A Hon, 1870. február (8. évfolyam, 25-47. szám)

1870-02-23 / 43. szám

PEST, FEBRUÁR, 23. Három pap. Pest, febr. 23. (Sz.) Tegnap három pap beszélt az ország házában. Mindhárom kiterjeszkedett az egyházi alapok és alapítványok kérdésére is. Mintha a magyar nemzet történetkönyve állott volna előttünk, feltaláltuk a magyar klérus három történeti árnyalatát, a legjellemzőbb alakokban. A miveit benedktinus gazdag irodalmi érdemekben, mint rendje állandó érdemében, nem áll szemben merően a kor haladási szellemével, sőt kimondja, hogy azok győzelme előbb utóbb be fog következni, azonban ő, miután bízik az eszmék győzelmében, tud várni, és nem tartja időszerűnek a legfontosabb vallásügyi kérdések felbolygatását, mielőtt más polgári kérdések: megyerendezés,igazságszolgáltatás stb. nincsenek elintézve. A második egyházi szónok a reformátió-kori dominikánustjuttatta eszünkbe. Neki még a jó sem, kell protestáns kezekből. Van Angliában kath. autonómia, melynek szabványait még a pápa is megdicsérte. (Valóban ez a legtalálóbb ítélet lehet reá.) Tajtékzó ajkokkal fenyegeti azokat, kiknek eszökbe juthatna, hogy a papi javak az ország vagyonából vették forrásukat s azt,ki Rómával szemben mert beszélni „az egyedül üdvözítő“ egyház kebeléből „kiakolbólitja.“ A harmadik kiválóan eszes, nyájas modorú egyházi úr. Azon kezdi, hogy ő nem is tudja miként kell beszélni ily fényes társaságban. Ő ehhez szokatlan, elnézést kér. De egy pillanat alatt mindenki látja, hogy a legroutinistabb jezsuita szónok. Bámulatos ügyességgel tánczol a tojások között, bókokat és reményt oszt mindenfelé. Határozottan körvonalazza, milyen lehet csak a kath. autonómia, s az által Ghyczynek teljes igazat ad, midőn kijelenti hogy a hierarchiás hatalom a katholicusoknál egy a hittel. Ha e határokat a magyar katholikusok megtartják, reményt ad, hogy „talán“ a szentsége sem fogja ellenezni. Ez már nem tér ki még Német Albert ajánlatának is a papi lakók kertjének csengő zengő bokraira nézve, — a coelibatus megszüntetésére nézve. Azt mondja, hogy az autonómia meg fogja adni a családéletet is a kath. lelkésznek : ott lesz az iskola ! (E frázisra nagy taps.) Azt persze el akarja feledtetni a főtisztelendő úr, hogy az iskola eddig is ott volt a papilak mellett, de ezen családi élet örömeit a klérusnak kevés tagja élve.. " E csillogó frázis mellett még az is háttérben mrad, mit annyian állítanak,hogy a klérus azért ellenzi főleg az együttes iskolákat, mert a vallástanítást, tehát a családi örömöket nem örömest vállalja el. Végül óvását jelenti ki az ó testamentom könyvei megtámadása ellen s itt tűnik ki a fő jellemvonás. A jezsuita minden gyarlóságot megenged a laicusnak, még azt is, hogy őt rágalmazza és szidja: egy ellen azonban tiltakozik, mely a világit a klérus fölé emelheti és ez : a szabad vizsgálódás. íme a három igen jellemző árnyalat. És a tanulság ? Épen az, mit Ghyczy Kálmán kifejezett, hogy a klérus kezében az ifjúság nevelése nincs olyan helyen, mely azt a haladás színvonalán fenntarthatná, sőt könnyen századokkal vetheti vissza. Hogy azon tanulmányi alapokat, melyek világi származásúak, érdekében áll az országnak, megmenteni a közmivelődés és a hazai tudomány javára. És végül, amit ugyan Ghyczy nem mondott, de mit mindenki érez, hogy a római szék non possumusa és syllabusa miatt az összes katholicismus válság pontján áll. Az szorosan véve nem volt udvari bál „Hof- Ball“ , hanem csupán „Ball bei Hof.“ A kettő között az a különbség, hogy az utóbbihoz kevesebb meghivás történik, s külsőleg nem oly fényes az mint az első. Az urak csak közép díszben, a nők kerek ruhában jelennek meg. A meghivás 129-re szólt, s 9 órakor a termek már egészen megteltek. A felségek pár perczczel 9 után jelentek meg. A császár dzsidás ezredesi ruhát viselt. Neje hamuszin selyem ruhában volt, fehér csipkékkel, mely két oldalon gyémántok által volt fölhúzva; hajában élő gyöngyvirágok. Az itt lévő főherczegek és főherczegnők teljes számmal megjelentek. Ezen kívül ott voltak még Eu gróf s a coburgi hg., a brasiliai császár vejei, a hannoveri trónörökös, a würtenbergi hg. nejével stb. A diplomatiai testből alig hibázott egy-kettő. Az est hőse a franczia nagykövet, Gramont hg, s ennek neje volt. A felségek majdnem kizárólag velük társalogtak. Nagyon feltűnt, hogy míg Francziaország ily kitüntetésben részesült, a porosz követ, Schweinitz, úgyszólván épen semmi figyelemre se méltattatott. Egy úrral azon furcsa eset is történt, hogy a Buffet-nél egy feketében öltözött egyént, azon hiszemben, hogy szolga, megszólított. A megszólított megfordul, s igen természetes hangon azt mondja: „Ich bin der Ministerpräsident Hasner.“ Az egész mulatságnak éjfélkor vége lett. Pest, febr. 23. Azon 1. bizottság, mely a fáklyásmenet szervezésével foglalkozik, melyet ma este Pest városa szabadelvű polgárai Gyiczy, Jókai és Zsedényi országgyűlési képviselő urak tiszteletére rendeznek, egy legújabb hirdetményében a fentisztelt urak neveihez az én nevemet is csatolja. Nagyon megtisztelve, hálásan lekötelezve érzem magam a nekem szánt megtiszteltetés fölött, de kénytelen vagyok, azt részemről el nem fogadhatónak nyilvánítani. Mit keres Saulus a próféták között? Mi jogom van nekem, a szerény újságírónak arra, hogy befoglaltassam oly tüntetésbe, mely három kiváló országgyűlési képviselő tiszteletére törvényhozói működésök elismeréséül rendeztetik ? Suum cuique. Horn Ede: A pesti népkör választmányának t. ez. tagjai csütörtökön febr. 24-én este 6 órakor , a kör helyiségén tartandó választmányi gyűlésre tisztelettel meghivatnak. (Fox.) Bécs, febr. 22. Taaffe gróf új állomására, Münchenbe, a jövő hó elején megy. Sokan ebben demonstrátiót látnak a „doctor kormány“ ellen. Az egész azonban inkább bizalmi küldetés színét hordja magán. A volt miniszterelnök ugyanis csak ő felsége különös kérésére vállalta el e magában igénytelen hivatalt. — Mint illetékes helyről hallom, Beust gróf egy újabb energikus jegyzéket intézett Antonelli bibornokhoz, mely jegyzékben többi közt az is benne van, hogy ha Rómában nem szűnnének meg a jelen állami és társadalmi szervezet ellen tovább is bujtogatni, Ausztria-Magyarország azon helyzetben lenne,hogy főpapjait a zsinatról visszahívja. (Fox.) Bécs, febr. 21. Engedjék meg, hogy a tegnapi udvari bálról pár sort írjak, mint szemtanú. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház 128 ik ülése febr. 23 án, i. e. 10 órakor. Elnök : Somsich Pál, jegyző Mihályi Péter. A kormány részéről jelen volt: Eötvös J. dr., Lónyay M. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése és többrendbeli kérvény bejelentése után a ház azonnal a napirendre tért. Tárgya: a v. és k. v. minisztérium költségvetésének általános tárgyalása. Horváth Sándor tudja ugyan méltányolni azon nehézségeket, melyekkel a miniszternek a hiányzó közszellem, és a rendelkezésére álló összeg csekélysége támasztottak, de meggyőződése az, hogy a miniszter és közegei is hozzájárultak a népnevelési törvény teljes végrehajtása elé gördített akadályok szaporításához. Szaporította az által, hogy midőn a törvény végrehajtásához kezdett, habozott, és szaporították a tanfelügyelők midőn különböző irányban működtek. Akadályt teremtett magának a miniszter a tanfelügyelők kinevezése által is, kiket igen rosszul választott meg. Vannak ugyan köztük olyanok, kik előtt tisztelettel hajlik meg, de vannak köztük sokan, kik, sokkal többet ártanak, mint használhatnak. Áttérve a vitában felmerült autón, kérdésére, visszautasítja azon vádat, mintha protestánsok a katholikusok igazi jogainak praejudikálni akarnának,és tagadja azon állítást, hogy a kath. egyház gyámkodás alatt senyvedt volna, mert ez nem volt gyámkodás, hanem szövetkezés az egyház és a hatalom közt. E megyőződését pedig épen Horváth M. Magyarország történetéből olvasta. Pártolja Ghyczy indítványát. Simonyi Ernő a vita folyamában gyakran hallotta azon vádat, hogy ez időpazarlás, hogy meddő. Nem oszthatja e nézetet, mert minden nagyobb kérdésnek megvitatását, mégpedig gyakrabban szükségesnek tartja. Azt mondják, hogy elvonják ily vitával az időt a reformtól. Erre nézve kérdi: ha ma megszűnik a költségvita, mily nagy reformok várnak a házra ? Tán az iparjavaslat, mely az iparos házi dolgaiba is avatkozik, a vadásztörvény-e, mely a junkerthumnak kedvez, vagy a titkon szült gyülekezésijavaslat, mely majdnem odáig megy, hogy engedelmet kell kérni még arra is, hogy feleségét titkon megölelhesse. Egyáltalában calamitásnak tartja, hogy az előterjesztett törvényjavaslatok készületlenül találják a házat, és itt sietve beiktatnak a törvénykönyvbe. Ily calamitásnak tartaná pl., ha a megyék, községek rendezésére vonatkozójavaslat előbb tárgyaltatnék a házban, mielőtt a hazában szerte legalább hat hóig közkézen forgott legyen. A vita folyamában szó volt a kath. autonómiáról, mely a hazában mintegy 9 millió polgárt és közvetve az egész hazát érdekli. És e kérdés meg is érdemelte a vitatást, mert előttünk példák vannak, hogy az autonómiák szervezése nem mindig sikerül. Ott van a görög-keleti autonómia, mely által sissiot hoztak létre, és így van az a zsidóval is, melyben a minoritás kijátszotta a többséget. Ez szomorú előzmény és azért kerülni kell, hogy most ez egyes hitfelekezetek közt kitört viszályt átvigyük a katholikusok közé is. Ez nagyon veszélyes és azért szükséges annak megvitatása. Igaz, hogy nincs szőnyegen e kérdés, és a ház nem is fog most benne határozni, de ha az autonómia valóságosan befejeztetik és ennek alapján a javaslat fog a ház elé terjesztetni, hogy az egyházat oldja fel azon kötelék alól, melylyel e törvény által az államhoz van kötve, és adja rendelkezésére az állam birtokában levő alapot, akkor ennek vitatása már késő lenne. E vitatás által nincs veszve az idő, s csak akkor volna, ha azok, kik az autonómia szálait kezükben tartják, süketek volnának az igazság és méltányosság iránt. Óhajtja, hogy az autonómia olyanná váljék, mely a katholikusok összeségét kielégítse, de hogy ez megtörténhessék, kívánja, hogy ne legyen az egy párt perroválása, hanem az összességnek müve. (Helyeslés.) Pártolja Ghyczy indítványát. Utána szóltak Tisza K., Eötvös J. miniszter. Ifjfprir 43. szám. YIIL évfolyam. Esti kiadás. Pest 1870. Szerda, febr. 23. Kürdőhivatal- Ferencziek terv 7.sz. földszint Előfizettési Ilj. P fin küldve, vagy Budapesten házhoz hordv» reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra........................1 frt. 85 kr. hónapra . . . . . 5 „ 60 „ 15 hónapra........................11 . — Az esti kiadás postai különküldéseért felfllfizetés havonkint ........................30 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető , s ennek bármely napján történik ,s, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Szerkesztési iroda : Ferenczie Mere 7. sz. Beiktatási díj: • hasábos ilyféle betű sora ... 9 kr. Bélyegdij minden beitatásért . . 30 „ Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. — Nyilt-téri 5 hasábos petit sorért . . 25 kr. BSST* Az előfizetési- és hirdetmény dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert késiektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. mm Ludvigh János beszéde a vallásügyben febr. 27-én. A napokban az igen t. cultusminisztertől egyiket azon szép szónoklatoknak hallottuk, melyek humánus gondolkozásáról, vallásos érzelméről és költői szelleméről tanúságot tesznek. Meggyőződésből szólt, és meggyőződést ébresztett hallgatóiban, még akkor is, midőn az elvekkel ellenkező tények rideg valósága állt előttünk. A t. cultusminiszter úr mondá, hogy hisz és bízik az autonómiában, hogy a kath. autonómia az alkotmányos szabadságnak támasza és pajzsa leend. Nem kételkedem hitében, de ez egyéni hit nem dönti le Ghyczy Kálmán t, barátom jeles beszédének fontos érveit, és nem dönti meg azon tényeket, melyeket felhozott és melyek cáfolatlanul maradtak. Az igen t. cultus miniszter úr a zsidó congressustól is jó sikert várt. S mit eredményezett az, szakadást; az ország minden részéből óvások érkeznek a congressusnak úgy szervezete mint megállapodásai ellen. Nem járt szerencsésebben a szerb congressussal, és ime most hallottam Salamon barátomtól, hogy ha nem egyedül a clerus és a miniszter hivatalnokai állapították volna meg az autonómia tervét, lehetetlen lett volna nem látnia előjátékát a szakadásnak már a katholikusoknál is. Sokat hallottak a most már a jezsuiták által is fölkapott jeligét, t. i. hogy „szabad egyház a szabad államban.“ Nem akarok ezen jelige mindenféle értelmezéséről szólni, s nem az abstract theoriáról, hanem tényekről akarok szólni. Én nem ismerek katholikus autonómiát sehol a világon ; ismerek zsidó autonómiát, ismerek protestáns autonómiát, s ezt theocratiájának megszűntével legrégibbnek tartom; de amint mondom nem ismerek sehol katholikus autonómiát, sem nem ismer senki a keresztyénség első századai óta ilyest, és katholikus autonómiát a syllabus mellett képzelni sem tudok. (Helyes ■ lés balról.) Igen is hiszem katholikus polgártársaimról, hogy az autonómiát meg fognák alkotni, épen úgy mint más felekezetek azt századok óta gyakorolják, hiszen az országnak alkotmányos szabadsága épen az autonómia elvein alapszik, és így én nem látom miért ne vitethetnének át ezen elvek az egyház terére is ; de nagyon, nagyon különös az, hogy épen azon képv.társaim, kik a kath. autonómia mellett annyira buzognak, épen azon munkálkodnak, hogy a politikai autonómiát agyon nyomják. (Helyeslés balfelöl.) Hol van autonómia ? Rómában? Ott van a pápai syllabus. Horváth Mihály képv.társam és barátom ugyan Amerikában fedezte azt fel, és különösen azt mondá, hogy ha az autonómia és szabadegyház ily theocratikus államban létesülhetett , miért ne létesülhetne az Magyarországban is ? De theocratiai egyház törvényhozó főpapság nélkül nem is képzelhető ; annyira nem képzelhető, mint monarchia fejedelem nélkül; márpedig tudjuk, hogy Amerikában papi egyházfő soha nem volt sem a forradalom előtt, sem a forradalom után. Említette Williams Róbertet a tudós püspök úr, — mert itt nem a képviselőről van a szó hanem a tudósról, — megírta annak biographiáját, de úgy látszik elfelejtette, — mint egyátalában sokat elfelejtett. (Helyeslés, hogy Williams kálvinista puritánus, republikánus volt, és mint olyan nem a szabad egyház mellett irt és viaskodott, hanem védte a vallási és egyéni lelkiismeret teljes szabadságába mi egészen más. Az amerikai alkotmány szerint nincs is szabad egyház vagy másféle egyház , hanem van teljes lelkiismereti és egyéni szabadság ; amint már Vukovich Sebő tisztelt barátom is megemlítette, az egyház ott tisztán az egyesületi és gyülekezési jogon alapszik, és nem máson. Azért ott bármi társulat, legyen az kasinó, legyen az democraticus, vagy republicanus, épen azon jogok szerint egyesül, mint bármely egyház. Ez a különség az európai, és különösen a mi viszonyaink és az ottani viszonyok között. Visszatérek némelyre, melyek itten elmondattak, különösen a hierarchiára nézve. Hierarchia és autonómia épen ellenkező két fogalom.(Helyeslés balfelöl.) Az egyik kizárja a másikat. (Helyeslés.) Ahol hierarchia van, ott nincs autonómia, és nem is lehet, az a lehetetlenségek közé tartozik. Én amint mondom, igen kívánom, hogy a kath. autonómia megteremtessék, és életbe lépjen, de megmondom, mit mondott az autonómiai törekvésekre a pápa maga, mit mondott Falcinelli bíbornok egy igen érdemes püspöknek, (Halljuk! Halljuk!) aki nekem elbeszélte a pápával folyt párbeszédét. Csak röviden mondom el tartalmát. (Halljuk!) A pápa azt mondá: A magyarok autonómiát akarnak ? Hova fog az vezetni ? schismára. Ő szentsége a pápa az autonómiát soha meg nem engedheti mert az egyházi törvény szerint a laicosoknak soha nem lehet az egyházi ügyekbe befolyása. Hát a prímás hányszor könyörgött már a pápánál, hogy hagyja jóvá illetőleg ne ellenezze az autonómiát, és mi lett a felelet? Az amit a bíbornok mondott, t. i. hogy laicusok nem bocsájtkozhatnak az egyház ügyeibe. De nézzük, miként áll a dolog más országokban. Gondolom, az igen t.cultus miniszter úr a Montalambert párthoz vagy iskolához tartozik. Nincs szabadabb vallásgyakorlat mint Belgiumban. Az alkotmány szerint mindenki hihet bármit , az az államra nem tartozik. Lehet atheista valamint az államról is azt mondják, hogy atheista. És mi ennek következése? Az, hogy ott, bár nagyon kívánni való volna, hogy vallási viták az országgyűlési termekben soha fel ne merüljenek , mondom, hogy ott hol 99 rész katholikus, a vallási kérdések leggyakrabban fordulnak elő. Nincs, mondom, országgyűlés, melyben annyi vallás vitatás volna mint épen ott, és miért ? A constitutio óta a kath. egyház, sőt minden egyház magára hagyatott. Ekkor szemére hányta az egyik párt a másiknak, különösen a liberálisok a katholikusoknak, hogy az ultramontánok és hogy az ultramontán párt nem lehet híve az alkotmánynak, épen azért, mivel ultramontán. A másik párt erre azt felelte, hogy ő épen oly híve az alkotmánynak, mint a római egyháznak vagy a római pápának, de a pápa közbe szólott, és felelt ezen kérdésre a maga encyclicájával. Hiszem, hogy a cultus miniszter úr igen jól tudja, abban az van, hogy a római egyház az alkotmány fölött áll, és hogy minden igaz katholikus az egyháznak engedelmeskedni köteles. Kérdem, vájjon nem tagadása-e ez az alkotmányosságnak? (Helyeslés balfelől.) Amint Samassa J. képviselő úr is már mondotta, encyclica értelmében az egyházi codex szerint Kállay t. barátunk már nem tartozhatik a kath. egyházhoz. (Derültség.) Horváth Mihály t. barátom ellenem mintegy személyes támadást intézett, midőn azt mondta, hogy protestáns létemre, hogy hozhattam elő az intercalaris jövedelmek kérdését, és hogy kívánhattam mellékesen oda vinni a kérdést, hogy a clerus javai elvonassanak a papságtól. Én most az állami, vagy nem állami javak kérdésébe bocsátkozni nem akarok, hanem azt kérdem a t. képviselő úrtól, hogy vájjon csak a concordatumból tudja-e, hogy az intercaláris jövedelmek nem az ország jövedelmei ? Én mint képviselő, kötelességemnek érzem azt, hogy e tekintetben őrködjem, és mindnyájunknak kötelessége őrködni a felett, hogy a jövedelmek az ország czéljaitól el ne vonassanak, és én nem mást indítványoztam mint azt, ami sz. István óta mindig történt a concordatum létesítéséig, hogy t. i. a jövedelmek az ország kincstárában maradjanak. Még Samassa t. képviselőtársam észrevételeire kívánok néhány ellenészrevételt tenni. Ő azt mondá, hogy kath. iskolák voltak, mielőtt az államnak lettek volna iskolái. Kérdem, ki alapította azon iskolákat, nemde maga az állam, nem maguk a királyok ? Ott van Nagy Lajos, ott van Mátyás. És nem azért adattak el jövedelmek, hogy a nép oktattassék ? Hisz Kálmán törvénye rendelkezik,hogy 3 része e jövedelemnek hova fordíttassék, s meghagyja, hogy csak 4-dik részét élvezhessék ők. Mindezeket nem hoztam volna fel, amint nem is kívánok e részben tovább menni, de Horváth Mihályt. barátom észrevételeire mindezt el nem hallgathattam. Samassa képviselőtársam azt is mondotta, hogy a katholikus egyház szabad akar lenni. De mitől szabad ? Ha szabad akar lenni, etgye magát szabaddá azon kánoni törvényektől, melyek in temporalibus rendelkeznek, mert másrészt tudjuk a corpus jurisból, hogy tiltva volt, miszerint in temporalibus rendelkeztessék az országon kívül bármely hatalom. Ezek után mást nem mondhatok, mint hogy én mind nézeteit, mind kételyeit Ghyczy t. tagtársamnak osztom. (Élénk helyeslés a balon.) A magyar mérnök-egylet közgyűlését követő közebéd —■ mondhatni — folytatása volt a két napon keresztül tartott üléseknek. Derültebb hangulat, emelkedettebb kedély, nyíltabb, talán őszintébb szó jobb mint balfelől, de a társalgás tárgya ugyanaz volt mint amott, s nem hiszünk csalódni, ha azt állítjuk, hogy a netán bekövetkezhető gyakorlati eredményre nézve, az itt elmondottak is igen lényeges befolyással lehetnek. Százhuszan vettek részt e közebédben, tehát csaknem mindazok kik az üléseken jelen voltak. Az első felköszöntés, az újra megválasztott elnök Hollán Ernő részéről a királyt illette. A társaság fölállva hallgatta meg azt, s harsogó „éljen“ követte szavait. Nyomban erre a királynéra emelte poharát, mit szűnni nem akaró tizszeres éljennel fogadtak. Az azután következőszámos pohárköszöntés közül különös fontossággal birt az, melylyel Hollán az őt üdvözlő köszöntésre felelt. — Ismétlem itt — ezt mondáa többek közt, — a mit az ülésen már egyszer elmondtam, ismétlem, nem keresek szavakat, melyekkel önök bizalmának ezej nyilatkozatát megköszönjem, tettekkel fogom bebizonytani, hogy arra érdemes vagyok. S a magyar mérnökök még egyszer reménytelien tekintenek a jövőbe , várják a tetteket, ha ugyan e nyilatkozat is nem az volt ismét, ami „nagy uraknak már szokása“ . Annyi bizonyos, hogy Hollán államtitkár úr számára nyitva az „arany híd.“ Ha fel tudja használni a kedvező alkalmat, akkor sikerülhet neki, ami talán legnehezebb a világon: visszanyerni az eljátszott népszerűséget. És van okunk hinni, hogy azon férfias nyilatkozatokat, melyeket Hollán Ernő szájából hallottunk, ő valóban érezte is. Meg lehet győződve arról, hogy a magyar mérnökökben lesz annyi ildom és méltányosságérzet, hogy számba veendik a körülményeket és lehetetlent követelni nem fognak, mihelyt egyszer az őszinte jóakaratról meggyőződtek. Erre nézve szükséges azonban, hogy félreismerhetetlen jelét vegyék annak , hogy a külföldi technikusok és a jogászok nem az ő rovásukra boldogulnak, szükséges, hogy kiemeltessenek azon megalázó, azon megszégyenítő helyzetből, melyben jelenleg a külföldi technikusok és az u. n. fogalmazó személyzettel szemközt léteznek, s mely vagy azt bánatja meg keservesen a magyar mérnökkel, hogy mérnökké lett, vagy azt átkoztatja meg vele, hogy magyarnak született. Csak ily módon állhat majd helyre a természetszerű súlyegyen, s minek az összes technikai ügy felvirágozása lesz boldog eredménye. Adja isten, hogy úgy legyen! Külföldi hírek. — Ollivier, a „K. Ztg“ egy párisi levele szerint nagyon rászólólag nyilatkozott az új szajnai praefect, Chevrean pazarlása felett; rendet kellene, hogy tartson, ahelyett hogy haszontalan kiadásokat tegyen. — Dublinba megérkeztek a szabadon bocsátott féri foglyok. Nagy tömeg fogadta őket, de tüntetés nem fordult elő estig mikor, ők a színházba mentek. Corkban e „martyrok“ kilátásba helyezett látogatása, a Barrett bérlő ellen intézett perrel együtt, ki Lambert kapitány , földbirtokos elleni merénylet miatt van vád alatt, az utóbbi napokban némi izgatottságot idézett elő. A Newyorkból a legújabb posta azon hírt hozta hogy Tate tábornok nejével az elnök által diplomatiai ebédre hivatott és e meghívást az állama iránti elégtételnek vette (mert ő Hayti követe Washingtonban); ekkor kapta hirt, hogy kormánya feje, Samave, mint állambűnös főbe lövetett és ő maga száműzetett. Ezzel diplomatiai küldetése véget ért és így tapintatos levélben jelente Grantnak, hogy oly körülmények között megtiszteltetéséről le kell mondania. A Mexicóból érkezett hírek szerint Juarez elnök csapatai Escobedo tábornok parancsnoksága alatt e hó 7-én Guanapiato felé visszavonulóban voltak, mert a felkelők mindig növekedő számban nyomultak ellene. Az orosz összeesküvés részeseit az Ivanovo tanuló gyilkosai ellen intézett nyomozás fedezgeti fel. Hír szerint Necajev a múlt év augustus elején az orosz határon át Bessarábiába ment és körülbelől egy hónapig időzött a kis orosz kormányzóságokban és a doni kozákok közt, hogy a „vállalat“ számára segélyt gyűjtsön. September elején ment Moskvába és October közepén szervezi a társulatot. Azt mondják, hogy 60 vádlott ellen teljes vallomás van. Semadurov senator bizottmánya nyomozásai bevégzése után, a vádlottak felett a főtörvényszék fog ítélni, mint politikai vétkesek felett és nem a főbűnügyi törvényszék. — Sherman az egyesült államok senatusa elé terjeszté a pénzügyi bizottmánynak, a közadósság conversiójára vonatkozó előterjesztményét. Ezt a körpontokba foglalhatjuk össze: 1. Három féle bonds állittatik ki, 4, 4 és fél és 5-ös kamattal és melyek 40—30—20 év alatt legkésőbben és legfeljebb 20, 15, 10 év alatt lesznek visszafizetendők. 2. Kamatok és tőke fizetendők az Egyesült államokban, Londonban, és Párisban, Frankfurtban vagy Berlinben a birtokos akarata szerint. 3. Egyedit az alkuköltségekért. 4. A második és harmadik sorozat kibocsátványai 400 millió dollárra szorulatik, de az első (4 percentes) sorozaté korlátlan. 5. A törlesztés azon különbségből fog állani, mely lesz minden évben a valóban kifizetett kamatok és a 150 millió dollárra aranyba szabott összeg közt, melyet e kamatok számára meghatározott az 1862-iki törvény. 6. E háromféle kibocsátvány bondájai adómentesek lesznek. 7. E hetedik pont alatt a nemzeti bankokra vonatkozik, melyek a közelebbi october 1-től kezdve, egy harmadrészben az uj kibocsátványokkal kell, hogy helyettesítsék a régiekből azokat, melyeket biztosítási alapjokul tettek le, vagy is azon látra szóló biztosítás jegyeket, melyeket kibocsátani felhatalmazva vannak. — Párisi posta nem érkezett. Különfélék. — A királyi pár tegnap délután fél négykor külön vonattal Budára érkezett. — Pécs városa is feliratot intéz a minisztériumhoz a közelgő tisztújitás törvényszerű eszközlésére —gr. Széchenyi Istvánnak a M. Polg. tárczájában közölt rendkívül érdekes „Blick“-jének magyar fordításából önállólag is megjelen pár nap alatt az I. és II-ik füzet, csinos kiállításban. Ára 50 kr. — Az aradi ügyvédegylet febr. 19-én tisztújító közgyűlést tartott s megválasztotta: elnökké Bogdánffy Gergelyt, alelnökké Varjassy Józsefet, jegyzőkké Chorin Ferenczet és Fábián Lászlót, stb. — Két szép szivárvány volt egyszerre látható a múlt hetek alatt 27 fokú hidegben Vaszfesd és Kománfalva közt, Moldvában. A „HON“ magántávsürgönyei. PÁRIS, febr. 23. A kamara tegnap a belpolitika feletti vitákat folytatá. Daru miniszter beszédet tartott, mely szinte egyhangú tetszéssel fogadtatott. Beszédében kifejti a kabinet teljes egyetértését, valamint a békének benn és kifelé való fenmaradását, kiválóan azt hangsúlyozván, hogy a császárnak szilárd elhatározása : a szabadságot megalapítani. A bal- és jobbközép napirendet indítványoztak, a minisztériumnak szavazandó bizalommal. Daru nyilatkozata után Favre szólalt föl. Szónok szerencsét kíván magának a miniszter szabadelvű beszédéhez, habár a személyes kormányzási hatalom uralkodik is még, minthogy a senatus consultum a már megadottat ismét visszaveheti. A jobb és balközép által bizalmi szavazat kifejezése mellett indítványozott napirend 236 szóval 18 ellen elfogadtatott. A közelebbi zavargások által elfogott egyének ismét szabadon fognak bocsáttatni. BÉCS, febr. 23. A mai „Presse“ a „Pester Nachrichten“nel szemben így nyilatkozik : Azt hiszik, hogy a katonai határőrvidék kérdésében előállott véleménykülönbségek nem sokára el fognak intéztetni.