A Hon, 1870. augusztus (8. évfolyam, 176-206. szám)
1870-08-04 / 179. szám
179. szám, VIII. évfolyam, Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7.sz. földszint Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten háshon hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra...........................1 frt. 85 kr. 3 hónapra...........................6 600 hónapra.........................11 „ — „ Az esti kiadás postai külünküldéseért felülfizetés havonkint . . . . . 30 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. 11 kiadás. Pest, 1870. Csütörtök, augusztus 4. Szerkesztési iroda : Ferencziek tere 7. sz. Beiktatási dij: 9 hasábos ilyféle betű sora . . . 9 kr. Bélyegdij minden beitatásért . . 30 „ Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. — Nyir-téri 5 hasábos petit sorért . . 25 kr. Az előfizetési- és hirdetmény - dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. JS lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Előfizetési árak „A HON“ 1870. II. félévére. Július—szeptemberi évnegyedre is írt 56 kr. dolina—decemberi félévre . U „ — „ Az esti kiadás postai különktüdőséért fellifizetés havonkint 30 „ Pest, junius hóban 1870. Külön előfizetési iveket nem küldünk, mert senki sem használja, s sokkal egyszerűbb is a pénzt postai utalványozással küldeni, mert ennek bérmentesítése csak fikrba kerül. A „HOST kiadóhivatala. PEST, AUGUSZTUS 4. A helyzet képe. (r.) Augustus 2. véres betűkkel lesz feljegyezve a mostani harcz történetében, úgy látszik, e nap a nagy háború kezdete. Ugyanis a franczia második (Fronsard) hadtest megtámadta Saarbrückennél a poroszokat és nagy ágyúzás közt megvévén e várost, hadoszlopait St Armalig és Gersweilerig tolta elő. Ezt biztosan lehet állítani úgy a franczia mint a porosz hivatalos bulletin nyomán, mely utóbbi is csak annyit állít, hogy a közlekedés Saarlouis, Trier és Saarburg közt fenn van tartva. Még két igen fontos jelünk van, mely arra mutat, hogy a háború nagy mérvben kezdődik. Az egyik az, hogy magán táviratunk jött, hogy ugyanez nap (Aug. 2.) a franczia hadihajó Frederikshaven előtt elment (fekszik Jütland északkeleti partján, az aalborgi kerületben) és mint tudjuk, itt 7 kalauzhajó várja a francziákat, tehát a működés itt is megkezdődik. A másik előjel az,hogy ugyan e napról jelent meg mindkét hadviselő fejdelem kiáltványa, Napóleon Délnémetország iránt rokonszenvet fejez ki; nem Németország, hanem Poroszország túlkapásai ellen folytat — mondja — háborút, és ezektől akarja megvédni Európát. A porosz király Németországot akarja védeni Napóleon ellen, kit azzal vádol, hogy meglepte, és nem is szente meg a háborút. E hírek nagyon fontosak és úgy látszik, alaposan lehet következtetni arra, hogy a háború ezentúl teljes erővel fog folyni. E nagyobb mérvű csatán kívül a csetepaték folynak a csataterén úgy mint a diplomatában, és a készülődéseket is folytatják mindenfelé. Bajor könnyű lovasok és porosz huszárok portyázás alkalmával Stürzelburn táján ütköztek össze, a francziák részéről 1 tiszt és több közlegény esett el, a poroszok közül 2 ember sebesült meg. A bajorok nem vesztettek. Az északi expeditiót Palikao és Trochu tábornokok vezérlik, mert több tábornok Napóleon herczeg parancsnoksága aktt az expeditióban részt venni nem akart. — Páris körül 4 tábort állítanak fel. Párisban mozgó nemzetőrségből és tartalékosokból 250,000 emberből álló serget alakítottak, de a nemzetőrök, mikor Chalons felé vitték. „Éljen a köztársaságot hangoztatták, és csak katonai bírósággal való fenyegetésre hallgattak el. Toursban idegen légiót szerelnek fel. Hitningen megött Altkirchnél 30 ezer ember vert tábort. Belfortban 6000 mozgó nemzetőr van összpontosítva. Abdel Kader a Rajna mellett fog egy lovas csapattal megbizatni. Caderet Koppenhágába küldötték, hogy a dán kormánynyal még egy kísérletet tegyen. A Napóleon ünnep költségeit a sebesültek felsegélésére fogják fordítani. A porosz király Mainzba ment. Vele van Bismarck. Ez a diplomatiai harcrot folyton folytatja. Anglia azon vádja ellenében, hogy leleplezéseit miért nem téve meg elébb, azt feleli, hogy Anglia is csak a krimiháború után tette közzé a Seymour lord és Miklós czár közt folyt beszélgetést. Poroszországot saját alattvalóitól fenyegeti vész.Posenben a lengyel landwerhek fellázadtak, és a katonaság csak vérontással tudá a lázadást lecsilapítani. Azt hiszik, hogy a titkos nemzeti kormány működik itt. Olaszország alkudozik — Ausztriával és Angliával. Ez utóbbi — hír szerint — csak oly szerződést akar, hogy keze egészen szabad legyen, és csak azon esetre kötelezi magát a közös békeactióra, ha neki opportunusnak látszik- Míg más hírek szerint Olaszországnak egy hajószakaszt ajánlott semlegessége biztosítására. De azért az olasz honvédelmi bizottmány Carignano herczeg alatt megkezdte működését. Amadeo herczeg a hajóhad parancsnoka lett. Anglia pedig most már tiltja hadihajóknak a szénkivitelt. Sőt a „Times“ a fegyver- és lőpor kivitel megtiltását is követeli. Ausztriában a csehek merev magatartást vettek, nem küldenek követet a birodalmi gyűlésbe, ezzel ellenkezőleg a lengyelek erre készek. A 12 milliónyi kölcsön meg van kötve. mire jár, hogy 3 hadtestet mozgósítanak. A concordatum megszüntetését jelentő sürgönyt Beust elküldte Rómába. A képviselőház első ülésszakát berekesztő ülés után a ház az elnök felhívására zárt tanácskozmánynyá alakult,melyben elhatározták hogy a csütörtökön aug. 4-kén tartandó megnyitó ülésben legelőbb a két alelnökre fognak szavazni. Ezt követi a kilencz osztály kisorsolása és ha idő lesz rá, miután a szavazatokat nyílt ülésben kell összeszámolni és a sorsolás is sok időt vesz igénybe, megválasztják a hat jegyzőt is. Délután 5 órakor folytatják az ülést, melyben a háznagy, a pénzügyi bizottság és ha lehet még a delegációk tagjait is megválasztják. E választások befejeztetvén, a ház bizonytalan időre elnapolja magát. Honvédelem ügy. József főherczeg javaslatára a Pesten levő utász tanosztályt 15 en feloszlatják, 8 egy altiszt és 16 legényenkint a honvédzászlóaljakba osztják, hogy ott az utászatot tovább terjeszszék. Béres honvédszázados táviratilag Pestre hivatott, a főfelruházási bizottmány vezetésére. Egészen közelében fekszik St. Arnual . Északnyugatnak Saarlouis és Saarbrücken között Gersweiler. Saarbrücken, bol már sok apró csetepaté folyt, Metztől a franczia főhadiszállástól 2 és fél órányi távolságra esik vasúttal, Páristól tizenkét órára. A legegyenesebb vasúti összeköttetést Manheim és Páris közt Saarbrück képezi. A Saar folyó északnak megy Saarlouis, Saarburg, Trier felé. S így természetes védelmi vonalat képez a franczia határ hosszában. A vasút Triernek szintén a Saar völgyén megy. Saarbrücken közvetlen közelségében fekszenek Forbach, Wehrden, Gersweiler, Arnual, hol apró csetepaték folytak. A Saarbrückennel szemben a franczia területen Sz. Avod fekszik. Itt Frossard tbn. hadteste áll, mely a franczia centrumhoz tartozik. Az ő csapatai által intéztetett tehát valószínűleg a támadás Saarbrücken ellen, amelynek megtartása lehetetlenséggé vált a poroszokra nézve, miután kétfelől, délen és északon folyt a franczia támadás. Esti lapunk két távirati tudósítása hírt hozott már a Saarbrücken melletti ütközetről. Még egyszer közöljük ezen táviratokat, miután újabb híreink erre vonatkozólag még nem érkeztek. A franczia távirat így szól: Metz, aug. 2. Egy hivatalos franczia bulletin jelenti: Ma d. e. 11 órakor a franczia csapatok megkezdték a támadást, átlépték a határokat, és daczára az ellenséges hadállás erősségének néhány zászlóalj franczia elégséges volt arra, hogy a Saarbrücken felett uralkodó magaslatot elvegye; tüzérségünk igen gyorsan elűze az ellenséget a városból; az egész csata egy óra alatt be volt végezve. A francziák támadása oly heves volt, hogy azok csak csekély veszteséget szenvedtek. Ezen hadműveletnél a császár és császári herczeg is jelen volt, kik 4 órakor Metzbe tértek vissza. A porosz ellenben következőleg: Berlin, aug. 3. Egy porosz bulletin jelenti: Az összeköttetés Saarlouis, Trier és Saarbrücken között teljesen szabad. Saarburg a poroszok által megszállatott. Az ellenséges hadoszlopok St.Arnual és Gersweiler felé mentek előre, megszállották az erdőségeket. Az ellenség részéről élénk puskatüzelés folyt; ők rendkívül sok lőport pocsékolnak el. Hogy a franczia távirat való, azt megerősíti a porosz tudósítás. Ha a francziák nem győztek volna Saarbrükennél, úgy a távirat mindeneset-re a porosz fegyverek diadalát hirdetné. Igazolja ezen feltevést az is, hogy a porosz távirat szerint Saarburg megszállatott a poroszok által. Saarburg már Trierhez közel fekszik a luxemburgi határon, szemben a franczia balszárnynyal és nem a centrummal mely támadott. (Thionville és Sierknél a IV. hadtest áll Admirau 11 tb nagy alatt) A francziák tehát Saarbrückenben vannak,s ennélfogva a Trier,Kreuzbach illetőleg Mainz s Manheimmal való összeköttetés központjában. Az ütközet részleteiről nincsenek még hireink, de az nagyobb mérvű nem lehetett, miután a franczia távirat szerint „néhány zászlóalj“ elégséges volt hogy elűzze a poroszokat. TREGZA. Erdély két uj vasútja. Lukács Bélától. VII. (Vége.) Noha ama vidéken, melyet jelenleg Erdélyben átszel a vasút, nincs gazdasági fejlődés és termelési erő, megvannak azon tényezők, melyek e vadon vidéken nagyszerű ipart teremthetnek. Említettük a Körös mentén napvilágra törő kőszén, és vaskő-telepeket. Ott is, hol elhagyjuk a Kőröst és hegyek tévetegébe mászunk, ott is a geológiai alakulás kétségtelenné teszi hogy kőszéntelepeknek létezni kell. Egeresnél is találtak kőszéntelepekre, melyek ha ki fognak nyittatni, nagy lendületet adhatnak gazdasági állapotainknak. A vállalkozók kik e vonalt építették, nem idegenek, hogy a kőszéntelepek kizsákmánylásába nagyobb tőkéket fektessenek, kívánatos lévén már ez saját üzletük szempontjából is. Máradtól Révig szőlő és gabonatermelés, azon innen Erdélyben erdői és kövér legelőinél fogva bir fontossággal a vidék. De uj világ fog megnyílni akkor, ha a föld s a hegysorok eddig elrejtett kincsei, a különféle ásványok hozatnak majd napvilágra. Itt csak e vidék speciális várható gazdasági emelkedéséről szóltam , mert hogy emelkedni fog a puszta forgalom által is, ha majd a magyar keleti fővonal össze lesz kötve az oláh vasúti hálózattal, — az úgyis világos. A fővonalnak Kolozsvárig terjedő részét 1869. deczembe végéig át kellett volna adni a forgalomnak, de a természeti nehézségek folytán ez nem történt meg. A társulatnak e késedelem miatt törvény szerint birságot kellett volna fizetni, de a kormány méltányolta a természeti nehézségeket és akadályokat, melyekkel meg kellett küzdenie; más szóval est modus in rebus — a törvény kijátszására. A fővonalnak következő szárnyvonalai lesznek : 1. Gerendnél kiágazva M. Vásárhelyig. E szányvonalon erélyesen dolgoznak; 1870 decz. 1-éig meg kellene nyitnia, de valószínűleg elhúzódik ennek megnyitása is, mégis a szárnyvonalak közt leghamarább lesz kiépítve. 2. Egy más szárnyvonal a Tövisnél kiágazó és Gy.fehérvárig vezető szakasz, mely az első erdélyi vaspálya vonalával létesitendi az összeköttetést ; ez utóbbi ily módon szintén szárnyvonala lesz a fővonalnak. Megnyitás ideje e szakasznak is 1870. decz. 1-je. 3. Végül Kis kapusnál kiágazva N. Szebenig vizetik egy szárnyvonal, s ez a verestoronyi szoroson át keresheti összeköttetését az oláh vasúthálózattal, ha ugyan ez kedvezni fog e vonalnak. A megnyitás megállapított ideje 1871. nov. 1-je. Tervben vannak még a Kolozsvártól Besztercére, a Brassótól Gyergyósz.-Miklósra, s a Maros Vásárhelytől a Marosvölgyben vezetendő szárnyvonalak. A fővonalnak szabály szerint Brassóig 1872. okt. 1-éig teljesen ki kell épülni. A teljes kiépülés azonban még igen messze van. Kolozsvártól Brassóig még 40 mrföldnyi út van kiépítendő. S az e tekintetben való késedelem aligha nem fog nevezetesebb károkkal járni. A keleti vasút ugyanis főleg politikai szempontokbóltanácsoltatott; e vonalon át akartunk továbbá utat nyitni a keleti kereskedésnek, s ennek egyik főelőmozditója, hogy a keleti vasút által meghatározott ponton történjék a csatlakozás az oláhországi vasutakkal. Ámde az „első erdélyi vasút“ piski-potrozsenyi vonalával már sokkal közelebb áll az oláh vasutakhoz, mint a keleti, amaz a határig csak másfél mrtföldnyi hosszabbítást kell hogy tegyen, míg a keleti 40 mértföldnél többet kell hogy építsen csak a magyar birodalom határain belül. Természetes, hogy az oláhországi vasutak legelőbb ott fognak csatlakozási pontot keresni, ahol azt legközelebb találják, s jelenleg legközelebb találják a Zsilyvölgyben. E pont döntővé válhatik az oláhországi vasutak hálózatára nézve is , s ily módon könnyen elütetik a magyar keleti vasút fő feladatától. Már e körülmény is indokolja, hogy a keleti vasút fővonalainak kiépítésével sietni kell; természetes hogy a szomszéd ország vasútja majd oda fog csatlakozni, hol készen találja a csatlakozási pontot. a keleti vasút fő-, valamint szárnyvonalának kiépítése az 1868 XLV-ik törvényczikk által Warring Károlynak Londonból adatott át. Ugyanaz az Warring ez, ki mint a berlini Strouszburg, valóságos vasutkirálynak nevezhető, s kinek már számtalan vasúti vállalatai vannak Olaszországban, Spanyolországban, Brasiliában és Keletindiában. Többnyire a legmerészebb vasúti vállalatokat kezdte meg; ilyen a Themse alatti alagút, a Mont Cenisen átmenő vasút stb. A keleti vasút kiépítését folytató vállalat teljes címe: „ Warring brothers et •Eckersley“ azaz Warring testvérek és Eckersley; feloszlik forgalmi, vagyis üzleti és építészeti osztályra. Az építést az egyik vállalkozótárs Eckersley William maga személyesen vezeti. Segéde és ügyvezetője az e tekintetben kitűnőleg gyakorlott és ügyes Gartner. A Warring testvérek teljhatalmú megbízottja Pesten Herz lovag. A mérnökök egytől egyig angolok, régóta a Warring testvérek vállalatainál dolgoznak különféle országokban. Az építés könnyebbítése végett az egész vonal „sectiok“ra van beosztva; mindegyikben külön főmérnök vezeti a munkálatokat. Ilyenek a m.-telegdi szakaszban Chapmann, a fekete tó csúcsában Roser, a b.-hunyadiban Winged, az egeresiben Lien, végül a kolozsvári szakaszban Rigor urak. Az egyes szakaszok ismét alosztályokra osztottak, melyeknek élén mindenütt egy-egy mérnök állt. N.-Váradtól Kolozsvárig összesen 16 osztályzat volt. A n.-várad-kolozsvári részen összesen 75 öt ház van. Az átmenet 91, nagyobbrészt mezei utak , — melyeknek egy része a vasútvonal alatt vág át, — s igy inkább hídnak tekinthető. Vizátbocsátó, részint boltozott, részint nyitott 191 van, ami, tekintve a 20 mrf. hosszú vonalat, és tekintve különösen e vidék természeti viszonyait — igen kevés. Mert e vidéket összevissza kóvágolyogják a patakok, és tartós esőzések vagy felhőszakadások alkalmával — melyek igen gyakoriak — a völgyek annyira megtelnek, hogy inkább több, mint a szükségesnél kevesebb vízátbocsátó venné el e hegyi patakok mérgét, és biztosítaná a pályát a rongálások ellen. Folyóvizen átvezető hid összesen három van. A Körösön átvettő hid, mely II. Várad mellett fából épült, 13 nyílással bir, s ezek mindnyája 21 méter hosszú. Egy második van Csucsán a 12 méter hosszú. S ezenkívül van még egy vashíd is. Megjegyzem, hogy itt csak a folyóvizeken átvezető hidakról szóltam ; a többi hidak, melyek havasi patakokon vezetnek át, s néhol a vizátjárás végett is, hagyattak, ott hol most nincs, csak esőzések alkalmával lesz viz, — valamint azok, melyek mezei utak fölé épültek — a vízátbocsátóknál soroltattak elő. A társulat mozdonyai és személy, valamint málhaszállító vagyonjai igen czélszerűek és csinosak. Valamennyi magyar, felírást visel, a német felirat hiányzik ezekről. Önzuly, hordsúly, teherképesség szintén magyarul van jelölve, holott a többi pályák waggonjain mindez németül van. A waggonokon s a mozdonyokon „Magyar keleti vasút“ vagy „M. K. V.“ áll. A mozdonyok Sg 1 mozdonygyárában készültek. A személyszállító kocsik, még a 4-ik. osztályaik is szelelekkel vannak ellátva az oldalakon, ami más pályák vagyonjainál ez ideig még hiányzik. Neveket, mint más pályáknál, a mozdonyok nem viselnek. Egyszerűen számot viselnek. Három osztályú mozdony van : az I. gyorsvonatok, a II. vegyes, a III. tehervonatok számára. E vonal a várad kolozsvári része 79 kisebb, vagy magasabb, szélesebb vagy keskenyebb hegyátvágáson megy át; s ezek után azonnal völgyek, s a völgyekben töltések következnek. A hegyátvágások tömegesen csak Révnél kezdődnek s folytatódnak Kolozsvárig. Adakozások — A honvédmenházra: A pesti kovács ifjúság Szalay István által küldött 10 ftot. A kalocsai VIII. oszt. tanulók jul. 11 én búcsú estélyt tartván, ennek egész jövedelmét 189 ftot, 6 db aranyat és 2 db ezüst forintost be küldték. A baloldali kör 493 sz. ivén Fejér Miklós gyüjtött 80 ftot. Ugyanannak ivén Lukács Károly Andráshidán gyűjtött 18 ftot. Ugyanan 608 szivén Nagy Károly gyűjtött 14 ftot. A Saarbrücken melletti ütközet aug. 2-án. Saarbrücken a franczia-porosz határon fekszik. Határváros Francziaország ellen. Az újból csatornázott Saar folyó mellett fekszik. Országgyűlés. A főrendiház 72-ik ülése aug. 3-kán. d. e. 11 órakor. Elnök : Cziráky János ; jegyző Csáky Gyula gróf. A kormány részéről jelen volt: Szlávy I., Kerkápolyi, Bedekovich K. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Széll Kálmán a képviselőház jegyzője áthozza a ministerelnöknek Gajzágó S. kineveztetését tudató levelét, továbbá a képviselőházban tegnap és ma kihirdetett szentesített törvényeket, végül a képviselőház által elfogadott törvényjavaslatot az 1868-X XLV. törv. czikk módosításáról. Gajzágó államszámvevőszékielnökké való kineveztetése tudomásul vétetvén a szentesített törvények hirdettettek ki, és a keleti vasútra vonatkozó módosítás sürgősségénél fogva a vasúti és pénzügyi bizottsághoz utasíttatott, hogy azt tárgyalás alá vévén még a mai ülésben tegyen róla jelentést, amiért is az ülést elnök rövid időre felfüggeszti. Szünet után jelenti Cziráky J. gr. az egyesült bizottságok részéről, hogy azok azt elfogadtatni ajánlják. A főrendek ajavaslatot minden vita nélkül elfogadják. Erre felolvastatott a legkegyelmesebb kir. leirat, melyet a főrendek fenállva hallgatták meg. Elnök: Méltóságos főrendek! Midőn a hódoló tisztelettel fogadott kegyelmes kir. leirat nyomán a mélt. főrendeknek ez ülésszakbani működését részemről is befejezettnek jelenteném, legyen szabad azt egy óhajjal bezárnom. (Halljuk!) A 69-ik évi április 20-ára egybehívott országgyűlés ez első időszaka, kivált az előbbiek közül majdnem folytonos együttlét, fáradhatlan szorgalom és törvényekben számra gazdag eredménye által. Ámde e törvények csak akkor fognak gyökeret verni a nemzet életében, ha a nemzet ugyanazon buzgalommal teljesíti, mint amily kitartó buzgalommal és jó akarattal hozattak, mint mindenek előtt, és mindenek felett béke és nyugalom szükségesek, miért is azon óhajnak adok kifejezést, hogy sikerüljön kormányunknak az e napokban kifejtett programjához híven oly tiszteletet parancsoló állást foglalni el, amely, midőn számunkra biztosítja a békét, annak a hadviselő felek közötti helyreállítását is hathatósan elősegítheti, mert ha a polgári sák Európa általánosan nélkülözi a béke áldásait, kétszerte nyomaszt bennünket belfejlődésünk és újjáalakulásunk vajúdásai közepette, mert a béke felbomlása kétszeresen sújtana. (Tetszés.) Ezután az ülés ismét felfüggesztetett a jegyzőkönyv szerkesztésének idejére. Elkészülvén,hitelesíttetett, mire az ülés 123/* órakor eloszlott. Péchy Tamás beszéde a képviselőház jul. 7-kén tartott üléséből. (Folytatás.) Én még czélszerűnek tartom azt is, habár nem is azon értelemben kívánom vétetni, mintha én a régi utasításnak vagy viszahívásnak lennék barátja, hogy a megye azon képviselője fölött, ki a megye egy részét képviseli, kimondhassa véleményét,nem úgy mintha ez reá kötelező lenne, hanem hogy ellenőriztessék, megítéltessék, vájjon megfelelt e azon ígéreteknek melyeket akkor tett, mikor képviselői mandátumát elvállalta. Nem akarom hogy a megyének határozó visszahívási joga vagy más döntő befolyása legyen képviselőjére, de akarom hogy legyen morális befolyása, kívánom hogy érdekeltséggel bírálja meg területe bármely része képviselőjének működését. De még egy más tekintetből is kívánom, hogy a politikai kérdés ne legyen kizárva a megyékből. Ha tehát, megtörténhetnék, hogy oly nemű illamátalakítás kísértetnék meg nálunk, mely még a mostani jobboldal egy részét is, — nem kétlem az ellenzék táborába hajtaná, értem a reactionális iránybanit, akkor azt hisszem, nagyon megbánná maga a jobboldal, hogy így vitte keresztül ezen törvényjavaslatot, mert akkor érezné csak, minő gyengyévé tette magát, mint ellenzék a kormány irányában, melynek ezen törvényjavaslat folytán a megyei tisztviselők által, majdnem korlátlan befolyása volna a választásokra. Nem volna képes a többség nagy része, ki velünk együtt ellenzékivé válnék,sem a a kormány tendentiáját megváltoztatni, mert kétséget nem szenved, hogy kevéssé lelkiismeretes kormány képes ezzel oly parlamentet előállítani mely még annyira sem képviselné a nemzet többségét,mint a mostani többség; én ugyan merném a mostani kormánypártot a nemzet többségének tartani. Mert oly erőt ad bármely kormánynak kezébe a t. kormány javaslata, hogy mindenféle ellenzéknek darab időre bevágta útját , legalább egy ügyes és nem túlságosan lelkiismeretes,kormányal szemben. Hiszem hogy elég ellenhatás lesz ez ellen, talán több mint kellene, de megvallom az ily nagyszerű ellenhatásokat is kerülni akarom, s akarom, hogy fokozatosan menjünk a haladás terén, nem akarom, hogy egyszer a kormány nagymérvű hatalmát megadva magához csak erőszakosan lehessen azt tőle ismét elvenni. Ez ellenében természetesen szintén a megyei gyűlésterem egy biztosítékot képezne, ott lehetne a veszélyt feltartóztatni, még mielőtt nagyobb mérveket öltene, a választópolgárokra való hatása által. De véleményem szerint más feladata is van a megyének, t. i. hogy az legyen azon hatásosan közreműködő eszköz, mely a múltból maradt társadalmi hézagokat kiegyenlítse. Előhozatott Éber Nándor képv. ar által, hogy nálunk a középrend a polgársággal egyrészről nem forrott össze, de nem az alsóbbrendű néppel sem. Igaz, de eltekintve attól, hogy 18 évig megyei életünk nem volt, elismerem, hogy mostani nem volt olyan, hogy ezen összeforrást eszközölhette volna, de épen azt várom hogy épen oly intézményt teremtsünk, melyben a társadalomnak minden osztálya képviselve legyen, ott legyen az iparos, a gazda, a mezei munkás együtt (Helyeslés balfelől.) Akkor fogja a megye eszközölni azt, hogy összeforraszt minden castot, s hogy nem lesz más cast, mint az, melyet a ministerium már is teremtett, a bírói cast. Én azt hiszem továbbá tehát, hogy a megye mai nap csak úgy felelhet meg terheltetésének, ha bizonyos esetben a minister rendeleteit nem köteles végrehajtani, ezen eset pedig nem következtetik be máskép, mint ha az törvénytelen vagy törvényellenes. Kifejtette előttem Simonyi Ernőt, barátom, minő veszedelmes irány az, melyet a kormány követ, ha azt a megyéknek meg nem engedi. Nem is bocsátkozom annak további fejtegetésébe, hanem elfogadom azokat, miket e tekintetben ő mondott. Hanem egyáltalában nem láthatom által azt, hogy eltekintve attól, miszerint ezen eset rendkívül ritkán fog előfordulni, ritkán azért, mert hogy ha nem teheti a kormány biztosan , némi törvényesség színével nem fog törvénytelen rendeletet kiadni, mert ilyet csak akkor adna ki, ha tudná biztosan, hogy végre fog hajtatni, vagy ha nem épen nemzeties irányú ezélzatú lenne egynémelyik, nem foghatom meg miért nem talál tökéletes megnyugvást a kormány abban, hogy az ily netalán előforduló esetek az állambíróság által döntessenek el ? Az állambíróság a pártokon felül áll, nem mozdítható el s mindenesetre oly egyénekből fog összeállíttatni, kik a közbizodalmát megérdemlik ; fel kell tehát azokról tenni, hogy meg fogják bírálni,hogy van-e törvénysértés vagy nincs. Még akkor is azonban ha a ministériumra nézve kedvezőtlen ítélet hozatnék, fennmarad a parlamentnek azon joga, hogy nagyobb czélokra való tekintetből, mely esetben egyedül lenne az ily eljárás menthető, megadhatná az indemnitást. Nem látok tehát veszélyt ha a 1. minisztérium el is fogadná az állambíróság intézményét. Arra mi azon oldalról felhozatott, hogy ha az angol állambizottság vétetnék mintául, mi azt bizonyára el sem fogadnék! megjegyzem, hogy lehet, hogy azon angol, és úgynevezett Kings Beenchnek vannak oly oldalai, melyeket nem lehet keresztül vinni hazánkban, de nem is kívánjuk mi, hogy az minden paragrafusával átvétessék,hanem kívánjuk, hogy annak elvei vétessenek át, a mi viszonyainkhoz majd alkalmazzuk magunk! (Helyeslés balfelől) Szükségesnek látom még mindenesetre, hogy a megye statutárius jogát egyedül a törvény korlátai között szabadon gyakorolhassa, mert ha e jogát csak a minisztérium helybenhagyásával gyakorolhatná, az épen annyi lenne mintha ily joggal nem is bírna,de-