A Hon, 1870. április (8. évfolyam, 74-98. szám)

1870-04-26 / 94. szám

s a börtön lég­iesinfectiójára és egyáltalában az elő­vigyázato­s ápolási intézkedésekre folytono­san huzamosabb időt fordítani. A bűntények kiderítésekor azonban nem fe­ledkeztem meg arról sem, hogy úgy az egyes polgárok, mint az államnak szenvedett kára, e czélra tett költségei, a lehetőségig megtérítés­é­nek, mi okból a már bevallásban levők vagyo­nát, mielőtt még azok elidegenítethettek volna, törvényszékileg zár alá vetettem , mely lefoglalt vagyon már most is jelentékeny összeget kép­visel, de a­mely még a bűnrészes , a bűnből legnagyobbrészt meggazdagodott orgazdák s más szinte nem jelentéktelen bűnrészesek va­gyona által a számhoz képest aránytalanul fog szaporodni s úgy a kárt mint a költséget nagy részben fedez­ni. Ezek eddigi működésemnek főbb vonásai, melynek illustratiójául van szerencsém as ./' alatti kimutatást beterjeszteni. Az itt beterjesztett kimutatásban foglalt 054. bűntény minősége szerint 234 rablás vagy más főbenjáró, 320 pedig súlyosabb beszámítású bűn­tény, melyet mint bűntettesek 813-an követtek el kik közül 308 még szabadon van, 425 pedig általam Szegeden és Péterváradon van letartóz­tatva. Az eddig felmerült károk részben fedezve vannak, de miután úgy a kár mint a fedezet csak törvényes ítélet folytán lesz biztosan felve­hető, itt számításba venni nem akartam, az okozott költségek érdekében is biztosított érté­kek, általánosságban azt kétszeresen látszanak fedezni. Végre az eddig kiderített, de a tetteseknek börtön hiányából be nem hozathatása végett tü­zetesen nem vizsgált bűntényeknek majdan be­hozatandó bűnrészeseit mintegy 300 ra tehetni.“ Végre a jelentés harmadik részében elősorol­ván azt, hogy mily hátrányára van a vizsgálat­nak azon körülmény, miszerint helyszűke miatt a már benlévők s meghötelesített vallomású bün­­tetők bűntársai be nem hozathatván, ez által amazok elítélése is meggátoltatik, kifejtvén, hogy mily szükséges a jövendőbeli közbiztonság ér­dekében, hogy mindazon bűntények, melyek­nek nyomára vezetett az eddigi vizsgálat, végle­gesen kiderítessenek, egyúttal előadja azon ne­hézségeket, melyek most már a vizsgálat továb­bi folytatását megakasztották, s melyek elhirí­­tása okvetlen szükséges, hogy a vizsgálat hábo­­i tidatlanul tovább folytathassák, mely ezek gyors elérése végett okvetlen szükséges,hogy az eddigi csekély személyzet (összesen 4 vizsgálóbíró), más segéd személyzettel szaporíttassék , de főleg, hogy a börtönhelyiségek elegendő számban le­gyenek. Ez okból kéri, hogy a szegedi inkább rom mint várat, mely most nagyobb részben kaszár­nyául használtatik egészen rendelkezése alá ad­ják, hol mintegy 100—110 börtön helyiségre lévén hely a rablók czélszerübb elhelyezése még azok számának szaporodásával is lehetővé len­ne s nem maradna más katonaság benne, mint a rabok őrzésére használt Salvator-féle idegen ajkú ezred egy kiegészített zászlóalja. Befejezésül az eddig alkalmazott vbl­ák önfel­­áldozó buzgalmát kiemelvén, az eddig mintegy 50,000 frtnyi összes költségről számadását s egyutcai a jövendő költség előirányzatát beter­jesztvén s kijelenti, hogy az általa előterjesztett jelentésben foglalt s a vizsgálat tovább folytatá­sát feltételező intézkedések a vizsgálat további folytatásának conditio sine qua non-ját képezik. Ami pedig a jelentésben mellékelt kimuta­tást illeti, ez egy rendszeres s rovatos összeállí­tás, melyben a bűntény elkövetésének ideje s helye, a káros neve, a kár mennyisége, a bű­nte­­vők száma, s ezekből az elfogottak és szabadon lévők vannak szabályszerűen kimutatva a az utolsó rovat a jegyzeteknek van szánva, hol a figyelemre méltóbb tudni valók, mint például: van-e a kár fedezve ? vagy hová lettek a hi­ányzó bűnösök, stb. vannak kitüntetve. Hogy e kimutatás magában a bőnök mily óriási tárháza, azt azon körülmény eléggé mu­tatja, hogy 554 bűneset közül 234 főben járó van, vagyis mind olyan, mire hazai törvényünk halált szab Vannak ezek közt vasút felszedé­sek 1865 és 1868-ból, postarablások, hármas­­kettős rablógyilkosságok, gyilkosságok stb. igen nagy számmal, míg ellenben a többi 320 bűn­tény is mind olyan, vagy legalább egyes sze­mélyek annyit követtek el, hogy évek hosszú sora lesz érették az igazságos büntetés. Hivatalos. A pénzügyér Ur­ady Arnoldot zsolnai I. oszt., über Lajost butyini III. oszt. adó­szedővé, Mayer Mártont butyini III. oszt. adó­hív. ellenőrré, Szoly Gyulát 11. oszt. szathmári p. U. ig. fogalmazóvá, Schmelczer Sándort beszter­­csebátyai p. U. ig. kiadóvá nevezte ki. A m. kir. pénzügyminiszter által Cza­­kó Józs., Mark Ján., és Szakács Károly tekei, il­letőleg bidalmási s székudvarbeli II. oszt. adó­szedőkké, továbbá Papp Samu I. oszt., Csisek Károly, Seballer Siegfried, Páll Albert, s Ábra­­hám Emil II. oszt. ellenőrökké a bánfi-hunyadi, illetőleg szamosujvári, naszódi, erdő-szent-györ­­gyi s tordai adóhivatalokhoz neveztettek ki. A fölmivelés-, ipar és kereskede­lemügyi m. kir. miniszter Weckher Vilmos, Kraupa János, Paskay Emil, Gerger Ede, Tö­rök Ede, Wagner Antal, Reisinger János, Steller Bernát, Gerb­ert Hugó, Klein Adolf, Veszély Fe­­rencz,­ Jovanovics Ljubomir, Jazbes János, Pin­­kas Vilmos, Felderer József, Gebauer József, Rauchhecker József, Hellinger Ferencz, Bennin­gen, Károly, Koppan­tsch Ede, Kovacevic Nán­dor, Szű­cs Emil, Lokai Dávid, Hampel Sándor, Zimmermann Henrik, Gergecsevics Emil, G­re­ger György, Cseffalvay, Dénes Kubicsola Szi­lárd, Geiger József, Stankovits Döme, Eschue­­rich Károly, Glasovácz Ferencz, Holzman Ká­roly Grolich Károly, Brückner Antal, Lázár István, Orzechenszki János, Bartl Ferencz és Demel Károly m.kir. másod­osztályú főtávira­­szokká nevezte ki. A magyar koronához tartozó tenger­part kikötőiből tengeren külföldre szállított tölgyfa után eddig szedett kiviteli illeték (diriito d‘ alboraggio) megszüntetéséről szóló 1870. VI. t. sz. hatálybalépte időpontján­ a m. kir. keres­kedelmi minisztériummal egyetértőleg, 1870. évi május 1-je napja állapíttatott meg. Megerősítést nyertek a dombóvári se­gély­egylet alapszabályai. Loson­cz mezővárosnak megengedtetett, hogy május 6-ára és 7-ére eső vásárját május 9. és 10-én tartsa. Különfélék. Pest, ápril 26. — A képviselő­ház legközelebbi teendői közt a Ket. az ipartörvényjavaslat tárgyalását is említi, ellenben azt mondja, hogy a választási törvény reformja egyelőre elmarad. — A muni­­cipiumok rendezéséről szóló tvjavaslat a „P. N.“ szerint ran terjesztetik a Deákpárt elibe, s hol­nap már a képviselőház elé­ kerül. — Batthány temetésére a „Sz­t.“ szerint a főurak bandériumot állitnak ki.— (Vajjon nem összetévesztés ez a polgár bandéri­ummal ?) — A nemzeti színház ügyéről ezt hallja a „P. N.“ A kormány — legújabb megá­­lapodása szerint — mindaddig nem szándékozik a nemz.­színházi igazgatói állomást véglegesen betölteni, mig a fejedelmi segély ugye nem lesz teljesen tisztába hozva, s az a kérdés: vájjon épitessék-e külön operaház és mikor, nem lesz végleg eldöntve. — A pesti szr. nőegylet közgyű­lést tart május 2-án. — A budapesti nyomdászok dalköre kedélyes műestélyt rendezett múlt szombaton. Volt ének, szavalat, zene stb. közre­működtek Szabó Elek, Rechnitzer István, Zá­­dory Károly, Humann Tódor, és Aggházy Ká­roly. Karmester Guarmann. — Örömmel jegyez­zük fel a munkás ifjúság eféle művelődési törek­véseit. — A katholikus congressus a M. U. híre szerint a herczegpri­más által má­jus közepe tájára Rómából hivatnék össze. A congressust a prímás személyesen fogja meg­nyitni. Közvetlenül a megnyitás után bizottmá­nyok fognak összeülni, miáltal lehetséges lesz, hogy a prímás visszautazzék Rómába. — Győr város képviselőtes­tülete f. b. 19-iki közgyűlésén kimondotta, hogy az esetre, ha a választó­közönség több­sége oda nyilatkoznék, hogy a képviselőtestület, és a tiszti kar lelépését óhajtja, kész megbízását megköszönve , azt a város-közönség kezeibe letenni. — Az egyiptomi magyar egy­­­e­t Csernátony Lajost is tiszt, tagjai közzé vá­lasztotta. — A magyar tud. akadémia szombati értekezletéről hozott tudósítás kiegészítéséül kö­zöljük a „Főv. L.“ nyomán ezeket: „A pályázati kérdés eldöntése után az értekezlet a tagajánlá­­sokat vette tudomásul. Zichy Antal levelező, Székács József pedig tiszteleti tagnak ajánlatott, s mindkettőjük megválasztatása bizonyosnak lát­szik. Ajánltak többeket is, kik a múlt választá­sok alkalmával már szintén ajánlva voltak, de nem nyertek többséget. Az értekezlet — bár a tagok jogát korlátozni nem akarja — óhajtás gyanánt fejezte ki, hogy a már egyszer ajánlt, de többséget nem nyert tagok csak akkor ajánl­­tassanak újra, ha időközben valamely új munkát írtak, mely az ismételt ajánlást indokolhatja.­­ Ez értekezlet után a tagok (mint minden szom­baton) Pulszky Ferencz osztályelnök urnái a múzeum-épületben gyűltek össze barátságos es­télyre. Az akadémikusokon kívül festészek, szobrászok és zeneművészek is voltak jelen, tar­ka és vidám társaskört képezve. Pulszky F. es­télyei alkalmával a muzeum rendesen adomá­nyokkal gyarapodik; a vendégek elhozzák házi gyüjteménykéik egyes ritkaságait s addig mu­­tatják, mig végre is e ritkaságok a múzeumban maradnak ; igy gyarapodott a jelen alkalommal múzeumunk egy XV-dik századi-é. lovagsarkan­tyúval és Petőfi Sándor pecsétjével, melyet Gyu­lai Pál szolgáltatott át. Egy t. vendég szintén érdekes pecséteket húzott elő zsebéből,többi közt egy mult századbeli jászberényi „literaria god­e tasu-nak, tehát valami tudományos társulatnak pecsétjét. A pecsétmutogatások alatt értesültünk, hogy a múzeumban már egész tömeg van a for­radalmi pecsétekből, (ezredek, zászlóaljak, vár­­paracsnnokságok­ stb. pecsétjei), melyek nem so­kára egész kis külön osztályt fognak képezni a régiséggyűjteményben. — Oláhországi határkérdésben Pesten levő háromszéki küldöttség vezetője K­ü­n­n­­­e József ügyvéd Jókai Mórnál ma tisztelgett. A birtokosság nevében és megbízásából kifejezte Künnle ügyvéd a székelység forró köszönetét, hogy ügyöket a sajtó terén készséggel védelme és pártfogása alá vette. A székely nép Jókai iránti bizalmánál fogva a zágoni testvérek, igaz­ságos ügyének védelmét továbbra is kikérték, s ha netalán egy kedvezőtlen ministeri tanács há­­lózata folytán, e kérdés a képviselőház elé ke­rül azon esetre a birt­okosság bizalma újból Jó­kai felé fordul. — Jókai a székelyek tolmácsolt ragaszkodását kedvesen fogadta, és a küldött­ség vezetőjét azon válaszszal bocsátotta el,hogy midőn a székely népnek üdvözletét küldi, egyút­tal biztosítja őket arról, hogy ügyeket úgy a sajtó, mint a törvényhozás terén ezután is mindig támogatni fogja. A nagyváradi és debreczeni orvos, gyógyszerész és természettudományi egy­letek által Debreczenben ápr. 23. tartott gyűlést az Alf. H­p szerint igen sikerültnek lehet mon­dani. Részt vettek benne a helybeli orvos és gyógyszerészeken kívü­l, kik csaknem mindnyá­jan megjelentek, Bihar megyéből 12 orvos, 2 gyógyszerész, 1 akadémiai tanár és egy kath. pap.­­ A gyűlés délelőtti 10 órakor vette kez­detét. Helybeli elnök Tegze Imre megnyitó be­széde után az előrajz szerint, előbb indítványok tárgyaltattak, azután érdekes felolvasások tar­tattak, melyek közül kiválólag érdekes, tanusá­­gos volt a Jenei Gyula magyarázata a „vissza­térő vétólázról.“Fél háromra vége volt a gyű­lésnek. — A közok­t. miniszter Ilniczky Bazil munkácsi görög katholikus tanítónak ki­vételesen 60 fő segélyt engedélyezett. — A „B. p. K.“ nemhivatalos ré­szében ezt olvassuk: A magyar és erdélyországi néptanítók köz­ül vallásfelekezeti különbség nél­kül 714, a vallás és közoktatási m. kir. minisz­ter részéről, az országgyűlés által „népiskolák felszerelésére és segélyzésére,a múlt 1869. évre megszavazott 150,000 főnyi összegből, a „Nép­tanítók Lapja“ f. é. ápril hó 22-én kelt 16. szá­mának tanúsága szerint, 1869. évre együttesen 50,420 ftnyi jutalmazási segélyt nyert; —mint­hogy pedig az erre vonatkozó tárgyalások f. évi mart. hó 18-án fejeztettek be, mindazon segély iránti folyamodványok, melyek essen nap után érkeztek, többé tekintetbe vehetők nem voltak, s beadóiknak az illető megye utján fognak kézbe­­sittetni. — Néb. Mihellyes Zsigmond gyulafehérvári gyógyszerész, mart.. 20-án tör­­tént halála előtt a szegénységgel küzdő nép sor­sa enyhítésére fiát — örökösét — arra kötelez­te, hogy Fejérvár városa busz házi szegénye közt, tíz éven keresztül, száz ftot osszon ki hús­­vét, szombatján, két városi tanácsos jelenlétében. A boldogultat a szegények kálakönjei kísérték sírba. Pénzügyi levelek. Sóstó, apr. 20. Ill. A „Hon“ apr. 9. és apr. 16-iki számaiban megjelent pénzügyi levelek oly eszmét ismertet­nek meg, melynek életbe léptetése által Ma­gyarországnak egészen önálló pénzügye lehet. Ez eszme még a közösügyi törvények megalko­tása előtt, rendszeresen kifejtve, figyelmébe ajánl­­tatott Deáknak és a közüsügyi törvények terve­zőinek, azonban ezek czélszerűtlennek találták Magyarországot pénzügyi tekintetben Ausztriától, s illetőleg az osztrák nemzeti banktól függetleníteni. A tapasztalás azóta megmutatta, hogy Ma­gyarország önálló pénzügy nélkül, állam és me­zőgazdasági tekintetben, a legnagyobb csapá­soknak van kitéve; megmutatta, hogy ha ez or­szágnak nincsen saját pénzrendszere, akkor sem a mezei gazdálkodás, sem a kereskedelem nem bírhat önálló hitellel,­­ és e nélkül minden a legnagyobb bizonytalanságban van; úgy­hogy ha nagy küzdés után némi részben'jóllét'kezdene is mutatkozni: ha az ipar vagy kereskedelem virágzásnak kezdene is indulni, egy meterségesen előidézett pénzválság mindezen szép reményeket egy csapással megsemmisítheti,s jóllét helyet újra nyomort hozhat. A tapasztalás tehát a magyar gazdát meg­győzhette legalább is arról, hogy Deák és párt­hívei a közmiaügyi állarórendszer tervezésekor nagy hibát követtek el az­által, hogy a magyar pénzről megfeledkeztek, s hogy egy önálló nem­zeti pénzrendszer megalkotásának nehézségei miatt az alkotásról végkép lemondtak, és czél­­szerűbbnek látták a centralistikus osztrák pénz­ügyet egészben megtartani. Mindenki tudhatja, hogy Magyarországon is, mint minden államban, többféle önálló pénzrend­szert lehet meghonosítani. Az országgyűlési bankenqueten adott feleletekből pedig azt is be­láthatja mindenki, hogy e rendszerek között első­sorban az állambank és bankszabad­­s­á­g rendszerei jöhetnek tekintetbe. Zimmerman K. és szombathelyi kereskedő társai az állambank rendszerét ajánlják. Vegyük e bankrendszert kissé közelebbről szemügyre, de ne tegyen­ elfogulttá a nagy férfiú nyilatkozata, hiszen a Szombathelyről jött első pénzügyi levélből világosan kitűnik, hogy Deák­nak a Zimmermann féle emlékiratra vonatkozólag a pénzügyi tárgyalások alkalmával elejtett sza­vai, hibás felfogásról tanúskodnak. A czélsze­­rűtlenség bélyegét vajmi könnyen rásüthető Deák Ferencz a magyar állami bankrendszerre, midőn e rendszert tévesen foga fel, mert talán nem tartá érdemesnek, az óriási munkahalmaz mel­lett ezen tárgygyal hosszasan foglalkozni. Hogy Deák a magyar állami bank eszméjét megvalósítani c­élszerűtlennek gondolta, az na­gyon könnyen kim­agyarázható. Mert hiszen ha az osztrák állami jegyek és osztrák nemzeti bank­jegyek helyett egy magyarországi állami bank jegyei fogadtatnak el törvényes fizetési eszköz gyanánt, akkor a közös osztrák magyar monarchikus állami gazdálkodás igen meg le­het nehezítve. Ha osztrák pénz helyett magyar pénz van, akkor sokkal czélszerűbb, hazánkban osztrák hadügy helyett magyar hadügyet állí­tani és általában sokkal czélszerűbb osztrák ma­gyar állami gazdálkodás helyett, külön osztrák és külön magyar állami gazdálkodást szervezni. Deák Ferencz pedig sokkal opportunusabbnak,­ vagy­is sokkal könyebbnek találta meghagyni a centralisti­kus ál­lami pénz-, hitel-, vadügyet, nemzetközi kereskedelmet és külképviseletet, mint ezek helyett tökéletesen autonomikus külön magyar és külön osztrák pénzügyet, hadügyet tengerészetet, vámügyet szervezni, úgy, hogy azoknak csak egymással versenyezni, de ne egyszersmind egy­más léte ellen törni lehessen. Azt tehát kétségtelen ténynek vehetjük, hogy­ a pénzügyi viszony a kiegyezéskor nem része­sült azon figyelemben, melyet megérdemelt; a dualistikus systecia mesterei e pénzügyek ren­dezését nem tekintették önálló czélnak vagy kívánalomnak, hanem csak nehézségnek az új alkotmányos forma felállításánál, és épen ezért az állami pénzt a dualistikus elvek sorába fel sem vették. Holott pedig ha Deák és párt hívei helyesen okoskodnak a pénzügyek felett, be kell vóla látniok azt, hogy a pénzügy és az állami hitelügy minden országban oly fő ténye­­zők, hogy ez­ket önmagukban is mint az álhimi élet fő czéljait kell tekinteni. Azonban igen természetes hogy ha Deák a jobboldal más financzkapac­itásai a magyar független pénzügy létesítését csak nehézségek­nek vagy akadálynak tekintették a monarchi­kus szervezet összeillesztés­énél, és nem tekin­­ték azt magyar állami létünk elengedhetlen kö­vetelményének, — mondom igen természetes, hogy ekkor bárminő bankrendszert, czélszerüt­­lennek kelle találniok, mely a végett ajánltatott hogy vet az egységes osztrák állami pénz he­­lyettesitessék. s— Első n­. gőzhajótársaság. Pest—Bezdán naponta 6 órakor reggel. Bezdán—Pest naponta 9 ó. d. e. Pest—Esztergom naponta 3 ó. d. u. Esztergom—Pest naponta 5 ó. reg. Cs. k. szab. gőzhajótársaság. Bécs—Pest naponta 6% ó. reg. Győr—Pest naponta 11 ó. d. e. Esztergom—Pest naponta 5 ó. r. Vácz—Pest naponta 6% ó. r. Pest—Mohács—Eszék. Újvidék naponta 6% ó. r. Pest—Zimony—Belgrád hétfő, kedd,szerda, péntek, szombat,vasárnap 6 k ór. Pest—Orsóva—Dunafejedelemségek szerda 6*/1 órakor reggel. Eszék—Újvidék naponta 5 ó. d. u. Eszék—Zim­ony—Belgrád, hétfő, kedd, szerda, péntek, szombat, vasárnap 5 ó. d. u. Eszék-Orsóva, Dunafer, szerda 5 ó. d. u. Zimony—Belg­ád—Orsóva , Dunafer. hétfő , szerda, csütörtök reggel. Báziás— Orsóva—Dunafejedel, csütörtök d. e. a pesti vasút megérkezte után, hétfőn és szerda a délben. Orsóva— Giorgievo, Galacz Konstantinápoly a szerb hajókhoz csatlakozva kedd és csü­­törtök délben. Győr—Bécs naponta 7 ó. este Pest—Bécs naponta 6 ó. este. Pest—Vácz—Győr (helyi gőz.) naponta 3 ó. h.a­ Mohács—Pest naponta a barcs-pécsi vívut megérkezte után, korán reg. Eszék—Pest naponta 5 ó. r. Újvidék—Pest naponta 12 ó. dél. Belgrád—Zimony—Pest hétfő, kedd, szerda, csütörtök, szombat, vasárnap és pedig Belgrádtól 6 ó. Zimonyból 7 ó. r. Bazias—Belgrád—Zimony—Pest péntek d. u. Bazias—Belgrád—Breska kedden, és csütörtök délben. Orsóva—Belgrád—Zimony—Pest péntek & ó. r. Orsóva, Belgrád, Czabatz—Breska péntek és vasárnap reggel. Konstantin­, Orsóva, Belgrád, Zimony, Pest kedden. Szeged—Zimony szerda és szombat reg. Zimony—Szeged vasárnap csütörtök reg. Eszék—Zimony kedden reg. Zimony—Eszék vasárnap reg, az orsovai szem­­hajó megérkezte után. A személy­szállító hajók megér­­kezése Festre. Bécsből naponta este. Győrből naponta este Győr és Váczról (helyigőzös) naponta d. n. Újvidék—Eszék—Mohácsról naponta d. n. Belgrád—Zimonyból hétfő, szedd, szerda, esti­­törtök, péntek és szombaton délután. Orsóvá és a Dunafejedelem­ségekből vasárnap délután. Gőzhajózási menetrend. a. Adakozások részletes kimutatás A menházra. A liptómegyei honvédegylet febr. 6-odiki bálján Liptószentmiklóson felüdl­­fiz­ettek: Szentiványi Márton főispán 3 ft, Szent­­iványi Kázmér bonv. alezre. 3 ft, Görgey Géjza hradeki Ernust urad. igazg. 8 frt, Kisszely Ven­del I. alispán 4 frt, Kisszely Árpád töroszbiró 1 frt, Reich Adolf üveggyáros 1 frt, összesen 20 frt. Után fizettek Eördögi Alajos megyei kiadó 2 frtot, Bikái N. hradeki uradalmi erdőmester 5 frtot. Volarics Dániel Ivén Zentán adakoztak: Majer József 5, Mikosevics József 3, Babócs György 2 Szekfűt György 1, Horovits Adolf 1, Mutsy János 5, K. Mészáros Mihály 1, Mihadum István 1, Heiszter Ferencz 1, Vojnits Lövin 1, Zsarkó Antal 1 ft, Aulik Nándor 50 kr, Benedek Elek 3, Körösi Ferencz 1, Ud­arics Dániel 1, Miklósváry Gyóni 5, Mucsi Antal 1 ft, Komáro­­my Béla 50 kr. — Szabadházy Andor jegyző ivén Budaeörsön adakoztak: Szabadházy An­dor budaeörsi jegyző 7 ft 66 kr, Frank Pál 1 ft, Ritter Gregor 50 kr, Fitler János özvegye 1 ft, Hack Ferencz 30 kr, Hauser János 1 ft, Dobro­­nyi Mihály 1 ft, Albiker Benedek 50 kr, Sailer Mihály 1 ft, Albiker János 1 ft, Angyalffy József idén adakoztak köv. Dubina János biztos 2 frt Gigler Károly tol­­nok 1, Drászóczy Mór tollnok volt honvéd 1, Kamenda Ármin biztos 2, Kresz János tollnok volt honvédtiszt 2, Ollik Pál tollnok volt hon­véd tiszt 1, Petrás András tollnok 1, Angyallffy József 5 frt. A „HON” magátttet igényel PARTS, apr. 26. A pápai unitius a diploma­­tiai testület nevében szerencsekivonatát fejezé ki Olliviernek a császári proklamatió és a minisz­teri körirat tartalmáért. Chambord gróf helyeslő iratot küldött a pápának, a csalhatatlansági tanhoz. ATHENE, apr. 24 A rablók által meggyil­kolt angolok temetése a király, a diplom­atiai testület és Athene lakosságának részvéte mel­lett ment végbe. ATHENE, apr. 24. A már ismeretes rabló­ miatt itt és ■agy izgatottság uralkodik. Lord Manchester kit a rablók a váltságpénz előteremtése és az amnestia kieszközlése végett szabadon bocsátot­­tak, ez után szerencsésen megmenekült. Habár a követelt váltságpénz már készletben volt, az amnestiát — tekintettel az alkotmány határo­zataira — nem lehetett megadni. A rablók, katonaság által lévén körülfogva, Kubiába igyekeztek menekülni, és meggyilkol­ták a foglyokat, kik kimerültségük miatt a me­nekülésben nem követhetők őket oly gyorsan. A katonaságnak ellenük intézett támadása folytán 9 rabló köztük a banda főnöke is megöletett, és egy megsebesítve fogatott el; — további 12 rabló, köztük 4 sebesült, a legszorgosabban ü­l­­döztetnek. A csatában egy hadihajó is részt vett, mely a meggyilkoltak holt­ tetemeit a Pyraeusba szállitá. BECS, april 26. (Előbörze.) Hitelrí. 252.30 -ig* vasút-----.— Allamonímt 386.—. 1.86 -ri sorsj. 96 30. 1864-ti sorsj. 118.1/*- NapoleondV 1 9­87.— Adómentes kölcsön 89 75. Lombardi vasút 198.60. Magyar hitelvászv. 87.—. Fr. Jó­zsef v. —.—. Pécsi v.—.—. Pinoco-HaagaRan - . .Alföldi v.------. Zálogkörűn. —.—.Trap­way 207.—. Anglo Austrian 298.75- Gilicaiai 233.—. Franco 117.75. Népbank 209.— Bécsi bank - .—. Épitéa. bank —.—. Észak­keleti —.—• Arkalet & pesti börzén. April 26. Keresked.-buck 676. — Pesti hengerm. 960. — Pannoni« gözm. 6­56. —* Első lttdu-pesti 400. — Concordia 400. — Szegedi kivi­­teli —. — Árpád 290. — Király 350. — Budai gyártel. 64. — Victoria 186. — Pesti iparbank 435. — Pesti taka­rékpénztár 6520. — Budai takarékpénztár —. — Magyar éjszaki vanut 111 kg. —Pesti közúti vasut 361. —Ma­gyar Hzt. társ. 635. — Pesti biztosító intézet 200. — Pan­nónia v. bizt. i.38. — Haza bizt. bank 137. — Alagút 98. — Gyógyszer kiv. v. —. — Butorkézintézet 20. — Elad magyar szeszf. 100. — Mátrai bánya 71/1. — Első magyar gőzhajó 90 —. — 5% magyar záloglevelek 90Va* UJ vállfilittok. Athenaeum 160 p. 154 áru. — Hea­germ II. kib. 680. — Pannónia gőzmalom II. kib. 145 — Budapesti gőzm. II. kib. —. — Budap. gözm. kótv. 6 — Árpád gözm. II. kib. —. — Blum gözm­. 130. — Luiza gözm. 138. — Unió gözm. —. — Molnárok és sütök gözm. 165. — Éréséből gözm. —. — Nyitrai gőzmalom —. — Királyi serfőzde 666. — Tükör­ serf. 141. — Gépgyár 50. — Bőrgyár —. — Vaggongyár —. — Kartonfonód. —. — Szeszf. II. kih. —.— Tehergözm. 256.­­ - Briquet­tes 140. — Flora szappangyár 110. — Ill. kib. 311. — Budai közúti vaspálya 218. — Gyapjúmosó gyár —. — Magyar fehvreszt 87. — Belga gépgyár —. — Securitas sz. k. 110. A pesti gabnabörzén ápr. 26-án a hangu­lat lelkesült volt ma is ; az összes gabonaneműek ára szilárd, a forgalom azonban a gyenge kíná­lat miatt élénktelen volt. Az értékpapírok börzéjén folyvást lany­ha volt a hangulat, és a forgalom csekély, az árfolyamok hanyatlók. Magyar vasúti kölcsön 108.50. Ujébb m. vasp. változatlanok. P. ut. vas. 361 Vz fton kelt. Tramw. hanyatlott és 2061/3­~ 2063/3 fton ad­ták. Bankrészv. majdnem semmi üzletben sem részesültek : magyar hitelbank 87 —88, angol-magyar 97—9­8, franco-magyar 56 56 egyn. fton állt; pesti iparb. 4­55 fton kereste­tett. Takarp. sem igen keltek pesti első hazai 3525, pest-budai 138terézvárosi 33**—33*/«, ferencz-józsefvárosi 39'/» fton adatott. Malom­­papirok hanyatlók és kiviáltattak, de nem vétet­tek. Serfőzdék közül k­b. 665, kb­. 144 fton véte­tett. Gőzsh. közül magy. 90 fton kerestetett. Pest­fiumei hajóép. 116 fton fizettetett. A valuták nem változtak. Napoleond'or 9.86Vz— 87'/a. Arany 5.86Vz—87. P. p. u. 1.81'A—82. Felelős szerk. a kiadó talajd. 10&41 8^R. 302.— 124.50 35.— 119 — 110.50 91l— 160.— 107.5-'. 90 25 90.25 76.50 90*50 96.50 98. 93 30 98.­ 94.— 88 50 88.50 98.— 90.75 93*75 87.75 90.75 03 2 94.50 91.25 NYILT-TÉR. Finom tavaszi öltönyöket !—* s legjutányosabb árakon lehet venni ROTHBERGER JAKAB, Cs. k. udv. leállító, férfi-ruha-raktárában Pesten, a Deák-Ferencz-utcza és színháztér 1-ső sz. I­em. 304.— 123. 36.— 119.50 126— Lemb.-ozernov.jasayi 1. kib.5%e.o.é. ft ff ., n.kib.5%e.o.ó.; „ „ ff IIIIcib.5%e o.é. Osztr. Lloyd 6% p. p...................... Osztr. északi pálya 5% e. o. é. . Budapesti lánczhid 6% o. é. . . Prágai vasipar 5% e. o. é . . Rudolf pálya 5% e. o. é. . . . ff ff 1869. kib. 5% e. o.é. erdélyi vasút 5% e. o é. . . Állam vaspálya (500 fr. db önként) „ „ 1867.kib (500 fr db) Déli vaspálya (500 fr. db) . . . ff ff 5­­0 e. o. é. . . . „ bank 1370—74.6% (500 fr. db) „ „ 1875—76. 6%(500 fr. db) „ „ 1877—78. 6%(500 fr. db) Dél-észak ném. összek. 6% o. é. tt jt ., 5% o. é. Tiszai vasút 5% o. é. .... Magyar keleti vasút 5% o. á. . . Császári arany.......................... ff f, teljes sulya 20 frankos arany . . . . . Orosz Imperial.......................... Mária Terézia tallér .... Egyesületi tallér­e...................... V&lUk (8 hóra). Pénzek. BÉCSI TŐZSDE. April 25-k. Államadósságuk (1(M) frtos) Egységéé p»pir­k. máj.—nov. 5'/, „ k. febr.—»ug. 8% «üst k. im.—jul. 6°/. , „ k. »pr. - oct. 5*/. Ceet. ért. vua eaneeto­ idí (’/,) 5*/. 1889-i ki’egé« sorsjegy .... „ „ egy WSI „ . • • • 1854-ki 260 frtos „ 4*/. . . . ISSO-kJ 500 „ „ 5% • • • 1860-ki 100 „ i’li v . . 1864-ki 100 „ „ .... Como járadékjegy 42 Ura . . . Álamjószág záloglevél 120 írt. . .» Földtehermentesítési kötvény. Ceekoreeégi . . 5*. 100 frt pp. Bukovinai. ..»» •» »* ‡» Galicziai . • ♦ »‡ »‡ » i# Karintia Krajn ftt.m.,, „ ,, » Horvát-tótor8«a,gi ,, „ „ „ Morva .... » ›» »» ‡› Alko-austriai . . „ e, ,, ,, Polic-austriai . „ „ „ „ Salzburgi ... ,t *i­n Sileziai ... t) ff : i) Erdélyországi „ „ „ ,, Stíriai .... t) ff tt tt Tirol .... ,, m n tt Temesi bánáti . „ „ „ Ugyanaz 1867.kiaor».„ ,, „ „ Magyarországi ,, » « „ 1867-diki „ * C. Egyéb kölcsönek. Galicziai 70;a 100 frt . . . . . M. vasúti kölcsön 120 o.é.ft ez. 5* # Bécsvárosi kölcsön 100 ftes 5•/* e Dominiai rendi kölcsön 2*^®/, tt tt tt­t­ié • • * D. Bankrészvények. Agrarbank 200 frtoa 30% befiz. . Angol-oszt.­bank 200 frtos ez. 45% Angol-magyarbank 200­ frt ez. 40% Osztr.egyptomi bank 200 ft ez.40°/# Osztr.földh­itelintéz. 20­0 ft ez. 40% Kereak. és iparhitelintézet 160 frt Alt. m. hitelint. 200 frt 40% befiz. Atik­ai hitelbank 900 frt 40% befla. Tritfrtf kér. bar.V 500 frt . . . Pent» kér. bank 600 frt ... . Oszt. discomobank 200 frt 40% bef. Alsó-ausztr. b­azámitolóbank 500 frt Caehorez. M v. 200 frt Morvaorss. „­rt 200 frt tttik­ar ., 200 frt Pénz 60.65 69*90 69.80 »8.75 97.50 *30, 229.— 90. 98 6 » Áru 60.80 70.— 69.90 99.— 98.— 231.— 250 91.­96.80 105.50 106— 118.50! 118.75 23.501 127.7 61 24.-138 94.15! 1 4.25 14.-1 86.-! sH 92. —­ 97— »5 50 93— 93.50 75 25 93. - 95— 78­ 77.25 7» 2­­ 78 50 108.40 91.75 201.-99.- 3*5 — 252 801 87 79 50 858-187.— *45-9475 74.76 74.50 94.— 84.00 07 50 96 50 94. 94.50 76. 94— 98 78.50 77 75 79.75 79. 108.60 92. 58.- 802 -100.- 3­7.- 3­3 — 68 80.-662.-192.- 250 -Franc.p-osztr. b-mk 300 ft #.30% kef. .. »agy. bank 200 ft e.30% „ Gallez. ker. 4b Iparb. 200 ft 40% „ Gal.orsz.b.Lembergb.200 ft 40% „ Ipar és ker.generalb. 200 ft 30°% „ Általános iparbank 200 ft 40% „ Kerenk.bank Bécsben 200 ft 60% „ Cantr. jelzálogbank 200 ft 25% „ Jelzáloghitel éa elílegb. 200 ft Gal. jelzálogbank 200 ft 40% bef Nemz.k.k.tára.Pest 200 ft e.80% „ Cseh. mezt igaz.hitelb.200 ft 30% ,, Morva ipar és ker.­b. 200 ft 80% „ Osztr. nemzeti bank F.austr.ca aultb.bank 200 ft 40% M ., ipar éa ker. b. 200 ft 40% „ Osztr. nemzet alt.b 200 fte.40% ,f „ keleti bank 200 ft e. 40% „ Morv.zálogházi Intéz.200 ft 40% „ Csztr. egyesületi b. 200 ft 40% „ Alt. forgalmi bank 200 ft 60% „ Bécsi népbank . . 200 ft 40% „ Bécsi pénzváltóbank 200 ft 40% „ ,p .p tára. 200 ft 40% „ „ bank 800 (140»/. „ ff tf egyesület 200 ft 40% „ 117 25 117 75 55.60 56.-27'-8*’.­. 92 — 04.-112.— 113 — 56­.50 si­bo 713-715.— 89 — 88150 98 — 69 — 79.50 80.— 106.-101.-110.5" 111.30 207.— 208.— 97.— 97.— 83 50 84 50 76 — 77 — 249 — 250.— E. Szállító váll. részvények* Alf. fiumei (n.-várad-esséki) 200 ft e. Aussig-tepliczi vasút 200 ft p. p. Cseh nyugati vasut 200 ft . . . Cseh északi vasut 150 ft . . . Buschhr. vasút 500 ft p. p. . . Brünn r­asitzi eled renzv. 200 ft Osztr. Dunagőzh. társaság 500 ft pp. Dux bodenbachi vasut 200 ft .. . Erzsébet vasút 200 ft p. p. . . St linz-budweisi vasút 200 ft e. „ „ „ 200 e. é. 164 Ferdinand északi vasút 1000 ft pp. Ferencz-József vasút 200 ft.e. Pécs-barcai vasút 200 ft e. . . . Gálicz Károly-Lajos vasút 200 ft . Grácz-köflachi vasút 200 ft . . Kassa oderbergi vasút 200 ft . . Lemberg-czemov.-jassyi v. 200 ft e. Triesti Lloyd 500 ft pp. ... Magyar Lloyd Pesten 200 ft . . Osztr. északnyugati vasút 200 ft­­. Bécsi omnibus tára. 200 ft . . . Pozsony-nagyssomabati vasút I. kib. „ „ 11. kib. Rudolf vasút 200 ft ....................... Erdélyi vasút 200 ft ....................... Államvasut 200 ft p......................... Déli vasút 200­ ft........................... Dél ész. nem. össze k. v. 200 ft p. Suez társaság 500 frank .... Tiszai vasut 200 ft...................... Bécsi tramovay...................... . Brünni tramvay 200 ft ... . Turaau kralupi vasút 200 ft . . Magy. észak-keleti vasút 200 ft e. Magyar keleti vasut 200 ft e. . . Vicinal vasút 200 ft...................... Pénz Áru 372.25 178.76 2S3150 m­— 239 50 240.— 760.— 765 -5861— 5­7.-157.— 163.— 185.50 196.50 178-178.50 2205-2210.— 186.75 187.— 173.-174.— 233.— 238 80 265.— 267.— 62.-66.50 207.50 208.— 378.— 379.— 197*50 198*-144 -1411.— 164.LJ 1651-161.50 169.— 387.— 389-199.80 200 — 177.— 177.50 210.50 831 50 209.50 210.-205 — 20»!­P]104.50 165.— «5 — 95.50 F. Ipar váll. részvények. Arienda assicuratrice 1000 ft .­­Ausztr.­ált. építő társaság 200 ft. Bácsi épitő társaság 300 ft . Bécsi gőzmalom társaság 500 ft Duna osztr. biztositó társa­. 200 ft Prágai vasipar tára. 200 ft . . Szíriai „ „ 200 ft . . Európa biztositó társaság 200 ft Erdészeti társ. 200 ft . . . Erd. term. és ker. tára. 200 ft lanebergi főmű 200 ft .­­ Budapesti lánczhid 500 ft . . Géptéglagyár 200 ft ... . Oszt. viszonbiztositó 200 ft Bécsi viszonbiztositó 200 ft . Salgótarjáni kőszén 100 ft . . Securitas v. bizt. 300 ft . . . Sehingelmühli papírgyár 200 ft Szállítási biztosító társaság 200 ft ij Waggon és tramway építő 200 ft ij Bécsi tégla és épitő társ. 200 ft . | M­ollsegg tram­b­.azén és vas 250 ft H Egeö osztr. magy. paukorgyár 200 ft fi Grgálogr­evelek (100 frto«)»! Áh. osztr. földhitel 5% ez. Örök /élzilogbímk­­akioziai földhitelegylet 4%­­»» tt ff Jelzálogbank 6 perc. ,, mezőg. hiteliLtf 6 „ , Kwnfretl bank 5% p. p. . . tt ^% • • • • n­onstr. jelzálogbank 5%% . ., tiz éves 6% .... „ siléziai földhiteleik Szíriai takp. egylet 5 vBv • • Első osztr. takarékp. 5*/s% . Magyar földhitel int. 10%% tt a jövedékjegy 6% ,, keresk. bank . . ., jelzálogbank 6*/# . fll. Kliniköbségi kötvények (100 frtos) Alföld-fiumei 5% e- o. é* . . . Cseh északi pálya 5% e. e. é. . Cseh nyugati pálya 5% e. o. é. . tt­­f ff 1869 5% e. o.é. Dimagőzhajózás! társ. 6% pp. Erzsébet pálya 5% pp.................... tt tt tf"/0­­. o. é. . . „ „ 1862 kib. 5% e. o.é. „ 1869 kib. 5% e. o. A Ferdinand északi vasút 5% p. p. tt tt tt ó fff o. é. ff ff ft 5% e. o.é. Ferencz-Józseí pálya fl% e. o, é. ti Pé&B-barcai 5% e. o. é....................ji Galiez. Károly-Liyos 5% o o. é. (! ff ft ft U­Icib. 5%e.o.ji! Glaggnitai 5% p. p..........................jj Grácz-köflachí 4%% o. e. é. . . Kansa-Oderbergi........................... Pénz 91.75 93 50 91.— 05.— 905iii 88. 106 JO 95 60 ‘2.75 1 3.- 97.40 81.— 92Í— Áru 72.-111.— 91*— 162. 1 7.75 90.75 90.50 77.­—01.— vi — ‘■8 26 93íi' 99.— 95. 69á0 62.5. 91-942* 8^,25 I. MagáiiHorsje^yek. Keresk. hitelintézet 100 frt . . . Clary 40 frt pp.................................. Dupagőzhajózási 100 frt pp. . . s Keglevich 10 frt pp. . .­­ . . Budai 40 frt o. é. ..... . fálffy 40 frt pp.................................. Rudolf alap 10 frt 0. é................... Salm 40 frt pp................................... Szt.-Genois 40 frt pp....................... Stanislai­városi 20 frt o. o. . . Triesti 100 frt pp.............................. „ 50 frt o. e............................. Waldstein 20 frt pp.......................... WindisgrafB 20 frt pp...................... 84.25 94.50 92.40 91.— 96.40 lOl!— 93.- 93.— 90.75 112.25 142.— 1(6.50 92.10 245.50 j 245.25 I í 96.2' 8150 95.— 92.60 96 C J 101*50 93 25 93.25 91.-142.75 116.75 92.25 246.- 245,7*» 82!-96/ 88.501 88.7 i 158 75 36.- 99.— i7.— 88 _ .30/50 14.50 40.-29.50 28. 127.— fii 22.— 20^0 159.— 37. 99.50 18. 84.-31.60 15.50 41.— 30.60 20.— 129.— 63.— 93^-21^0 91. 93.75 »1.50 94. 91^)0 9t.‘ 89.-106J 95. í?0 93.“ 97.be* 82.-92.26 Amsterdam 100 hol. frt 5% . . Augsburg 100 d. u. frt 4*/,% . . Boriin 100 tallér 5%..................... Boroszló 100 tallér 5% .... Brflseol 100 frt 2%.......................... Mainai Frankfurt 100 d. n. frt 4% Hamburg 100 markbaueo 4% . . London 10 font sterling 3% . . Lyon 100 frank 2%% .... Milano 100 uj lira 5% .... Marseille 100 frank 2% .... München 100 d. u. frt 4%% . , Paris 100 frank 2 %% .... Sz. Pétervár 100 rubel 6%% . . Bukarest (31 nap látut.)10G ol. piast. Kouií iasiin.,, „ ,, 100 tör. , Pén» 102 65 102.80 91.15 123 55 áru 109.85 103.— 91-25 isi. 75 4895] V>.~ 49Í—Í 4905 5.8« 9.87 5.Í7 9^7 Nyomatik a kiadó-tulajdonos „Athenaouai * iradalmi és nyomdai részvény-táradat nyomdájában (ezelőtt Emich G.) barátok téré 7. sz. — Pest,1870.

Next