A Hon, 1868. október (6. évfolyam, 225-251. szám)

1868-10-19 / 240. szám

— (Említettük), hogy a főpolgármester azzal fordult a pénzügyminiszter, vajjon Pest vá­rosának egy sorsjegykölcsön kötése megengedtet­­nék-e ? A pénzügyminiszter akként nyilatkozott, hogy ő nem helyeselheti egy oly kölcsön megköté­sét, mely sorsjegyügyletekkel lenne kapcsolatban, azonban minden egyéb hitelkötési ügylet a legna­gyobb buzgalommal fog támogattatni a kormány részéről. — (A budapesti honvédegylet) bizott­mánya f. oct. hó 20-án kedden délután 5 órakor ülést fog tartani az egyenlőségi kör teremében, melyre a t. ez. bizottmányi tagok megjelenni ké­retnek. — Virághalmy Ferencz, főjegyző. — (Az első omnibusz-társaság) enge­délyt kapott, hogy a vízvezeték főcsövéből mellék­csövet vezethessen a Krisztinavárosban levő istálló­épületbe, mi által sokkal olcsóbban jut a vizhez, melyből naponkint 100 akót szükséges. Ez éven­kint 36,500 akóra megy. A társaság ennek fejé­ben köteles a csölerakásról s az ellenőrzési készü­lékről saját költségeire gondoskodni s bér fejében évenkint 536 ft 26 krt fizetni előlegesen a város pénztárába. — (Nemzeti színházi) műsorozat. oct. 19 től, 26-ig. Hétfő Makranczos hölgy, kedd Lucia Murska Ilma k. a. föllépteü!, szerda Drahomira 1-ör, csüt. Afrikai nő, péntek Ál jó emberek, Szomb. Faust, Murska k. a. föllépteül, vasáru. Szentivánéji álom hétfő Drahomira 2-or. — (Az ittlevő püspökök) 17-én délelőtt a herczegprimás elnöklete alatt tanácskozást tar­tottak, melynek főtárgyát Deáknak a katholikus autonómia tárgyában tett javaslata k­é­pezte.­­ (Az esküdtszék elnöke) panaszt tett, hogy az esküdt urak későn jönnek a tárgyalások­ra. A főpolgármester tehát fölkéretik, szólítaná fel az esküdteket, hogy polgári kötelességeik teljesí­tésében pontosabbak legyenek. — (Rapos József úr) kevéssel azután, hogy lapunkban ellene egy Szabó Endre által irt czikk megjelent, nagy terjedelmű nyilatkozatot küldött hozzánk,melynek velejét a következőkben közöljük: Rapos úr tagadja, hogy Farkas Balázsnak Szarva­son és Álmosdon elkövetett galád tetteiről és er­kölcste­en életéről koronkint értesítve lett volna, tagadja, hogy azon levélben, mel­lyel az álmosdi óvod felügyelője F. B. elmozdittatásá­ól értesítet­te, a „hóbortos természeténél fogva nevelői pályá­ra nem alkalmas“ szók nem találhatók, tagadja, hogy e szavakkal élt volna : „ez ajánlatra a hazai kisdedóvó nevelői közt legméltóbb,“ ellenben vá­dolja Szabót, hogy levelében elhallgatja a következő két döntő pontot, hogy t. i. a) az ajánló levelet a képezdének mindenki által megtekinthető főkönyve nyomán adám ki, melyben a 207-ik sz. alatt 1859. aug. 9-én a terjesz­tő egyesület bizottmányának je­lenlétében letett végvizsgája szerint szakképzettsé­géről kitűnő bizonyítványt kapott, hogy tovább­á b) ezen egyesületi bizonyítvány erejét meggyöngí­­tő értesítés sehonnan, még csak Álmosdról sem ér­kezett. — Mindezeknél fogva Rapos József úr Sza­bó Endre urat ezennel a dolog mibenlété­nek megállapíthatása és önigazolása végett itt pon­­tonkint fölhozott vádjainak ellene bizonyítására vagy visszavonását nyilvánosan fölhívja s erre jelen nyilatkozat megjelenésétől számított 14 napot tűz ki, melynek leteltével a mulasztás esetében a törvény kedvezését fogja igénybe venni. — (Tüzetesek.) Sárkány helységében e hó­m­án tűzvész dühöngött , mely 68 gazdasági épületet, házat és sok élelmi szert pusztított el. A tűz vigyázatlanságból eredt. — Gyergyó-Sárhe­­gyen okt. 1-én szinte volt tűz, melynek 50 ház és gabonával telerakott csűr lett áldozatává. Péteri­ben okt. 7-én 21 ház és istálló hamvadt el. — (A városi jogügyi szakosztály) szabálytervezetet dolgozott ki, mely a város terü­letére eső ingatlanok átírásánál irányadóul fog szolgálni. E tervezet szerint az átírás alkalmával az átírandó ingatlan legmagasabb tárgyértékének 1%-a fizetendő a város pénztárába. Ha az ingat­lan a telekkönyvi tulajdonosról egymás után több tulajdonosra származik át, az átírási illeték annyi­szor fizetendő le, a­hány tulajdonos előfordul. Az átírási illeték megszabása után három nappal fize­tendő be, elmulasztás esetében 6%-os késedelmi kamat számíttatik. A hátralékos átírási illetékek a hátralékos adók kathegóriájába tartoznak s a kie­légítési sorrendben első helyen állnak. A szabály­zat azon időtől fogva lép igénybe, midőn a bel­ügyminisztérium elfogadja. — (Dualismus az utczán.)A Károly ka­szárnya falának építését már befejezték, s ennek jeléül azok tetején egy fekete-sárga és egy nemzeti szinü zászló van kitűzve, zöld gályák között. — (A cselédrendszabályt és nyug­díj szabályzatot) ma d. u. 4 órakor fogják tárgyalni Buda város képviselő testületének köz­gyűlésén. — (Juricskay Mór örvéndi birtokán) egyik hű és kipróbált erdőkerülőjét a múlt héten az erdőn vérében, fegyverétől is megfosztva, agyán több szörnyű vágással találták föl. Még adott né­mi életjelt, különösen ujjai fölemelésével mutatá, hogy gyilkosai ketten voltak. Szólni már nem birt, sem többé jelezni. — (Flotow legújabb dalművének) czime „A muzsikusok.“ Vig opera 3 felvonásban Szövegét Genée írta, s a mű már félig készen is van. A befejezésre azonban csak akkor számolhat, ha előbbi két uj operája színre kerül Párisban. — (A szász nemz. egyetem) utolsó ülésé­ben a h. comes érdekes nyilatkozatot ten egy az iránt tett interpellatióra: szándékozik-e a tisztvi­selők újból választására nézve intézkedni? A co­met azt felelte, hogy ily választást eszközölni nem szándékozik, nemcsak mert a múltak példájára joga van helyettesíteni, de különösen mert biztos tudomása van arról, hogy a kormány a magyar ko­rona egész területén el akarja választani a köz­­igazgatást a törvénykezéstől, s pedig lehet, hogy még ez évben, és úgy, hogy a törvénykezési hiva­talnokok többé nem választatnak, hanem kir. ki­nevezéstől függnek. Nem látja tehát helyesnek e határozat küszöbén új választások által új nehéz­ségeket támasztani. Cjjig A­reichsráth több havi szünetelés után szombaton tartotta első ülését. Az ülésen igen kevesen jelentek meg. A 203 képviselő közül alig lehetett százat számlálni. A lengyeleket öt tag, a tiroliakat pedig csupán Jäger professor képviseli. A félóráig tartó ülés legnevezetesebb részét a Csehországban alkalmazott kivételes rendsza­bályokról szóló jelentés képezi. Semmi kétség benne, hogy a reichsváth majo­ritása e rendszabályok életbe léptetését helyeselni fogja. A majoritás e tekintetben ott is v­­an, mint nálunk, s a kormánynak a valódi libera­­lizmustól eltérő intézkedéseire készséggel adja szavazatát. A kivételes rendszabályok életbe­ léptetését a kormány hosszú o­eadatoló jelentéssel kíséri. A jelentést fölösleges volna itt közölnünk; nincs abban egyéb, mint erős, centralisatio szülte ki­­fakadások, minőkkel a bécsi lapok hasábjain az utóbbi napokban gyakran találkoztunk a kor­mány ezen ballépésének igazolására. Csodálatos, hogy a jelentésben többi között azon számtalan sajtóperre­­ is történik hivatkozás, melyeknek Csehország színhelye volt. Ezeket úgy említi fel a kormány, mint a melyek szükségessé tették a kivételes rendszabályok alkalmazását. Azalatt Prágában egyik proklamatió a mási­kat éri. Koller altábornagy egész szigorral jár el, hogy a csendet teljesen helyreállítsa. Oly vi­dékre, hol a nép a rendeletek daczára folyton gyükezeteket tart, katonaság küldetett, melynek költségeit az egyes községek tartoznak viselni. — Az „Agramer Zeitung“ vezetése uj kezekbe ment át. Az eddigi szerkesztő Maltin odahagyta a lapot és Che­r­n­e­l F. verte­­ azt át. — A vörös könyvben, mely a delega­­tiók elé fog terjesztetni, mint hallatszik, érdekes és fontos okmányok lesznek a román és római ügyeket illetőleg. Turin, oct. 15-én 1868. (M) A keresk. s föld­­mivelési tárcza mig mindig árva, a minisztérium­­ ugyan minden módon oda törekszik, hogy a­­ nem sokára öszeülendő képviselőháznál magát,­­ a balközép elemből kiegészítve, bemutathassa,­­ de a „Gazzetta Piemontese“ nagyon kétkedik­­ arról, miként a kormány ígéretei képesek lehet­­­­nének ezen párt embereit elcsábíthatni; de minthogy a világon mi sincs tökéletes, úgy a balközép zászlója alá sorakoztak közt is talál­kozhat oly egyén, kit nem az elv, hanem az önér­dek aljas ösztöne vonzott alája, úgy a „Gaz­­­ Piemontese“ is elismeri, hogy a balközép ve­zénylői, főleg az ifjabbak közt találkozhatna olyan is, kit a hatalomszomj az árva tárcza elfo­gadására késztethetne. Azonban mialatt a kor­mány saját kiegészítésére fordítja gondját, mind inkább alá aknáztatik a tér, melyen építkezett, a toscaniai párt, mely a kormány leghatalmasb támaszát képezte, elpártolási hajlamot mutat, s Menabrea iránt hidegséget tanúsít. „Roma“ sze­rint a florenczieknek nagyon visszatetszenek, hogy a kormány készebbnek mutatkozik az oro­szok, semhogy a francziákkal szövetkezni. Egyébiránt ő felsége a király is belátni kezdi azon nehézségeket, melyek a jelen minisztérium fenmaradását lehetlenné teszik, s a „Gazeta di Milano“ szerint egynémely tekintélyes hazafi előtt már­is kinyilatkoztatta volna abbeli néze­teit, s tanácsukra hajtván késznek mutatkozik a miniszterelnökséggel Durando­t megbízni, mint a­ki szilárd jelleme, páratlan hazafisága s a spa­nyol honfiakkali régi jó viszonyai miatt jelen körülmények közt legalkalmasbbak látszik a kormány élére állhatni. Egy római levelező értesíti a „Gazzetta Pie­­montesét“, hogy a franczia csapatok nemcsak hogy nem készülnek a kivonulásra, hanem el­lenben úgy intézkednek, mintha az egyház­ álla­mot nem egyhamar szándékoznának elhagyni, vagy legalább is addig nem, míg a fennálló euró­pai kérdések nem leendnek megoldva. A levele­ző azonban a Curia hangulatát tekintve, nagy változást vett észre; a papok, a­kik nem rég oly sajátszerü mondhatni erőtetett hid­gséget tanu­­sitgattak a francziák iránt, ma nagyon is hozzá­­juk simulnak. Az olasz kormányról is sokkal szelidebb hangon beszélnek, mint azelőtt. Hja­biz azon nem is igen lehet csodálkozni! a római papok nagyon érzékenyek a lég­nyomásra, a spanyol forradalom győzelme után lehet­­ mást tenni, mint a francziákhoz simulni s az olasz felé kegyesen kacsintgatni ? Hátha úgy beborul Európa ege, mint 1848-ban, tán csodálkoznék a levelező, ha a Vatikánból harsogna le, mint épen akkor az „I?alla libera, dia lo vuole?“ A lord Clarence Paget altengernagy parancsai alatt álló angol hajóraj a nápolyi öbölben hor­gonyt vetett. Egy florenczi levél írja a „Gazzetta di Tori­no“-nak, miként az orosz-olasz udvarok közt je­lenleg teljes „entent cardial“ uralkodik, hogy az orosz czár nem sokára Olaszhonba jön, s hogy ő felsége az olasz királylyal fog találkozni, a ki egyébiránt azalatt is az orosz szám­ot a legki­tünőbb figyelemben részesíti. Ugyanazon lapnak írják Berlinből, hogy a porosz-orosz szövetségi tervekről ott nagyon sokat beszélnek. A franczia­­porosz háború esetében Oroszhan a franczia ten­geri erőt fogná feltartóztatni, Poroszban pedig nem fogná gátolni szövetségesét keleti terveinek kivitelében, a diadalt azután úgy ülnék meg hogy „viribus unitis“ felfalnák az osztrák biro­dalmat. A közeledő képviselői ülésezésekben nagy fergeteget vár a „Gazzetta Piemontese“ a do­hány szerződés miatt mint hogy a kötvényeket már­is 6% fk nyereséggel árulgatják, Berlinben pedig a részvények 150 fk jutalommal megsze­rezhetők, mi szerinte azt jelentené, hogy a tár­sulat tőkéje 473/4% van elhelyezve. Ha ez való, úgy nincs min csodálkozni, hogy az aláírásokon az üzér világ oly mohón kapott, hogy az aláírt kötvények 20% meghaladták a kibocsátandó értéket néhány nap alatt. A „Gazzetta di Torino“ állítja, hogy Amedé­ig a spanyol küldöttség ajánlatát el nem fo­gadta. A florenczi kiáltványok, melyekről múlt leve­lemben említést tettem, a „Gazzetta Piemontese“ szerint öszeköttetésben látszanak lenni Mazzina terveivel, ki egy idő óta Luganoban van s a cselekvő párttal gyakran érintkezett. A spa­nyol forradalom segélyzése ürügye alatt a tobor­zások is újra megkezdettek volna. Az érintet­­lap nem kezeskedik ugyan a tények valóságát­­ól,mindazonáltal állítja,miként a kormány komo­lyan veszi az egész dolgot, s a szükséges intéz­kedéseket máris megtette volna. Külföld, Spanyolország. Ha a „Ga­zette de France“nak hihetni, akkor a polgár­háború már ki van törve Spanyolországban. Ugyanis ez írja,hogy a tarragonai püspök egy el­­lenpronunciamentet tett és 2000 ember élén püspöksége területjét megszállotta. A püspök

Next