A Hon, 1870. április (8. évfolyam, 74-98. szám)
1870-04-26 / 94. szám
s a börtön légiesinfectiójára és egyáltalában az elővigyázatos ápolási intézkedésekre folytonosan huzamosabb időt fordítani. A bűntények kiderítésekor azonban nem feledkeztem meg arról sem, hogy úgy az egyes polgárok, mint az államnak szenvedett kára, e czélra tett költségei, a lehetőségig megtérítésének, mi okból a már bevallásban levők vagyonát, mielőtt még azok elidegenítethettek volna, törvényszékileg zár alá vetettem , mely lefoglalt vagyon már most is jelentékeny összeget képvisel, de amely még a bűnrészes , a bűnből legnagyobbrészt meggazdagodott orgazdák s más szinte nem jelentéktelen bűnrészesek vagyona által a számhoz képest aránytalanul fog szaporodni s úgy a kárt mint a költséget nagy részben fedezni. Ezek eddigi működésemnek főbb vonásai, melynek illustratiójául van szerencsém as ./' alatti kimutatást beterjeszteni. Az itt beterjesztett kimutatásban foglalt 054. bűntény minősége szerint 234 rablás vagy más főbenjáró, 320 pedig súlyosabb beszámítású bűntény, melyet mint bűntettesek 813-an követtek el kik közül 308 még szabadon van, 425 pedig általam Szegeden és Péterváradon van letartóztatva. Az eddig felmerült károk részben fedezve vannak, de miután úgy a kár mint a fedezet csak törvényes ítélet folytán lesz biztosan felvehető, itt számításba venni nem akartam, az okozott költségek érdekében is biztosított értékek, általánosságban azt kétszeresen látszanak fedezni. Végre az eddig kiderített, de a tetteseknek börtön hiányából be nem hozathatása végett tüzetesen nem vizsgált bűntényeknek majdan behozatandó bűnrészeseit mintegy 300 ra tehetni.“ Végre a jelentés harmadik részében elősorolván azt, hogy mily hátrányára van a vizsgálatnak azon körülmény, miszerint helyszűke miatt a már benlévők s meghötelesített vallomású büntetők bűntársai be nem hozathatván, ez által amazok elítélése is meggátoltatik, kifejtvén, hogy mily szükséges a jövendőbeli közbiztonság érdekében, hogy mindazon bűntények, melyeknek nyomára vezetett az eddigi vizsgálat, véglegesen kiderítessenek, egyúttal előadja azon nehézségeket, melyek most már a vizsgálat további folytatását megakasztották, s melyek elhirítása okvetlen szükséges, hogy a vizsgálat háboi tidatlanul tovább folytathassák, mely ezek gyors elérése végett okvetlen szükséges,hogy az eddigi csekély személyzet (összesen 4 vizsgálóbíró), más segéd személyzettel szaporíttassék , de főleg, hogy a börtönhelyiségek elegendő számban legyenek. Ez okból kéri, hogy a szegedi inkább rom mint várat, mely most nagyobb részben kaszárnyául használtatik egészen rendelkezése alá adják, hol mintegy 100—110 börtön helyiségre lévén hely a rablók czélszerübb elhelyezése még azok számának szaporodásával is lehetővé lenne s nem maradna más katonaság benne, mint a rabok őrzésére használt Salvator-féle idegen ajkú ezred egy kiegészített zászlóalja. Befejezésül az eddig alkalmazott vblák önfeláldozó buzgalmát kiemelvén, az eddig mintegy 50,000 frtnyi összes költségről számadását s egyutcai a jövendő költség előirányzatát beterjesztvén s kijelenti, hogy az általa előterjesztett jelentésben foglalt s a vizsgálat tovább folytatását feltételező intézkedések a vizsgálat további folytatásának conditio sine qua non-ját képezik. Ami pedig a jelentésben mellékelt kimutatást illeti, ez egy rendszeres s rovatos összeállítás, melyben a bűntény elkövetésének ideje s helye, a káros neve, a kár mennyisége, a bűntevők száma, s ezekből az elfogottak és szabadon lévők vannak szabályszerűen kimutatva a az utolsó rovat a jegyzeteknek van szánva, hol a figyelemre méltóbb tudni valók, mint például: van-e a kár fedezve ? vagy hová lettek a hiányzó bűnösök, stb. vannak kitüntetve. Hogy e kimutatás magában a bőnök mily óriási tárháza, azt azon körülmény eléggé mutatja, hogy 554 bűneset közül 234 főben járó van, vagyis mind olyan, mire hazai törvényünk halált szab Vannak ezek közt vasút felszedések 1865 és 1868-ból, postarablások, hármaskettős rablógyilkosságok, gyilkosságok stb. igen nagy számmal, míg ellenben a többi 320 bűntény is mind olyan, vagy legalább egyes személyek annyit követtek el, hogy évek hosszú sora lesz érették az igazságos büntetés. Hivatalos. A pénzügyér Urady Arnoldot zsolnai I. oszt., über Lajost butyini III. oszt. adószedővé, Mayer Mártont butyini III. oszt. adóhív. ellenőrré, Szoly Gyulát 11. oszt. szathmári p. U. ig. fogalmazóvá, Schmelczer Sándort besztercsebátyai p. U. ig. kiadóvá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminiszter által Czakó Józs., Mark Ján., és Szakács Károly tekei, illetőleg bidalmási s székudvarbeli II. oszt. adószedőkké, továbbá Papp Samu I. oszt., Csisek Károly, Seballer Siegfried, Páll Albert, s Ábrahám Emil II. oszt. ellenőrökké a bánfi-hunyadi, illetőleg szamosujvári, naszódi, erdő-szent-györgyi s tordai adóhivatalokhoz neveztettek ki. A fölmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. miniszter Weckher Vilmos, Kraupa János, Paskay Emil, Gerger Ede, Török Ede, Wagner Antal, Reisinger János, Steller Bernát, Gerbert Hugó, Klein Adolf, Veszély Ferencz, Jovanovics Ljubomir, Jazbes János, Pinkas Vilmos, Felderer József, Gebauer József, Rauchhecker József, Hellinger Ferencz, Benningen, Károly, Koppantsch Ede, Kovacevic Nándor, Szűcs Emil, Lokai Dávid, Hampel Sándor, Zimmermann Henrik, Gergecsevics Emil, Greger György, Cseffalvay, Dénes Kubicsola Szilárd, Geiger József, Stankovits Döme, Eschuerich Károly, Glasovácz Ferencz, Holzman Károly Grolich Károly, Brückner Antal, Lázár István, Orzechenszki János, Bartl Ferencz és Demel Károly m.kir. másodosztályú főtáviraszokká nevezte ki. A magyar koronához tartozó tengerpart kikötőiből tengeren külföldre szállított tölgyfa után eddig szedett kiviteli illeték (diriito d‘ alboraggio) megszüntetéséről szóló 1870. VI. t. sz. hatálybalépte időpontján a m. kir. kereskedelmi minisztériummal egyetértőleg, 1870. évi május 1-je napja állapíttatott meg. Megerősítést nyertek a dombóvári segélyegylet alapszabályai. Losoncz mezővárosnak megengedtetett, hogy május 6-ára és 7-ére eső vásárját május 9. és 10-én tartsa. Különfélék. Pest, ápril 26. — A képviselőház legközelebbi teendői közt a Ket. az ipartörvényjavaslat tárgyalását is említi, ellenben azt mondja, hogy a választási törvény reformja egyelőre elmarad. — A municipiumok rendezéséről szóló tvjavaslat a „P. N.“ szerint ran terjesztetik a Deákpárt elibe, s holnap már a képviselőház elé kerül. — Batthány temetésére a „Szt.“ szerint a főurak bandériumot állitnak ki.— (Vajjon nem összetévesztés ez a polgár bandériummal ?) — A nemzeti színház ügyéről ezt hallja a „P. N.“ A kormány — legújabb megálapodása szerint — mindaddig nem szándékozik a nemz.színházi igazgatói állomást véglegesen betölteni, mig a fejedelmi segély ugye nem lesz teljesen tisztába hozva, s az a kérdés: vájjon épitessék-e külön operaház és mikor, nem lesz végleg eldöntve. — A pesti szr. nőegylet közgyűlést tart május 2-án. — A budapesti nyomdászok dalköre kedélyes műestélyt rendezett múlt szombaton. Volt ének, szavalat, zene stb. közreműködtek Szabó Elek, Rechnitzer István, Zádory Károly, Humann Tódor, és Aggházy Károly. Karmester Guarmann. — Örömmel jegyezzük fel a munkás ifjúság eféle művelődési törekvéseit. — A katholikus congressus a M. U. híre szerint a herczegprimás által május közepe tájára Rómából hivatnék össze. A congressust a prímás személyesen fogja megnyitni. Közvetlenül a megnyitás után bizottmányok fognak összeülni, miáltal lehetséges lesz, hogy a prímás visszautazzék Rómába. — Győr város képviselőtestülete f. b. 19-iki közgyűlésén kimondotta, hogy az esetre, ha a választóközönség többsége oda nyilatkoznék, hogy a képviselőtestület, és a tiszti kar lelépését óhajtja, kész megbízását megköszönve , azt a város-közönség kezeibe letenni. — Az egyiptomi magyar egyet Csernátony Lajost is tiszt, tagjai közzé választotta. — A magyar tud. akadémia szombati értekezletéről hozott tudósítás kiegészítéséül közöljük a „Főv. L.“ nyomán ezeket: „A pályázati kérdés eldöntése után az értekezlet a tagajánlásokat vette tudomásul. Zichy Antal levelező, Székács József pedig tiszteleti tagnak ajánlatott, s mindkettőjük megválasztatása bizonyosnak látszik. Ajánltak többeket is, kik a múlt választások alkalmával már szintén ajánlva voltak, de nem nyertek többséget. Az értekezlet — bár a tagok jogát korlátozni nem akarja — óhajtás gyanánt fejezte ki, hogy a már egyszer ajánlt, de többséget nem nyert tagok csak akkor ajánltassanak újra, ha időközben valamely új munkát írtak, mely az ismételt ajánlást indokolhatja. Ez értekezlet után a tagok (mint minden szombaton) Pulszky Ferencz osztályelnök urnái a múzeum-épületben gyűltek össze barátságos estélyre. Az akadémikusokon kívül festészek, szobrászok és zeneművészek is voltak jelen, tarka és vidám társaskört képezve. Pulszky F. estélyei alkalmával a muzeum rendesen adományokkal gyarapodik; a vendégek elhozzák házi gyüjteménykéik egyes ritkaságait s addig mutatják, mig végre is e ritkaságok a múzeumban maradnak ; igy gyarapodott a jelen alkalommal múzeumunk egy XV-dik századi-é. lovagsarkantyúval és Petőfi Sándor pecsétjével, melyet Gyulai Pál szolgáltatott át. Egy t. vendég szintén érdekes pecséteket húzott elő zsebéből,többi közt egy mult századbeli jászberényi „literaria gode tasu-nak, tehát valami tudományos társulatnak pecsétjét. A pecsétmutogatások alatt értesültünk, hogy a múzeumban már egész tömeg van a forradalmi pecsétekből, (ezredek, zászlóaljak, várparacsnnokságok stb. pecsétjei), melyek nem sokára egész kis külön osztályt fognak képezni a régiséggyűjteményben. — Oláhországi határkérdésben Pesten levő háromszéki küldöttség vezetője Künne József ügyvéd Jókai Mórnál ma tisztelgett. A birtokosság nevében és megbízásából kifejezte Künnle ügyvéd a székelység forró köszönetét, hogy ügyöket a sajtó terén készséggel védelme és pártfogása alá vette. A székely nép Jókai iránti bizalmánál fogva a zágoni testvérek, igazságos ügyének védelmét továbbra is kikérték, s ha netalán egy kedvezőtlen ministeri tanács hálózata folytán, e kérdés a képviselőház elé kerül azon esetre a birtokosság bizalma újból Jókai felé fordul. — Jókai a székelyek tolmácsolt ragaszkodását kedvesen fogadta, és a küldöttség vezetőjét azon válaszszal bocsátotta el,hogy midőn a székely népnek üdvözletét küldi, egyúttal biztosítja őket arról, hogy ügyeket úgy a sajtó, mint a törvényhozás terén ezután is mindig támogatni fogja. A nagyváradi és debreczeni orvos, gyógyszerész és természettudományi egyletek által Debreczenben ápr. 23. tartott gyűlést az Alf. Hp szerint igen sikerültnek lehet mondani. Részt vettek benne a helybeli orvos és gyógyszerészeken kívül, kik csaknem mindnyájan megjelentek, Bihar megyéből 12 orvos, 2 gyógyszerész, 1 akadémiai tanár és egy kath. pap. A gyűlés délelőtti 10 órakor vette kezdetét. Helybeli elnök Tegze Imre megnyitó beszéde után az előrajz szerint, előbb indítványok tárgyaltattak, azután érdekes felolvasások tartattak, melyek közül kiválólag érdekes, tanuságos volt a Jenei Gyula magyarázata a „visszatérő vétólázról.“Fél háromra vége volt a gyűlésnek. — A közokt. miniszter Ilniczky Bazil munkácsi görög katholikus tanítónak kivételesen 60 fő segélyt engedélyezett. — A „B. p. K.“ nemhivatalos részében ezt olvassuk: A magyar és erdélyországi néptanítók közül vallásfelekezeti különbség nélkül 714, a vallás és közoktatási m. kir. miniszter részéről, az országgyűlés által „népiskolák felszerelésére és segélyzésére,a múlt 1869. évre megszavazott 150,000 főnyi összegből, a „Néptanítók Lapja“ f. é. ápril hó 22-én kelt 16. számának tanúsága szerint, 1869. évre együttesen 50,420 ftnyi jutalmazási segélyt nyert; —minthogy pedig az erre vonatkozó tárgyalások f. évi mart. hó 18-án fejeztettek be, mindazon segély iránti folyamodványok, melyek essen nap után érkeztek, többé tekintetbe vehetők nem voltak, s beadóiknak az illető megye utján fognak kézbesittetni. — Néb. Mihellyes Zsigmond gyulafehérvári gyógyszerész, mart.. 20-án történt halála előtt a szegénységgel küzdő nép sorsa enyhítésére fiát — örökösét — arra kötelezte, hogy Fejérvár városa busz házi szegénye közt, tíz éven keresztül, száz ftot osszon ki húsvét, szombatján, két városi tanácsos jelenlétében. A boldogultat a szegények kálakönjei kísérték sírba. Pénzügyi levelek. Sóstó, apr. 20. Ill. A „Hon“ apr. 9. és apr. 16-iki számaiban megjelent pénzügyi levelek oly eszmét ismertetnek meg, melynek életbe léptetése által Magyarországnak egészen önálló pénzügye lehet. Ez eszme még a közösügyi törvények megalkotása előtt, rendszeresen kifejtve, figyelmébe ajánltatott Deáknak és a közüsügyi törvények tervezőinek, azonban ezek czélszerűtlennek találták Magyarországot pénzügyi tekintetben Ausztriától, s illetőleg az osztrák nemzeti banktól függetleníteni. A tapasztalás azóta megmutatta, hogy Magyarország önálló pénzügy nélkül, állam és mezőgazdasági tekintetben, a legnagyobb csapásoknak van kitéve; megmutatta, hogy ha ez országnak nincsen saját pénzrendszere, akkor sem a mezei gazdálkodás, sem a kereskedelem nem bírhat önálló hitellel, és e nélkül minden a legnagyobb bizonytalanságban van; úgyhogy ha nagy küzdés után némi részben'jóllét'kezdene is mutatkozni: ha az ipar vagy kereskedelem virágzásnak kezdene is indulni, egy meterségesen előidézett pénzválság mindezen szép reményeket egy csapással megsemmisítheti,s jóllét helyet újra nyomort hozhat. A tapasztalás tehát a magyar gazdát meggyőzhette legalább is arról, hogy Deák és párthívei a közmiaügyi állarórendszer tervezésekor nagy hibát követtek el azáltal, hogy a magyar pénzről megfeledkeztek, s hogy egy önálló nemzeti pénzrendszer megalkotásának nehézségei miatt az alkotásról végkép lemondtak, és czélszerűbbnek látták a centralistikus osztrák pénzügyet egészben megtartani. Mindenki tudhatja, hogy Magyarországon is, mint minden államban, többféle önálló pénzrendszert lehet meghonosítani. Az országgyűlési bankenqueten adott feleletekből pedig azt is beláthatja mindenki, hogy e rendszerek között elsősorban az állambank és bankszabadság rendszerei jöhetnek tekintetbe. Zimmerman K. és szombathelyi kereskedő társai az állambank rendszerét ajánlják. Vegyük e bankrendszert kissé közelebbről szemügyre, de ne tegyen elfogulttá a nagy férfiú nyilatkozata, hiszen a Szombathelyről jött első pénzügyi levélből világosan kitűnik, hogy Deáknak a Zimmermann féle emlékiratra vonatkozólag a pénzügyi tárgyalások alkalmával elejtett szavai, hibás felfogásról tanúskodnak. A czélszerűtlenség bélyegét vajmi könnyen rásüthető Deák Ferencz a magyar állami bankrendszerre, midőn e rendszert tévesen foga fel, mert talán nem tartá érdemesnek, az óriási munkahalmaz mellett ezen tárgygyal hosszasan foglalkozni. Hogy Deák a magyar állami bank eszméjét megvalósítani célszerűtlennek gondolta, az nagyon könnyen kimagyarázható. Mert hiszen ha az osztrák állami jegyek és osztrák nemzeti bankjegyek helyett egy magyarországi állami bank jegyei fogadtatnak el törvényes fizetési eszköz gyanánt, akkor a közös osztrák magyar monarchikus állami gazdálkodás igen meg lehet nehezítve. Ha osztrák pénz helyett magyar pénz van, akkor sokkal czélszerűbb, hazánkban osztrák hadügy helyett magyar hadügyet állítani és általában sokkal czélszerűbb osztrák magyar állami gazdálkodás helyett, külön osztrák és külön magyar állami gazdálkodást szervezni. Deák Ferencz pedig sokkal opportunusabbnak, vagyis sokkal könyebbnek találta meghagyni a centralistikus állami pénz-, hitel-, vadügyet, nemzetközi kereskedelmet és külképviseletet, mint ezek helyett tökéletesen autonomikus külön magyar és külön osztrák pénzügyet, hadügyet tengerészetet, vámügyet szervezni, úgy, hogy azoknak csak egymással versenyezni, de ne egyszersmind egymás léte ellen törni lehessen. Azt tehát kétségtelen ténynek vehetjük, hogy a pénzügyi viszony a kiegyezéskor nem részesült azon figyelemben, melyet megérdemelt; a dualistikus systecia mesterei e pénzügyek rendezését nem tekintették önálló czélnak vagy kívánalomnak, hanem csak nehézségnek az új alkotmányos forma felállításánál, és épen ezért az állami pénzt a dualistikus elvek sorába fel sem vették. Holott pedig ha Deák és párt hívei helyesen okoskodnak a pénzügyek felett, be kell vóla látniok azt, hogy a pénzügy és az állami hitelügy minden országban oly fő tényezők, hogy ezket önmagukban is mint az álhimi élet fő czéljait kell tekinteni. Azonban igen természetes hogy ha Deák a jobboldal más financzkapacitásai a magyar független pénzügy létesítését csak nehézségeknek vagy akadálynak tekintették a monarchikus szervezet összeillesztésénél, és nem tekinték azt magyar állami létünk elengedhetlen követelményének, — mondom igen természetes, hogy ekkor bárminő bankrendszert, czélszerütlennek kelle találniok, mely a végett ajánltatott hogy vet az egységes osztrák állami pénz helyettesitessék. s— Első n. gőzhajótársaság. Pest—Bezdán naponta 6 órakor reggel. Bezdán—Pest naponta 9 ó. d. e. Pest—Esztergom naponta 3 ó. d. u. Esztergom—Pest naponta 5 ó. reg. Cs. k. szab. gőzhajótársaság. Bécs—Pest naponta 6% ó. reg. Győr—Pest naponta 11 ó. d. e. Esztergom—Pest naponta 5 ó. r. Vácz—Pest naponta 6% ó. r. Pest—Mohács—Eszék. Újvidék naponta 6% ó. r. Pest—Zimony—Belgrád hétfő, kedd,szerda, péntek, szombat,vasárnap 6 k ór. Pest—Orsóva—Dunafejedelemségek szerda 6*/1 órakor reggel. Eszék—Újvidék naponta 5 ó. d. u. Eszék—Zimony—Belgrád, hétfő, kedd, szerda, péntek, szombat, vasárnap 5 ó. d. u. Eszék-Orsóva, Dunafer, szerda 5 ó. d. u. Zimony—Belgád—Orsóva , Dunafer. hétfő , szerda, csütörtök reggel. Báziás— Orsóva—Dunafejedel, csütörtök d. e. a pesti vasút megérkezte után, hétfőn és szerda a délben. Orsóva— Giorgievo, Galacz Konstantinápoly a szerb hajókhoz csatlakozva kedd és csütörtök délben. Győr—Bécs naponta 7 ó. este Pest—Bécs naponta 6 ó. este. Pest—Vácz—Győr (helyi gőz.) naponta 3 ó. h.a Mohács—Pest naponta a barcs-pécsi vívut megérkezte után, korán reg. Eszék—Pest naponta 5 ó. r. Újvidék—Pest naponta 12 ó. dél. Belgrád—Zimony—Pest hétfő, kedd, szerda, csütörtök, szombat, vasárnap és pedig Belgrádtól 6 ó. Zimonyból 7 ó. r. Bazias—Belgrád—Zimony—Pest péntek d. u. Bazias—Belgrád—Breska kedden, és csütörtök délben. Orsóva—Belgrád—Zimony—Pest péntek & ó. r. Orsóva, Belgrád, Czabatz—Breska péntek és vasárnap reggel. Konstantin, Orsóva, Belgrád, Zimony, Pest kedden. Szeged—Zimony szerda és szombat reg. Zimony—Szeged vasárnap csütörtök reg. Eszék—Zimony kedden reg. Zimony—Eszék vasárnap reg, az orsovai szemhajó megérkezte után. A személyszállító hajók megérkezése Festre. Bécsből naponta este. Győrből naponta este Győr és Váczról (helyigőzös) naponta d. n. Újvidék—Eszék—Mohácsról naponta d. n. Belgrád—Zimonyból hétfő, szedd, szerda, estitörtök, péntek és szombaton délután. Orsóvá és a Dunafejedelemségekből vasárnap délután. Gőzhajózási menetrend. a. Adakozások részletes kimutatás A menházra. A liptómegyei honvédegylet febr. 6-odiki bálján Liptószentmiklóson felüdlfizettek: Szentiványi Márton főispán 3 ft, Szentiványi Kázmér bonv. alezre. 3 ft, Görgey Géjza hradeki Ernust urad. igazg. 8 frt, Kisszely Vendel I. alispán 4 frt, Kisszely Árpád töroszbiró 1 frt, Reich Adolf üveggyáros 1 frt, összesen 20 frt. Után fizettek Eördögi Alajos megyei kiadó 2 frtot, Bikái N. hradeki uradalmi erdőmester 5 frtot. Volarics Dániel Ivén Zentán adakoztak: Majer József 5, Mikosevics József 3, Babócs György 2 Szekfűt György 1, Horovits Adolf 1, Mutsy János 5, K. Mészáros Mihály 1, Mihadum István 1, Heiszter Ferencz 1, Vojnits Lövin 1, Zsarkó Antal 1 ft, Aulik Nándor 50 kr, Benedek Elek 3, Körösi Ferencz 1, Udarics Dániel 1, Miklósváry Gyóni 5, Mucsi Antal 1 ft, Komáromy Béla 50 kr. — Szabadházy Andor jegyző ivén Budaeörsön adakoztak: Szabadházy Andor budaeörsi jegyző 7 ft 66 kr, Frank Pál 1 ft, Ritter Gregor 50 kr, Fitler János özvegye 1 ft, Hack Ferencz 30 kr, Hauser János 1 ft, Dobronyi Mihály 1 ft, Albiker Benedek 50 kr, Sailer Mihály 1 ft, Albiker János 1 ft, Angyalffy József idén adakoztak köv. Dubina János biztos 2 frt Gigler Károly tolnok 1, Drászóczy Mór tollnok volt honvéd 1, Kamenda Ármin biztos 2, Kresz János tollnok volt honvédtiszt 2, Ollik Pál tollnok volt honvéd tiszt 1, Petrás András tollnok 1, Angyallffy József 5 frt. A „HON” magátttet igényel PARTS, apr. 26. A pápai unitius a diplomatiai testület nevében szerencsekivonatát fejezé ki Olliviernek a császári proklamatió és a miniszteri körirat tartalmáért. Chambord gróf helyeslő iratot küldött a pápának, a csalhatatlansági tanhoz. ATHENE, apr. 24 A rablók által meggyilkolt angolok temetése a király, a diplomatiai testület és Athene lakosságának részvéte mellett ment végbe. ATHENE, apr. 24. A már ismeretes rabló miatt itt és ■agy izgatottság uralkodik. Lord Manchester kit a rablók a váltságpénz előteremtése és az amnestia kieszközlése végett szabadon bocsátottak, ez után szerencsésen megmenekült. Habár a követelt váltságpénz már készletben volt, az amnestiát — tekintettel az alkotmány határozataira — nem lehetett megadni. A rablók, katonaság által lévén körülfogva, Kubiába igyekeztek menekülni, és meggyilkolták a foglyokat, kik kimerültségük miatt a menekülésben nem követhetők őket oly gyorsan. A katonaságnak ellenük intézett támadása folytán 9 rabló köztük a banda főnöke is megöletett, és egy megsebesítve fogatott el; — további 12 rabló, köztük 4 sebesült, a legszorgosabban üldöztetnek. A csatában egy hadihajó is részt vett, mely a meggyilkoltak holt tetemeit a Pyraeusba szállitá. BECS, april 26. (Előbörze.) Hitelrí. 252.30 -ig* vasút-----.— Allamonímt 386.—. 1.86 -ri sorsj. 96 30. 1864-ti sorsj. 118.1/*- NapoleondV 1 987.— Adómentes kölcsön 89 75. Lombardi vasút 198.60. Magyar hitelvászv. 87.—. Fr. József v. —.—. Pécsi v.—.—. Pinoco-HaagaRan - . .Alföldi v.------. Zálogkörűn. —.—.Trapway 207.—. Anglo Austrian 298.75- Gilicaiai 233.—. Franco 117.75. Népbank 209.— Bécsi bank - .—. Épitéa. bank —.—. Északkeleti —.—• Arkalet & pesti börzén. April 26. Keresked.-buck 676. — Pesti hengerm. 960. — Pannoni« gözm. 656. —* Első lttdu-pesti 400. — Concordia 400. — Szegedi kiviteli —. — Árpád 290. — Király 350. — Budai gyártel. 64. — Victoria 186. — Pesti iparbank 435. — Pesti takarékpénztár 6520. — Budai takarékpénztár —. — Magyar éjszaki vanut 111 kg. —Pesti közúti vasut 361. —Magyar Hzt. társ. 635. — Pesti biztosító intézet 200. — Pannónia v. bizt. i.38. — Haza bizt. bank 137. — Alagút 98. — Gyógyszer kiv. v. —. — Butorkézintézet 20. — Elad magyar szeszf. 100. — Mátrai bánya 71/1. — Első magyar gőzhajó 90 —. — 5% magyar záloglevelek 90Va* UJ vállfilittok. Athenaeum 160 p. 154 áru. — Heagerm II. kib. 680. — Pannónia gőzmalom II. kib. 145 — Budapesti gőzm. II. kib. —. — Budap. gözm. kótv. 6 — Árpád gözm. II. kib. —. — Blum gözm. 130. — Luiza gözm. 138. — Unió gözm. —. — Molnárok és sütök gözm. 165. — Éréséből gözm. —. — Nyitrai gőzmalom —. — Királyi serfőzde 666. — Tükör serf. 141. — Gépgyár 50. — Bőrgyár —. — Vaggongyár —. — Kartonfonód. —. — Szeszf. II. kih. —.— Tehergözm. 256. - Briquettes 140. — Flora szappangyár 110. — Ill. kib. 311. — Budai közúti vaspálya 218. — Gyapjúmosó gyár —. — Magyar fehvreszt 87. — Belga gépgyár —. — Securitas sz. k. 110. A pesti gabnabörzén ápr. 26-án a hangulat lelkesült volt ma is ; az összes gabonaneműek ára szilárd, a forgalom azonban a gyenge kínálat miatt élénktelen volt. Az értékpapírok börzéjén folyvást lanyha volt a hangulat, és a forgalom csekély, az árfolyamok hanyatlók. Magyar vasúti kölcsön 108.50. Ujébb m. vasp. változatlanok. P. ut. vas. 361 Vz fton kelt. Tramw. hanyatlott és 2061/3~ 2063/3 fton adták. Bankrészv. majdnem semmi üzletben sem részesültek : magyar hitelbank 87 —88, angol-magyar 97—98, franco-magyar 56 56 egyn. fton állt; pesti iparb. 455 fton kerestetett. Takarp. sem igen keltek pesti első hazai 3525, pest-budai 138terézvárosi 33**—33*/«, ferencz-józsefvárosi 39'/» fton adatott. Malompapirok hanyatlók és kiviáltattak, de nem vétettek. Serfőzdék közül kb. 665, kb. 144 fton vétetett. Gőzsh. közül magy. 90 fton kerestetett. Pestfiumei hajóép. 116 fton fizettetett. A valuták nem változtak. Napoleond'or 9.86Vz— 87'/a. Arany 5.86Vz—87. P. p. u. 1.81'A—82. Felelős szerk. a kiadó talajd. 10&41 8^R. 302.— 124.50 35.— 119 — 110.50 91l— 160.— 107.5-'. 90 25 90.25 76.50 90*50 96.50 98. 93 30 98. 94.— 88 50 88.50 98.— 90.75 93*75 87.75 90.75 03 2 94.50 91.25 NYILT-TÉR. Finom tavaszi öltönyöket !—* s legjutányosabb árakon lehet venni ROTHBERGER JAKAB, Cs. k. udv. leállító, férfi-ruha-raktárában Pesten, a Deák-Ferencz-utcza és színháztér 1-ső sz. Iem. 304.— 123. 36.— 119.50 126— Lemb.-ozernov.jasayi 1. kib.5%e.o.é. ft ff ., n.kib.5%e.o.ó.; „ „ ff IIIIcib.5%e o.é. Osztr. Lloyd 6% p. p...................... Osztr. északi pálya 5% e. o. é. . Budapesti lánczhid 6% o. é. . . Prágai vasipar 5% e. o. é . . Rudolf pálya 5% e. o. é. . . . ff ff 1869. kib. 5% e. o.é. erdélyi vasút 5% e. o é. . . Állam vaspálya (500 fr. db önként) „ „ 1867.kib (500 fr db) Déli vaspálya (500 fr. db) . . . ff ff 50 e. o. é. . . . „ bank 1370—74.6% (500 fr. db) „ „ 1875—76. 6%(500 fr. db) „ „ 1877—78. 6%(500 fr. db) Dél-észak ném. összek. 6% o. é. tt jt ., 5% o. é. Tiszai vasút 5% o. é. .... Magyar keleti vasút 5% o. á. . . Császári arany.......................... ff f, teljes sulya 20 frankos arany . . . . . Orosz Imperial.......................... Mária Terézia tallér .... Egyesületi tallére...................... V&lUk (8 hóra). Pénzek. BÉCSI TŐZSDE. April 25-k. Államadósságuk (1(M) frtos) Egységéé p»pirk. máj.—nov. 5'/, „ k. febr.—»ug. 8% «üst k. im.—jul. 6°/. , „ k. »pr. - oct. 5*/. Ceet. ért. vua eaneeto idí (’/,) 5*/. 1889-i ki’egé« sorsjegy .... „ „ egy WSI „ . • • • 1854-ki 260 frtos „ 4*/. . . . ISSO-kJ 500 „ „ 5% • • • 1860-ki 100 „ i’li v . . 1864-ki 100 „ „ .... Como járadékjegy 42 Ura . . . Álamjószág záloglevél 120 írt. . .» Földtehermentesítési kötvény. Ceekoreeégi . . 5*. 100 frt pp. Bukovinai. ..»» •» »* ‡» Galicziai . • ♦ »‡ »‡ » i# Karintia Krajn ftt.m.,, „ ,, » Horvát-tótor8«a,gi ,, „ „ „ Morva .... » ›» »» ‡› Alko-austriai . . „ e, ,, ,, Polic-austriai . „ „ „ „ Salzburgi ... ,t *in Sileziai ... t) ff : i) Erdélyországi „ „ „ ,, Stíriai .... t) ff tt tt Tirol .... ,, m n tt Temesi bánáti . „ „ „ Ugyanaz 1867.kiaor».„ ,, „ „ Magyarországi ,, » « „ 1867-diki „ * C. Egyéb kölcsönek. Galicziai 70;a 100 frt . . . . . M. vasúti kölcsön 120 o.é.ft ez. 5* # Bécsvárosi kölcsön 100 ftes 5•/* e Dominiai rendi kölcsön 2*^®/, tt tt tttié • • * D. Bankrészvények. Agrarbank 200 frtoa 30% befiz. . Angol-oszt.bank 200 frtos ez. 45% Angol-magyarbank 200 frt ez. 40% Osztr.egyptomi bank 200 ft ez.40°/# Osztr.földhitelintéz. 200 ft ez. 40% Kereak. és iparhitelintézet 160 frt Alt. m. hitelint. 200 frt 40% befiz. Atikai hitelbank 900 frt 40% befla. Tritfrtf kér. bar.V 500 frt . . . Pent» kér. bank 600 frt ... . Oszt. discomobank 200 frt 40% bef. Alsó-ausztr. bazámitolóbank 500 frt Caehorez. M v. 200 frt Morvaorss. „rt 200 frt tttikar ., 200 frt Pénz 60.65 69*90 69.80 »8.75 97.50 *30, 229.— 90. 98 6 » Áru 60.80 70.— 69.90 99.— 98.— 231.— 250 91.96.80 105.50 106— 118.50! 118.75 23.501 127.7 61 24.-138 94.15! 1 4.25 14.-1 86.-! sH 92. — 97— »5 50 93— 93.50 75 25 93. - 95— 78 77.25 7» 2 78 50 108.40 91.75 201.-99.- 3*5 — 252 801 87 79 50 858-187.— *45-9475 74.76 74.50 94.— 84.00 07 50 96 50 94. 94.50 76. 94— 98 78.50 77 75 79.75 79. 108.60 92. 58.- 802 -100.- 37.- 33 — 68 80.-662.-192.- 250 -Franc.p-osztr. b-mk 300 ft #.30% kef. .. »agy. bank 200 ft e.30% „ Gallez. ker. 4b Iparb. 200 ft 40% „ Gal.orsz.b.Lembergb.200 ft 40% „ Ipar és ker.generalb. 200 ft 30°% „ Általános iparbank 200 ft 40% „ Kerenk.bank Bécsben 200 ft 60% „ Cantr. jelzálogbank 200 ft 25% „ Jelzáloghitel éa elílegb. 200 ft Gal. jelzálogbank 200 ft 40% bef Nemz.k.k.tára.Pest 200 ft e.80% „ Cseh. mezt igaz.hitelb.200 ft 30% ,, Morva ipar és ker.b. 200 ft 80% „ Osztr. nemzeti bank F.austr.ca aultb.bank 200 ft 40% M ., ipar éa ker. b. 200 ft 40% „ Osztr. nemzet alt.b 200 fte.40% ,f „ keleti bank 200 ft e. 40% „ Morv.zálogházi Intéz.200 ft 40% „ Csztr. egyesületi b. 200 ft 40% „ Alt. forgalmi bank 200 ft 60% „ Bécsi népbank . . 200 ft 40% „ Bécsi pénzváltóbank 200 ft 40% „ ,p .p tára. 200 ft 40% „ „ bank 800 (140»/. „ ff tf egyesület 200 ft 40% „ 117 25 117 75 55.60 56.-27'-8*’.. 92 — 04.-112.— 113 — 56.50 sibo 713-715.— 89 — 88150 98 — 69 — 79.50 80.— 106.-101.-110.5" 111.30 207.— 208.— 97.— 97.— 83 50 84 50 76 — 77 — 249 — 250.— E. Szállító váll. részvények* Alf. fiumei (n.-várad-esséki) 200 ft e. Aussig-tepliczi vasút 200 ft p. p. Cseh nyugati vasut 200 ft . . . Cseh északi vasut 150 ft . . . Buschhr. vasút 500 ft p. p. . . Brünn rasitzi eled renzv. 200 ft Osztr. Dunagőzh. társaság 500 ft pp. Dux bodenbachi vasut 200 ft .. . Erzsébet vasút 200 ft p. p. . . St linz-budweisi vasút 200 ft e. „ „ „ 200 e. é. 164 Ferdinand északi vasút 1000 ft pp. Ferencz-József vasút 200 ft.e. Pécs-barcai vasút 200 ft e. . . . Gálicz Károly-Lajos vasút 200 ft . Grácz-köflachi vasút 200 ft . . Kassa oderbergi vasút 200 ft . . Lemberg-czemov.-jassyi v. 200 ft e. Triesti Lloyd 500 ft pp. ... Magyar Lloyd Pesten 200 ft . . Osztr. északnyugati vasút 200 ft. Bécsi omnibus tára. 200 ft . . . Pozsony-nagyssomabati vasút I. kib. „ „ 11. kib. Rudolf vasút 200 ft ....................... Erdélyi vasút 200 ft ....................... Államvasut 200 ft p......................... Déli vasút 200 ft........................... Dél ész. nem. össze k. v. 200 ft p. Suez társaság 500 frank .... Tiszai vasut 200 ft...................... Bécsi tramovay...................... . Brünni tramvay 200 ft ... . Turaau kralupi vasút 200 ft . . Magy. észak-keleti vasút 200 ft e. Magyar keleti vasut 200 ft e. . . Vicinal vasút 200 ft...................... Pénz Áru 372.25 178.76 2S3150 m— 239 50 240.— 760.— 765 -5861— 57.-157.— 163.— 185.50 196.50 178-178.50 2205-2210.— 186.75 187.— 173.-174.— 233.— 238 80 265.— 267.— 62.-66.50 207.50 208.— 378.— 379.— 197*50 198*-144 -1411.— 164.LJ 1651-161.50 169.— 387.— 389-199.80 200 — 177.— 177.50 210.50 831 50 209.50 210.-205 — 20»!P]104.50 165.— «5 — 95.50 F. Ipar váll. részvények. Arienda assicuratrice 1000 ft .Ausztr.ált. építő társaság 200 ft. Bácsi épitő társaság 300 ft . Bécsi gőzmalom társaság 500 ft Duna osztr. biztositó társa. 200 ft Prágai vasipar tára. 200 ft . . Szíriai „ „ 200 ft . . Európa biztositó társaság 200 ft Erdészeti társ. 200 ft . . . Erd. term. és ker. tára. 200 ft lanebergi főmű 200 ft . Budapesti lánczhid 500 ft . . Géptéglagyár 200 ft ... . Oszt. viszonbiztositó 200 ft Bécsi viszonbiztositó 200 ft . Salgótarjáni kőszén 100 ft . . Securitas v. bizt. 300 ft . . . Sehingelmühli papírgyár 200 ft Szállítási biztosító társaság 200 ft ij Waggon és tramway építő 200 ft ij Bécsi tégla és épitő társ. 200 ft . | Mollsegg tramb.azén és vas 250 ft H Egeö osztr. magy. paukorgyár 200 ft fi Grgálogrevelek (100 frto«)»! Áh. osztr. földhitel 5% ez. Örök /élzilogbímkakioziai földhitelegylet 4%»» tt ff Jelzálogbank 6 perc. ,, mezőg. hiteliLtf 6 „ , Kwnfretl bank 5% p. p. . . tt ^% • • • • nonstr. jelzálogbank 5%% . ., tiz éves 6% .... „ siléziai földhiteleik Szíriai takp. egylet 5 vBv • • Első osztr. takarékp. 5*/s% . Magyar földhitel int. 10%% tt a jövedékjegy 6% ,, keresk. bank . . ., jelzálogbank 6*/# . fll. Kliniköbségi kötvények (100 frtos) Alföld-fiumei 5% e- o. é* . . . Cseh északi pálya 5% e. e. é. . Cseh nyugati pálya 5% e. o. é. . ttf ff 1869 5% e. o.é. Dimagőzhajózás! társ. 6% pp. Erzsébet pálya 5% pp.................... tt tt tf"/0. o. é. . . „ „ 1862 kib. 5% e. o.é. „ 1869 kib. 5% e. o. A Ferdinand északi vasút 5% p. p. tt tt tt ó fff o. é. ff ff ft 5% e. o.é. Ferencz-Józseí pálya fl% e. o, é. ti Pé&B-barcai 5% e. o. é....................ji Galiez. Károly-Liyos 5% o o. é. (! ff ft ft UIcib. 5%e.o.ji! Glaggnitai 5% p. p..........................jj Grácz-köflachí 4%% o. e. é. . . Kansa-Oderbergi........................... Pénz 91.75 93 50 91.— 05.— 905iii 88. 106 JO 95 60 ‘2.75 1 3.- 97.40 81.— 92Í— Áru 72.-111.— 91*— 162. 1 7.75 90.75 90.50 77.—01.— vi — ‘■8 26 93íi' 99.— 95. 69á0 62.5. 91-942* 8^,25 I. MagáiiHorsje^yek. Keresk. hitelintézet 100 frt . . . Clary 40 frt pp.................................. Dupagőzhajózási 100 frt pp. . . s Keglevich 10 frt pp. . . . . Budai 40 frt o. é. ..... . fálffy 40 frt pp.................................. Rudolf alap 10 frt 0. é................... Salm 40 frt pp................................... Szt.-Genois 40 frt pp....................... Stanislaivárosi 20 frt o. o. . . Triesti 100 frt pp.............................. „ 50 frt o. e............................. Waldstein 20 frt pp.......................... WindisgrafB 20 frt pp...................... 84.25 94.50 92.40 91.— 96.40 lOl!— 93.- 93.— 90.75 112.25 142.— 1(6.50 92.10 245.50 j 245.25 I í 96.2' 8150 95.— 92.60 96 C J 101*50 93 25 93.25 91.-142.75 116.75 92.25 246.- 245,7*» 82!-96/ 88.501 88.7 i 158 75 36.- 99.— i7.— 88 _ .30/50 14.50 40.-29.50 28. 127.— fii 22.— 20^0 159.— 37. 99.50 18. 84.-31.60 15.50 41.— 30.60 20.— 129.— 63.— 93^-21^0 91. 93.75 »1.50 94. 91^)0 9t.‘ 89.-106J 95. í?0 93.“ 97.be* 82.-92.26 Amsterdam 100 hol. frt 5% . . Augsburg 100 d. u. frt 4*/,% . . Boriin 100 tallér 5%..................... Boroszló 100 tallér 5% .... Brflseol 100 frt 2%.......................... Mainai Frankfurt 100 d. n. frt 4% Hamburg 100 markbaueo 4% . . London 10 font sterling 3% . . Lyon 100 frank 2%% .... Milano 100 uj lira 5% .... Marseille 100 frank 2% .... München 100 d. u. frt 4%% . , Paris 100 frank 2 %% .... Sz. Pétervár 100 rubel 6%% . . Bukarest (31 nap látut.)10G ol. piast. Kouií iasiin.,, „ ,, 100 tör. , Pén» 102 65 102.80 91.15 123 55 áru 109.85 103.— 91-25 isi. 75 4895] V>.~ 49Í—Í 4905 5.8« 9.87 5.Í7 9^7 Nyomatik a kiadó-tulajdonos „Athenaouai * iradalmi és nyomdai részvény-táradat nyomdájában (ezelőtt Emich G.) barátok téré 7. sz. — Pest,1870.