A Hon, 1869. október (7. évfolyam, 225-251. szám)

1869-10-23 / 244. szám

korántsem. A miniszter indítványa folytán Irányi indítványa azon inpracti­­cus formahibák miatt, mely t. barátunk javaslatait jellemzi, elvileg, eszmeileg is elvetendő; az államtitkár pedig védi a szentszékeket, azt állítván, hogy a tör­vénynek visszaható ereje nem lehet, s ily törvény a felekezetek autonóm jogait sér­tené. Mit tartsunk a miniszter úr ajánlatáról, ki ugyan más, általa előterjesztendő ja­vaslattal biztat, jól tudhatjuk, ha vissza­gondolunk korábbi törvényjavaslataira, s a már egy évet túlhaladott halogatásra, de már az államtitkár úr felfogása a szent székek kérdését illetőleg, valóban meg­lepő. Az ő felfogása szerint a válópereknek világi törvényszékek előtti elintézését ki­mondó törvény nem vonatkozhatnék azok­ra, kik házasságukat egyházi hatóság előtt kötötték. E szerint e törvény áldásaiból egy egész generatio ki lenne zárva, — és miért? Mert sérti az autonóm jogokat. Szeretnék reá a bővebb magyarázatot hallani. Mert ha egyházi férfiú előtt történt a házasság, az megkapta érette a stólát. N­a már a törvény kimondása után, lenne oly együgyű­ válni akaró, ki­váló perét papjai elé hozza, — ám tessék, e jó urak nem fognak vonakodni, jó pénzért összeülni és határozni a régi csökönyös eljárással, életboldogsága felett. E tekintetben a tör­vény lehet permissio. Volenti non fit injuria. De hogy a régi egyházi után copulari­­nak ne legyen jogában való perét az újon nevezendő világi törvényszék elé hozni, — ez tökéletes absurdum, melynek meg­­szülemlését liberalismusra csak kissé haj­landó agyban, a szó teljes értelmében megtámadjuk. Hisz az nem egyéb, mint valakit azért büntetni, hogy korábban szüle­tett. Ily törvényhozási elvet pedig még nem mutat fel a história, — az ellenke­zőjét, — igen. Valóban lehetetlen csodálatunkat meg­vonni azon ajkain folyvást liberalismust pengető kormánytól, midőn oly határo­zott lépésekkel látjuk haladni azon uton, melyen népszerűségének utolsó maradvá­nyait is koczkáztatja; s melyen annyi szerencsével küzd a mellett, hogy műkö­dését illetőleg folyton félcselekvényeket és rendszabályokat s csöppenként, vagy homeopathiai adagokban előállitott libera­­lismust provokáljon oly kérdésekben, me­lyek oly alakú óriások, hogy csonkitat­­lan állapotban ellenállhatlanok, csonkítva pedig csak szánalmat meg­idéz­nek elő. Részünkről sohasem voltunk ellenségei a fokozatos reformnak és st­ádiumoknak azon ügyekre nézve, melyek átvitelénél akár a nemzet műveltségi állapota, akár komolyan fenyegető akadályok állanak útban, de a szűkkeblű tartózkodás a lel­­kiismeret-szabadság classicus földén a XIX. század végén oly beteges jelenség, melyet megmosolyognánk, ha szánnunk és egyszersmind szégyelnünk nem kellene, föld adományoztatik, holdját 1200 □ ölével számítva. 12. §. A pénzügyminiszter gondoskodni fog arról, hogy a telepítményközségek közelében belsőségekre alkalmas terek tartassanak fenn, melyeket idővel, ha a népesség szaporodnék, új telepítmén­ycsaládoknak az 1—5. §§. értel­mében házhelyeknek lehessen kiosztani. 13. §. A pénzü­gyminister felhatalmaztatik, hogy azon államuradalmakban, hol a népesség csekély, vagy hol a rendes erdőmiveléshez kellő munkáskezek hiáyzanak, uj telepítményközsé­­geket alapíthasson. 14. §. Ezen községek lakói a számukra kije­lölendő belsőséget a hozzátartozandó külsőség­gel együtt, a fentebbi §§. értelmében meg­váltani kötelesek, a lelkészekre és iskolatani­­tókra kiterjedvén a 11. §-ban foglalt jótétemény. 15. §. A telepitménytelkek váltságdíjainak törlesztéséből befolyó összegek az 1867. XV. t. ez. 6. §-ában kijelölt czélra fordítandók. 16. §. Jelen törvény végrehajtásával a ma­gyar kir. pénzügyminister bizatik meg. Törvényj­avaslat: Az államjavak területén levő t­e­l­e­p­i­t­m­é­n­y­k­ö­z­s­é­g­e­k állandó­sításáról, beltelkeik megvál­tásáról és uj telepitmények létesítéséről. 1. §. A magy kir. államuradalmakban dohány­termelési czélból megtelepített községek ál­landósítása végett, felhatalmaztatik a pénz­ügyminiszter, hogy ezen köz­ségek lakóival­­belsőségeik iránt, úgyszintén a minden egy­­egy belsőség után kihasítandó, de holdanként 1200 négyszög­ölivel számítva 2 holdnál többre nem terjedhető külsőségre nézve örökeladási szerződvényeket köthessen. 2. §. A vételár illetőleg váltságdíj az illető község vidékén, holdanként a legközelebb múlt 10 évi haszonbér átlaga szerint állapittatik meg az államadó levonása mellett. 3. §. A telepitményesek a hátralékban mara­dandó váltságdíj összegét 5% kamatozás mellett, egyezség szerinti részletekben fizetik le, de a részletfizetések 20 éven túl nem terjedhetnek. 4. §. A házhely, külsőségével együtt, a tele­­pitményes nevére telekkönyveztetik, mihelyt ez lefizette a váltságdij egy­harmadát. 5. §. A megváltott telektől járó mindennemű közterhet a szerződvény megkötése után a tele­­pitményes fizeti. 6. §. A szerződésileg kikötött részletfizetése­ket előre is lefize­theti a vevő fél 7. §. A kitűzött időre rendesen be nem fize­tett váltságdijrészlet az 1868 : XXI. t. czikknek a közadók behajtására vonatkozó rendeletei sze­rint szedetik be. 8. §. Magánosok által a váltságdij fizetésben késedelmes telepitményes családfő ellen támasz­tott követelések irányában, a kincstár követelé­sét illeti az elsőbbség. 9. §. A telepitmény telkekre magánosok által intézett bírói végrehajtás csak a már valóság­gal befizetett váltságdijrészlet erejéig érintheti a telepitménytelket; a be nem fizetett váltság­dijrészlet erejéig pedig a kincstárnak szolgál az, elsőbbségi jogon, biztosítéki zálogul. 10. §. A telekutód a volt telektulajdonos jo­gaiba lép, de egyszersmind a még tartozásban levő váltságdíj szerződésszerű fizetésének köte­lezettsége is ő reá háramlik. 11. §. A telepitmény községben a lelkész szá­mára 40, az iskolatanító számára pedig 20 hold KÜLFÖLD. Francziaország. A párisi független lapok nagyon különbözőleg ítélik meg a baloldal ma­­nifestumát. „20 aláírás kevés, írja a „Figaro“ és csak a manifestum volna jó, de rósz. Rhetori­­ka és csak is Rhetorika, a baloldal a democrat­­radicális visszakövetelések zászlójába taka­­ródzik, abba zárja, torlaszolja el magát és egy­­átaljában nem akar előjönni. Miért jöne elő ? Jól találja ő abban magát. De az utóbbi válasz­tásokkor többen ez urak közül valami egyebet ígértek, mint a zászlóredőiben való alvást Vég­­re is a baloldal követei nem érnek többet, mint a jobbé. Mint jelöltek megígérnek mindent, mit a választók óhajtani látszanak, és ha a válasz­tók a holdat kívánták volna, a választás utáni első napra azt is megígérték volna, és azután ezt mondták volna : lehetetlent követeltek tő­lük és erre nincsenek kötelezve. Az engesztel­hetetlenek ez év májusában a holdat ígérték vá­lasztóiknak, és most a földön maradnak. Igazuk van. De minek ez a tűz a hó előtt ? Miért ? Mert meg akartak választatni. A „Reformé“ írja : „E manifestum alól egyet­len név hiányzik : a Raspailé. Szerencsét kívá­nunk neki. Most már tudjuk mihez tartsuk ma­gunkat. A radicális követ urak october 26-án otthon maradnak. Félnek, mondják ők, hogy ha kötelességüket teljesítik, az újra születendő sza­badság sorsát a véletlennek vetik oda. Pofon csapják őket julius 13-án. Tudomásul veszik. Uj gyalázatot követnek el a nemzeten october 2-án; tudomásul veszik. Elismerik, hogy a személyes kormány a választások után, mint előtt nem szűnt meg, mint ur cselekedni és beszélni — és tudomásul veszik. Óhó,uraim, nem ezt a kön­­­nyű és nevetséges megbízást adtuk mi önöknek; 18 éve már, hogy a baloldal tudomásul veszi a személyes kormány visszaéléseit és scandalu­­mait. Tudomásul vette a chinai, cochinchinai, és mexicoi expeditiókat, a biztonsági törvényt, a rendőrség izgatásait, a pénzügyi szédelgést, a számtalan sajtópert és az egyesülési jog meg­sértését és a ricamariei és al­bini mészárlást. Hogyan ? A baloldal követei félnek octóber 26-án tüntetni,melynek menetét és horderejét ők nem szabályozhatnák ? Félnek mindent a vé­letlennek vetni oda? Akkor vájjon tehetetle­neknek és gyáváknak kell lenniök. Ők nem akarják, azt mondják, az alkotmányt védeni, hogy ne restaurálódjék, kit illet e nem találó felhívás? A bonapartistákra nem találhat és még kevésbé a republicanusokra. A republica­­nusok szerepe october 26-án, oly egyszerű és természetes lett volna, hogy semmi se lett volna a véletlenre bízva. A radicalis követek köteles­sége volt, hogy fenhangon kijelentsék, hogy a saját szerzője által gyalázatosan széttépett al­kotmány még azoknak sem nyújt legkisebb kezességet, kik azt elfogadták. A császár­ság bukását kellett volna k­i­­mondaniok. Midőn kötelességük ellen vétettek, saját bukásukat írák alá. Kérjék bár elbocsáttatásukat vagy nem, october 26-án nem lesz már a néptől megbízásuk, és többé nem ajándékozhatjuk meg őket bizalmunkkal.“ Delescluze is a „Reveil“-ban kimondá, hogy manifestuma által a baloldal leköszönt. A „Terups“ ellenben a manifestum­ot (közöl­tük tegnap estre) reassumálván, azon helyére, hol a népszavazatra hivatkozik , ezt mondja : „A democratiának a legnagyobb érdekében áll e térre lépni és határozottan azon megmaradni. Az általános szavazásnak kell lenni minden kér­désben a békés és fő bírónak. Hol ez áll,ott csak egy felkelés marad logikai és igazolt, az annak védelmére való felkelés,ha valaha megtámadva vagy fenyegetve van. A nyilatkozat alatt 21 aláírás van. E sorban több oly nevet lehet látni, melyek eddig nem tartoztak a szélső balhoz. Csatlakozásukat részben az irat mérsékelt hang­jának és másfelől azon izgatottságnak tulajdo­níthatni, melyet a kormánynak a kamara egybe­­hívásánál való eljárása keltett fel. Mi azonban el nem mulaszthatjuk, hogy ne ismételjük, ez eljárás valószínűleg egészen más lett volna, ha a követek másként nyilatkoztak volna. A mani­festum constatálja, hogy a személyes kormány a 3 hó alatt nem szűnt meg, mint itt cselekedni és beszélni. De ehez hozzá kell tenni, hogy egyedül azért cselekedett, mert engedték tenni a mit akart,és hogy midőn a kamara egybehívása iránti hatá­rozatát hozta, sem a többséggel, sem egy impo­sant kisebbséggel, hanem csak 5—6 követtel látta magát szembe, mely bizonyára nem ele­gendő nyomás.“ Az „Opinion National“ a manifestummal na­gyon meg van elégedve, mérsékelt, érett ész és tiszta politikai értelem műve az, így vélekedik a Liberté is. Az „Avenir National“ újból sajná­latát fejezi ki, hogy azért, miszerint mentül több aláírót kapjanak, a nyelvezetet gyengiték és az elveket háttérbe szob­ták. Csakugyan a végtanácskozásban sok változás történt a „democrat és radicalis“ kifejezés ellen. Picard soká küzdött és vonakodva írta alá nevét, más helyeit pedig igen halványnak tarták. Spanyolország: A „Su­dd. Pr.“ levelezője azt állítja, hogy Orense, Castelar, Figueras, Lar­­rido nem karolták fel eléggé a republikánus ügyet, és azért bukott az el,­sőt alkudoztak Prímmel és a legtöbb Landa az ő tanácsukra oszlott fel. Barcelonában, Geronában, Figutras­­ban a bandák jel voltak fegyverkezve. La Bis­­bal kis­városban háromezer emberük és 7 ágyú­juk volt Sunerg Capdevila követ alatt, ez győ­zött a kormány csapatai fölött, és másnap a franczia határra lépett, s azt tanácsolta társai­nak, hogy tegyék le a fegyvert — ezért sok puska fordult ellene és csak néhány barátja közbevetésének köszönheti, hogy főbe nem lőt­ték. Más bandák is igy jártak — csak Adolfo Joarizzi követ maradt hű. Ez adatokat fentartás­­sal közöljük. Madrid és Francziaország közt a távirdai ös­­­szeköttetés megszakadt. Az october 18-ikról ér­kezett hírek szerint a fölkelés Valencziában még nincs leverve és uj erősbitéseket kelle odakülde­­ni. De sokáig ellen nem állhat. Midőn a támadás intéztetett 30 század gyalog, 1500 lovas, 56 ágyú és egy ostromkészlet állott a város ellené­ben. Minthogy a felkelők a torlaszokat feladák, a város belsejében lévő sánczok közé vonultak, melynek központja a piacz, és így nem sokáig tarthatják magukat, ha mindjárt fővezérük Guer­rero kezdetben 8000 ember felett rendelkezett is. A Palloch alatt Alcoyba bevonult csapat a fogházakat felnyitá, de az előnyomuló csapatok elől visszavonult. A fölkelők kezei közt lévő egyetlen jelentékeny hely még .• Bejár. Az 1821. ápr. 17-iki rögtönbirósági törvény első áldozata Frid­an Carvajal volt, ki Primmet segité Izabella trónja felforgatásában. Midőn Alicanteból 14 kísérővel Valenczia fogatott el és azonnal főbe lövetett,felé ment. A cortest pénteken, miután a republikánus követekről szóló törvény elfogadtatott , Rive­ro elnök a következő szavakkal oszlatá fel : „Minthogy más ügy nincs, igy a közelebbi egy­­behivást lakhelyeiken fogják megkapni.“ így teljes reactió van. ÚJDONSÁGOK. Pest, oct. 22. — Király őfelsége szombatra Bu­dára jön, hol egy miniszteri tanácsban veend részt. Kihallgatásért föl­ amodelt ő felsége kabinetirodájában előjegyeztethetik nevüket; azonban nem bizonyos, most szándékozik e ő felsége az illetőket kihallgatni, vagy Egyiptom­bói visszaérkezése után. A királyi kísérethez ez után Vértessy hétszemély­nek is csatlakozik. — A miniszterváltozásró.. Rainer Pál csakugyan leteszi holnap az esküt, azonban székét nem foglalja el keddig. E halasz­tás okául azt mondják, hogy előbb el akarják a hevesi kir. biztos dolgát intézni. Hétfőn felelni akar Szlávy a Németh Albert interpellációjára. Hogy Szapáry szerepe lejárt, arról az „Ellenőr“ is értesült, a „P. Lloyd“ pedig hozzá­teszi, hogy Szapárynak nem minden véleményével ért egyet a kormány. — Egy megyéből — nevének kedve­zünk — azt írják nekünk, hogy ott egy szolga­­bíró múlt hó lefolyta alatt és f. hó 5-én 10 egyénre összesen 212 palotát veretett, még pedig oly „erélyesen“, hogy néhánynál a vér kibug­­­gyant, egy szabadságos katona pedig majd meg­halt bele. Nem szükség mondanunk , hogy az oly tisztviselőket, kik az ilyet elkövetik, s a­kik elnézik, emberteleneknek is, az önkormányzat ellenségeinek is tartjuk. — De mikor igazság­ügyminisztériumunknak a botozásra nincs más megjegyzése, mint hogy : törvény nem tiltja ! — Székely József köz és váltóügy­véd, a marosvásárhelyi elméleti bírói államvizs­ga bizottságának tagja, kir. táblai ügyész, — miután neve végén ily hosszú czim van, tegnap elöl is ragasztatott egyet, de nem Festetics, ha­nem az egyetemi tanári kar által. Az összes jog- és államtudományokt­ól a szigorlatokat kiállván, tegnap tartotta nyilvános vitatkozását, mely után a jogtudori czimet elnyerte. Erdélyben nagyon elfér az e­l­é 1­e czimbóros ember, lévén ott kór­­ságos viszonyok, melyek orvoslást várnak. — Az egyiptomi alkirály öt ingyen­jegyet küldött Andrássy miniszterelnökhöz, hogy azokat belátása szerint a Suezi csatorna ünnepélyen jelen lenni óhajtó főbb hivatalnokai közt osztaná ki. — A honvéd gyalogság és lovas­ságnak béke és háborúban szükségelt létszá­mát ő felsége helyben hagyta. — A tanács elhatározta, hogy az az uj utcza, mely a Csokonai utczát a paraszt vásártérrel össze fogja kötni, Bezerédi István­­utcza nevet kapjon. — Aradon a közúti vasutat oct. 24-én nyitják meg. — A siketnémaintézetek ala­pításának századik évnapját ünnepelték oct. 18-án Drezdában. — A pesti népkör alapszabá­lyai valahára megmozdultak. A minisztérium­nál semmi kifogás nem volt ellenök, minélfogva megerősítettekül tekintendők. Semmi akadály, hogy már holnap, szombaton, aláírva a városi hatóság kezében legyenek, mely igen helyesen fog cselekedni, ha ez okmányt valahol megre­kedni nem hagyja. — A pesti helyőrségnél ma délután napiparancsban kihirdethetett, hogy ezentúl sza­bad szokásl viselni. — Fővárosi ügyek. Az új épület dolgában egy miniszteri leirat érkezett a város­hoz, mely tudatja, hogy a magyar hitelbank ajánlatot tevén, ez ügyben javaslat végett a bu­dai katonai műszaki igazgatóság bízatott meg; időközben egy más ajánlatot a Schmidtmann Hermann és társai consortium , s az említett igazgatóság utasíttatott, a jövendőket is mind elfogadni, de több ajánlat nem jött. A leirat szerint ez ügyet akként lehetne leginkább elő­mozdítani, ha a város oda hatna, hogy vállalko­zók ajánlatokat tegyenek, melyek alapján aztán határozni lehetne. — Az izr. ker. képvi­seletbe Pesten következők választottak: Barnay Ign., Baumann Jós., Baumann Zsiga:., Baumgarten Fül. , Bergl Lat. , Brill S. L., Deutsch Ign., Deutsch Sám., Ellenberger Henr., Fenyvessy Ad., Fuchs Ant., dr. Feuer Dáv., Gau9 Bern., Goldberger Zsigm., Gruber Jak., Hirsch Ign., dr. Hirschler Ig., Hollitscher Fül., Kohn J. L., dr. Kohn Sám., Kohner Henr., Kur­länder Ant. Lányi Jak., Löwy Godl., dr. Mandl Pál,dr. Mezey Mór,Nagel Árm., dr. Pollák Henrik, Poppel Áron, dr. Rózsay J., dr. Schönberg H., Schosberger S. W., Schweiger Márt., Wahrmann Mór, Weisz M. A., Winter Jak., Wolfner Gyula — A Herminamezőn állítandó iskola javára ezer forintot e város folyóvá tett s a felhaszná­lással Klemens képviselőt bízta meg. Az építést valószínűleg még ez őszön megkezdik. — A vá­rosi kisajátítási alap 47,140 ft, melyhez még ez év folytán annyit várnak, hogy a tőke 112,415 ftra fog emelkedni. A jövő évben ez alap 66 ezer ft szaporodásra számít. — A pa­rasztvásártér szabályozását már meg­kezdték, kelljen az hogy az ottani telkek vevőinek ne építéssel várniok. Százezer forintot szántak a szabályozásra. — Micsoda feladatot szánt Andrássynak az „Igazmondó“ a keleti expeditiónál ? Ha az isteni gondviselés — mondja — csakugyan ránk mérte még ezt a „második“ keleti expeditiót is, akkor arra kér­jük a luezi közös utazókat, hogy ha jártukban keltükben, valahol rá akadnának,­­ hozzák haza a szegény Xantus Jánost, kinek az „egyik“ keleti expeditio a szűrét kitette volt. Vagy ha ez a „másik“ expeditio az „egyik“ példáját kö­vetve, Andrássy urat valahol a keleti éghajlat alatt a szárazra kipakkolná, akkor okvetlen ke­resse fel miniszterelnökünk Xantust. Egyedül unalmas lehet, de hiszem, hogy ketten jól telnek ott az idő. — (A pesti zárdák inquisitió­­j­a). Hogy mily bölcs atyái vannak Pestnek, mutatja az is, hogy a városi tanács egy három tagú bizottságot küldött minap a zárdákba, oly utasítással, hogy a zárdai sírboltokat vizsgálják meg : nincs e bennük valami (no, nem befalazott barát, hanem) közegészség-rontó hulla . . . Egy­szersmind kijelenté e bizottság a zárdafőnökök­nek, hogy ezentúl sírboltokba nem lesz szabad temetkezni, — feküdjünk ki, ha meghaltunk, mindnyájan „democratice“ a temetőbe. Mindent rendben és tisztán lelt ugyan az inquiráló trias, de azért a végzést valószínűleg kimo­dja a kép­viselő tanács a legközelebbi gyűlésen. Mi addig is ajánljuk a városi atyák bölcs figyelmébe a canalisokat s mindenféle gyárakat, a melyek bizonyára inkább rontják a közegészséget, mint a crypták, melyek háborgatását a régi egyipto­miak, görögök s­­b., a társadalom végfelbomlásá­nak biztos előjeléül tekintették, minek bizony­sága a franczia forradalom, melynek egyik re­mekműve (?) volt a holtak asylumának feldú­­lása . . . Különben, a­mi az egészség megrontá­sát illeti, a cholerás bűz a sírboltokból első­sor­ban a barátokat érné, kiket úgyis szeretne a „közvélemény“ elpusztítani. Tehát czéltévesztés lesz azon intézkedés! (Fölösleges megjegyez­nünk, hogy mindezeket a „M. Á.“ írja, valamint fölösleges magyarázgatnunk, hogy mennyi he­lyes és mennyi nem — e megjegyzésekben). — Újpestről. Folyó hó 20-án nyitta­tott meg nagy ünnepélyességgel az újpesti köz­ségiskola, melyet az egész országban első­nek lehet mondani, minthogy az újpesti köz­ségtanács volt legelső, mely a községiskola jó­téteményeit és czélszerüségét belátván, ez ügyet felkarolta. A kálváczi uton fekvő extra­villán birtokokat az Angyalfölddel együtt a hajcsár úttól egész Újpestig, az illető birtokosok felméretik és részletezik. Jövő tavaszszal e rész­letezett birtokokon számos nyaraló lak és bér­ház, és mindenféle mulatóhely fog építtetni. Ezen birtokrészek valamivel többet tesznek ki mint 800 cat. hold. — Polacsek nyug. ka­pitány megvette gr. Károlyi Sándortól egy K Megyert fekvő négy holdnyi lak és gazdasági épületekkel bőven ellátott fekvőségét, melyen csinos kert diszlik, s uj birtokán nagyobbsze­­rü tehenészetet állított fel. A vételár aránylag csekély volt, miután a szép birtok csak 16 ezer forintba került. — A­kik oly szerencsétlenek voltunk, hogy a Bachvilágot átéltük, tud­juk mi az a „pótpót“. A mostani kormány gon­doskodik, hogy e nagy eszme ismerete nélkül a mai nemzedék se maradjon. Ő felsége sáfárai kiszámították, hogy a keleti útra 300 ezer forint kell, s ezt pótköltségképen, a többi költségen kívül vélték megszerzendőnek. Jól van. Neveze­tes ut lesz, nem sajnáljuk rá. De most kisül, hogy az összeg nem elég, okvetlenül pótolni kell. És eképen itt is a „pótpót“ segít, melyet pedig ki lehetett volna kerülni, ha a kormány sáfárok oly jól tudnának számítni, mint Lónyay úr — mondja. — A kisdedóvó intézeteket Magyarországban te­rjesztő egyesület képezdéjé­­ben a belépők késedelme és egyéb fölmerült akadályok miatt az új képzési tanfolyam csak november 2-án fog kezdődni. Fölhívja tehát az igazgató mindazokat, a­kik az első felhivásá­­ban közlött föltételekhez képest magokat az alapneveléssé fejlődő kisdedóvásra alkalmasak­nak érzik, ne késsenek e hó végén magokat bizonyítványaik fölmutatása mellett nála (Va­lero utcza 1. sz. a.) jelenteni. — A jászkun kerületekben az összes népesség 203,746 lélek. A tankötelesek száma 6—42 évig 24,289. Ezekből tényleg is­kolába jár 14,164. Teljesen nélkülözi az iskolai oktatást 10,122. Ismétlő iskolaköteles van 12 —15 évig 11,025. Megjegyezve, hogy egy pár község kivételével az ismétlő iskolázásnak az egész jászkun területen hire sincs, következőleg az ismétlő tanköteleseket is az iskolát nélkülöző növendékek közé számítván: az oktatást egy­általában nem nyerő gyermekek száma 6—15 évig 21.147. A tényleg iskolába járó növendé­kek közül kath. fiú 4862, lány 3743, — ref. fiú 2847, lány 2355, — izr. fiú 224, leány 228, — görög fiú 2, lány 2. A tanítók összes száma 151, — ezekből főelemi 26, — alelemi 125. E kimu­tatásban még nincsenek benfoglalva Jász-Apáthi város népiskolai adatai. •— Az országos honvédegylet által a rokkant honvédház tárgyában ki­küldött bizottmány vct. 21 én ülést tartván Vi­­dats elnöklete alatt, azt határozta : 1-et keres­sék meg Pest városa közönsége egy teleknek, ha lehet ingyen, különben pedig olcsó áron átenge­dése végett. 2-szer Intéztessék az országhoz fel­hívás adakozásra ; a felhívás elkészítésével Jókai Mór bízatván meg. — A Liberté írja, hogy a bécsi diplo­mata köröket nagyban foglalkoztatja egy terv, mely szerint az osztrák császár, a suezi útból visszajövet, meglátogatná a pápát. Az idézett lap szerint e látogatást a császár anyja sürgeti, míg Beu&t minden erejéből ellenzi. — A belügyőrség által Árokszállásra delegált bizottság közelebbi hétfőn megyen ki, hogy a választás alkalmával történt kihágások felett ítéletet hozzon. Elnöke Heinrich t.széki tanácsos, ülnökök pedig Kernter és Rupp taná­csosok. A közvádló dr. Tomassek főügyész, toll­vezető Lang N. — Burkolatkoczka-tolvaj. Egy úri­embert, a­ki annyira úri­ember, hogy budai tu­dósítónk szégyenli rangját bevallani, és akkor csípték rajta a burkolatlopáson, midőn már a 100-dikat czepelte hazafelé. Az ügy vizsgálat alatt van. — Gonosz kedvtelés. Figyelmez­tetjük a kapitányságot, s a pesti hölgyeket, egy emberre, ki abban leli kedvét, hogy esténkint a hazatérő hölgyek ruháit erős salétrommal vagy kénsavval önti le. Így történt az tegnap egy képviselő nejével is, ki csak otthon vette észre a pusztítást, melyet a sav ruháin okozott. — A leöntés módja világosan mutatja, hogy az nem esetleges, hanem szándékos, mert az égetés he­lye épen közepét foglalja el a köpeny hátá­nak Az ily módon megsértett ruha használ­­hatlan. — A bözödujfalui szombatosokról ezt írják a „M. Polgár“ nak: A faluban hosszú sza­­káll és előre simított göndör fürtökkel eltorzí­tott arczokkal találkoztam, hol különös contras­­tot képezett a székely typuson a zsidó viselet. Szombatosokat kerestem és meg is találtam, a most már csakugyan szombatosokat; ma már mindnyájan a zsidó vallásra tértek át. Egy W<­­­­finger nevű izraelita hajtá végre rajtuk az átté­­rités műtétét. Nyolcz napig elválasztva elzárá őket egymástól, hol sírva, zokogva bölcsőben feküdtek; ezután ujjongva keltek ki, hogy ők most új életre, újra születtek. Ezután történt a körülmetéltetés. Az atyafiak jelenleg igen türel­metlenek a vallás körül, így husvétkor egy em­bert felöltöztetve körülhordoztak a faluban,több gúnyszó között kiabálgatták: „ilyen volt a ti Krisztusotok !“ Ezeket a magyar kultuszügyér­­ség tette szombatosokká.­­— A kassai főtemplom a góth építészetnek hazánkban egyik legnevezetesb emléke közelebb javíttatván, sajnálattal értesü­lünk az ottani lapból, hogy rész kezekben for­gott. Az anyag gyenge volt, a ragasztás hanyag, a fel­akott goth tornyocskák egy része már le­hullott, s a mi legsajnálatosb ily tiszteletreméltó régiségnél, czifra festéssel akarták a munka hiányait eltakarni. — Ha ez így megy, akkor egyik legnevezetesebb régészeti kincsünkb­ől idestova nem marad az utókorra egyéb, mint photographiája. — Italcsere. Budán egy szatolcsbolt­­ban pálinka helyett tévedésből vitriolt itattak egy napszámossal, ki száját és torkát iszonyúan összeégetvén, e tévedés valószínűleg életébe ke­rül. A hatósági közeg e szerencsétlenség után a kénsavat azonnal lefoglalta, mi persze sze­gény embert meg nem gyógyítja. — Az országgyűlési gyors­irodából felhívattunk annak kinyilatkoz­tatására, hogy csalás és sikkasztás miatt fogságra ítélt Szepessy Xav. Ferencz, az eskütt­szék hivatalos gyorsírója, nem tartozott a neve­zett gyorsiroda tagjai közé. — Hirdetmény. A nemzeti torna és tűzoltóegylet folytonosan fölvesz tagokat és nö­vendékeket. Az egyleti tagok tornáznak; a­ hétfőn, szerdán és pénteken d. u. 6'A—7 óráig, b) kedden, csütörtökön és szombaton d. u. 7'A 8—­’A óráig Beiratási dij 3 ft havidij 50 kr. Az egyleti növendékek (6—18 éves fiuk) t­ornáznak : kedden, csütörtökön és szombaton d. u. á'A—5’A óráig. Havidij 1 ft, beiratási dij nem fizettetik. A leányok tornáznak : hétfőn, szerdán és szombaton d. u. 3—4 óráig Havidij 3 ft, beiratási dij nem fizet­tetik. Az egyleti tagok gyermekei a havidijnak csak felét fizetik. Minden 100 forint alapítvány után gy gyermek ingyen vétetik fel. Jelentke­zés a gyakorló órák alatt a tornacsarnokban, 5 pacsirta utcza 3. sz. f 5— A tudományosan önképző „Szabadkai kör“ megalakulását a be­állt 1869—70-ik évre, folyó hó 24-én délutáni 3 órakor a Kisfaludy társaságnak a magyar tu­dományos akadémia épületében levő termében tartván , erre az alapszabályok 4. §. értelme sze­rint az összes Buda­ Pesten tartózkodó felsőbb tanintézeti szabadkai ifjúság, illetőleg a­kik leg­alább egy tanévet végeztek Szabadkán, tiszte­lettel m­eghivatnak. — Az ülés tárgyai: a szün­idő alatt előfordult, a kört érdeklő események előadása, újabban jelentkező tagok felvétele, ez évi bizottság megalakítása, intézkedés a múlt évi tömeg átszámolása iránt. Pest okt. 22-én. Varga János, titkár s tömegügyelő. Megjelent könyvek és zeneművek. „Tanterv a nép és polgári iskolák valamint a képezdék számára.“ Kiadja Lampel Róbert. Ára 40 kr. „Tanodai szervezés. Az 186­5/6- 38. t. cz. al­kalmazása.“ Irta Rill József. Ára 60 kr. Kapha­tó Aignernél. „Die nordamerikanische Zuckerfabrikation.“ írták Löffler Kár. és Papi Balogh Pét. 14 rajz­zal. Kiadta ifj. Csáthy Károly Debreczenben. Rózsavölgyi és társánál meg­­jelentek: „Túlsó soron van a mi házunk.“ Két magyar nóta zongorára. Szerzetté Németh János. Ára 60 kr. „Tisza partján.“ Zenekép. Zong. szerzetté Si­pos Antal. Ára 70 kr. Nemzeti színház. Oct. 23. „Dinorah“ vig opera 3 felv. Népszínház, oct. 23. „Moliere és a képmu­tató“ dráma 4 felv. Bakonyi daltársulata minden este elő­adást tart a „Komlóban“. Oct. 23-án Szigeti Etelka jutalomjátéka. A ,Hon“ magánsürgönyei. LAIBACH, oct. 22. A tartomány­gyű­lés m­a — a reichsváthi képviselők meg­választatása után — bezáratott. LINZ, oct. 22. Egy kormányi közle­mény szerint a tartomány­gyűlés ülései e hó 30-án fognak bezáratni. MADRID, oct. 22. A nyugalom az egész félszigeten teljesen helyre van ál­lítva. A kormány elhatározá, hogy a fel­oszlatott népőrséget nem szervezendő új­ra. Orense a portugál határon elfogatott. CATTARO, oct. 22. A Fischer ezredes parancsnoksága alatti csapat­osztály 20 án este a fölkelőkkel összeütközött; ez utób­biak, tetemes veszteséggel visszaverettek; a császári csapatok közül két ember kön­­­nyü sebet kapott BEILIII, oct. 22. Keudel követségi ta­nácsos oct. 25 kán az éjszak-német szö­­vetség képviselőjeként Cairoba utazik, az ott tartandó conferentiára, honnan csak dec. elején térend vissza.

Next