkenést szenvedtek 1860-ki és 1864 ki sorsjegyek, az előbbiek 4, az utóbbiak 2%-kal. Az utóbbiakat illetőleg ez onnan származik, hogy az üzérség a húzás alkalmából a sorsjegyeknek és ígérvényeknek nagyobb kelendőségére számított, mint valóban beállott. Még kevésbbé indokolt a 60-as sorsjegyek csökkenése, minélfogva itt az arány gyors változását lehet kilátásba helyezni. Aránylag jól fentartották magukat angol-osztrák részvények, melyek csak 1%nttal csökkentek, és angol-magyarok, melyek épen nem változtak. Bankrészvények csak a szombaton beállott panique következtében veszítettek 10 forintot , dunagőzhajózás 5 ftot. Vaspályarészvények legjobban megérezték a visszahatást : lombardiak 6 — 8 fttal, állam 5, Károly Lajos 6, mindkét nyugati 3, pardubitzi 4, éjszaki 2 százalékkal csökkentek. Ezüst elsőségek folytonos figyelemben részesültek, nevezetesen az újak, melyek hiányzanak és magasabban fizettetnek. A pénznemek állására, az értékpapírokat illetőleg mutatkozó panique, nem gyakorolt említésre méltó befolyást. — A pesti népbank hitelbirtokosai mult vasárnap de a lövöldében évi közgyűlést tartottak. Elnökölt Konlegner tanár. Az előterjesztett évi jelentésből kitűnt, hogy a hitelbirtokosok száma 1189-re emelkedett a múlt évben, a hitelbirtokosok által igénybe vett hitel 92,350 ftot tett és az eddig befizetett 59/0-os biztosításialap 46,067 ft 50 krt. A mult évben 5225 váltó escomptíroztatott az intézet hitelbirtokosai által 1,835,108 erejéig. A be nem váltott váltók részint biztosítás, részint pedig a tartalék alap kamatai által fedeztettek , a fenmaradt rész pedig a tartalék alaphoz csatoltatott, minélfogva a hitelbirtokosoknak a múlt évben semmit sem kell rá fizetni. A közgyűlés megelégedéssel vette az évi jelentést tudomásul. Miután az alapszabályok szerint az elnököt és a kilépő 8 választmányi tagot újra kellett választani , Korsák József választatott meg újra egyhangúlag elnökké, választmányi tagokká pedig megválasztottak : Böhm Sámuel, Ildényi Károly, Thurn Pius, Vadász Ferencz, Szamovolszky Frigyes, Zarzetzky József, Walser Ferencz és Skriván Ferencz. A Zágrábban tervezett bankvállalat meghiúsulásáról egy helybeli lap következőleg ír : Zágrábban már három évvel ezelőtt egy az ország legkitűnőbb pénzügyi szakférfiaiból álló társaság alakult egy „horvát slavon leszámítoló bank“ létesítése végett. Ez intézet megalapításának szüksége általánosan elismertetett, s az alapítók többszöri tanácskozás után az alapszabályokat elkészíteve, azokat megerősítés végett az országos hatóság elé terjeszték. A helytartóság négy ízben történt visszautasítás után elvégre megadta a kívánt megerősítést. A bank életbelépésének akadályai ennek folytán elháritatván, s a szükséges előmunkálatok is megtétetvén, a részvények aláírásának ideje lett volna meghatározandó. E czélból az illetők múlt évi dec. 31-én összejövetelt tartottak, miután azonban az alapítóknak a legközelebb múlt napokban másodszor történt összejövetele alkalmával újra számos akadály gördült a bank működésének megkezdése elé. E nemhezite körülmények között elsősorban a még mindig megoldatlan kiegyenlítési kérdés, továbbá a gabnaüzleti jelentékeny veszteségek által előidézett pénzhiány, valamint a nagy tőkének a fakereskestések díszítik a legkülönfélébb és meglepő frisseségű színekben, oly gazdagon és mesterileg, hogy egy ily munka kiállítása akoriban csak is egy oly hatalmas király nemes fényűzésétől telhetett, minő Nagy Lajos volt. A képek valószínűleg olasz mester vagy mesterek kezéből eredtek, s a rajzmodor akkori némely gyarlóságai (például a lábak és lábfejek elyéknyitásai sat.) mellett is nagy művészi képességet s különösen meglepő színérzéket tanúsítanak. Sok utánjárásba került, míg Emich Gusztáv megnyerte az engedélyt, hogy e codex 10 lapját a rajta levő szegélyzetekkel s azon kívül 21 kisebb nagyobb miniatűr képekkel, a könyvtár-őr felügyelete alatt nagy gonddal lemásoltatható. A másolást egy ügyes és jártas kéz, a metszést pedig Knöpfler Henrik ismert művész eszközlék a lehető legnagyobb hűséggel. A sajátszerű formák minden kis vonala híven van visszaadva e másolatokban, ami pedig annyival nehezebb volt, mert e miniatűr képeken néhol egy kis réz krajczárral tizenegy fejet és arczet lehet befedni. A czímlapon díszes foglalványban egy iró férfi ül, (kétségkívül Marcus maga) vörös talárban, egy könyvbe írogatva, mindkét kezében iró eszközzel. Sajátszerű bútorzatot mutat ülőhelye és íróasztala, mely együtt egy darab, még pedig oly formán, hogy az asztal csak oly keskeny, mint az ülőpad lóczája, melyen az alsó rész és az egyenes fatámla tarka mozaikkal van díszítve. A krónika első lapja pazar díszítésű. A széles szegélyzet sok színből és ábrából, áll de minden mézarányos és összhangzatos benne. — A kézirat egy cziráda oszlopzattal van elválasztva, melyen két barna testű lény — valami manó-féle — kúszik le és föl. Felül a homlokzatot egy diszkép foglalja el. Sajátszerű sty IU baldachin alatt ül a király (Róbert Károly-e vagy Nagy Lajos ? — nem tudjuk, alkalmasint az előbbi, vörös hajjal, koronával, kezében királyi palota és az ország almája.Két oldalt két különös ülőke, egy-egy alól üres négyszög. Balra tőle a magyar urak állnak öten, köztük egy borotvált arczczal. Ruházatukban semmi olyan sincs, mit ma magyarosnak tarthatnánk. Hosszú tarka hossznyákat viselnek, mellökön egy kerek aranylemezt (mi egészen keleties,) fejükön többnyire oly kerek feveget, mit „tökhéj“ sipkának mondhatnánk, kezükben egy ij, egy nyíl és egy görbe kard , valószínűleg a királyéi. Jobbra idegen (kétségkívül olasz) vitézeket látunk, kivont egyenes karddal, sisakban, szűk tricotszerű nadrággal, vért, nehéz epoulette, térdcsillag, s egyszerű sisak van rajtuk. Bajuszt és szakáll csak egy visel. A magyar urak ruhái sokkal színesebbek, s szabásra nézve egész pongyolát képeznek, amaz idegen lovagok feszes vitéz viselete mellett. E lapon még három kép van, szent képek, s az imádkozó király és királynő, szemközt egymással. Ezek a kisebb képek egyszersmind kezdő betűk. A második lap kezdő A betűjében a „csodaszarvas“ regéje van foglalva : szarvas és liget kevés természethűséggel. Magor és Hunor — kíséretükkel — követik a szarvast , térdig érő szűk felső öltönyt, s kék és piros szlk nadrágot viselnek, egészen ellenkezőt az első kép magyarjaival, ami a figyelmes nézőt kétségessé teszi a fölött, hogy váljon a miniatűr festő a hagyományt, korhűséget vagy csak saját képzelmét követte-e. E lap színes szegélyzete különösen kitűnő, s tarka és könnyűd hajlású czirádákból áll. A harmadik lapon fölül egymás mellett látjuk a hét vezért; bajuszt csak Árpád visel,kezében paizszsal, melyen egy fekete madár (a turul) látható. Azután külön látható kivont karddal s a paizszsal maga Árpád. A negyedik facsimile lapján szintén kezdő betűkben Kund — hátán málhával, kezében lándzsával, — Leel kivont karddal, vérkulcsu vörös ruhában s hegyes föveggel, s Örs hosszu barna hosszájában s egyenes karddal. Sem viseletük, sem fegyverzetük nem egyforma, s ha valóban ilyenek lettek volna , akkor a vezérek az ipar és között sok különböző ágaihoz folyamodhattak, hogy magukat földiszitsék. Az ötödik másolatot egy nagyobb kép ékesíti, mely valóban igen ékes. Ez szent István király születését ábrázolja. Pompás nyűgcsarnokban, alacsony divánszerű nyughelyen fekszik — vagyis inkább ül — az anyakirályné fején korona, nyaka és haja fehérbe kötve, vállán barna palást, a takaró és vánkos egyformán barna színű, kezében a kis csecsemőt tartja, kinek egy kék taláros egyházi férfi koronát nyújt. Hátul égre néző szemmel négy nőarcz látható. Más oldalt férfiak és nők. A nyagcsarnok mennyezete ultramarin szinű, a falat oldalt nehéz vörös szőnyeg borítja. A hatodik oldal pompás keretben egy miniatűr csatakép. Szent István legyőzi a bolgár fejedelmet. Ebből az ősz hajú és szakálu magyar király a mellén az ország czimerével (kettős kereszt zöld halmon) s kivont karddal az elejtett Keán bolgár király mellére teszi lábát. Szent István igen szelid alak itten. Csatlósa — kezében pajzzsal, melyen szintén az ország czimere van — a király fehér lovát tartja. A kantárzat egyszerű és szép, piros szinü. A nyereg egészen eredeti. Olyan, mint egy kaloda, melybe valóban bezárta magát a lovas. Mondják, hogy ily nyereg máig is van még néhány tatár fajnál. Ily nyeregben ülnek a királynak még harczoló vitézei is a kép hátsóbb részén. A vörös magyar zászló lebeg fölöttük kettős fehér kereszttel és zöld halommal A vitézek mind sisakosan, pajzszsal, lándzsával lovagolnak előre, míg a bolgárok közül egy még röpíti feléjük a nyilat, de a többi már megfordult, hogy fusson. A csatatért a miniatűr festő teli rakta virággal, tulipánnal, sőt egy ligetet is úgy fölvirágozott, mintha csupa ékszer volna drágakövekkel. Ez ama kor — a 14-dik század fényűző festészeti styljéhez tartozott. — Ugyanez oldal kezdőbetűjében Szent István áll, kezében királyi palota, országalma, feje körül a szent nimbusz, ruhája szűk, vörös és kék színben. A hetedik lap azt ábrázolja, midőn Salamon királyt ipja , az ősz német császár visszahozza Magyarországba. Egyik kezében a koronát tartja, másikkal Salamont vezeti, mögöttük vagy tíz sisakos lovag, fölöttük két zászló , a piros magyar kettős kereszttel, s a sárga német fekete sassal, amiből látható, hogy némi kényszerű dualizmust hébe-hóba az Árpádok kora is csinált. A nyolcadik lapon két kép van. Egyik a demesi monostor alapítását mutatja. Ott áll a templom, piros födelével, előtte Kálmán király, Álmos herczeg, egy pompás talárus kövér főpap és többek. A másik azt a jelenetet tünteti föl, midőn a herczeg a Bakonyban vadászik, s sólymával egy varjút fogatván, két kísérőjének (kik a király kémjei,) azt mondja : „nemde, megesküdnék ez a varjú is a sólyomnak, hogy ha eleresztené, többé nem kiabálna,“ a mivel arra czéloz, hogy ő is azért tett hűségi fogadást a királynak, mivel hatalma alatt volt. A kilenczedik oldalra Ilona királyné aradi vérgyűlése van festve. A kép levegője — enyhítésül — csupa arany, a királyné is arany palástot visel ; mellette vak Béla ül kék palástban, kezében kereszttel. Előttük három térdelő fö ür, kiknek fejét — a mért Bélát megvakították — egy bakó egymás után üti el, két véres fő mázis alul hever. A tizedik oldal kezdőbetűjében Kun László király álló alakját látjuk, kezében a királyi jelvényekkel, rajta piros hossznya, fején csúcsos kun süveg. Alól egy kis csatakép látszik a betörő tatárok ellen. Két ujjunk fél hosszával tökéletesen eltakarhatjuk e képet, melyen két oldalt tíz alak van a miniatűr-képek élénk körrajzaival és üde színeivel. Ennyi van lemásolva a bécsi codexből. Természetesen az alakok rajzában nem annyira a természet, mint az akkor divó modor van követve s arra sincs tekintet, hogy az arczkifejezés összhangozzék a festett helyzettel, és mégis e kis képeket órák hosszáig el lehet nézni , oly érdekesek. Valami finom és pompás festés ez, mely mindenki figyelmét lekötheti, annyival inkább a miénket,kik itt őseinket látjuk ábrázolva, sajátságos viselettel, formákban, oly élénk színekkel, melyek hosszú századok alatt mit sem vesztettek frisseségökből. E tíz oldalnyi képes szöveg csak egy töredékét képezi a szerfölött nagybecsű bécsi codexnek, melynek teljes másolata igen sok évi munkát és százezreket igényelne, így is ez a kiállítás egészben körülbelől másfél évi időben a kiadónak igen nagy költségébe került. De maga a codex tartalma egészen ki van itt adva, még pedig két nyelven : latinul eredetiben és Szabó Károly történettudósunk szabatos fordításában magyar nyelven, hogy a hazai történelem ez egyik főforrásához (melyet Thuróczy is fölvett,habár hiányosan,krónikájába, minél többen hozzáférhessenek. A latin szöveg nagy negyedrétben 124,a magyar 115 lapra terjed. Elöl ajánlat van király ő Felségéhez, s ismertető latin bevezetés Toldy Ferencztől.E szöveg nyomása is igen pompás, fehér vastag album papíron minden lap vörössel szegélyezve,a czimek szintén vörös színűek,a betűk a legszebb közép nagy betűk, átalában az egész nyomás a 16-dik században készült legkitűnőbb könyvek ízlésében készült. A kötés finom bőrben, aranyvágással, a felső tábla közepén oxidált bronz czimer a kettős kereszttel és az Anjou-ház liliomjaival, a szögletek felé más czimerek, s kapcsok, egészen stylszerű rajzok szerint. Egy ily pompás kötetű példány ára 36 ft, borítékban 24 ft. Bizonyára nem lesz könyvtár, tanintézet, komoly műveltségű vagyonos ember, ki ne igyekeznék megszerezni e munkát, mely egyrészt a hazai história egyik legbecsesebb forrása és ereklyéje, másrészt — kiállításánál fogva — a magyar nyomdászat fejlettségének, a színnyomás tökélyesülésének s atalán a technikai haladásnak ékes bizonysága. Meg kell említenünk e helyen, hogy a latin eredeti szöveg és a bele festett képek fametszetekben kerültek nyomás alá, s egy-egy lapot annyiszor kellett nyomni, ahány szin és színárnyalat van rajta, pedg néhol csak egy cziráda-ábrán s csak egy-egy alakon is van tiz, tizenkétféle szin. S ezért kellett kiállítására, hogy az eredetihez tökéletesen hű lehessen, annyi combinatió, gond és idő. Hány próbát kellett tenni csak egyetlen egy képpel is, míg a nyomásban kellőleg sikerült. Maga a krónika, mely igen érdekes olvasmány, tele van hagyományokkal, becses adatokkal és ájtatos naivsággal. Az eseményeket 103 fejezetben irja le, nemzetünk eredetétől kezdve Róbert Károlynak (Nagy Lajos atyjának) Bazarád ellen viselt szerencsétlen kimenetelű csatájáig, melyhez az iró — Márk — záradékul és vigasztalásképen e szavakat csatolja : „egyébiránt, minthogy a magyarok mindenütt igen erős és kemény csatákat vívtak, ez azért esett rajtuk, hogy gyakor győzedelmeik mia el ne kevélyedjenek, vagy legalább, ha már elkevélyedtek, megfenyítessenek, hogy alázatosságot tanuljanak, és bizonyítsák meg, hogy a menyei szeretet kegyelmét az atyai fenyíték ostora által annál bővebben megérdemlik , mert megfenyíti az atya isten, a kiket szeret. Noha e krónika leginkább csak főbb vonásaiban írja le régi történeteinket, nem hiányzanak benne oly részletek sem, melyek mondai és regei színnel bírnak. Hangjában visszatükrözi az ötszáz év előtti korszak vallásos kenetességét és hitbuzgalmát. Különösen érdekes kis fejezetek azok is benne, melyek a vezérek korában élt több nevezetes családra vonatkoznak. Átalában oly kiadás ez, melyben a tartalom értéke a kiállítás pompájával egyesül, hogy díszére váljék irodalmunknak, a hazai nyomdászatnak és a kiadó áldozatkészségének. *