A Hon, 1869. október (7. évfolyam, 225-251. szám)
1869-10-19 / 240. szám
Folytatás a mellékletek csökkenését, de azt, mely a jövedelmet és költségeket tünteti ki. Melőtt főbb vonásokban jellemezném az ezen módon készült zárszámadás és mérleg számszerinti eredményeit, meg kell jegyeznem, hogy az 1870-es állam költségvetés nagyrészben a netto budget elvei szerint készült, ennélfogva több tételnél a jövedelmekben mutatkozó kedvezőbb eredmény nem mind a bevétel emelkedéséből, hanem részben a kezelési kiadásoknál történt megtakarításokból ered, melyek nem a kiadásoknál, de a bevételeknél nyertek kifejezést. Továbbá meg kell jegyeznem,hogy a zárszámadásból idézendő számok nevezetesen eltérnek azon számoktól, melyeket 1. évi július 14-én a t. ház előtt idéztem, mert azok csak a múlt évi deczember végéig mutatkozott pénztári eredmény, azaz : a bevételek és kiadások szerint állíttattak össze,holott a zárszámadás a jövedelmet és költséget mutatja ki és magában foglalja az 1869. évre átment pótkezelés eredményeit, mind a jövedelem, mind a költségekre nézve, azaz az 1869. első négy hónapja alatt az 1868. év javára befolyt jövedelmeket, úgy a költségeket, mi a végeredményt bizonyára kedvezőbbé teszi, kivált az egyenes adóknál, miután az új törvényekben megállapított eljárás miatt elkésett adókivetés folytán egyenes adók nevezetes mennyiségben folytak be jelen év kezdetén a múlt év javára. A legközelebbi napokban kárörömmel híresztelték azt, hogy egyenes adókban a múlt évre tetemes hátralék fog mutatkozni, ezek kellemetlenül lesznek érintve, ha az ellenkezőt jelenthetem. Vannak ugyan nevezetes hátralékok az egyenes adóknál, de azok a régibb évekről származnak, ellenben 1868-ra az egyenes adóknál mutatkozó hiány csakis 702,859 forint, ugyanis az egyenes adók a költségvetésben 54,744,000 frttal voltak előszámítva, a valóságban pedig befolyt 54,041,141 forint. Mégpedig kevesebbet jövedelmezett a földadó 207,674 frttal, a házosztályadó 191,252 forinttal, a személykereseti adó 490,620 frttal, a jövedelmi adó 910,023 forinttal. Ezen 4 adónem együtt véve kevesebbet jövedelmezett 1,799,569 frttal, ellenben a ház béradó, mely előirányozva volt 3,077,000 forinttal, jövedelmezett 4,142,805 ftot és igy hozzáadva még késedelmi kamatok fejében 30,905 ftot, a kedvezőbb eredmény tett ezen adónemnél 1,096,710 ftot, mely jövedelmi többletet levonva az előbb említett 4 egyenes adónemnél előfordult jövedelemhiányból, a tulajdonképeni jövedelem-apadás 702,859 forintnál többre nem megy. A fogyasztási adók előirányoztattak 10,723,000 forinttal, a valóságos eredmény tett 12,127,675 ftot. A fogyasztási adóvisszatérítések, melyek 1,165,217 ftra mennek, a költségvetésben nem fordulnak elő, miután azok a közös vámjövedelmekbe vannak beszámítva. A jövedékek előirányozhattak 20,875,000 forinttal, a valóságos jövedelem azonban tett 26,328,142 forintot, és így a többlet 5,453,142 forint, miből a só jövedékre esik 1,164,145 ft. Ha azonban felvesszük, hogy a nagyobb fogyasztás folytán a termelési költség is nagyobb volt, mi a költségeknél fordul elő, és így a pénzügyminisztérium kiadásait növelte, a valóságos tiszta jövedelem többlete aránylag kevesebb. A dohányjövedéknél a növekedett jövedelem tesz 4,142,924 ftot, mi nagyobbrészt onnét származik, hogy a kiadások csekélyebbek voltak mint azok az előirányzatban felvetettek. A lottójövedék többet jövedelmezett 146,073 fttal. Az illetékek előszámíttattak 9,393,000 forinttal, jövedelmeztek pedig 11,930,449 forintot, tehát a többlet 2,537,449 ft. Az államvagyon jövedelme előszámítva volt 2,859,000 fttal, jövedelmezett 5,803,924 ftot, tehát a többlet 2,944,924 ft, mégpedig ebből esik az állam jószágokra 485,649 ft, az államerdőkre 284,683 ft, az államépületekre 1593 ft, az álambányászatra 2,218,600 ft. (Tetszésnyilvánítások.) Az államköltségvetésben előforduló rendkívüli bevételek közt csak 2 tétel foglaltatik, mely valóságos jövedelemnek tekinthető. Mindkettő kevesebbet jövedelmezett, mint előirányozva volt. Egyik a pénzverési nyeremény, a magyar váltópénzekVeretése után, mely 900 000 írttal volt előirányozva; de miután a törvény szentesítése csak az év folytán következett be, és így a pénzverés hátramaradt, az összes jövedelem e czimen csak 610,921 fitot tett. A másik rendkívüli bevételt képzik a koronajószágok kötvényeire és a dézsmaváltságra előszámított összegek, melyek 570,000 forintra voltak előirányozva, ebből azonban csak azok kamatai képezhetnek jövedelmet, melyek is 162,414 frtot tesznek. De ezeken kivül voltak még más rendkívüli jövedelmek is, melyek előszámítva nem voltak, és melyeket a fentebbiekhez hozzávéve, az összes rendkívüli jövedelem tett 2,722,270 frtot, előirányozva lévén 1,470,000 frt, annálfogva itt is 1,252,270 frt többlet mutatkozik. Együvé véve már most kerekszámban a gyarapodást mutató tételeket, ezeknek összege meghaladja a 14,000,000 ftot; miután pedig az apadó tételek eredménye 1,800,000 ftot tesz , a bevételekben kerek számban összesen 12,200,000 frtnyi emelkedés mutatkozik. A kiadásoknál is fordulnak elő az előirányzathoz képest kedvezőbb tételek, melyek közt legnevezetesebbek : A közös ügyek költségénél a megtakarítás tesz 1,416,956 forintot, miután a vámjövedék 5,049,680 -tal többet jövedelmezett, és ebből Magyarországra esik 30 % vagyis 1,514,904 ft miből azonban az 1868. XLVII. t. czikkben megállapított közös nyugdijak fejében és egy számítási hiba kiigazítására összesen 97,948 ft levonandó. Ennélfogva a közös költségekre 1,416,959 fttal kellett kevesebbet fizetni , mint előirányozva volt. Az államadóssági járulék czimén megtakaríttatott 1,125,498 ft, miután az ágip 17 Vsz- al vétetett fel a költségvetésben, valóban pedig kevesebbet tett. Ezenkívül kevesebb kiadások fordulnak elő ő felsége személye melletti minisztériumnál, a közmunka és közlekedésügy-, kereskedelemügy-, közoktatásügy- és igazságügyminisztériumoknál és a rendkívüli kiadásoknál; kedvezőtlenebb tételek vannak a Felsége kabinetirodájánál, az országgyűlésnél, a miniszterelnökségnél, a belügy-, pénzügy, és honvédelemügyi minisztériumoknál, a horvát minisztériumnál, és a földtehermentesítési adósságnál. Levonva azonban a kedvezőtlen tételeket a kedvezőkből, mégis 1,577,000 ft megtakarítás mutatkozik. A pénzügymnisztériumnál a költségvetéshez képest nagyobb kiadások fordulnak elő : az egyenes adóknál 12,116 fttal, mi azonban indokolását találja az 1868. év folytán az egyenes adók kivetéséről hozott törvény azon intézkedésében, mely szerint, mind a házadónál, mind a jövedelmi adónál nevezetes költséget igénylő bizottmányok működtek, mely költségek az előirányzat készítésénél tudva nem lévén tekintetbe nem vétettek. A jövedékeknél 550,730 ftnyi túlkiadás fordul elő, mi azonban természetes következése a fokozatosan emelkedett jövedelemnek. Ebből esik a sójövedékre 469,242 frt, mely összeg leginkább a szaporodott sószállitási költségekre, a marhasó visszavételére és a határőrvidékbe szállított sóért árkülönbözet fejében a szállítást eszközlő hitelintézetnek fizettetett. Ezek mind oly körülmények, melyek előszámithatók nem voltak, azonban a nevezetesen szaporodott jövedelem által többszörösen fedeznék. A dohányjövedék kezelésénél több kiadás volt 88,227 fttal, melyet ismét a fokozódott fogyasztás folytán előállott eladási és szállítási költségnövekedés idézett elő. Végre nagyobb kiadás fordul elő a nyugdíjaknál, még pedig 271.110 ft, mely az 1868:XLVII. t. cz. értelmében fedeztetett, de szaporodott a pénzügyminisztériumnak nyugdíjkiadása is 111 ezer 262 frttal, mi leginkább a hivatalos nyelvben járatlan tisztviselők nagyobb mérvbeni nyugdíjazása folytán támadt. Ellenben megtakarítások fordulnak elő a pénzügyminiszteri tárczában a központi szükségletnél 161,902 frt, az országos pénzügyi igazgatásnál 11,679 frt, a selmeczi akadémiánál 3808 frt a fogyasztási adóknál 60,841 frt, az illetékeknél 5673, összesen 243,903 frt, mit levonva a jövedelemszaporulat folytán és a törvény által rndelt intézkedés következtében előállott 947,463 ftnyi többkiadásból marad a pénzügyminiszteri tárczánál 703,560 ftnyi túlkiadás. Úgy hiszem azonban, hogy ezen túlkiadásnak minden egyes tétele indokolást talál e szaporodott jövedelmekben, melyeket elérni bizonyos aránylagos költségek tétele nélkül lehetetlen lett volna. (Helyeslés) Szólni kívánók már most miképen állanak a végeredmények ? — A költségvetésben előirányozva volt rendes jövedelem, 98,680,000 ft —, a valóságos eredmény tett 110,385,568 ftot; ennélfogva a többlet tesz 11,705,568 ftot. A költségvetésben, rendkívüli bevételek fejében előfordult 47,535,800 ft; ebből azonban a zárszámadás összeállításánál felállított elvek szerint leszámítva mindazon tételeket, melyek nem képeznek rendes jövedelmet, mint a vasúti kölcsön, — közös activákt, adó és — bérleti hátralékok jövedelmei, — az előirányzott rendkivüli jövedelem tett: 1,470,000 ftot, a valóságos eredmény pedig 2,722,270 ftot, és így a többlet 1,252,270 ftot tesz. Ezek szerint az eredmény összesen kedvezőbb 12,957.838 fttal a bevételeknél. Miképen állanak az előirányzott kiadások, a valóságos kiadásokhoz képest, azt következő számok tüntetik ki: A rendes kiadások előszámítva voltak 99.536.500 frttal, ebből azonban mint költséget nem képező kiadást bevonva a földtehermentesitési adósság törlesztésére, tehát tehertörlesztésre fordított összeget 2,800,000 fttal, volt a múlt évben előirányzott rendes költség 96, 736,500 forint. A valóságos eredmény pedig a zárszámadások szerint tesz 95,657,990 frtot, tehát kevesebb adatott ki mint előirányozva volt 1,078,501 forinttal. A rendkívüli kiadások előszámítva voltak 31,081,800 fttal, miből azonban a beruházási tételek, milyenek a vasútépítésre, új távirda vonalak, tengerművek és hivatalos épületek felállítására előirányzott összegek tesznek 17516000 ftot, levonva ezeket az egész előirányzott összegből , az előirányzott rendkívüli költség valóban tesz 13,827,849 frtot, és így 262,049 frtnyi túlkiadás mutatkozik, mit levonva a rendes költségeknél megtakarított 1,078,501 frtból, összes megtakarítás mutatkozik 816,452 frt. Ezen kiadási megtakarítást hozzáadva az előirányzott és a valóságos jövedelem közt mutatkozó kedvezőbb eredményhez, a zárszámadás a költségvetés irányában összesen 13,774,290 fttal kedvezőbb eredményt mutat fel. Ha az 1868. évi költségvetés teljes sulyegyent mutatott volna fel a jövedelem és költség közt, ezen nagy összegnek készpénzben vagy hasznos beruházásokban meg kellene lenni,de az elszámolásnál felállított elvek szerint nevezetes volt a hiány, mit a következő számok bizonyítnak : Az 1868-ai költségvetésben, valójában a rendes jövedelem 98680000 ftra, a rendkívüli jövedelem 1470000 ftra, s így az összes jövedelem 100150000 fttal volt előirányozva, míg másrészről a rendes költség 96735000 ftot, a rendkívüli 13565800 forintot tett, tehát az összes költség 110302300 fttal volt elszámítva, minélfogva, ha nem növekednek az állam jövedelmek, valósággal — 10152300 ft jövedelmi hiánynak kellett volna előállani, mely hiányt levonva a kimutatott kedvezőbb eredményekből, melyek — mit fennebb emlitem —13774290 ftra mennek mint azt a vagyonmérleg is kimutatja, általában 1868-ban a kedvezőbb eredmény, mely az állampénztárban tisztán megmaradt volt, 3621990 frt. (Helyeslés) és miután 1867-ben az összes megtakarítás, mely január 1-én az 1868 évre átment 3602644 ftot tett, mihez hozzájárult még az 1867. év javára 1868. év folytában befolyt 46258 ftnyi jövedelem, ellenben levonatott 1868. évben az 1867. évi rovásra utólagosan történt 1187487 ftnyi kiadás, a maradt 1867 évből tiszta jövedelem az állampénztárba átvive 2461416 ft, mit hozzáadva az 1868. évi vagyon szaporulatban, mely 3621990 ftot tesz, a két évi tiszta megtakarítás,a következetesen keresztülvitt mérlegi számítás szerint tesz 6083406 ftot. — Ez valódi eredménye a múlt 2 évi pénzügyi kezelésnek. (Éljenzés.) Ezen kedvező eredménynél nevezetes tényező volt a legutóbbi két év elforgása alatt az időjárás is , mert mind 1867-ben, s különösen 1868-ban az isten áldását árasztá a földmivelő szorgalmára, s azért méltán mondhatám a t. ház előtt f. é. julius hó 14-én,hogy a szerencse velünk járt, mivel kedvező évek adattak akkor, midőn az átmeneti korszak nehézségeivel kellett küzdenünk. A jelen év nem tartozik ugyan a kedvezőbbek közé , mindamellett remény sem lehet, hogy ha még a hátralevő idő alatt az adók rendesen befolynak, a bevétel és kiadás közt a súlyegyén fentartható lesz anélkül, hogy a törvény által engedélyezett pénztári utalványokhoz lenne szükség folyamodni. Mindenesetre előny reánk nézve, hogy az első két évet pénzügyi tekintetben kedvező eredménnyel, hogy a harmadikat is valószínűleg inproductív adósságcsinálás nélkül zárhatjuk be, de ebben, amennyiben szerencse, ne bízzuk el magunkat, sőt tegyünk meg minden lehetőt a rendezett pénzügyek megszilárdítására. Ez irányban a teendők különösen 3 pontra foglalhatók : igyekeznünk kell mindenek felett a közterheket arányos és igazságos felosztás, valamint kezelésük és beszedésük rendezése által könnyebben elviselhetőkké tenni; (helyeslés) czélszerű törvényhozási intézkedések és hasznos beruházások által a nemzet anyagi és szellemi erejét, és igy adóképességét lehetőleg emelni; (élénk helyeslés) végre az államkiadások megállapításánál lehetőleg takarékosan eljárni. (Általános helyeslés.) Hogy ez irányban a törvényhozás• intézkedhessél, a zárszámadásokkal együtt beterjesztem az 1870- ik évi államköltségvetésre vonatkozó eddig kinyomtatott füzeteket, nevezetesen a miniszterelnökséget, az ő felsége személye körüli minisztériumot és a pénzügyminisztériumokat illetőket; s a többi füzeteket is, mihelyt a sajtó alól kikerülnek, a tisztelt ház elé fogom terjeszteni. Ámbár tehát az összes költségvetés és különösen annak sommázata, még eddig előállítható nem volt, ez nem akadályozza hogy a pénzügyi bizottmány az 1870 ik évi költségvetés tárgyalását megkezdje, miután a pénzügyminiszeri költségvetésben az összes bevételek, illetőleg a fedezetnek legnagyobb része előszámítva vannak, a pénzügyi bizottmány és annak véleménye alapján a t.ház a tárgyalások megkezdése iránt intézkedhetik, miután, mint minden magános háztartásnál, úgy az államháztartásnál is, a legfontosabb körülmény a fedezet; tudniillik az előszámítások alapján mennyi azon összeg, mely felett rendelkezni lehet, össze van állítva. Egész általánosságban a fedezetre nézve azt jelenthetem, hogy a várt jövedelmekre tételes gondos számítás alapján állíttattak össze,mégpedig a középszám megállapításánál nemcsak a múlt évnek átlaga,de a jelen év első felében mutatkozott szaporulatok is tekintetbe vétettek. Ha tekintjük a most beterjesztett zárszámadásban mutatkozó eredményeket, úgy talán az 1870. évi jövedelmeket nagyobb összegekre is lehetett volna előszámitani; azonban úgy hisszem, sokkal czélszerübb, ha minden eshetőséget tekintetbe véve nem csupán a rendkivülileg kedvező 1868 ik évben elért eredményeket tekintjük egyedül irányadóknak. (Helyeslés). De mindamellett, és ámbár az ut - és hidvámok jövedelmei számításba nem vétettek, miután azok iránt külön törvényhozási intézkedést szándékozom javaslatba hozni, melynek megállapításától függ, váljon az ut- és hidvámok jövedelme jövőre a költségvetésben felvetessék-e vagy nem ; ámbár továbbá a földadónál, mely minden adónem közt bizonyára legaránytalanabb és legsúlyosabban terheli az adózókat, és melynél épp azért óhajtottam volna nevezetesebb adóleszállítást hozni javaslatba, ha az állam rendes költségei 1870-re nagyobb összegben nem igényeltetnének, mint 1869-dik évre a törvényhozás által megállapítva voltak. (Helyeslés) a könnyebb számítás végett mégis a 29 százalék feletti törtszámnak elhagyását, illetőleg a földadónak azon összegig menő mérséklését hozhatom javaslatba, ami 875,000 frtot tesz . (Helyeslés) — a pénzügyminisztériumnak összes bevétele, tehát a rendes fedezet 1870. évre 140.602.000 frttal van előszámitva; mihez adva a földmivelési és kereskedelmi minisztérium bevételi többletét 52.700 frttal, úgyszintén a vallás és közoktatásügyi minisztérium saját bevételét 62.085 frttal, az összes 1870. évre előszámitott fedezet tesz 140.716.785 frtot. Összehasonlítván ezt az 1869. évi összes rendes fedezettel, 1870-re közel 4 és fél milliót tevő nagyobb fedezet mutatkozik , mi mindenesetre kedvező eredménynek mondható. (Élénk helyeslés.) Egyébiránt az elvek, melyek szerint az 1870. évi költségvetés készült, ugyanazok, melyek az 1869. évi költségvetésnél irányadók voltak. A pénzügyminisztérium költségvetését illetőleg azonban eltérés mutatkozik annyiban, hogy a kataster költségei, melyek eddig a rendkívüli költségek sorozatában fordultak elő, a rendes kiadások közé vétettek fel, továbbá hogy az állambányászatnál az átfutó bevételi és kiadási tételek kihagyattak. A horvát minisztérium és horvát átalány, a horvát kancellária költségei helyébe lépett, és a főszáoszék, mint új tétel vétetett fel, végre a városok királybér hátralékai most a rendkívüli budgetben soroltatnak elő. A pénzügyminiszeri szükségletnél némileg nagyobb tételek vétettek fel, mint a múlt évben, mégpedig 507,800 frttal, mi azonban indokolva van a nagyobb bevételekkel, melyek előirányoztatók. Átalában szükségesnek tartottam az összes pénzügyminiszteri rendes szükségletre és fedezetre vonatkozó indokolást elkészíttetni, mely szintén nyomtatás alatt van, és amely minden egyes nevezetesebb tételre nézve, vagy ott, hol változás történt, a szükséges indokolást megadja. A jövedékeknél és az államvagyonnál előforduló eltérések ezen utólagosan teendő előterjesztéseimben szintén indokoltatni fognak, itt most csak azt jegyzem meg, hogy a jövedék és államvagyon tiszta jövedelme a jövő évre az 1869-ikinél nagyobb összegben van előszámítva. Végre még csak azt kívánom megjegyezni a pénzügyminiszteri költségvetésre, hogy a kiadásoknál, úgy mint eddig, a jövő évben is a legszigorúbb takarékosságot kívántam fentartani, (helyeslés) és ha a rendes szükségletnek egyes tételeit vizsgálni méltóztatnak, meg fognak arról győződni, hogy a pénzügyigazgatás költsége tekintve a tiszta jövedelmet, melynek kiszámításánál a jövedékre és államvagyonra eső igazgatási költségek levonandók, — mérsékelt, miután a tiszta jövedelemhez arányosítva csak valamivel megy többre 5 % -nál. (Tetszésnyilvánítások.) Mindamellett azonban — mint mondám — ha 4y2 millióval nagyobb tiszta jövedelemre számíthatunk is 1870-ben, mint 1869-re előszámítva volt, azért a legnagyobb takarékosság igényeltetik, hogy a várt jövedelmek és az előszámítható rendes költségek közt a sulyegyen fentartassék. Sok nevezetes teendő vár még a törvényhozásra. Az adóreformok keresztülvitelére vonatkozólag a pénzügyministérium nem mulasztotta el a legfontosabb adónemekre nézve enquéte bizottmányokat összehívni, melyek azonban munkálataikat még be nem fejezték — és ha munkálatuk eredményei tudva lettek volna is, miután több adónem csupán ezen év utolsó napjáig szavaztatott meg, és a jelen évben még hátralevő idő alig volna elégséges, hogy a tövényhozás az adótörvényekre vonatkozó reformjavaslatokat részletesen tárgyalhatná, azon adónemekre nézve, melyek csak ezen év végéig szavaztattak meg, nem marad más hátra, mint azok érvényét újabb törvényhozási intézkedés által meghosszabbítani. — Ennélfogva van szerencsém beterjeszteni az adótörvények meghosszabbítása végett 4 törvényjavaslatot, u.m. a czukoradóról, a bor- és húsfogyasztási adóról, a hárjövedelem és személykereseti adóról, és a dohányjövedékről; továbbá az 1868 : XXIII. t. sz. 30. §. és XLVIII. t. sz. folytán egy tervjavaslatot a pénzintézetek, részvénytársulatok és egyletek üzletére vonatkozó bélyeg - és illeték szabályozásáról. Végre, áttérek a harmadik, utolsó előterjesztésemre : az ingatlan államvagyonról. Az államjövedelmek és kiadások mikénti kezeléséről a zárszámadás minden részletben tanúskodik, s így az államvagyon jövedelméről is; az államvagyon kezelésénél javaslatba hozott kiadások a költségvetés részleteiben foglaltatnak, azonban a felelősséggel azt véltem még inkább megegyeztethetőnek, ha összeállítom az ingatlan államvagyon, úgy mint az államjószágok, államerdőségek, bányászat, sóbányák és épületek állományát, a miniszeri működésemet megelőző évek kezelési eredményének átlagát, a kezelésem két első évének eredményét, s mindazon fontosabb intézkedést, melyeket életbe léptetni vagy tervezni czélszerűnek véltem; tevém azt egy hódolatteljes előterjesztés alakjában 0 Felségéhez, midőn azon 3 törvényjavaslatot, melyet most van szerencsém a t. ház asztalára letenni, hozzá felterjesztem. Ezen három törvényjavaslat szól: az 1.) Államjavak területén lévő telepítményi községek állandósításáról, beltelkeik megváltásáról és uj telepitmények létesítéséről. a 2.) Az államuradalmak területén birtokrendezések folytán nem tagositható földbirtokrészek eladásáról. a 3.) A mácsaecskendi és valkó-szentlászlói birtokrészek megvételéről és a koronás javak állományába sorozásáról. A t. ház nem régen azon kívánalmát fejezi ki, hogy a miniztérium által előterjesztett törvényjavaslatok indokolással terjesztessenek elő; ezen három törvényjavaslat indokolására szolgál ezen kötet, melyet szerencsém van a t. háznak ezennel benyújtani, a t. ház tagjai számára a példányok kellő számban az országgyűlési irodában vannak letéve, hol azok szét fognak osztatni. Az előterjesztés végén elmondom nézeteimet azon kérdés felett is, váljon czélszerűnek vélem-e az ingatlan államvagyon elidegenítését, s különösen jelenben határozottan annak elidegenítése ellen nyilatkozom. (Helyeslés.) Végre engedjék meg mind a három, úgy mint a zárszámadás — az államköltségvetési fedezet — és az államvagyonról szóló előterjesztésem tárgyalására vonatkozólag azon reményem kifejezését,hogy azok tárgyalásánál nem a pártnézet,nem a személyes nagyravágyás vagy hiúság fog bennünket mindnyájunkat vezérelni, de azon őszinte hazafiúi akarat, ezen ügyeket, melyektől függ drága hazánk anyagi jobbléte s megerősödése, lehető legjobban és legczélszerűbben elintézni. (Éljenzés a jobboldalon.) Zsedényi Ede az 1869-ki államköltségvetés megállapításánál hozott határozatot hozza emlékezetébe a miniszternek, mely szerint az 1870- diki költségvetés előterjesztésével a nyugdíjasok lajstromai is előterjesztendők. Lónyay kijelenti, hogy e lajstrom készen és nyomtatás alatt van, és hogy e szerint a határozatnak eleget tett. Irányi Dániel a pénzügyminiszter előterjesztésére két megjegyzést tesz. A miniszter egy vastag könyvben tette le indokait; ha a ház által kívánt indokolásnak így kíván eleget tenni, a jóból nagyon is sokat tett. A ház rövid indokolást kért,melyből meg lehessen ítélni az elveket, melyekből kiindult, és nem azon nemzetgazdasági könyvek összefoglalt tartalmát, melyekből a miniszter tanulmányait merítette. Második észrevétele, hogy a horvátok nincsenek jelen. Lónyay M. kijelenti, hogy indokolását nem e vastag könyv, hanem beszéde foglalja magában. A vastag könyv adatokat tartalmaz az előterjesztett törvényjavaslatokhoz, melyeket a függelékben adott tartalomjegyzék fonalán mindenki tetszése szerint használhat és korán sem kell a könyvet végig olvasni. Elnök pedig kijelenti, hogy a horvátok nagy része már jelen van. Andrássy Gy. gr. miniszterelnök az ő felsége által időközben szentesített svajczi, angol vám és kereskedelmi szerződéseket mutatja be, melyek azonnal kihirdettettek. Lónyay M. pénzügyminiszte törvényjavaslatot terjeszt elő, melyben az ő felsége keleti útja költségei fedezésére 150,000 frtnyi póthitelt kér. Elnök végül felhívja az osztályokat, hogy ma délután és holnap reggel vegyék tárgyalás alá az igazságügyminiszter és az Irányi által benyújtott törvényjavaslatokat, mire az ülés déli 12 órakor eloszlott. KÜLFÖLD: A nápolyi zsinat ideiglenes bizottmánya tájékozás végett a programmot bővebben így fejtegeti : Ha mart. 15-ki felszólításunk következtében sok bátorító nyilatkozat érkezett is hozzánk, nem volt hiány a szabadelvűek ellennyilatkozataiban, sőt bírálataiban sem. Hogy tehát minden kifogásnak megfeleljünk, s minden kételyt eloszlassunk, szükséges azon themát, melyet a dec. 8-ki gyűlés megvitatott és megállapított, határozottan körülírni. Miután a szabad gondolkodás alaptétele képezi a vallásfelekezetek végtelen különbségeinek okát és egy közös credo teljesen lehetetlen; s miután áll, hogy ősidőktől fogva hasztalan törekvés volt az istenség, a túlvilági élet, a lét végoka iránt megegyezésre jutni, s hogy ennélfogva arra kell szorítkoznunk, hogy a morálnak csak olyan szabályait állapítsuk meg, melyeket mindenki elismehet és elfogadhat, mert czélja a társadalom boldogságát általában és az egyénét különösen megalapízni ; távol tartan minden iheologiai vitatkozást, és megelégszünk avval, hogy minden ország és vallás okos és helyesen gondolkodó emberének a következő formulát tesszük eléje : Tartózkodni a gonosztól — cselekedni a jót — egymást kölcsönösen szeretni, mindnyájunk érdekében. E czélból egy nemzetközi szövetség szervezését állítsuk fel, melynek czélja, állandó harczot folytatni az emberi nem nyomorának két fő oka: a szegénység és tudatlanság ellen, s a melynek különös czélja a pápaság megdöntése, mely támasza mindannak, ami e világon elavult és a társadalomban káros. A, első ülés napirendje : 1) Megnyitó beszéd; 2) az ideiglenes bizottmány jelentése; 3) a jelenlevő tagok név szerinti említése és beírása; 4) egy definitiv központi bizottmány választása. A következő üléseken lépésről lépésre fogjuk követni a római zsinatot, amennyiben a vakhit és obscurantizmus határzatainak a tudomány és ész határzatait vetjük ellenébe. Victor Hugo, Jourdanhoz, „Siecle“ szerkesztőjéhez, a következő levelet intézte : „Brüssel. October 12. Kedves és régi barátom! Most hozzák hozzám a „Siécle“-t. Olvasom czikkét, mely meghal, megtisztel és meglep. Minthogy ön szót ad nekem, szólok. Köszönöm, hogy módot nyújt arra, miszerint egy kételyt megszüntethetek. Először is én a „Rappel“-nek csak egyszerű olvasója vagyok. Úgy hiszem , elég világosan megmondom, hogy ne legyek kényszerítve újra mondani azt. Másodszor én nem tanácsoltam és nem is tanácsolok semminemű néptüntetést október 26- dikán. Én helyeseltem a „Rappel“-t abban, hogy a baloldali képviselőktől egy oly tényt kért, melyhez Páris csatlakozhatott volna. Egy határozottan békés és fegyver nélküli tüntetés, mint hason esetben London népének, mint Dublinban a 120,000 féni tüntetése, ezelőtt 3 nappal, — ezt kérte a „Rapper.“ De ha a baloldal vonakodik, a népnek is vonakodnia kell. A népnek nincs támpontja. Tehát ne legyen manifestatió. A jog a nép mellett van, az erőszak a hatalom mellett. Ne adjunk a hatalomnak semminemű ürügyet, hogy erőszakot használhasson a jog ellen. Octóber 26-án senkinek se kell az utczára menni. Ami a helyzetből elvileg következik : ez az eskü eltörlése. A baloldal képviselőinek egy ünnepélyes nyilatkozata, hogy felmentettnek mondják magukat az eskü alól : ime a váság valódi kimenetele. Erkölcsi és forradalmi kimenetel. Szándékosan kötöm össze e két szót. Tartózkodjék a nép és a Chassepot paranysalva van; beszéljenek a követek és az eskü el van törölve. Ez az én két tanácsom és minthogy ön véleményemet kéré : ime itt van egészen. Egy utolsó szót: azon nap, melyen felkelést tanácsolnék, ott lennék. De ezúttal nem tanácsolom azt. Köszönöm szép felhívását. Sietve felelek és kezét szorítom. Victor Hugo.“ A „Temps“ erre a következő megjegyzést teszi: „A Victor Hugo által tanácsolt intézkedést nem tartjuk gyakorlatinak. Annak nem lenne hordereje, csak akkor, ha azon követek, kiktől ezt kérik, bebizonyították volna, hogy némi fontosságot tulajdonítanak az eskünek. De ők ellenkezőt bizonyítottak. Ha megtennék e nyilatkozatot, nem mondana semmi újat a közönségnek, és nem mentene fel senkit, csak önmagukat, kik már felmentek magukat. Továbbá egy ily nemű nyilatkozat, szentesítésül azon követek lemondását vonná maga után, kik aláírták. És e követek, ha az új választásra ajánlkoznának még egyszer kényszerítve lennének az előleges esküre. Ők tehát anélkül, hogy előremennének, egy circulus vitiosusban forognának.“ Francziaország. Jules Favre „L'Avenir National“-hoz a következő levelet inatézte : „Kedves Peyrat ur! Szabadságot veszek magamnak önnek elküldeni azon levelet , melyet hozzám tszteletreméltó és tisztelt collegám Desseaux intézett, kérvén önt, hogy adja ki. Néhány alkotmányi észrevételen kívül, híven fejezi ki azt, amit gondolok. Sokkal több bizalmam van a párti democratia józan eszében és hazafiságában, mintsem hogy féljek , hogy hanyathomlok rohan tőrbe. Egyébiránt képviselői egybegyülnek. Csaknem ugyanakkor leszek Párisban mikor e levél, hogy barátaim rendelkezésére adjam magam, el lévén határozva, semmiféle szükségességtől vissza nem riadni, szabadságaink teljes helyreállításának visszaszerzésében, de nem kevésbbé el vagyok határozva, hogy nem com promittálom ügyünket menthetetlen vakmerőség által. Fogadja édes Peyrat ur szives érzelmeim kifejezését.“ Jules Favre. Desseaux levele igy hangzik : Kedves collegám! Még eddig nem mehettem Párisba, hogy önnel tanácskozzam a jelen nehézségek felett; ön előtt akarom kifejteni benyomásaimat és megismerni az önéit; irok tehát önnek. Én nem fogadhatom el egy a törvényhozó test és végrehajtó hatalom közti lehetőséget, csak a nemzet jogainak flagráns és világos megsértésével szembe , akkor az ellenállás parancsoló kötelesség, melynek engedelmeskedni kell tudni bármibe kerül is. De nem ilyen a helyzet: azon nap kérdése, hogy melyiken kellett volna minket összehívni, nem mutatkozik oly világos megoldás alakjában, hogy minden lelkiismeretet megragadjon. Megvitatva Keratry és Jouvencel által, különbözőleg jön megítélve több barátunk által a sajtóban. Mert vannak bevégzett tények , melyek horderejét nem lehet félreismerni. Az általános választások után a törvényhozótest egybehivatott, egybegyűlt, verificálta a követek négyötödét, mindnyája közreműködésével constituálva jön, még azokéval is, kiknek felhatalmazása még nem volt igazolva, a 116 interpellatiója letétetett. És ha a megbízások verificatiója bevégződött volna, az elnapolási rendelet, mely ezt követte volna, nem támasztott volna semminemű ellenmondást.