A Hon, 1869. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)
1869-09-17 / 213. szám
újra hazafias felszólítást és gyűjtő íveket valamennyi municipiumhoz , a pénzintézetekhez, minden vidéken néhány ismertebb hazafihoz és műbaráthoz, kérje fel e bizottmány a gyűjtőket, hogy a kapott íveket legfeljebb 3 hónap alatt küldjék vissza, és bizonyosan tetemes összeg fog begyülni. A kik a második felszólítás folytán sem adakoztak, később sem igen fognak a czélhoz járulni. Megemlítjük ez alkalommal, hogy a Széchényi szoborra mintegy 80 ezer frt gyűlt össze a maga idején és ennek kamatja is szép összeget tesz. Engel mintázata néhány hó alatt elkészül s igy a szobor-bizottmány már akkor megtudhatja, mennyi pénzre lesz szüksége; úgy hiszszük, jóval kevesebbre, mint a rendelkezésre álló összeg. Vajon a feleslegnek legalább tetemes részét nem fordíthatná-e a Széchenyi-szobor bizottmány az adakozók honfias és műszerető intenzióinak megfelelőleg az aradi vértanuk szobrára ? Talán tehetne eziránt lépéseket az aradi bizottmány a Széchenyi-szobor bizottmánynál. Annyi bizonyos, hogy azon bizottmánynak, mely a vértanuk szobra ügyének vezetését magára vállalta, hazafias kötelessége a tervezett szobor mielőbb létesítéséhez minden alkalmas lépést megtenni. Ha azt mondjuk, hogy meg nem állunk 200 ezer forinton alól, úgy el van halasztva az ügy ad kalendas graecas. N. N. KÜLFÖLD. Habár Napóleon császár betegsége pillanatnyira nem ad aggodalomra okot, a törvényhozó testület egybehívásáig úgy látszik, még sokat fogják tárgyalni a lapok a betegséget és ezzel együtt a lemondást és régensségi kérdést. Ha a „Réven“ orvosi tudósítójának hinni lehet, idején volna e dolgok iránt mihamarább tisztába jönni. Ezen orvos hosszabb czikkben igen rövid életűnek tartja Napóleon császárt, és egyenesen holt embernek nevezi. „Szigorú és czélezertt bánásmód“, mondja, „halálát néhány hóra sőt néhány évre elhalaszthatja, de a követett bánásmód, sőt a legészszerűbb bánásmód mellett is nyolcz éven át tartott betegsége nem lehetett más örökös visszaesés a bajba. Vizeletének vissszatartása mindig gyakoribb lesz, minthogy a kutaszolás mindig fájdalmasabbá válik, a vérzés pedig mindig gyakoribb és konokabb lesz. Az emésztési képesség gyöngül és az általános eretlenedést elősegíti, mi a fájdalmakat és a vérveszteséget is növelendi. És végül egy, három legfölebb hat hó alatt el fog aludni a mécsolaj hiányában, ha csak előre nem látható eset következtében, melyre idült bajoknál készen kell lenni, egyszerre nem alszik el. Francziaországnak tehát készen kell lenni a De profundis ének meghallgatására, melyet közvetlenül Te Deum fog követni, hacsak . . . .“ Valóban elég világos beszéd. — Az Eugenia császárné keleti útjára vonatkozó hírek igen ingadozók. A „France“ mint a franczia udvari párt közlönye, ez ügyre nézve mélyen hallgat és csak egy konstantinápolyi táviratot közöl, mely szerint a császárné oct. 2-án indul Toulonból, hogy Stambulba menjen. — Felix Pyat elhatározó, hogy Francziaországba visszatér; szándékát a „Rappel“-ben közzétett levélben tudatja és felhívja Borsosait, hogy hasonlókép cselekedjenek. Viktor Hugó ugyan e lapban következőleg felel: IfrKedves Felix Pynt! Olvastam dicső, szíves levelét. Ön tudja, hogy nincs jogomban száműzött társaim nevében szólani; válaszomban arra szorítkozom, mi engem illet. Rövid időn, úgy gondolom, le fog dőlni azon becsületteli gát, m ilyet, e verssel: „és ha csak egy marad, az én vagyok“ magam elé szabtam. Akkor visszatérenek, és miután a száműzetés kötelességeit teljesítem, másik kötelességemet is le fogom róni. Lelkiismeretemé és népemé vagyok. Barátja Viktor Hugó. A „Rappel“ Viktor Hugónak egy más levelét is közli. Ez a béke és szabadságligához van intézve, mely jelenleg Lausannában ülésez. Viktor Hugó e levelében az általános lefegyverezés mellett szólal fel. Szerinte „Európa egyesült államain“ igen könnyen segíthetni. „Semmisítsétek meg az élősdiséget minden alakzatában, a civillistákat, a megfizetett semmittevést, a zsoldos derűst, a kinevezett birói állásokat, az aristokratikus sinecurát, a nyilvános helyek díjtalan engedélyezését, az állandó hadseregeket, semmisítsétek mindezeket és ti Európának évenkénti 10 milliárdnyit ajándékoztak. A nyomor problémája egy tollvonással van megoldva.De a trónok nem akarják ezen megoldást; innen a szuronyok erdei.“ — Bourbaki tbk., a chalonsi tábor főparancsnoka,mint a „La Presse“ jelenti, fájdalom kelet nélkül, Napoleon császárnak következő távirat sürgönyét ragasztotta ki: „Holnap elutazni szándékoztam , hogy Chalonsba menjek, de az orvosok még ellenkeztek. E szerint kénytelen vagyok tervemről lemondani. Fejezze ki ön a parancsnoksága alatt álló csapatoknak a fölötti sajnálkozásomat, hogy rokonszenvemet és megelégedésemet nem nyilváníthatom személyesen.“ Bourbaki tábornok ekkér válaszolt : „Sire! Felséged távirata uj záloga a hadseregiránti folytonos gondoskodásának. Ha a chalonsi táborban levő tisztek, altisztek és katonák forró óhajai elegendők lettek volna arra, úgy felséged már régen nem érezne legcsekélyebb fájdalmat sem. Néhány nap múlva a tábor fel fog oszolni. Mielőtt elválunk, mire, szükségét érezzük annak, hogy annak kifejezzük mély és hódolatteljes hálánkat felséged megelégedésének nyilvánításáért, melyet a császár hozzák intézni méltóztatott, s melyre mi büszkék vagyunk. Szerencsésnek érzem magamat valamennyi és az én nevemben hűségünk és odaadásunk érzületét a császár, a császárné és a császári herczeg iránt kifejezhetni.“ — A moskvai kormány ismét kigondolt valamit Varsó elnyomására. A királyság régi városát új erődökkel rendelte elláttatni, mely munkálatok vezetésével Tottleben tekot Sebastopol híres védőjét bízta meg. Ezen kívül orosz mérnökök bejárják Lithvániát erődítésre alkalmas helyek kiszemelésére. Lengyelország így, míg egy részről terhes adókkal suttatik, másrészről hadászati eszközökkel megköttetik. Váljon mindez használni fog-e? A porta válasza az egyptomi alkirály megbízottjának aug. 30-án adatott át, ki még az nap elutazott Konstantinápolyból. E válaszában a szultán teljes megelégedését fejezi ki az alkirály felvilágosításai felett. Mégis mindkét fél érdekeinek megóvása tekintetéből a port a következőket kívánja a khedivétel: 1) Az egyptomi hadsereg átlaga 18.000 főre szállíttassák le. 2) Az Európában megrendelt, valamint a már átvett hátultöltők továbbá a pánczélos hajók a portának átadandók. 3) Az egyiptomi budget ezután évenként a szultán elé terjesztende megerősítés végett. 4) Az alkirál jövőben többé nem bocsátkozhatik alkudozásokba az európai hatalmakkal, kivéve a szultán képviselője által. 5) Az alkirály jövőben a szultán jóváhagyása nélkül kölcsönt nem vehet föl. 6) A tanzimat Egyptomban valósággal életbe léptetendő. 7) Az alkirály az adókat oly lábra szállítsa le, milyenen kormányra léptekor voltak. 8) Az alkirály jövőben a szultán jóváhagyása nélkül senkit halálra nem ítélhet, száműzésbe nem küldhet és senkinek javait el nem kobozhatja. 9)Az egyiptomi hadsereg egyenruhája mindenben megegyezzék a török hadseregével. — Csak e feltételek elfogadása után ígéri a szultán az alkirálynak a teljes bocsánatot. Vájjon elfogadja-e a khedive ez ultimátumot, az még bizonytalan, de nagyon kétséges. — Fiam. Könyörgve kérlek, ne menj. Érjen bennünket halál, nyomor, kínszenvedés. Viseljük, tűrve, panasztalan. Hisz tizezeren haltak meg ez eszméért. De lelkünket ne hagyjuk megölni. Hisz mi mindnyájan poklot szenvedünk s nem hallasz bennünket Istent átkozni soha. Ne zárd el előlünk az utat az égbe! — Anyám, kérlek, kelj fel. — Nem. — ha te elmegy, a porban a helyem. Te sújtasz oda. — Te nem értesz engem. Nem is akarom, hogy érts. — Hogyan ? szólt örömmel az anya; te nem arra gondosz, amivel én vádoltalak? — Nem felelek rá. — Csak egy szót, szólt közbelépve Ödön. Ha meg akarsz bennünket nyugtatni, mutasd meg, mi van azon levélben írva, amit most kaptál? Jenő ijedten kapott kebléhez, mintha attól félne, hogy erővel veszik azt el tőle, s rejthetlen zavarral monda: — Azt nem fogjátok meglátni! — Én akarom azt olvasni! Most Jenő arcza egyszerre kigyuladt. — Baradlay Ödön! e levél Baradlay Eugénnak szólt. Az én vagyok. S elfordult tőle büszkén. — Egy anyánk jól talált! Mondá Ödön. Az anya fölkelt térdéről. Könyei omlottak és arcza büszke volt. — Tehát menj! Menj, a hová önfejed visz. Hagyj itt engemet kétségbeesve , könyezve. És tudd meg ezt. — Két fiamnak a feje a bárd alatt, de én nem azokat siratom, akik elvesznek , hanem tégedet, aki megmaradsz. Jenő szelíd mosolylyal tekinte e nehéz mondás után anyjára. — Anyám, emlékezzél rá, hogy midőn eltávoztam, ez volt hozzád utolsó szavam : „szeretlek.“ Isten veled. És elsietett. Senkitől sem kapott egy bucsucsókot, csak a kis unokaöcstől, ki odakinn játszott a füvön. Az nem bocsátotta el anélkül, hogy megcsókolja s megkérdezze tőle, „mikor jön vissza bátyám?“ Abban a levélben pedig ez volt írva belül : „Baradlay EUGÉN kormánybiztos úr. „Jelenjék ön meg azonnal a pesti hadbíróságnál, Újépület, II. pavilion.“ Aláírva a hadbíró. Nem történt egyéb tévedés, csak az, hogy az „Ödön“ nevet hibásan fordították le németül „Eugén“-ra. Ez már azon időkben egyszer megtörtént. (Folytatjuk.) Castelar Emil beszéde a köztársaság mellett. Fordította: Szilágyi Emil. (Vége.) Mit mondjak még a régensségről ? Serrano tábornokot korántsem akarnám megsérteni; elismerem nagy érdemeit, ritka szerénységét, áldozatkészségét s önfeláldozását; szívesen szavazok reá, ha kívánják Önök, mint a köztársaság elnökére, hanem soha sem szavazhatok reá, mint régensre, mivel nem akarom, hogy ez országot a katonauralom hazájának nevezzék. Az uralom roppant pártatlanságot követel, melyekkel magánegyén soha sem bírhat, s bármit tenne is Serrano tábornok, az ő regenssége még sem lenne egyéb az unionisták régensségénél. Régens király nélkül, mit jelent ez? Semmi mást, mint ez alakban tagadni s akadályozni a democratiát, a köztársaságot. A köztársaságtól irtóznak Önök s ahelyett, hogy kineveznék Serrano tábornokot a köztársaság elnökévé, a régens czímével ruházzák őt fel úgy, hogy a tábornok olyan régens legyen, ki bevárja a köztársaság nagykorúságát. I Látom, maga Serrano tábornok is helyeslőseg int szavaimra, ami leginkább bizonyítja, hogy ő is meg van tökéletesen győződve arról, hogy ide semminemű király többé nem jöhet. A régensség bír a monarchia és köztársaság összes hibáival; az elsőével, mert egy tehetős legfelsőbb hatalmat hoz be, az utóbbiéival — és e pontnál az Önök által ellenem használt bizonyítékokra hivatkozom, — mert minden tábornok a régensségre fog törekedni. Sajnálom, hogy Prim tábornokot nem láthatom a kék padon, (a kormány padja.) Óhajtanám megkérdeni, mióta feje ő a haladóknak ? mondhatnám, hogy a mexikói vállalat óta lett azzá, ahol is mint jó diplomata, jelentékeny politikus és liberális férfiú tűnt fel ; de miként lehetséges, hogy Prím tábornok a ki legelsőbben fogott a forradalom kezdeményezéséhez, és a ki Mexikóban bebizonyítáeszélyességét és bölcs előrelátását, miként lehetséges tehát, hogy ő sem ismerte be, hogy itt a királyok már holtak, s a monarchia lehetetlen, mivel a democratia mint tenger kiveti hulláikat. És a tenger eszembe juttatja Topete barátomat. Topete úr azonban nem tud egy tényt, s ez az, hogy a septemberi forradalmat nem ő csinálta. Topete: Nem, hanem ön csinálá azt. C a s t e t a r : Én sem, de ön ép oly kevéssé, mert a viharok és zivatarok istentől jönek, aki egyedül tudja, honnan jöttek, s hova mennek azok. Képesek önök vihart vagy a villamosság segélyével zivatart mesterségesen előállítani ? Topete úr igen jól tudja ezt, mert vallásos, mint minden viharnak és véletlennek kitett egyén , hanem azon napon, midőn hajóiról a forradalomra való felszóllitást hangoztató, azon napon mely őt hőseink, megváltóink, jótevőink közé helyezte, szolgáltató e a villámot minden király számára, a mely is előbb vagy később bár, de elolvasztandja azok homlokán az arany koronát. Uraim ! A történelemből minden nép bír egy egy nagy hivatással, és én hiszem, hogy a spanyolok igen jól tudják, hogy ők az övéiket Európában csak a köztársaság felállítása által tölthetik be, midőn Európa aggályteljesen tekint központjában a német faj katonai-autocratikus conföderatiójára, azon conföderatióra, mely elsősorban a latin faj ellen irányul, s amelynek veszélyei ellen csak egyetlen egy eszköz lehetséges, s ez a különböző fajok confödertiója Európában. De, uraim, ha a spanyol nép ily nagy rendeltetéssel bír Európában, mennyivel különbbel bsz az még Amerikában! Az amerikai kérdést nem akarom itt soha érinteni hazafiságból; hallgatni is fogok, amíg szükséges lesz, — de ha szólandok, jelezni fogom azon nagy czélt is, melyet, azon távol földön kell elérnünk. Roppant erkölcsi, politikai, oeconomiai s társadalmi befolyást érhetünk mi még el ottan, és az európai conföderatiónál közegévé válhatunk az ottani köztársaságoknak, hogy ha mi is elfogadjuk a köztársasági kormányformát, miáltal meg fogjuk nyerni bizalmukat s el fogjuk oszlatni az ellenszenvet, amely Amerikában irányunkban képződött. Azt is tudhatják önök, mint nyilatkoznak a portugáli hírlapok, midőn mondják, hogyha bírnak önök bátorsággal proclamálni a köztársaságot, Spanyolország felemelkedhetik a szabadság és a jog meghódítására, amint felemelkedett a tizenhatodik században a világ minden népe élén az uralkodói tekintély megalapítására. Uraim! bezárom szavaimat, mert fáradt vagyok, s a kamara valószínűleg még fáradtabb, és mert önök a köztársaságot, melyet megalapíthatnának, megalapítani nem akarják; tették volna ezt meg önök, akkor lekötelezettünkké vált volna a „nagy nemzet,“ melynek fővárosából a marseillaise dala hatalmas karokban hangzik fel. — Önök álmodozónak fognak engem nevezni, de a régi pharizeusok álomnak nevezték az emberi nem egyesületét a vallásban ; álom volt a kereszténység ; álomnak nevezték a középkor tudósai Columbus Cristoph eszméjét egy új világ feltalálásáról ; álomnak nevezte az aristocratia a democratia megszületését; és álom volt 1789 elején az emberi jogok proclamálása. Legyen, nevezzenek önök is bennünket „álmodozóknak,“ de a villám, mely az agg monarchiák tölgyét szét fogja zúzni, ki nem maradhat, s ekkor el fog kelleni jönni önöknek, hogy tulajdon kezeikkel állítsák fel az uj nemzetiség fáját, s ennek törzsébe kellene belemetszeniök azon hatvan férfi nevét, a kik itt a királyok ellen fognak szavazni, belemetszennek ezen felirattal : „A jövő hirdetőinek, a köztársaság alapítóinak Spanyolországban.“ ÚJDONSÁGOK. Pest, szept. 16. — Jókai Mór „Fekete gyémántok“ czimű regénye, melyet lapunk tárczája a jövő évben hoz, az Atheneum kiadásában illustrációkkal fog külön megjelenni. A rajzokat Jankó készíti, s hogy a metszés is versenyezni fog a külföldi hasonnemü, nagy kelendőségü vállalatokéival, arról kezeskedik hazai metszőink ügyessége. — Néhai István főherczeg születése napján a kő várpalota kápolnájában misét tartottak, melyen József félig is jelen volt. A magyar királyi postahivatal három esztendő óta próbálja a hírlapírók és olvasók, a levélküldők és vevők türelmét, és e tekintetben nem versenyezhet vele senki és semmi a világon, kivéve a m. kir. távírdát. Ami magunkat illet , mi mondhatjuk, hogy nagy mértékben megvan bennünk a hírlapírói legszükségesb tulajdonok egyike , a türelem, de a közönség iránti tekintet nem egyszer kényszeritett felszólalásra. És mindannyiszor kitűnt, hogy a m. kir. posta és a m. kir. távirda nem hibás. — Mi már nem is fordulunk panasszal a kormányhoz, hanem előadjuk azt a nyilvánosságnak bizonyítékokkal pedig szolgálunk bárkinek a ki hozzánk fáradni sziveskedik. — Ezúttal következő esettel van igen nagy okunk a nyilvánosság elé lépni. Fiumei tudósítónk (egyszersmind még más lapoknak is tudósítója) húsz levelet küldött nekünk a tudósok ottani gyülekezetéről, s a húsz közül összesen kettő érkezett ide úgy, a mint utalva volt; három saját hibánk miatt késett el, tizenöt darab pedig használhatlanná vált a téves és hanyag irányítás miatt. — Mind a húsznak borítékja meg van nálunk, s az ott levő postabélyegek mutatják, hogy tökéletesen ugyanazon czimzésű (Bahn restante) leveleket miképen méltóztatott, nem tudjuk micsoda hivatalnak Budán, hol a vasúton hagyni, hol a várba felküldeni, hol innen visszaküldeni, hol Pestre átküldeni és saját irányításunkat önkényesen megváltoztatni, és kieszközölni, hogy 3—4 napi különböző keletű levelek néha együtt érkezzenek ide, és általában az egész tetemes munkálkodás, a rendszerezetlenség miatt úgyszólván kárba menjen. Nem különben jártunk táviratainkkal is, melyek közzül egy 11 óra előtt adatott fel, s itt 2 óra után kézbesittetett. — Tudósítónk ez ügyet törvényszék ekbe szándékozik vinni, mihelyt oly paragrafusokat talál, melyek kilátást nyújtanak, hogy erkölcsi és anyagi káraiért kárpótlást nyerhet, — mi megelégszünk a jelen felszólalással és collegialis barátsággal ajánlunk a Budapesti Közlöny szerkesztőségének, ha kívánja, bővebb magán felvilágosítást. — Melka, Mathusz Haschberger „magyar“ pénzügyminiszteri hivatalnokokról ezeket írja az „E11.“ Midőn a pénzügyminisztérium kineveztetett, a lottó-igazgatóságtól egy idegen ajkú német ember 315 frt fizetéséből nem bírván megélni, kérte a minisztériumot, hogy adjon neki végleges kielégítést, s ő távozik hazájába. A minisztérium hozta-halasztotta a dolgot s a fönebbi úriember, kinek neve Melka Hugo, 8 napi szabadságot kért és Bécsbe távozott. Ott rögtön belépett egy vasúti társulathoz szolgálatba, s nem gondolva a m. pénzügyminisztériummal semmit, szolgált hat hónapot. A magy. minisztérium azonban a fizetését havonkint rendesen felküldötte neki s mindig kérte, hogy ne bolondozzék, hanem jöjjön „haza.“ Melka végre engeve a nagy kérésnek, kért 100 frt útiköltséget, mit azonnal meg is kapott s nagy kegyesen lejött Budára előbbi helyét elfoglalandó. Alig pár hónapra reá, jött az organizatió, s Mathus osztálytanácsos, kinek helybenhagyása mellett az ország összes lotto-igazgatóságai még mindig német és tisztán német nyelven hivataloskodnak jónak látta Melka urat 700 frt fizetés, 70 frt szádáspénzzel pénztári tisztnek kinevezni s ezen minőségben meg is kezdette olyan formán Melka ur működését, hogy alig egy évi pénztári tiszteskedése alatt 8000, mond nyolcz ezer frt veszett el a c°ssából, melyet most a napokban fedeztek fel--------s ez történt Haschberger ellenőr (szintén egy német ajkú ember) mellett, akinek feladata nyilvántartani és szigorúan ellenőrzeni a pénztári kezelést. — Az a csomag, melyről esti lapunkban azt írtuk, hogy bérmentetlenül küldetvén, visszautasítottuk, mint a N. Fr. Lloydból kitűnik, dr. Grosz Lipót egy könyve volt, a hazai betegügyről, ki egyszersmind művének egy kész bírálatát is mellékelte. Miután tévedés fenn nem foroghat, ezennel nyilvánosan bevádoljuk dr. Grosz Lipót országos főtisztviselő urat zsarolási szándék miatt, miután velünk 48 krt akart oly csomagért fizettetni, mely ha keresztkötés alatt küldetik, sokkal kevesebbe került volna, továbbá bevádoljuk csempészeti szándék miatt, miután lapunkba oly czikket akart becsempészni, amelyet mi nem akarunk betenni, — végre bevádoljuk a hanyagság miatt, miután írnokának elmulasztotta megmondani, hogy szerkesztőségi tiszteletpéldány, ha mindjárt miniszteri megbízásból készült könyvből is, nem küldethetik „hivatalból.“ — A pest-megyei központi bizottság tegnapi ülésében szóba jött, hogy ki fizesse meg a 350 ft perköltséget, melyben az országgyűlési bíráló bizottmány a megsemmisített dabasi választási ügyben Pest megye központi bizottmányát elmarasztalta. Némelyek ezen összeget a 194 tagból álló egész közp. bizottmányra akarták kivettetni, míg mások azt csak az azon ülésben jelen volt tagokon akarták megvétetni, amelyen a megsemmisített választásra vonatkozó határozatok hozattak. Végre határoztatott, hogy előbb az egész központi bizottmány szólíttassék fel a perköltség megfizetésére, ha pedig ez vonakodnék, úgy azon 29 tagon vétessenek meg, ha kell, végrehajtás utján is, kik a fent kitett határozat hozatalában részt vettek. — A m. kir. kúria tagjainak ismerkedési lakomáján 80 tag volt jelen. Az ismerkedés estig tartott, vidáman, kedélyesen. — Csak az az egy híja volt, hogy rosz idő miatt nem lehetett a szabadban mulatozni. — Bertalanffy Ignácz ismert fiatal ügyvéd,kinek tébolyáról már egyszer hirt’koztunk, tegnap a városligetben úgy viselte magát, hogy betegségének visszatérte kétségtelen. — Már tegnapelőtt az utczán olyanokat mondott ismerőinek, melyekből szerencsétlen kedélyállapota kitűnt. Egy versgyűjteményt közelebb nyújtott be egy népirodalmi laphoz, mely gyűjteményben vannak okos dolgok is, de itt előtűnik az eszmeziláltság. — Czigány rablók. Bükszeg közelében f. hó 7-én két szlatinai fuvarost egy czigány rablóbanda támadott meg s fosztott ki mindenéből. Az egyik füverost, ki magát védeni megkisérté, egy késsel hasba szúrták, s igy nem maradt más teendőjük, mint futásban keresni menedéket. Boros Jenőbe érkezve, azonnal jelentést tettek az ottani hatóságnál s ekép a rablókat sikerült még aznap elcsipni. A fuvarosok, tulajdonai is megkerültek. A zentai ütközet évfordulati napja az idén is megünnepeltetett f. hó 11-én. A szigeten, holtencig diadalt aratott, diszebéd és népünnepély volt, s este a fogadó teremében táncrestélyt tartottak. — Nagy tűz volt hétfőn Oraviczán. Leégett a paplak, az iskola, 10 lakház és gazdasági iskola. — Ubryk-ügy. Rómából azt válaszolta a rend generálisa, hogy ő Ubryk Borbála fogságban tartása felöl soha sem tudott semmit. Ez ügy — mint Krakóból távírják, — nemsokára be lesz végezve. Akkor aztán természetesen azt is tudni fogjuk, hogy az oberin fillentette, vagy az ordensgeneral ? — Számos elitélt bűnöst szállítgattak e napokban Budapesten át a különböző helyeken levő fegyintézetekbe. — Fürst színigazgató a budavárosi tanácsnak azt az ajánlatot tette, hogy a budai népszínházát a téli idény tartamára bérbe veszi. A haszonbér meghatározását Fürst a tanácsra bízta. — Nem is kellene egyéb, mint hogy a magyar népszínházában Fürsték joblíozzanak. — Egy műveit nő ajánlkozik helyben zongora órákat adni igen jutányos áron. Bővebb tudósítást Budán Rácz tér 545.1. emeleten nyerhetni. — Tűzkárok. Belügyminiszterim közlemény szerint következő helyeken fordultak jelentékenyebb tüzesetek elé: Hegyköz-Szentmiklós (Biharmegye) a kár 90.490 frtra, Sólymodon (Erdélyorsz.) 36,220 frt s Micskén (Sopron m.) 56,850 ftra rúgott. — A pesti helvét vallásu hitközség a „M. A.“ értesülése szerint iskoláit községieknek nyilvánította. — A „M. A.“ kinyilatkoztatja, hogy a „Sz. E.“ ellen pert indít. — Kórházi statisztika. Magyarországon, hiteles kimutatás szerint 19 polgári közkórház van 2787 ágygyal, u. m. Aradon, Gyöngyösön, Kaposváron, Miskolczon, Nagyváradon, Szegzárdon, Székesfehérvárott, Trencsinben, Budán, Debreczenben, Győrött, Kassán, Pécsett, Pesten, Sopronban, Szegeden, Temesvárt és Pozsonyban. Programmja azon ünnepélyes estélynek, mely Hús János születésének 500 éves emlékére f. hó 18-án a városi nagy vendéglőben a városligetben fog tartatni. 1. (Csata dal) Cedhtic Bohumiltól. 2. Megnyitó beszéd. 3. A természetre, Zvonartól 4. Szerb vitézi dal, Zajectöl. 5. Szavallak 6. Husitska (a Husiták dala) Tovacovskytól. 7. Bratislava (oda Pozsonyra) Radaytól. (tót) 8. Befejező beszéd. 9. (Régi cseh dal) Skrauptól. 10. Induló. Jenkatól. Az egyes előadások alatt zene előadások Novák úr vezetése alatt. Kezdete 8 óra estve. A bizottmány. — Egy technikus kitűnő bizonyítványokkal, a ki magyar, német s franczia nyelvben jártas, óhajtana nevelői, vagy correpetitori minőségben reál vagy elemi tanulók mellé alkalmaztatni. X. Y. technikus poste restante. Pest. — A pesti nemzeti dalkör legközelebb adandó dalestélyén idősb Ábrányi Kornél kitűnő tanítványa Igercsics Katinka kisasszony is szives lesz közreműködni. — A kecskeméti ozipriánnapi országos vásárt — mint azt az odavaló polgármester téves hírek ellenében tudatja, ez évben is folyó hó 26-dikán tartják meg. — A nagybányai gymnasiumnál az 1869l70-ik tanévre a VI. osztály is megnyittatván, a beiratások f. évi sept. 28. 29. 30-án kezdődnek meg. Ma és kiadta Riszner Jósef. Tartalma : Ünnepély, Nászbokréta, Etelke, A száműzött keserve, Hermín, A csikós szerelme, Kortesnóta, Erzsébet, Rejtett könyek, Országgyűlési, koronázási, Baráti emlék, hallgató és táncz magyar zenemüvek, s Vigadjunk és Honvédtoborzó. Kapható Rózsavölgyiéknél. Ára 4 frt. „Österreichisches.“ 2-te Auflage. Berlin, Springernél. Megjelent irodalmi és zenemüvek. „Palotási János (Pecsenyánszky) válogatott zeneműveinek“ első kötete. Zongorára alkalmazNemzeti színház. Szept. 16. „Borgia Lucretia“ opera 3 felv. Bakonyi beltársulata minden este előadást tart a „Komlóban“. A „Hon“ magánsürgönye. MÜNCHEN, sept. 16. Károly romániai fejedelem ma elutazott Schweiczba. MADRID, sept. 16. A Cuba miatt a washingtoni kormánynyal fennállott nehézsségek békés után intéztettek el. PÁRIS, sept. 16. A császár ma délelőtt, a császárnéval sétát tett a parkban. Az orvosok megszüntették a császárnál való eddigi rendes látogatásukat. BÉCS, sept. 16. A linzi és troppani tartománygyűlések mai ülésében terjesztetett elő a kir. tanácsba való választások iránt az indítvány. BÉCS, sept. 16. A mai „Wiener Abp.“ koholmánynak nyilatkoztatja a mai „Morgenpost“-nak azon hírét, mintha Giskra miniszter a Poroszországgal való egyetértés közvetítését magára vállalta volna. MADRID, sept. 16. A kormány Florenczből egy táviratot kapott, melyben Victor Emanuel király beleegyezését jelenti ki a genuai herczegnek a spanyol trónra való jelöltségébe. LEMBERG, sept. 16. A tartománygyűlés mai ülésében Zyblikiewitz indítványozza, hogy választassák egy semleges bizottság, melynek feladata: a galicziai tartománygyűlés múlt évi államjogi határozatai tekintetében való további eljárásnak megállapítása ; továbbá pártolja a tartománygyűlés bizottságának azon előterjesztését, mely a Schmerling-féle törvény helyreállításán alapuló tartománygyülési választási reformra vonatkozik. A javaslat elfogadtatik. Morawski választását megsemmisíti a ház. BÉCS, sept. 16. (Esti bev.) Hitelrészv. 259.75. o. Éjsz. vasút 24.45. Államvasut 369. 1860-ki sorsj. 94.25. 1864-ki sors. 114.50. Napoleondor 9.84 V. Adómentes kölcsön—. Lombardi 247.25. Magyar hitel részv. 101. Fr. József v. —. Pécsi v. — Anglo-Hungarian — Alföldi v. —. Zálogköles. —. Tramway 146.50. Angol-ausztr. 326. Galiczaiai vasút 1252.25. Franko bank 116.—. Magyar északkeleti v. —.— FRANKFURT, sept. 16. Bécsi váltóárf. 97 V«. 1869-ki E. metaliques 04'12. Uj ezüst köles. — Nemz.kölcs. —.— Régi metaliqu.— Uj adómentes —.Amerikai 87 V. 1882-ig 87—. Osztr. hitelrész v. 247—. Osztr. államv. 360.50. 1854-ki sorsj. 73. 1860-ki 777«. 1864-ki 111. Fr. József vasút 170. Osztr. bankrészv. 706. Lombardi v. 236. Galicziai 24477-PÁRIS, sept. 16. Délben. 37. járadék 70.45. 472. járadék —.—. Olasz járadék 52.70. Államv. 752. Credit mobilier —. Lombardi v. 503. Austr. napra —. Austr. időre —. Consol —.—. Magyar vas. kölcsön —.—. Amerikai—.—.Magyar keleti vasút —. A zárlat szilárd. BERLIN sept. 16. Cseh nyug. vasút 92'/*. Galicziai vasút 104—. Államvasut 208—. Önkénytes köles. 1353/s. Metaliques 49. Hitelsorsj. 877-. Bécs 82'/8.1860-ki sorsj. 787*. 1864-ki sors.64. —. Ezüst köles. 62.—. Hitel részv. 1077*. Nemzeti kölcsön 56 */*. BERLIN, aug. 16. Búza sept. 66, télre 66—. Rozs sept. 50*/*, aug. 5077* nov- 49'/2. Zab sept. 28'/2 télre 28. Olaj sept. 121X/n, oct 12‘724. Szesz sept. 1677*, oct. 163/a, november 15 Ve. HAMBURG, sept. 15. A gabona üzlet csendes. Búza sept. 11977, oct. 119, nov. 119, rozs sept. 89, oct. 87/2, nov. 87, olaj sept. 26, oct. 247a, nov. 26’/*.