A Hon, 1870. szeptember (8. évfolyam, 207-236. szám)

1870-09-12 / 218. szám

218. szám Vill. évfolyam. frr.Tvr.Ji.ak __ Restell kiadás. Pest, 1870. Hétfő, September 12. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7.sz. földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vag­y Budapesten hárhol hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra...........................1 írt. 85 kr. 8 hónapra...........................6 „ 60 „­0 hónapra.........................ti „ — » Az esti kiadás postai külünküldéséért felül­fizetés havonkint .......................80 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Szerkesztési iroda : Ferencziek­ tere 7. sz. Beiktatási dij: 9 hasábos ilyféle betű sora . . . 9 kr. Bélyegdij minden be­itatásért . . 30 „ Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mel­lett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. — Nyílt­ téri 8 hasábos petit sorért , . 26 kr. Az előfizetési- és hirdetmény - dij a lap kiadó-hivatalába küldendő­. E lap szellemi részét illető minden köz­lemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert keséktől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. PE­T SEPTEMBER 11 Koczkó Dániel Békés Csaba város képviselője, a leg­­időb­ orsz. képviselő, sept. - én Csaba­­csű­dön 81 éves korában meghalt. A boldogult az utóbbi időkben már csak hallgatag szerénységgel ü­lt képvi­selő székén, de volt idő, mikor mint erő­teljes férfiú, tettekkel szolgált hazájá­nak. A szabadságharczban mint kor­mánybiztos , intézkedéseivel, a szabad­ság­ban mint lélekjelenlétét nem­ vesz­tett fél­fia : tanácsadásával, később mint a restitutio bajnoka, kitartásával,s min­denkor , józan ítéletével és szilárd haza­fijával megnyerte magának a megye és a nemzet bizalmát, mely most áldás­sal kiséti sirjába. Holtteste Pestre szállíttatott és hét­főn sept. 12-én d. u. 2 órakor fog a szö­­ve­tség utczai 11. sz. házból a földnek át­adatni. Pest, sept. 11. Azt el kell ismerni, hogy a berlini te­legramnak eddigelé soha sem hoztak va­lótlan híreket. Vajha most az egyszer ne mondtak volna igazat! Nem vagyunk képesek elhinni, hogy a porosz diplomatának elhatározott szán­­déka legyen, Párist elfoglalni, a köztár­sasági kormányt leverni,Napóleont restau­rálni, s azután vele kötni meg egy Fran­­cziaországot mélyen megalázó békét. Lehetetlennek tartjuk ezt. Ellene mond a rideg szá­nítás. Ha a német sereg a köztársasági Pá­rist be akarja venni, ahoz kell neki két hónapi idő. Szabályszerű ostromláshoz részel­ő ágyuk kellenek s azok szállítása időt és erőt fogyaszt. Azt nem lehet a francziákról mondani, hogy roszul harczoltak. A kik vereked­tek, azok jól verekedtek ; az volt a bajuk, hogy kevesen verekedtek sokak ellen. De a maguk illetményét mindig kivágták az ellenségből s egyformán feküdt a csata­téren halott és sebesült mindkét részről. A német tudósítások maguk mintegy százötven ezerre teszik halottaik és sebe­sülteik számát. A betegségek rendesen egy tizedét szokták a táborozó seregnek kórházba és temetőbe vinni, tehát mint­egy kétszáz ezerre mehet a veszteség, melybe az eddigi siker került. És még hátra van Páris megostromlá­­sa, a várak bevétele, azután a loirei had­seregek leverése, Francziaország kilencz tizedrészének meghódítása. Mind nem vonjuk kétségbe, hogy a német uralkodók ezzel a munkával is el­készülnek. De milyen hadsereget fognak hazahoz­ni a diadalok után? A férfiak színe virá­ga ott marad. És mit fognának nyerni európai állá­sukban azzal, ha a franczia respublikát leverték s Napóleont retablirozták ? Csak Ausztria és Magyarországról be­szélek. Itt legelőször is az a hatás lenne elér­ve, hogy a közfélelem tárgya megszűnne Muszkaország és a panszlavismus lenni. Muszka­ország és Németország között, ha az utóbbi Napóleont a köztársaság rom­jaira felülteti, csak azt az egy különbsé­get látná még mindenki, hogy Németor­szág hatalmasabb. Még más eredménye is lenne. Minket, kik Németországot, mint a szabadság nagy előharczását híreszteltük, kik tilta­koztunk mindenkor ez ország egyesülé­sének megakadályozása ellen, a német uralkodóknak e ténye igen csendes em­berekké fogna tenni. De nem csak az el­lenzéki szabadelvű párt zsibbadna meg innen és tul a Lasik­án, hanem még az Andrássy-pártnak is minden békeszerető és szabadelvű elementuma elveszti lába alól a földet. Ausztriának is vannak chauvinjai, de még­ Magyarországnak is vannak. És most tessék meggondolni a német diplomatának,hogy ha ő a francziaorszá­­gi háborút egész a késdöfésekig folytatja, mikor abból előkerül, tépetten, sebzet­ten, kifáradtan, akkor maga mellett talál egy Ausztriát, melynek valóságos hat­százezernyi pihent csatakész rendes kato­nája s nem kevesebb, mint száz tízezer főnyi egy hadseregbe egyesített magyar honvédje áll karra vetett puskával ké­szen. Ki fogja akkor diktálni a békét? Németországnak e háború kezdetén volt egy láb­atlan ellenfele s egy láb­at­­lan szövetségese. Amaz a szomszéd ka­tonai államok r­valitása, emez a szabad­elvűek rokonszenve. Nem megvetendő tényezők , mert a láb­­­atlanok kezei nem pihentek. Az első fegyverkezett s az utóbbi azon működött mind Austriában s Magyarországban, mind Olasz-, Angolországban és Ameri­kában, hogy államát a semlegességben tartsa. Nem képzelhetjük, hogy a német dip­lomata most egyszerre mind a kettőt el­lenségévé akarja tenni: katonai riváli­sait és a szabadelvű közvéleményt. Ha folytatni akarja a köztársaság elleni hadjáratát, a semleges katonai riválisok bizonyosan nem fogják őt megállítani ab­ban a munkában, hogy fogyaszsza had­erejét és fogyaszsza a sympathiá­­k­a­t mentül nagyobb pazarlással. Hihetetlen, hogy a német diplomata így mind a két végén meggyújtsa a gyer­tyáját. Azt hiszszük, hogy a fenyegetés csak az alkuvó fél megpuhítására van szánva. Sokat követelnek, hogy sokat engedhes­senek. Ez nem lehet ultimátum. Jókai Mór: Eredeti külföldi levelezés. (Saját tudósítónktól.) (O—y) Nápoly, sept. 8. Mielőtt az olasz rendes hadsereg átlépte volna a pápai hatá­rokat , kiütött a forradalom a pápai állam több nevezetes pontján. Viterbo városában s 0 r t­e t­ö­­ egész Aquapendenteig nemzeti lobogók lengnek a tornyokon. A viter­­boiak egy £500 aláírással ellátott hódoló felira­­tott nyújtottak be az olasz kormánynak, mely­ben városuk azonnali elfoglalását sürgetve kérik. Rómában rendkívüli izgatottság uralkodik ; itt is, mint több más városban, hódolóiratok ké­szülnek. Decharrette ezredes, a pápai zuávok parancsnoka, fölkelők által fenyegetve öt zuáv­­századdal s néhány ágyúval Montefias­­c o­n­é­b­a menekült, hol körülsánczolta inasát. Ponza di S.Martino ma indul Rómába az utol­só békés lépéseket megkísértendő. Az olasz sereg előőrseinek vezérletével Bixio bízatott meg. Adalékok. — Svájca nyilatkozata. A berni „Bund“ jelenti: A franczia külügyi minister jegyzéké­nek tudomásul vétele után, mely jegyzékben a köztársaság kihirdetését adta tudtni, a szövet­­ségtanács a svájczi követet Páriában f.­bó­r án utasította, hogy jelentse ki a franczia kor­mánynak : Svájcz minden népnek elismerte azon jogát, hogy szabadon adhat magának tetszése szerinti alkotmányt. Miután Francziaország az egész or­szág közheyeslése közt mint köztársaság ala­kult meg, nem vonakodik a szövetségtanács egy pillanatig sem, a nevezett elvet alkalmazva, az új franczia kormánynyal hivatalos érintke­zésbe lépni. Meg van győződve, hogy a Svájcz és a Francziaország közt régi idők óta fenálló jó viszonyokat a franczia köztársaság fentartand­­ja. A svájczi szövetség hatóságai részükről tel­jes szívvel fognak azon működni. A közös szere­tet a szabadság iránt és az államintézmények egyenlősége a két állam közti rokonszenv kö­telékét csak szilárdítani fogják. A szövetségta­nács élénk óhaja, hogy az új, súlyos gondok alatt létrejött testvér-köztársaság kössön Fran­cziaország részére becsületteljes békét és hogy azután az országot a szabadság és béke áldásai­val hosszú időre szerencséltesse . Az orosz kabinet táviratilag jelzett semlegességi nyilatkozatát e hó 7­ iki számában hozza a hivatalos „Journal de St. Petersbourg.“ Szövege a következő: A „Béri, Börsenzig“ aug. 29-n egy közleményt hozott, melyet az orosz csáBZ. kabinetnek a sem­legességi ligában való részvételére vonatkozólag tévesnek van okunk kijelenteni. Az érintett lap e közleményei úgy látszik, hogy bécsi lapokból merítve, vagy­is oly forrásból, mely Oroszorszá­got illető közleményekre nézve nem mindig megbízható. A csász­ orosz kormány hivatalosan kijelenti, hogy közreműködése s minden törek­vése a bábom localizálására, egy méltányos és tartós alapra fektetett béke létesítésére van irá­nyozva. Közreműködése ennélfogva nem hiá­­nyozhatik a vele egy czél felé haladó semleges hatalmak törekvéseinél. De az iránt is bizonyo­sak vagyunk, hogy a császári kabi­net semmi olyast nem tesz, a­mi szabad cselekvési elhatározá­sát gátolhatná. A „Politik“nak írják sept. 8-áról Szent-Péter­­várról, hogy az orosz kormány „alapos értesü­lés szerint“ követni fogja Éjszakamerika példá­ját s elismeri a franczia köztársasá­got. Az orosz követ már meg is kapta volna az erre vonatkozó utasításokat. Ignatieff konstantinápolyi orosz követ a párisi egyezmény módosítására kapott utasítást kormá­nyától, minek következtében azon kérelmet in­tézte a portához, engedné meg, hogy a közép­tengeren levő orosz hajóhad a Kosporuson ke­resztül a fekete tengerre uszhasson s itt töltse a telet. Ugyan ő kijelenté, hogy a schamlai tábort s ez abba gyülekező hadsereg mozgalmait az ő kormánya nem nézheti közönyösen. — Törökor­szág türelme közmondásos— írja egy konstanti­nápolyi levél, de Oroszország­ naponként növekedő igényeivel szemben ki tudja, nem vetjük-e magunkat Vilmos király karjaiba, melyeket elönkbe tárni látszik. Angolor­zág, úgy halljuk, politikánk e fordulatát nem ellenezné. Legújabbak. P­r­á­g­a, sept. 10. A „Bohemia“ írja: „A minisztertanács elhatározá, hogy a birodalmi tanács megnyitását semmiesetre se halasztja to­­vább. A tartománygyűlés ishetőleges feloszlatá­sa nem lesz befolyással a birodalmi tanács meg­­nyitására. A „Tagespost“ megtámadja azon bé­csi lapokat, melyek azt állítják, hogy a Herbst az oka a kiegyezési kísérlet meghiusulásának. Azt állítja, hogy Herbst épen békítőleg szólott A c­seh nemze­t jogainak summázásánál A cseh Emlékirat azt hangsúlyozza, hogy a hivatalok ne tölte­senek be idegenekkel, kij­elenti, hogy a birodalmi gyűlésbe való követküldés lehetetlen, a választási reform szükségességét tüzetesen tárgyalja s kivonja a declarátióból ismeretes áprilisi választási rendet. Végül így szól: Nem a történelmi jog változatlan érvényesítése, ha­nem csak egy törvényes állapot kivívása a tör­téneti jog alapján képezi a cseh ellenzék törek­vését. A feudálisok Zelthammer emlékiratát, mely a cseh történeti jogot tárgyalja, a felirat kiegészí­tő részéül fogadták el. A „Narodni Listy“ jelen­­ti, hogy dr. Rieger és Palacky leginkább sürget­ték a tartománygyülésbe való belépést „miután egy német tartománygyülés a cseh korona orszá­gait német tartománynak kiáltá ki“. A „Pokrok“ azt hiszi, hogy nem hiccet, de új választásokat fognak elrendelni. A felirati vitában csak az elő­­adók fognak szólani. B­é­c­s, sept. 10. A fek­harab­ csütörtökön Csehország képviselői nélkül nyílik meg. A cseh tartománygyűlés tárgyalásai továb­b folynak. A franczia külügyminisztériumnak Toursba való költözéséről itt semmit se tudnak. München, sept. 20. A „Süddeutsche Presse“ azon nézetet tárgyalja, hogy Németor­szágra nézve az elfogott császár marad Fran­­cziaország törvényes feje; a mostani viszonyok között Németország érdekeire legüdvösebb, ha a békét Napóleonnal kötik. Az „Augsburger Abendzeitung“ szerint a mi­nisztertanács elhatározta, hogy a német kérdés­ben megteszi az első lépést és alkudozásokat kezd Bajorországnak az északi szövetséghez csatlakozása iránt.­­— Mondják , hogy von Schrenk­er már holnapután fog Bécsbe utazni. München, sept. 10. A tegnapi polgárgyü­­lekezetben a haladási párt vezérei a ministe­­riumnak bizalmatlanságot szavaztak, mert a csalhatatlansági dogmával szemben nem fejtett ki tevékenységet. Karlsruhe, sept. 10. Német csapatok és franczia franctizeurök közt Markirchnál ütközet volt; az utóbbiak egy része késre került. Schlett­­stadtot lövik. Berlin, sept. 10. Rbsimsból hivatalosan jelentik 9 föld. n. 1 óra 20 percztol. A sedani csatában elfogott 25,000 franczián bú­­l a 2 ki kapitulatio által 83,000 ember esett fogságba, köztük 4000 tiszt, ezeken kívül 14,000 sebesül­tet találtunk. Négyszáz tábori ágyú, közte 70 szertelő, 150 várágyú, 10,000 ló és nagy számú tábori készlet esett kezünkbe. Ehhez járulnak a beaumonti csata veszteségei, továbbá a Bel­giumba ugrasztott 3000 ember, Mac-Mahon had­seregének összes ereje e szerint a csata előtt 150,000 ember volt. Berlin, sept. 10. A „Kreuz Zig“ megtá­madja a „Zukunft“-ot a franczia köztársaság iránti maga arásáért. A franczia és német de­­mocratia neki „solidaris“ nak látszik — „a ha­zugságban.“ — A ,,Nordd. Alig. Zig“ ellenzi, hogy Belgium Francziaország pártját fogja. Né­metország szomszédainak, különösen a belgiumi uraknak nem irigy és gyanús,hanem jó szemmel kellene nézniök Francziaország ellenében fog­lalt új állásunkat, mert ez az­­ állásokat is biz­tosítja. — A „Zukunft“-nak egy Königsbergből írt levele ezeket mondja: Napóleon dynastiájának megbuktatása által a bábom czélja el van érve. Sedan nekünk annyi, mintha Páriába bevonul­tunk volna. A véres dráma be van fejezve, an­­niciók nem kellenek. A „Krenz Zig“ szerint Delbrück meghivatása a főhadiszállásra megerősíti azon gyanúsítást, hogy a német viszonyok rendezése ügyében a német fejedelmek kezdeményezni akarnak. Páris, sept. 10. Egy kormányrendelet meg­engedi, hogy a semmisitőszék büntető osztálya Toursba költözzék. Rimpart-Lechin a posta fő­igazgatójává neveztetett ki. A Seine-departe­­mentban a magántávirás megszűnt P­á­r­i­s, sept. 10. Az itteni lapok, melyeket az erődítés czéljából történt irgalmatlan rom­bolások mind puhábbra hangolnak, ma verse­nyezve értekeznek a hír szerint megkezdett bé­­keközvetítések kilátásairól. Név szerint Észak- Amerikát, Oroszországot és Ausztriát tartják békeköveteknek a porosz királynál. Már 80 há­zat lerontottak. Telkek alig adhatók el. Páris, sept. 10. A magántávsürgönyözés következő departementokra vonatkozólag füg­­gesztetett fel: Nord, Pas de Calais,Oise, Somme, Oise et Seine, és Seine (Páris),kivéve a hírlapok sürgönyeit és oly sürgönyöket, melyek szállí­tásokra és a katonaság felfegyverzésére vonat­koznak. Gravelotto, sept. 8. Bazain tegnap két tábornokot sürgönyökkel küldött ide. A király­hoz küldöttek Rheimsba. Róma, sept. 9. Azt állítják, hogy gróf Bon­­za következő olasz javaslatokat terjesztett elő : A pápa a vatikáni negyed Bonveraiore és a civil­­listának élvezetében marad; Róma egyházi in­tézeteinek semlegessége; a bibornokok és a pá­pai széknél levő követek immunitása; a bibor­nokok és minden szolgálattevők jövedelmeinek átvétele; az államadósságok garantírozása; a püspökök és plebánusok tisztének szabad gyakor­lása egész Olaszországban; az ujoncrozás, köz­­ségügy, és a hitbizományok kivételes törvények alá helyezése; minden nemzetek szabad bejárá­sa a vatikáni negyedbe. A bibornokok collegiuma elfogadta elvileg Olaszország beavatkozását, ellenállási rendsza­bályok nem hozatnak. — Ponza k­ijelenté : Itá­lia megszállja Rómát bármit határozzon is a kúria. Róma, sept. 9. A pápa nem bírha­tó rá, hogy a Vatikánt elhagy­ja. Ő sürgösen megparancsolta, hogy az olasz­országi csapatok benyomulásának semmi ellen­szegülést nem kell kifejteni, hogy minden véron­tás kikerültessék. F 1 ó r e n c z, sept. 10. Hirlik, hogy az 1845/47 évi második korosztály behivatása és 40 zászlóalj nemzetőr mozgósítása elő van készít­ve. A tengerészethez tartozók különbség nélkül hivattak be. F 1 6 r e n c z, sept. 10. Ponza di San Mar­tino, olasz meghatalmazott, tegnap reggel Rómá­ba érkezett. A pápa vonakodik alkudozni. Nem várnak e missiótól semmi eredményt. A csapat­­öszpontosítást a római határon nagy mérvben folytatja a kormány. A törvényes politikai köz­­igazgatásra vonatkozó rendeletek elő vannak készítve. A Róma megszállását sürgető meetin­­gek nem érnek véget.Garibaldi szolgálatát Páris­­ban elfogadták. N i­n­o, sept. 10. Itt felkelés tört ki, a ható­ságot elűzték, és a foglyokat szabadon eresztet­ték. Garibaldit várják. — Mentoneban szintén felkelés volt. Brüssel, sept. 10. Eugénia ex-császárné holnap Ostendeltöl Angliába megy. Brüssel, sept. 10. Hir szerint Spanyolor­szág követe Olozaga közvetítést kezdett Fran­czia­ és Németország között, de kételkednek fá­radozásai eredményében, minthogy alapul Fran­cziaország integritását vette föl. L o n d o d. sept. 9. A „Capitaine“ angol to­­ronyhajó törést szenvedett Cap Finisterre-nél Sept. 10. Hírlapi tudósítások szerint Eugenia császárné Hastingsba érkezett. A „Capitain“ an­gol torony­haj­óval, mely Finisterre mellett hajó törést szenvedett, 500 ember, köztök a tenge­­részeti minister fia is, sülyedt el. Stuttgart, sept. 10. Tegnap este érke­zett ide Wimpffen franczia tábornok, ő itt és Kanstattban fog tartózkodni. Konstantinápoly, sept. 10. A gö­rög vizekre egy tekintélyes orosz hadi­ha­j­ó­r­a­j érkezett meg Butakoff tengernagy vezérlete alatt. A forradalom Irakban terjedőben van. Hin­­digben nagy csata volt, melyben 400 halott s még több sebesült maradt a harertéren. dik.— Pámba érkezett laoni lakosok állít­ják,hogy tegnap délután, a mint a porosz táborkar a várba bevonult, a vár a leve­gőbe repült. Florencz, sept. 11. A pápai csapatok készületeket tesznek Róma védelmére, azonban azt hiszik, hogy a pápai hatósá­gok az ellenállás iránti parancsnak nem fognak engedelmeskedni. Garibaldi ezt táviratozá a franczia kormánynak: A­mi engem illet, állok szolgálatotokra, rendel­kezzetek. Páris, sept. 11. Tegnap 600 porosz jelent meg Chateau-Thu­rryben, ezek el­foglalták Laferte-Gauchert. Laon parancs­noka a város kímélése tekintetéből átadta a fellegvárat. Dél tájban a várban a pus­kaporos kamara a fellegvár egy részével, a porosz táborkarral és néhány száz po­­roszszal, meg néhány nemzetőrrel a leve­gőbe repült. Montmirailban a poroszok l­csípték az összeírás végett egybegyűlt ifjakat. A madridi franczia követ elszó­­líttatott állomásáról. Thionville parancs­noka — mely már jól el van látva éle­lemmel — megtagadta az átadást. Páris, sept. 11. Trochu megparancso­­lá, hogy az ellenség közeledtével a Páris környékén lévő erdők gyújtassanak fel. Páris, sept. 11. A spanyol követ, Olo­zaga, azt írá Favrenek, hogy Spanyolor­szág elismeri a franczia köztársaságot, és a jó viszonyokat fenn kívánja tartani. Er­re Favre következőleg válaszolt: A barát­ságnak ezen bizonyítéka oly ország ré­széről mely csak az imént mutatá meg a szabadság útját, reá nézve igen becses. Favre reméli, hogy közösen hálá­­la állnak ezen az utón előre. Csak most lép előtér­be ama politikának eszélyessége, mely három fegyverképes testvér­népet egy szövetségben olvaszthat egybe. Szent-Pétervár, sept. 11. A „Journal de St. Petersbourg“ elveti a franczia so­­cial-demokraták beavatkozását, a népek foederatióját utópián­ak nevezvén. Fran­cziaország — úgymond az orosz lap — kisértse meg egyedül maga a republiká­nus experimentumokat, — de ne pró­bálja meg a szomszédokat is magával rán­tani. A Hon magántávsürgönyei. Pál is, sept. 10.* A ministerium közlé, hogy Chateau-Thierry-Montmirailban po­rosz csapatok jeleztetnek , továbbá La Fer­­té sous Jouarre és Vally sur Aisneben is ellenséges előőrsök vannak. A poroszok szigorú fegyelmet tartanak és a pusztításo­kat meggátolják. A vasúti összeköttetés Párisból a Szajnán át Nogentbe, és Chau­­mont-Mühlhausen Basel között szabad. Páris, sept. 10.* A Vogel departement főnöke jelenti, hogy a helyzet az ő kerü­letében javult, és semmiféle csapatmoz­galmat sem jelez. Toul vára folyvást eré­lyes ellenállást fejt ki. A helyőrségi csa­patok gyakori kirohanásokat tesznek, me­lyek mindig győzelemteljesek.­­ Egy hír jelenti, hogy Bazaine Metz alatt folyvást zavarja a poroszokat, a­meny­nyiben gyakori ál-manővereket ren­dez Pont - Mousson irányában. — A Strassburgnál öszpontosított poroszok az összes szomszéd falvakat odahagyák, és egy Strasaburgba szánt lőszer-szállítmányt vettek el. Páris, sept. 10.* A minisztériumhoz Epinalból érkezett tudósítások jelentik: Nancyban azon hir van elterjedve, hogy Bazaine, Pont a Mousson felé intézett leg­­utóbbi ál-manővere alkalmával a szász land­­wihrekben tetemes pusztítást vitt végbe.— Egy távirat Coulonieresből jelenti. Teg­nap a porosz csapatok átlépték Montm­i­­railt és Sezannet. Két porosz hadtest, mindenike 10,000 emberből álló — a mondott városok közelébe hatolt. A táv­írdai összeköttetés Soissonsnál meg van szakítva. Az ellenség Chaumayhoz közele­. Vasárnapi reggeli lapunknak nem minden példányában jelent meg. Különfélék. Fest, sept. 11. — A marosujv­ári sóbánya foly­vást ég. Eddig bizt­ak a 3 hóval ezelőtt tett in­tézkedések sikerében, de midőn sept. 4-én a bá­nyát kinyitották, sürü füst tódult ki,jelenlhogy a tűz csak el volt fojtva, de nem eloltva. A M. P. szerint félő, hogy a bejáratot támogató ge­rendásat, s utána az aknatorok összeroskad. A kar edd­g is kiszámithatlan már a munkaszü­ne­­telés miatt. — Azs. k. államvasúttársaság közhírré teszi, hogy sep­ 1- től további rendel­kezésig Pestről Biziásra,hetenkint csak kétszer, név, hétfőn és pénteken indul gyorsvonat, csat­lakozással az aldunai gyorshajókhoz. — Hason­lókép hetenkint csak kétszer, név. kedden és szombaton indul sept. 20-tól kezdve gyorsvonat Szegedről Pestre , csatlakozással az aldunai gyorshajókhoz. — Leleplezés. Az Uog. Ll. egy arloni levele szerint kisült, hogy az a Bonaparte Péter, a ki Napóleont Verviersnél siratta, nem Bona­parte Péter volt, hanem------Türr István. — Dr. Kayserling, a pesti izr. község uj hitszónoka, kit a svájczi Aargau kantonból hivtak meg, szombaton tartotta első­ szónoklatát. Különösen jó hatást tett beszédének azon része, melyben mondja, mily nehezére esett megválni a Svájct­ól, a szabadság ezen erős bástyájától, melyben minden tartomány számüzöttje biztos menhelyet és vendégszerető tárt karokat talál.Az elválást azonban könnyítette azon tudat, hogy jó sorsa öt ismét szabad földre, Magyarbonnak szabadságharczoktól vérrel áztatott és szentelt földére vezérli. Felelős aserk. a kiadótoUyd J^KikX MOH&. NYÍLT TÉR. 1148 i_# A legelegánsabb férfi és gyermek disz­eS utazóruhák Magyarország 3 legnagyobb férfiruharaktárában GRÜNBAUM*. WEINER magyar kir. udv. szabók. I. Deák téren az evang. templom át­­ellenéban. II. Hatvani utcza és országút szögleten, a Zrínyi kávéház átellen­ében. III. A régi színháztéren levő ba­zárban a „M.kir.“ sz. száll. átellenében.

Next