A Hon, 1869. november (7. évfolyam, 252-276. szám)
1869-11-26 / 273. szám
Vön az ő helyzetek, más csendes honpolgár anyagi körülményeit tekintve , kétségbeejtőnek e perezben nem mondható. (Derfertvég) : a kormány annál kevéebbé látja most szükségesnek anyagi segélyezésben őket ró(Z esiteni, mert bizonyosan jelentheti« azt is, hogy mihelyt ki fognak józanodnak igen jutányos haszonbéri szerződés által bármikor viszszanyertetik telkeiket. Ezek folytán bátorkodtam egész általánosságban, tárgyilagosan a tény állását előadni , és nem követtem őt azon térre, melyen túltés, ősztttly és nemzet elleni vádak által, oly könnyen megzavarható azon egyetértő béke, melyre mindnyájuuknak annyira szükségünk van. (Élénk helyeslés.) Remélem, hogy a képviselőház ezen átalános előterjesztésemmel meg fog elágadni, és ma több részleteket nem fog kívánni, mert a részletek és azok horderejűnek teljes előterjesztése csak akkor következhetek be alaposan, mikol a vizsgálatok be lesznek fejezve. (Élénk helyeslés aobb oldalról.) Horváth B. igazságügyi miniszter az interpelláturnak hozzá intézett részére szintén válaszolt Midőn a tófalvi ügyről értesült, azonnal barátságos úton fordult a m.-vásárhelyi kir. tábla elnökéhez azon óhajtása*!: nem lehetne-e ezen a legfelsőbb bíróság által megerősített Ítélet Tég*db»l,ástt legalább a jövő tavaszig elhalasztó.1. Erre Apor Károly b. egész készséggel kijelentette, hogy az ítélet végrehajtását a jövő tavaszig elnalaszója és a kitelepetteknek megengedte, hogy lakásaikat a jövő év tavaszáig ismét elfoglalhassák; tehát azon eseménytől, hogy az illetők fedél nélkül maradjanak a télen , mint azt Román S. állíta, nincs mit tartani. Ami már azon kérdést illet, hogy nem volna ,a miniszter hajlandó olykép intézkedni, hogy anoil randeletik, a melyeket a hzereditás sicnlicnárgyában 1868 évi részint mart, részint Augusstussean kibocsátott, a már befejezett perekre is kiterjesztessenek, de hogy a perek ezen rendelet értelmében reasszimnálandók legyenek, egyszerűen azon feleletet kell adnia, hogy semmiféle törvény, semmi rendeletnek visszaható ereje nem lévén, ezen kívánságot nem teljesítheti, mert ha teljesítené, akkor minden birtokállapot nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországon is felforgattatnék és olyan caos állna be, a ramner, a legvégsőbb forradalom sem lenne képes előidézni. (Élénk helyeslés.) Elnök felteszi a kérdést: tudomásul veszi-e a ház vagy nem a választ . A ház nagy többsége felállással tudomásul veszi. A szélsőbal tiltakozik az ellen, hogy a ház ily határozatot hozhasson akkor, midőn az illető intiezpoltáló nincs jelen. Rajner Pál minister azonban kijelenti, hogy mielőtt szólott rólára , tudomást szerzett magának arról, hogy Román Sándor jelen van-e és megnyugtató választ nyert környezettől, tehát csak a válasz alatt távozott. Mikó Imre gr. kéri a házat, hogy a magyar keleti vasútra vonatkozó engedély-okmányt illetőleg hatalmazza fel őt arra, hogy azt az eredeti okmány szerint adhassa ki, és nem a megszavazott szerint, mert abban az emelkedési viszony hibásan vétetett fel a nyilatkozat a vasúti bizottsághoz utasíttatott. Miután Kants Gyula felolvasta a pénzügyi bizottságnak az államjószágok területén levő telepítvényes községek tárgyában készült jelentését, a ház megszavazta a képviselőház nov. havi 76,068 frtnyi költségét és megszavazta harmadik felolvasásban a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről, továbbá a horvát miniszter 1869-es költségvetését Arónyay M. minister benyújtja a közmunka és közlekedési minisztérium 1870-re szóló költségretelét, mely a pénzügyi bizottsághoz utasítozik. Ezután a jegybank ügyében kiküldendő bizottság tagjaira adattak be a szavazatok. A baloldal «MíF» az értekezleten hozott határozat értelmében nem szavaztak. A szavazás eredménye a holnapi ülésben fog közhírré tétetni. Napirend második tárgya : a pénzügyi bizottság jelentés® a pénzügyi miniszternek az 1868-ai állami zárszámadásokat magában foglaló előterjesztés tárgyában. Felolvastatván a bizottság többségének és kisebbségének már ismert jelentése, Justh József következő határozati javaslatát terjeszti elő. A képviselőház választ egy 7 tagból álló bizottmányt a végből, hogy ezen bizottmány a múlt évben a ház elé terjesztett 1867. évi államhfl®ötetekről és kiadásokról szóló kimutatást, valamint az 1868. évi zárszámadást tárgyalás alá vegye, tekintettel az 1867. évi martina 3-án 653. se. a, hozott országos határozatra és az 1868. évi XXVIII. czikkre és azok iránti véleményes jelentését oly időben terjessze a képvistlóház elé, hogy az országgyűlés az 1848. III. VIs, 37. és 1867.X. t. sz. értelmében határozatot hozhasson; kijelenti továbbá a képviselőház, hgy a?, 1867. és 1868. évi zárszámadás számtani vizsgálatát, azok egyes tételeinek igazolását tartalmazó mellékletek összehasonlítását, az után számításokat és az eredeti okmányokba való betekintést a felállítandó államszámvevőségre kívánja bízni, melynek feladata leendőőK*a számtani vizsgálat keresztülvitele után annak e eredményéről az országgyűlésnek jelentést tenni. Ghycsy Kálmán nincs egy véleményen előtte szólóval és azért a maga és társai nevében következő határozati javaslatot nyújtja be. Az 1867. és 1868. évi állami zárszámadások iránt a pénzügyi bizottság oda utasít,tűtik , hogy az állami számvevőszék, felállítását tárgyszó, hozzá utasított törvényjavaslatok iránt véleményét jelentését haladéktalanul adja be ; hogy az állami számvevőszék, az alkotandó törvény folytán mielőbb felállittatván, az 1868. és 1867. évi zárszámadások annak megvizsgálás végett átadathassanak, s jelentésével ellátva azután az országgyűlési tárgyalás alá vézethessenek.“ Mindkét irat. javaslat kinyomatása rendeltetik el, és Lónyay sürgetésére szombatra napirendre tűztik ki. Elnök a holnapi ülésre a táviroolai egyességről szólójavaslatot tűzi ki és Simonyi Ernő indítványára azon kérvényeket, melyek előzetesen vannak bejelentve. Ülés vége 1 órakor. Az ideigl. országházra vonatkozólag Pestváros és az országyűlés közt kötött szerződés pontjai következők : 1) Szabad kir. Pest városa közönsége átengedi az ideiglenes omágház építési bizottmánynak a Józsefváros főherczeg Sándor utczában 1497. telekkönyvi szám alatt fekvő 7287 négysz ölet tartalmazó telkét, a rajta létező szekerészeti katonai pótlaktanyául szolgáló épületekkel együtt egyelőre tíz évre egy ideiglenes országház építésére. 2) Az ideiglenes országház építési bizottmánya ezen átengedést az ország nevében elfogadja s kötelezi magát a fölajánlott , átengedett telket egyedül a kivánt czélra fordítani. 3) Kötelezi magát a czimzett építési bizottmány az ország nevében a kérdéses telektől Pest városa házipénztárának a tulajdonjog megismerése s fönntartása tekintetéből, évenkiírt egy darab természetbeni csász. kir. aranyat fizetni. 4) A kikötött 10 év eltelte után, avagy ha bármi körülménynél fogva az átengedett telken emelendő ideiglenes országház tulajdonképeni rendeltetése czéljától elvonnék, ha kikötött 10, mind tíz év lejárta előtt is fenntartja magának Pest városa közönsége azon jogot, hogy a kérdéses telken épített ideiglenes országházat kölcsönösen barátságos, avagy szükség esetén birói után megállapítandó becsértéket az országtól vissza tekintve átvehesse. 5) Azon esetre mindazáltal, ha Pest városa közönsége az előző pontban kikötött jogát érvényesítni nem akarná, kötelezi magát a czímzett építési bizottmány a szóban forgó telek becsértékét a 4-ik pontban körülírt eljárási alapon, Pét város* közönségének az ország által megtéríttetni. 6) Minthogy az átengedett telekkel együtt a rajta levő 11,617 ft 50 krra felbecsült pótlaktanyai épület is átadatik az országnak, annálfogva arra kötelezi magát a cimzett épüsi bizottmány, hogy ha Pest városa közönsége a kérdéses ideiglenes országházat becsértékben magához s visszaváltaná, ezen pótlakányai 11,617 ft 50 kinyi, mond tizenegy ezer hatszáz tizenhét forint 50 kinyi értékű épület, neki a kérdéses ideiglenes országház becsértéki vételárába be tudassák. Ellenkező esetre pedig, ha t. Pest városa közönsége a sokszor említett ideiglenes omágházat át nem venné, s e szerint az ország részéről a telek becsértékének a városi közönség részére leendő megtérítése állana be, kötelezi magát a czímzett építési bizottmány a kérdéses telek becsértékén felül; az ezen telekkel együtt átvett szekerészeti katonai pótlaktanyai épületnek 11,617 forint 50 krra tett értékét is megfizetni. Pestmegyei törvényszékek rendezése kérdéséhez. II. Pestmegye több pontjait jelenleg mellőzve — kiválólag a kecskeméti járásról kívánok szólani s e járásra nézve — merek kérdeni bárkit, aki a térképre csak egy futó pillantást vetett is, hogy állíthatja-e azt, miszerint a kecskeméti járás központja — ennek legszélén fekvő Kecskemét városa lenne, s e járásban más alkalmaasb központ található nem volna? Nem kívánok ezzel azon nézetnek adni kifejezést, hogy az 50000 lelket számláló Kecskemét városa ne tűzetnék ki törvényszéki székhelyül — ellenkezőleg azt kívánom kimutatni,hogy található más központ is, melynek figyelemre méltatásával, a törvényszékek rendezése sokkal helyesebben, czélszerűbben és a nép igényei és óhajainak megfelelőbb módon lehetne eszközölésbe veendő. Ugyanis A kecskeméti jurás központja: Czegléd, de e város a benne összpontosuló vasúti hálózatnál fogva, az újonnan építendő vasútvonalak folytán, mind nagyobb mérvben fejlődő, oly központi jzérséggel bir, hogy e járás lakóinak érdekén kívül — már központi fekvőségénél fogva, tör■ vényszéki székhelyül van kijelölve, s igy azon nehézség, mely a mondott 4 városon kívül más alkalmasabb központ hiányánál fogva, a törvényszékek számának szaporítását illetőleg — a fent idézett czikkben felhozatott — önmagától elenyészik, így mintén kimutattuk, hogy Pest megye központi viszonyainál fogva, a törvényszékek számának szaporítása mulhatlanul szükséges, azon kérdés megoldása lépne előtérbe : miként lenne tehát a felosztás oly módon czélszerűen létesíthető, hogy Kecskemét mellett Czegléd is —a megfelelő lélekszámmal lne — törvényszéket nyerjen ? Nézetem szerint a Kecskeméti törvényszék kiterjedne az 50.000 lakossal bíró Kecskemét városán kívül Nagykörös (22000) Új Kécske (3681) Ó Kécske (1937) Alpár (1950) Puszta Péteri (1600) Kömpöcs (876) Izsák (4351) Akasztó (2451) Újfalu (1573) P. Tetétlen (528) Szabadszállás (1601) Fülöpszállás (4500) Páhi (500) Páka (526) községekre, melyek öszszes lélekszáma 100,225 lelket tesz ; de hozzáadva a számos pusztákat s figyelembe véve azon szaporodást, a mely a fentebbi adatok nagy részének megszerzése óta — történt — 120000 lélekre bizton tehető s igy egy II. Osztályi törvényszékre elegendő területre ; — s amennyiben — mint czélszerű is lenne, — Félegyházon külön törvényszék felállítása nem czéloztatnék, a hozzá közel fekvő kiskun községek bekebelezése által 200,000-et is felül haladó lélekszámot, — foglalna magában s ily egy tekintélyes osztályi törvényszék székhelyéül lenne kijelölhető, — mig Czeglédhez tartoznának a kecskeméti járás fentebb nem említett többi községei,jelesül: Czegléd (24000), Abony (11000), Berczel (1845), Törtei (1827), Rékas (4950), Ujszász (3200), Jánosbilla (2929), Tószeg (2061), Tápió Szele (1500), Tátió Györgye (2596), Farmos (1066), Nagy Kata (5600), Szent Lőrincz Kata (1250), Szent Márton Káta (2500) Tó-Almás (1900) Tápió Szecső (1600, Kóka (2358), Tápió - Ság (1300), Pánd 1345, Tápió-Bicske (2786), Tápió-Szent-Márton (2835) lakossal—és a szomszéd pesti járás alsó részén levő községek, jelesül:: Irsa (3500), Alberti (2501), Pilis (3489), Péteri (1140), Monor (4961), Tápió Szily (1420), Tápió- Lap (973), Mende (783), Gyömrő (1443) Ecser (850), Maglód (1344) s így összesen 100,852 lélekkel; tehát annyi, hogy Czegléden szintén egy Ilodoszt. törvényszék lenne felállítható. Ezen felosztás még azon előnyt is nyújtaná, hogy ez által a Pesten felállítandó, s már magának a fővárosnak ügyeivel aránylag túlterhelt törvényszék teendői a pesti járás számos községeinek a czeglédi törvényszékhez csatolása által megkeresbednének, mig a lakosokra ebből semmi hátrány, sőt azok tekintélyes részére kiváló előny származnék. Ha mindezekhez végül hozzáadom, hogy Czegléd jelenleg is megyetörvényszéki székhely , egészen új — kellő börtönökkel ellátott — a megye tulajdonát képező házzal rendelkezik, s igy az itt felállítandó törvényszék által a kincstárra mi teher sem káromlik, úgy hiszem kellőleg bebizonyítottam azt, hogy Pest megyében egy ötödik törvényszék felállítása, melynek székhelye Czegléd lenne, a kecskeméti járás lakói és az igazságszolgáltatás érdekében álló, oly követelmény, mely a döntő körök becses figyelmét méltán megérdemli. Zlinszky Imre: KÜLFÖLD. Észak-Amerika. A senatus bizottmányt egyhangúlag a következő választási hilt terjeszté elő : „Javaslat a congressusban a népképviselet reformálására.“ A Egyesült Államoknak a congressusban ígybegyűlt senatusa és képviselők kamarája által elhatároztatott, hogy az „Egyesült államok“ongresszmi tagjainak választásában, valahányszor egy államnak egynél több képviselőt kell választania, minden választónak joga lesz , az 0 . állam által választandó követek számának megfelelő szavazatot adnia minden szavazatot gy jelöltre adni vagy azt tetszése szerint több jölt közt megosztani. A legtöbb szavazatot igerő jelölt lesz megválasztva. A sajtó Grantot és családját folytonosan gúnyolja ; a lapokban ily czím alatt jelennek meg vezércikkek : „Grant, a Goldkoom első agiátora. „Elnökünk, neje és gyermeki a börzeti. „A washingtoni cabinet, egy játszó lebuj. „A pénzügyminister félre vezetve Frignet, egy franczia által, gyalázat, a hazára.“ — Azonban a municipalis választások Grant mellett szólanak, így New-Yorkban az őszi választásokkor a conservativek — bár győztek — több mint 28 ezer szavazatot vesztettek. S ugyanez az arány nyilatkozik a többi államokban is. Az amerikai lapok annyit foglalkoznak Hyacinthe atyával, hogy még ebédje részleteit is leírják, nem is esőrítve, hogy múltját egész részletességgel előadták. A „World“ egész komolysággal vitatja, hogy mit reggelizik a szent atya. Hanem azt rész néven veszik, hogy catholicus voltát sokat hangsúlyozza: Francziaország. Az esküt nem tevők a baloldal manifesturaa ellen tiltakoztak. A tiltakozás — melyet Flourens, Gaillard, Albiot és Humbert szerkesztettek - így hangzik: „Pária alulírott választói a baloldal több követe által t aláírt és november 15-éil a lapokban megjelent manifestumra a következőleg válaszolnak : Tekintetbe téve, hogy a manifestum a baloldal által ígért reformok hosszú elősorolása által arra megy ki, hogy tagadja a választók azon jogát, hogy követeik politikáját vezéreljék. Tekintetbe véve, hogy minden reform-igéret tökéletesen hába való és 18 év óta ismétlik azt eredménytelenül követeink. Tekintetbe véve, hogy e manifestumban előadott tanok, hogy a követek csak lelkiismeretüktől függnek, hogy sem megrovást, sem parancsot nem kell elfogadniok, és azon tanok, melyek ellen a császárságban küzdünk és egyenesen a szegélyes hatalomra vezetnek.Ez a követelés épen úgy áll a törvényhozó hatalommal,mint a végrehajtó hatalommal szemben, ha az ép úgy mint ez, hiteten megbízatása iránt. Tekintetbe véve, hogy a követeket csak választják, ha kijelentik, hogy velünk teljes eszme és akarat közösségben állanak, ők megszegik azon kötést, mely választóikhoz köti, ha most azt állítják, hogy csak lelkiismeretüktől függnek. Mellőzve azon fnjultat melyet manifestumokban a vállartó testületen szeretnének elkövetni, midőn alaptalanul szemére hányják demagogikus erőszakoskodásait, mellőzve a társadalmi reformok egész elfelejtését, mi kijelentjük, hogy e manifestum a nép suverainitását sérti meg, és fennen kimondjuk a parancsoló mandátum szükségességét. Páris, november 19-én 1869. Poroszország. A lefegyverkezés kérdésében tartani akartak volt a haladó pártiak Berlinben egy gyűlést , de a lássalisták megakadályozták. Végre a múlt hétfőn csakugyan megtartatott az. Szép beszédek után a következő határozat fogadtatott el: „Vírchow követ és társai javaslatát, hogy az állam kormány szólittassék fel, miszerint oda működjék, hogy az északnémet szövetség katonai kiadásai megfelelőleg apasztaljanak és általános lefegyverzés idéztessék elő — a legmelegebben és élénkebben pártoljuk, mert alkalmas nemcsak az általános háborútól való félelmet és az azzal összefüggésben álló munkanélküliséget apasztani, hanem főleg azért is, mert a katonai budget apasztása egyértelmű az általános népjóllét emelkedésével és a politikai szabadság fejlődésével. Ez okok miatt az első berlini választókerület csak sajnálatát fejezheti ki, hogy a porosz képviselőház többsége múlt hó 5-én tartott 14-ik ülésében e kérdés tárgyalásakor pozitív határozatot nem hozott, és ezáltal annál inkább indíttatva érzi magát azon „99“ szavazatához teles meggyőződésből csatlakozni, akik Virchow javaslatára szavaztak.“ A pénzügyér Bismarckot nem várja be, hanem Varzinban meglátogatja. A kultuszminiszter és a pénzügyér közt a feszültség nagy, mert Mühler azzal vádolja Camphausent, hogy egy javaslat tárgyalása alkalmával a pénzügyi indok meghazudtolása által — őt buktatá Wilbert művéből. A „Liede“ levelezője az 1866-diki hadjárat alatt, egy könyvet ad ki e czím alatt : „Bismarck műve 1863-tól 1866-ig“, melynek egyes részei, amint közöltettek, nagy feltűnést okoztak. Zártételei így hangzanak : „Határozottan lehet állítani, hogy Németország nemzeti egysége a Majna mindkét partján fennáll, habár kevésbé egy dynastia anyagi hatalmában, mint azon élő hatalomban, melyet a hazafias érzés és népakarat szegez minden idegen támadó és hódító ellenében, úgy látszik, a franczia Mászár felfogta ezt akkor, midőn miniszterei által kinyilatkoztatta, „hogy a politikának a szűkkeblű és kicsinyes előítéletek fölébe kell emelkednie.“ De hogy akarja ő ez ünnepélyesen kimondott nemzeti elvvel a Majna-vonal felállítását öszhangzásba hozni, vagy pedig azon kárpótlási követelésekkel, melyekkel az utóbbi években titkon Berlinben előállott ? Poroszország megtette a maga mesterfogását Sadowánál és siettek ,s azonnal a nevmzett védelemről való gondoskodást reabizni. Midőn III. Napóleon Berlinben kárpótlási követelésekkel állott elő, Dél és Észak hazafiait csak jobban megerősíté a railitarismus e végzet teljes tévedésében.“ Szerző vizsgálja a Németország és Franczia ország közti háború esélyeit , határozottan az ellen nyilatkozik, mert Francziaország egyetlen elensége, a benső despotismus. „Ha Poroszország és Németország állókig fegyverkezve vannak, kevésbé van e Francziaország ? Ha a Rajnán túl arról beszélnek a Chauvinisták, hogy tőlünk elveszik Eliast és Lotharingiát, a mieink nem kiabálják-e torokszakadtából, hogy a Rajna balpartját vissza kell hódítani ? A szabadság inkább uralkodik-e Párisban mint Berlinben? A nemzet jogait inkább tisztelik e Francziaországban, mint Poroszországban ? A nemzetgyűléssel jobban bántak-e december 2 án mint a porosz kamarával a koronával való viszálya alatt? Egyébiránt tűrni fogjuk e, hogy a poroszok vagy németek alkossák a törvényeinket? Nem vallják e b, hogy a német egységet Poroszország valósi rá, egy egységes és felfegyverzett Németország Poroszország kezeiben fenyegeti érdekeinket és árt európai befolyásunknak és prestigeüinknek. — De hát kik így gondolkoznak és beszélnek, gondoltak e a háború eredményeire vagy legalább az elsőre? Csak egyetlen franczia katona a Rajnán túl és a porosz generalissimus körül csoportosulnak nemcsak Észak és Dél contingensei, hanem minden hazafi is, kik önkényt fognak fegyvert a német föld védelmére. Ezért a könyv következtetése, hogy a német szabadság és franczia szabadság jövője a legszorosabb összeköttetésben áll és a solidaritás törvénye, mint a nemzeteket révbe vezető világító torony tűnik fel benne. Államfelügyelet a vasúttársaságok felett. A Budapesti Közi. „Nemhivatalos“ részében ezt olvassuk: A vasúti társaságok kötelezettsége — miszerint a kormány által gyakorolt főfelügyelet költségei fedezésére a kincstár javára bizonyos évi átalányösszeget tartoznak fizetni — a tárgsalatok engedélyokmányában gyökeredzik, melyben az is világosan foglaltatik, hogy az átalányösszeg mennyiségét a kormány határozza meg. A kormányfelügyelet miniszteri biztosok által gyakoroltatik, kik ritka kivétellel — a közmunka és közlekedési, és a pénzügyi minisztériumok azon osztályaiból neveztetnek ki, melyek kiválóan vasúti ügyekkel foglalkozván, a szükséges szakismereteket leginkább bírják. A miniszteri biztosok működése többnyire a hivatalos árakon kívül eső időben vétetik igénybe ; külön íajaztatásuk mindenhol szokásos és indokolva van. Hogy a közlekedési minisztérium jogi osztályának vezetője, mint miniszter biztos vádló, mint osztályfőnök biró, — ez mindenképen téves fogalom, mert a miniszteri biztos nem vádló, sőt ellenkezőleg — Hivatása a társulat irányában határozottan praeventiv természetű; biró pedig — ha mire szó használtaik, egyedül a miniszter. Különben csak előnyére van a szolgálatnak, ha épen a közjogi osztály vezetője, kihez vakmennyi társulatok jelentései érkeznek, közvetlenül is gyakorolja a felügyeletet; kineveztetését azonban egy második — a magyar északkeleti — vasúttársulathoz nem csak nem kezdeményezte, hanem azt magáról elhárítani igyekezett A közlekedési és pénzügyi miniszterek — különös tekintettel a nevezett társaság viszonyaira — egyetértőleg rendelték őt ki biztosul a nevezett vasúttársasághoz. A Hoivuiagánsurgouyoi. TRIEST, nov. 23. Cattaroból érkezett tudósítások szerint a fölkelésnek Crivoscle éjszaki vidékén való leküzdése nem egészen sikerült, mivel a felkelők a hegyeknek megközelíthetlen részeibe húzódtak vissza, minek folytán nem lehete őket tovább üldözni. Az elfoglalt magaslatoknak, különösen a Dragalj melletti fensíknak állandó megszállása a területi és időjárati viszonyok miatt nem egykönnyen volt lehetséges, minek folytán a csapatok az erősebb kikötőhelyekre vonultak vissza és a főhadiszállás Cattaroba helyeztetett el. A hadműveletek a közelebbi időben hajsan kezdődhetnek meg újra, mivel eredményteleneknek látszanak. Az elfoglalt magaslatok kiválóbb pontjjain ágyuházak állíttattak fel. PÉCS, 1fuv. 25. (Esti zárt.) Hitelrés. 242.75 S3. veszít 2090.50. Állaiíivanat 379.—. 1860-ik sorsj. 95.—. 1864-ki sors. 119.25. Napoleondor 9.93 Vs. Adóményrés kölcsön — .Larabárdi 248.75 Magyar hitel ról nV. 79 50 Fr. József ?. —. Pécsi v. — Anglo-Hangsíra. — Alföldi t. —. Zálog kulcs.—. Tramway 131.— Anglo-atsztr. 264.50 Galiezaiai vasut. 243.50. Franko bank 97.—• A zárlat lanyha. FRANKFURT, nov. 25. Váltóárfolyam 95 V. 1859-kl E. metaliques —.—. Uj ezüst kölcsön —. —. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metaliques —.—. Uj adómentes —.—. Amerika 1882-ig 891/1. Osztr. hitelrészv. 2293/4. osztr. államb.részV.360.3/4 1854 ki sorsj.717«. 1860 ki sorsj. 773/4. 1864 ki sorsj. 113.75. Fr. József r. —.— Osztr. bankrészv. 695.— Lombardi v. 2363/4. Galicziai 232 —.Járadék 49.—. Ezüst járadék 56. */,. BERLIN, nov. 25. Cseh nyug. vasút 901/4. Galicziai v. 99V4 Allamv. 205V4. Önkénytes köles. 1353/s. Metall. 49. Nemzeti kölcsön 56V*• Hitelsorsj. 86—. 1860-iki sorsj. 773/4. 1864 ki sors. 65 V Ezüst kölcsön —. Hitelrészv. 131—. Bécs 80. Vs* A forgalom lassú. RIESTT, nov. 25. Albániai kukoricza 116 fs 4 írt; bánáti magyar búza 114—116 fs nov. 6.80; magyar zab 62—64 fs f. húza 2.75. BOROSZLÓ, trov. 25. Búza 81, rozs 57, zab 33, olaj nov. 12'fc., táv. 121/,,, szesz nov. 1316/24, dec. 131/ 2, táv. 14’/4-ROHRSCHACH, nov. 25. A piaczot gyengén látogatják; a hangulat lanyha; elsőrendű magyar búza 2814—28Vs. STETTIN, nov. 25. Búza nov. 59, táv. 61,/4. Rozs nov. 447b, táv. 43. Olaj nov. 124, táv. 127 s. Szesz nov. 14’[4, táv. 147». MANHEIM, nov. 25. Búza készáru 113/,, határidőreli7 a. Rozs k. A 9110, h. i. 971o- Aripa k. á. 97», k. i. — Zab k. á. 4, h. i. 3s/,0. LONDON, nov. 14. A gabona és liszt lassan kél; az árak névszerintiek. PÁRIS, nov. 24. A gabona ára egész egy frankig esett. ÚJDONSÁGOK. Pest, nov. 25. — A királyné 5000 ftot adományozott saját pénztárából a kaposvári gymnasium kiépítésére. — Az Athenaeum kiadásából küv. müvek küldettek be hozzánk: Petőfy Sándor válogatott lyrai költeményei, Lotz K. gyöyörü caimképével.A kosaival ember fiai, Jókai Mórf. évi tárczinkban közlött regénye hat kötetben, — Pitaval, világhírű bűnesetek tára 2 köteti».«», — Egy rendőrkém titkos naplója és az Ip-*aregyi*íi olvasókönyvek első kötete (abc.) — A nemrég megjelentekkel együtt az Athenaeum könyvkiadási üzletének értékes termékei, melyek árit egyenkint illető rovatunkban közzétesszük. — Szilágyi Virgil úgy látszik megelégelte a dicsőséget; ezt gyanittatja legalább, hogy a mára hirdetett terézvárosi katholikus gyűlés nem tartatott meg. A lövölde igazgatóságának már tegnap megizenték, hogy a teremre nincs szükség, mivel a kath. zsinat elhalasztatik. — Daczára annak, hogy falragaszok nem hirdettek — mint eddig — gyűlést, a lövölde körül nagy kiváncsi néptömeg gyűlt össze. Szilágyi pártját, az ismeretes „néphölgyeket“ nem látták itt, valószínűleg jól voltak értesülve arról, hogy a terézvárosi gyűlés nem fog megtartatni. A kiváncsi néptömeg egy óráig várt, hogy talán mégis kisül valami, s csak lassan kezdett szétoszolni. — Szilágyi Virgil, azt mondják]: a főkapitánynál is megfordult, de ez igen helyesen azt felelte,hogy mihelyt nyilvános népgyűlés tartatik, nem tagadhatja meg senkitől a bemenetelt. Az ezutáni gyűlések mint hallatszik, meghívó jegyeket adnak ki. És könynyebb mód is, tessék meghívni néhány ultramontánt, sekrestyést, harangozót, egyházfit, s a parochiák más appendixeit,— tessék az egészet szép titokban csinálni,hogy világosság ne hatolhasson közéjek, — és megvan a veto a közös iskolák ellen. De a józan értelem azzal is tisztában lesz, hogy minő súlyt kölcsönözzön aztán az ily vétónak. — Az „Országgyűlési gyakornokok testületét érdeklőleg van szerencsém az illetőket értesiteni, hogy a rendszerint hetenként tartatni szokott hivatalos órák — hely és idő tekintetében — következőleg állapíttattak meg ; az elnök, minden csütörtökön 3— 4-ig d. u. (lakása, fehér hajó utcza 4 sz. I. em. 31 sz. ajtó) ; a titkár, minden szerdán d. u. 2— 3-ig (lakása, zöldfa utcza 2 sz. II. em.) ; a pénztárnok minden szombaton déli 12— ig (lakása, Széna tér 7 sz. II. em. 16 ajtó); tartják hivatalos óráikat. — Pesten, nov. 24. Markovits Sándor, e. i. titkár. — A „Budai dalárda“ f. hó 27 én az az szombaton este 8 órakor a pesti vigazdában dallal és távczóval összekötött társas összejövetelt tartand,melyben kizárólag csak tagok vehetnek részt. — A kassai jogászsegélyző egylet szervezkedő közgyűlése megtartatván , az egylet választmánya következőképen alakult meg : Hajdú Sándor elnök; Lukács Adolf alelnök; Schwarzer Gyula titkár; Zmeskál János pénztárnok; Ambrózy Antal jegyző; Legeza István ellenőr; 9 rendes választmányi és 3 póttag. — A pesti izr. hitközség nov. 28. d. e. 9 órakor avatja föl ünnepélyesen újonnan állított fiárostházát. (Feketesas utcza 11. sz.) — Mi a honvéd? Katona-e vagy polgár? Ezt még most sem tudják Debreczenben. A napokban szükség lett volna patrolt alkalmazni bizonyos honvéd túlcsapongásai ellenében, el is mentet a katonai főözséghez, de ott azt a vászt nyerte az illető, hogy oda a honvéd nem tartozik, már pedig a polgári hatóság sem ismerteti el illetékességét felette határozni. így tett talány Debreczenben még most is, hogy mi a honvéd ? — Fővárosi ügyek. A pestvárosi fegyőrség és vásárfelügyelőség, a plébániatéri Vórszászházba, a vízvezetési irodának kinézett helyre költözött,az utóbbi pedig februárig mostani helyén marad a régi német színházban. — A vízvezetéshez szükséges költségekre a vízvez.bizottmány újabb 800.000 ft kölcsön felvételét javasolja. — Az őrse. vásárok helyéül a gazometer előtti n.n. parasztvár sártót jelöltetett ki.A ki kunyhóhelyet akar váltani, az dec. végéig jelentse magát. — A miniszterium, a népszámlálás tekintetéből felszóllitotta Pestvárost, hogy a házak megszámozását még a folyó évben hajtsa végre. — A kisajátítási esküdtszék tagjainak választása nov. 27-én d. e. 11 órára van kitűzve. — Uj épületekbe bizottsági vizsgálat előtt beköltözés miatt több házbirtokost pénzbirsággal büntettek. — A kormány az adóbefizetés mérvét kicsinyelvén, ajánlatot tett a városnak, hogy a tisztviselők szaporításának költségéhez járulni kész. — Szigetvár mezővárosban b. Wenkheim Viktor 10.) hold (1200 □ öllel) kiterjedésű birtokot ajándékozott közelebb az elte ellenzés alkalmával népnevelési czélokra. — A katholikus iskolaügyben alakított központi bizótság a M. A. szerint, elhatározta a pestvárosi teliskolu Összéb katolikus lakosok haladéktalan összeírását, hogy az összeirandók meghívásával aztán a közös nagygyűlés megtartassák. Az Összeírások gyors esz-“ közlésére városrészenkint bizottságok neveztettek. A pesti korcsolyázó egylet f. hó 26-kán azaz pénteken esti 6 órakor a korona kávék® melléktermében tartja legközelebbi rendkívüli közgyűlését. Tárgya az ügykezelési szabályok megvitatása. Az egylet alapszabályai hallomás szerint a minisztérium által jóváhagyottak, melyeknek leérkezése után az alakító közgyűlés mihamarább meg fog tar-