A Hon, 1869. december (7. évfolyam, 277-301. szám)
1869-12-01 / 277. szám
Melléklet a HON 271. számában állásnak megfelelőnek és ezt hosszabb beszédben parkodik, a ház türelmetlensége közt, bizonyítani, míg végül Justh javaslata mellett nyilatkozik. Elnök felkéri a házat, akarja-e a tárgyalást folytatni. (Nagy zaj. Fölkiáltások: Most! holnap! Ma! Elnök csenget. Szűnni nem akaró zaj)Ghyczy K. figyelmezteti a házat határozatára, hogy az ülés csak kettőig tartandó azon tekintetből, mikép a bizottságok is munkálkodhassanak. (Felkiáltások jobbról: Még nincs két óra. Újabb zaj.) Több képviselő kíván szólani,de elnök felszólítja a jegyző által a szólásra feljegyzettek elsejét: Nyáry Pált. Újabb zaj. Zsedényi fölkéri tétetni e kérdést: folytatni kivánja-e a ház a tanácskozást vagy nem ? Elnök fölteszi és a többség az elhalasztás mellett nyilatkozik. Ülés vége 1 óra 55 perc. A pesti iskolák kérdése: 1. Nyílt levél Jókai Mórhoz. Tisztelt barátom! Vártam egypár napot, mig csillapul a szenvedély, melyet a szűkkeblüség költött ellenünk, s mig a rajongók felhevült vére szabályszerű működését ismét visszanyeri. Ha utamon a forgószél felkavarja a port, bevárom mig tovabamlik az, és mgőrizve a magam tisztaságát, megyek tovább. A múlt napokban volt alkalmam bámulni azt a találékonyságot, melyet az ellenséges indulat kifejteni képes akkor, midőn valamely jogosult törekvést érvekkel le nem győzhet, és ennélfogva ferdítésekhez, rágalmakhoz folyamodik. Természetesnek fogod találni, hogy az ellenséges támadások ezen nemeit figyelembe nem veszem. Más részről azonban lehetetlen megtagadnod becses lapodban annyi tért, amennyi szükséges arra, hogy a fenforgó kérdést azok előtt, akik gondolkozni akarnak, teljes világosságba helyezzem és működésemet azon téren, amelyre léptem, röviden megjelöljem. Pest város iskolái, a most múlt nyár végéig, mind katholikus iskolák voltak. A város e mellett a más felekezetek nyilvános iskoláit is évenként tetemes pénzsegélyben részeltette. A legújabb népoktatási törvény kihirdetése után a város képviselő testülete a katholikus iskolákat mind közösekül nyilvánította; a nem katholikus felekezetek azonban saját felekezeti iskoláikat fentartották; nemcsak, hanem azokat szaporítják. Lapod is pár nap előtt örömmel jelenti, hogy a német reformált egyház lipótvárosi új iskoláját nagy ünnepélylyel szentelték fel. Ez a tényállás. Megvallom, ha fővárosi népiskoláinknak közösekké változtatása a városi képviselet által a külömböző felekezetű pesti hitközségek meghallgatása mellett akkér hajtatott volna végre, hogy valamennyi felekezet népiskolái egyesíttetnek a közös népiskolákban, akkor talán azon hitfelekezet megnyugvása is eszközölhető lett volna, amely felekezet a város lakosságának nagyobb felét teszi. Hanem a mi iskoláinkat közösekké változtatni úgy, hogy a sokkal kisebb felekezetek megtartsák a maguk felekezeti iskoláit: ez annyi volt, mint gúnyt űzni a lakosság nagyobb felének vallásos érdekeiből, annyi volt, mint ennek méltó indignatióját provokálni s önvédelemre kelteni. Az önvédelemnek egészen jogosult eszközéhez kívántunk nyúlni. A közösekké nyilvánított iskolák visszafoglalására nem gondolva, állítsunk mi is felekezeti iskolákat, és versenyezzünk e téren a közjóra, a közös iskolákkal úgy mint más felekezetek iskoláival. Ez volt a vezéreszmei cselekvésre ösztönzött az is, hogy a fővárosi népiskolák hanyatlása, mióta közösekké tétettek, megdöbbentő, miáltal a katholikus szülők azon erkölcsi kényszer alá hajtatnak, hogy a közös iskolák helyett más felekezetek iskoláiba küldjék gyermekeiket. A kérdést megvizsgáltuk, a dolgot megfontoltuk, és azon eredményre kellett jönnünk, hogy akár a haladás és felvilágosodás nagy érdekeit vesszük mérlegbe, akár a magyar nemzeti politika végdiadalának feltételeire legyünk tekintettel: a felekezeti iskolák ellen érveket találni lehetetlen. Mellettük azonban lehet igen sokat. Természetes, hogy midőn felekezeti iskolákról szólok, ez alatt nem a felekezeti vakbuzgóság növényházait értem, hanem értek az állam és a papság mindenhatóságától egyaránt független és a kor igényeinek legmagasabb színvonalára emelt oly népiskolákat, melyek fölött egészen a szülők társadalma, az egyház világi híveinek egyeteme rendelkezzék, és amelyek így nálunk a katholicismusnak szabadelvű miveltséggeli körülövedzésére vezessenek. És e részben én egy alkalommal már — a katholikus autonómia kérdéséről szóló röpiratomban — oly világosan, annyira minden kétértelműség nélkül mondottam el nézeteimet, hogy nekem az ellenkező intenziót tulajdonítani nem áll jogában senkinek. Ily egészen jogosult, és teljesen indokolt intenció mellett okvetlenül módot kellett nyújtani hitsorsosainknak a fővárosban, hogy tanácskozzanak és határozzanak a teendők iránt. Ez az illetéktelen beavatkozások miatt egyelőre lehetetlenné vált. De rendíthetlenül meg vagyok győződve, hogy törekvésünket, melynek jogosultsága a törvényben úgymint a jogegyenlőségnek és az igazságnak erkölcsi rendében egyaránt meg van írva, erőszakoskodással elnyomni nem lehet. Ezeket akartam elmondani, hogy értse a ki érteni akarja álláspontomat. Hogy utam, amelyen járok, helyes út, oly mélyen meg vagyok győződve, miszerint arról engem semmi gyanúsítás, semmi demonstratió leterelni nem fog. Lapodban törekvésem eléggé meg volt támadva arra, hogy álláspontom igazolásául meghallgattatást kívánhassak. Reményiem tehát, soraimnak helyet adandasz lapod hasábjain. Pest november 29. 1869. Igaz barátod Szilágyi Virgil. 2. Közöltem e nyilatkozatot félbeszakító megjegyzések nélkül; végül megteszem rá észrevételeimet. Soha semmi kifogásom nem volt az ellen, hogy a római katholikus polgártársak, ha és ahol szükségét látják, saját katholikus felekezeti kólákat felállítsanak, fentartsanak ; ehhez nekik is ép oly nagyságuk van, mint minden más felekezetnek. Megnyugtat Szilágyi Virgil képviselőtársamnak azon nyilatkozata, hogy az általa indított mozgalomnak nem az a czélja, hogy a már közösöknek nyilvánított iskolákat visszafoglaltassa, hanem hogy uj kath. iskolákat alapítson, s ezeket is az állam és papság mindenhatóságától egyaránt független intézetekké, szabadelvű alapokon óhajtja felállítani. Ez becsületes törekvés. De kénytelen vagyok kinyilatkoztatni, hogy ezen mostani nyilatkozata, s ama népgyűléseket összehívó proclamatiója között, roppant nagy haladást találok. Ez versenyre, amaz gyűlölködésre szólít. Valamint az eszközt is tévesztettnek találom, melyet ily magas czél elérésére először választott, a népgyűlés szenvedélyeit híva fel mozderő gyanánt. Ha utólagosan rátér azon eszközre, mely ily közművelődési czélnak megfelelni képes; nem hogy ellenzésünkkel, de üdvözlésünkkel fog találkozni. Azt azonban ne vegye rész néven, ha szándékainak tisztaságát kétségbe nem vonva, eljárása bármely phasisában oly jelenségeket látunk, a mik kitűzött magasztos jelszavának : „a nevelésügy kormányi és papi hatalom alóli emancipatiójának“ ellenkezőjével döbbentik meg a szemlélőt; erre elég jókor figyelmeztetjük, nehogy e figyelmeztetést a közvélemény nyersebb orgánumai teljesítsék. Katholikus iskolákat alapítani nem hiba, de a protestánsok és izraeliták ellen kőszült utczai nép előtt izgató, beszédeket tartani, az már nagy hiba. Ne tegye azt, s aztán különböző hitvallás szerint bár, de egy czél felé nyugodt lélekkel haladhatunk. Jókai Mór: A népszámlálás foganatosításához Buda-Pesten. A népszámlálásnak Budapesten minél tökéletesebb végrehajtása czéljából, a testvér-fővárosok népszámláló bizottságai f. hó 27-én együttes értekezletet tartottak az akadémia egyik teremében, mely alkalommal a népszámlálás kezelésével megbízott m. kir. statistikai hivatal vezetője, Keleti Károly osztálytanácsos, a magyar kormány által létesítendő első népszámlálás természetét jellemezvén kiemeli, hogy az a más országokban merített tapasztalatok felhasználásával nyerte azon alakot, mely a népszámlálási tervezet és utasításban lelte kifejezését. Kiemeli, hogy annak fő jelleme abban rejlk, miszerint azt a népesség nagy részben, idesen pedig itt a testvér fővárosokban maga viszi keresztül. A mai értekezletet illetőleg megjegyzi, hogy az oly czélból hivatott össze, hogy azon kérdések felett, melyek a számlálásnak legnehezebb pontjait képezik, az egybegyűlt bizottsági tagok közreműködésével megosztassanak, s azokra nézve oly elvi megállapodások hozassanak létre, melyek a gyakorlati kivitelkor irányadókul szolgálván, az egymástól eltérő eljárást meghiúsítsák. Mielőtt azonban e kérdésekre át lehetne térni, a népszámlálásügy eddigi állásának ismerete szükséges, s ezért felkéri a jelenlevő bizottsági elnököket, hogy a számlálási élőmunkáinak mindenlétéről felvilágosítást adni szíveskedjenek. Ezen felszóllítás folytán Hunfalvy János Buda főváros népszámláló bizottság elnöke a Buda városában tett intézkedésekről és a számlálási ügynek mibenlétéről tesz jelentést, előadván , hogy a népszámlálási tervezet értelmében, a számláláshoz szükséges előintézkedések azonnal megtétettek, mihelyt a városi közgyűlés a bizottságot megválasztotta. Eleinte nehézségek merültek ugyan fel, de most végtére az előkészületek be vannak fejezve. Az előmunkálatok eredményei a következők : A várban, mely a legkisebb városrész, s melyben az intelligentia aránylag legnagyobb volt az előkészítési munkálat a legcsekélyebb, s ezen városrésznek, s lakóinak csoportokra osztása, az utasítás ide vágó szakaszainak leginkább megfelelő, sőt mondhatni tökéletes, minthogy 4-5 ház vézetett egy csoportba, s az ezekben számlálandó lakók száma nem haladja meg a 600 at. Minden csoport számára pedig külön és pedig ingyenes ügynök találkozott. A bizottsági tagok száma 7, kik az összes 37 csoportot maguk közt a leható legarányosabban osztották fel. A többi városrészben az utasítás idevonatkozó szakaszaihoz oly szigorúan ragaszkodni nem lehetett. Nehezítette tekintetben a munkát ezen városrészek geográfiai fekvése,azoknak nagyobb kiterjedése, és részben azon tény, hogy elég ügynököt nem lehetett találni, kik azon értelemmel, de egyszersmind azon hazafias érzületet is bírtak volna, melyet egyrészt a munka neme maga, másrészt azon körülmény is megkövetel, miszerint a számlálás a lehető legcsekélyebb költséggel vitessék keresztül. E napig azonban annyira haladt az ügy, miszerint, mind a Vizi és Krisztina városrészekben, mind az Országúton és Tabánban a csoportok meg vannak állapítva, s ügynökök is találkoztak e városrészekre nézve. Csekély kivétellel 11 ház számíttatott e városrészekben egy csoportba, s a lakók száma 4—500 meg nem haladja. Itt is a bizottsági tagok arányosan osztották fel egymás közt a csoportokat és számláló ügynököket nagy részben elemi tanítók, részben állami tisztviselők fognak működni. Egyetlen városrész ahol a számlálási előintézkedések még végképen be nincsenek fejezve, a Buda-Újlak nevezetű, melyre nézve a bizottsági tagok közül sokan vonakodtak a nekik szánt tisztet elfogadni. Mint azonban szóló a mai napon értesült, ezen városrészben sem lesz fennakadás. Ennyi mondható a Buda városát illető népszámlálási előkészületekről. Ezután Steiger Gyula a Pest főváros népszámláló bizottsági elnök emelvén szót, a népszámlálási előmunkálatok végeredményét Pest városira nézve a következőkben vonja össze. Mindenek előtt kiemeli, hogy Pesten mások a viszonyok mint Budán, s a számlálási előmunkálatok keresztülvitelénél tekintetbe kellett venni azon tényt, miszerint Pesten a népesség az utolsó számlálás óta igen jelentékenyen szaporodott. E szaporodást ugyan szám szerint kifejezni Pesten senki sem volna képes, de a forgalom nagyságából, az ipar és kereskedés felvirágozásából és úgy következtethető az, mint a magánéletben tapasztalt tényekből is. Ezért tehát a központban a számlálási csoportokat s az e csoportokban foglalandó házak és lelkek számát eleve megállapítani téves adatok elkerülésével nem igen volt lehetséges, és azért minden városrészt, mint független számlálási területet tekintvén, arra nézve egy elnök neveztetett ki, aki az alatta álló bizottsági tagokkal egyetemben intézkedik,úgy az általa jól ismert házaknak csoportokba való foglalásáról, mint az alkalmazandó ügynökökről is, s ki ezen intézkedéseiről a város közönségének felelős. Ezen okoknál fogva nem tehet jelentést szóló az ügynökök számáról, kiknek kinevezése az egyes bizottsági tagokra ruháztatott a közgyűlés által. Mindazonáltal a közgyűlés azon feltételt szabta, hogy nov. hó 30-ig a bizottsági tagok jelenteni tartozzanak : léteznek-e elégséges számú ügynökök vagy sem , mely utóbbi esetben a hatóság azoknak alkalmazása iránt intézkedni fog, de ezen esetben is biztosíttatik az egyes bizottsági tagok választási joga. A mint elnök magán utón értesült, a Lipótvárost és az úgynevezett külvidéket kivéve, valamennyi többi városrészben az ügynökök meg vannak választva, és semmi fennakadás a számlálásra nézve nem lesz. A Lipótvárosban a mai ülés végeredményét akarják az illető elnökök bevárni arra nézve, hogy a csoportokat végleg megállapítsák. Az úgynevezett külvidéken azonban, ahol télen át aránylag csekély számú népesség lakik ugyan, a számlálási előmunkálatok azonban az által nehezíttetnek, hogy itt nem találtatnak elég írni és olvasni tudó egyének, kik mint számláló ügynökök alkalmaztathatnának, elnök még eddig határozott adatokat fel nem sorolhat, mindazonáltal ezen városrészre is megtette intézkedéseit, s biztosítja a jelenlevőket, hogy ezen városrészben is nehézség nem fog fenforogni. (Folytatjuk.) A „Hon“ stlagánsürgönyei. CORFU, nov. 30. A magyar király ő felsége jó egészségben ma ide érkezett. PARIS, nov. 30. A kamara mai ülésében Favre Gyula a következő tárgyakban terjesztett elő interpellatio iránti kívánalmat : A kamara elnapolása; a megyefőnököknek a választásoknál való beavatkozása; a Párisban júniusban végbe ment zavargások és a Loire és Aveyron melleti kőszénbányákban a zavargásoknak véres elnyomása tárgyában. Végül egy törvényjavaslatot terjesztett elő az alkotmányozó hatalom szakadékának kizárólag a kamarához utalása végett. A belügyminiszter azt kívánta, hogy ez utóbbi törvényjavaslat, mint alkotmányellenes, az előleges tárgyalásban ejtessék el. Ollivier azt kívánja, hogy a régi ügyrend tartassák érvényben mindaddig, míg a kamara megalakul. Végül elhatároztatott, hogy a kamara a bureault megválasztása iránt szabadja meg az interpellare időpontot. Raspsil, vagy zaj közt, azon indítványt teszi, hogy a miniszter helyeztessék vád alá a miatt, mivel gyilkossági tények elkövetésére szolgáltatott okot. BUKAREST, nov. 30. A miniszterek közt fenforgott nézetkülönbségek a fejedelem közbevegyülése folytán ki vannak egyenlítve. PARIS, nov. 30. A többségi pártnak Ollivier elnöklete alatt ma tartott gyülekezetében igy nyilatkozott Ollivier: Hogy a szabadságot megmenthessük, az elvek és személyekre való tekintettel a terjedelmes békülékenység útjára kell lépnünk. PARIS, nov. 30. Mint a „Gaulois” jelenti, Latour d‘Auvergne miniszter lemondása elfogadtatott. MADRID, nov. 30. A flórenczi spanyol követ jelenti a kiálynak, hogy megkisérlendi, a genuai herczegnőt, fia jelöltségének elfogadására rábírni. BOLOGNA, nov. 30. Gr. Beust ma ide érkezett és tovább utazott Flórencz felé. BÉCS, nov. 30. (Esti zárlat.) Hírekérv. 244.25 Éj sz. vasút. 2090.. Államvasút 378.2. 1880-ik sorsj. 95.30. 1864-ki sors. 119.—. Napoleondor 9.98 ‘A. Adómentes kölcsön —. Lombardi 248.75 Magyar hitel rész?. 79.— Fr. József v. —. Pécsi 7. — Anglo-Hungarian — Alföldi?. —. Zálogkötes.—. Tramway 134.50 Anglo-ausztr. 265.— Qaliezaiai vasút. 243.25. Franko bank 96.25. FRANKFURT, nov. 30. Váltóárfolyam 95—. 1859-ki E. metal. —.—. Uj ezüst kölcsön—.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metaliques —.—. Uj adómentes—. Amerikai 1882-ig 90 50. Osztr. hitelrészv. 229,25. Osztr. állambankrészv. 3591/4. 1854-diki sorsj. 71T/4. 1860-ki 77 V2. 1864-ki 113 V2 . Osztr. bankrészv. 685. Lombardi v. 236/4. Galicziai 231/4. Járadék 483/1- BERLIN, nov. 30. Cseh nyug. vasút 905/8.Galicziai v. 995. Allamv. 2045/8. Önkénytes köles. 135 Vs. Metall. 485/8. Nemzeti kölcsön 56V4. Hitelsors. 87. 1860-iki sorsj. 771/2. 1864 ki sors. 65^2. Ezüst kölesön —. Hitelrészv. 132v2. Bécs 805/8. Gyenge az üzlet. STETTIN, nov. 30. Búza lanyha, nov. 61, táv. 62vs. Rozs gyengén kél; nov. 45 V4, táv 43 V 4. Olaj sem kelendő ; nov. 12%, táv. 12 V8 Szesz csendes; nov. 147/24, táv. 142/3. Az idő borús. BOROSZLÓ, nov. 30. Búza 80, rozs 56, zab 33, szesz nov. 1319/24, dec. 1312, táv. 14/4. LONDON, nov. 29. Az angol búza jól áll; az amerikai egy schillinggel emelkedett; zab hat pennyvel esett; árpa és kukoricza ingadozók. ANTWERP, nov. 29. A petroleum jól tartja magát, ára helyben 59 frank. KÜLFÖLD, Francziaország. A 116 tanácskozást tartott. De már szakadás van köztük. Az erősebb rész Emile Ollivierhoz csatlakozik, a kisebb rész Latour Dumoulinhoz, s ez hajlandó a baloldal manifestumát elfogadni. A tanácskozás elnökévé Napoleon Daru választatott, s elhatároztatott , hogy : „a kamara azon tagjai, kik az interpellate elveihez csatlakoznak, felkéretnek a közelebbi gyűlésen megjelenni.“ Ezt hosszas vita előzte meg. Segris nyitá meg a vitát javasolván,hogy a többség azon tagjait is meg kell hívni, kik a 116 interpellate át nem írták alá, mert a 116 elég erős arra, hogy jobboldali társaiknak kezet nyújtson és együtt aztán kölcsönös engedmények alapján egy közös programmot kell kiállítani. Josseau osztja e nézetet és javasolja, hogy az új pártképzés alapjául a 116 interpellatiója szolgáljon. Ollivier: Többé nem a 116 interpellatiójának alapján kell az egyesülést előkészíteni, mert ez interpellatiónak már és pedig nagyon kedvező módon, a senatus consultum eleget tett. Sőt a senatus consultum több pontban még a 116 interpellatión is túlmegy, midőn pl. a parlamenti initiativát behozza, s így ez kell,hogy a jövő pártképzés alapját képezze. Bármit mondjanak is, a császárság összeegyeztethető a szabadsággal, és a szabadelvűek jó lelkiismerettel csoportosulhatnak az ily szabadelvű irányban megváltoztatott alkotmány körül. Ez értelemben egy lehető kíméletes hangon formulázott felhívást javasol a különböző párttöredékekhez. „Mi csak azokat hívjuk — mondja Ollivier kik elveinkhez csatlakoznak,s akkor nincs mitől tartanunk.Csak jól ki kell fejtenünk elveinketMi gyakran formuláztuk azokat : Nem kell forradalom, hanem szabadság ! E kettő elválaszthatatlan, szoros függésben vannak egymással, mert a szabadság az egyetlen út a forradalom megakadályozására. Azok, kik a haladást forradalom nélkül nem képzelhetik vagy, kik a mostani kormány fenntartását nem képzelik dictatura nélkül azok híven nem csatlakozhatnak a 116-hoz.“ Nem kell a ministériumot felforgatni, hanem a felelősséget behozva helyettesíteni, csak ha megalakult a többség, akkor lehet miniszerváltozás, mert ha máskép járnak el, okvetlenül a kamara feloszlatás következik be, márpedig ez most forradalmi intézkedés lenne, izgatottságban tartaná a kedélyeket, megakadályozná a bizalom származását és folytatná a stagnatiót. Beszédét így végzi Ollivier : „Verekedtünk, meg vagyunk sebesülve, felejtsünk, hogy megalkossuk a nagy alkotmányos szabadelvű pártot, mely jobb felől visszatartja a reactiót és balfelöl feltartóztatja a forradalmat.“ Keller úgy vélekedik, hogy elég volt már a frázis, határozott programmal kell fellépni, miszerint a világ tudja mit akar a 116. Dalmat is ebben a véleményben van. Latour Dumoulin élesen kel ki a kamara pártjainak meghívása ellen, a 116 maradjon a mi volt, különben elveszti a zászlót A többségben mégis lesz véleménykülönbség, mely az első alkalommal ki fog törni. Mindazonáltal elhatároztatik, hogy hírlapilag minden követ hivassák meg. E tanácskozást sokan (köztök Ollivier) vasárnap akarták megtartani, mások szombaton, Dalmata mellett van,hogy a trónbeszédet be kell várni. Hosszú vita után Lebon indítványát, hogy vasárnap tartsanak gyűlést, 27 szóval 21 ellen elfogadják. A párt két árnyalata közti szakadás leginkább kitűnt, midőn Vendre ismétlő, hogy maradjanak meg a császár iránti hűségben és az alkotmányosság terét ne hagyják el. Cochery elkiáltja: „Nem, mi még az alkotmány módosítás jogát is meg akarjuk szerezni.“ „Tehát a jövő gyűlésből alkotmányozót akarnak csinálni?“ kiáltják több felől. „Bizonyára!“ — felelé Cochery. A 21 elhatározó, hogy külön gyűl egybe és külön programmot ad. Csakugyan közülök 19 összegyűlt, köztök Keller, Latour- Dumoulin, Cochery, Dalmat, Lefèvre Portalis és elhatározták, hogy az ülés megnyitása után azonnal a minisztériumot egy interpellátióban kérdőre vonják a kamara megnyitás elhalasztása miatt. Tehát a 27 a mellett van, hogy igyekezzenek előbb többséget alakítani, s azután buktassák a minisztériumot — ezért van a vasárnapi tanácskozás: élükön áll Ollivier, a 21 interpellatóval már az első ülésben buktatni akarja a minisztériumot, élükön van: Latour Dumoulin. Napoleon trónbeszéde így hangzik: Senator és követ uraim ! Nem könnyű Francziaországba a szabadság szabályos és békés használatát behozni. Néhány hó óta a társadalom a felforgató szenvedélyektől fenyegetve és a szabadság a sajtó és közgyűlések kihágásai által veszélyeztetve látszott. Mindenki kérdé, hogy mennyire fog a kormány hosszú türelme tartani. De az egészséges közérzület már ellenállott a büntetésre méltó túlzásoknak. Az erőtelen támadások csak arra szolgáltak, hogy a nemzet szavazata által épített épület szilárdságát bizonyítsák be. Azon bizonytalanság és nyugtalanság, mely a kedélyekben van, nem kell,hogy soká tartson és a dolgok állása inkább, mint valaha szabadelvűséget és határozottságot követel. Nyíltan kell beszélni és érthetően kell kimondani, mi az ország akaratja. Francziaország szabadságot akar, de renddel. Én kezeskedem a rendről. Segítsenek uraim, hogy mentsük meg a szabadságot. Hogy e czért elérjük, maradjunk egyenlő távolságban a reactiótól és a forradalmi theóriáktól ; maradjunk azok között, kik mindent változtatás nélkül akarnak fentartani, és azok közt, kik mindent felforgatni igyekeznek. Midőn én a múlt septemberi senatus consultumot, mint a megelőző reformok és június 28-án az államminiszer által nevemben tett nyilatkozat logikai következményét előterjesztem, határozottan a kibékülés és haladás új korszakát akarom megnyitni. Önök is, midőn engem ez ösvényen támogatni akartak, a múltat nem akarták megtagadni, sem a kormányt lefegyverezni, sem a császárságot megrázni. A mi feladatunk most abban áll, hogy azon elveket, melyek felállíttattak , alkalmazzuk behozva azokat a törvényekbe és közéletbe. Azon rendszabályok,melyeket a miniszterek önök helybenhagyása alá fognak terjeszteni, mindnyájan szabadelvű jelleműek. Ha önök elfogadják, a következő javítások fognak megtörténni. A malrek a municipális tanácsokban fognak választatni, kivéve a törvényekben megszabott kivételeket. Lyonban, valamint Páris külvárosaiban, e municipális tanácsok általános szavazás útján fognak alakíttatni. Párisban, hol a város érdekei egész Francziaországéval összefüggnek, a municipális tanácsot a törvényhozó test választja, mely máris fel van ruházva azon joggal, hogy a főváros rendkívüli budgetjét szabályozza. Cantoni tanácsok fognak felállíttatni, főleg azért, hogy a községi tanácsokat egyesítsék és azokat vezessék. A főtanácsok (departementi) új előjogokat fognak nyerni. Maguk a gyarmatok is részesülni fognak a decentralizáló mozgalomban. Végre egy azon kört szélesítő törvény fog előterjesztetni, amelyben az általános szavazatjog mozog, meghatározván azon közhivatalokat, melyek a követi állással összeegyeztethetők. E közigazgatási és politikai jellemű reformokhoz, a népre nézve közvetlen érdekkel bíró törvényhozási rendszabályok fognak járulni. Az elemi oktatás ingyenességének gyors fejlődése, az igazságügyi költségek kevesbítese, az örökségek lajstromzási költségeinél levő hadipótlékkal való felhagyás, az államkincstár ügynökei özreműködése által könnyített és a paraszt népességhez közelebb levő takarékpénztárak hozzáférhetése, a gyermekek munkájának a kézműiparban való humánusabb szabályozása, a kisebb fizetések emelése és más fontos kérdések, melyek megoldása még nincs kész —vétettek tárgyalás alá. A földmivelésre kiküldött enquele bevégződött és abból hasznos javaslatok fognak létezni, mihelyt a felsőbb bizottmány megtette előterjesztését. Egy más enquele kezdődött az ochoik (városi adók) kérdésében. Egy vámtörvényjavaslattal is fognak foglalkozni, mely az általános tarifát újjá alakítja, mely ellen komoly támadás nem történt. Ami azon tarifákat illeti , melyek bizonyos iparágak részéről élénk reclamaciókat idéztek elő, a kormány nem fog javaslatokat előterjeszteni mindaddig, míg azon felvilágosításokkal el nem látta magát, melyek az önök tanácskozásainak felvilágosítására alkalmasak. A császárság állapotáról szóló expozé megnyugtató eredményt mutat fel. Az üzletek nem akadtak fel és a közvetett bevételek, melyek természetszerű növekedése a bizalom és jóllét növekedésének jele, a múlt évnél 30 millióval adtak többet. A folyó budgetek jelentékeny fölöslegeket mutatnak és az 1871-iki budget megengedendi, hogy több szolgálati ág javíttasssék és a közmunkák megfelelő módon javadalmaztassanak. De nem elég reformokat javasolni, a pénzügyekben megtakarításokat eszközölni és jó közigazgatást hozni be, szükséges még, hogy a közhatalmak a kormánynyal egyetértésben nyílt és szilárd magatartás által bizonyítsák be, hogy minél inkább szélesítjük a szabadelvű pályát, annál inkább el vagyunk határozva, a társadalom érdekeit és alkotmányelveit minden erőszakoskodással szemben fenntartani. Egy kormánynak, mely a nemzet akarat jogszerű kifejezése, kötelessége és hatalma van arra, hogy az alkotmánynak tiszteletet szerezzen, mert erre joga és ereje van. Ha tekintetem belülről a határokon kívül emelem, szerencsét kívánok magamnak, hogy az idegen hatalmak velünk barátságos viszonyban vannak. Az uralkodók és népek békét akarnak és a civilisatio haladásaival foglalkoznak. Bármily vádakkal illessék is korunkat,mégis büszkék lehetünk arra. Az uj világ elnyomja a rabszolgaságot, Oroszország felszabadítja jobbágyait, Anglia igazságot szolgáltat Izlandnak, a földközi tenger medenczéje vissza látszik emlékezni régi fényére, s a minden kath. püspökök római gyülekezetétől csak a bölcseség és engesztelődés művét várhatjuk. A tudomány vívmányai a nemzeteket közelebb hozzák egymáshoz. Amerika összeköti a csendes tengert az atlantival egy ezer mértföldre terjedő vasút által. Mindenütt egyesül a tőke és értelmiség , villanyösszeköttetések által a földteke legtávolabb pontjait összekötni egymással. Franczia és Olaszország az alpesi alaguton keresztül nyújtanának egymásnak kezet. A közép- és vöröstenger vize máris elegyül .a suezi csatornában. Egész Európa képviseltette magát Egyptokban ez óriási állalat fölszentelésénél, s ha mai nap a császárné a kamara megnyitásánál nincs jelen, az onnan van, mert azt kívántam, hogy ő egy oly országban, hol egykor a mi fegyvereink dicsőséget arattak, jelenléte által fejezze ki Francziaország rokonszenvét egy oly mn iránt, mely létesülését egy franczia kitartásának és lángeszének köszönheti. Uraim! Önök a rendkívüli ülésszaknak a senatus congulium előterjesztése által félbeszakasztott tárgyalásait újra felveendik. A választási igazolások után a rendes ülésszak közvetlenül megkezdődik. Hiszem, hogy szerencsés eredményeket fog szülni. A nagy államtestületek bensőbb viszonyba hozatva, egyet fognak érteni, hogy leyális után az alkotmányt a történendő utolsó változtatásokat megtegyék. Az ország közvetlen részesülése saját ügyeiben új erőforrása lesz a császárságra nézve. A képviselőtestületek jövőben nagyobb részen részesülnek a felelősségben. Vajha a nemzet felviragoztatására és javára fordítanák! Vajha eltűnnének a különböző véleményárnyalatok, ha a közérdek úgy kívánja, s vajha bebizonyítanák a kamarák mind belátásukkal, mind hazafiságukkal, hogy Francziaország a nélkül, hogy a sajnos kicsapongásokba visszaesnek, képes azon szabad intézményeket elviselni, melyek a civilizált államok dicsőségét képezik. ÚJDONSÁGOK. Pest, nov. 29. — Királyné ő felsége holnap d.u. 4 órakor különvonaton Triestbe utazik. Kísérik Nopcsa főudvarmester, Hunyady grófné, Ferenczy Ida k. a. stb. — A Pest megye szentendrei választókerületben f. é. octóber 20-án tartott képviselő