A Hon, 1870. október (8. évfolyam, 237-263. szám)

1870-10-18 / 252. szám

támadása azonban elég volt a francziáknak. Tö­mött soraik ingadozni kezdtek és azután szét­­zsillettek. A látcsövön át lehete látni mint rohantak be Marc falvába s menekedett mindenki a hogy tudott. De midőn kőfalak közt tudták magukat, ismét makacsokká lettek és nem­ akartak innen tovább menni. Hiába tüzelt a porosz tüzérség a falvakra, hiába közeledtek nagy szabatosággal mindig közelebb s közelebb. A konok üteg Grandes Tapes-ben nem akart elhallgatni és a franczia tirailleur-ök meg az utakon nem en­gedték túllépni a vonalat. E közben 4 óra lett, midőn egy törzstiszt a vonal előtt elnyargalt és általános támadásra adott ki parancsot. A czél volt: a falvakat os­trómmal megvenni és 4 dandár landwehr, támo­gatva a 10-dik hadtest két sordandárával volt megbízva ennek kivitelével. Néhány percz múlván szólt a parancs szó és a legénység fedezete mellől előkerült és kimért gyors léptek­kel megindult, mely a poroszokat annyira jel­lemzi. A grandes-tapesi üteg pattantyúi vonaluk­ba csaptak, a golyószórók és a chassepot pus­kák ólom­zápora hullt közéjük, de a landwehr hallgatagan és komolyan feltartózhatlanul törte­tett előre. Sokszor voltam tűzben, de oly dühödt tüzelést, mint minőt e vonal központjára irányoz­tak a francziák, soha sem láttam. Brandenstein tbk,­ki a harmadik landwehr dandárt vezette, közelemben esett el és törzse több tisztje megse­besült, végre elérték a földműveket és sánczolá­­sokat,hol az 59 és 48-ik landwehr ezred maradé­kai elhulltak volt. „Hurrah poroszok!“ „előre, csak előre!“ volt a jelszó, és a derék makacsul tüzelt franczia tüzéreknek alig maradt idejük a sarkon átfor­dulni, midőn a landwehr már nyakukon volt. — A landwehr nem ad oly könnyen pardont mint a sorkatona, és nem egy franczia tört ösz­­sze szuronydöfésük alatt. — Még a szű­k falu­­utczákon is mint ördögök harczoltak és a golyó­szóróval sok ügyességgel bántak és csakhamar kitisztult a falu. A landwehré volt a nap dicső­sége. Ők tartották fel a támadást. Cseh választási mozgalmak A cseh alkotmányhívek a reichsrathba való egyenes választásokra vonatkozó felhívása, me­lyet a prágai német választási bizottság bocsá­tott ki, határozottan kijelöli e párt álláspontját. E felhívás igen figyelemre méltó és épen azért egész terjedelmében közölni tartjuk szük­ségesnek. A Csehországban élő német néphez! Az 1870. oct. 5-ről szóló császári pátens elrendeli a reichsrath képviselő házába a választási joggal birók által történendő egye­nes választást és ezáltal lehetővé teszi Csehor­­szágnak a reichsrathban való képviseltetését, melyet a tartománygyűlés többsége ismételt határozatai által meghiúsítani iparkodott. Teljes meggyőződéssel, feltétlen hazaszeretet­tel csüng Csehország német népessége a biro­dalmon és az alkotmányon, és tudatával bír mindkettő iránti kötelességeinek és a helyzet komolyságának, a nagy fontosságú választási cselekvény tudni fogja azon egyetértés­­s­e­l végrehajtani, mely a közös ér­zületben gyökerezik és abban leli a biz­tos siker egyetlen kezessé­gét. Csehország németei Austria és részei államjo­gának csak azon közjogot ismerik el, melynek élő forrása az alkotmány, és kifejlődése és ki­képződése csak az állam alaptörvényei által ki­jelölt úton történhető, melynek elhagyása a tisz­ta jog megszegése és erőszakos megtörése volna. De nem csak a közjog irányadó alapja rájuk nézve az alkotmány, hanem mindenekfelett be­cses és drága szabadelvű tartalmánál fogva, s az általa nyújtott jogok miatt, melyeknek fon­tossága és hordereje mellett a tényleges és még elleneitől sem megvetett gyakorlásuk fényes bi­zonyságot szolgáltat. Ezért a Csehországban levő németek nem elé­gesznek meg az alkotmány puszta alakjának megőrzésével, és minden olyan kormánypolitiká­nak a leghatározottabban fognak ellenszegülni, mely az alkotmányt alkotmányos úton fosztja meg lényegétől, minden terv és végnélküli­­al­­kotmányváltoztatásokra nyit utat és a pereznek a jövőt feláldozva zsákmányul dobja oda a közjog oly sokféle küzdelmek folytán megszer­zett alapját. Szilárdan ragaszkodnak az államalap törvé­nyekben gyökerező birodalmi képviseltetésükhöz, mert ebben az európai szárazföld minden álla­mában jelenkező öszpontosítását az állami erők­nek, és a jelen hatalmas eseményeivel szemben az állam hatalma és biztonsága nélkülözhetet­len feltételét látják. Minél inkább fenyegettetnék és veszélyeztetnék tehát a birodalom, az ő leg­mélyebb meggyőződésük szerint fennállása lé­nyeges alapjaiban, ha azon naponta tisztábban kijelentett törekvés valósulást nyerne, mely az alkotmány alaptörvényeinek­­alapján nyugvó őszállamot államjogilag elkülönzött részekre kívánja felbontani, melyeknek szuveranitása saját fenállásukra igen gyenge, de mégis elég erős volna arra, hogy minden lé­nyeges állami functiónak különválasztás és az igazság-, pénz- és nemzetgazdaság­­ügy ez által igényelt különbözése csakhamar az átmeneti államszövetség szétbomlását vonná maga után. Csak a parlamentáris hatalommal felruh­ázott központi képviselet és sohasem ha­talmának bizonyos számú tartománygyűlésekre leendő felosztása nyújt biztosítékot a nép va­gyonával valós takarékosabb háztartásra, és alig megindult nemzetgazdászati haladás erőteljes kifejlődésére nézve, és üres, éretlen ítélőtehet­­ségre számító phrasis az, hogy a föderalistikus szervezet a jólét és az adóleszállítás paradicso­mának kulcsául tekintetik. Az állam alaptörvényei kezeskednek a polgá­roknak törvény előtti egyenlőségéért, politikai és lelkiismereti szabadságukért. E magasztos elveket megvalósítni és fejleszteni a biro­dalmi törvényhozás van hivatva, egyedül ez nyújthat oltalmat azon aggasztó törekvések ellen, melyek nyilván oda irányozzák, hogy az újkor szellemével ellenkezőleg, a jelenkor élénk moz­galmai közepette középkori irányoknak és né­zeteknek készíttessék menedékhely, föderalis­tikus államalakban. Végre az alkotmány és bi­rodalmi képviselet biztosítják a csehországi né­met népnek nyelve és nemzeti sajátságai érde­keinek, valamint a többi Ausztriában lakó né­met törzs­ testvéreivel való törvényes összekötte­tés és együvé tartozás megőrzését. — Polgártár­sak ! Csak oly férfiak, kik e nézetektől áthatva az alkotmányhoz ragaszkodnak, képesek a szó valódi értelmében a csehországi német nép kép­viselői lenni és ezért elétek a következő laj­stromban — a cseh tartomány gyűlésben levő követeitek által megbizatva — oly férfiakat ter­jesztünk megválasztatás végett, kiket az ország­ban igen jól ismernek, és érzületeik egyenessé­gét és meggyőződésük hűségét a nyilvános tevé­kenység különböző helyzeteiben és irányaiban kitüntették. Polgártársak ! Hozzátok fordulunk azon sür­gős felszólítással, hogy legyen öntudatotok nem csak jogáról, de kötelességéről is a szavazás­nak. Lépjetek föl oly teljes számban és egyértel­­műleg mint bármikor valaha az általunk kijelöl­tek mellett, mert első eset ez, hogy képviselők közvetlenül választatnak a képviselőházba, még­pedig oly választókerületekből, a­melyek nagy terjedelme a szavazat-elforgácsolás veszélyét emeli. Azon választók is, kiknek a kerület kedvezőt­len fekvésénél fogva nincs kilátásuk arra, hogy alkotmányhű jelöltet nyerhetnek, e kötelesség­teljes tudatával járjanak el és gondolják meg, hogy szavazatuk nem fog üresen elhangzani, ha­nem igen­is nyomatékosan számításba fog vé­tetni azon bizonyságnál, hogy Csehországban a németek osztatlanul és testvériesen összetar­tanak. Polgártársak! Mi be fogjuk az egész világ előtt bizonyítni, hogy, ha birodalom és az alkotmány törvényes alapjogai megingattatnak, a német nép Csehországban ennek nem lesz oka, és hogy ha nemzeti érdekei nagyon sértetni fognak, azo­kat hű állhatatossággal és törzsének becsületére meg fogja tudni védni ! Az egyetértés által meg­­erö­bülve, válasszatok teljes számmal és egyet­­értőleg. Óvjátok meg ti is a német szívósság hírét! gát átvegye. Puchner még ekkor is hódolt b. Vaynak. Baldacci pedig rendre utasítá tisztjeit, (köztük Jablonszkit is,) mondván, hogy a­ki ez ezredben szolgál, az engedelmeskedjék a ma­gyar kormánynak! Baldacci felszólalván Orbán működése ellen is, Puchnertől azt a választ nye­­ri, hogy mint cs. k. ezredes, őrizkedjék a politi­kai vizsgálódásoktól. A honvédelmi bizottmány csakhamar felszólítván a tiszteket, hogy vagy írják alá a hűséget, vagy menjenek: többen, köztük Jablonszki, Urbánhoz siettek, Baldacci és a magyar tisztek pedig maradtak. Baldacci tanoknak neveztetvén ki, a székelyek meghívták seregvezérnek, de ő Kolozsvárt nem akará el­hagyni akkor, midőn b. Puchner végre elvet­vén álarczát.b. Vayt fölségárulónak nyilvánítá­s Erdélyt ostromállapotba hely­ezé. B. Vay erre ellenkiáltványnyal felelt: Puchnert nyilvánítva haza és felségárulónak, rendeleteit pedig semmi­seknek. Ekkor indultak meg a pusztítások, s vérengzések, a magyar családok kifutása,Kolozsvárt a nemzetőr­séget gyakorlák, s ott volt a b. Bánfi János Il­dik zászlóalja, Tolnay Gábor aranyosszéki csa­patja, gr. Mikes Kelemen két huszár századja s a Czecz János alatt beküldött hat fontos üteg. S jöttek a rémhírek : Gedeon a székely sereget szétverte Marosvásárhelynél s Urbán Kolozsvár felé közeleg. Ez utóbbi ellen Szamosujvár felé küldék a sereget Baldacci vezérlete alatt, s jó hadi tervet állapítottak meg, hanem Baldacci emlékíró szerint: jó magyar lévén ugyan de rosz vezér, ez ütközet Szamosujvárnál ro­szul sikerült. Baldacci szántszándékkal kereste a halált, de segítni, jól rendelkezni nem tudott, s Mikes Kelemenre bízva futásnak indult seregét, maga Kolozsvárra ment. E balvégzetű támadás csekély veszteséggel járt­ ugyan, de Kolozsvárit nagy lett a zavar, a nemzetőrség nagyobb része letette a fegyvert, a veszteglő Katona Miklós se­rege sem jött segítségül, b. Baldacci viszavonu­­lást ajánlott, maga pedig Pestre akart menni, hogy jelentést tegyen; azonban a „bőszültek“ elfogták őt is, Vayt is, mint „hazaárulókat“ s a zavar még nagyobb lett volna, ha hite nem jó, hogy Apahidánál a 11-dik zászlóalj megszalasz­­tá Urbán seregét. A két előkelő foglyot, kik ha nem elég erélylyel is, de mindig hazafiasan mű­ködtek, Mikes Kelemen szabadítá ki, s azok az­tán a Gyalu felé vonuló sereghez csatlakoztak. Bánfi-Hunyadnál kissé szaporodott a sereg, s Riczkó ezredes már Kolozsvár visszafoglalását indítványozta, s neki is indult, de csakhamar visszafordult egy kis előőrsi harcz után. Csúcsá­ra vonultak, melyet minden áron meg kellett tar­tani. Csakhamar egy Tar Imre nevű állítólag kormánybiztos érkezett oda, hogy K. Vayt és Baldaccit elfogja, s a sereg vezérletét Riczkóra ruházza. Baldacci mély fájdalommal, de tiszta önérzettel halta e vádat, s nem­sokára föl kellett utaznia Pestre, hogy személyesen igazolja ma­gát. Az emlékíró sohasem látta többé. De — mint segédtisztje, — a­ki legjobban ismeri, el­mondhatja róla, hogy elejétől végig tiszta, buz­gó, jó hazafi volt, kihez az emlékírót „csak szep­lőtlen hazafiságának ismerete“ köté s kinek em­lékét mindig tisztelé, noha mint hadvezér „kép­telen vala. Az emlékíró nov. 29-én vivé Budára az ő igazoló iratát, s midőn csakhamar vissza­tért Csúcsára, akkor már se Baldacci, se Vay nem voltak ottan, hanem ott volt — Bem, ki őt másnap szintén segédtisztül vette maga mellé. íme ily rész viszonyok közt, ennyi zavarban vette át Bem az ország szélső pontján a vezérle­tet. Annál dicsőbb a siker, melyet rövid időn aratott. Czecz, mint ideiglenes vezér, ki Baldacci vezérkari főnöke volt, de e minőségében — az emlékíró szerint — ugyan kevés jót tett, már felállita a sereget Csúcsán, Vetter tánek pedig, ki e vonal megszemlélésére érkezett, kijelenté kétségeskedését annak megtarthatása iránt, mi­dőn Bem megérkezett a Kossuth kiáltványával, gr. Andrássy Aladár, Téres Károly, Szalbek György s több segédje kíséretében (decz. 8-án,) s erélyesen fogott a munkához, seregét szervez­te, a fegyvertelen nemzetőröket elbocsátá,(minek pusztitnák hiába a kenyeret!) Még sajtó is volt vele s két román pap (Christian és Muntyán,a kik kiáltványait oláh nyelvre fordíták. Bejárta Szilágy-Somlyót, Nagybányát, mindenütt rendel­kezve, s megkezdődtek ama harczok, melyekben Wardener Urbán és (­Deésen) Jablonovszki visz­­szavonulni és futni voltak kénytelenek. Deésnél Bem maga vezénylé az ágyukat, Tóth Ágoston őrnagy pedig a gyalogságot. Mindenki ismeri e gyors és fényes eredményű csatákat, s igy mi inkább csak egyes érdekes részleteit emel­jük ki. Csúcsánál St. Quentin lovas őrnagy is ele­sett s a Riczkó kezében maradt. Jön egy parla­­mentakr, mondván: adja cserébe a holttestet egy elfogott nemzetőri őrnagyért! Riczkó lovagiasan átadja, mondván: csere nélkül is átadja, mert a magyar tiszteki ellenségében is a hőst. De az őr­nagyot nem is küldék ám vissza, hanem idők múltán a magyar sereg szabadítá ki fogságából Szebenben. Bemnek csupán négy nap kellett arra, hogy Kolozsvár táját s felső Erdély nagyobb részét megtisztítsa a német katonaságtól, noha az min­denütt túlerővel lépett föl ellene. De ő a szám­erő elé egy hatalmas tényezőt tudott állítani: saját lángeszét és erélyességét. Legújabbak. Prága, oct. 16. A hadkötelesek eskü meg­tagadása folytán kormányrendszabályokhoz fogtak. Prága, oct. 16. Az alkotmány­hívek mai választó gyűlésében Auersperg Carlos herczeg elnökölt. Rövid beszédben Üdvözlé az egybe­gyülteket, utalva az egyenes választások fontos­­ságára.Nem csak Ausztriára nézve,melynek erős­­bödésére szükséges az, hogy a kormány által most követett út elhagyassák — a legnagyobb fontosságú az , hanem e választások kimenete­lére, mely belügyeink jövőjére nézve döntő lesz, mindenütt figyelemmel néznek. Ezért minden erőfeszítésre szükség van, hogy a választásban győzelem és ezzel az alkotmány és birodalmi egység eszméjének győzelem szereztessék. Erre indítványozza, hogy bizottmány alakíttassák a jelöltek névsorának elkészítésére, mely hol­napra elkészítse javaslatait. A bizottmány meg­­választatik. Prága, oct. 16. Egy az alkotmánypárt ve­zérköreihez ideérkezett közlemény szerint meg­­erősíttetik a Bohemiának egy küszöbön lévő mi­­minszterválságról szóló híre. Határozott tárgya­lások nem kezdődtek, de a válság előjelei, me­lyek azóta tartják magukat, már a cseh tarto­­mánygyűlés legutóbbi összegyűlése előtt kevés­sel, feltűntek. A czélba vett új minisztériumra nézve jellemző, hogy Hasner van abban belü­­gyérnek emlegetve. Lemberg, oct. 16. „A Gazeta Narodozva“ kijelenti, hogy a prágai Politik „szemtelen orosz kitöréseit“ mostantól kezdve válaszra se méltatja. Salzburg, oct. 16. A szomszéd Neumarkt­­ban egy a szabadelvű párt által nagy számmal látogatott gyűlés tartatott Salzburgból,felső alsó Ausztriából.400—500 tag vett abban részt. Ho­hen­egger­nagy volt az elnök. G­ö 11 e r i c­h nagy tetszés közt beszélt Ausztria helyzetéről. Weicht báró nagy tetszéssel fogadtatva rövid indokolás után a következő határozatot indít­­ványozá: „Felső Ausztria és Salzburgnak Salz­burg melletti Neumarktban egybegyült szabad­elvűeinek gyűlése Ausztriának fentartására és erősbitésére nézve feltétlen szük­­s­égesnek tartja ennek Ném­etor­sz­ág­­hoz való államjogi vagy legalább bensőbb csatl­a­koz­ás­át. Ily csatlakozás Ausztria keletkezésében és fejlődésében történel­mileg is meg van alapítva. De a mostani mi­­nisterium mely sem a német osztrá­koknak bizalmát a legkisebb mér­tékben se bírja sem egyátaljában tehet­séggel nem bir, hogy egy nagy politikai feladat­nak megfeleljen — képtelen Ausz­tria érdekei­nek ezen egyedül üdvös politikát ke­­resztül vinni. Posen, oct. 16. A „Dziennik Poznanski“ az Oroszországnak Lengyelországgal való kibé­­kítési kísérletről beszél. A kiegyezés ellen a lap­nak nincs ellenvetése, de constatálja, hogy Oroszország Lengyelorszban való barbárságából még mit sem adott fel. München, oct. 16. Poroszországnak a dél­német államokkal való alkudozásából kitűnt, hogy Poroszország dynastiája számára, császár - czímet igényel, hogy német birodalmi gyűlés képeztessék, hogy minden német állam diploma­­tiai és consulatusi képviseltetése egy­séges le­gyen, hogy a délnémet államok erre egy átla­gos összeget fizessenek, hogy a fejedelmeknek az udvaroknál személyes képviseltetés tartassék fen.A hadseregre nézve tervbe van hogy az észak­németországi 225 tallérnyi illetéket egy ember után, a délnémetekre nézve lejebb szállítják, a közigazgatás még néhány évig a délnémetek kezében marad azon kikötéssel, hogy egy bizo­nyos összeg, melyet a rendek le nem szállíthat­nak, fordíttassék arra és a porosz császári el­lenőrzés alatt fog állani. Berlin, oct. 16. (Hivatalos) Versailles, oct. 15. Nem is szükséges felemlíteni, hogy a francziáknak P­á­r­i­s előtti győzelmeiről Toursból terjesztett hírek költöttek és csak Francziaország gyenge lelkierősbítésére számítvák. Ostromzároló csapataink tartják azon állásokat, melyeket szeptember 19-kén foglaltak el. 14 és 15-én kis csetepaték voltak Páris előtt. alá­írva: Podbielski, Flórencz, oct. 16.Victor Emanuel Rattazzi­­hoz, az ellenzék mostani vezéréhez egy sajátke­­züleg irt levelet intézett, melyben neki hízelgő szavakban mond köszönetet a római kérdés sze­rencsés megoldásában való kitűnő részéért. Flórencz, oct. 16. A király nem megy Ró­mába, míg a parlament, melyet a római követek nevelnek, ez elfoglalási rendeletet meg nem szavazza. Dr. Conneau azt állítja, hogy egész Corsica anti-republikánus és jó bonapartista ; ő (az orvos) megy Wilhelmshöhébe. Mint Rómából írják, Lammarmora megláto­gatta Antonellit. Az olasz sajtótörvényt kihirde­tik Rómában; a papságra vonatkozó carricatu­­rákat elkobozzák. Hamburg, oct. 16. (Hivatalos.) A franczia hajóhad Dünnkirchenben gyűlt össze. E hír, és a f­ranczia hajócsapatnak az északi tengeren való váratlan megjelenése arra birta a főpa­rancsnokot, hogy e belső hadi jeleket azonnal félre tétette és­­a zárolást gyorsan helyreállitá. Brüssel, oct. 16. Toulouseból jött hírek azt állítják, hogy ott falragaszok voltak,melyek „salut public“ com­ité alakítására izgattak. Lyonban a forradalmárok egy nagy papnöveldét raboltak ki. St. Etienneben a praefect a „De­fenseur“ lapot felfüggesztő békezavarás és izga­tás miatt, a Haute Marne departement praefectje több polgárt kiutasított. London, oct. 15. A hadügyi államtitkár Cardwel oxfordi beszédében hangsúlyozta, hogy Anglia megragadja az alkalmat a béke érdeké­ben működni, mihelyt akad. Korábbi közvetí­tési kísérletek a helyzetet roszabbá tették vol­na, ezért kerülték azokat. Bukarest, oct. 16. Enti Rosetti Ausztri­án és Svájczon át Francziaországba menekült, hol Toursban, a kormány közvetlen közelében és azzal folytonos érintkezésben van. N e­w y o r­k, oct. 13. Grant elnök egy kiált­ványt adott ki, melyben ezt mondja : Minthogy némely rész akaratú egyén az Egyesült államok­ban szervezett testületek javára, melyek azt mondják hogy kormányi felhatalmazással bír­nak, katonai expeditiókat tesznek oly hatalmak területei ellen, melyek az Unióval békében él­nek,továbbá pénzgyűjtéseket rendeznek, egyéne­ket soroznak és e czélokra hajókat szerelnek fel, ezennel tudtul adatik, hogy az ilyenben ré­szes minden egyén a végrehajtó hatalomtól ke­gyelmet nem várhat, hogy bűnös cselekedeteik következményeitől megvédessenek. Az elnök minden kormány­hivatalnoknak ke­ményen meghagyja, hogy minden erőfeszítést megtegyenek, hogy az ellenkezőleg cselekvőket elfogják és őket azon törvények megsértéséért, melyek a barátságos hatalmak iránti szent köte­lességek teljesítéséről gondoskodnak — vizsgá­lat alá fogják. Az akadémia ülése oct. 17-én. Az akadémia mai ülését Szabó József r. t. ér­tekezése nyitotta meg „Egy bazaltról a Mátrá­ban.“ A közönség könnyebb tájékozására a Mátráról vett térképekről magyarázott, melye­ket az akadémia átiratára a geogr. katonai inté­zet küldött meg. Szabó azon trachit-fajt, melyet egyedül a Mátrában fedezett fel, „ mátrai “nak nevezte el ad normám „andesit.“ A Mátra leg­nagyobb részét ez teszi, és anothit és földpáttal vegyítve fordul elő. Azonban ez lassanként el­mosódik, úgy hogy Lörinczi falunál mint bazalt lép fel. A Mátrában ez az egyetlen pont, hol fe­kete apró kristályos kőzet kurta, szabálytalan, de jól kivehető oszlopokban fordul elő. Ameddig csak a nyomozás haladt, a kőzet anorbhit bazalt, mi e mátraittal szoros összeköttetésben áll, mely körülmény megerősíti azon feltevést, hogy a trachytismus és basaltismus ugyanazon kőzet­nek különböző képződései. Az aka­dmia jövő heti ülésén Ballagi Mór és Télfi Iván fognak értekezni. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, oct. 17. — Királyné ő felsége tegnap Valéria főherczegnővel Bécsből Tirolba utazott, és esti 7 órakor Insbruckba érkezett, hol nagy szívességgel fogadták. — Folyamodványok bélyegmen­tessége. A véderőről szóló 1868. XL. t. sz. végrehajtása tárgyában előforduló beadványok­nak bélyegmentessége iránt felmerülhető kéte­lyek eloszlatása czéljából,következő beadványok részesülnek bélyegmentességben : a)­melyekben a rendes állítás és a tényleges szolgálat-kötele­zettség alól való felmentés, valamint a hadsereg­ből elbocsátás kéretik, a­mennyiben ezen beadványok által valamely más a törvényben gyökerező igény támasztatik. b) A hadseregbe, az egy évi önkéntes szolgálatra leendő felvétel, nemkülönben az önkéntes szolgálatra megkiván­­tató magasabb fokú kiképzettség igazolására szükséges külön vizsgálat alá vonatait szorgal­mazó beadványok. c) Az említett beadványok folytán hozott határozatok ellen a törvény alapján benyújtott felfolyamodványok, d) Fi­­gyermekeknek a hadtengerészethez, hajósinas minőségben való felvételét kérő beadványok. A bélyegmentesség kiterjed az ezen beadványok s felfolyamodványok mellékleteire is, a­mennyi­ben azok a fent körtiiitott czélokra használ­tatnak. — Pest városa adópénztára által a m. kir. orsz. jövedéki fő és adópénztárba állami adó fejében f. évi október 1 -től 15 kéig beszál­­littatott 114,873 frt 84 kr. — A pesti jótékony nőegylet szürke szemhályog intézetében a folyó év nyári szakában 27 beteg nyert ápolást. — Pest megyeházában a rabok összebe­széltek, hogy en masse kiszöknek. Már rés volt a falon törve, és kötelek álltak készen, midőn a Emplotot fölfedezték s meghiusitották. — Énekelni vagy tánczolni. Rotter­damba a „Veriétés“-szinházhoz három fiatal, szép magyar nőt keresnek, a kik énekelni vagy tánczolni tudnak. Havi gage száz forint o. é., ennyi előleg, és útiköltség ide-oda. — A zalamegyei gazdasági egyesület évnegyedes közgyűlése november 7-én Zala-Egerszegen, az egylet helyiségében lesz. — Ballagi Mór mint a Deutschf. nyomda A háború­s számokban. Strassburg bombázása, mint tudjuk, 31 napig tartott. E súlyos hónap alatt a német os­tromló sereg 193,722 ágyu lövést tett a várra,tehát naponkint 6249-et, óránkint 260-at, perczenkint 4—5-öt, 15,000 olyan mozsárból esett, a­mely­nek minden lövete 150*--180 font súlyú és 25 tallérba kerül. A kisebb lövetek darabja 5—9 frtba kerül. A 193,722 lövés tehát körü­lbelöl 1,200,000 tallérba került, a puszta bekerülési árt számítva, és semmi egyebet tekintetbe nem véve. — Tessék ebből következtetést vonni arra, hogy hát Páris ostroma mennyibe fog ke­rülni. És mindezt Francziaországnak kell megfizetni. Szerencse hogy nagyon gazdag, és szerencse hogy bármi roppant hadikárpótlásba bele kell nyugodnia. — Ausztria 1866-ban 30 milliót fize­tett ; Francziaország készen lehet itt annyira. Richter Jenő eleve kiszámította, hogy ha a háború 30 bb hónapig tart , Németország­nak valami 1425 millió frankjába kerül csak készpénzben és kész kárban. Ez a Sza hó­­October végén letelik. Ez összeg ke­vesebb mint Francziaország évi adója, és 15 milliárdra rugó államadósságát nem több mint 10%/o-val szaporítná. Általában e háború sokba kerül Francziaországnak, de a császárság három annyiba került, mert az államadósságot 10 mi­l­liárddal szaporította. A porosz illető központi kimutatási hi­vatal a háború kezdete óta a m­eg­­sebes­ültek és betegek számát következőleg adja elő: 1. hivatal könyveibe bevezetett sebesültek és betegek száma 54,450-re megy. E statistikai át­­nézetre a könyvek sept. 28-án zárattak be, mely időpontig 1188 kórodai jelentés érkezett a hi­vatalba. 2. A lábbadozó és hozzátartozóikhoz elbocsá­tott betegek száma 4597. 3. A segédcsapatokhoz vagy helyőrségekhez áttett felgyógyultak száma 3808. 4. A kórházakban meghalt 518. E számok szerint a viszony százalékokban kifejezve, így áll: lábbadozók 8.44, gyógyultak 6.90, rokkantak 0.08, halottak 0.95. Egyébiránt az ember­­áldozatok nagyságáról fogalmat nyújtanak a német lapok részletes ki­mutatásai. A „Bék­. Börz. Ztg.“ hónapok óta mindennap mellékletet hoz, melyen sebesültek, halottak, eltűntek százával megnevezvék; a „Kék Ztg.“ ugyanazt teszi időnként nagy mellék­letekben 2—3000-ével. S­ime oct. közepén e két lap csupán augustus 2-ik feléig tudott eljutni kimutatásaival. Még két havi kimutatás van te­hát hátra, melybe igen véres csaták esnek. A francziák veszteségeinek száma termé­szetesen nem kevesebb, de náluk a veszteség­­statistika távol sem oly tökéletes, és kiadó társulat elnöke nyilatkozatot küldött hozzánk, melynek lényege az, hogy Vértessi Ar­­noldnak nincs szerződése a „Magyarország és a nagy világ“ ez idő szerinti kiadóival. Továbbá hogy azért mondott fel, mert Vértesi „barátjai a corrector urak“ által töltött be a lapot. Ballagi urnak kétségkívül fájdalmasan esett oly ok­mányt elnöki szentesítésével ellátni, melyből 1. kitűnik, hogy egy társulat, mely irodalmi üzletet vett át, nem tartja kötelességének ez üzlet által kötött irodalmi szerződéseket respectálni; 2. hogy e társulat úgy látszik lealázónak tartja „correc­­torokkal barátkozni“, és nem csak azt nézi, hogy lapjába mit irat a szerkesztő, hanem azt is hogy kivel íratja. —M­intatörvénykezés. Fiuméból azt ír­ják a N.Fr.LI-nak,hogy a magyar kormány követ­kezőleg szervezte az ottani törvénykezést: első fórum Fiuméban osztrák törvények szerint olasz nyelven, magyar kormány kinevezte tisztviselők­kel ; második forum Zágrábban, horvát nyelven egy olasz referenssel, harmadik forum Pesten magy. törvény szerint egy olasz tisztviselővel. — Ha e szervezet igaz, azt hisszük : még Andrássy sem meri rá elmondani, a mit a delegátiokról mondott, hogy­ más államok mintául fogják venni. — A pesti kegyesre­ndű nagy gymnásium segélyző egyletének választ­mánya az 1870—71 évre következőképen ala­kult meg : Elnök Gyulányi Rezső, alelnök Ráth Károly, titkár Tüköry Alajos, pénztárnok Koszt­ka Antal, könyvtárnokok Kazy János, Roszen­­berszky Ödön és Baloghy Imre, ellenőr Stein Gyula, jegyző Benitzky Géza, és 12 választmá­nyi tag. — Régi honvédek Ugye, Pest vá­ros tanácsánál, az 1848/9-iki honvédségbe lépet­tek közül, ellátási díjban részeltetésért 452 fér­fi és 79 özvegy adta be folyamodását. A forra­dalom alkalmával lett honvédek száma 356, a cs. hadseregből átlépettek száma 96. — Makó város 1870. évi költségvetése a számvevői véleményezéshez képest, és pedig kiadásai 150,758 forint %­kr., bevételei 126,023 forint 48 krban megállapittatván, szabályszerű kivetésre 24,734 frt 53% kr., vagyis egy adó­forint után 207/1. kr. engedélyeztetett. — Megczáfolják Szolnokról azt­­a hirt, mintha Kohn postakiadót „Zürichben“ „most“ elfogták volna. Kohnt Aradon fogták el, s most a szolnoki börtönben van. Makacsul tagad. Az el­tűnt 10100 forintból egy krajczár sem ke­rült meg. — Woronyeczky síremlékére az oct. 16-án kelt XV. kimutatás szerint 1368 ft gyűlt be. — Iskolaügy. Kecskeméten az ez év­ben alapított alreáliskolába annyi tanuló jelent­kezett, hogy már nagyon szűk a helyiség, és az igazgató jelentése folytán vizsgálatra kiküldött bizottság már megkezdete a terem nagyobbítá­­sát.­­ Az ungvári kir. főgymnásiumnál a folyó tanévre 405 nyilvános rendes tanuló jegyezte­tett be, tehát, számításba véve a bejelentett ma­gántanulókat is, a múlt évi szám daczára a fel­vidéken részint újból nyílt, részint magasb osz­tályokkal gyarapított közép tanodáknak nem csökkent. — Nagy boncttani „m­u­z­e­u­­m­o­t“ állított fel Willardt a redout mellett az E. m. biztositó társaság épületében. Van számos „kínzó eszköze, praeparatuma“ és curiosuma. — Gyorsírászati tanfolyam az egyetemen. Okt. 21-dikén (pénteken) délután 5 órakor gyorsírászati tanfolyamot nyit Markovits Iván az egyetemi hallgatók s a nagy­közönség számára. Az előadások hetenként 3-at, hétfőn, szerdán és pénteken fognak tartatni, és pedig 5—6-ig a kezdők, és 6—7-ig azok számá­ra, kik a „levelezési gyorsítást“ már elsajátítot­ták. — A szegényebb sorsúak e tanfolyamban díj nélkül vehetnek részt. — A „kereskedő ifjak társu­lata“ választmányának sikerült Maurics Rezső és Berecz Antal tanár urakat öt phisicai felol­vasásra megnyerni, melyeket az illető urak mu­tatványokkal fognak kisérni. Az első felolvasás szerdán oct. 19-én lesz Mauricz Rezső úr által tartva este 9 órakor, a többiek minden héten szerdán következnek ugyanazon időben. — Honvédemlék. A Hont megyében Szélaknán emelt honvédemlékszobrot okt. 30-án ünnepélyesen leleplezik. Az ünnepély d. e. 9 óra­kor veszi kezdetét. Délutáni 2­6. közebéd (2.50.) A résztvenni szándékozók okt. 25-ig Tiets Rezső bizottmányi jegyzőnél (1. Szélaknán u. p. Sel­m­­ez) jelentkezzenek. Este a szobor fenntartási alap javára tánczmulatság (1 és 2 ft.) A vidéki vendégek elszállásolásáról és a fogatok elhe­lyezéséről mind Szélaknán, mind Selmeczen­yon- Folytatás a mellékleten.

Next