A Hon, 1870. szeptember (8. évfolyam, 207-236. szám)
1870-09-19 / 225. szám
225. szám VIII. évfolyam Reggeli kiadás. Pest 1870. Hétfő, septembeci X d. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7.sz. földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra..........................1 frt. 85 kr. 3 hónapra ...................... 5 50 „ 6 hónapra.........................11 „ _ „ Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonkint ......................30 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számittatni. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Szerkesztési iroda : Ferencziek tere 7. sz. Beiktatási dij: 9 hasábos ilyféle betű sora . . . 9 kr. Bélyegdij minden beitatásért . . 30 „ Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. — Nyilt-téri 5 hasábos petit sorért . . 25 kr. Az előfizetési- és hirdetmény - díj a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. PEST, SEPTEMBER 18. (Fox) Bécs, Sept. 17. A trónbeszédről azt mondják, hogy Stremayr készítette, bizony nem válik díszére. Azon helyet kivéve, ahol a cseheket fenyegetik, a képviselők oly némák voltak mint a bal. Furcsa, ezúttal még a felsőház sem felelt meg kötelességének, s a miniszterek a rosz fogadtatáson láthatólag megütköztek. Szegény Potocki! Neki ott kellett lenni —ex officio, Lám mily jó a közös ministerség ! — gondolja magában Beust ki ma szépen honn maradt. Héfőn mind a két testület megkezdi munkáját. A német párt még mindég ragaszkodik elhatározásához, mely szerint nem választ most a delegatioba. íme a boszú a feloszlatásért! Hogy a kabinet ez esetben megbukik, az nem szenved kétséget. De mit csinál a magyar kormány? Új Reichsrath csak october közepe körül jöhet össze, a Zunget így ez évben nem is kerülhetne az országgyűlés elé! — A bécsi „Tagespreise“ egy levelezője hivatkozván arra, hogy porosz lapokból és röpiratokból a szerkesztőség már constatálta, hogy Bismarck gr. személyes neheztelésének engedve Beust gr. bukásán munkálkodik, és hogy Berlinben azt kívánják, hogy porosz óhaj szerint töltessék be ez“állás, azt írja, hogy Bismarck berlini ügytársai által, kik közt osztrákok is vannak, jelöltjeit meg is nevezi. Ezek egyike Boo me gr. volna, a jezsuiták kegyeltje, a másik Thun Frigyes az, eléggé ismert Thun Leo testi és szellemi testvére. Mindketten Bismarck kegyét bírják és azonfelül még mint mondani szokták „fréres et cochons“ van velök. Az orleansi herczegekről azt írják Brüsselből, hogy azok déli Francziaországba szándékoznak menni s ott a népfölkelést szervezendik a köztársasági kormány nevében. E hír még megerősítésre vár. — Mac Mahonról azt jelentik, hogy Chazal tábornok kíséretében Bouillonba érkezett. — Páriában e hó 14-ke óta nincs gázvilágítás. Vizet is csak két órán keresztül kapni naponkint. A hatóságok folytatják a Páris körüli pusztítást. A St. Quen sziget minden épütleteit felgyújtották s az odavezető hidat jégbe röpítették. 12 én hajtó vadászatot tartottak kétes jellemű nőkre s azokat összefogdosván, Párisból kiszállították. Eredeti külföldi levelezés. (Saját tudósítóinktól.) (v. 1.) Nápoly, sept. 15. Cadorna serege Róma falai alá érkezett, s mire e sorok önökhöz érkeznek, alkalmasint elfoglalta az örök várost. Bixio elzárta az utakat Civita-Vecchia és Róma közt. Terracinából köv. sürgöny küldetett szét Olaszhon valamennyi városaiba . „A kormánybizottmány elnöke, Terracina fölszabadulásának hajnalán testvér üdvözletét küldi Italia többi városainak.“ Civita Vecchiából az ostromállapot daczára több ezer aláírással ellátott fölirat érkezett Florenezbe, melyben e városnak az anyaházához csatoltatása kéretik. Olaszország főbb városaiból tüntetésekről értesülünk, melyekben a fővárosnak Rómába közvetlen áthelyezése követeltetett. Valódi összekoccanásra még nem került a dolog, kivéve Civita Castellanát, hol a zuávok a capitulatio előtt néhány lövést váltottak az olaszokkal. Rómában sem hiszem, hogy komoly ellentállás történnék, „fente de combattants“, a franczia köztársaság saját, honfiait haza szólítván. Pedig mint tudva van, a pápai sereg legnagyobb része franczia zsoldosokból állt. A Ponza di S. Martinonak adott pápai válasz iránt két veraio uralt. Az „Opinione“ szerint a pápa azt mondotta: „Nem vagyok prophets, sem prophita fia, de azt mondom önnek, hogy az olasz sereg nem fog bejönni Rómába !“ (Elválik pár nap vagy óra múlva.) Mások szerint e szavakkal utasította el a pápa az olasz követet : „Én önnek semmi válaszszal nem tartozom, önök királyának válaszolni fog a mindenható. Jaj Paliának, jaj Italiának, jaj Italiának!“ Ez utóbbi válasz most szájról szájra jár az itteni reactionarius korökban. A szabadelvűek jószót nevetnek rajta. A pápa nem mozdul ki Rómából — ez bizonyosnak látszik. Külbeavatkozástól sem tartanak, s igy az összes pápai területnek Itáliába bekebtezése pár nap múlva befejezett tény leend. A különféle kormányok azonban, nem ellenezvén ugyan a pápai terület elfoglalását, szabad actiót tartottak fen maguknak a jövőre, s ezért Italia, míg csak nemzetközi congressus által a befejezett tény nem sanctionáltatik, hadi lábon kénytelen állani. Egyelőre 200.000 ember mozgósíttatott. Pár nap múlva 360.000 ember lesz hadi lábon, a jelen évi újonczozásból kerülendő 40.000 ember a tartalékot képezendi. Néhány hét múlva meg fog jelenni a nápolyi ellenzsinat története gróf Ricciarditól. Ez érdekes tuti azonnal spanyol, franczia s német nyelvre fog lefordíttatni. Én is megírtam az ellenzsinat eredeti történetét magyar nyelven, be is küldtem több hó előtt a hazába, de kiadása előre nem láthatott akadályok miatt késleltetett; remélem azonban, miszerint a kiadást magára vállalt, igen tisztelt barátomnak még mindig ideje lesz megelőzni a másnyelvű kiadásokat. (M.) Turin, sept. 15. Róma főparancsnoka a Kanzler tbk helyett hadügyérré kinevezett de Obarett már teljes védállapotba helyezte a szent várost. A pápa nem fogadja el Anglia ajánlatát, melynek következtében Málta szigetén biztos menhelyet kaphatott volna, hanem Rómában marad, s ha kell az angyalvárba vonni, s onnan a katholikus hatalmak segélyét fogja sürgetni, kijelentvén egyúttal hogy készebb a várromok alá temettetni magát, semhogy a „zsarnk erőszaknak“ engedne. Róma minden kijárása bezáratott s eltorlaszoltatott, a katonák 15 napra élesül eztettek s 120 tölténynyel elláttattak, szóval e szentsége nem csak fenyegetődzik, hanem az előkészületek által a fenyegetődzést hitelesíteni akarja, pedig arról soha senki sem kételkedhetett, hogy világi hatalmának védelmére mindent feláldozni képes; de azután mi lesz az eredmény? embertelen s hasztalan vérontás! Mondják hogy az oraz kormány a többi közt 10 m. frank évi jövedelmet s a szent város egy részének örök s háboritatlan birtokát akarta volna biztositni a pápának, s hogy ez értelemben ajánlat létetett e szentségének, de ezáltal visszautasittatott. Róma ellen Cadorna tbek fog működni, Bixio pedig Civitavecchiát fogja megszállani, a csapatok ostromütegekkel is el vannak látva. Mondják hogy ő felsége a király nem sokára követni fogja a csapatokat az egyház államba ; az ünnepélyes bevonulásra vonatkozó előkészületekkel már foglalatoskodik a k. udvar. A kormány kinevezte a kir. biztosokat, ezek „Gazz. di Tor.“ szerint gr. Mamiani, Gerra, Finali, Silvagni, Lipari, s Bompiani. Egyelőre azonban a helybeli hatóságok lennének a kormányzással felruházva, a biztosok első teendője hihetőleg a főváros áthelyezésére s a népszavazás elrendelésére vonatkozó intézkedések lennének. Mondják aztán hogy a népszavazás eredményének átnyujtásával útra kelendő bizottmányt ő felsége városunkban fogadja, ahol az olasz egység s függetlenség első lendületét vette. Végre a „Lombardia“ állítja hogy Róma elfoglalása után átalános s teljes amnestia fog kikiáltatni, s igy vége lesz a politikai pereknek s a Mazzini elleni kereset a legemberiebb módon fog befejeztetni. Garibaldit mára várják Genovába, ahonnan Nizzába megy egy olasz légiót szervezendő a franczia köztársaság s illetőleg Páris védelmére. Canzio vezénylete alatt több az olasz függetlenségi csatákban részt vett önkénytes fogja követni a marsalai hőst, s a genovaiakhoz kétségkívül más városbeliek is csatlakoznak. A „Gazz. Prem.“-ból értesülünk, hogy a pénzügyőr már intézkedett az egyház állam s Olaszország közti határvámvonal megszüntetése iránt. Ugyanazon lap szerint a kormány nem sokára összehívja a képviselőházat. Az 1848-beli hadilletékek második osztályának fegyver alá szólítását a hadügyér egész a folyó hó végéig elnapolta. A városunkban szerkesztett „Unita Cattolica“ tegnap gyászt öltött; szomorú öltönyében azonban meg nem látogathatta az olvasó közönséget, mert minden példánya a hatóságok által lefoglaltatott. Bajor javaslat Németország egységesítése Iránt. 1. A bajor királyság alkotmányos összeköttetésbe lép az északnémet szövetséggel, mely ennek következtében „Németszövetség“-nek fog neveztetni. 2. Ezen német szövetség alapjául az északnémet szövetségnek 1867. évi april 16-ki alkotmánya fogadtatik el és az egyes czikkekhez következők csatoltatnak. 3. Bajorországnak a szövetségi tanácsban 6 szavazata lesz. 4. A szövetségi tanács első (katonai) bizottságában Bajorország mindig a bajor király által kijelölendő valamely szövetségi tanácsi tag által fog képviseltetni. A vám- és adóügyi, valamint a kereskedelmi és közlekedési bizottságokra nézve a vámszerződés 8. sz. 3. §. nyer alkalmazást. 5. A szövetségi elnökség köteles a szövetségi tanácsnak teljes tudomására hozni mindazon diplomatiai egyezkedéseket, melyek külháború veszélyének eltávolítására, szövetségek kötésére,vagy pedig a felzavart béke helyreállítására folytattalak. 6. Szövetségi háború után leendő békealkuvásoknál a bajor király által kinevezendő képviselő is fog alkalmaztatni. 7. A szövetségi terület ellenséges invasiója vagy partjainak hadimegtámadása esetében a hadizenet kimondathalik minden körülmény között ; minden más esetben a hadszenetre a szövetségi terület népessége legalább kétharmadának uralkodói beleegyezése kívántatik meg. 8. A szövetségi követségekhez Bécsbe, Rómába és Párisba a bajor király által kinevezendő követségi tanácsos adatik, ki szövetségi hivatalnoknak tekintetvén, ilyennek jogaival és kötelességével bír. 9. A szövetségi törvényhozás nem terjeszkedik ki a pálinka és sör megadóztatására a Rajnán túli Bajorországra nézve; mindamellett lehető egyetértés fog czéloztatni e tárgyak megadóztatására nézve is a Rajnán túli Bajorországban. 10. A vámok és fogyasztási adók felemelése és beszedésére, valamint azok ellenőrzésére a vámszerződés határozatai alkalmazandók. 11. A vámok és fogyasztási adók összege Bajorországnak marad és közös bevételek felosztására nézve a vámszerződés határozatai fognak irányadók lenni. 12. A szövetségi elnökség Bajorországban csak a kormány beleegyezésével fog szövetségi vasutakat építeni vagy építtetni. 13. Az északnémet szövetségi alkotmánynak (posta és távirdaügyekre vonatkozó) 48, 49. és 50. szakaszai Bajorországra nem alkalmaztatnak. 14. A szövetségi elnökség a szövetségi tanácsban levő szavazatarányhoz képest bajor alattvalókat fog alkalmazni Consules missi állomásokon ; szövetségi consulok kinevezése előtt is az illető választandó személy közöltetik a bajor királyi kormánynyal és ennek netalánt megjegyzései tényleg tekintetbe fognak vétetni. 15. A 61. czikk Bajorországra nem alkalmazható, hanem hozassék be mielőbb a szövetségre nézve általános német katonai törvényhozás. E tekintetben a porosz törvényhozás veendő alapul. 16. A bajor király a bajor katonai intézményekre legalább oly összeget fog fordítni, mint mely a 62. czikkben említtetik, úgyszintén erre nézve kellő utasításokat fog adni. A többiben a 62. sz. nem alkalmazható Bajorországra. 17. A szövetségi vezérnek jogai a békében Bajorországra nézve a katonaügyi szövetségi tanácsi bizottság által fognak gyakoroltatni. A bajor hadsereg felruházásának meghatározása a királynak tartatik fenn egyedül. 18. A 64. cz. határozatai nem vonatkoznak Bajorországra. 19. A szövetségi elnökség a bajor királyság határain belül a 65. cz.-ben neki fentartott jogokat nem fogja gyakorolni. 20. Poroszország kötelezi magát a hadiállapotot Bajorországban csak a kormány beleegyezésével kihirdetni. 21. A minden évre törvényesen megállapítandó szövetségi kiadásokra nézve, Bajorország a reál népességi számaránya szerint kivetendő qyo’át két részletben, az elsőt legkésőbb jan. 1., a másodikat legkésőbb júl. 1 jén minden évben a szövetségi pénztárba fogja befizetni. 22. Mindaddig, míg szövetségi főtörvényszék nem fog felállíttatni, Bajorországban a szövetség ellen elkövetett bűntények bajor törvények szerint az állandó bíróságok előtt fognak megítéltetni. 23. Az alkotmány megváltoztatására vonatkozó javaslatok, ha azokat a szövetségi tanács kétharmada is fogadja el, visszautasítottaknak tekintendők, ha Bajorország a szövetségi tanács kisebbségében van. Napóleon hadsegédei a „Terops“-hoz egy nyilatkozatot küldtek,melyet ez közöl a következő bevezetéssel: Azon jelentés, melyet a „Patrie“ a sedáni eseményekről közölt, s melyekről állítólag egy Wimpffen tábornok mellett szolgáló tisztetőlértesülő, sokkal sajátságosabb színben tünteti fel az ex császár magatartását, semhogy el ne lettünk volna készülve, hogy arra a wilhelmshöhei fogoly részéről ellenvetések fognak felhozatni. Íme alább következik egy hozzánk érkezett közlemény, melynek czélja a Patrie jelentését megcáfolni. Mi a pártatlanság által vezettetve közöljük azt, mivel közérdekű. Mennyire való s mennyire érdemel hitelt, azt most fejtegetni nem akarjuk, csak azt jegyezzük meg, hogy a bukott császár hadsegédeitől származik, akiknek érdekében áll vádolt főnöküket minél szebb színben tüntetni fel. A közlemény így hangzik: Azon levél, mely a „Patrie“ sept. 12-iki számában megjelent, s Wimpffen tábornok egy tisztének tulajdonittatik, nagyon súlyos és nagyon igazságtalan vádat foglal magában a császár ellen s őt teszi felelőssé a sedáni katasztrófa miatt. Legyen ennélfogva szabad azon tiszteknek, kik ő felsége körül maradtak, a tényállást a maga valóságában feltüntetni. Midőn a hadsereg több hadtest-parancsnokai azt jelenték a császárnak, hogy hadseregeik viszszaverettek, szétugrattak s részben a városba hátráltak, a császár visszaküldé őket a főparancsnokhoz, hogy őt a dolog állásáról értesítsék. Ugyanakkor a főparancsnok is két tisztet küldött a császárhoz táborkarából, kik egy levelet hoztak, melyben azt tanácsolja ő felségének, hogy mentse meg, ne a hadsereget, de személyét, s vegyen maga köré egy erős hadoszlopot, melylyel — úgymond — keresztülvághatja magát Garvignanba. A császár vonakodott még nagyobb áldozatokat venni igénybe a hadsereg véréből saját megmentésére s visszautassá az ajánlatot Különben is — igy szólt — Carignant a poroszok tartják megszállva, de ha a főparancsnok azt hiszi, hogy megmentheti még a hadsereg egy részét, ám kisértse meg. Ugyanakkor, midőn a császár válasza a főparancsnokhoz érkezett,ez azon szándékát közlé Lebrun tábornokkal a 12-ik hadtest parancsnokával, hogy kiválaszt 2—3000 embert s azok élén áttöri az ellenséges harczvonalat. Lebrun azt felelte neki: „Ön halálra vezet háromezer embert vagy többet, anélkül, hogy czélt érne, de ha ön csakugyan meg akarja tenni e kísérletet, jól van, én követem önt.“ Erről tanakodtak, de nem egész egy félóra múlva Wimpffen belátta, hogy terve nem vihető keresztül, s hogy nincs egyéb hátra, mint lerakni a fegyvert. Wimpffen tábornok visszatért Sedanba, s tekintetbe vévén, mily nehéz neki, aki csak ideiglenesen vette át a főparancsnokságot, nevét egy ily capitulatio alá írni, benyújtá lemondását a császárnak a következő sorok kíséretében. „Sire soha sem feledem el önnek irántam tanusított jó akaratának jeleit, s szerencsésnek éreztem volna magamat napjaimat Francziaországért és önért egy dicsőséges csatában végezni be. Nem érhettem el e czélomat, s azt hiszem, jól cselekszem, ha másnak engedem át a hadsereg vezényletét. Ily körülmények közt kötelességemnek tartom a főparancsnokságról lemondani s elbocsáttatásomat kérni. Maradtam stb. De Wimpffen.“ A császár nem fogadta el a lemondást; úgy is illett, hogy aki a csata alatt a fővezényletet kezelte, gondoskodjék a hadsereg maradványának megmentéséről, a mennyire lehet. A tábornok belátta ezt, visszavette lemondását. Esti 9 óra volt s a nap leáldoztával megszűnt a tüzelés. Hamis azon állítás, mintha a tábornok tervei és parancsai ellenzésre találtak volna a császárnál, miután a császár csak egy pillanatra találkozott vele a csatamezőn 9 és 10 óra közt. A főparancsnok Bálán felöl jött s a császár azt kérdé tőle, hogy megy az ütközet azon az oldalon? „Mire — válaszolt a tábornok — jól mennek, a mennyire lehet s előrenyomulunk.“ Azon megjegyzésére ő felségének, hogy egy tiszt egy ellenséges roppant nagy hadtestről tesz neki jelentést, mely a balszárnyat megtámadta, ezt felelte a tábornok : „Mindegy, annál jobb! hadd támadjanak ! beszorítjuk őket a Maasba s miénk lesz a diadal!“ Íme, ezeken kívül a császár egy szót sem váltott a tábornokkal a hadművelet tartama alatt, valótlan tehát azon állítás, hogy a főparares nők és a császár között csak a legkisebb súrlódás is történt volna, sőt mikor elváltak, a császár hévvel ölelte meg a tábornokot. Aláírva : A császár hadsegédei: Prince de la Moskowa. Castelnau. Comte Reille. De Gaubert. Vicomte Pajol. Cremieux kiáltványa. A kormánytól kiküldött igazságügy- miniszter által Toursban kihirdetett proclamatio tartalma következő: Franczia köztársaság. Francziaországban. Francziák! Az ellenség Páris felé kezéig. A nemzeti védelem kormánya, mely e fontos időben a főváros megmentésének nagy munkájára fordítja tevékenységét, gondoskodott arról, hogy az időnként bekövetkező elzártság perceiben ne legyen megfosztva a departmentsek hazafias népe törvényes befolyásától. Míg nagy munkáját igazgatja, minden hatalmat a pecsétőrigazságügyi miniszter kezeibe tett le, az ország azon vidéki kormánya feletti őrködéssel bizva meg őt, melyet az ellen nem tett tönkre! A minisztériumok küldötteitől környezve a franczia nép érzelméhez intézem első szavaimat. Közületek mindenki kezében hordja a haza sorsát. A hazafiak uniója, egyetértése, ez az első támpont az idegen, a közös ellenség ellen. Hadd tudja meg a porosz, hogy míg fővárosunk sáncz előtt a leglelkesítsebb és egységes ellentállásra fog találni, országunk minden pontján azon legyőzhetetlen korlátra bukkan, melyet a haza szent szerelme emel az idegen betörés ellen. Egy department-ba küldetvén, mely e nehéz körülmények közt, legnemesebb ragaszkodásával tisztelt meg, tudom, hogy mily bátorság és a köztársaság iránti teljes odaadással bir Poulaine. Minden szabad departementt hazafias pártfogásra kérek föl. Emlékezzünk,hogy ezelőtt alig két hóval mi valánk a világ első nemzete midőn a legutálatosb és tehetetlen kormány az ellennek eszközöket szolgáltatott, hazánk földének elfoglalására, daczára seregünk hősies működésének melynek vezetésére képtelen volt,emi létezzünk 92-re; és mint a forradalom méltó katonái ujitsuk meg hozzájok méltó bátorsággal mit tőlünk elragadtak : nagyszerű diadalaikat; tiporjuk szét az ellent, mint ők, s űzzük el köztársaságunk földéről. A pecsétőr-, igazságügyminister, a nemzeti védelem kormányának tagja és képviselője. Tours, sept. 13 kán. Ad Cremieux, Metz ostromáról. „Elbert. Zig“ kő-A metzi ostromtáborból a következő tudósítást veszi: M a r a n g e, sept. 10. reggel. Tegnap óta oly tartós zápor esik, minőre, hogy megéltem volna, nem emlékszem. Tanyázó helyeink a szó teljes értelmében vízzel vannak elárasztva, oly helyeken jöttem el, hol a lovak térdig álltak vízben. Elgondolható, mit szenvednek ez által szegény katonáink ! Délelőtt St. Marie-aux- Chênes-be és Briey be kocsiztam két sebesült felkeresésére családjaik felszólítására. Az egyiket épen nem találtam, a másikat ép akkor temették el. Ez már a 27-dik tiszt, melyet a 16 ik ezred aug. 16-ka folytán elveszít. St. Privát, mely mellett szintén eljöttem, borzasztó látványt nyújt; a házak felénél nagyobb rész össze van lőve és leégve, és mégis örül az ember, hogy bennök menedékre talál. Egy dragonyos tiszt, kit a házak egyikében fölkerestem, hogy egymás után tudakozódjam nála, mint egy romok fölött ülő grand fogadott. A ház fedele a kertben bevert, az ajtók, ablakok összevissza voltak lövöldözve ; az ablakok nyílásai papírral és deszkákkal voltak befedve, az ajtók helyébe lótakarót tettek. A St. Privat és St. Marie-aux-Chênes közti mezőség egy nagy temetőhöz hasonlít; kereszt keresztet ér, melyek természetesen csak durván vannak kinagyolva. A sebesültek közül naponkint még most is halnak el egyesek. Sok tábori kórházban, hol nincsenek nénikék, polgári családbeli asszonyok és leányok az ápolók, így pl. St. Ail-ben, hol több darmstadti nőt találtam. Briey hegyi város igen egészséges helyen, míg a sebesültekre jótékony hatású. Visszatértemben 4 órakor az eső mint reggel még mindég csapott, sőt még erősebben. Hét órakor kocsimmal, melynek födele daczára át meg átáztam, a pierrevilersi magaslatról ismét lemásztam. A magaslatlábán egy gyalog lőszeres hadoszlopra találtam, és ágyúdörgést hallottam, mely azonban csakhamar elhallgatott. Rendelet adatott ki m még reggel, hogy esti 7-kor minden oldalról irányozzanak lövéseket a várra, illetőleg a tanyázó csapatok sátoros táborára, hogy Bazame nyegtalanitassék és hogy megmutassák neki, hogy komolyan akarják a várat. Ma is szakad az eső. Sspt. 10. d. n. Tegnap este a francziákkal csak játszottunk, hogy megmutassuk nekik, mikép akarunk komolyak lenni. Bazaine nel az alkudozások Frigyes Károly hg főhadiszállásáról vezettetnek. Hírlik, hogy a marsalltól levél érkezett, (nem mi kezdeményeztük), de tartalmát nem tudom. Úgy látszik azonban, a tegnap este után ítélve, hogy a válasz nem volt kedvező. A tegnapi ágyúzásnak, mint már említem, csak nyugtalannák volt a czélja. Részünkről négy üteg tüzelt. A lőpontok még nappal jelöltettek ki, mert 7 sor, a záporban hulló eső miatt már oly sötét volt, hogy 50 lépésnyire nem lehetett látni. Az erődítvényekről a tüzelésre válaszoltak ugyan, de anélkül hogy — legalább a mi hadtestünkben — kárt tettek volna. Tüzelésünk hatásáról nem tudunk, de hiszen csak erkölcsi hatást akartunk gyakorolni, riadó volt ez, hogy az ellenséget éjen át fentartsuk. Metz városára magára, amennyire tudom, egy hadtestünk sem tüzelt, hanem csak a váron kívül levő sátortáborra. Azon hiedelem uralkodik itt, hogy Metz nem tarthatja magás soká. A városban állítólag betegségek, törtek ki és élelmiszerekben hiányt szenvednek. Táboraink mint óriás koszorú övezi körül a várat. Sept. 11. reggel. Az éj nyugottan folyt le. Tegnap délelőtt óta megszűnt az eső és a mrai nap után ítélve, szép napokat várunk. Ma alkalmasint történik valami. Legújabbak. Prága, sept. 17. Smolkának egy sürgönye tagadja a lengyelek beleegyezését az elnapolási javaslatba. Cseh körökben félnek, hogy a nemesség, rábeszélve az udvartól,részben ismét fel fog hagyni a declaransok ügyével. a cseh tartománygyűlés csütörtökön kapja a választ azon feliratra, mely ő felségének holnap nyujtatik át. Hírlik, hogy Mensdorff kormányzó parancsot kapott,hogy a tartománygyülést magatartásának gyors elhatározására sürgesse s egyszersmind megnyissa, hogy a mellőzés esetében a direct választások minden késedelem nélkül határoztassanak meg. Bécs, sept. 17. A „Vaterland“ esti lapja azt írja, hogy a kormány ne remélje, miszerint a cseh tartománygyűlés képviselőket küld a birodalmi tanácsba. A reichsrathban lehetetlen a kielégítő kiegyezés. Híre jár, hogy a kormány, ha a németek csakugyan kilépnek a reichsrathból, a reiibszábhot feloszlatja s új választásokat rendel. A német alkotmányhű párt a trónbeszéd után is ragaszkodik azon szándékához, hogy javaslatot nyújt be a birodalmi tanács elnapolására a cseh képviselők megérkeztéig. A „N. Fr. Pr.“ szerint a kormány a képviselőházat az alkotmányhű párt kilépése esetére elnapolja s a budgetet ideiglen kormányrendeletek utján szabályozandja. A reichstájb ünnepélyes megnyitása alkalmával a közönség számára fenntartott karzatok jóval az ünnepélyes adás előtt már zsúfolva voltak. A baloldali páholy megtelt az itt secreditirozott külföldi képviselőkkel. A többi karzatokat a diplomatiai testület számosan egybegyült tagjai foglalták el. A difsorajegyek emelkedését annak tulajdonítják, hogy Rothschild nagy vásárlásokat tett belőlök. A „Vereinsbank“ végleges engedélyt nyert egy jelzálogbank alakítására. A „N. Fr. Fr.“ polemizál a Beust bukására izgató porosz lapok ellen, kinek a személykérdés félreismerését vetik szemére — miután Beust volt az, ki más miniszterek ellenében a franczia szövetség visszautasítását keresztülvitte, még azután is, hogy Francziaország nevezetes segélyt ajánlott a hadiszövetségért. Bécs, sept. 17. Thiers nem jön Bécsbe ; küldetése Londonban ér véget. Itt az a hir, hogy Jules Favre Bismarckot beszélgetésre kérte fel. München, sept. 17. Birodalmi tanácsi követ Benningsen Bray gróftól fogadtatott és Eisenhardttal tanácskozott. Itt nagy sensatiót keltett azon tény, hogy a jezsuita növendék Hölfinger tanár a kormány által mint püspök kilátásba helyezt tett. Úgy látszik, Bajorország előbb a csalhatatlanság ellen, most mellette lép a sorompók közé. A főhadiszállásból Delbrücknnek is érkezését jelzik. Feladata lesz Bajorországgal egy egyesülési tervezet felett tanácskozni. Benningsen éjszaka imét országgyűlési tag Bray bajor miniszterrel értekezett a német kérdés felett. Páris, sept. 16. 7 óra este. A párisi bank jelenti, hogy fiókintézete igazgatóságát Toursba tette át. A bank állása sept. 13-án a következő volt: incasso 790 millió; pénztár 1350 millió; bankjegy 1773 millió; privátjegy 405 millió és bankkövetelés 164 millió. A kormány határozata értelmében a fondbörze az ostrom tartama alatt is nyitva lesz. Pietrinek több ügynöke fogatott el és egy bonapartistikus complott fedeztetett fel, hírszerint nagyon compromittáló iratoknak jöttek nyomára. A Framjais jelenti: a porosz király családja körül nagy érdemeket szerzett egy araiensi egyén kérelmére a király semlegesnek nyilatkoztatja Amiens városát. A Journal des Debats óvakodást ajánl nehogy nagy reményeket csatoljanak a véderőhöz. A helyzet más , mint 1792-ben. Oka ennek Napóleon kormánya és nem a franczia nép.