A Hon, 1870. szeptember (8. évfolyam, 207-236. szám)
1870-09-01 / 207. szám
Mindez el lesz érve, ha a béke a fennebb említett két szerencsétlenség bekövetkezése nélkül jö létre. És nem lesz elérve, ha bármelyikük bekövetkezik. Ha Páris kerül ostrom alá, Francziaországban valóságos katonai uralom jö létre, mely a háború politikai eredményét vagy végképen vagy legalább egy időre megsemmisíti. Ekkor egészen a nemzeti boszu politikája fog uralkodni, a faj harca a legmagasabb fokra fog hágni és az ily állapot megöli a szabadeszméket: az eszméket ilyenkor a nemzetek, mint haszontalan szereket, vetik félre, és megszokják imádni az erőt. Erkölcsileg és politikailag kóros állapot áll be; erkölcs és igazság elveszti jelentőségét és uralkodik az erő , vagy boszú. Ha a német erőt teszik tönkre, a fajharcz más kiadásban jelentkezik és egyik túlzás a másikat vonja maga után. A háború minden jó eredménye megsemmisül és végtelen hosszúra húzódik. Mert Poroszország — vereség esetén —bármely áron fog szerezni szövetségeseket és az ily szövetségest más fizeti meg. Mi ilyenkor magunkra gondolunk és ezt a szerencsétlenség bekövetkezését egyáltalában nem szeretnők. Ily két esélylyel szemben csak egy Párisban történhető rendszer és dynastiaváltozás és Európa szava által kimondott béke-szó lehet mentő eszköz, mert csak így nyerne Francziaország szabadságot és Európa békét. Pedig csak ezek az igaz czélok. Ha a franczia nemzet a helyzet magaslatára képes emelkedni, Napóleont bünteti az eddigiekért, rajta áll Koszul, és nem a német nemzeten. A katonai csorba helyreütése — meggyőződésünk szerint — egy nemzeti politikában irányadó elv nem lehet. Ha Francziaországot a békekötésben akarja Bismarck megalázni, ha Poroszország Európa szavára nem hallgat, akkor helyén van a visszatorlás, akkor Európa is mellette lesz, de máskülönben jobb ha Francziaország saját szabadságára gondol, mint a boszora. Hegedűs Sándor: Pest megye közgyűlése alig. 31. Az esti kiadásunkban elmondottak után a választások folytattatván Zlinszky ceglédi törvényszéki biró lemondása következtében, ezen hely betöltése került szőnyegre. Többen szót emeltek Földváry alispán azon eljárása ellen, mely szerint ezen állomást nem correct után töltötte be helyettesítés útján. Nevezetesen Bobori Károly azt mondá, hogy az alispán a valóval ellenkezőt mondott, midőn Zlinszky leköszönését jelentette be, miután ez később történt. Földváry Mihály főszolgabíró óvást tesz Bobori kifejezése ellen, miután ez az elnöklő alispánnak valószínűleg kikerülte figyelmét. Beöthy Lajos kinyilatkoztatja, hogy Bobori kifejezése által nem látta Földváry alispán személyét sértve, ő tudja kötelességét és így nem fogadhatja el a főszolgabíró figyelmeztetését. A kérdéses állomásra ketten concurráltak: Szalontay Elek és Theodorovits. Elnöklő alispán nem akar semmit levonni Szalontay érdeméből de kénytelen felemlítni, hogy Theodorovits 3 év óta kitűnő szorgalommal és lelkiismeretességgel szolgál a megyének. Bartha Andor főszolgabíró kijelenti, hogy nyugodt lélekismerettel látná a birói széken Szalontayt. Elnök közfelkiáltás útján rendeli el a választást. Ekkor többen szót emelnek az iránt, hogy sokan vannak a teremben, kik nem bírnak választási joggal, s így czélszerűbbnek látnák a névszerinti szavazást. Szüts Imre kecskeméti városi mérnök nem tartja ezt igazságos eljárásnak, hogy az előbbi választás alkalmával az elnök ki tudta venni felkiáltás útján a többséget, holott akkor is voltak a teremben, kik nem bírtak választási joggal. Keglevich Béla gr. Mártonffy eljárását kortes fogásnak nevezte el, ő is (Szüts) az elnök azon dicséretét, melyet Theodorovitsra halmozott,kortesfogásnak tekinti. (Helyes — zaj.) A választás névszerinti szavazásra kerülvén, Szalontay Elek 68, Theodorovits pedig 30 szavazatot kapván, előbbi választatott meg törvényszéki bíróvá Czeglédre. Szalontay helyébe czeglédi törvényszéki jegyzőnek Szabóky Károly választatott. Erdős Mózes János, volt váczjárási utbiztos halála következtében, ennek helyére Hörcher választatott. Elnök a közgyűlés folytatását sept. 1-én d. e. 9 órára tűzvén ki, — a gyűlés egynegyed 2 órakor eloszlik. A Páris védelmére szánt haderők. A „Bék. Kriegszig.“ Mac-Mahon Páris védelmére szánt hadsergének összerejét következőken ismerteti: 1. Mac-Mahon (1. sz.) hadtestének maradványai, melyek Wörthtöl Chalonsig 46,000 emberről 18,000 re olvadtak le. A 6 lovasezred egyes századokra olvadt, és átlagosan 3—300 lóval rendelkezik. Az Afrikából a veszteségek óta ki nem egészíthetett 3 zuáv és 3 turco ezred ezredenkint legfölebb ezer emberre számítható. Az e hadtestbe osztott 10 gyalog és 4 vadászezred létszámát sem tehetni többre zászlóaljankint 500 embernél, összesen legfölebb 25.000 ember 1800 lóval. 2. De Failly (5) hadtestének két hadosztálya, (a 3 ik Bazainenél van.) E csapatok is részt vettek és szenvedtek a wörthi vereségnél. Tehetni együtt 18.000 emberre 1600 lóval. 3. Donai Felix (7) hadtestének két hadosztálya (a 3-ik helyőrségekbe osztatott.) Ezek még érintetlenek, és 21,500 főből álló zárt csapatot képeznek 26 zászlóaljban és 16 svadronban 2000 lóval. 4. spanyol határhadosztály, mely 4 gyalog és 2 lovas vadászezredből áll. Mind teljesen érintetlen és létszáma 12 r. a. 750 emberével és 8 svadr. 125 emb. összesen 10,000 ember 1000 lóval. 5. A Civitavecchiánál összevont Dumontféle dandár mely áll a 35 és 42 gyalogezredekből 4000 emberrel. 6. A tengerészeti gyalogságból alkotott hadosztály. Az összes tengerészeti gyalogság 18 századból áll, összesen 15,705 ember. Egy harmada e csapatnak azonban a gyarmatokban van, s a többi két harmadnak legalább fele a hajókon van. Ez az osztály 5000 emberre tehető. 7. Nyolcz ezred, melyek 4 ik zászlóaljakból alakíttattak. Franczia adatok szerint zászlóaljanként csak 500 emberből állnak, tehát összesen 16,000 emb. 8. Napoleon császár fedezete, t. i. a gárda bő ezrede, egy gárda-vadász, gárda dzsidás s egy afrikai vadászezred. Az első gárdaezred 73 tiszt 1982 emberből áll. De hadilábon a legkevesebb ezred áll. A gárda két lovasezrede összesen 1088 lovat számlál; az afrikai vadász ezred 597 lovat. Mac Mahon hadserege tehát 95,350 gyalog és 8100 lovasra tehető. A porosz békeföltételek. Eljutottunk hát végre azon pontig, ahol mindenki betelik vérrel s kezd annak ára felől gondolkozni. A porosz kormánysajtó már szellőztetni kezdi azon föltételeket, melyek alatt Poroszország békét kötni hajlandó lenne s a hivatalos Staatsanzeigerből szükségesnek látjuk e következő helyeket kiemelni: Valamennyiünket áthat annak tudata, hogy szükséges Németország jövő nemzedékeit a „nagy nemzettől“ s annak politikai és sociális tekintetben rothasztó hatásától megszabadítani. Ezekkel akar ő minket szerencséltetni, mikor telhetetlen mohósággal nyújtja ki kezét atyáink öröksége után. Istentől való félelem, becsületes munka, lelkiismeretes kötelességteljesítés s hű ragaszkodás a hazához szükségben és halálban: ezek fejedelmeink és népünk örökölt porosz erényei. Ez a legbensőbb alap, melyen államiságunk és seregünk hatalmas rendje és fegyelme alapul. A franczia fedérség ez alapot még nem ásta alá s annak erkölcsi hatalmát bámulatosan látják működő hadoszlopaink nagyszerű, organikus műveleteiben. Látjuk, hogy a többi német népfaj is érteni kezdi a porosz szellemet. Olvassuk a fenyegetéseket és óvásokat, hogy a nagy franczia nemzetnek e csatából meggyengülve s határaiban megrövidítve kikerülni nem szabad — nagy civilizatok világfeladata miatt. Mi azonban azon hitben vagyunk, hogy e háború, melyet népünk legnemesebb erejével, legnemesebb vagyonával viselünk, nem fog hiába vitatni jövőnk, biztosítóan tekintetében. Amily bizonyos az, hogy van erkölcsi világrend, oly bizonyosan hisszük az igazság győzelmét a hazugság felett, a jogét a bitorlás felett, az erkölcsét az erkölcsi rothadás felett, melyeket a háború most fájdalom koronként saját hazánkba hoz. Jelenkori férfi nemzedékünk világa nem fog feláldoztatni egy eredménytelen háború miatt. Mindnyájan tudjuk, hogy nem csak az a feladatunk, hogy halálos ellenségünket mostanra verjük le, hanem, hogy a jövő nemzedékeket is biztosítsuk támadásairól. A „Nordd. Alig. Ztg.“ — Bismarck lapja, Írja : Kedves békeföltételek voltak azok, melyekkel Francziaország — az Observer szerint — minket szerencséltetni akart: egy kis Saarbrücken és egy kis Saarlouis, a hadiköltség fizetése, Poroszország határainak redukálása az 1848 -i állapotra, s a rajnai szövetség helyreállítása. E kicsiség tehát már a háború előtt meg volt állapítva; a győzelem után az étvágy bizonyára még növekedett volna. De maradjunk annál, ami „előbb“ volt. Mit jelentenek e békeföltételek ? az iránt senki sem lehet kétségben : Németország megbénítását és gyalázatot. „A rajnai szövetség helyreállítása !“ — egy Napóleon, egy harmadik Napóleon, mint a német fejedelmek és német államok protectora ! S mikép lehetséges, hogy Francziaország ily reményeket táplálhatott? Soha sem vetemedhetett volna ennyire, ha 1813— 1815-ben Németország igaz joga diktálhatta volna a békét. De akkor szövetségesek oldala mellett harczoltunk Francziaország ellen; tekintetbe kellett vennünk szövetségeseink kivonatát is. Ezért nem törhettük meg a franczia gőgöt Ezért látjuk a különböző kormányok alatt, melyek Francziaországban 1815 óta váltakoztak, szem télen fejét időnként fel-felemelni, míg a második Napóleon alatt Francziaország nyit béketörőként bontakozott elő. Ma már nincsenek szövetségeseink, ma Németország maga harczol, maga győz. Ennélfogva tehát nem is tartozunk semmi tekintettel lenni azokra, kik, lehet, a német fegyverek ezen győzelmét is akadályozni szeretnék. A neutrális hatalmak, ha akadályozni akarták volna, hogy a győző szabja meg a legyőződnek a feltételeket, melyek szükségesek arra, hogy békében legyünk Francziaországtól: a semleges hatalmak a Francziaország által minden ok nélkül megszent háborút megakadályozhatták volna egy közös nyilatkozat által, melyet a béketörő Francziaországhoz intézhettek volna. De az európai hatalmak ez esetben is a „laisser aller“ elvének hódoltak. Mi nem haragszunk azért, de most már kell, hogy teljesen jogosultnak ismerjék el azon várakozásunkat, hogy ezentúl is a „laisser aller“ elvének hódolnak. Egy röpirat, melynek czíme „Europa im Lichte der Vergangenheit, Gegenwart und Zukunft“, szinte megcsinálja a maga békeföltételeit. „Európa felett Francziaország nem fog uralkodni többé, de határait még kiterjesztheti. Hiszen Belgium tulajdonkép franczia provinczia »mindinkább Francziaországba kell olvadnia. Keletre a nyugatrajnai hegység képezi határát. A Rajnavölgy s a mi öreg Strassburgunk azonban visszakerül hozzánk. E helyett kapja meg Francziaország Svájcznak keleti nagyobb felét.“ Tehát a derék röpiratozó azt a két pontját akarja feltrancsírozni Európának, ahol úgyszólván egyedül van még szabadsága a continensen. Oroszországot eleinte ki akarja tolni Európából, később azonban meggondolja magát, s megtűri, sőt Ausztriára térve kijelenti, hogy ez nem életrevaló állam. Mint német állam meg van semmisítve, sláv pedig nem akar lenni. Mi természetesebb hát, minthogy a német tartományok visszatérnek törzsükhöz, a többi hadd legyen — Oroszországé. Románia, az megmarad nagy nemzetnek, mert ahol Hohenzollern ül a trónon, ott meg van a nemzeti érzet s a terjeszkedésre való törekvés. Lehet, hogy „Carlo, ifjú fejedelem, szépen fog neked illeni a magyar erdélyi és a lengyel korona!“ Poroszország ne olvadjon fel Németországba, mert ennek zászlója 48-ban bemocskolta magát. A német nemzet új országának neve „Poroszország“ legyen. Toul ostroma. (Egy 23-ki tudósítás után.) A Mosel délkeleti partján, a Dommartin és Chandenay közötti alacsony dombokon hat porosz ágyúüteg volt felállítva, melyek élénk és jól irányzott tüzelést szórtak Toulra. Ezekkel szemben a Mont St. Michelen hat hat ágyúból álló 2 bajor üteg működött. Az ágyúzás 3/9 órakor kezdődött s különösen a bajor ütegek hihetetlen gyorsasággal tüzeltek. Az északról és délről a városba vetett gránátok azt több helyütt felgyújtották, de a fél 10 órától 11-ig tartott záporeső elolta a már támadt tüzet. Jobb nézpont kedvéért felmentem a Mont St. Michelre, hol az ütegek állottak. Ott leirhatatlan szép és borzasztó látvány terült el szemeim előtt. Lábaim előtt terült el az égő város, melyből kóválygó füstfelhők emelkedtek felfelé. A nagyszerű székes,egyház többször annyira be volt füsttel burkolva, hogy csaktornyai látszottak. Az ágyutelepektől a vársánczekig körülbelül 1400 lépés, a város déli részéig mintegy 2300 távolság volt, az eső már mintegy fél óra óta megszűnt és így a gránátok által felgyújtott város eloltására gondolni sem lehetett. A város délnyugati részén egy széna és szalma raktár sötét fekete füstgomolyokban földig égett. Ehez közel két palával fedett raktár állott, melyek a tűztől meg lettek kimérve. Ezekre valószínűleg szándékosan nem tüzeltek, mert közvetlen szomszédságukban három fehérveres lobogóval ellátott kórház volt. Ezenkívül szintén ily jelvénynyel ellátott négy ház állott. Ezek egyike a város északi részén meggyuladt katonai laktanya lángjaitól szintén meggyuladt.Ezen laktanya, mely 3-4 négyszög alakú házból állt, lassan, sötétes füsttel késő éjjelig égett Úgy látszik, hogy ott dohánykészlet és egyéb füstölgő szerek nagy mennyiségben lettek öszszehalmozva. A székesegyháztól délkeletre levő érseki palota, mely most marie-épületnek használtatik, sziklafalaival ellentállt a gránátok rombolásának, csak néhány ablaka törött össze. A székesegyház tornyaira is vetettek 3 golyót, mert azok az ellenségtől kémhelyeknek használtattak. Mind a három lövés a tornyok homlokzatát találta, de csak a szép díszítést rontotta le, anélkül, hogy a középkori remekművet károsan megrongálta volna. Miután a távcsöves urak nem volának többé láthatók a tornyokon, derék tüzéreink felmentve érezték magukat saját örömükre, hogy azokat továbbra is ágyúik czélpontjának használják. A francziák eleinte a tüzelést élénken viszonozták , 24 fontosokkal, gránátokkal és shrapnelekkel sőt chassepotkkal is lövöldztek, melyek golyói egész az ütegekhez jutottak. Az ellenség egyetlen lövege sem okozott kárt, némelyek csak a hegy aljáig érkeztek, mások a jégben pattantak szét, míg ismét mások nagy körvonalban a hegyen túl repültek Az egész vár Vauban-rendszer szerint van építve, mely a völgyben mélyen fekszik és körül domboktól van dominálva, melyek egyikén sincs erőd emelve, mint p. Pfalzburgnál. A bajor ütegek minden ágyúja 3/9-től 7*2 óráig legalább is 70 lövést tett, a porosz ágyuk egyenkint 30-at. 7*2 órakor szünetelt a tüzelés és Dommartintól a vár felé vezető útón egy parlamentalr volt látható. Magas álláspontunkból mindent tisztán ki lehetett venni a városban. Daczára a nagy károknak, mit az ostrom okozott, a tonki parancsnok vonakodott a várat feladni. Azon reményben, hogy az új lövetés más gondolatra fogja bírni a parancsnokot, — fél 6 órakor újból megkezdődött a hatalmas tüzelés. Félórai tüzelés után a poroszok megszűntek az ágyúzással és tovább nem is fogják a várat ostromolni, míg nagyobb ágyú nem érkezik. Porosz krónika a háborúról. (A porosz „Staatsanzeiger“-ből.) (Folytatás aug. 6—24.) Aug. 6. Frigyes Károly porosz herczeg (Homburg) hadsergi parancsa a II. hadsereg katonáihoz, ezek Francziaországba vonulása alkalmából. Aug. 8. A király hadsergi parancsa (Homburg) ugyanezen indokból. — Szintúgy Steinmetz tábornok (Völklingen), az I. hadsereg főparancsnoka. — A badeni hadosztály lovassága egész Strassburg alá nyomul és a Lyonba vezető vasutat meg táviró sodronyokat szétrombolja. Aug. 9. Királyi főhadiszállás Saarbrückenben. Aug. 11. Királyi főhadiszállás St.Avold-ban. — A porosz király kiáltványa a franczia néphez. — Camphausen pénzügyminiszter hirdetménye, hogy mindazon áruczikkek, melyek a vámegylet szabad közlekedéséhez tartoznak, vámmentesen bocsáttatnak a határon túl, Francziaország azon részeibe, melyek a német sereg által megszállva tartatnak. — Francziaországban a törvényhozó test által 10 elfogadott, hadereje bővítésére vonatkozó törvényt kihirdetik. Francziaország törvényhozó testülete azon indítványt, hogy a nemzetőrség az 1831. törvény alapján újra szereztessék, elfogadja és helyben hagyja azon törvényjavaslatokat, melyek a hadihitel 1000 millió francia fölemelését és a bankjegyek kényszerforgalmának behozatalát illetik. (Ezen törvényeket másnap ki is hirdetik). — Lord Granville a semlegesség állítólagos egyoldalú megtartása miatt német részről fölhozott panaszok megcáfolására körsürgönyt küld Nagy-Britannia külföldi követeihez. Aug. 12. A porosz király kiáltványa a német sereg által megszállott területen való összeírás megszüntetése ügyében. A német seregek lovassága Metz,Ponta Mousson és Nancyig nyomult előre. Az 1. bajor hadtest Dimeringennél(Saarunion mellett) fektanyáz, Lichtenberg vára megadja magát. — Thile államtitkár körrendelete a délnémet államoknál hitelesített porosz követekhez, Gramont herczeg a hó 3. kelt sürgönyében foglalt azon hamis állítása ügyében, mintha Bismarck gróf aggodalmat nyilvánított volna a délnémet államoknak Ausztriával létrejöhető szövetkezés iránt. — Bazaine marsall a rajnai sereg főparancsnokává, Trochu tábornok egy Chalocs-nál alakítandó 12. Vinoy tábornok egy Páris mellett képzendő 13. franczia hadtest vezértábornokaivá neveztetnek ki. Le Boeuf tábornok mint táborkari főnök elbocsáttatik. — Egy franczia pánczélos hajóhad Helgolandnál megjelen. — A franczia tanács a törvényhozó testület által e hó 11. elfogadott törvényeket helybenhagyja. — Chevreau miniszter tudatja a franczia törvényhozó testülettel a kormány odairányuló intézkedéseit, hogy valamennyi német alattvalót franczia területről kiűzze. — Aug. 13. Királyi főhadiszállás Faulquemontban (Metztöl 5 mfd). Ő felsége a szorosabb katonai kísérettel Henry kastélyban (Metztöl 4 mfd) tanyáz. — A német lovasság Nancytól északra a Frouard (a Mosel belpartján) melletti vasutat szétrombolja. — A badeni hadosztálynak három győzelmes csatározása Straszburg előtt. — A Helgoland előtt czirkáló franczia hajóhad parancsnoka Fourichon altengernagy ezen sziget kormányzóját valamint a cuchaveni brit konzult értesíti arról, hogy az északi tenger német partja fölött Baltrumtól (Nordeney-től nyugatra) délre aug. 15. kezdve az ostromzárt kimondotta. Aug. 14. A 7. és 1. hadtesthez tartozó csapatok győzelmes csatározása Metznél a Decanto (3.) Frossard (2.) és Ladmirault (4.) hadtestei fölött. A francziák a Mosel jobb partját odahagyják és a metzi várművek mögé kergettetnek vissza. — Porosz kémjáratok Toul ellen. A vár feladásra szólittatik fel. — Bounin gyalogsági tábornoknak Lothringen kormányzójává és Bismarck- Bohlen altábornoknak Elsais kormányzójává kineveztetése. — A császár és a császári herczeg elhagyják Metzet s Verdun felé indulnak. Aug. 15. Marsai franczia vár kapitulál. — Porosz lovasság Commercyben. — A lavilettei zavargás Párisban. Aug. 16. Királyi főhadiszállás Pont-a-Moussonban. Miután a porosz harmadik hadtest nagyon előnyomult, az ellenség visszavonulási vonaláig Metznél (Mars-la-Tour) véres csata fejlődik ki a franczia 3., 4., 2., 6-ik hadtest és a császári gárda ellen. A porosz 3. és 10 ik hadtest segíttetik a 8. és 9-ik által Frigyes Károly vezérlete alatt. A francziák 12 órai ütközet után Metz alá vonulnak este 8-kor. Doering és Wedell tábornokok elestek, Rauch és Grüter tábornokok megsebesültek. — A strassburgi őrség kirohanást tesz, de több ember és 3 ágyú veszteséggel visszavezetik. — A franczia törvényhozó test jóváhagyja az 1865. és 1866-iki illetményeknek a nemzetőrségbe való besoroztatását. Aug. 17. A porosz király üdvözli a csapatokat a metzi csatatéren. — A „Grille“, „Drache“, „Blitz“ és „Salamander“ ütközete egy franczia hajóhaddal Rttgennél. — Lucco württembergi hadügyminiszter Württemberg kormányzójává neveztetik ki. — Napoleon Chalonsba megérkezik. Aug. 18. A harmadik csata Metz mellett. A franczia hadseregnek Párissal való összeköttetése elvágatik. — Trochu tábornok kormányzóvá és minden itt levő haderőnek főparancsnokává neveztetik ki. — Franczia hajók Swinemünde és Lübeckben átadják a keleti tenger kikötőit illető ostromzári nyilatkozatot. Aug. 19. Strasburg lövetésének kezdete a bádeni hadosztály által. Strassburg őrsége az eredetlen Kehi várost hamuvá lövi. — Franczia hadihajók Kielben átadják a keleti tenger kikötőire vonatkozó ostromzári nyilatkozatot,amely 15 nvétől továbbra szól. Aug. 21. „Nymphe“ korvet ütközete franczia hadihajókkal a putzigi öbölben. — A franczia csapatok Chalonst odahagyják. — Napóleon császár Rheims melletti Courcellesbe érkezik. — A francziák utolsó maradéka elhagyja Civitavecchiát. Aug. 23. Királyi főhadiszállás Commercyben. — A franczia császár elhagyja Courcellest. — Aug. 24. Királyi főhadiszállás Bar-le-Duchen— A porosz csapatok eleje már Chalons-on túl mutatkozik. — Az aug. 24-ikére virradó éjjelen badeni gyalogság elfoglalja a strassburgi indóházat. — Mac Mahon marsall az 1. (Mac Mahon) 5. (Failly), 7. (Douay) és 12. (Lebrun) franczia hadtestek főparancsnokává neveztetik ki. Jetes adatokat is tartalmaz egy osztrák-orosz egyezményről. Bécs, aug. 31. A Prágából érkező hírek a lehető legellentmondóbbak. Több oldalról jelentik, hogy a feudálisok a cseheket a reichorábba menetelre rá akarják bírni, ezek azonban csak úgy akarnának ráállani, ha a cseh államjog mellett a többség biztosítva van. Cseh kutforrások szerint a csehek akkor küldenének követeket a reichsrábhba, ha Beust, amint a tartománygyűlésbe való belépésükért ajánlotta, Potocki helyét egy feudálissá akarja betölteni. Ezen combinátiót eddig befolyása által Andrássy gátolta volna. Ma a németek tiltakozást nyújtanak be a tartománygyűléshez, a feudálisok feltételes belépése ellen, mely tiltakozásban azonfelül az alkotmányhoz való ragaszkodásukat hangsúlyozzák. A „Neues Fremdenbl.“ szerint a csehek bizonyosan nem lépnek a reichstábba, és a delegációkba egyenesen a tartománygyűlésből akarnak választani. Prága, aug. 31. A csehek és a feudálisok csak óvástétel mellett fognak a birodalmi tanácsba választani. A németek ellenben ez ellen, mint alkotmányellenes eljárás ellen, tiltakozni fognak és kinyilatkoztatandják, hogy ilyen választásban nem vesznek részt. Bécs, aug. 30. Az itteni franczia követség következő sürgönyt kapott : Mac Mahon Baaine hadsergének 3 osztálya által erősítve, melyek Bazainetól Metunél elszakadtak, közel Páriához érkezett. Egyesülve a Párisban levő haderőkkel a főváros falai alatt meg fog ütközni a poroszokkal. Londonból írják ma : Napóleon egy bizalmas embere ideérkezett, ki lord Granville kíséretében a királynőhöz Balmoralba utazott. Brinn, aug. 31. A tartománygyűlés egy a csehek ellen irányult nyilatkozatot tervez Morvaország önállósága mellett. Páris, aug. 30. Páris környékének lakossága termésével nagy tömegben tódul ide. Mac- Mahon várható csatájából egy időben Bazaine is működni fog. Páris feledes tele van render csapatokkal. A lakosság nyugodt és nagyon határozott. Hiszik hogy a megszállás még nem következik be közvetlenül, de azért az előkészületeket folytatják. Thomisset parancsnoksága alatt a Szajnán ágyúnaszádot állítanak fel. München, aug. 30. Az új praefecteket nem a bajor kormány, hanem a német hadak főparancsnoksága nevezte ki. München, aug. 30. Tauffkirchen gróf szabadságot nyert, hogy a Barleducben a német hadak főparancsnokságától neki adott állást elfoglalja. Csak akkor tér követi állására Rómába vissza, ha a háborúnak vége lesz. Sok, Francziaországból kiutasított német-osztrák érkezett ide. Fulda, aug. 30. A német püspökök conferentiáján meg fognak jelenni: a müncheni és kölni érsekek, a regensburgi,eischstätti, ermelandi, mannsi és münsteri püspökök, valamint a freiburgi püspökhelyettes. A megnyitás holnap, aug. 31-én lesz; a zsinati határozatok alapján való közös eljárás a conferenczia tárgya Az ülések titkosak. Genf, aug. 30. A „Moniteur“ javasolja,hogy Páris ostroma alatt a kormány székhelyét részben Bloisba, részben Toursba tegye át. A porosz koronaörökös St. Dizierbe húzódik vissza. Berlin, aug. 30. Magán tudósítások szerint a francziák aug. 26-án Metzből kiütöttek, támogatva az erősség s főleg sz.quentini vár ágyúi által. De a kirohanás egészen meghiúsult, mert a francziák az erősségbe visszavezettek. Berlin, aug. 30.Mac-Mahon állítólag az Argounokat fogja megszállni, és a Mosel felé nyomulni, hogy Bazainet, ki 26 án szerencsétlen kirohanást kísérlett meg, kiszabadítsa. Egy más versió szerint Mac-Mahon Páriára vonul vissza. Napóleon Sedanban van két mértföldnyire a belga határtól. Berlin, aug. 31. Ma Strassburg megadását várják. Egy kirohanást visszavertünk , a franczia ütegek elhallgatta!7. A Rajna kiáradása következtében az ostromlottak kárára pinczéik viz alatt állanak. (Ezeket egy korai távirat is megerősíti.) Flórencz, aug. 31. Bersanti kivégeztetése nagy fölindulást okozott. A hadügyminiszter a szekerész-lovasság és tüzérség 1842—43 diki korosztályait behívta, lóvásárlásokat is elrendelt. London, aug. 31. A legközelebbi csata után a semlegesek egy Berlinben tartandó kongressust akarnak indítványba hozni. Brüssel, aug. 30. Az „Echo du Parlament“ írja Bouillonból 29-ről : A császári herczeg „Sedanba érkezett, a császárt is várják oda. Német ulanusok mutatkoztak Mausonban, Sedantól 3 franczia (170 német) mértföldnyire. Flórencz, aug. 30. Kellemes benyomást okozott Olaszországra az a hír, miszerint Minghettivel az új olasz bécsi követtel a kihallgatás alkalmával Ferencz József császár ólaszül beszélt. Ausztria és Oroszország egymáshozi viszonyát itteni diplomatiai körökben kedvezőnek testik. Azt mondják, hogy a kabinetek megértették már az olassszal és angollal azt, hogy jelenleg egy békeközvetítés még inopportunus. Anna Palkvicini Trivulzio marquisno egy levelet irt az olasz nőkhöz a mai „Diritto“-ban Barsani megkegyelmeztetése iránt tett fáradozásaik eredménytelenségéről. Ereszetek nagyon kihívók és compromittálják a kormányt. Tarnow, aug. 30. A folytonos, szervezett zsidó üldözések a szomszéd helységekben komolyan nyugtalanítják az egész zsidó lakosságot. Védintézkedések sürgősen szükségesek. Legújabbak. Prága, aug. 30. A csehek a birodalmi tanácsba való követválasztást minden esetre visszautasítják, hanem egy feliratot intéznek a császárhoz. A németek holnap egy nyilatkozatot tesznek, melyben hangsúlyozzák az alkotmány álláspontjához való ragaszkodást és késznek nyilatkoznak a birodalmi gyűlésbe való követválasztásra. Ma volt az első kiegyezési conferentia. Rieger elnökölt. Prága, aug. 30. A nagybirtokosoknak a tartománygyűlés megnyitásakor tett nyilatkozata folytán a németek holnap az ellenkező nyilatkozatból folyó minden praejudiciumot maguktól elutasítva, az alkotmányhozi ragaszkodás és a feltétlen eskületétel mellett fognak nyilatkozni. Prága, aug. 31. A cseh lapok megrótják a cseh követeket az országgyűlésbe való ismét belépésért, mert azt hiszik, hogy a császári követség meghallgatása után a cseh követeknek nem lesz egyéb teendőjük az országgyűlésen Bécs, aug. 31. Beust gróf Chotek utolsó bécsi tartózkodásáról körsürgönyt bocsátott, mely az Oroszországhozi közeledést megerősíti és részBudapest ereditáse. H. L. „Háborús tárcza“ sorozatot közöl a „Főv. Lapokban“. Érdekes jegyzetei közül már közöltünk egyet, most ime egy másik, melyet a derék tárczaira következőleg ad elő Páris védelme alkalmából: 1848. november közepén Pesten minden ráfogható férfit kirendeltek a városon kívül sánczot ásni, mélyet, széleset, az egész várost bekerítőt, hogy ha jön az ellenség, mind belehulljon mint a sáska és ne legyen menekülése, hanem vesz szén az árokba. Hiába mondák szakértők, hogy Budapest védelmére legalább is 150000 ember kell, kimentünk mintegy ötezeren. Ásót adott a város tán vagy négyszázat. Négyszáz prókátor, iparos, meg a lengyel légionáriusok estig megcsinálták a vakondtúrást, a többinek pedig ásója nem lévén hazament.