A Hon, 1868. július (6. évfolyam, 149-175. szám)

1868-07-10 / 157. szám

157. szám. Pest, 1868. Esti kiadás. Kiadó­ uvalat: Főrendiek tara 7. sz. földszint Előfizetési táj : Postán küldve, vagy Budapesten h­ázhoz, hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra . 7 frt. 3 hónapra . . 4 „ 6 hónapra......................!2 „ A* esti kiadás k­ölti­e k­ü­ldéséért f­.1 d '/atá* havoEkitaí . . . , ?/$ k­r. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Péntek, julius 10. Szerkesztési iroda : Ferencziek tere 7. sz. Az előfizetési- és hirdetmény - dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert ke­zektől fogadtatnak el. l. Hon“ maciin sürgönyei. Páris, jul. 10. A tegnapi „Patrie“ szerint a spanyol kormány egy gőzkorvettet küldött az andaluz partokra, hogy a Guadalquivir torkola­tát szemmel tartsa. Az „Epoque“ szerint Portu­gálban is izgalom van. Madrid, jul. 9. Montpensier hg. és hgnő szerdán elutaztak Cadixból Londonba. London, jul. 9. A királynő felhívja a parla­mentet, hogy Napier tengernagynak és legkö­zelebbi vérszerinti örököseinek 2000 db. sz. nyugdijt adjon.—A felsőház elfogadta az ir­bilt. Pesti zabnabörze, jul.­­0. A hangulat kedvező. Búza gyenge kínálat mellett 10—15 krral magasb. Rozs hi­ányzik. Egyéb fajok változatlanok. Pesti értékéürze, jul. 10. Az ér­ékvásár magatartá­sa jó. Javult vételkedv mellett meglehetősen él­ek üz­let fejlődött, s az árak megszilárdultak. Magy. hitelb. kedvelt és 95-ig ment. Anglohung. nyugodt 115—116 M. vasutk­ölcsön 98— 9«7,. Valuta csöndes és anyha. Arany 5.37- 38. Napoleona any 9.5—8. Arkelet. Keresk. bank . 630 —— Pesti k. u. v. 628 -----­Pesti hengerm.1130 ——Magy. b. t. . 632 -----­ Pannónia gó'zm.1450 —— Pesti b. i. 267 -----­Első budap. . 650 —— Pannónia v. b. 240 -----­Concordia . 650 —— Haza b. b.. 228 -----­ Szegedi kir. . 635 —— Alagút 87-----­Árpád . 535 ——Gyógysz. k. u. 210-----­Király . 515 ——Butorkézmüz . 206 -----­Budai gyárt. . 389 —— Első magy.szeszf.545 — — Viktória . 315 ——Újpesti sz. gy. 607 -----­Pesti iparb. 242 ——Mátrai bánya . 12-----­Pesti t. p­ . 1500 ——Első m. g. h­. 224 -----­Budai t. p. 423 ——67,7. m­­. 1.92­7,-----­Magy. é. y. 907, -— Uj vállalatok, pari felett, pari felett. Hengerm. n. kib. 335—Bőrgyár 47, — Pann. g. m. II. k. 260— pari alatt. Budap.g.m. II.k. 130— Kártolyfonóda­­­n „ köty. 5— pér­ felett. Concord. H. kib. 127— Szeszf. II. kib. . 38 - Árpád g. m. II.k. 15— Tehergözh. . . 67 — Blum g. m. . 39—Briquettes . 47, -Luiza g. m. . 39— Flóra szapp. 13 — Unió g. m. .8— Pesti k.u.II.kib. 415 Moln.és sat.g.m.5— * n m­. k. 155 — Erzsébet g. m­. .2— Budai k. u. . 195 — Nyitrai g. m. . —— Magy. g. h. H.k. 10 — Kőbányai serf. . 36— Gyapjúm. gyár — — Tüköryf.serf. . 67,— Magyar-schweizi 23 — Gépgyár 29—Belga gépgyár . 13 — Vaggongyár 35—Securitas sz. k.. 339 - v; ^/v»'ai-iTr7Tr;nr-v^'^^TOJsnnBifr-«y-."^;'r?»g«gr3Eg = A képviselőház mai ülésében elnök a jegyzőkönyv hitelesítése után a beérkezett irományok közt bejelenti Zerdahelyi Incze osz­tálytanácsossá lett kineveztetése folytán beadott lemondását, továbbá Kacziány Nándor pesti saj­­tóü­gyi vizsgálóbíró Lepcsényi István elleni saj­tó ügyében Böszörményi Lászlónak felelősségre vontatása iránti engedély kérelmét s végre Új­vidék városának orvoslást kérő kérvényét,mely­ben alkotmányos polgármesterének kir. biztos által történt felfüggesztését, mint sérelmet adja elő. Mad­a­r­á­s­z József oly megjegyzéssel kivánja az újvidéki kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani, hogy még az elnapolás előtt adja be ez iránti jelentését. (Zaj.) Kivánja pedig azt, hogy a felfüggesztés elleni kételyek oszlattassa­­nak el. (Jobbról: Nincs aggodalmunk!) mi épen önmagának a kormánynak és az azt támogató többségnek van érdekében. P­u­l­szky szükségesnek látja, a kérvényi bi­zottságot, az ellene nem is irányzott támadás el­len megvédeni, mert úgymond, az kötelességét, valamint eddig , úgy ezutánra is teljesíteni fogja. P­a­p­p Zsiga és Mihályi Péter Madarász indít­ványát pártolják.Ez utóbbi Pulszky felszólalásá­ra megjegyzi, hogy a kérvényi bizottság ugyan teljesítette mindig kötelességét, de soron kívül csak oly kérvényt tárgyalt, melyet a ház ily utasítással tett át a bizottsághoz. L­ó­n­y­a­y miniszter a kormány részéről azt ké­ri, hogy miután oly tény forog fen, mely állító­lag alkotmánysértést tartalmaz , azt a kérvé­nyi bizottság soron kívül mielőbb tárgyalja, ne­hogy a kételkedőknek legtávolabbról is gyanúja lehessen, hogy ez valóság. A ház a kérvényt előzetes tárgyalásra ad­ja ki. N­y­á­r­y Gyula dr. a háznagy által bevezet­tetvén, átnyújtja a felsőház jegyzőkönyvi kivo­natát, melyben a képviselőház fölkéretik, hogy a bélyegadó iránti törv.­javaslaton a felsőház által tett módosításhoz hozzájáruljon. — A mó­dosítás ki fog nyomatni és tárgyaltatni. Papp Máté a pénzügyminiszterhez követ­kező interpellále intéz : 1. Mi oka annak, hogy az erdélyi földteher­­mentesítési pénzalap nem képes fedezni a kár­pótlási fizetéseket, mint eddig fedezni ké­pes volt 2. Tudomására van-e a t. pénzügyminiszter urnak, hogy Erdélyben, azon földbirtokosoktól, a­kik a szolgáló embereik kezében volt birto­kokat eleintén mint urbériségeket jelentették be, azokért a kárpótlást is kikapták, később azonban volt szolgáló embereiket az említett és már kárpótolt fekvőségek visszaadása végett perrel támadták meg és annak folytán azon fekvőségeknek is leírásába visszake­rültek, azokért illetéktelenül kikapott kárpót­lási összegek a földtehermentesítési pénzalapnak visszafizettettek-e ? és ha egészben vagy rész­ben még visszafizetve nem lennének, vajjon minő intézkedést méltóztatott arra nézve tenni, hogy azon pénzösszegek a pénz­alapba mentől előbb visszafizettessenek ? A pénzügyminiszter rögtön adott válaszára reggeli lapunkban visszatérünk. A jövedelmi adóról szóló törvényjavaslat ál­talános tárgyalása van napirenden. Első szólt G­hy­czy Kálmán. — (A királyné őfelségének) a pestvá­rosi polgárság által átnyújtandó album a városhá­zán földszint 1-ső szám a gazdasági hivatal teremé­ben ma és holnap közszemlére lesz kitéve. Az al­bum kék bársonyba van kötve,a metszés else h­ozva, gazdag belső aranyozással és dús külső ezüst leme­zek és arabeszkekkel diszitve. Az albumot Boldog Lajos pesti könyvkötő kötötte, az aranyműves mun­kát pedig Derkheimer Henrik pesti aranyműves ké­szítette. A (Mezei gadaságunk) haladásának egyik jele, hogy míg tavaly az egész év folytán csak valami 80—90 gőzkazán került hatósági vizs­gálat alá, az idén már 140 körül jár számuk, mely kazánok többnyire gazdasági gépekhez valók.­­ (A pesti gázgyártársulat) miután fiók­gyár tervével a képviselőség elutasította, azért folyamodott, hogy saját telkén egy gazemétert állíthasson. Kérelmét sürgősnek mondja, hogy a naponkint növekedő gázszükségletet fedezhesse. — (A budapesti Ügyvédegylet) erélye­sen föl akar lépni a városi törvényszéknek a sorok­­sár utczai kaszárnyába helyezése ellen. — (Bécsben nagy szerencsétlenség történt.) Egy katonát az altiszt tanítván, azt pa­rancsolta neki, hogy az átelleni ablakra czélozzon. Oda czélozott, lőtt, — és agyonlőtt egy ott ülő fia­tal szép asszonyt, két gyermek anyját. — Bizonyá­ra legalább is kurta vasra teszik. — (A török szultán) Vámbéry Ármint tö­rök nyelvészeti munkálkodásáért, és az orosz ter­jeszkedés elleni törekvéséért a Medsidje rend nagy keresztjével ruházta fel. (A bukaresti éjszakamerikai con­­s­u­l.) Czapkay honfitársunk Pestre érkezett. — Johnson elnök Magyarország — Ausztria számára Smythet nevezte ki Newyorkban. A kineveztetést azonban még a senatusnak kell megerősíteni. — (Rottenbiller Lipót) egészségi álla­pota annyira javulásnak indult, hogy legközelebbre teljes felüdülését várják. — (A promessekkel való visszaélés­nek) nevezetes példája történt Brünnben, hol a há­zalók állítólag Mayer és társától kiállított ígér­vényeket árultak az 1864-iki lottokölcsönről, még pedig a 4000 seriesen felül lévő számokat: pedig, mint tudva van, ezen lotto-kölcsönnek csak 4000 seriese van (mindenik 100 számmal). Miután egy vásárlónak feltűnt a 6796. seriesszám jelentést tett a rendőrségnél , s a házalóknál csakugyan még több hamis promessekre akadtak. Valószínű, hogy ezen csalás nemcsak Brlinnre terjedt ki, s hogy nem most kezdődött. — (Szigligeti Ede) az ősz folytán kiadni szándékozik a­zon élet- és jellemrajz gyűjteményt, melyet szinművészetünk elhunyt jeleseiről irt. E rajzok igen érdekesek és szépen vannak írva. Ré­szint régibb lapokban jelentek meg, részint kézirat­ban vannak. A gyűjtemény mindenesetre közérde­kű leend. — (A városi v­á­mj­ö­v­e­d­ék­e­k) ügyében Szlávy államtitkár elnöklete alatt múlt héten tartott bizottmányi ülésben, Buda és Pest városa küldöttei elvégre megegyeztek azon módban, mely szerint a Pest részéről czélba vett jövedelmi bevé­teleknek a helyi fogyasztás szerinti elkülönítése történjék. Elhatároztatott, hogy a külön számveze­­tés tárgyát csak a szesz gyártmányok, bor, sör, vá­gó marha, sertés, tűzifa és kövezetvám képezendő, a többi apróbb tárgyak utáni bevételek pedig az eddigi felosztási kulcs alá tartozzanak. Rieger és Palacky nyilatkoznak a prá­gai „Politik“ban, hogy a „Deutsche Alig. Zig“­­nak a köztük és Beust báró között folyt értekez­letről szóló közleménye hibás és incorrect; so­kat tartalmaz olyat, mi ott elő nem fordult és vi­szont hiányoznak belőle oly dolgok, miket fon­tosságuknál fogva föl kellett volna említeni. De nekik nincs szándékukban a kíváncsiság kielé­gítése végett a közleményt sem helyre igazítani, sem kiegészíteni, hanem csupán azon pas­­sus ellen szólalnak fel, mely az ellenzéket a külföld segedelmére való támaszkodással vá­dolja s mely a sajnálkozás kifejezését adja szá­jukba, ha Ausztria netaláni szétbomlásánál Orosz­ország őket nem igényelné saját részére. „Bárhol érintkeztünk is politikai tekintélyek­kel, úgymond Rieger és Palacky, Pétervárott vagy Párisban, meggyőződésünket mindenütt nyíltan kimondtuk, hogy a kapocs a cseh koro­na és Ausztria nagy állam között, azon kikötés alatt, ha ez utóbbi föderatív alkotmányt nyer, a legnagyobb biztosíték nemzetünkre mind törté­nelmi politikai mind nemzetiségi tekintetben.“ Aztán kijelentik, hogy az orosz kormán­nyal ők semmiféle tárgyalásban nem állottak, legke­­vésbbé olyanban, hol Ausztria létele jöhetett volna kérdésbe. Azt azonban nem állíthatják, hogy azon nagy fordulatok küszöbén, melyek­nek Európa eléje néz, a szomszéd népek rokon­­szenve­­ előttök közönyös volna. És bármily gyanúsításokkal illessék is őket, ép oly gyávák mint háládatlanok vagy eszélyteleneknek kelle­ne lenniök, ha viszont ők is megtagadnák ro­­konszenvüket e nagy jövőjű néptől az ellen nagy lármája miatt. Mert jöhet idő, úgymond, midőn az orosz nagy nemzet, a törzsrokonságtól áthatva, hatalmas súlyt vethetne a mértékbe Csehország,, részére. j, v

Next