A Hon, 1870. szeptember (8. évfolyam, 207-236. szám)
1870-09-26 / 232. szám
2 »32. szám VIEL évfolyam. Reggeli kiadás« Pest, 1870. ETétf5. September 20. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint. Előfizetési dijs Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra...........................1 frt. 85 kr. 3 hónapra...........................5 „ 50 „ 6 hónapra.........................11 „ — „ Az esti kiadás postai külünküldéséért felülfizetés havonkint .......................30 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. POLITIKAI ES KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Szerkesztési iroda : Ferencziek tere 7. sz. Beiktatási díj: 9 hasábos ilyféle betű sora . . . 9 kr. Bélégdij minden bemktatá.® ért « . 30 . Terjedelmes hirdetések tftbb»r.ftb beiktatás» mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. — Nyilt-téri 6 hasábos petit sorért . . 25 kr. &nr A%dófizetési- és hirdetmény - dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bementetlen levelek csak ismert kerektől fogadtatnak el. — Késiratok nem adatnak vissza. PEST, SEPTEMBER 25 A magyar jogászgyűlés megnyitó ülése sept. 25-én reg. 9 órakor. A magyar tudományos akadémia díszterme azon idő óta, hogy a magyar képviselőház tartotta benne üléseit, ma először nyílt meg ismét egy tekintélyes testületnek, mely, habár nincs is hivatva törvényeket hozni, mint amaz, de zilált hazai jogunk átalakítására bizonyosan jótékony hatással lesz, s szavának súlyával hathatós befolyást gyakorland törvényhozásunkra, mely jogi viszonyaink rendezése reformját kimondta ugyan, de fájdalom, eddig csak tettek nélkül hangoztatja. A jogászgyűlés van leginkább hivatva nemcsak kijelölni az irányt és elveket, művek alapján a kormány és törvényhozás induljon, hanem arra is, hogy sürgető szavával a reform megvalósulásának lendletet adjon. A mai ülésben tett nyilatkozatok mutatják, hogy a jogászgyűlés a közvélemény eme váralmát czéljának emeri, és mi ismételve kívánjuk hogy eléje. Az ülés megnyílására kitűzött óránál már jóval elő it megtelt a terem a tagokkal, kik a dunapar felése részben felállított emelvényes elnöki sírkel szemben foglaltak helyet. Az elnöki székföldt bora áll a zöldbársonynyal letakat szószék, balra tőle Pest város küldöttsége, Királyi Pál s Bogisich főbíró részére, kik magyar díszben jelentek meg, jelöltetett ki hely. Mellettük a kormány küldöttje Csemeghy Károly miniszteri oszt. tanácsos foglalt helyet. A miniszterek közül Eötvös József dr. jelent meg. Horváth Károly a szabályok értelmében az ülést korelnök választására hívta fel, egyszersmind legidősebbnek Nagy József n.váradi ügyvédet jeölvén ki (Helyeslés ) Körjegyzőnek pedig Spett Vinczét ajánlja. (Elfogadtatik.) Nagy József korelnök hazafiai örömtől áthatva üdödi az első jogászgyűlést. Bizodalmát kér és az ülést megnyitottnak nyilvánítja. (Helyeslés.) Csemeghy Károly miniszteri képviselő az igazságügyi miniszter nevében üdvözlő a gyűlést, melyben annyi szaktudós, annyi bajnok a legszentebbre egyesült. Ennek jótékonyságát senki sem érzi annyira, mint az igazságügyi miniszter, ki igen zilált jogi viszonyok közt állt élére minisztériumának. E viszonyok rendezése sok elméleti és gyakorlati ismeretet igényel. A gyűlés tagjainak nagy része ott áll, hol az élet találkozik a tannal, tehát legjobban ismerik mik a kívánalmak, megtanulták mire van szükség. A jogászgyűléssel új tényező lépett a sorompók közé, mely tényezőbe az igazságügyi miniszter nagy reményeket vet, mert ennek működése hatni fog a törvényhozó testre és az igazságügyi minisztériumra. Újra üdvözli a gyűlést és a miniszter nevében bizalmat és támogatást kér. Bogisich Károly főbíró Pest városa nevében intézett a gyűléshez üdvözlő szavakat. Horváth Károly mint a jogászgyűlés állandó bizottságának alelnöke, üdvözli a gyűlést. A nagy szám, melylyel ide összesereglettek, tanúsága annak, hogy jogi viszonyainkat lehanyatottaknak tartják, és hogy ezek föléleszté-sére, termékenyítésére az összes hazai erők közreműködését vélték szükségesnek. Más czélja a gyűlés összehívásinak nem volt, mint eszmecserére adói alkalmat hazai jogunk czélszerű átalakítás és a szabadelvű reformok életb léptetése fölött. Kéri hogy e tanácskozást minden idegen ide nem tartozó befolyástól menten tartsák. Azon reményt táplálja, hogy a gyűlés határozatai lassankint közmeggyőződéssé válnak és befolyásokat a törvényhozásra meg fogják találni. (Éljenzés.) Korelnök felhívja az ülést elnökválasztása, amely felszólitásra dr. Pauler egyetemi tanár hosszas éljenzéssel elnökké kikiáltatik. Siegmund Vilmos alelnökül ajánlja Sinon Eleket a kolozsvári jogász-egylet elnökét. (Éljenzés.) Pauner Tivadar mélyen érzi értékét a ráruházott tisztnek, de örömmel vállalja el, mert szent, magasztos czélt mozdít elő. Jogviszonyainkat európai színvonalra kívánja emeltetni, de hazai múltúnk tekintetbe vételével. Kívánja, hogy a jogászgyűlés oly szellemben működjék, mely hazánkra üdvös, s kívánja, hogy működése hazai jogviszonyaink sürgős átalakítására hatálylyal legyen. Ez óhajával az ülést megnyitottnak nyilvánitja. (Éljenzés.) Simon Elek a megtiszteltetést nem személyének, hanem az»in testvéries érzetnek tulajdonja, melylyel e testület Erdély iránt viseltetik Hiszi hogy ez az anyaországhoz nem régtörtént visszacsatolás örömében történt igy, és hogy ezentúl csak az érdemnek fogjáa e tiszt juttatni.— (Elemzés.) Fauler T. elnök a szabályok értelmében ezután kijelöli az ülés jegyzőit. Jegyzőkké lettek: Birtók Zigmond a nyáradi, Kőváry Mihály a kolozsvári, dr. Schreiner K. a soproni, Bognár Jakab a debreczeni egylet jegyzői. A 13 tagut számvizsgáló bizottságba beválasztottak : Lipthay Kornél, Ghyczey Samu, és Érti Károly. Elnök ezután a tárgyalásra beadott 13 indítvényt a szakosztályokhoz utasítja és felkéri ezek tagjait, hogy vegyék az indítványokat holnap 1 ■£. 9 órakor tárgyalás alá. (Helyeslés.) A gyűlés erre az alapszabályok módosíását célzó háromrendbeli indítvány tárgyal szra. tér ezeket délig rövid vitatkozás után elis fogadta. A Villejuif és Moitrouge melletti csaták, Meauxból írják sept. 20-ra, reggeli 8 órakor a következőket: A második bajor hadtest e hó 18-án parancsot kapott, hogy a koronaherceg hadseregéhez csatlakozzék, s a mennyire lehet e csatlakozást 20 ág vigye végbe. 14 én (?) reggel e hadtest Thinisben volt s folytatta utját szakadatlanul elhagyott falvakon, lerombolt tempomokon és leégett házsorokon keresztül. Fél 12-kor Schlegel kapitány jelente, hogy Heytól éjszakra ellenség mutatkozik. Hartmann tábornok erre személyesen szigorú kémszemlét indított s csakugyan kiderült, hogy az ellenség Villejuif mellett foglalt állást, hogy ott a Szajnán való ákelést akadályozza. Le Hay mellett az ellenség csak néhány sortüzet adott, s az erdőséget, a mi pedig kitűnő positió volt, elhagyta. D. u. 1 órakor Walher tábornok a 3-ik hadosztálylyal Villejuif mellett rábukkant az ellenségre, s azt roppant rohammal megtámadta. A francziák, daczára a sűrü puskalövéseknek, megálltak a sarat s egy talpalatnyi főjet sem engedtek elfoglalni, sőt sikerült nekik a 3-ik hadosztály centrumát hátrálásra kényszeríteni s hirtelen megnyitott kartács tüzeléssel keresztül törni, úgy hogy a bajorok balszárnya a Szajna felé nyomatott. Hartmann tábornok maga a jobbszárnyat vezényelte s megkerülni isgyekezt a francziák hadállását; de azon hirre, hogy a 3-ik bajor hadosztály hátrál, fel kellett hagyd e szándékával. Minélfogva a 4-ik hadtesttel a 3-iknak segítségére sietett. Egy ügyes homlokmozdulat s egy szerencsés rohammal hadosztályával előre nyomult s a bajor balszárnynyal küzdő franczia hadosztályt részben elvágá a többitől, úgy togy ez alkalommal több fogoly esett kezeinkbe 700 nál. A francziák, a támadó ruhamra nem lévén elkészülve s a bajor lövegek által hátba fogatva, a Szajna mögé vonultak. Wather tlok ez által oly állást nyert, melyből igen megnehezíté a francziák átvonulását a folyón. Fel hadosztályát csatárlánczba szórván egy fél üteget kiszegeztetett a parton De a francziák jó előre lévén, csak a hátsó csapatokban sikerült kárt tenni s őket megakadályozni a hidak felrobbantásában. A hidak alatti aknákat elrontván utána nyomultunk az ellenségnek. Néhány ezer lépésnyire a másik parton a francziák, Vinoy hadtestének egy hadosztálya által szaporodva, újra hadállást foglaltak egy újonnan hányt sáncz mögött. Lövegeik azonban rém hordtak messzire s igy a bajoroknak nem sokat ártottak. Háromszor kisérték meg ezek a sánczot bivenül, de mindig véresen vezettek vissza, míg végre 5 órakor az 5-ik porosz hadtest megérkezett s Foulenay töik a francziák balszárnyát megtámadta. Vinov három hadosztályával élénk csata után Montrouge erőd felé vettetett vissza, hol még egyszer megkísérte az ellenállást. De hiába, Hoffmann tbk, ak ik porosz hadtesttel a Ciamasi félig leégett erdőn keresztül tört s azt hátta fogta. Iszonyú kereszttűz között, csapataink által üldöztetve, az erőd mögé vonult. 7 óra volt este, mikor a koronaherczeg a 6-ik hadesttel a csatatérre érkezett. 900 halott és sebesült mind a két résztől. A 2-ik bajor hadtest sokat szenvedett. A bajorok által bevett s mezben 7 ágyú (2 közte használhatón) volt Ezernél több fogoly, többnyire önkénytes van kezeink közt. Franczia várak ostrom alatt. Bitsch: A Horrbach felé eső magas Rosselsbergtől 3 nehéz ágyuüteg tátong a sokkal alacsonyabban fekvő erődre. A vár közepén feküdt kétemeletes laktanyát már szétrombolták a bombák, s a vödörsereg baszarnátákban lakk. A 800 méter terjedelmű erődöt 20 nehéz ágyú, 5—600 sorkatona és ugyanannyi bitschi polgár hősileg védelmezi. Az erőd sauczai messze kinyúlnak. A falak rengeteg vastagok, s nagy részben sziklából állanak. A vizet 100 méter mélységből kerékkel húzzák. A vár jól el van látva élelemmel és nem igen számíthatnak arra, hogy magát megadja. A város ugyan sokat szenvedett, ha azért a polgárok jól tartják magukat. Strassburg: A porosz déli hadsereg etappencumandója a wendenheimi vasúti indóházban van, a legénység vasúti kocsikban és közt táboroz.A strassburgi és lambertheimi utak érintkezési pontján fekszenek a tartalék nehéz és nagy számú könnyű ágyúüregek rettenetes különféleségben. Az ágyúéretnek semmi baja, de a talpazatot már gyakran kellett javígani. E ponton vannak a lószertelepek is, a főraktár azonban kisé távolabb, Wendenheim mögött. Az élelmezési főpont Lambertsheimban van, — maga egy egész tábor. A Köröskörülekvő elsassi falvak éle vannak német katonával, kik azonban hiába kéretik a német nyelvű parasztokban fajrokonaikat. Az osrom folyvást halad, s haladását romok jelzik a városban. Francia portyázók nyugtalanítják az ostromlókat. Avolte Bassi project híres volt ily csapatok szervezésében, — nyomozzák is hollóit erősen. Lützelburg: A rege és mondadus vidék csöndet ágyuk döreje háborítja. A romjaiból uj életre kelt erődöt valami 1000 porosz landwehr tartja körülzárolva, sokkal kevesebb a védők számánál (1500 mobilgárdista.) A vár megmászhatlan meredélyen fekszik, s az egyetlen felvezető után ágyuk uralkodnak. A városban csak kevés kiváló épület volt, s a bombaszokat is romba döntötte. Messze kivehető az erőd sziklába vájt kettős körfala, melyekbe két külön irányú kapu vezet. A falak körülbelöl két öl magasak és egy öl szélesek. A lakosság vitézül segít a helyőrségnek. Pfalzburgban a kiválóbb épületek elhamvadtak. Sok magánház szét van dúlva, de lakóik menhelyet találtak a sziklába vájt kaszamatákban, melyek több ezer embernek adnak egészséges lakhelyet. Élelemszerekben úgy látszik hányt szenvednek a védők, mert valahányszor kitörtek, mindig élelmiszereket szereztek be a szomszéd falvakból (Ezt a „Franki. Journal“ jegyzi meg, az ő felelősségére közöljük.) Metz. Amit eddig Bazaine tábornagygyal való alkudozásokról írtak, az egy sem igaz — mondja a „Köln. Ztg.“ — Csupán sepk IG-ikán történt parlamentsrozás, de melynek eredménye mély titok. (Lehet, hogy pár nap múlva ezt a legujabbat mng a Nord. Alig. hazudtolja meg) Sept. I- én egy léghajó 5000 levelet szállított ki a várból. Francia katonák írták az övéiknek. A levélkék bátorságot s bizalmat tolmácsolnak. „Nem éhezünk —mondják—s ragály nincs köztünk. A sereg jó állapotban , nincs másban hiányunk mint hrekben. A várfalak alatt táborozunk. Jól élünk, bizuny. Tábori életünk szigorít, de azért megverjük még mi a poroszokat.“ — A kom.[Ztg. szerint Bazaine csak 10 év tudta meg a sedani eseményeket. Legújabbak: Znaim, sept. 24. A politikai egylet nagyon népes gyülésében sajnálkozáast fejezi ki a cseh kütöttség fogadtatása és vozalását az alkotmányhat helytartók letétele felett. Jauernik, sept. 24. Jauernik községi tanácsa Pitlersdorff bárót díszpolgárává választá. Prága, sept. 24. A „Pokrok“ konstatálja, hogy a feudál s nemesség a relchsrábba küldés mellett van, de hogy a declaransok nem járulhatnak ehez R eger elir szerint a nemesség némiteihez köttdett volna. Bécs, sept. 24. A „Tagblatt“ Írja: A császárné a télen Minnban lesz. Beust ma az olasz és orosz követnek diplomáciai dinert ad. Khalil Bey török követet ma fogadta Beust. Bécs, sept. 24. A r„ fr. Pr.“ Írja: itteni bankárokhoz Ferrereköl érkezett távsürgönyök jelentik : Pánsban lődöznek ; puskaropogás vehető ki , okát nem tudjuk , gyanitjuk, híg a fővárosban lázadás ütött ki. Bécs, sept. 24. Az itten sz. Mihály-testvérek egyházmegyei választmányának Potocki miniszterekökhöz beadott s a pápa oltalomba vételét kérő folyamodványa, mint alak lag helytelen és nem a miniszterelnök ressorjába tartozó, egyszerűen vis aködetett. Bécs, sept. 24. Az „Ostr. Corr.“ azon tárczaczikket, mely egyik pesti lapban megjelenve Eugenia császárnőnek a tudenákban töltött melsó óráit festi, ügyes és érdekesen stylisait mystificationsik mondja. München, sept. 24. Egy nagy népgyülés az Északnémet gyűlésbe való bepes mellett nyilatkozott. Dtelbrücknek éji zenét adtak és éltették a német császárt. — Delbrück a bajor királyt éltette. Fi e r e n ez, sept. 24. A plebiscit Rómában October másodikára van határozva; a király Turinból visszatért és ovatiót nyert a Palazzo Pittin. A kormánylapok egy communique-je közli, hogy Róma egyelőre sem ténylegesen, sem morálisan nem tekintethetik fővárosnak, és hogy ez csak a jövöbe várható. Róma, sept. 24. Biztosan állítják, hogy a pápa az angyalvárba olasz megszóló Csapat kát kiván; a pápa nem hagyja el Rómát, s nyolcz millió civilisatát kap és megtartja a Leoféle városrészt. Rómia, sept. 24. Tegnap jelentékeny zavargások voltak a városban; papok és zuávok bántalmaztattak , több rendőr megöletett. A pápai jelvények mind letépetek. A pápa gyengélkedik, tegnap reggel sétát tett a Vatikán kertjében. Genua, sept. 24. L'OO garibaldista, amint Marseillebe indulni akart, elfogatott. Garibaldi maga Caprerában van. Brüssel, sept. 23 Az „Independance beige“ Wimpffen tábornok válaszát hozza Napoleon szárnysegédeinek ismeretes levelére, melyben írja : „Ő (Wimpffen)Napoleon császárnak egy levéljegyben tudtára adta, hogy megbízta Lebruot, kísértse meg az átvágást Csingnan felé és a császár a csapatok közepén foglaljon helyet, melyek becsületbeli dolognak tartanak ő felségének utat csinálni.“ E levél czélja — írja továbbá Wimpffen — megkímélni a császárt egy elfogatás megaláztatásától, és tanácsolja neki,hogy epresziget használja fel és a sereg együttes mozgása rendezte csak, mi az ő személye nélkül nem lehetséges. A császár e javahtot nem fogadta el. Wimpffen tudta nélkül kiűzte a fehér zászlót és egyszersmind egy pailaruenlirt küldött el Wimpffnnek az alkudozás iránti vonakodása és tiltakozása daczára és a fehér zászlót többé nem vette le. Mindezen alkudozások a franczia sereg végző támadó mozgalmait akadályozták. Zágráb, sept. 24. Magán tudósítások szerint Cihacer Sandsakon nagy izgatottság uralkodik. A törökök ezért több rendbeli elővigyázati intézkedéseket tesznek. Triest, sept. 24. Az itteni olasz polgárság üdvözlő iratot intézett a királyhoz, mire a külügyminiszter táviratilag köszönetét fejezte ki. A városi tanács a szerdai események következtében feliratot intéz az osztrá belügyi miniszterhez, melyben a politia megszüntetését és annak városi csendőrség által helyettesítését kéri. A szerdai esemény felderítése alkalmából kitűnt, hogy az olasz konzul a nemzeti zászlót nem töltte ki, ő nem is volt az első ki a kivilágítást megkezdte. Gotha Rept. 24. Itt általánosan el van terjedve azon hír, hogy Nipomoura mi a sétányon egy pisztoly lövés történt, ha eredménytelenül. Königsberg, sept. 24. A Hartung Z tg. szerint Vogel v. Falkenstein rendeletet kapott Hannoveriből sept. 19 -kén, hogy a háborús állapot tarama alatt ne engedjen oly népgyűéseket tar aci minő a berlmngi volt, s ne tűrjön oly beszédeket, minőt Jakobi tartott. Be r 1 i d. sept. 24. A „N. A Z g.“ ezt írja : A francziák mondjanak le azon tévhiről, mintha tartós ellentállás által kedvezőbb békét eszközölhetnének ki; a háború uj áldozatai által Németország bosszúsága csak növekedni fog, és követeléseinket, melyekre fel vagyunk jogosítva, még nagyobbitani fogjuk. Skagenból távirják hogy d. u. 3 és félórakor arra ment a Banczia kelettengeri hajóraj, kilencz pánczélhajó,öt corvette és négy szállító gőzös nyűgöt felé. Berlin, sept. 24. Toul levetése 24 é-ig tartott. A mecklenburgi bg Laonban egy színházi látcső által menekült meg a melyről ugyanis az ellene intézett golyó leptent. A németek által eddigelé elfoglalt hadizsákmány a „Staatsanzeiger“ szerint: 1 császár, 1 táborszernagy, 39 tbk, 3250 tiszt, 118,750 ember, ideszámítva a sebesülteket is; ló,280 ló, 56 sas, 102 szertelő, 690 ágyú, 400 szekér, és több szertár és vasúti vonat; ezenkívül majdnem megszámlálatlan mennyiségű fegyver, lőszer, ruházati darab, lóélelem, és élelmiszer. Ebbe Laou és Toni még nincs beszámítva. A porosz kormány az elfoglalt és ezután netán elfoglalandó területen ideiglenes kormányrendszert akar meghonosítani, melynek vezénylésével a madenburgi alig fog felruháztatni. Ke 1, 8 pt. 24. A hitler Zg. Írja : A haderslebeni városi collegium kérelmet intézett a királyhoz, szüntetné meg az Észak slezvigen a prágai fékrekötés által fekvő átkot. Mellőztessenek a prági szerződés lemondási határoatai. Az északi kerüületek mindig kiegészítő részét képezték Schleswgnek. Schleswig-Hostein sohasem akarta sorsát az északi egivérekétől elvásztni. A kieliek beadványa így végződik : „Kiel bízik fenséged Lorsességében és reményei hogy azon perezben, mivta egész Németország egy estlten a nyugati határokat és azok lakóit tartós béke kivívása által megnyeri, északi Németország is megnyeri az óhajtott békét. Egy magyar banket toaszt nélkül. A magyarországi jogászok diszebédje ma (vasárna) 2 órakor tartatott meg a redoue nagy termben. Tíz asztal volt elhelyeze egymással egyenkezüleg s mindegyik mellett átlag valami 40 vendég foglalt helyet. Az első pohárköszöntét Pauler Tivadr mondá, úgy hezdlik, a királyra. Bizonyosan nem tudjuk. Az a redoute t. i. mikor épült azt gondolta, hogy benne tánczolni fognak a legkevésbé sem rendezte be magát dictiozásra, minél fogva scustica dogban rettentő rész lábon áll. Ha egy ember szónokol is benne, a közönség bízvást azt hiheti, hogy egyúttal az élenzést is hallja a toaszttal, annyira megharminczszorozódik minden hang. Az első szónoklati kísérlet után rögtön indítvány történt, hogy a következő szónokok nyomassák ki beszédeiket valahol, majd ott elöl ássa a haza, de itt hiába erőködik akár Besze János, akár Teleky Domonkos, mindenkio kárbavész a posteritásra nézve, nem hallja senki. Miután azonban ezen indítvány is csak szó volt, ezt se hallotta senki. Minek okáért felállt Bogisits pest városi főbíró, mondott valamit, hogy mit? azt megint nem tudhatni. Bátran kikiálthatta volna akár a respublikát, Geléri Szaló János nem indíthatott volna ellene actiót, nem lévén tanú, akivel a felségárulás tényálladékát beigazolhatta volna. Következett Magyar János Szegedről. Ennek beszédéből szinte nem lehetett egyebet érteni, pedig nagyon rajta volt, mint azt is egy szót: „Magyarország.“ Persze hogy e szót viharos éljenzés fogadta, de azt meg megint a szónok sem hallotta az átkozott rész akuszika miatt. Azután felállt egy ur, a kinek nevét nem tudjuk, nagyon szép beszédet mondott, a mit onnan gyanítunk, mert igen hosszan beszélt s nagyon szép hosszú fekete szakálla volt. Beszélt Horváth Boldizsár is s biztositá a jelenvoltakat, hogy az országgyűlés elé terjesztendő jogi munkálatoknál s ministerium tekintettel lesz a jogászgyűlés határozataira. Ezt sem ő tőle magától, hanem csak úgy szögről végről tudjuk. Egyszerre zajos felkiálások történtek: „Halljuk Hratélyi Zebulout!“ „Fel a szószékre!“ Az ünnepelt férfi engedett a közkívánatnak s a zenekari emelvényről ékes felköszöntést mondott a „Tben is istenasszonyság keresztapjára, excellentiát Horváth Boldizsár excellentiájára, a milyen keresztapa még nem volt Mgyarországban.“ No meg a keresztanyákra, akiket egyen kint meg is számlált. Ezt azért értettük meg olyan tüzetesen, mert amit mondott, azt egyúttal kézzel-lábbal mutogatta is. Sokan beszéltek még azután, de szókról azt se tudjuk, magyarul szóltak e, vagy japánul ? Mennyi arany ideát nyelhetett el a renoute átkozott akusztikája. Különfélék. Pest, sept. 25. — Merénylet. Máig sem tudni, volt-e nem volt-e alapja annak a hinek, melyet a távírda a világba röpitett, hogy ő felsége élete ellen merénylet készült. Annyi bizonyos, hogy a gráczi útnál az egész vasútvonalon erős renden intézkedéseket tenek. A töltéseket zsandárok őrizték, a pályaszsók állomásain conductorok álltak, s a császári vonat elüt egy másik vonat, ment. Báj azonban nem töltéss gyanú nem mutatkozott ok. Valószínűleg egy kis pietrismus volt az egész. — A pénzügyminiszter Pausinger Józsefet a kolozsvári bányaigazgatósághoz erdőrendezővé és épi észeti mérnökké nevezte ki. — Az autonómiai congressus megnyitását a MÁ. értesülése szerint a prímás oct. 20-ra tűzte ki. — Idős emberek, Heves megyében a száz éves kort elérte 3 férfi, f nő; van egy 101 éves, neve Tót Ferencz, földmives, lakik Gyöngyös Püspökiben. A megye legiobb embere Domonyi Márton, s ülett 1759-ikében, s igy most 111 éves, ez is földmives, lakik Tisza-Földváron. — 1766-ra ment Balatonfűreden 8.pt. 15 ig a fürdővendeletek száma. Vaószínűleg ez az idén az utolsó kimutatás. Jövőre azt hisszük sokkal több lesz a vendég, mert az igazgatóság tervbe vett intékedéseinél fogva nagyobb lesz a kémelm, mert nem minden esztendőben olyan kiméletlen rész az időjárás mint az idén volt. A Hon magifutási eigényei. Szt.-Pétervár, sept. 25. A „Journ. de St.-Pitersbourg“ mondja: Az idegen hatalmak nem biztatják a francziákat, az ellentállásra. Az említett lap helyesli a feltételeket, melyeket Németország a fegyverszünetre kikötött. Tours, sept. 24. Az általános municipális választások, a poroszok azon határozata folytán, hogy a háborút folytatják, elnapoltatok. A Toursban székelő nemzeti védelmi kormány kiáltványt bocsátott ki Francziaországhoz, melyben fondatik: Favre a porosz főhadiszállásról az ellenségnek következő nyiltkozatával tért vissza: Poroszország folytatni akarja a háborút és Franciaországot másodrendű hatalommá akarja degradálni azáltal, hogy Elsasst és Lothanagiát Metzig meg akarja tartani. Por»z ország bátorkodik a fegyverszünet feltételéül Strassburg és az egész Mont-Valerieu átadását követelni. — Paris a vérsíng el van keseredve és inkább saját romjai alá temetkezik, hogysem ily szemtelen igényeket teljsitene. Az ily követelésekre nincsen más válasz, mint a végletekig menő küzdelem. — Francziaország elfogadja e harczot és számit minden gyermekére. Chartres, sept. 24. Sept. 23-áról Parisból érkezett hírek jelentik: A lakosság magatartása jó. Erélyesen el van határozva a védelemre. Egész napon át szerencsés csatározások folytak. Berlin, sept. 25. Favre és Bismarck között sept. 19. és 20-án értekezletek folytak egy fegyverszünet feltételeiről, hogy az alkotmányozó gyűlés egybehívása lehetségessé tétessék. Bismarck követelései Strasburg, Toul és Verdun átadására szorítkoztak, hogy így a német hadseg élelmezése biztosíttassák. A párisi okmány e feltételeket sept. 23 án elvetette. Bismarck nem követelte a Mont-Valerieut. Toul, sept. 24. (Hivatalos) Toul kapitulatiója által 109 tiszt, 2240 ember, 120 ló, a mozgó csapatok egy sasa, 197 erer ágyú, 3000 lőfegyver, 3000 kard, 500 vért és deutékiny lőszer és élelmi készletek (sert a német sereg kezübe. Tours, sept. 25. A departementokból érkezett hírek arról tanúskodnak, hogy a kormány kiáltványa nagy hikesedéssel fogadtatod. Mindenütt fegyvert kiváltnak. Orleans, sept. 24. Pithiviers-t 3000 porosz tartja megszállva. Beauvais-ből jelentik sept. 24-éről. Tegnap egész nap nagy harcz vett Pontse Isle Adam mellett; számos menekülő érkezik a departementokba. Mindenki fegyvert ragad.— Egy harczról tesznek jelentést, mely parasztok és egy porosz szállitmány kísérete között kifejlődött. —Parisból 22 éről érkezett hirek jelentik : A porosz király főhadiszállása Meaux-ban van; Alnert herczegé Brunoy-ban ; a porosz koronaherczegé Fontainebleau-ban ; a szász Korona herczegé Bezons-ban, Vogel von Bulkenstein tábornoké Choisy le Huiban. Felelős werk, s kiadótalajd dOJLAX MÓR NYÍLT tér 1148 !» — A legelegánsabb férfi és gyermek diszt. utazóruhák Magyarország 3 legnagyobb férfiiubarak árában GRUNBAUM^VENSER magyar kir. adv. szabók. I. Deák téren az evang. templom átellenében. II. Hatvani utcza és országút szftgleten, a Zrínyi kávrház ó’elleniian. III. A rég színháztéren levő bazárban a „ivl.kir.“ a. bu áll a teilen. beu.