A Hon, 1869. október (7. évfolyam, 225-251. szám)

1869-10-22 / 243. szám

testi fenyíték eltörlése által az eddiginél még súlyosabban érezhetőbbé tenni. Azért is épen a humanizmus, a közművelődés nevében egyrészt, a közbiztonság érdekében másrészt, hangsúlyozva emeli ki a központi bi­­zottság, hogy azon hiányok orvoslása ezen tör­vény által még inkább halaszthatlanná válván, feloivassék a min, hogy még ezen ülésszak alatt nyújtson a háznak a büntető törvényre és a börtönrendre vonatkozó törvényjavaslatokat, addig is pedig intézkedései által odahatni ipar­kodjék, hogy párhuzamosan haladva az ezen törvénybe befektetett érvekkel és szellemmel, börtönügyü­nknek égető bajai lehető orvoslást nyerjenek. Általánosságban a központi bizottság elfoga­dásra ajánlja az igazságügyér törvényjavas­latát. Olvastatott a közp. bizottságnak az Irányi ál­tal beadott, a vallásszabadságra vonatkozó­­javaslat iránti jelentése. A központi bizottság az osztályok egyhangú véleménye folytán, e tervjavaslatot gyakorlati­lag czélszerűtlennek találván, a háznak elfoga­dás végett nem ajánlja. Azonban a teljes és általános vallásszabad­ság, egyenlőség és viszonosság elveinek gyakor­lati érvényesítését szükségesnek és halaszthat­­lannak tartván,határozatilag kimondatni ajánlja. Szólíttassék fel a minisztérium, hogy a teljes és általános vallásszabadság, egyenlőség és vi­szonosság gyakorlati kivitele iránt mielőbb egy tervjavaslatot terjes­szen az országgyűlés elé. Végül bejelenti a központi bizottság azt, hogy a nyolczadik osztály részéről e tárgyra vonatko­zó tervjavaslattal ellen ter­vj­avaslat adatott be, a központi bizottság azonban azt, azon okból nem vette tárgyalás alá, mert­ csak­is azon tervja­­vaslatok tárgyalására látja magát hivatva, me­lyek a ház által az osztályokhoz utasíttattak s ezeknek véleményével együtt kerülnek a köz­ponti bizottság elébe. A jelentések kinyomatása elrendeltetvén, a bírói áthelyezésre vonatkozó­­javaslat h­é­t­­f­ő­r­e tűzetett ki tárgyalásra, melyet a másik kettő fog követni. Végül a ház gazdasági bizottságának octóber havi költségvetése olvastatott fel, mely elfogad­tatván, az ülés 11­« órakor eloszlott. Jövő ülés hétfőn d. e. 10 órakor. A pénzügyminiszer előterjesztése ő felségéhez az államvagy­onról. Telepitvényi rendszer. (Folytatás.) Ezen telepitvényi rendszer, mely tulajdonké­pen bérrendszernél egyébnek nem tekinthető, a mai viszonyok közt sem a kincstár érdekeit nem biztosítja, sem a telepitvényesek igényeit ki nem elégíti, sem a mezőgazdászat virágzób­bá tételét elő nem mozdítja, sem a telepitvénye­­seknek ösztönt arra nem ad, hogy ragaszkodás­sal viseltessenek azon föld iránt, melyhez sor­suk kötve van. Ezen telepitvényi rendszer által, csak egy czél van elérve, az, t. i., hogy a tele­pitvényesek életszüksége fedezve legyen, mely nemes szándékú czél ellen kifogással élni, an­­­nyival inkább nem akarok, mivel ezzel a tele­­pitvényi rendszernek érintett kellékei is egye­­sithetők, s az államnak midőn vagy külföldi bevándorlás, vagy tulnépes hazai vidékekről népköltöztetés utján uj telepitvényeket rendez, az említett emberbaráti czél létesítésén kívül mezőgazdászati s nemzetgazdászati szempontból saját érdekeinek feláldozása nélkül, egyéb nagyfontosságu czélok elérésére is kell töreked­nie. A létező telepítvényi rendszernek két lé­nyeges hibája van, egyik mivel az egyes életre való és szorgalmasabb telepitvényesekben a munkaösztön kifejlődését korlátolja; a másik, mivel a beköltöztetett telepitvényeket nem ál­landósítja, nem adván az egyes telepitvényesek­­nek érdeket, mely őket a kezelésük alá bocsá­tott földhöz szorosabban kötné. Azon 15—20 holdnyi bérbirtokrészlet,mely az egyes telepitvényes családok számára kihasit­­tatott, kisbérléinek sok, nagy bérletnek pedig kevés. Jövedelme még mostohább években is, fedezheti ugyan egy egyszerű földmives család életszükségeit, de emellett arra nem elegendő, hogy ugyanazon család, mint bérlő, szerződött kötelezettségét is, kivált mostohább években, pontosan teljesíthesse. Azon tetemes bérhátralé­kok okát,melyekről fentebb emlékeztem,egyrészt ezen körülményben kell keresnünk, holott, ha a bérbirtokrészletek nagyobbak volnának, a jö­vedelemből a családi életszükség fedezésén kí­vül, bérfizetésre is maradna. A telepitvényi bérbirtok csekély kiterjedé­sén kivül, van még más intézkedés is, mely a te­lepitvényesekben a szorgalom és munkaösztön kellő kifejlődésére hátrálólag hat, t. i. a bérszer­­ződésnek az egyetemleges jótállásra vonatkozó pontja. A munkabíróbb, egyéni haj­lamánál fogva igyekezőbb és szorgalmasabb fél, fedezve látván életszükségeit, ámbár ereje és ideje engedné, visszavonul a munkától, mivel annak gyümölcsében a dologkerülők is része­sülhetnének. Ezek szintén dolog után csak azon mérvben látnak, a­mint a­­ bérbirtok meghozza a napi élet feltartására megkivántató czikkeket, semmit sem törődve azzal, hogy a kincstár irá­nyában fogja-e vagy sem más ő helyettük a bér­lői kötelezettséget teljesíteni. Mint fentebb említve volt ezen 42 telepitvényi község kiterjedése 75,606 cat. hold, népességük pedig összesen 41,941 lélekszám ; tehát tók­é­­peseknek mondhatók, mivel egy □ mértföldre 5500 lélek esik. Ha pedig a telepitvényi község lélekszáma és azon mezőgazdasági uradalmak területe (281,064 c. b.) közt keressük az arányt, a­hol ezek feküsznek, aránytalanságot, azaz né­pességhiányt ez esetben sem találunk, s az em­lített uradalmakban a telepítvényesek, beleért­ve a nagyobb bérlők szolgálatában álló cseléde­ket is, a mezőgazdasággal járó mindennemű munkát, idegen erő igénybe vétele nélkül kön­­­nyen végezhetnék ; mégis ezen uradalmakban az úgynevezett nagybérlők, midőn a takarodás ideje bekövetkezik, a szomszéd vármegyéket kénytelenek napszámosokért felkeresni, sőt ma­guk ezen bértel­epítvényesek közt is akadnak oly kényelemkeresők, jóllehet a mezőgazdasági munkateljesítés rendeltetésük és hivatásuk vol­na, a­kik gabonájukat részes aratóval takarít­­tatják. A létező telepítvényi rendszernek azon sarka­latos fogyatkozásán, mely a munkaösztön sza­bad fejlődését gátolja, meggyőződésem szerint e következő intézkedések segítenének: 1. A bérszerződésekben az egyetemle­ges jótállás megszüntetése s e helyett a személyes kötelezettség életbe lép­tetése. 2. A szorgalmasabb, igyekezőbb és nagyobb munkaerővel rendelkező telepítvényesek számá­ra térengedés, hogy szorgalmukat és munkaere­jüket nagyobb kiterjedésű bérleteken érvénye­síthessék. 3. A 2. pont alatt említett intézkedés maga után vonná, hogy a kevésbé munkás bértelepít­­vényesekből zsellértelepítvényesek keletkezné­nek , a­mit részemről sem az államra, sem ma­gukra ezen telepítvényesekre nézve káros dolog­nak nem tekintik, mivel e­zek, mint részes ara­tók és napszámosok, a nagyobb bérlőknél fel fogják találni munkájok és szorgalmuk után a keresetet, mely életszükségeiket tisztességesen fedezendő; mig másrészről a telepitvényi bérle­tek szorgalmas bérlők kezére kerülvén, a kincs­tár érdekei sem lesznek bizonytalanságnak avagy veszélynek kitéve. Ezen intézkedés csak az utat jelöli ki, melyet követve mindegyik rendbeli telepitvényes azon téren érvényesítheti szorgal­mát és munkaképességét, melyre hivatást legin­kább érez magában. Az egyiket az életfentar­­tási kötelesség, a másikat tán a vagyon keresé­sének ösztöne fogja a munkára serkenteni, míg lassankint felébred a munkakedv s minden kéz­nek akad tenni­valója még azon községekben és vidékeken is, a­hol eddig a termés jelenté­keny részét munkabér fejében idegen napszá­mosok vitték el. Az uradalmi birtokok értékét kétségtelenül növeli az, ha munkás kezekben fogyatkozás nin­csen, s mint fentebb a pécskai uradalom rende­zésénél érintve volt, ezen kívánt munkásosztály leginkább a házas zsellérekben fog keletkezni s ilyenek hogy keletkezhessenek, a kincstári uradalmak emelkedésének érdekében előmozdí­tani kötelesség. Ugyanazért a többször említett pécskai uradalomban, az illető kezelő tiszt uta­sítva lett, hogy közel a községekhez bizonyos nagyságú területet hasittasson ki, mely annak idejében, 1 holdnyi belsőségben s ezzel egy tag­ban vagy hozzá közel 2 holdnyi külsőségben zsellértelkeknek lenne kiosztandó, a belsőséget házhelyül, a külsőséget pedig takarmánykertül használván. Ezen alapon, t. i. egy holdnyi belsőség mel­lett két holdnyi külsőség, összesen három hold képezvén egy telepitvénytelket, a jelenleg léte­ző 42 telepitvényi község rendezendő lenne, minden telepitvényes család számára egy-egy ily telket jelölvén ki, mely telkek a zsellér- szintúgy mint a bér­­telepitvényes családok által, ezekre nézve kedvező feltételek mellett, örökáron, mint tulajdonuk, megváltandók lennének s meg­győződésem szerint, ezen intézkedés által orvo­solva lenne a létező telepítvényi rendszernek azon lényeges hibája, mely szerint az a beköl­töztetett telepítvények állandósításáról nem gon­doskodott , holott az illető államuradalmakban a mezőgazdasági ipar emelésének érdeke hozza magával, hogy ezen eredetileg csak dohánymi­­velési czélból ideiglenesen telepített községek, a kezelésük alá bocsátott földekhez szorosabban kötve legyenek. De egyúttal a telepítvények közül kisbérletek oly számban lennének kiadan­dók, hogy a szorgalmasabb és igyekezőbb tele­pitvényesek több részleteket is hosszabb időre bérelhessenek. A fentebb már felhozott adatokból kitűnik, hogy tekintve a mezőgazdasági államuradalmak mérsékelt kiterjedését, a 42. telepítvényi község tűrhető népességét, úgyszintén ezek egymáshozi arányát; a mezőgazdasági államuradalmakban új telepítvények létesítésének szüksége, sem a kincstár, sem a nemzetgazdászat, sem a mező­­gazdasági ipar emelésének érdekében fen nem forog, mivel a létező munkaerő mellett, azon bérrendszer, melyet fentebb vázoltam, ha ke­resztülvitetik, a mezőgazdasági államuradal­mak felvirágzását teljesen biztosítja. Ellenben czélsz­erűnek vélem, hogy a feltünőleg nagyobb kiterjedésű erdőgazdasági uradalmakban, ezek kellő jövedelmezésének előmozdítása tekinteté­ből, az arra alkalmas helyeken, új telepítvé­nyek állíttassanak fel; de a telepítvénytelkek nagyságára és örökáron leendő megváltására nézve fentebb körvonalazott kedvezmény, ezek­re is kiterjesztendő lenne. Miután azonban mindezen intézkedések, u. m.: 1. A telepitvénytelkeknek minden telepitvény­­család számára három holdbani kihasitása, s ennek örökáron leendő megváltása. 2. Fentebb az észrevételek 4. pontjában bő­vebben ismertetett birtokrészletek, melyek ré­szint csekélységüknél, részint elszórtságuknál fogva kellőleg kezelhetők és felügyelhetők nem lévén, alig jövedelmeznek valamit, szintén örök­­árom­ elidegenítése végett mulhatlan kellék, hogy a törvényhozás beleegyezése kikéressék: hódoló tisztelettel bátor vagyok felkérni Felsé­gedet, méltóztassék legkegyelmesebben megen­gedni, hogy jelen hódolatteljes felterjesztésem­hez ezek iránti törvényjavaslatot az országgyű­lés elé terjeszthessem. Schneider meghivatván, hogy 4 napot töltsön a császári palotában, holnap, hétfőn reggel és a miniszterek közelebbi tanácskozásában részt fog venni. Úgy látszik, hogy ez ülésben egy alkot­mányi kérdés fog előfordulni, melyet számos kö­vetnek az elnökhöz intézett levele keltett fel, t. i: ha vájjon a kormány rendes ülésre egybe­­hívhatta-e a kamarákat, mielőtt bezárta volna hivatalosan a rendkívüli ülésszakot, mely a ve­­rificatióra ült volt egybe ? Schneider közölni fog­ja azon leveleket, melyek e tekintetben a csá­szárt és a minisztereket felvilágosíthatják a ka­mara hangulatáról. Ha Schneider véleményét a tanács osztja, a rendkívüli ülésszak folytattatni fog csütörtökön, október 28-án, hogy a megbí­zások verificatiója bevégeztessék és a kamarák rendes ülésre, csak a rendkívüli ülésszak hiva­talos bezárása után fognak egybeülni. Azt mondják, hogy több miniszter pártolja e tervet, melyet a kabinet többsége meg fog tá­madni. Duvergier, Gressier és Bourbeau már az október 2-diki rendelet előtt nyilatkoztak volna, a rendes ülésszak egybehívásának törvényszerű­sége mellett, a­nélkül hogy szükség lenne be­zárni az elnapolt rendkívüli ülésszakot. Schneider javaslatának megoldása oly termé­szetű, hogy csakugyan előidézi a napokban jel­zett miniszterváltozásokat. A miniszterek elbocsátását a hét első napjai­ban várhatn­i.“ Roucher szerdán Compiégnebe ment, hol e hét végéig marad — ez a fennebbivel összeköttetés­ben áll. — A „Paysban“ Paul de Cassagnac újra erős támadást intéz Napóleon herczeg ellen s elmond­ván azt, hogy a Palais Royalban az Orleans her­­czegek meghasonlásait tanulván meg, egész ma­gatartása kétes volt mindig. Szavai, tetteivel, a család rovására kereste a népszerűséget. Az­után így kiált fel: „Ó császár, keserű gúny ! Többet kell tenni, mint a­mennyit ő tett, hogy kezét a császárság után kinyújthassa. Vieri a Napoleon név, bajosan elviselhető. Hogy e nevet megérdemelje, Malakoff vívásában részt kel­lett venni, midőn Krímben volt, Magentánál és Solferinónál megjelenni, midőn Olaszországban volt és szorosan csatlakozni a császárhoz, mi­dőn nem rég a forradalom kitört. Mit tett ő eb­ből? Semm­i. A nép szükségeinek szentelte-e magát ? Bajlódott-e valaha óhajaival és törekvé­seivel ? Soha. Eleget mondtunk azzal, hogy ha Francziaországot az a szerencsétlenség érné, melyet a „Journal de Paris“ emleget — inkább összetörnék tollunkat, mintsem, hogy egy ily unnak szolgáljunk.“ Azután: „Nem csak azért örököl az ember, mert a másik meghalt: Fran­­cziaországnak is meg kell erősíteni az öröksé­get és az általános szavazatjognak kell eldön­teni, ha vájjon az uralkodó család szerzett e ér­demeket az orrszág iránt vagy nem? Ez meg­nyugtat minket Napóleon herczeg iránt s azon kilátásaira nézi, hogy e név alatt IV. Napóleon trónra juthat. Lépjen csak a francziák elé és kérdezze meg őket. A hadsereg tagadása jeléül a puska ágyat forgatja fel, a papság gyásza je­léül bezárja templomait és mi a régi bonapar­tisták határozottan kézbe vetjük magunkat, mert emlékezünk Napoleon ama szavaira: „Lelkem nem lesz utódaimmal többé azon napon, midőn más által vezettetik magokat, mint a franczia nép dicsősége és szerencséje által.“ Spanyolország. Az Igualdad republica­ns lap felfüggesztetett. „Okosság és mérséklet­hiány, a­mit maguk a jelenlegi körülmények parancsolnak“ ezzel indokolja a felfüggesztési rendelet, a kormány e tettét. A cadixi kormány­zó pedig ezt írá az Opinion Nációnál szerkesz­tőjének : „Minthogy ön a feloszlatott községi ta­nács tiltakozásának felvétele által tekintélye­met megsértő, további rendelkezésig lapjának felfüggesztése határoztatok el.“ A sevillai kor­mányzó pedig minden lapot betiltott. A municipalis tanácsokat oszlatják fel, az ayuntamientókat teszik le. A cartagenai tanács a polgárokhoz következő felhívást intézte: Az ayuntamientó, melyet a­ plebiscitum által e tisz­teletre méltó állásra emeltetek, azon alternatí­vában, hogy vagy a kormányt támogatja vagy le kell köszönnie, vonakodás nélkül tette az utóbbit, azt hive, hogy az előbbi által nem felel­ne meg bizalmat azoknak és azon párt iránt áru­lást követne el, melynek kebeléből került. A szabadság önkényteseinek azt tanácsoljuk, hogy minden szenvedélyességet fojtsanak el és irányozzák tekintetöket a jövőre. Távolít­­sátok el az ellenállás gondolatját, kövessétek példánkat nyugalom és okosság,várjatok a nap­ra és pártunk jövő sorsára, tartsátok nyugodtan magatokat.“ Valami 16 tartományi kormányzó tétetett le állásáról. Befogatások történnek. Az Imparcial szerint 12 egyén fogatott el, köztük pénzügy­miniszteri hivatalnokok és egy republicans club alelnöke „lázadó szándékok“ ürügye alatt. Ugyan e lap szerint­ a tengerészmi­­nisztérium hajókat készíttet, hogy a republicanus foglyokat tengerentúli helyre vigyék. Valenciában már 8 napja verekednek és még mindig tartja magát. Az első ad­ad, az öreg, gyenge Quesero áll élükön, de a kormány­nak 15 ezer embere van és még mindig várnak erősbitéseket. A seregben egy idő óta nagy erő­feszítést tesznek, hogy ezt Montpensier herczeg­­nek megnyerjék — a legtöbb kerületbe Mont­pensier ügynökei vannak szétküldve. díj havonként előre történik, s azokra nézve,kik naponként kívánnak hallgatók lenni, havonként 12 ft leend. Kik minden másodnap, vagyis hetenként há­rom előadást hallgatnak, azok havonként hat forintot fognak fizetni. Kik hetenként csak egy előadást látogatnak, azokra nézve havonként három leend a fize­tési díj. Ki csak egy előadáson kiván jelen lenni, minden alkalommal egy forintot fizeteni. A fizetések minden hónapban előre tör­ténnek. Az előadások mindig alulírott jelenlétében s felügyelete mellett, mennek véghez. Pest, oct. 20. 1869. V­a­c­h­0­11 Sándorné: KÜLFÖLD. Francziaország. A „Presse“ írja : „Csá­szári körben, hol az estve több hivatalos egyé­niség volt egybegyülve, tökéletesen meghazud­­tolák a minisztérium elbocsátásáról két nap óta szárnyaló híreket. Megjegyzik, hogy csütörtökön a tanács után Párisba jött miniszterek nem men­tek volna megint, hogy a császárral tanácskozá­sukat folytassák, ha az előtt való nap ő­felsége kezeibe tették volna le tárczájukat. Csakugyan a tanácskozás folyt tegnap 2 óra hosszat azon rendszabályok felett, melyek a kormány pro­­grammját képezendik az ülésszak folyamában. Azt mondják, hogy a nemzetgazdasági kérdés foglalta el ez ülésszakot. A kereskedelmi miniszter közölte a tanác­csal kiküldöttje, Ozenne által gyűjtött okmányokat és észrevételeket az ipar helyzetéről Alsatiában, a Vogesekben és Flandria és Aisne kézműiparos kerületeiben. A törvényhozó test előtt azon nem­zetgazdasági módosítványok feletti határozatok, melyeket az ipar parancsolólag követel, végle­gesen nem állapíthatók meg, csakis Picardia és Normandia nagy ipari központjaiban való vizs­gálat után. A külügy, hadügy, közmunkaügy, köznevelés, földmivelés és kereskedelmi miniszterek Párisba jöttek ma reggel, hogy a folyó ügyeket intéz­zék el minisztériumaikban és holnap reggel vis­­­szamennek Compiégnebe. Az ülésszak szabadel­vű programmja felett fog folyni a tanácskozás. Felolvasási nőtanoda. Tavaly nyílt nálunk először alkalma a nők­nek s felserdült leányaiknak, hogy szakférfiak által tartott előadásokból ismerkedjenek meg a jelenkor tudományának legnevezetesebb vív­mányaival. A kezdet nehéz volt, s ha talán nem felelt is meg minden hozzá kötött reménynek, mégis ér­dekeltséget ébresztett s tanusita, hogy a női nem nálunk is fogékony minden szép és igaz iránt, sőt még a szárazabb tudománytól sem vonja meg figyelmét. Ennélfogva közóhajtását teljesítjük, mind tanodánk pártfogói — mind hallgatóinak, midőn 1. évi nov. hó elején megnyitjuk felolvasásaink másod évi folyamát. Tanodánk védnöke továbbra is gr. Andrássy Gyuláné marad, pártfogója marad báró Eötvös József és rendezője Pulszky Ferencz. Az elő­adók az uj folyam alatt is kitűnő, hazaszert­e ismert tudósok leendnek, kikkel a közönség na­gyobb részt még tavaly megismerkedik e pályán. Előadás naponként egy fog tartatni, A fizetést A „Mon“ magánsü­rgon­yeL BÉCS, oct. 21. Az „Oest. Corr.“ jelen­ti : Azz itteni porosz követ báró Werther tegnap nyujtá át SS felségének Budán vis­­­szahivó iratát, s valószínűleg nyolcz nap múlva megy el új állomáshelyére , Páris­ba. Szinte kétségtelennek tartják, hogy K. Werther utódául Schweinitz ezredes fog kineveztetni. DRESDA, oct. 21. A kamara elhatá­­rozá, hogy a kötelezőleges polgári házas­ság iránti törvényjavaslatot előleges tár­gyalás alá veendi. Wigand az 1848-ki választási törvény szerinti új választáso­kat indítványozott, és hogy a kamarák ennek megtörténte után egyezkedést kezd­jenek az egy­ kamarai rendszer behozata­la iránt. BERLIN, oct. 21. Az országgyűlés összes haladó-párti tagjai a következő in­dítványt tevék: A kormány felszólítandó, hogy a szövetségi hadseregnél való taka­rékosságra, és diplomatiai után az általá­nos lefegyverkezésre működjék. PARIS, oct. 21. A „Mem. dip.“ meg­­erősiti, hogy az ausztriai császár és olasz király közötti találkozás már megállapí­tott tény. CATTARO, oct. 21. A Drágái és Cer­­kovice helyeknek élelmi­szerekkel való ellátása végett kiküldött expeditionalis hadcsapat Cerkovicet felmenté a lázadók ostroma alól, Drágáit ellátta éremmel, és két fogol­lyal tért vissza; — a tüzérek közül hátramaradt két gyengélkedőt a föl­­kelők megölték. Számos castelnuevoi la­kos Ragusába költözött. BÉCS, oct. 21. (Esti zárt.) Hitelrészv. 243­­/2. É^tsz. vasút. 210.— Államvasut 358.— 1860-ki sorsj. 94.10. 1864-ki sors. 115. —­­ Napoleondor 9.81­­2. Adómentes kölcsön —. Lombardi 251. Magyar hitel részv. 83. —. Fr. József v. —. Pécsi v. — Anglo-Hungarian — Alföldi v. —. Zálog­­köles.—.Tramway 169.­/2. Angol-ausztr. 233.— Galiczaiai vasút. 234.—. Franko bank 92 y2. Magyar északkeleti v. —.— Építési bank 62­/2. PÁRIS, okt. 21. (Délben.) 3% járadék 71.22. 47* % járadék —.—. Olasz járadék 52.95. Ál­lam­vasút 738.—. Credit mobilier —.—. Lom­bardi vasút 518.— Auszt. napra 330.—. Auszt. időre —. Consol 92.5/s. Magy. kölcsön —.— Amerikai-----. BERLIN, oct. 21. Cseh vasút 873/8. Galiczi­­i vasút 967«. Államv. 1963/,. Önkéntes kölcs. 136Y«. Metall. 49.— Nemzeti kölcsön 5610. Hi­­telsorsj. 86—. 1860-iki sorsj. 777«. 1864 ki 64. Ezüst kölcsön------. Hitelrészv. 983/4. Bécs 817*. BERLIN, oct. 21. Búza oct. 5.93/«, nov. 5.9­3/«, dec. 6.3V2. Rozs oct. 4.8, nov. 467/s• dec. 4.6. Zab oct. 2.7­7*, nov. 2672, dec. 2.63/4. Olaj oct. 127s, nov. 12­7a, táv. 1273. Szesz oct. 1573, nov. 15712, táv. BOROSZLÓ, oct. 21. Olaj helyben 125/12, ha­táridőre 1277; szesz oct. 1471/2, novemb. 1473, táv. 14Vs • STETTIN, oct. 21. Búza helyben 59—67, határidőre 66—. Rozs h. 461/2—48.—, határ­időre 4777­ Olaj h. 127a, határidőre 12­74- Szesz h. 1572, h. i. 15u/2<. HAMBURG, oct. 20. A gabona ára emelkedik. Búza oct. 117, nov. 114 táv. 115. Rozs oct. 81, nov. 8072, táv. 8072. Olaj oct. 2672, nov. 267,2 táv. 26 lassan kél. Szesz October 213A, novem­ber 21, tavaszi 20V2. — A belügyőrségnél következő tűzkárok jelentettek be közelebb a hatóságok által: Nagy Licska községben (Beregmegy; 80.000 forintra, — Háromfán (Somogy megye) 25.000 forint, — Sármellék községben (Za­lám.) 79.306 ftra rúgott a kár. Utóbbinál 190 család jutott tönkre. Szőlös-Ardón (Erdély) 33,342 frtnyi kárt okozott a tűzvész. —­Értesítés: A nemzeti torna és tűzol­tó egylet emlékezteti azokat, a­kik a tornataní­­tó képző tanfolyamba felvétetni óhajtanak, mi­szerint a tanfolyam, i. é. november 1-én kezdő­dik és jövő évi ápril végéig tart. Felvételi fel­tételek: Bevégzett 8 gymnasialis osztály, vagy ezzel hasonló képzettség és a tornázásra alkalmas testalkat. Kivételes esetekben e sza­bálytól az állandó vizsgálati bizottság eltérhet. A beh­atások f. é. novemb. 1-el ugyan e hó 5-ig tartanak, Pesten, az egylet tornacsarnokában, 5 pacsirta utcza 3. sz. — Állami tanitóképezdét akarnak M.-Szigeten állitni. E czélból egyesség köttetett a máramarosi román népnevelési egy­lettel, melynek értelmében a román népnevelési egylet eddig­­ M.-Szigeten fenntartott tani­­tóképezdéjét 1870. év őszén oly ben lakássá és tápintézetté alakítja át, melyben köteles ellát­ni legalább 30 az állami képezdében tanuló ro­mán ifjút, és azontúl felvehet oly fiukat is, kik a helybeli állami (piaristák által kezelt) gym­­nasiumban, vagy a reformátusok tanodájában tanulnak. Az állami képezdében a román ifjak­nak a vallástan, valamint a román nyelv és iro­dalom románul taníttatik, és a gyakorlati okta­tás tanításánál tekintet lesz a román nyelvre, egyébiránt a tannyelv magyar. A várossal és a megyével azon megállapodás jött létre ezen ügy­ben, hogy a város ad a képezde elemi gyakorló iskolája számára 3 évig ingyen helyiséget, s a kormány építkezéseihez kapszámos munkát, a vármegye pedig szinte munkát és bizonyos pénz­összeget. — Újpestről. Az újpesti kikötő kinyi­tása és megnagyobbítása tárgyában az újpesti lakosság közgyűléséből kiküldött választmány szombaton okt. hó 23-án esti 6 órakor a közúti vaspálya indóháza termében tanácskozmányt tart, melynek bevégeztével esti 7 72 órakor Bun­kó Feri és fia első pesti jeles magyar zenebanda által zártkörű zeneestély tartatik. Az étkezés az étlap szerint történik. A pestiek számára kü­lön vonatok indíttatnak 10­2 és 12 órakor. — Ifj. Rózsa Lajos vegyész­gyárnok indítvá­nyára a kál­váczi úton és Újpesten létező na­­gyobbszerü 15 gyár tulajdonosai abban állapod­tak meg, miszerint mindegyik gyártulajdonos személyzetéből 10 egyént a támadható tűz elol­tására begyakorol; az általuk beszerzendő oltó­szerekre egy főfelügyelőt választanak, ki­nek parancsára a begyakorolt egyének a le­hető legrövidebb idő alatt csoportozni és a tűz színhelyén megjelenni tartoznak. — Folyó hó 20-dikán kez­dette meg Luczenbacher Pál „To­ro­n­t­á­l“ nevű gőzhajója a rendes közleke­dést Pest és Újpest között, magyar zene, mo­zsarak durrogásai között nagy ünnepélyességgel, személyenkinti 10 kr. viteldijért. Érintvén a pesti partot a „Pannónia“ gőzmalom előtt, a Margitszigetet pedig a majorságnál. A pesti állomás a főtemplom tere előtt van. Ezen vállalat létrehozatalát Roger John a ma­gyar-belga hajógyár technicus-igazgatója és hajó­épitőjének és Bargiel Jenő keres­kedelmi igazgatójának köszönhetni. —K­atonaü­gyek. Az ujonczozás eredménye Pesten sept. 27-étől oct. 5-éig. Az l-ső korosztálybeliek közül 690-en írattak össze s hivattak be; a 1-dik korosztály­ból 681, a 3 dikból 703, a negyedikből 409, az 5-ikből 252, összesen 3035 katonaköteles. Ezek közül 411 reklamált s 315 felmentetett, 96 pe­dig kérvényével elutasittatott. Összesen 1156 volt a meg nem jelentek száma,kiknek uj határ­időül f. hó 27. 28. 29-két tűzték ki s ha még akkor sem jelentkeznének, szökevényekül fog­nak tekintetni. Pest városból a rendes katona­sághoz ezúttal 158 ember és 10 póttartaléki ke­rült ki. De mivel a város ez évben már 152 egyénnel járult, a rendes katonasághoz már csak 5 ujoncz csak és 16 póttartalékkval szol­gált. Az összek­ott katonakötelesek közül a hon­védhadsereg részére az első korosztályból 111 gyalogsághoz, 10 a huszárokhoz soroztatott; 285 -en nem találtattak alkalmasaknak ; a 2-ik korosztályból 103 gyalog és 10 huszár került ki s 260 nem találtatott alkalmasnak; — a 3-ik korosztályból 84 gyalog, 1 huszár vált ki s 226- ban a hadviselésre alkalmatlanoknak nyilvánít­tattak ; a 4-ik korosztályból 23 gyalog, 1 huszár nem alkalmas volt 116; az 5-ik korosztályból csak 31 gyalog került ki, mig 115 nem találta­tott alkalmasnak. — Szeben városa képviselete, a 21-ik honv. z. a. elhelyezésére nézve elhatározta, hogy a lakosság kímélete te­kintetéből egy házat vesz ki kaszárnyának. Az épület egy részével az átkelési házat nagyob­­bitják meg. — Medgyesszéknek 140 ujonczot kellene állitni.Az első korosztályból 105 telt ki, a többi a másodikból. A többi alkalmas a 27-ik honv. zászlóaljhoz soroztatott.­­ A rostélyutczában elköve­tett mérgezési kísérlet ma ke­rült a pestvárosi bttafenyitő törvényszék előtt tárgyalás alá, azonban a nélkül hogy az ügy ítélethozatilag fejlesztetett volna. Egy pár kül­­tani szembesítése végett ugyanis a tárgyalás jö­vő héten folytattatni fog. — Daltanfolyam. A budai dalárda november 1-én kezdetét vevő új 3 havi tanfolya­mot léptet életbe nem egyleti tagok és kezdők számára. A daltani előadások Liebscher Vilmos egyleti második karmester által tartatnak, az egész tanfolyamra előlegesen az egyleti pénz­tárba befizetendő tandij pedig 1 frt 50 kr. Részt venni szándékozók Knahl Antal karmesternél jelentkezhetnek. (Budán Víziváros, Donáti utcza 630 sz.) — A kisdedóvodákat M. D. terjesztő egylet közgyűlése okt. 23-án nem 5 órakor lesz, mint tegnapi számunkban áll, hanem d. u.4 órakor. — Az esküdtszék mai ülésén d.Hurban József klubokai lelkész, a közvádló vádja folytán 8 szóval 4 ellenében vétkesnek s fél évi fogságra és 200 forint birságra ítéltetett. — Felhívás: A nyitrai vívó és torna­egylet október 27-ikén reggeli 10 órakor a ke­gyesrendiek templomában Nyitrán tartja az egy­leti lobogó felszentelésének ünnepélyét. Az egy­let tagjai ezennel felszóllittatnak, miként az érin­tett ünnepélynél minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Az ünnepély befejezte után est- ÚJDONSÁGOK. Pest, okt. 21. — Az uralkodó pár f. hó 24-én ér­kezik Budára, s másnap király ő felsége ugyan­ott a délelőtti órákban több magas látogatót fo­gad el. Ugyan­ e napon fényes diszebéd lesz, melyben számos vendég vesz részt. Ebéd után a király Egyptomba, a királynő pedig Gödöllőre utazik. A királyné csak november elején költö­zik Budára be. — Szlávy államtitkár hallomás szerint, szintén le fogna mondani hivataláról. — R­a­i­n­e­r Pál belügyérré neveztetéséről azt írja a P. Ll, hogy ő felségének csakugyan előterjesztetett kineveztetése. Hogy megerősitte­­tik, a fölött nincs kétség, noha a közzététellel a keleti ut utánig várnak. — A képviselőházi osztályok és bizottságok tagjait figyelmeztetjük, hogy mi,vala­hányszor az illető elnök és jegyző uraktól gyű­lésre való meghívás küldetik hozzánk, azt ki­fogás és kivétel nélkül mindannyiszor közöljük lapunkban; annálfogva ha valamely ily gyűlés­re való meghívás lapunkból elmarad, legye­nek meggyőződve, hogy azt hozzánk beküldeni az illető elmulasztotta. — A honvédhadsereg főpa­rancsnoksági irodája Budán a Henczy-téren levő volt Teleky-ház helyiségébe tétetett át. — A pesti kath. főgymnasium segélyző egylete ma tarta ez évi alakuló , és tisztválasztó közgyűlését. A megejtett választá­sok eredménye ez : elnök Rónay Béla, alelnöki Fabinyi Ferencz, főjegyző : Vargay Ferencz, al­jegyző : Weiszenstein Hugo, pénztárnok : Stul­­ler László, pénztári ellenőr : Pfeffer Sándor, k­önyvtárnok Schwarcz Béni.

Next