A Hon, 1870. november (8. évfolyam, 264-288. szám)
1870-11-25 / 284. szám
284. szám. VII. évfolyam. Reggel! kiadás: Pest, 1870. Péntek, november 25. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy budapesten házhoz hord.A reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ..... 1 frt. 15 kr. 3 hónapra.......................5 „ 50 „ ” hónapra.......................11 „ — « Az esti kiadás postai különkiüldéséért felülfizetés havonkint ......................30 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Szerkesztés iroda : Ferencziek tere 7. sz. Beigtatási díj: 9 hasábos ilyféle betű sora . . . 9 kr. Bélyegdij minden beitatásért . . 30 „ Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. — Nyilt-téri 5 hasábos petit sorért . . 25 kr. KBF" Az előfizetési- és hirdetmény - dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési felhívás „A HON utolsó évnegyedére. October—decemberi/* évre . 5 frt 50 kr. Az esti kiadás postai kölönküldéséért felülfizetés havonkint 30 „ Külön előfizetési íveket nem küldünk, mert senki sem használja, s sokkal egyszerűbb is a pénzt postai utalványozással küldeni, mert ennek bérmentesítése csak 5 krajczárba kerül. A „HON“ kiadóhivatala. PEST, NOVEMBER 24. Újítások és botlások. Kerkapoly a fogyasztási adók és adóbehajtás tárgyában a reformot újra elodázta, és a régi szabályok érvényességének meghosszabbítását kéri újabban beterjesztett törvényjavaslataiban. Marad minden a mint volt. Csak 3 új intézkedést hoz be, de egyikben sincs köszönet. A hús és borfogyasztási adóra vonatkozólag két új intézkedést tesz.Először az árszabások fokozatára nézve a községeknek új definitióját adja. Ezentúl nem az tekintetik községnek, melynek önálló háztartása, közigazgatása van, hanem ha két — bár önálló — község „térileg közvetlen összefügg,“ az egy községnek vézetik, és az árszabásban egyenlő skála alá esnek. Ez intézkedés rationális, mert a helyi viszonyok egyenlősége mellett nincs ok, miért ne essék két helység ugyanazon szempont alá. De épen ez nem áll. Mert az üzlet és határviszonyok gyakran eltérőbbek két összenőtt helység,mint a távol levők közt,ami kitűnik a pénzügyér indokolásából is, mert ez nyítást azzal indokolja, hogy különben „az inkább megrótt község lakosai is velük térileg összefüggő, de kevésbé megróttól fedezendik szükségletüket, a kincstár érzékeny károsításával.“ Valóban nem foghatjuk meg, mi inditl a pénzügyért ily indokolásra és ilyúyitásra. Hisz az adózásban törekedni kell a teher egyenlősítésére, de nem nu m e ru s-ban, hanem a teher nagyságában. Márpedig a nagyon megrótt községen nem az által kell segíteni, hogy egy kevésbé megróttal olvasztják össze, hanem magában az adókulcsban, illetőleg a skálában kell a hibát keresni. Mert ebből csak a községi pénztárak zavara, a községi önálló pénzügyi kezelés megrontása, és számtalan igazságtalanság keletkezik. Mert, ha valahol a határ és üzletviszonyok tekintetbe vétele nélkül csak azért alkalmaznak egy árszabást, mert az a helység egy másikkal összefügg, ha mindjárt a kettő közt egy középarányt vesznek is föl, ez a legindokolatlanabb igazságtalanság. Az adóban megszeghetlen elv az, kinek kinek a maga tehetsége szerint, és ezt nem lehet kiolvasni abból, hogy két helység házai összeérnek. Még fontosabb a lőrére vonatkozó ujitás.Az 1868. 17. t. sz. adómentessé teszi a lőrét, csak a 2. §-a határozza meg, hogy a gazda a lőre mennyiségét még szüretkor bejelenteni köteles. Most Kerkapoly ezt is megszorítja, és a mentességet csak a bortermés 10 °/C.jét meg nem haladó lőrére terjeszti ki. Miért? Mert visszaélés történt a lőrével. Valóban ez is különös! Tehát a hivatali ellenőrzés hiányos voltán úgy segítenek, hogy a legszegényebb osztályokat fosztják meg a legszegényesebb élvezettől. Mert az kétségtelen, hogy minél szegényebb a szőlős gazda, annál több lőrét csinál, és bizonyára a szegényebbek legnagyobb része, maga és aratói számára 10 akó bor mellett nem csinál csak 1 akó lőrét, amennyit neki Kerkapoly megenged, hanem legalább is 2 — 3 annyit. Itt tehát az újabb intézkedés folytán csak a szegényebb osztály károsodik. A harmadik nyítás az adóbehajtásra vonatkozik. Eddig az adóhátralékosok fizettek 6% késedelmi kamatot és végrehajtási költségeket adóhátralékaikhoz aránylag. (1868. 21. t.cz. 53.§.) Most Kerkapoly úgy találta, hogy a „végrehajtási költség“ annál nagyobb, minél kisebb a hátralék. Ez áll is aránylag. Ezért azt határozó, hogy a hátralék öszszegére való tekintet nélkül végrehajtási költségbe 2°/0 és zálogolási (árverési) költségbe is 2 °/C-tet vesz fel. Ez aránylag leszállítja ugyan a terhet, és hogy valósággal kisebb lesz-e az,megtudni nem vagyünk képesek, mert nem tudjuk, hogy mibe került az eddigi behajtás. Azonban a teher a szegényebb osztályokon egy kevéssel apad ugyan ezáltal, de csak úgy, hogy a nagyobb hátralékban lévő még nagyobb teherrel lesz sajtolva. Ebből az következik szorosan, hogy vagy az igazságot kell megsérteni, vagy az adóviszonyokon változtatni. Kerkapoly az igazságot sérti meg, mert attól kér kevesebbet, aki az államnak több költséget okoz hibája, t. i. késedelme által. Ez Kerkapolynak igazsága van, mert nagyon nyomni a hibás szegényt se lehet. De azért a szegény osztályokon nem sokat segített, mert ha vesszük,hogy a 6 70 késedelmi kamathoz most még 4 7» végrehajtási költség is járul, akkor láthatjuk, hogy a szegény ember, ki adóhátralékban a legtöbbször nem saját hibájából van, ezentúl 10 7*-el még többet fizet minden egy éves hátralékért mint amivel hátralékban van. Ez bizonyára nem fogja a hátralékot megakadályozni. Ujjal mutat mindez arra, hogy hol a hátralékosokat még 107--el terhelni kell, ott jobb magát a hátralékot megakadályozni — adóreform által. De van itt még egy intézkedés, mely megint a községi önálló gazdálkodás ellen van intézve, és ez az, hogy a pénzügyminiszter tetszésétől függ, hogy községi hivatalnokokra vagy saját hivatalnokaira bízza-e a hátralékok behajtását ? és miután az, hogy az állam vagy a község pénztárába folyjon-e a végrehajtási büntetés , attól függ, hogy községi, vagy állami hivatalnok volt-e a végrehajtó ? Így ebben a 47-ben a pénzügy ér egy biztos „dispo TARCZA. Xantus gyűjteménye a múzeumban. Ha valami megérdemlette a ráfordított költséget,úgy Xantus keletázsiai gyűjteménye,melyet a magyar kormány megbízásából szerzett a nemzeti múzeum számára A különféle ethnographiai sajátságok, viseletek, iparczikkek, kézművek és műremekek, azután a természetrajzi tárgyak és gazdászati czikkek, valamint a geológiai gyűjtemények egy sokra becsülendő kincsalapot nyújtanak nemcsak a hazai tudományosságnak, de magának az iparnak és kereskedelemnek is. A tárgysorozatban mintegy hatezerféle czikket találunk, s miután egy szám alatt tíz példány is foglaltatik némely tárgyból , valami harminczezerre tehető a szerzett gyűjtemény tárgyainak száma. Nagy részét még most bontják ki, rendezve még semmi sincs, mert nincs ember és hely hozzá. Én a természettudományiak őre, t. ez. Frivaldszky úr baráti szívességéből tekinthettem meg e gyűjteményt, mielőtt az a közönség számára berendezve leend. Igen érdekes tanulmány fog az lenni, ha egyszer be lesz rendezve. Egy idegen világrész kultúrái fejlődése, függetlenül a mienktől. Ha látni fogjuk, hol kezdődik és hol culminál az emberi leleményesség ? Elkezdve a szigetlakók gyarló fegyverzetén, az indus nádpajzsán, mely megölt ellensége hajfürtéivel van feldíszítve, egész a japáni four kardvasáig, mely versenyez a legfinomabb angol aczéllal, a mezítelen emberek primitív kézműszerszámaitól fel a chinai remekfaragványokig, a japáni tudományos könyvekig, s azoknak utánozhatatlan szép és tartós papír, porczellán és mozaik festéséig. Ott látunk kalapokat kétségbeejtő változatosságban; az európai divat gyermekség hozzájuk képest; és vannak közöttük oly finom szövetű rost kalapok, mik könnyűségre, puhaságra a florenczit felülmúlják, ezek európai divatszerűek már: ott van a falusi doctor süvege vékony puha sáslevélből, s az indus harczos macskabőr sipkája, épen olyan, mint felvidéki tótjainké, fogantyu helyett egy szarvorru madár roppant csőre ragasztva hozzá. Azután a siami leányok gyöngy pártáit s színes madártoll és gyöngy ékszereit. Az anamita főrangú úri hölgy remek fonatu kalapja oly terjedelmű, hogy az alá az anami gavallérok nem kacsinthatnak. Némelyik olyan finom teknőnezhéjjal van bevonva, hogy a fonadék keresztül látszik rajta. Gyékényeket látunk,mik oly pompás fonatuak, mint valami szőnyeg, és azután mintáit a szövetfestésznek. Elébb a virágokat viaszszal a fehér szövetre nyomtatják, akkor a szövetet a festékbe mártják, s mikor megszáradt, leforrázzák róla a viaszt, ott marad a virág. Kezünkbe veszünk ezerféle tárgyat, mirel a szemlélő magától ki nem találja soha, hogy mi czélra szolgálnak. Ez a vastag fa villa venyigével bevonva. Ez a tolvaj fogó. Ha a tolvajt kergetik, ezt a nyakára taszítják, a venyigének ezernyi tüskéje van, mely nem engedi, hogy a nyakát visszarántsa s fogva van. Ez a nádból font egérfogó , ez pedig halkerepcze ; a hal bele megy egyfelül, s ki nem tud belőle többé jönni. Ezek a fésli és kulcsforma lemezek az indusok és chinaiak pénzei. Ez az ölnyi széles lúgos alakú félkör, melyről érerhhengerek függnek alá, az anamiak zongorája. Képzeljünk alá egy anami Liszt Ferenczet, ki azon remekel. Dob, harmonika, tilinkó, faharang, tamtam, vékony nyakú mandolinok egészítik ki a zenekart. Vannak mindenféle néptől megszerzett bálványok : utálatosak, furcsák és szépek. Különösen szépnek nevezhető a jokohamai „könyörületesség istennője,amely szép fiatal nőalakot ábrázol, csaknem olyan, mint nálunk a szűz Mária szobrok, csak a szemei rézsút metszése teszi mandzsuvá ; ugyanaz istennő alakja meg van Chinából is egész aranyfestésű ruhában. Eredeti merészség volt Xantustól chinai és japáni papokat rávenni, hogy adják el neki az oltárról az isteneiket. Azután jönnek a fegyverek, az indus szigonyoktól kezdve a chinai alabárdokig. A japáni vasak nagy becsüek, de alakjuk néha meglepő, némely kard olyan hátra nyaklótt, mint egy kinyitott borotva , s a markolatára oda vannak kötve az elejtett ellenség emlékfürtei: egynek a markolatát a vörös orangutáng szőre ékesiti. Egy oldalvisit a kitömött urasághoz, kit szinte Xantus ejtett el, kellő respektusra tanít bennünket. Aki e hatalmas négy kezű uraságnak egy szál karddal mer kiállani,az meg is érdemli, hogy a legyőzött ellenfél hajemlékét kardmarkolatán viselje. El fogják ragadni különösen a női közönséget és az iparos világot a chinai porczellán, bronz, festészet és bútorfaragványok műremekei, mik az európai ipart e téren messze túlhaladták. A soknemű kelet-ázsiai fák, mik alkalmasabbak is a faragásra, mint a nálunk ismeretesek, majd természetes színeikben a legmesterségesebben kifaragva, áttört és plastikailag kidomborított képletekkel, majd azzal az utánozhatlan festéssel zománczolva, mely a fát a csalódásig hasonlóvá teszi az érezhez; mintha a lapok aranynyal, ezüsttel, czinkkel volnának kirakva és kivésve, s az ezüstnek, aranynak ismét saját árnyalataival, az arany néha veresebb, az ezüstkékebb, zöldebb, s az egész csak festve van, de az a festés oly szilárd, hogy forró vízzel lehet mosni, le nem megy a fáról. És a mellett minő mesés olcsóságuak e tárgyak ! Egy mestermű vaza tick fából, állványnyal és födéllel, 50 frank; egy gyönyörű áttört faragványu szekrény ritka fanemekből, 247 frank. Egy másik pompás lackfestményű szekrény, mely arany-ezüsttel látszik kirakva lenni, 26 frank. Egy aranyozott szekrényke, belül pompásan citelirozott czinkfödéllel, 13 frank. Egy szekrény olyan fából, melynek rostjai csillámlanak, mint a pávafark, s halipago-gyöngyházzal kirakva 30 frank. Egy virágtartó billikom elefántcsontból a mikroskopikus finomságig tökéletes áttört faragással, valami tündéri mű,21 frank. Aki készítette, legalább 42 napot fordított rá. Nálunk a favágó keres annyit egy hét alatt. A bronz és porczellán edények és művek pedig minden magasztaláson felül állnak. Az a zománczozás, festés és anyag a keleti czivilizáció titka. Vannak köztük ritkaságok is, mik magában Japánban is antikok , így egy beamelegítő legfinomabb Szatzuma porczellánból 26 frank. Egy aczéltükör az aczélkészítés remeke. A selyemhímzetek pedig, melyek egy selyemlapnak mind a két oldalán ugyanazt a pompás képet mutatják, minden hozzáértőt el fognak ragadni. Egy jóvai álló híd mintája meglepő alkotás, csupa bambuszból, egyetlen darab vas hozzájárulása nélkül, nagy vizen keresztül. És végre a könyvek! Ezekből is tömérdeket látunk összegyűjtve , az eredetiincunabuláktól kezdve a chinai nyomtatványokig. Ott a pálmalevél-könyv, másfél láb hosszú s tenyérnyi széles talipot-levelekre írva 21 füzet, gazdagon aranyozva; elmélkedések Buddha fölött, ára 70 frank volt. Azután a japáni illustrált munkák, színpadi jelenetek, egész drámák lefestve , a könyvek úgy hajtva tábláik közé, mint nálunk a térképek, hogy egyszerre ki kell zárni az egész könyvet. Látunk ott schangai hivatalos lapot egy iv kenderpapirosra nyomtatva. Hej jó dolga lehet ott Salamon Ferencznek; (a lap csak az egyik oldalán van tele betűvel) de rosz dolga lehet a szedőnek; az egész lapon két egymáshoz hasonló betű nem fordül elő. Ott a betűszedő okvetlenül tudós társasági tag. (Nem a sok dolgát véve.) A papír pedig finom és elszakíthatatlan. Azután látunk chinai magyar nyomtatványokat. Xantusnak elfogyván a lajstromai, miket innen vitt, Chinában kényszerült azokat utána készítetni.De egyetlen sajtóhiba nem fordul azokban elő — correctura nélkül. Chinában úgy szednek — magyar szövegből ! Mindezek között az anami királynak ajándékai: egy pár felfüstölt fej, levágott ellenségek feje. „Egyébiránt hamis állítás, mintha a jávai szultán e fejeket egy Ferencz József rendért ajándékozta volna a magyar múzeumnak, mint a lapok írták, ő felsége nemcsak azokat adta ingyen, sőt a rhinoceros vadászatot is, mely legalább 2000 forintjába került, fejedelmi szívességből rendezte kedvünkért s 34 mértföldnyire üldöztette a rhinocerost vitézeivel, melyet Xanthus tizenöt lövéssel ejtett el. Azután a természetrajzi osztály gyűjteménye végtelenül gazdag még és igen érdekes, hanem az szakértő leírására vár. Engem nagyon érdekeltek, a már kitömött arancsok, és különösen sitions fondot teremt magának, és a községek pénztárától akármikor megvonhatja ez összeget is. Ez pedig csak a községek pénzügyi önállását rontja, mert ha a községnek joga van adót kivetni, akkor jogának kell lenni a hátralékos megbüntetésére is, de ettől most a pénzügyét akármikor megfoszthatja. Több ilyúyítást nem kérünk. Hegedűs Sándor: A baloldali kör tegnap esti (nov. 24.) értekezletén a törvényszékek és járásbíróságok rendezésének előleges megvitatására kiküldött 25-ös bizottságban követendő eljárás kerülvén tárgyalás alá, mindenekelőtt azon óhajtás fejeztetett ki, hogy mielőtt a székhelyek kijelöléséről lenne szó,határoztassék meg a járásbíróságok hatásköre, mert csakis ezután jelölhetők ki a szükséglethez képest az illető kerületek és központok; ha ennek tekintetbevétele nélkül lenne szó a rendezésről, akkor — mint ideiglenességi helyzetben maradjon az eddigi beosztás. Kifejeztetett és elfogadtatott azon elv is, hogy a közigazgatási és igazságszolgáltatási kerületek már csak gazdasági szempontból is összeessenek és a törvényhatóságok saját törvénykezések rendezésére nézve előlegesen megkérdeztessenek. Ezek után az értekezlet az egyes törvényszékek és járásbíróságok kikerekítésének megvitatásához fogott. A baloldali kör pénteken folyó hó 25-kén d. u. 5 órakor értekezletet tart saját helyiségében. A képviselőház VI. osztálya pénteken, november hó 25-én ülést tart. Tárgy: az úrbéri birtokviszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslatnak az erdélyi viszonyokra vonatkozó VIII. fejezete. Hodossy Imre, osztályjegyző. A III. osztály nov. 25. napján d. e. 10 ó. ülést tart. Széll Kálmán, osztályjegyző. A VIII. osztály nov. 25. d. e. 10 órakor ülést tart; tárgyai: a magyar földhitelintézetről szólló javaslat folytatólagos tárgyalása, azután az arányosításról, és tagosításról az ország erdélyi területének városaiban, szabad és vegyes községeiben, 356. számú javaslat. Szaplonczay József, oszt. elnök. Adakozás. A honvédmenházra: Jankovics Miklós orsz. képviselő gyűjtött 23 ftot. Illyés István Bukarestből küldött 5 ftot. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház 224-ik ülése nov. 24 én Határozativasat az ipartörvényjavaslat tárgyában. Györffi Gyula az ipartörvényjavaslatot tárgyalásra megérettnek nem tartja és azért kéri a házat, hogy határozati javaslata értelmében, utasítsa azt egy külön bizottsághoz,s pedig azért,mert nemcsak egy organikus törvénynek alaposabb, mélyebb megbírálására a külön bizottságot az osztályoknál alkalmasabbnak véli, hanem azért is, mert a központi bizottság eljárásából indokolva látja, hogy itt az egyes szakaszok megbírálására egyes szakértők kihallgatása szükséges, ez pedig az osztályokban nem, csakis a külön bizottságban eszközölhető. Kéri indítványa elfogadását. (Helyeslés.) Szlávy József ipar és kereskedelmi miniszter kinyilatkoztatja, hogy mihelyt a községi törvény meg lesz szavazva, nem fog késni az ez által az ipartörvényjavaslaton szükségessé vált módosításokat megtenni és a ház elé terjeszteni, mai fixányinkhoz egy fél ív mel'^ 'et van csatolva. Akkor lesz ideje határozni a felett: várjon ezen módosításokkal együtt az osztályokhoz kívánja-e utasítani a ház a törvényjavaslatot, vagy külön bizottsághoz. Ma ezen intézkedés időelőtti volna. A ház erre Györffi indítványának tárgyalását a községi törvény megszavazása utáni időre halasztja. Könyv-, levél- és pénztári helyiség. Térey Pál mint a gazdasági bizottság előadója jelenti, hogy a bizottság a ház könyvtára és levéltára számára az országház tőszomszédságában levő Luby-féle házban évenkénti 700 forint bér mellett alkalmas helyiséget talált és bérelt, s erre nézve most a ház jóváhagyását kéri. A ház az előadó indokolása folytán jóváhagyja az intézkedést. Az ülés 12 órakor eloszlik. A legközelebbi ülés napja a szokott módon fog kihirdettetni. A magyar delegatio első ülése 1870. nov. 24. Korelnök: gr. Erdődy Sándor. Körjegyző :gr. Apponyi Sándor. A miniszteri padokon mind a három közös miniszter: Beusz, Kuhn és Lónyay megjelentek. A hadügyet ezenkívül még Benedek vezérőrnagy is képviselte. Körjegyző mindenekelőtt felolvassa a főrendi és képviselőházak azon üléseinek jegyzőkönyveit, melyekben a delegatio tagjai megválasztottak. Ezután felolvassa a bizottság tagjainak névsorát. Jelen nincsenek: Bogovich Imre, gr. Zichy F, Maljevácz Péter, Lázár Dénes, Joanesku Döme, és Vukovich István. E szerint 54 tag lévén jelen, a bizottság az elnökválasztáshoz fog. 53 szavazat közül 52 Bittó Istvánra, 1 szót pedig b. Wenckheim Bélára esett, és igy a magyar delegatio elnökévé Bittó István választatott meg. Hasonló egyhangúsággal választattak meg alelnökké: b. Wenckheim Béla; jegyzőkké: Bujanovics Sándor, Széll Kálmán és K. Vécsey. Erre a korelnök és körjegyző átadják helyeiket az újonnan választottaknak. Bittó István elnök megköszöni a bizottság bizalmát, mely annyi más érdemesebb között ő reá ruháztak e helyet, melyet oly sok fényes tehetség foglalt el előtte. Azután áttérve a politikai helyzetre, így szól : Ily súlyos körülmények között indulván meg tanácskozásaink a monarchia közös ügyei felett, rendkívüli nagy fontosságú a feladat, mely ezúttal reánk vár, mert míg egyfelől a külügyeket illetőleg a múltnak alapos bírálása mellett határozottan ki kell jelölnünk az irányt, melyet a megváltozott helyzettel szemben a monarchia érdekében jövőre követendőnek tartunk, másfelől hadügyi tekintetben komoly figyelembe kell vennünk a mostani hadjáratból meríthető tanúságokat és a helyzet követelményeinek megfelelőig haladék nélkül oly kárba helyeznünk a monarchia védelmi képességét, hogy az ne mások jó akaratában, hanem saját erejében bízva, biztonságának és függetlenségének garantiát, úgy a jelen pillanat veszélyeinek, mint a jövő bármely eshetőségeinek nyugodtan nézhessen eléje. Teljes meggyőződésem, hogy a mélyen t. orsz. bizotts. tagjai mélyen láthatva a pillanat komolyságától és a fenforgó tárgyak nagy horderejétől, de lelkesítve egyszersmind a haza és trón iránti hűségök érzetétől is, azon államférfim tapintattal és hazafias erélyes buzgalommal fognak az általam imént jelzett feladatok megoldásához járulni, mely mindnyájuknak oly nagy mértékben sajátja, és mely egyedül képes biztosítani a sikert. Ismételve megköszönvén a bizottmány bizalmát, szavait igy fejezi be: " És most istentől áldást kérve munkálkodásunkra és a bizottség nevében köszönetet mondva m. 1. korelnökünk és körjegyzőnknek alakulásunk körül tett szives fáradozásaikért, elfoglalom az elnöki széket s az ügyrend 7. szakasza értelmében végleg megalakultnak jelentem ki az országos bizottságot, azon mindnyájunk szívéből fakadó óhajtással végezvén szavaimat: Éljen a király, virágozzék fel a haza ! E szavakat a bizottság tagjai felállva, lelkes éljenzéssel fogadták. Ezután Lónyay Menyhért közös pénzügyminiszter a következő előterjesztéseket teszi a ház asztalára: Az osztrák-magyar monarchia közös államháztartásának előirányzatát 1871-re. Emlékirat a közös külügyminiszter költségvetéséhez 1861- re. Emlékirata foganatba vett consulsági szervezet jelen állása és további életbeléptetése iránt. Emlékirat a közös külügyminisztériumnak titkos kiadásai ijezimén engedélyezett általános rendelkezési alap kezelése iránt. Indokolása 1—14 czim alatt az 1871. közig. évre javaslatba hozott rendkívüli pénzszükségletek. — Előadása a közös hadügyérségnek a hadsereg 1871. évi előirányzatának indoklását illetőleg. — A hadi tengerészet, 1871. évre szóló költségvetésének indokolása. —■ Emlékirat a politikai események által ez évben okozott rendkívüli kiadások, továbbá a közös hadügyminiszterium javára egyszeri költség fejében engedélyzendő rendkívüli szükség iránt. — Előadás,melylyel a közös hadügyérség a hadseregnek fedezésére ajánlott rendkívüli szükségletét 60,407, 833 frtnyi egész összegben indokolja. — Előterjesztés, melylyel az állandóan felemelendő lovassági békelétszámnak szükséglete bemutattatik s indokoltatik. — Emlékirat a cattarói kerületben 1869-ben kitört zavarokról. Felvilágosítások a közös pénzügyminiszterium 1871. előirányzatához. — Válasz azon kivonatokra, melyeket a magy. országgyűlés bizottsága az 1870. évi közösügyi költségvetés alkotmányos tárgyalásakor hozott határozataiban a közös pénzügyministerium irányában nyilvánított. — Előterjesztése a közös főszámszék 1871. évi előirányzatára vonatkozó felvilágosításoknak. — Előterjesztése a közöspénz- Ügyministeriumnak, a melyben az 1868. évi zárszámadás teljessége érdekében a közös nyugdijak 1868. évi szükségletének fedezésére póthitel kéretik. A közös pénzügyministerium előterjesztése , melyben kéretik , hogy a kir. p.Ugyminiszterium 1870. évi költségvetésében az átruházási jog utólagosan engedtessék meg az épületek fentartása tételénél felmerült nagyobb szükséglet fedezhetése végett.— A közösp.ügym. előterjesztése, melylyel a magyar osztr. monarchia közös államháztartásának 1868. évi zárszámadása alkotmányostárgyalás végett bemutattatik. Az osztr. magyar monarchia összes királyságai s tartományai közös államháztartásának zárszámadása 1868-ra. Az osztr. magyar monarchia összes királyságai és tartományai közös államkiadásainak s állambevételeinek kezelési számadása 1868-ra. A közös ministerium előterjesztése,melylyel a bizotts. tudomására hozatik azon szabályzat, melyet ő felsége jóváhagyott a tisztviselők és szolgák s azok özvegyei s árvái nyugdíj és ellátása illetményének ideigl. rendezéséről, kik a közös külügy és pénzügyministerium, továbbá a közös főszámszék és ezen közegek alá rendelt hatóságok s hivataloknál alkalmazvák. — Végre "a közös külügyministerium levelezéseinek 4-ik füzetét. Ezután azt jelenti Lónyay, hogy ő felsége a magyar közösügyi bizottság tagjait szombaton kegyeskedik elfogadni. — Az elfogadás óráját majd az elnök fogja tudatni a tagokkal. Szögyényi L. indítványára az elnök megbizatik, hogy a bizottság megalakulását adja tudtára ő felségének és a Lajthán túli bizottságnak. Az ülést ismét választások fejezték be. Háznagygy. : egyhangúlag gr. Szapáry Antal választatott. A naplóbíráló bizottságba megválasztattak: gr. Apponyi Sándor, gr. Csáky László