A Hon, 1869. október (7. évfolyam, 225-251. szám)
1869-10-22 / 243. szám
testi fenyíték eltörlése által az eddiginél még súlyosabban érezhetőbbé tenni. Azért is épen a humanizmus, a közművelődés nevében egyrészt, a közbiztonság érdekében másrészt, hangsúlyozva emeli ki a központi bizottság, hogy azon hiányok orvoslása ezen törvény által még inkább halaszthatlanná válván, feloivassék a min, hogy még ezen ülésszak alatt nyújtson a háznak a büntető törvényre és a börtönrendre vonatkozó törvényjavaslatokat, addig is pedig intézkedései által odahatni iparkodjék, hogy párhuzamosan haladva az ezen törvénybe befektetett érvekkel és szellemmel, börtönügyünknek égető bajai lehető orvoslást nyerjenek. Általánosságban a központi bizottság elfogadásra ajánlja az igazságügyér törvényjavaslatát. Olvastatott a közp. bizottságnak az Irányi által beadott, a vallásszabadságra vonatkozójavaslat iránti jelentése. A központi bizottság az osztályok egyhangú véleménye folytán, e tervjavaslatot gyakorlatilag czélszerűtlennek találván, a háznak elfogadás végett nem ajánlja. Azonban a teljes és általános vallásszabadság, egyenlőség és viszonosság elveinek gyakorlati érvényesítését szükségesnek és halaszthatlannak tartván,határozatilag kimondatni ajánlja. Szólíttassék fel a minisztérium, hogy a teljes és általános vallásszabadság, egyenlőség és viszonosság gyakorlati kivitele iránt mielőbb egy tervjavaslatot terjesszen az országgyűlés elé. Végül bejelenti a központi bizottság azt, hogy a nyolczadik osztály részéről e tárgyra vonatkozó tervjavaslattal ellen tervjavaslat adatott be, a központi bizottság azonban azt, azon okból nem vette tárgyalás alá, mert csakis azon tervjavaslatok tárgyalására látja magát hivatva, melyek a ház által az osztályokhoz utasíttattak s ezeknek véleményével együtt kerülnek a központi bizottság elébe. A jelentések kinyomatása elrendeltetvén, a bírói áthelyezésre vonatkozójavaslat hétfőre tűzetett ki tárgyalásra, melyet a másik kettő fog követni. Végül a ház gazdasági bizottságának octóber havi költségvetése olvastatott fel, mely elfogadtatván, az ülés 11« órakor eloszlott. Jövő ülés hétfőn d. e. 10 órakor. A pénzügyminiszer előterjesztése ő felségéhez az államvagyonról. Telepitvényi rendszer. (Folytatás.) Ezen telepitvényi rendszer, mely tulajdonképen bérrendszernél egyébnek nem tekinthető, a mai viszonyok közt sem a kincstár érdekeit nem biztosítja, sem a telepitvényesek igényeit ki nem elégíti, sem a mezőgazdászat virágzóbbá tételét elő nem mozdítja, sem a telepitvényeseknek ösztönt arra nem ad, hogy ragaszkodással viseltessenek azon föld iránt, melyhez sorsuk kötve van. Ezen telepitvényi rendszer által, csak egy czél van elérve, az, t. i., hogy a telepitvényesek életszüksége fedezve legyen, mely nemes szándékú czél ellen kifogással élni, annyival inkább nem akarok, mivel ezzel a telepitvényi rendszernek érintett kellékei is egyesithetők, s az államnak midőn vagy külföldi bevándorlás, vagy tulnépes hazai vidékekről népköltöztetés utján uj telepitvényeket rendez, az említett emberbaráti czél létesítésén kívül mezőgazdászati s nemzetgazdászati szempontból saját érdekeinek feláldozása nélkül, egyéb nagyfontosságu czélok elérésére is kell törekednie. A létező telepítvényi rendszernek két lényeges hibája van, egyik mivel az egyes életre való és szorgalmasabb telepitvényesekben a munkaösztön kifejlődését korlátolja; a másik, mivel a beköltöztetett telepitvényeket nem állandósítja, nem adván az egyes telepitvényeseknek érdeket, mely őket a kezelésük alá bocsátott földhöz szorosabban kötné. Azon 15—20 holdnyi bérbirtokrészlet,mely az egyes telepitvényes családok számára kihasittatott, kisbérléinek sok, nagy bérletnek pedig kevés. Jövedelme még mostohább években is, fedezheti ugyan egy egyszerű földmives család életszükségeit, de emellett arra nem elegendő, hogy ugyanazon család, mint bérlő, szerződött kötelezettségét is, kivált mostohább években, pontosan teljesíthesse. Azon tetemes bérhátralékok okát,melyekről fentebb emlékeztem,egyrészt ezen körülményben kell keresnünk, holott, ha a bérbirtokrészletek nagyobbak volnának, a jövedelemből a családi életszükség fedezésén kívül, bérfizetésre is maradna. A telepitvényi bérbirtok csekély kiterjedésén kivül, van még más intézkedés is, mely a telepitvényesekben a szorgalom és munkaösztön kellő kifejlődésére hátrálólag hat, t. i. a bérszerződésnek az egyetemleges jótállásra vonatkozó pontja. A munkabíróbb, egyéni hajlamánál fogva igyekezőbb és szorgalmasabb fél, fedezve látván életszükségeit, ámbár ereje és ideje engedné, visszavonul a munkától, mivel annak gyümölcsében a dologkerülők is részesülhetnének. Ezek szintén dolog után csak azon mérvben látnak, amint a bérbirtok meghozza a napi élet feltartására megkivántató czikkeket, semmit sem törődve azzal, hogy a kincstár irányában fogja-e vagy sem más ő helyettük a bérlői kötelezettséget teljesíteni. Mint fentebb említve volt ezen 42 telepitvényi község kiterjedése 75,606 cat. hold, népességük pedig összesen 41,941 lélekszám ; tehát tóképeseknek mondhatók, mivel egy □ mértföldre 5500 lélek esik. Ha pedig a telepitvényi község lélekszáma és azon mezőgazdasági uradalmak területe (281,064 c. b.) közt keressük az arányt, ahol ezek feküsznek, aránytalanságot, azaz népességhiányt ez esetben sem találunk, s az említett uradalmakban a telepítvényesek, beleértve a nagyobb bérlők szolgálatában álló cselédeket is, a mezőgazdasággal járó mindennemű munkát, idegen erő igénybe vétele nélkül könnyen végezhetnék ; mégis ezen uradalmakban az úgynevezett nagybérlők, midőn a takarodás ideje bekövetkezik, a szomszéd vármegyéket kénytelenek napszámosokért felkeresni, sőt maguk ezen bértelepítvényesek közt is akadnak oly kényelemkeresők, jóllehet a mezőgazdasági munkateljesítés rendeltetésük és hivatásuk volna, akik gabonájukat részes aratóval takaríttatják. A létező telepítvényi rendszernek azon sarkalatos fogyatkozásán, mely a munkaösztön szabad fejlődését gátolja, meggyőződésem szerint e következő intézkedések segítenének: 1. A bérszerződésekben az egyetemleges jótállás megszüntetése s e helyett a személyes kötelezettség életbe léptetése. 2. A szorgalmasabb, igyekezőbb és nagyobb munkaerővel rendelkező telepítvényesek számára térengedés, hogy szorgalmukat és munkaerejüket nagyobb kiterjedésű bérleteken érvényesíthessék. 3. A 2. pont alatt említett intézkedés maga után vonná, hogy a kevésbé munkás bértelepítvényesekből zsellértelepítvényesek keletkeznének , amit részemről sem az államra, sem magukra ezen telepítvényesekre nézve káros dolognak nem tekintik, mivel ezek, mint részes aratók és napszámosok, a nagyobb bérlőknél fel fogják találni munkájok és szorgalmuk után a keresetet, mely életszükségeiket tisztességesen fedezendő; mig másrészről a telepitvényi bérletek szorgalmas bérlők kezére kerülvén, a kincstár érdekei sem lesznek bizonytalanságnak avagy veszélynek kitéve. Ezen intézkedés csak az utat jelöli ki, melyet követve mindegyik rendbeli telepitvényes azon téren érvényesítheti szorgalmát és munkaképességét, melyre hivatást leginkább érez magában. Az egyiket az életfentartási kötelesség, a másikat tán a vagyon keresésének ösztöne fogja a munkára serkenteni, míg lassankint felébred a munkakedv s minden kéznek akad tennivalója még azon községekben és vidékeken is, ahol eddig a termés jelentékeny részét munkabér fejében idegen napszámosok vitték el. Az uradalmi birtokok értékét kétségtelenül növeli az, ha munkás kezekben fogyatkozás nincsen, s mint fentebb a pécskai uradalom rendezésénél érintve volt, ezen kívánt munkásosztály leginkább a házas zsellérekben fog keletkezni s ilyenek hogy keletkezhessenek, a kincstári uradalmak emelkedésének érdekében előmozdítani kötelesség. Ugyanazért a többször említett pécskai uradalomban, az illető kezelő tiszt utasítva lett, hogy közel a községekhez bizonyos nagyságú területet hasittasson ki, mely annak idejében, 1 holdnyi belsőségben s ezzel egy tagban vagy hozzá közel 2 holdnyi külsőségben zsellértelkeknek lenne kiosztandó, a belsőséget házhelyül, a külsőséget pedig takarmánykertül használván. Ezen alapon, t. i. egy holdnyi belsőség mellett két holdnyi külsőség, összesen három hold képezvén egy telepitvénytelket, a jelenleg létező 42 telepitvényi község rendezendő lenne, minden telepitvényes család számára egy-egy ily telket jelölvén ki, mely telkek a zsellér- szintúgy mint a bértelepitvényes családok által, ezekre nézve kedvező feltételek mellett, örökáron, mint tulajdonuk, megváltandók lennének s meggyőződésem szerint, ezen intézkedés által orvosolva lenne a létező telepítvényi rendszernek azon lényeges hibája, mely szerint az a beköltöztetett telepítvények állandósításáról nem gondoskodott , holott az illető államuradalmakban a mezőgazdasági ipar emelésének érdeke hozza magával, hogy ezen eredetileg csak dohánymivelési czélból ideiglenesen telepített községek, a kezelésük alá bocsátott földekhez szorosabban kötve legyenek. De egyúttal a telepítvények közül kisbérletek oly számban lennének kiadandók, hogy a szorgalmasabb és igyekezőbb telepitvényesek több részleteket is hosszabb időre bérelhessenek. A fentebb már felhozott adatokból kitűnik, hogy tekintve a mezőgazdasági államuradalmak mérsékelt kiterjedését, a 42. telepítvényi község tűrhető népességét, úgyszintén ezek egymáshozi arányát; a mezőgazdasági államuradalmakban új telepítvények létesítésének szüksége, sem a kincstár, sem a nemzetgazdászat, sem a mezőgazdasági ipar emelésének érdekében fen nem forog, mivel a létező munkaerő mellett, azon bérrendszer, melyet fentebb vázoltam, ha keresztülvitetik, a mezőgazdasági államuradalmak felvirágzását teljesen biztosítja. Ellenben czélszerűnek vélem, hogy a feltünőleg nagyobb kiterjedésű erdőgazdasági uradalmakban, ezek kellő jövedelmezésének előmozdítása tekintetéből, az arra alkalmas helyeken, új telepítvények állíttassanak fel; de a telepítvénytelkek nagyságára és örökáron leendő megváltására nézve fentebb körvonalazott kedvezmény, ezekre is kiterjesztendő lenne. Miután azonban mindezen intézkedések, u. m.: 1. A telepitvénytelkeknek minden telepitvénycsalád számára három holdbani kihasitása, s ennek örökáron leendő megváltása. 2. Fentebb az észrevételek 4. pontjában bővebben ismertetett birtokrészletek, melyek részint csekélységüknél, részint elszórtságuknál fogva kellőleg kezelhetők és felügyelhetők nem lévén, alig jövedelmeznek valamit, szintén örökárom elidegenítése végett mulhatlan kellék, hogy a törvényhozás beleegyezése kikéressék: hódoló tisztelettel bátor vagyok felkérni Felségedet, méltóztassék legkegyelmesebben megengedni, hogy jelen hódolatteljes felterjesztésemhez ezek iránti törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjeszthessem. Schneider meghivatván, hogy 4 napot töltsön a császári palotában, holnap, hétfőn reggel és a miniszterek közelebbi tanácskozásában részt fog venni. Úgy látszik, hogy ez ülésben egy alkotmányi kérdés fog előfordulni, melyet számos követnek az elnökhöz intézett levele keltett fel, t. i: ha vájjon a kormány rendes ülésre egybehívhatta-e a kamarákat, mielőtt bezárta volna hivatalosan a rendkívüli ülésszakot, mely a verificatióra ült volt egybe ? Schneider közölni fogja azon leveleket, melyek e tekintetben a császárt és a minisztereket felvilágosíthatják a kamara hangulatáról. Ha Schneider véleményét a tanács osztja, a rendkívüli ülésszak folytattatni fog csütörtökön, október 28-án, hogy a megbízások verificatiója bevégeztessék és a kamarák rendes ülésre, csak a rendkívüli ülésszak hivatalos bezárása után fognak egybeülni. Azt mondják, hogy több miniszter pártolja e tervet, melyet a kabinet többsége meg fog támadni. Duvergier, Gressier és Bourbeau már az október 2-diki rendelet előtt nyilatkoztak volna, a rendes ülésszak egybehívásának törvényszerűsége mellett, anélkül hogy szükség lenne bezárni az elnapolt rendkívüli ülésszakot. Schneider javaslatának megoldása oly természetű, hogy csakugyan előidézi a napokban jelzett miniszterváltozásokat. A miniszterek elbocsátását a hét első napjaiban várhatni.“ Roucher szerdán Compiégnebe ment, hol e hét végéig marad — ez a fennebbivel összeköttetésben áll. — A „Paysban“ Paul de Cassagnac újra erős támadást intéz Napóleon herczeg ellen s elmondván azt, hogy a Palais Royalban az Orleans herczegek meghasonlásait tanulván meg, egész magatartása kétes volt mindig. Szavai, tetteivel, a család rovására kereste a népszerűséget. Azután így kiált fel: „Ó császár, keserű gúny ! Többet kell tenni, mint amennyit ő tett, hogy kezét a császárság után kinyújthassa. Vieri a Napoleon név, bajosan elviselhető. Hogy e nevet megérdemelje, Malakoff vívásában részt kellett venni, midőn Krímben volt, Magentánál és Solferinónál megjelenni, midőn Olaszországban volt és szorosan csatlakozni a császárhoz, midőn nem rég a forradalom kitört. Mit tett ő ebből? Semmi. A nép szükségeinek szentelte-e magát ? Bajlódott-e valaha óhajaival és törekvéseivel ? Soha. Eleget mondtunk azzal, hogy ha Francziaországot az a szerencsétlenség érné, melyet a „Journal de Paris“ emleget — inkább összetörnék tollunkat, mintsem, hogy egy ily unnak szolgáljunk.“ Azután: „Nem csak azért örököl az ember, mert a másik meghalt: Francziaországnak is meg kell erősíteni az örökséget és az általános szavazatjognak kell eldönteni, ha vájjon az uralkodó család szerzett e érdemeket az orrszág iránt vagy nem? Ez megnyugtat minket Napóleon herczeg iránt s azon kilátásaira nézi, hogy e név alatt IV. Napóleon trónra juthat. Lépjen csak a francziák elé és kérdezze meg őket. A hadsereg tagadása jeléül a puska ágyat forgatja fel, a papság gyásza jeléül bezárja templomait és mi a régi bonapartisták határozottan kézbe vetjük magunkat, mert emlékezünk Napoleon ama szavaira: „Lelkem nem lesz utódaimmal többé azon napon, midőn más által vezettetik magokat, mint a franczia nép dicsősége és szerencséje által.“ Spanyolország. Az Igualdad republicans lap felfüggesztetett. „Okosság és mérséklethiány, amit maguk a jelenlegi körülmények parancsolnak“ ezzel indokolja a felfüggesztési rendelet, a kormány e tettét. A cadixi kormányzó pedig ezt írá az Opinion Nációnál szerkesztőjének : „Minthogy ön a feloszlatott községi tanács tiltakozásának felvétele által tekintélyemet megsértő, további rendelkezésig lapjának felfüggesztése határoztatok el.“ A sevillai kormányzó pedig minden lapot betiltott. A municipalis tanácsokat oszlatják fel, az ayuntamientókat teszik le. A cartagenai tanács a polgárokhoz következő felhívást intézte: Az ayuntamientó, melyet a plebiscitum által e tiszteletre méltó állásra emeltetek, azon alternatívában, hogy vagy a kormányt támogatja vagy le kell köszönnie, vonakodás nélkül tette az utóbbit, azt hive, hogy az előbbi által nem felelne meg bizalmat azoknak és azon párt iránt árulást követne el, melynek kebeléből került. A szabadság önkényteseinek azt tanácsoljuk, hogy minden szenvedélyességet fojtsanak el és irányozzák tekintetöket a jövőre. Távolítsátok el az ellenállás gondolatját, kövessétek példánkat nyugalom és okosság,várjatok a napra és pártunk jövő sorsára, tartsátok nyugodtan magatokat.“ Valami 16 tartományi kormányzó tétetett le állásáról. Befogatások történnek. Az Imparcial szerint 12 egyén fogatott el, köztük pénzügyminiszteri hivatalnokok és egy republicans club alelnöke „lázadó szándékok“ ürügye alatt. Ugyan e lap szerint a tengerészminisztérium hajókat készíttet, hogy a republicanus foglyokat tengerentúli helyre vigyék. Valenciában már 8 napja verekednek és még mindig tartja magát. Az első adad, az öreg, gyenge Quesero áll élükön, de a kormánynak 15 ezer embere van és még mindig várnak erősbitéseket. A seregben egy idő óta nagy erőfeszítést tesznek, hogy ezt Montpensier herczegnek megnyerjék — a legtöbb kerületbe Montpensier ügynökei vannak szétküldve. díj havonként előre történik, s azokra nézve,kik naponként kívánnak hallgatók lenni, havonként 12 ft leend. Kik minden másodnap, vagyis hetenként három előadást hallgatnak, azok havonként hat forintot fognak fizetni. Kik hetenként csak egy előadást látogatnak, azokra nézve havonként három leend a fizetési díj. Ki csak egy előadáson kiván jelen lenni, minden alkalommal egy forintot fizeteni. A fizetések minden hónapban előre történnek. Az előadások mindig alulírott jelenlétében s felügyelete mellett, mennek véghez. Pest, oct. 20. 1869. Vach011 Sándorné: KÜLFÖLD. Francziaország. A „Presse“ írja : „Császári körben, hol az estve több hivatalos egyéniség volt egybegyülve, tökéletesen meghazudtolák a minisztérium elbocsátásáról két nap óta szárnyaló híreket. Megjegyzik, hogy csütörtökön a tanács után Párisba jött miniszterek nem mentek volna megint, hogy a császárral tanácskozásukat folytassák, ha az előtt való nap őfelsége kezeibe tették volna le tárczájukat. Csakugyan a tanácskozás folyt tegnap 2 óra hosszat azon rendszabályok felett, melyek a kormány programmját képezendik az ülésszak folyamában. Azt mondják, hogy a nemzetgazdasági kérdés foglalta el ez ülésszakot. A kereskedelmi miniszter közölte a tanáccsal kiküldöttje, Ozenne által gyűjtött okmányokat és észrevételeket az ipar helyzetéről Alsatiában, a Vogesekben és Flandria és Aisne kézműiparos kerületeiben. A törvényhozó test előtt azon nemzetgazdasági módosítványok feletti határozatok, melyeket az ipar parancsolólag követel, véglegesen nem állapíthatók meg, csakis Picardia és Normandia nagy ipari központjaiban való vizsgálat után. A külügy, hadügy, közmunkaügy, köznevelés, földmivelés és kereskedelmi miniszterek Párisba jöttek ma reggel, hogy a folyó ügyeket intézzék el minisztériumaikban és holnap reggel visszamennek Compiégnebe. Az ülésszak szabadelvű programmja felett fog folyni a tanácskozás. Felolvasási nőtanoda. Tavaly nyílt nálunk először alkalma a nőknek s felserdült leányaiknak, hogy szakférfiak által tartott előadásokból ismerkedjenek meg a jelenkor tudományának legnevezetesebb vívmányaival. A kezdet nehéz volt, s ha talán nem felelt is meg minden hozzá kötött reménynek, mégis érdekeltséget ébresztett s tanusita, hogy a női nem nálunk is fogékony minden szép és igaz iránt, sőt még a szárazabb tudománytól sem vonja meg figyelmét. Ennélfogva közóhajtását teljesítjük, mind tanodánk pártfogói — mind hallgatóinak, midőn 1. évi nov. hó elején megnyitjuk felolvasásaink másod évi folyamát. Tanodánk védnöke továbbra is gr. Andrássy Gyuláné marad, pártfogója marad báró Eötvös József és rendezője Pulszky Ferencz. Az előadók az uj folyam alatt is kitűnő, hazaszerte ismert tudósok leendnek, kikkel a közönség nagyobb részt még tavaly megismerkedik e pályán. Előadás naponként egy fog tartatni, A fizetést A „Mon“ magánsürgonyeL BÉCS, oct. 21. Az „Oest. Corr.“ jelenti : Azz itteni porosz követ báró Werther tegnap nyujtá át SS felségének Budán visszahivó iratát, s valószínűleg nyolcz nap múlva megy el új állomáshelyére , Párisba. Szinte kétségtelennek tartják, hogy K. Werther utódául Schweinitz ezredes fog kineveztetni. DRESDA, oct. 21. A kamara elhatározá, hogy a kötelezőleges polgári házasság iránti törvényjavaslatot előleges tárgyalás alá veendi. Wigand az 1848-ki választási törvény szerinti új választásokat indítványozott, és hogy a kamarák ennek megtörténte után egyezkedést kezdjenek az egy kamarai rendszer behozatala iránt. BERLIN, oct. 21. Az országgyűlés összes haladó-párti tagjai a következő indítványt tevék: A kormány felszólítandó, hogy a szövetségi hadseregnél való takarékosságra, és diplomatiai után az általános lefegyverkezésre működjék. PARIS, oct. 21. A „Mem. dip.“ megerősiti, hogy az ausztriai császár és olasz király közötti találkozás már megállapított tény. CATTARO, oct. 21. A Drágái és Cerkovice helyeknek élelmiszerekkel való ellátása végett kiküldött expeditionalis hadcsapat Cerkovicet felmenté a lázadók ostroma alól, Drágáit ellátta éremmel, és két fogollyal tért vissza; — a tüzérek közül hátramaradt két gyengélkedőt a fölkelők megölték. Számos castelnuevoi lakos Ragusába költözött. BÉCS, oct. 21. (Esti zárt.) Hitelrészv. 243/2. É^tsz. vasút. 210.— Államvasut 358.— 1860-ki sorsj. 94.10. 1864-ki sors. 115. — Napoleondor 9.812. Adómentes kölcsön —. Lombardi 251. Magyar hitel részv. 83. —. Fr. József v. —. Pécsi v. — Anglo-Hungarian — Alföldi v. —. Zálogköles.—.Tramway 169./2. Angol-ausztr. 233.— Galiczaiai vasút. 234.—. Franko bank 92 y2. Magyar északkeleti v. —.— Építési bank 62/2. PÁRIS, okt. 21. (Délben.) 3% járadék 71.22. 47* % járadék —.—. Olasz járadék 52.95. Államvasút 738.—. Credit mobilier —.—. Lombardi vasút 518.— Auszt. napra 330.—. Auszt. időre —. Consol 92.5/s. Magy. kölcsön —.— Amerikai-----. BERLIN, oct. 21. Cseh vasút 873/8. Galiczii vasút 967«. Államv. 1963/,. Önkéntes kölcs. 136Y«. Metall. 49.— Nemzeti kölcsön 5610. Hitelsorsj. 86—. 1860-iki sorsj. 777«. 1864 ki 64. Ezüst kölcsön------. Hitelrészv. 983/4. Bécs 817*. BERLIN, oct. 21. Búza oct. 5.93/«, nov. 5.93/«, dec. 6.3V2. Rozs oct. 4.8, nov. 467/s• dec. 4.6. Zab oct. 2.77*, nov. 2672, dec. 2.63/4. Olaj oct. 127s, nov. 127a, táv. 1273. Szesz oct. 1573, nov. 15712, táv. BOROSZLÓ, oct. 21. Olaj helyben 125/12, határidőre 1277; szesz oct. 1471/2, novemb. 1473, táv. 14Vs • STETTIN, oct. 21. Búza helyben 59—67, határidőre 66—. Rozs h. 461/2—48.—, határidőre 4777 Olaj h. 127a, határidőre 1274- Szesz h. 1572, h. i. 15u/2<. HAMBURG, oct. 20. A gabona ára emelkedik. Búza oct. 117, nov. 114 táv. 115. Rozs oct. 81, nov. 8072, táv. 8072. Olaj oct. 2672, nov. 267,2 táv. 26 lassan kél. Szesz October 213A, november 21, tavaszi 20V2. — A belügyőrségnél következő tűzkárok jelentettek be közelebb a hatóságok által: Nagy Licska községben (Beregmegy; 80.000 forintra, — Háromfán (Somogy megye) 25.000 forint, — Sármellék községben (Zalám.) 79.306 ftra rúgott a kár. Utóbbinál 190 család jutott tönkre. Szőlös-Ardón (Erdély) 33,342 frtnyi kárt okozott a tűzvész. —Értesítés: A nemzeti torna és tűzoltó egylet emlékezteti azokat, akik a tornatanító képző tanfolyamba felvétetni óhajtanak, miszerint a tanfolyam, i. é. november 1-én kezdődik és jövő évi ápril végéig tart. Felvételi feltételek: Bevégzett 8 gymnasialis osztály, vagy ezzel hasonló képzettség és a tornázásra alkalmas testalkat. Kivételes esetekben e szabálytól az állandó vizsgálati bizottság eltérhet. A behatások f. é. novemb. 1-el ugyan e hó 5-ig tartanak, Pesten, az egylet tornacsarnokában, 5 pacsirta utcza 3. sz. — Állami tanitóképezdét akarnak M.-Szigeten állitni. E czélból egyesség köttetett a máramarosi román népnevelési egylettel, melynek értelmében a román népnevelési egylet eddig M.-Szigeten fenntartott tanitóképezdéjét 1870. év őszén oly ben lakássá és tápintézetté alakítja át, melyben köteles ellátni legalább 30 az állami képezdében tanuló román ifjút, és azontúl felvehet oly fiukat is, kik a helybeli állami (piaristák által kezelt) gymnasiumban, vagy a reformátusok tanodájában tanulnak. Az állami képezdében a román ifjaknak a vallástan, valamint a román nyelv és irodalom románul taníttatik, és a gyakorlati oktatás tanításánál tekintet lesz a román nyelvre, egyébiránt a tannyelv magyar. A várossal és a megyével azon megállapodás jött létre ezen ügyben, hogy a város ad a képezde elemi gyakorló iskolája számára 3 évig ingyen helyiséget, s a kormány építkezéseihez kapszámos munkát, a vármegye pedig szinte munkát és bizonyos pénzösszeget. — Újpestről. Az újpesti kikötő kinyitása és megnagyobbítása tárgyában az újpesti lakosság közgyűléséből kiküldött választmány szombaton okt. hó 23-án esti 6 órakor a közúti vaspálya indóháza termében tanácskozmányt tart, melynek bevégeztével esti 7 72 órakor Bunkó Feri és fia első pesti jeles magyar zenebanda által zártkörű zeneestély tartatik. Az étkezés az étlap szerint történik. A pestiek számára külön vonatok indíttatnak 102 és 12 órakor. — Ifj. Rózsa Lajos vegyészgyárnok indítványára a kálváczi úton és Újpesten létező nagyobbszerü 15 gyár tulajdonosai abban állapodtak meg, miszerint mindegyik gyártulajdonos személyzetéből 10 egyént a támadható tűz eloltására begyakorol; az általuk beszerzendő oltószerekre egy főfelügyelőt választanak, kinek parancsára a begyakorolt egyének a lehető legrövidebb idő alatt csoportozni és a tűz színhelyén megjelenni tartoznak. — Folyó hó 20-dikán kezdette meg Luczenbacher Pál „Torontál“ nevű gőzhajója a rendes közlekedést Pest és Újpest között, magyar zene, mozsarak durrogásai között nagy ünnepélyességgel, személyenkinti 10 kr. viteldijért. Érintvén a pesti partot a „Pannónia“ gőzmalom előtt, a Margitszigetet pedig a majorságnál. A pesti állomás a főtemplom tere előtt van. Ezen vállalat létrehozatalát Roger John a magyar-belga hajógyár technicus-igazgatója és hajóépitőjének és Bargiel Jenő kereskedelmi igazgatójának köszönhetni. —Katonaügyek. Az ujonczozás eredménye Pesten sept. 27-étől oct. 5-éig. Az l-ső korosztálybeliek közül 690-en írattak össze s hivattak be; a 1-dik korosztályból 681, a 3 dikból 703, a negyedikből 409, az 5-ikből 252, összesen 3035 katonaköteles. Ezek közül 411 reklamált s 315 felmentetett, 96 pedig kérvényével elutasittatott. Összesen 1156 volt a meg nem jelentek száma,kiknek uj határidőül f. hó 27. 28. 29-két tűzték ki s ha még akkor sem jelentkeznének, szökevényekül fognak tekintetni. Pest városból a rendes katonasághoz ezúttal 158 ember és 10 póttartaléki került ki. De mivel a város ez évben már 152 egyénnel járult, a rendes katonasághoz már csak 5 ujoncz csak és 16 póttartalékkval szolgált. Az összekott katonakötelesek közül a honvédhadsereg részére az első korosztályból 111 gyalogsághoz, 10 a huszárokhoz soroztatott; 285 -en nem találtattak alkalmasaknak ; a 2-ik korosztályból 103 gyalog és 10 huszár került ki s 260 nem találtatott alkalmasnak; — a 3-ik korosztályból 84 gyalog, 1 huszár vált ki s 226- ban a hadviselésre alkalmatlanoknak nyilváníttattak ; a 4-ik korosztályból 23 gyalog, 1 huszár nem alkalmas volt 116; az 5-ik korosztályból csak 31 gyalog került ki, mig 115 nem találtatott alkalmasnak. — Szeben városa képviselete, a 21-ik honv. z. a. elhelyezésére nézve elhatározta, hogy a lakosság kímélete tekintetéből egy házat vesz ki kaszárnyának. Az épület egy részével az átkelési házat nagyobbitják meg. — Medgyesszéknek 140 ujonczot kellene állitni.Az első korosztályból 105 telt ki, a többi a másodikból. A többi alkalmas a 27-ik honv. zászlóaljhoz soroztatott. A rostélyutczában elkövetett mérgezési kísérlet ma került a pestvárosi bttafenyitő törvényszék előtt tárgyalás alá, azonban a nélkül hogy az ügy ítélethozatilag fejlesztetett volna. Egy pár kültani szembesítése végett ugyanis a tárgyalás jövő héten folytattatni fog. — Daltanfolyam. A budai dalárda november 1-én kezdetét vevő új 3 havi tanfolyamot léptet életbe nem egyleti tagok és kezdők számára. A daltani előadások Liebscher Vilmos egyleti második karmester által tartatnak, az egész tanfolyamra előlegesen az egyleti pénztárba befizetendő tandij pedig 1 frt 50 kr. Részt venni szándékozók Knahl Antal karmesternél jelentkezhetnek. (Budán Víziváros, Donáti utcza 630 sz.) — A kisdedóvodákat M. D. terjesztő egylet közgyűlése okt. 23-án nem 5 órakor lesz, mint tegnapi számunkban áll, hanem d. u.4 órakor. — Az esküdtszék mai ülésén d.Hurban József klubokai lelkész, a közvádló vádja folytán 8 szóval 4 ellenében vétkesnek s fél évi fogságra és 200 forint birságra ítéltetett. — Felhívás: A nyitrai vívó és tornaegylet október 27-ikén reggeli 10 órakor a kegyesrendiek templomában Nyitrán tartja az egyleti lobogó felszentelésének ünnepélyét. Az egylet tagjai ezennel felszóllittatnak, miként az érintett ünnepélynél minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. Az ünnepély befejezte után est- ÚJDONSÁGOK. Pest, okt. 21. — Az uralkodó pár f. hó 24-én érkezik Budára, s másnap király ő felsége ugyanott a délelőtti órákban több magas látogatót fogad el. Ugyan e napon fényes diszebéd lesz, melyben számos vendég vesz részt. Ebéd után a király Egyptomba, a királynő pedig Gödöllőre utazik. A királyné csak november elején költözik Budára be. — Szlávy államtitkár hallomás szerint, szintén le fogna mondani hivataláról. — Rainer Pál belügyérré neveztetéséről azt írja a P. Ll, hogy ő felségének csakugyan előterjesztetett kineveztetése. Hogy megerősittetik, a fölött nincs kétség, noha a közzététellel a keleti ut utánig várnak. — A képviselőházi osztályok és bizottságok tagjait figyelmeztetjük, hogy mi,valahányszor az illető elnök és jegyző uraktól gyűlésre való meghívás küldetik hozzánk, azt kifogás és kivétel nélkül mindannyiszor közöljük lapunkban; annálfogva ha valamely ily gyűlésre való meghívás lapunkból elmarad, legyenek meggyőződve, hogy azt hozzánk beküldeni az illető elmulasztotta. — A honvédhadsereg főparancsnoksági irodája Budán a Henczy-téren levő volt Teleky-ház helyiségébe tétetett át. — A pesti kath. főgymnasium segélyző egylete ma tarta ez évi alakuló , és tisztválasztó közgyűlését. A megejtett választások eredménye ez : elnök Rónay Béla, alelnöki Fabinyi Ferencz, főjegyző : Vargay Ferencz, aljegyző : Weiszenstein Hugo, pénztárnok : Stuller László, pénztári ellenőr : Pfeffer Sándor, könyvtárnok Schwarcz Béni.