A Hon, 1869. december (7. évfolyam, 277-301. szám)

1869-12-24 / 296. szám

gy, Peöcz Mária asszonyság Budán december l-j-én, 65 éves korában meghalt. — A budai szépitési bizott­mány ki akarja vinni, hogy főbb utczákon és nagyobb tereken az uj épületek hosszának bizo­nyos minimumra megállapittassék. —Az Egyetértési egylet dec. 28-án hangversenyt és tánczvigalmat rendez a Dalmátiában megsebesültek javára. — Nemzeti vagyon. A magyar és a bécsi honvédelmi minisztériumok közt, budai tudósítónk szerint élénk levelezés foly a Ludo­­viceum alaptőkéje és épületei, az Orczykert és egyéb vagyon visszabocsátása fölött tulajdono­suk , a magyar nemzet kezébe. Értékét 11­2 mil­lióra teszi a tudósító. — Budavá­rosnál vízvezetési ter­vet és ajánlatot nyújtott be a déli vasúttársaság, de minthogy a Dunaszabályozásra kilátás van, és a terv a mostani Dunapartot veszi tekintetbe, elutasittatott. — Segesvár elöljárósága el­lene mondott azon tervnek, hogy a 25-ik hon­­védzászlóalj Segesvárott állomásozzon. Most segesvári polgárok nagy száma, tudósítónk sze­rint , többsége folyamodott, hogy igenis, oda té­tessék ama zászlóalj.­­ A Kisfaludy társaság szer­dai ülésén Szász Béla székfoglalót tart „A sza­badelvűek“ cz­­satyrájával. Továbbá Székács József olvassa fel néhány újabb költeményét. — Erőszakos halál. Szent-Benede­ken az ottani báromorvost meggyilkolta egy le­gény. Pesten pedig tegnap este egy tüzértizedes meglőtte magát. — Mindazon épületfakeres­­k­e­d­ő­k Budán, kik a császár és a rudasförde közt tartják telepeiket tűzbiztonság és tisztaság tekintetéből utasittattak, hogy onnan költözze­nek el.­­ A budapesti nyomdászok önképző egyleti dalköre a Ketnitzféle lánczhe­­lyiségben (Király utcza, Valero ház) Szilvester estélyt tart, melynek műsora következő : 1. A „Varázs síp“ nyitánya Zong. előadják Rosen­­zweig és Tauber. 2. Kossuthinduló. Kar. 3. Kos­suth E­lliadortól._ Szavalja Sógor György. 4. Schiffers Ernst. Énekli Kiss Lajos. 5. Zöld vetés közt. Kar. 6. Adieu Parthie. Énekli Kornhoffer Ede. 7. A bujdosó, Egressy Bénitől. Én. Vizsay Imre. 8. Bordal. Kar. 9. Első esküm. Petőfitől. Szavalja Zathureczky Sándor. 10. Schmb­le Pin­­keles. Tréfa. Előadja Reinitzer­­st. Ezután táncz. 12 órakor Kölcsey Himnusz és újévi beszéd. Közben sorshúzás, 4 nyereménynyel. Belépti dij férfiaktól 50 nőktől 30 kr. — A pesti ág. e­v. tót egyház múlt vasárnap tartá harangszentelési ünnepét. A hívek a kerepesi utón levő tót templomban gyűltek össze, s énekkel kezdődött, miközben Székács József szuperintendens megszentelő a harangokat. Erre Stehlo András végri az oltári isteni tiszteletet mire ima következett. Bossán­­szky Ádám tartott beszédet, mire a szertartás az „Erős vár az Isten nekünk“ éneklésével s imával befejeztetett . A pesti szláv dalegylet Sylvester estéjén 8 órakor a Páris városához czimzett vendéglőben dalestélyt rendez, érdekes mű­sorozattal, melynek közei vidám szavalatok­kal és zenei előadásokkal töltetnek be. A tiszta jövedelem a „szláv beseda“ alapítására fordít­tatik. Belépti jegyek kaphatók 60 kijával Pes­ten a váczi után Páris városánál, az úri utczá­­ban Schöla, és az arany kéz utczában Kehrer uraknál, Budán a lánczhid kávéházban és Szil­veszter estéjén a pénztárnál. — Gróf Königsegg Hugo a na­pokban vadászaton szerencsétlenül járt. Vadá­sza ügyetlenségből meglőtte a gróf lábát, ki ennek következtében, daczára a gyors orvosi segélynek, meghalt. — A budai tébolydában november hóban 479 beteg ápoltatott. Ezek közül csak kettő halt meg novemberben, tehát az egész­ségi állapot kitűnő volt. A tébolyodottak közül állapotára nézve 212 nőtlen vagy hajadon és 25 özvegy, és csak 134 nős vagy férjezett. Vallásra nézve a legnagyobb contigenst a katholikusok állitják (201), de ez arányban áll az ország kath. lakosságának számával, de nem áll arányban az izraeliták létszámával a tébolyodott izraeliták száma (97). Aránylag legkevesebb tébolyodott esik a görög keleti és görög egyesült vallású (12) és a reformata és evangelica vallásuakra (összesen 67). Ha e számokat összevetjük a ka­tholikusok és izraeliták összes létszámával (mintegy 8 millió) és a reformata, evangelica, gör. egyes, és gör. keleti vallásuak létszámával (mntegy­ 6 millió), úgy találjuk, hogy 8 millió katholikus és izraelita 300 tébolyodottat, a többi vallásfelekezet követőiből álló 6 millió lakos csak 1­79 tébolyodottat számlál a budai tébolydá­ban. — Életkorra nézve legtöbb tébolyodott van az életvilágjában állók között (20—40 évig 225); 10 éven alul 2, 70 éven felül 3 van a tébolydában. Megjelent könyvek és zenemüvek. „Zsinagógai beszédek.“ Löw Lipóttól. Sze­geden. „A törvénykezés reformjai.“ Irta Ökröss Bá­lint. Az akadémia kiadása. Ára 25 kr. „Nyelvtudományi közlemények.“ 8-ik­k. 1. f. (Nyelvjárások vallomásai. Lindner Ernő. — Ma­gyar és török tatár szóegyezések. Vámbéry Ár­min.) Az akadémia kiadása. Egy kötet ára 3 frt. „A m. t. akadémia 1869. ápril 17. ünnepélyes közgyűlésének hiv. tárgyai. Évkönyv. 13-ik k. 2 ik db. „Javaslat Magyarország hiv. statistikájának szervezése tárgyában.“ Irta Keleti Károly. „Erdészeti lapok.“ 8-ik évf. XII. f. Egész év­re 5 ft. „Költemények,“ írta Györgyössy Rudolf. Tisz­ta jövedelme jótékony czélra. Aradon. „Tanterv a debreczeni főiskola számára.“ Ké­szítette a tiszántúli egyh. ker. tanügyi bizott­mánya. „Földrajzi atlasz a magyar királyság tanodái számára.“ Kozeny után Terner Adolf. Kiadja Hölzel Ede. „Politische Stimmen aus Böhmen“. 9. Liefe­rung. Nemzeti Szinház. Dec. 24. A színház 24-től 26-ig zárva marad. A Bakonyi daltársulata minden nap előadást tart a „Komlód­ban. KÖZGAZDÁSZAT! ROVAT.­­ Statistikai adatok a vasú­takról. Az ismert világrészeken létező vasutak hosz­­sza 1862-ben csak 10 évvel Gray Tamás halála s 44-el az ez által Wilson­s Ysabeau-nak átnyúj­tott első vasúti terv után 110034 kilom­étert, s az azokba fektetett tőke 29 ezer milliót tett. A művelődést szomjazó s a jobblét után só­­várgó népek a vasutakban a haladás s gazda­godás biztos eszközét látják, s áldozatot nem ki­mélve , lázas szorgalommal folytatják a vasút­építést, úgy hogy már 1867-ben Afrikának 831, Ausztráliának 1116, Ázsiának pedig 6933 kilom. vasútja volt. Amerika, mely 1868 végével felül­múlta versenytársát Európát, 67988 kilom. vas­úttal birt. 9 ezer millió írtnál többet fektetve azokba. Európának volt 66756 kilom. (13,347 mérföld) vaspályája , mely összesen mintegy 2202 millió frank nyers bevételt adott, vagyis kilométerként 32986 freot. Az európai vasutak tiszta jövedelme 1225 millió frera, vagyis kilo­méterként 18350-re létezik. Hogy a vasutakba fektetett tőke , s a tiszta jövedelem közti arányról helyes fogalmat ké­pezhessünk magunknak, szükséges számba ven­nünk az építésre fordított költségeket. Arnaud Sándor szerint a vasutak kilométerkint Angol­honban, 1535750, Francziaországban 1008250, Olaszhonban 320000, Belgiumban 258900, Né­metországban pedig csak 246,035 fróba kerül­nek. Amerikában sokkal olcsóbbak a vasutak, ott az építés átalánosan kilométerkint csak 81789 fróra rúg. Minden vasutak közt legol­csóbb a floridai, mely kilométerként csak 15574 szóba kerül. Az európai államok közt legtöbb vasútja van a francziának , az első vasút (Saint Etien­ne-Andresieux) 1823. febr. 26-án engedélyezte­tett. 1851 ben már 3546 kilométer vasútja volt, melyen majd 20 m.­utass 4% mn. tonna külön­féle áru szállíttatott, 58,568,181 fre, vagyis kilo­méterként 18,015 fre tiszta jövedelmet adván. 1867-ben a forgalomnak átadott vasutak hossza 16260 kilométert, a tiszta jövedelem 368,200,028 vagyis kilométerként 23735 freot, a szállított utasok száma 101,610,000, a tehermennyiség pedig 38, 921,612 tonnát tesz. Ugyanazon évben a vaspályáknál alkalmazott egyének száma mint­egy 113,206 főre rúgott; az anyagszer­készlet 4272 mozdony s 116,532 személy­i teherszállí­tó kocsiból állott. Angolhonnak a „Board of Trad“ szerint 1867-ben volt 14247. ang. mfd. vasútja (Anglia 10037, Scotthon 2282, Irrhon 1928.) Azok közül 7844 kettős vágánynyal birt. Az azon évben közlekedett személyvonatok száma 3,924,624, melyekkel 287,807,904 utas utazott, a teher­vonatok összesen 2,403,866-ra rúgtak. A vasu­takba fektetett tőke 12556 millió, a nyers bevé­telek 987 m,­ a tiszta jövedelem pedig 490 m. szóra becsültetett. A szállító anyagszert 8619 mozdony, 19773 személyt szállító, 6143 külön­féle s 240,905 teher­kocsi képviselte. Az angol vasutakon ugyanazon évben előfor­dult 106 baleset, melyek következtében 209 egyén életét vesztő, 795 pedig kisebb nagyobb sérülésekben részesült.­­ Oroszországban a vasútépítés 1839-ben vette kezdetét, az első vonal Sz. Pétervárat Tzarkoe Seloval köti össze. 1851-ben Oroszhonnak volt már 700 kilométer vasútja, melyek hossza 1868- ban 8560 kilométerre kiterjedt. A kilométerkénti nyers bevétel 41 ezer, a tiszta jövedelem pedig 20 ezer írtra becsültetik. A porosz vasutak hossza már 1867-ben 7424 kil. rúgott, ezek közül 1858 az állam, a többi pedig a társaságok tulajdona. A vasutakba fek­tetett tőke a 2177­ mot meghaladja, az építés kilométerként 293,251 frera számíttatik. A po­rosz vasutak nyers bevétele 1868-ban meghaladta a 256 mot, s kilométerként 34,490 freot tesz. Múlt évben a porosz vaspályák 38,766,866 utast s 34,283,574 tonna tehert szállítottak. Az anyag­szer­készlet 2205 mozdony, 3350 személy s 51036 teherszállító kocsiból állott. A vasutak­nál alkalmazott hivatalnokok 35,242, a mun­kások száma pedig 37,948 főre rúgott. A hiva­talnokok számára alapított nyugdíj­intézet tő­kéje majd 19 mo­­freot tesz. A munkás segélyző egylet majd egy mo­­fre tőkével rendelkezett. Olaszhonban az első vasút (Nápoly-Nocera) 1836 június 19-én engedélyeztetett. 1840-ben csak 13 kilométer vasútja volt Olaszországnak, 1850-ben 470, 1859-ben 1348 vagyis aránylag minden 850 kilométer után egy kilom. vaspályá­ja. 1864-ben ezen arány már sokkal kedvezőbb­nek mutatkozott, miután az üzletnek átadott vasutak hossza 3300 kilomét, vagyis minden 78 □ kilomét után egyre rúgott. 1868-ban majd minden 55□kilom. területre egy kilométer vas­pályát számíthatunk (az eddig engedélyezett vas­utak kiépítése után mintegy 32 □ kilométerre egy kil.­vasút fogna esni) minthogy azok hossza 5364 kilomé, számittatik, melyek üzletét hat külön társaság viszi. Az összes nyers bevétel meghaladta a 82­ mot s kilométerként 15965 sróra becsültetik. Legterjedelmesebbek s legjö­vedelmezőbbek a felső olaszhoni társaság vasút­­jai, azok hossza 2476 kilom, s a kilométerkénti bruttó bevétel 46371 freot tett; a római társaság vasutjai 1352 kilom, bevételei pedig kilométer­ként 11424 frera számíttatnak; a délolaszhoni vasutak hossza már 1288, de a bevételek meg nem haladják a 8857 fokot;­a Calabria s­ziciliai vasutakat 208 kilométerre, s az azok kilomé­terkénti bevételét 7415 fkra becsülik; a Mon­­cenisi (Feli) vasút 27 kilométert s az azok közti bevétel 13739 fkot tett, végre"a Torino Ciric vas­úti társaság 13 kilom. vasúttal birt, melyek egyenként véve 12228 fkot jövedelmeztek. A hivatalos forgalmi kimutatások szerint a mult év­ben az olasz vasutak 16.248,653 személyt 3,483,950 tonna podgyász s egyéb terhet, 756,582 darab házi állatot, 4801 közönséges s 955 vasúti kocsit szálliotttak. Turin, dec. 16. M­e n n­y­e­­­­zött életbe léptetett évszabályok azonban mind­­ddig fentartatnak, mig Bukovinában a felügye­leti idő is lejárand és a­­szarvasmarhákkal való forgalom ott is teljesen fel fog szabadulni. — Az erdélyi lótenyésztési bi­­zottmány elnöke a közgazdasági mi­­nisteriumnak következő rendeletét teszi közzé : 1. Tiltassék meg minden egy évet meghaladott ménnek akár utczára, útra vagy legelőre való szabadon bocsátása érzékeny büntetés szabatván e rendszabály ellen vétett tulajdonosokra. 2. A községi mének, valamint egyeseknek is dij mel­lett fedező ménei csak az esetben legyenek e czélra használhatók, ha a lótenyésztési bizottság által arra alkalmasaknak ítéltetnek, szorosan megtiltatván az öröklő hibával biró vagy sza­bálytalan alkotásu és gyenge mének általi fe­deztetés. — Az észt. magyar monarchi­ának Angliával való kereske­delmi szerződése hosszas huzavona után végre megköttetett. A birodalmi tanács ál­tal a pótconventión tett módosításokat Anglia el­fogadta s e szerint a monarchia irányában oly állást fog elfoglalni, mint a német vámegyesü­­let. A szerződés ratificatióját és közzétételét most már mi sem ellenzi, s e végből a két angol kép­viselőt e napokban várják Bécsbe.­­ Azon rendszer, melyet Breszl p.miniszter és utána Lónay a sóra nézve életbe léptetett, a lehető legroszabbnak bizonyult; lega­lább ilyen nyilatkozatot tett az oszt. A pénzügymi­niszter közelebb a birodalmi tanácsban. Az ipar és marhasó mellőzése s a kősó árának csekély mérséklése csak azt idézte elő, hogy az emberi használatra szolgáló só fogyasz­tása legkevésbé sem növekedett, míg azt mező­­gazdasági és ipari czélokra használni, drágasá­gánál fogva majdnem lehetetlen. Nem marad tehát más hátra, minthogy ezen úgynevezett só­reform mielőbb mellőztessék. Bécsi lapok méltán megütköznek azon, hogy ezen világos tényállás­sal szemben az o. pénzü­gyminiszer a só bevételt a jövő évi budgetben 17 millióra előirányozta, holott az idei bevét 12—13 milliót is alig tesz. — A Temesvár -Lugos-Kara­n­­sebes-orsovai vasút előmunkálatai vég­leg befejeztettek s a pálya kiépítésére vonatko­zó engedély azonnal meg fog adatni, mihelyest egy részről az oszt. magyar kormány, másrész­ről a romániai kormány közt e tárgyban a szer­ződés megköttetett. — Az északnémetországi me­zőgazdák harmadik nagy gyű­lései. é. feb. 14-től 19-ig fog megtartatni Ber­niben. Az egybehivási program a a következő : A) Az állandó bizottság évi jelentése. B) Az el­nökség választása. C) Tanácskozás ezen kérdé­sek felett. I. Társulás ügy. II. Érdekképviselet. III. Hitelügy. IV. Biztosításügy- V. Pénzkérdés. VI. Útépitési rend. VII. Adókérdések. B) Állandó bizottság választása. A belépti jegyeket 5 tallér lefizetése mellet a congressusi irodánál kaphatni meg. A gyűlésen s a tárgyalásokban minden mezőgazda és a mezőgazdaságnak minden párto­lója részt vehet,a­ki belépti jegyet vált. Az állami és községi hatóságokat,valamint a congressushoz csatlakozó egyleteket felkérj­ük,hogy képviselőket küldjenek. A részletesebb programm a belépti jegyekkel osztatik szét jan. 15-ikétől fogva. Ál­landó tagok is e határidőtől fogva kapják meg a jegyeket. Azon tagok, kik a gyűlésen meg nem jelenhetnek, a kiadandó nyomtatványokat és a jelentést utólagosan megkapják. Berlin dec. 6. 1869. Az északnémetországi mezőgazdák bizott­sága. — A kassa-oderbergi vasút elsőbbségi kötvényeire e napokban folyt aláírás alkalmával a jegyzésre kitett 25000 db kötvény helyett 69000 db vagyis 13.941,400 frt névle­ges érték íratott alá, úgy, hogy mintegy 35 szá­zalékra kellene az aláírást redukálni. 1-től 5 dbig történt jegyzések nem szállíttatnak le­. Az első m. mezőgazdasági congress­us tárgyában sz. k. Temesvár városához intézett kérvényét Temes, Torontál és Krassó megyék több községeinek e város kép­viselő testülete f. hó 19-én tartott közgyűlésen tárgyalta, és határozatkép kimondá, miszerint azon esetben, ha a congressus létre­jő, a város azt teljes buzgalommal támogatni kész, s egy­úttal elhatároztatott, hogy az orsz. gazdagyűlés­­nek Temesvárra leendő egy behívás­a tárgyában szerkesztett emlékirat az országos m. gazdasági egyesülethez tétessék át azon kérelemmel, hogy az előmunkálatok megtételéről gondoskodnék. — A közgazdászatilag annyira fontos kisa­játítási ügy tárgyában sz.­lt. Debreczen vá­ros közgyűlése kérvényt intézett a képviselőház­hoz, mely igy hangzik : Városunk közönsége és velünk együtt az ország több oly nagyobb váro­sa, melynek kebelében az országos átalakulást követett kedvezőbb években úgy az ipar és ke­reskedelem körében, mint a társadalmi téren ör­vendetes mozgalom keletkezett, azon kellemet­len helyzetben van, hogy a közérdekű vállala­tok kivitelében az egyesek túlcsigázott követelé­sei s a magán­jog oltalma alá menekülő kapzsi­sága által gyakran gátoltatik; mert az átalános kisajátítási eseteket szabályozó 1868. évi LV. törvényczikk a szépészeti, egészségügyi és köz­oktatási érdekek védelmére ki nem terjeszkedik. Minthogy pedig az ország nagyobb városai szépészeti, kereskedelmi, egészségügyi és közok­tatási szükségleteinek kielégítése az államnak é­­pen úgy érdekében áll, mint a testvér főváros fej­lődése . Hazafias bizalommal felkérjük a mélyen tisztelt képviselő­házat, hogy a főváros érdeké­ben megalkotott 1868. évi LVI. törvényczikk érvényének a többi szabad királyi és más népe­sebb városokra leendő kiterjesztését törvénybe igtatni méltóztassék.­­ A m. törvényhozó testület elé hir szerint e következő négy vasút engedé­lyezéséről szóló javaslatok fognak előterjesztet­ni : 1. A dunadrávai vasút, mely a Duna jobb partjáról Bajától ágazik el és Batta­­szék, Dombóvár, Kaposváron keresztül a déli vasúthoz csatlakoznék Zákánynál; mértfölden­ként 29.000 frt bevétel volna garantirozandó. 2. A nyíregyház­a­ u­ngvári vonal, mely a tiszai vasúti hálózatot az északkeleti vas­úttal hozná egyenes kapcsolatba. Az állam e vo­nal építéséhez mértföldenként 100,000 frttal já­rulna , mi mellett azonban egy más módozat is combinatióba vétetett, hogy ugyanis mértfölden­­ként 23,000 frt garantíroztassék. 3. A K o m­ár r­o m­u­jháza-trencséni pálya en­gedélyezése. 4. Egyes helyi érdekű pá­lyadarabok, mint az Arad-Lökösh­áza-Szőreg kö­zötti, továbbá a vulkán-perjámosi, a bánrév-ná­­dasdi, ezeknél nem kamatgarantia, hanem adó­­mentesség vagy állami előnyök adatnának. Közgazdasági vegyes. — A vielicskai sóbányákban nyert és kivitelre szánt só Stummer K. és Flesch Alajos­nak adatott ki pályázat útján. — A marhavész Bukovinában Mame­­jesten, Zuriban, Zur­kán és Ludihoczán már egészen elenyészett. Az Erdély és Bukovina kö­­ szlet. Pest, dec 23. Gabnaüzletünkben már észre lehet venni az ünnepek közeledtét. A kínálat és vásárlási kedv rendkívül gyenge volt. A búza forgalma tehát igen korlátolt s az árjegyzés névleges.A hangulat határozottan lankadtabb el­adók engedményeket tettek. Más szemes élet csendes üzletü, változatlan árral.­­ Az értéktőzsde kissé kedvezőbb irányzat felé hajol, azonban igen kevés papírban történtek kötések: angol magy. bank 84—85 frton adatott el, hengermalom 870, m. Lloyd gőzhajózás 98—100 fton, salgó­tarjáni 1033/1 104 frton. Értékek közül a porosz pénztári u. 1.83 vétetett. Vidéki piaczok. (M. L.) Pozsony, dec. 21. Az esőszülte nagy sár okozta,hogy a mai hetivásáron semmi élénk­ség, semmi üzlet sem mutatkozott a gabnakeres­kedésben. E hetivásáron jelentékenyen kevesebb adatott el, mint ma egy hete eladatott, ugyanis: Búza 353 mérő 4 frt 26 krtól 5 frtig; rozs 147 mérő 2 frt 60-tól 3 frt 30-ig. Árpa 667 mérő 2 frt 40 krtól 3 frt 25 krig; zab 334 mérő 1 frt 92 krtól 2 frt 10 krig; kukoricza 148 mérő 2 ft 65 krtól 2 frt 70 krig. (I.) Kaposvár, dec. 21. Mind a gazdászat, mind a közlekedés terén gátol bennünket foly­tonosan az időjárás; ritka nap, hogy az eső nem esik s a sár innen onnan már nem lábunk, ha­­nem fejünk felett csap össze. Az utak sárten­­­gerben , a lapályos mezők viz alatt állnak ; a gazdaságban Inában fizeted a cselédet, eteted a barmokat, semmi külmunka nem megy, a­mi ez időszakban végeztetni szokott; olyan nagy hát­rány, mit kimondani alig lehet. Fuvarozás, te­herhordás fenakadva. Piaczainkon alig látni embert; nem is szállíthat, de ha szállítana is, alig akad középszerű ár mellett is vevőre; a gabnaforgalom igen csekély, habár sok készlet vár eladásra. A szép árpa eg­ydü­li áruezikk, mely mindig kész vevőre találna , ez pedig ke­vés van már, gazdáink nagy részben túladván rajta. Az árak igy álltak közelebbi hetivásá­rainkon : Búza 3 ft 60—4 ft 20 kr, rozs 2.ft 10— 20 kr, kukoricza 1 ft 40—90, hajdina 2 ft, zab 1 ft 50—60. Pécs, dec. 21. A tegnapi hetivásáron az élet ára igy állott: Búza 4 ft 10—55 kr, kétszeres 2 ft 65—85 kr, rozs 2 ft 40 -60 kr, árpa 2 ft 15—35 kr, zab 1 ft 70—75 kr, kukoricza 2 ft, hajdina 2 ft. A bécsi börze távirata dec. 22. 5% metalliques 59.85 Hitelint. részv. 254.40 Nemzeti kölcsön 70.15 London . . 128.75 1860­ kr sorsj. 96.10 Ezüst . . . 121.15 Bankrészvény 734.— Arany . . 5.83 Felelős szerk. s kiadó tulajd. JÓKAI MÓR. NYÍLT-TÉR. 221 1—3 Szombaton, 1869. dec. 25-én, a zeneművészek segély-egylete javára., nagyszerű sétány-ünnepély, hangversenynyel három zenekar által előadva. Mindkét teremben ünnepélyes zeneelőadás a cs. kir. József főherczeg gyalog­sorezred teljes zenekara Leibold K. karmester vezénylete alatt és Czesarevvitsch Sándor, orosz nagyhő s trónkövető gyalogsorezred­ kara Lan­da F. kar­mester ur­ah­tt, adják elő. A nagy étteremben Farkas Miska nemzeti zenekarával Győrből. A mű­sorozat a belépésnél ingyen szolgáltatik. Pénztárnyitás 4 órakor. Kezdete 5 órakor. 1 pá­holy 5 ft. 1 páholyülés 1 ft 20 kr. 1 karzat­szék 80 kr, belépti jegy 50 kr. A kiadott állandó­ jegyek ezen alkalommal nincsenek érvényben. A jótékony czél tekintetéből úgy a nevezett ezredek vezérei, mint is Farkas Miska az illető zenekaraikkal minden díj nélküli közreműködé­süket biztosították. Vasárnap, december 26 dikán Nagyszerű zene előadás. Az ócska ruhák rendkívüli felhalmozó­dottsága miatt csak igen olcsó árakon adatnak el ROTHBERGER JAKAB-nál, Pesten, régi német színházépület, 1 fő emelet, a „Magyar király“ hoz czimzett kávéház átel­­lenében. 2097 A pesti tőzsde és gabonacsarnok hivatalos árjegyzéke dec. 23. r a r m 6 n­y font­­nyi ár vám­mázsán kint font­nyi ár vám­­mázsánkint Értékpapír befsz. összeg, árfolyam Nemhivatalos rész. pénzb. j áruban Értékpapír . ^ Huy.n bánsági 83 4,10—4.25 84 4.36—4.45i <TÍ g 8& 4.55—4.65 86 4.75-4.85 Luiza-gőzmalora 160 125 126 tO o n 87 4.95—5.0•» 88 6.1 —5.20 Molnárok és pékek 200 160 165 „ tiHKHi 83 4.20—4.65 84 4.45—4.55 Szarvasi gőzmalom 200— — Ó­budai téglavető ....— — b n 85 4.60—4.70 86 4.80—4.90 Szegedi „ .... 1000— — Arad. ker. bank ....— — • » 87 5.-----5.10 88 5.15—5.20 Unio-malom.......................... 500 340 350 At­henaeum könyvny. . .a 55 45 n pesti 83 4.20—4.35 84 4.46—4.66 Victoria „ .... 500 202 205 Épitő-bank .....— — fl r. 85 4.6­­—4.70 86 4.80—4.90 Hengermalom .... 500 860 875 Hegyi vasút .....a — — n­yf 87 5.------5.10 88 5.15—5.20 I. budapesti gőzmalom 100 390 400 Hajóhitel II. kib........................ ..— — , fehérm. 83 4.20—4.35 84 4.45—4.65 Budai gyártelep ... 100 63 65 Debreczen­i keresk. bank .— — p n 85 4.60—4.70 86 4.80—4.90 Felső magyarorsz. József gőzm. 200— — Draseheféle téglagyár f. 33. 30 * Tt 87 5.-----6.10 88 6.15 — 5.20 Pannónia gőzmalom . 1000 530 510 Erzsébet gőzmalom . .— — a bicskai , SS 4.10 -4.25 84 4.35—4.40 I. magyar serfőzde . . . 600 665 675 Bodnár gyár ..... f.— — n­ői 85 4.55—4.65 86 4.75—4.80 Király serfőzde .... 200 117. 118. Flora gyertya és szappangyára 108 110 piaczi szokás Hajóhitel................................. 200 130 135. Gschwindtféle gyárH 150 155 Vtozs.... 80 3.------3.05 78/79 3.35—3.45 Sertés hizlaló .......................... 200— Üveggyár.................................— — árpa malátán. 72 2.40—2.70 68/70 2.95—3.30 Deutsch könyvnyomda 200— — Gödöllői takarékpénztár .A n­etetésre 72 2.26—2.35 66/68 2.80-2.90 Pesti p • • 500— — Nagyváradi ker. bank.— Zab .... 50 1.80—1.90 44/48 3.30—3.40 Pécsi briquette .... 200 Szálloda részvény-társulat. 70 65 Kukoricza mérő 2.20—2.26 82 2.35-2.40 I. magyar gőzhaj­ózsi . . . 200 74. 76. Hunnia viz­biztositó .a­­— Bab .... . . _ 85 __ __ Kereskedelmi épület . 210 440 445 J­elzálogbank.......................... Köles . . . 2.60—2.70 80 2.90—8.— Gyógyintézet.......................... 200— — Gyaratok­ fonalgyára 172 175 Képező káp. 75 7.50­ 7.75— 8.90—9.20 Pest-budai lánczhíd 525 660 665 Országos gőzhajózár­­a 55 60 m bálisávi 75 7.37 V, 8.67­­ .— Bőrgyár ...... 200— — Kukuricza keményitő-gyár f.— —­­ Magyar Lloyd .... 200 100. 101 Pannónia géptéglagyár . I. magyar gépgyár . . . 200 64 66 Pesti közúti vasút ... 101 102 i­­u. • Mátrai bux.......................... 61 8. 8.50 Győri keresk. bank Értékpapírh 3 r~­ Budapesti kézmniézet . 200— — Vonalozó intézet ....f Cöd­-féle pénzszekrény gyára 200 Pest- l.idai társaskocsi 200_ . __ Securitás................................. 410 415 Magyar vasúti köles. 120 frt. 104.75 106. Kő­olaj finomító .... 200— — Spiering-féle gyár ....p -- 1— Első magy. biztosit/) . . 315 59 600 Gyógysz. vegy. .... 200— — Sz.-endrei takarékpénztár— — ilaza életbiztosító . 150 120 122 Rimamurányi bánya . 4400— Kőszénbánya-társaság .a — — Pannónia v. biztosító . 210 208 212 Salgó-tarjányi „ ... 100 103.75 104.25Temesvári közúti vasút r. -- . --. Pesti biztosító. • • . 300— — Pest-fiumei hajóép. 200 90 96 Magyar belga gépgyára — -- * Unió „• . 300 235 238 Soda és vegygyár .... 100— — Vaggon­gyár .....a — — Nemzeti „• . 80— — Spodiumgyár ..... 200— — Bécs-pesti hajóvontatóa — — I­des-barcsi vasút . • $ • 200 177 179 I. magy. szeszfinomitó 500 300 310 Bécsi tramway .... 137.75 138.25 Pesti közúti vasút . • . 200 361 363 Újpesti szeszfinomitó . 500 320 340 Gyapjú mosó-gyár ...._ — fcudv „n 200 160 166 Alagút . .......................... 100 101. 102. Gyufagyár ....— — Alföld-fiumei vasút * . • 200 172 173. Magyar svájczi gyár . 200 110 112 Hunnia.................................a 60 40 Északkeleti vasút . 200 161 162. Zarzetzki gyuárugyár . 200 ___ Magy. keleti vasút . • 1 80 90 90.5 Szent­endrei téglavető . . 200_ __ Angol magyarbank. L.8 84.50 85. 61/. •/„ m. földhit. zálogl. .— 90.60 91. Bánáti ker. és iparbank . .— — — 6°/, mn. járadékjegy— — __V­izái ! á S. Magy. ált. hitelbank 80 77.60 78,506°/# m. keresk. záloglev. ._ 89.60 90. Franczia magyar bank . . 8.60 4175 45. Lánczhid els. kötvény.— 91. 91.60 December­ felett időjárás Pozsonyi ker. bank . . , 100— •­­Borsodmiskolczi gő­zm.el. kötv.— 23 Pesten 9' 10" esős Posti népbank • • 30 28 29. Losonczi posztó-gyár első kötv. 100­­­„ Pozsonyban . . 11' 10' felb­s Budai ker. bank • • 200 200 202. Budapesti malom első kötv. 150 133 130 „ Máramaros-Sziget 2' 9"» Pesti 600 640 650 „ Szathmáron . 7' 6 Pesti iparbank• 200 365 370„ Tokajban 161 6 budai takarékpénztár . 411— — Értékek én vélték. „ Szolnokon 18' 5'n Budai ._ — „ Szegeden . . . 18 10' felhős szel. Pesti . bt2600 2526 Cs. arany . . ... 5 83— 6.84-22 Aradon . . 0'V s­áraz Bud­apestifővárosi t. p. 100 108 110 Napoleond’or . 9.86 — 1 87-„ Nagybecskereken .. 7" felhős Pest-tíióz­árosi takarékpénzt. 30 26 26 60Osztr. ezüst ... , 121.50 122 — „ BezdánbanG G*n Ui-pesti tvároakpénztár . 10 32 34 Porosz pénztári jegy . 1.82 3/1­­ .83*/, „ Verbászon5 2* 1» Arpád-gozinalIU 600 315 325 Augsburg 100 d. n. frt 1­2 76 03.— 21 Orsová 12' 3" esős traili „ 500_ — Frankfurt 100 d. n. frt ?03.— (03.50 22 Eszéken 3' 8" ködös Blumféle „ 500 210 220 Hamburg 100 m b 91.­91 50 21 Sziszeken 19' 9‘ esős r?ont*oMVa ,, : 50l­ 365 375 Paris 100 Trank ... , [ 19.10 49.30 , Mitroviczon . 15' 0" száraz B / a,mi mi .tolti k'’■r malom *0';— — Bukarest iOu .dák­­uasztoi i „ Zimonyban 10 9' ködös Kli­kK­­ozitivUoi*, « » VO, 3.0 380 HzV , , , , 1-

Next