A Hon, 1869. szeptember (7. évfolyam, 200-224. szám)

1869-09-18 / 214. szám

nnek a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényekk némely határozatot keltettek. Megsemmisíti az a törvényhatóságoknak azon jogát, melynél fogva az első folyamodású bíróságoknak tagjait választották meg, habár a kitűzött czél, jó bíróságok szervezése és a bírák függetlenné tétele választás útján biztosan elérhető lenne, ha — mint ezt mi is okvetlenül szükségesnek tartjuk — a bírói hivatal állandósága kimondatnék, és azon képesség-qualificatio, melylyel a bírónak bírnia kell, törvényben meghatároztatnék. Ez aggodalmunkat növeli azon körülmény, hogy a kinevezés az ország hatóságai és testületei befolyásának teljes kizárásával a miniszterre van bízva. Neveli az, hogy semmi jelét nem látjuk annak, hogy ama törvény életbe léptetésével egyidejűleg az esküdtszék-intézmény is életbe léptetni szándékoltatnék,megadatván igy a haza polgárainak — legalább a politikai és bűnügyi perekre nézve — azon befolyás, melylyel egy szabad állam polgárainak minden viszonyok között birniok kell, de melylyel birniok kinevezett birák mellett még sokkal szükségesebb, s melynek életbe léptetésével, ha ugyan — miként ezt egyedül tartanók helyesnek — az esküdtszékek alkotásánál szükséges teendőkkel a törvényhatóságok és azok tisztviselői ruháztatnának fel, azok is nyernének a törvénykezés körül egy oly jogkört, mely pontosságukat növelve életerős fenállásuk iránt biztosítékot nyújtana. Ha meggondoljuk ily körülmények között azokat, amik az igazságügyminiszternek a bírói felelősségről szóló törvényjavaslatában foglaltatnak, s amik szerint a királyi ügyész közbejöttével bár,de igazabban a minisztertől tétezik függővé az, hogy egyes polgárságy testület a bírót feleletre vonhassa, s egy ellentétesen a hirdetett czéllal, a biró valósággal nem függetlenné, de minden egyéb befolyástól elzáratván a kormány kegyétől függővé tétetik, melytől ezek szerint nem csak előmenetelét várja, de a melytől fog függeni az is, hogy őt feleletre vonatni engedje vagy ne engedje; önkénytelen támad bennünk azon gondolat, hogy a bírák választásának megsemmisítése és mindaz, mi annak kapcsában törvénybe igtattatott, vagy törvénybe igtattatni szándékoltatik, mindenekelőtt és mindenek felett egy nagy lépés a törvényhatósági önkormányzat megsemmisítésére, vagy legalább túlságos korlátozására és a központosításnak és annak folytán a kormányzati önkények előkészítésére. Kormányzati központosítás mellett pedig mélyen tisztelt ház meggyőződésünk és a történelem tanúsága szerint lehet egy nemzet mint egész politikailag szabad, sőt egyes polgárai is bírhatnak politikai jogokkal, de az ily nemzet fiai nélkülözik az egyéni, a polgári, a társadalmi szabadságot, és ezek tekintetében nincsenek kedvezőbb helyzetben, mint bármely absolut állam polgárai, sőt a mindennapi életbe bevágó, annak minden mozzanataiba beavatkozó, és épen azért a legkiállhatatlanabb, a leginkább vérig zaklató önkényuralomnak vannak kitéve, a kormányzati központosítás ezen természetszerű eredménye az, hogy oly nemzeteknél, melyeknél keresztülvive van, nem tud meghonosodni sem a megelégedés, sem a béke, sem a nyugalom, sem a rend, sem a politikai szabadság; ez legfőbb oka annak, hogy Frankhon — bár élvezték olykor fiai a politikai szabadság teljes mértékét, — 3/ évszázad óta az anarchia és absolut kormány között hányatik, míg Belgium, Anglia és Amerika, hol egy vagy más alakba,« az önkormányzat elve van keresztül vive, virágzik a renddel párosult szabadság ölében. És ha minden államban veszélyes és átkos a túlhajtott központosítás, mennyivel veszélyesebb lenne az nálunk. Veszélyesebb nem csak azért, mert önkormányzathoz , az azt biztositó törvényhatósági intézményhez ragaszkodás hossza századokon által a nemzetnek mintegy vérébe menvén, attól megfosztva annak fiai alig bírnának megnyugodni, de veszélyesebb azért is , mert központosítás mellett egy helyre húzódik minden élet, ott központosul a nemzet összes életereje, ki ,ott elölte, az egész nemzetben ölte azt el, mig önkormányzat, míg kellő jogkörrel bíró törvényhatóságok mellett a nemzettest minden tagjában lüktet az élet s a nemzeti erő, a központon egy csapásra meg nem semmisíthető. A jövendő az Isten titka, adja az ég, hogy az hazánkra nézve felhőtlen legyen, annyi azonban bizonyos, hogy azt, miszerint annyi hányattatás után mint állam, mint nemzet létezünk, hogy azt, miszerint minden szomorú időszakok után ismét élvezte hazánk és nemzetünk a szabadságnak bizonyos mértékét, főleg és mindenek felett annak köszönjük, hogy nem lehetett az egész nemzet életét egy helyen elfojtani, életerejét egy helyen megsemmisíteni, mert minden egyes hatóság keblében vert az élet és nyilatkozott ez életerő. Ily tapasztalatok után megsemmisíteni a törvényhatóságokat vagy annyira korlátozni azokat, hogy önmagukban semmisüljenek meg, oly politikai könnyelműség lenne, mely midőn egy nemzet életéről, jóllétéről van szó,méltán bűnösnek nevezhető. A kormányzati központosítás által előidézendő veszély az mélyen tisztelt ház, melyet felénk közeledni látunk, ez az mely bennünket arra indít hogy kérvénynyel kopogtassunk ott, a honnan a vigaszt egyedül várhatjuk, a tisztelt ház ajtajánál. Tudjuk, érezzük mi kötelességeinket hazánk törvényhozásának határozataival, szentesített törvényeikkel szemben, és valamint teljesítettük eddig, úgy teljesítendjük e kötelességet mindenha, de tudjuk, de érezzük azt is, hogy mint a nemzettest egy részének, épen úgy kötelességünk kifejezni aggodalmainkat, kifejezni óhajtásunkat azok előtt, kiknek jutott a nehéz de dicső feladat alkotni hazánk számára törvényeket, s kik hitünk szerint legalább érezve az ezen hivatásnál fogva rájuk nehezülő felelősség súlyát, csakis örömmel ragadhatnak meg minden alkalmat arra, hogy a nemzeti közvélemény vagy bár csak e közvélemény egy részének is óhajtásaival és kívánalmaival megismerkedhessenek, mielőtt megalkotnák a törvényt, mely úgy lehet, sok nemzedék jó vagy bal sorsára fog befolyást gyakorolni. Mi hazánk jövendőjét csakis az önkormányzatnak állandó és széles alapra fektetése s az átalakított törvényhatóságok jogkörének e czélból megőrzése által hisszük biztosíthatónak, mi meg vagyunk arról győződve, hogy a kormányzási központosítás előbb vagy utóbb, de mindenesetre rövid időn a központon az életerőnek túltengését és a részekben annak elhalását eredményezné, és ezáltal kiirtván az idők folyamán a nemzetből az önkormányzati képességet, hazánkat azon országok sorsára juttatná,melyikben hasonló okoknál fogva a renddel párosult szabadság gyökeret verni nem birt, és épen ezért nem lelhetvén megnyugvást e tekintetben, egy bár általunk is igen tisztelt férfiénak, az igazságügyminiszernek egész általánosságban tett nyilatkozataiban , amelyeket különben is egyéb nyilvánításai és tettei tanúsága szerint igenis szűken lesz hajlandó értelmezni, egyrészt a jó, csupán a törvénytől függő igazságszolgáltatás és másrészt az önkormányzat érdekében következő kéréssel járulunk a mélyen tisztelt képviselőház elé. Méltóztassék a törvényhatóságok rendezésének kérdését mielőbb tárgyalás alá venni és ez alkalommal a bírák választásának ügyét, az egész szervezet kapcsában újra figyelmére méltatni, midőn nem kételkedünk a felől, hogy ki fog tűnni, hogy miként felebb is mondánk, ha a választás kellőleg rendeztetik, ha a választható a képesség megszabása által korlátoztatik, ha a bíráknak rendes ítéleten kívül elmozduhatlansága kimondatik, nem fog az sem a jó igazságszolgáltatás igényeivel, sem a birák függetlenségével ellenkezni; azon esetben pedig, ha nem érezné magát arra indíttatva , hogy ez iránt már hozott határozatát megváltoztassa, méltóztassék a kinevezéseket illetőleg — oly más szabad államokon már létező— módozatot állapítani meg, melynek folytán az ország hatóságai azokra nem csupán tanácsadás, de kijelölés által befolyást nyervén, a miniszteri teljhatalom korlátoztassék. Méltóztassék úgy intézkedni, hogy ha a rendszeres formaszerű eljárást követelő perekben kinevezett bírák fognak is ítélni, az ily eljárást nem igénylő oly ügyekben, melyeknél a jog maga nem jön kérdés alá, a rendőri s apróbb bűnügyi, s más hasonló kérdésekben a bíráskodás joga a törvényhatóságok választott tisztviselőinél hagyatván, azok a népnek egyszerű mindennapi bajaiban intézkedhessenek és ne csak úgy álljanak az előtt, mint a mindennemű adónak behajtói és ujonczállító közegek, mert ha bár mindkét e járás fontos és szükséges is, az oly tisztviselő, ki a népnek legegyszerűbb ügyeit sem intézheti, s csak akkor érintkezik azzal, midőn legterhesebb kötelességeinek teljesítésére kényszeríti, sem tekintélylyel birni nem fog, sem szeretetben nem álland az előtt, elveszti azon erkölcsi befolyást, melylyel maga a jó közigazgatás érdekében birnia kellene, — a mi utóvégre oda vezetne, hogy megszűnvén azon nemes indok, mely eddig a haza fiait arra bírta, hogy ezen rövid időközönkénti új választásnak kitett, s ennélfogva elélhetési módnak nem tekinthető tisztségekben a közügyet szolgálják, nem fog azokra ily föltételek alatt kellő képzettségű egyén vállalkozni, s végre is a bureaukratia fogja szálait a törvényhatóságokba a kormányzat és a közigazgatás legalsó rétegéig kibocsátani. Méltóztassék az esküdtszéki intézményt — mely különben is felállítandó lenne — mielőbb és pedig úgy életbeléptetni, hogy az esküdtek öszreírásánál, az esküdtszékek alakításánál, stb. teendők, a törvényhatóságokra s azoknak a kormánytól független tisztviselőire bízassanak, mi már csak azért is szükséges, mert az esküdtszék csak ha a kormánytól teljesen független közegek folynak be alakítására, lehet az, aminek szabad államban lennie kell. Méltóztassék továbbá nem a törvényhatóságok, de az egyéni szabadság és a bírói függetlenség érdekében a bírói felelősségről szóló törvényt úgy alkotni, hogy jogosítva legyen e hazának minden fia a rendes törvényszékik előtt orvoslást szerezni a vagyonán, vagy személyén elkövetett sérelem esetében anélkül, hogy erre a kormány bármely közegének előleges engedélye szükségeltetnék, és végre magánál a törvényhatóságok rendezésének kérdésénél ne azt, hogy azoknak jogköre a miniszeri hatalom érdekében mind inkább megszorittassék, de ellenben azt méltóztassék feladatának tekinteni, hogy a közszabadsággal öszhangzatba hozatván azok, s az önkormányzat a községekre is kellőleg kiterjesztetvén, minden az 1848. évi törvények által épségben hagyott jogaikban biztosítassanak. Ragaszkodunk mi mélyen tisztelt képviselőház a felelős parlamenti kormányrendszerhez épen úgy, mint bárki más e hazában , de tudjuk azt is, hogy a törvényhatóságok általunk megtartatni óhajtott jogköre azzal nem, hanem csakis a kormányzati központosítással, a ministeri teljhatalommal áll ellentétben s ezek kedvéért feláldozni azokat nem vagyunk és hazánk s a szabadság érdekében nem is lehetünk hajlandók. Democratiai alapon újra szervezni a törvényhatóságokat és főleg a megyéket, kiebb terjeszteni a községek önkormányzatát,meghatározni a törvényhatósági jogok gyakorlatának módját, megvonni a határt, amelyen túl a jogélvezet helyett az azzal visszaélés kezdődik, felelősséget hozni be e jogok gyakorlatánál és intézkedni a törvényhatóságok és a központi kormány között lehető öszreütközések elintézése iránt, szerintünk is okvetlenül szükséges, de megsemmisíteni magukat a jogokat,de szűkebb körre szorítani a törvényhatóságok működését azért, hogy a központi kormányét terjeszthessük, annyit tenne, mint az egyéni, a polgári, a társadalmi szabadság biztosítékát áldozatul dobni a központosításnak, és az azzal járó kormányzati önkénynek; annyit tenne, mint a névleg meghagyott, de hatáskörük legfontosabb részétől megfosztott törvényhatóságokat az önmagukbani dísztelen megsemmisülésnek tenni ki; annyit tehát, mint kerülő utón bár és lassabban feláldozni azokat, s bennök a szabadsággal párosult rendnek,sőt hazánk, nemzetünk létének is annyi nehéz időben kipróbált biztosítékát azon törekvésnek, mely oda igyekszik, hogy a reform eszimén a legkevésbé szembeötlő, de azért nem legkevésbé súlyos absolutismust, a kormányzati absolutismust megállapítsa. Mélyen tisztelt képviselőház ! Elmondottuk ezekben lehető rövidséggel aggodalmainkat, kifejeztük óhajtásainkat, véteni hinnénk a tisztelt ház ellen, ha az itt érintetteket bővebben részletezni szükségesnek tartanak, mi csupán csak azért esedezünk, hogy azokat, hogy hazafias érzelmünkből eredő kérelmeinket figyelmére méltatni kegyeskedjék. A fennebbi felirat Biharmegye sept 15-ei bizottmányi gyűléséből következő átirat mellett küldetett meg a többi megyéknek : Kedves barátunk, s rokonunk! Jelen sorainkhoz mellékelve vagyunk bátrak megküldeni azon kérvényt, melyet a mélyen tisztelt képviselőházhoz intéztünk. E kérvényben ki vannak fejezve azon aggodalmak, ki azon kívánságok, amelyeknek folytán, amelyeknek érdekében ez alkalommal felszóllalni kötelességünknek ismertük. Szerencséseknek tartanók magunkat, ha abban elmondott nézeteink, az önök nézeteivel találkoznának, mely esetben baráti bizalommal kérjük fel önöket, hogy a mélyen tisztelt képviselőházhoz hasonló szellemű kérvényt méltóztassanak intézni. Ha azonban azon szerencsében, hogy velünk mindenekben egyetérteni méltóztassanak, nem részesülhetnénk is, erősen hisszük, hogy nem leend eltérés közöttünk, legalább azon tekintetben, hogy a törvényhatóságoknak általunk kérvényünkben említett jogköre tovább ne csonkíttassék, hogy azok rendezése alatt, a törvényhatósági testületeknek újra szervezése, és a jogok gyakorlata módjának s az. meghatározása, nem pedig a jogok eltörlése,s a hatósági jogkör megbénítása értessék. Ezen reménytől vezettetve kérjük tehát, hogy ha az egyebekre nézve, melyek abban foglaltatnak, nem lehetne is, ezen egy pontra nézve legalább méltóztassanak kérvényünket pártolni. A törvényhatóságok rendezésének kérdése az, melynek szerencsés megoldásától inkább mint bármi más belkérdéstől függ hazánk jólléte, és szabadsága. Megtartani, megörökíteni nálunk a parlamenti felelős kormányt úgy, hogy az életerős törvényhatóságok kebelében biztosított önkormányzat által, a központosítás,és a kormányzati absolutismus ellen megóva legyünk, azon feladat, mely megoldandó, s mely meg fog oldatni könnyen, ha egyfelől a parlamenti felelős kormány formát a központosítással, és másfelől a törvényhatósági önkormányzatot, annak elavult alakjával, és visszaéléseivel nem azonostjük. Ez irányban hatni, fő célja kérvényünknek ; ezen irányban kérjük mindenekelőtt, és mindenekfelett, hogy bennünket hasonértelmű kérvénynyel támogatni méltóztassanak. A „Hon“ magánsürgönyei. LEMBERG, sept. 17. A tartománygyűlés mai ülésében Chrzanowski a múlt évi államjogi határozatok megújítását, — Krzeczynowicz a városi képviselők számának szaporítását és az országos marsallnak a tartománygyűlés által leendő választatását indítványozták. NAGY SZEBEN, sept. 17. Szebenszéknek a népszámlási törvény keresztülvitelére összehívott mai gyülekezetében a többség —■ b. Bedeus indítványa folytán — Talmács és Szelistye fiókszékek jelen volt, szintén egybehívott román községi képviselői ellen való óvástétel mellett — az ülést odahagyta. BÉCS, sept. 17. A különböző országokban való új tanitó-képző iskolákban igazgatói és főtanítói állomásokért Németországból és Schweiczből nagyszámú kérvények érkeztek. BÉCS, sept. 17. A „Volksfreund“ -nak genfi távirata szerint gr. Beustot oda várják, hogy Gortsakoff herczeggel Quchyban értekezzék. Oroszország közlekedéséről van szó. FLORENCZ, sept. 17. A „Lombardia“ tudni akarja, hogy a Berlinben lévő olasz követ megkérdezhetett, mely pontig fogná Olaszország a hannoverai királynak Braunschweigban való esetleges trónöröklését támogatni. BÉCS, sept. 17. (Estizár.) jHitelrészv. 270.75. —. ígjsz. vasút 2155. Allamvasut 380. 1860-ki sorsj. 94.50. 1864-ki sors. 115.—. Napoleonder 9.841/2 Adómentes kölcsön —. Lombardi 256.—. Magyar hitel részv. 101. Fr. József v. —. Pécsi v. — Anglo-Hungarian — Alföldi v. —. Zálogkötes. —. Tramway 148.50. Angol-ausztr. 329. Galiczaiai vasút 262.—. Franko bank 116.50. Magyar északkeleti v. —.— Az irány emel-FRANKFURT, sept. 17. Bécsi váltóárf. 97 V«. 1859-ki E. metaliques 64'12. Uj ezüst köles. — Nemz.kölcs.—.— Régi metaliqu.— Uj adómentes—. Amerikai 1882-ig 87 ’/«. Osztr. hitelrészv. 260—. Osztr. államv. 368.50. 1854-ki sorsj. 74. 1860-ki 78V*. 1864-ki 112. Fr. József vasút 170. Osztr. bankrészv. 700. Lombardi v. —. Galicziai------. PÁRIS, sept. 17. Délben. 376 járadék 70.67. 4/176 járadék —.—. Olasz járadék 53.10. Államv. 775. Credit mobilier —. Lombardi v. 512. Austr. napra —. Austr. időre —. Consol —.—. Magyar vas.kölcsön —. Amerikai —.—. Magyar keleti vasút —. Az üzlet javult. BERLIN sept. 17. Cseh nyug. vasút 93 —. Galicziai vasút 1087« Államvasut 21177. Önkénytes köles. 138 zs. Metaliques 49. Hitelsorsj. 88 */*• Bécs 827z. 1860-ki sorsj 478 7. • 1864-ki sors.64. —. Ezüst köles. 6977. Hitel részv. 112.— Nemzeti kölcsön 56/2. MANHEIM, sept. 17. Búza k. á. 127*, h. i. 12, rozs k. á. 97«, árpa k. á. 93/«, h. i. 97«, zab k. á. 4 h. i. 4« BOROSZLÓ, sept. 17. Búza 88, rozs 64, zab 33, szesz sept. 16712- oct. 16, nov. 1512. KÜLFÖLD. A conciliumra munkában levő előintézkedésekről írják Rómából, hogy a gyülekezetre szánt tér körülkerítése székekkel, karzatokkal, padokkal, asztalokkal, szószékekkel és deszkarákob sokkal annyira előrehaladt, hogy a kíváncsiak előtt eddig nyitva állt rések el vannak már zárva. A legélénkebben érdeklődik még mindig iránta a pápa maga, kit saját nyilatkozata szerint is a concilium gondolatja nem enged megnyugodni. F. hó 7-én váratlanul megjelent a munkások közt, körülnézett, kalapácsot vett kezébe, melylyel itt-ott kopogtatott, mintha csak a jubilaeumra a basilika porta sántáját akarná megnyitni. Buzdítólag szólt a munkásokhoz, megdicsérte őket, és meghagyta a munkavezetőknek, hogy minden akadályt a munka feltartóztatásában igyekezzenek elkerülni, így remélhetni, hogy az egész deszkaalkotmány hat hét alatt készen lesz a hátra levő kárpótlással együtt. Egy franczia lap azon híre, hogy a belga kormány a római zsinat ügyében csupán figyelő állást fog követni, azon kérdésre ad alkalmat, mit szándékozik ez ügyben a franczia kormány tenni. A franczia közvélemény a mellett van, hogy a kormány tartsa magát vissza. A kormány eddig ez iránt magával még úgy látszik nincs tisztában és előbb be akarja várni, várjon a pápa a világi uralkodókat meghívja-e a zsinatra, mi eddig nem történt még meg. Ha a zsinat oly határozatokat hozna, melyek állami viszonyokra vonatkoznak, akkor az államok törvényhozó testületei fognak azok értéke vagy semmisége felett határozni. Ezzel egy más kérdés is felmerül: Váljon a „szabadelvű“ Francziaországnak, milyenné a senatus végzésnél fogva átalakulni akar, érdekében áll-e még a római megszállást fentartani ? •A Napóleon császár Prím tábornokot f. hó 16 án fogadta és egy távsürgöny szerint arról biztosította, hogy a franczia kormány a spanyol ügyekre nézve minden körülmények közt szigorú semlegességet fog követni. A „Times“ legutóbbi számában Cubáról, hol utóbbi táviratok szerint a felkelés szünőben van, vezérczikkez. Azt mondja benne, hogy a cadixi felkelés, mely Izabella trónját megdöntötte, cubai pénz nélkül nem is történhetett volna meg. Akkorában Topete, Prim és Serrano gazdag cubaiaktól másfél millió dollárt vettek át azon ígéret mellett, hogy ők győzelem esetén Cuba függetlenségét fogják elismerni. A czikk emlékeztet arra, hogy a cubai fölkelés a cadixi mozgalommal egyidőben és minden az anyaországból jött értesítés nélkül tört ki. Hálátlanság Serranotól, mondja, hogy most irtó háborút indít a cubaiak ellen. Ugyan e czikkben állítja a „Times“, hogy Washington és Madrid közt alkudozások forogtak fen Cuba eladása iránt. Grant és Prim közt közbenjárók Forbes és Sickles tábornok voltak. Ekkor hivatalosan húsz millió font sterling lett a szigetért felajánlva. Spanyolországnak ezt el kellett volna fogadni, mert úgymond, megtörténhetik, hogy Amerika később ingyen jut hozzá. ÚJDONSÁGOK. Pest, szept. 17. — Kossuth Lajosnak egy kassai polgár egy átalag hegyaljai bort küldött Turinba. A megemlékezés különböző nemei közt, melyekkel a mostani kormány mindenféle borsszemjankóskodása daczára, hazánkból a nagy számüzöttet gyakran felkeresik, egyáltalában nem találjuk nevetségesnek azt, mely a hazától távollevőnek, a haza különböző vidékeit jellegző termények javával szolgál. — Hevesmegye honvédegylete részéről a f. 1869-ik évi September hó 18-án d. u. 5. órakor a városház nagyteremében rendkívüli közgyűlés fog tartatni. Tárgyak 1. A kápolnai honvédemlékre befolyt pénzekre vonatkozó — pénztári állapotról — tett küldöttségi jelentés. 2. Halász László szobrásznak, a regkészitett szobor mintázat iránti értesitése. 3. Az ez érdemben vett intézkedés 4. Többbb — az elnökséghez beérkezett ügyek elintézése. 5. A netán teendő egyes indítványok. Eger sept. 14. 1869. Potyori Gábor egyleti jegyző. — Az uj északi vasútvonalon tegnapelőtt éjjel a vagyonok kisiklottak vágányukból Luksnál. Két személy rögtön meghalt, egy pedig súlyosan sebesült, a többi utas is kisebb nagyobb mérvben megsérült. A postarablókat, kik a bihari postát múlt vasárnap megállították, a postás legényt megkötözték, s öt pénzes zacskót 460 főtttal eltolvajoltak, Medzihradczki Frigyes csendbiztos kézrekerítette. Nevek Deák Ferencz és Kerekes György, mindketten szalárdi lakosok, — s mint az előleges vizsgálódásokból gyanítható, a postakocsis is egyetértett a szinleges rablókkal, — és hihetőleg együtt is fog velük elmélkedhetni a hűvösben. — A budai szegények javára az elipszen rendezett katonai zeneestély a szélvész miatt nem tartathatott meg. A jószándékkal azonban még nem hagytak azért végkép fel, s később csakugyan megtartják a zeneestélyt. — A gőzsikló megnyitása, — miután még egy biztosító szerkezet készítése minden előfordulható veszély kikerülése tekintetéből, némi időt vesz igénybe, — négy hétre ismét elhalasztatott. — Táncsics Mihály újsága az „Arany trombita“ a jövő negyedévben egy magyar, német és szláv nyelven vezetett rovattal lesz ellátva, melyben a munkások munkát, a munkaadók pedig munkást kereshetnek; amazok ingyen, ez utóbbiak pedig nagyon mérsékelt árér. — Ára az oct. dec. évnegyedre 1 ft 50 kr. Kiadóhivatal Barátok tere 8. sz. — A szülészeti tanfolyam a m. kir. tud. egyetemen octóber hó 1-én veendi kezdetét. — Apró hírek. Egy tervezett börzeépület javára az államvasuttársaság 20000 ftot írt alá. — Palmerston özvegye született Melbourne szombaton Londonban 83 éves korában meghalt. — A múlt heti nagy szél Stuttgartban egy új házat ledöntött. Szerencsére emberélet nem veszett oda. — Az olasz kormány mindazon orvosoknak, kik a sept. 20 tól oct. 4-ig Florenczben tartó orvosi congressuson részt vesznek, szabad viszszautazást biztosított. — A nagyszombati községtanács iskoláit felekezetnélkülieknek nyilvánította. — A budai képviselő közgyűlés a szüretek idejét sept. 23-ra határozta. — A Gellérthegynek több kiálló szikladarabjai leszakadással fenyegetvén,Budaváros kapitányi hivatala az ottani tanácsnak jelenté, hogy ez mihamarább intézkedjék a történhető baj elháritására nézve. — Király Ő felségét ma estére várják ide. — Az udvartartás egy része már ígérkezett. — 20-án nagy manővert tartanak Ő Felsége előtt, melyen egy angol tábornok és több angol főtiszt is jelen lesz. — Ma reggel Albrecht főherczeg előtt tartott hadgyakorlatot két tartalékos zászlóalj. /*—A közjegyzői intézményt a P.N. értesülése szerint a minisztérium ismét létrehozni szándékozik. Azon kísérletek, melyek a kendernek áztatás nélküli kidolgozhatás módjának kipuhatolására a múlt évben a földmivelés, ipar és kereskedelmi minisztérium által a köztelek helyiségében tartattak, s melyeknek folytatása akkor a kedvezőtlen időjárás által félbeszakittatott, az ez idő óta folytatott vegyészeti munkálat alapján most újból felvétetnek, s a kísérletek a köztelken f. hó 20-án megkezdetnek, mire az érdeklett termelő és iparos közönséget ezennel figyelmeztetjük. A nemzetiségi türelmetlenségnek égbekiáltó példáját adják a bojczai románok Erdély és Románia határán. Egy ott lakott részeges asztalos elszökött és Bojczán hagyta nejét négy gyermekkel. Az aszszony becsületes munkával tengette addig életét, mindamellett is a románok nem tűrhették, hogy közöttük magyar ember lakjék, s magyar gyermekek növekedjenek. El nem kergethették egyszerűen, — a biró tehát 10 frt büntetés terhe alatt megtiltotta, hogy a szegény magyar családnak bárki is szállást adjon. — Ilyenek történnek Magyarországon! — Erkel Ferencznek jövő hétfőn fogják átnyújtani ama diszes billikomot, melyet a hazai dalegyletek szavaztak meg neki Debreczenben egyetemes karnagysága elismeréséül. Az átnyujtást a debreczeni halár közgyűlés által kinevezett bizottság eszközli, mely alkalommal a debreczenieket id. Ábrányi Kornél fogja képviselni. — Helyi esetek. A budai városkapitánysághoz egy tisztességes öltözetű nő kisértetett be, kinek az a keresetmódja volt, hogy a fogadókban, ha szerét tehette, a tányérokat s egyéb étkészleteket hóna alá csapva, anélkül távozott, hogy arról az illető tulajdonost értesítse. E bűntettén azonban rajta csipték, smost a bünfenyitő törvényszéknek van átadva. Ugyancsak Budán tegnapelőtt két szolgálót, mivel náluk nagymennyiségű bankjegyet találtak, bekisértek.A két leány néhány nap óta igen kirugó életet folytatott, egész nap bérkocsin futkároztak s csütörtökön a Magitszigeten olyan lakomát csaptak, mely 85 forintba került, s melynél a franczia pezsgő s egyéb értékesebb borok sem hiányzottak. Hol szerezték a pénzt, még nem tudhatni, mert elfogatásuk alkalmával mit sem vallottak. — Természeti rendkivüliség. Egy szegény betegágyas nő van Pesten, kinek emlői majdnem hihetetlen nagyságra túltengtek. E nő Heim József asztalos leánya, s tavai ment férjhez. Egy éve emlői nőni kezdtek,és egyszersmind terhesnek hitte magát. Azonban az emlők növése oly mérveket kezdett ölteni, s a fájdalom oly nagy volt, hogy e miatt a pesti sebészi kórodához folyamodott. Az alkalmazott gyógykezelés azonban sikertelen maradt. E napokban gyermeket szült, de e körülmény sem könnyített rajta. Az óriási emlők (körülbelül 50 font) ágyban feküdni kényszerítik, a gyermeket nem szoptathatja, s mivel férje keveset szerezhet, szükséget is szenved. A nő Soroksári utcza 2. szám alatt lakik,és szükségében szívesen fogadná könyörületes szívek segélyét. — A Humboldt-ünnepély Berlinben a város nagy szülöttéhez méltó módon folyt le. — Délelőtt 11 órakor a Garten- és Brunnen utczák közti téren, melyen a „Humboldtliget“ terveztetik, nagy közönség gyűlt egybe, habár a komor idő, s a később beállott eső nem kedvezett az ünnepélynek. Az egyletek és különféle iparos társulatok testületileg vonultak ki a helyszínére, hol a hatóságok hivatalos küldöttségek stb. megjelenvén, miután a daláregylet elénekelte Beethoven hymnusát, Seydel, berlini polgármester mondott szép alkalmi beszédet. Ezután felolvastattak azon okmányok, melyek az emlékkő alapjába betétettek; ennek megtörténte előtt azonban felolvastatott a koronaherczeg és neje üdvözlő távirata. A dalárda ismét karéneket zengett, mely alatt az okmányok, úgyszintén a sept. 14 diki berlini hírlapok, a „Kosmos“ stb. az alapkőbe betétettek s ismét a polgármester mondott rövid beszédet, mely után, habár az eső szakadt, Kochhan városi képviselőtestületi elnök zárbeszédet tartott, s végül a király éltetésével a gyülekezet szétoszlott. — A Berlinben élő magyarok egylete szintén megünnepelte hétfőn Humboldt Sándor születésének századik évfordulóját. — Az egylet tagjai este összegyűlvén, felolvastatott egy értekezés Humboldt életéről és tevékenységéről, mire az elnök mondott beszédet, melyben Humboldt általános érdemei mellett különösen kiemelte a magyarok iránti rokonszenvét, mit nem csak a magyar irodalom némely művei felett írt meleg sorai tanúsítanak, hanem főként azon áldozatkészség, melylyel a magyar emigratió tagjait támogatta. Végre az egyleti titkár kijelenté óhaját, vajha a „Kosmos“ magyar fordítása mielőbb befejeztetnék. Hivatalos. A vallás- és közokt. miniszter Dohnányi Frigyes beszterczebányai,kath.főgymnasiumi helyettes tanárt ugyanezen tanintézetnél rendes tanárrá nevezte ki. A földm., ipar- és keresk. minisztérium által a debreczeni gazdasági tanintézethez Békessy László ideigl. tanár segéddé neveztetett ki. A vallás- és oktat. miniszter dr. Deésy László kolozsvári k. jogakadémiai nyilv. rendkívüli tanárt, az általa eddig ellátott tanszék ny. rendes tanárává nevezte ki. A föld-, ipar. és keresk. minisztérium Ebergényi Jánost és Grafity Endrét bányakapitánysági írnokokká nevezte ki, amazt végleges, ez utóbbit ideiglenes minőségben. A ko rozs-m o nos tori felsőbb gazdászati tanintézetnél betöltendő kertészeti állomásra a folyó évi 12,379. sz. alatt kiirt pályázat kellő eredményre nem vezetvén, ez állomásra a pályázat újból kihirdettetik. — Kötelesség : gyakorlati oktatás a kertészet minden ágaiban s kert berendezés és művelés. — Illetményei : 500 ft évi fizetés és szabad lakás, ezenkívül a kerti termények eladásából százalék. — Föltételek: elméleti és gyakorlati képzettség, s feddhetlen erkölcs. — Az első év próbaévnek fog tekintetni. —■ A folyamodványok a földm., ipar- és keresk. minisztériumnál nyújtandók be September hó 30-ig, s a kinevezendő köteles leend állomását 1. évi October hó 15-ikén elfoglalni. A nagyszalontai takarékpénztár alapszabályai a t. bemutatási záradékkal elláttattak. A cs. kir. osztrák belügymimiszter idé közlése szerint a keleti marhavész folyójéii augusztus 16-tól sept. 1-ig a lajthántuli tartományok közül csak Gácsországban.