A Hon, 1871. február (9. évfolyam, 26-48. szám)

1871-02-21 / 42. szám

yugdíja is. A különbség az 57000 és 24000 frt közt körülbelül 30000 frt tesz. Ajánlja ezen in­­dítványt a ház figyelmébe. (Helyeslés.) Hensclman Imre annál is inkább pártolja .z indítványt, mert maga is indítványozta volt­ával, hogy az egyetemi tanárok fizetése 3000 ftra emeltessék. A költségvetésben „az egye­­mi tanárok fizetésének ideig”, felemelésére és vtizedi pótlékokra 24000 frt“ van előirányoz­va, ezáltal emeltetik ugyan a fizetés, de nem adni, melyik tanár­ figyelmezteti tehát az ál­amtitkárt, hogy ez jövőben határozottan ki­­eendő. Hoffman Pál tekintve, hogy a canoejog, mint a fenálló különböző egyházak szervezeté­nek és igazgatásának s­zabályzata jelenik meg,­­ hogy az egyetemen egyedül a kath. egyházjog adatik elő, mig a protestáns egyházjog tisztán saak az illető tanár tetszésére hagyatott, ezen aditványt adja be: „ A vallás- és közoktatási ministerium 1871. évi költségvetésében a pesti királyi egyetem szá­mára tett előirányzat első rovatának megszava­zásával kapcsolatban határozza el a ház, hogy a vallás- és közoktatási minister felhivatik, mi­­szerint azon feleslegből, mely a pesti kir. egye­tem jogi karának számára előirányzott és meg­szavazandó 14 tanár fizetési összegből, mind­eddig igénybe nem vett maradék rendelkezésre 411, azon karnak egy protestáns egyházjogi tan­széket haladéktalanul állítson fel, illetőleg an­nak betöltését még a jelen év folyamában eszkö­­zölje.“ (Helyeslés.) Schwartz Gyula Hoffman indítványát ma­jáévá teszi, s csak azt kívánja, hogy az egyetemi törvény megalkotásánál e tekintetben intézkedés té tessék. Hodossy indítványára megjegyzi, hogy a 2500 ftot a pesti életviszonyokhoz csekélynek tartja, s inkább szeretné az egyetemi tanárok fzetésének minimumát 3000 forintban megálla­­pítni. Továbbá felhívja a közokt. minister figyelmét a szigorlati és vizsgálati díjak megszüntetésére, mert a 90— 100 forintot meghaladó szigorlati díjakat, a pesti élet drágaságával szemben súlyosnak tartja a fiatalság azon részére nézve, mely leginkább szerepel ily pályán, t. i. az egészen vagyontalanra, vagy a csak kevés vagyonnal bírókra nézve. Péchy Tamás Hoffmann és Hodossy indítvá­nyainak elfogadását csak akkor tartaná correct­­nek, ha azok a pénzügyi bizottsághoz utasíttat­­ván, véleményadással a ház elé kerülnének és csak így fogadtatnának el, mert csak így rövi­den elfogadni az egyes indítványokat nálunk, hol annyi a javítni való, veszedelmes pr­ecedens­­nek tartaná. Zsedényi Ede is azt látja helyesnek, hogy a p. v. bizottsághoz utasíttassanak az indítvá­nyok. Táncsics Mihály az egyetemi tanárok fizeté­sét 3000 ftra kívánja emelni,de ezt nem kívánja kiterjeszteni a theológiai tanárokra, mert ezek nőtlen emberek lévén, fizetésfelemelés nélkül megélhetnek könnyen. Hoffman indítványára megjegy­zi, hogy ha eddig voltak a papságnak külön jogai, oda kell törekedni, hogy beéljék magukat a polgári életbe, azonban azzal nem se­gítünk, hogy jus canonicumot, egyházjogot állít­sunk fel a protestánsok számára is, hanem in­kább az a természetes következése, hogy a pap­ság azon előjogait, külön jogait szüntessük meg, minden felekezetre nézve. Mert minden ember­nek, akár papi, akár más ruhában járjon, meg­vannak a maga polgári jogai és ennél többet­­ neki adni nem kíván. Tisza Kálmán: T. ház! Legelőször is a fe­letti sajnálkozásomat kell kifejeznem, hogy a pénzügyminiszerhez vagy valamely megbízottjá­hoz nincs szerencsém, mert felfogásom szerint a pénzügyminiszernek volna első­sorban köteles­sége felszólalni azon eljárás ellen, mely az ál­lamkincstárnak utoljára is végleges összezava­rására fog vezetni. (Úgy van.) Ezen eljárás pedig az, midőn itt minduntalan szaporíttatni kívántatnak a kiadások csak úgy hirtelenében, anélkül, hogy a dolgot mélyebben megfontolnák. (Helyeslés.) Én részemről kívánni fognám és talán ez al­kalommal is, ha úgy látom, hogy szükség mutat­kozik reá, indítványozni fogom, hogy állapít­sunk meg határozatot, mely­en prazi fennáll Angliában is, és ezen határozat az, hogy a­mely indítvány a háznak megállapított eljárási mód­jával ellenkezőleg adatik be, erre az elnök egy­szerűen kimondja, hogy figyelembe nem vehető. (Ohó ! szélső bal felől.) Bármint méltóztatnak haragudni és beszédembe bele­kiáltani, nekem jobban meg kell fontolnom az adózók érdekét, mint a t. képv. uraknak, mert én megszavaztam a költségvetést és igy nem mondhatom, hogy nem vagyok felelős; azok, kik meg nem szavaz­zák, könnyen szavazhatják meg a költségek szaporítását. (Élénk helyeslés.) Különben a­mi magát a dolgot illeti, köteles­ségemnek tartom megmagyarázni, hogy mit ér­tek alatta. Minden rendezett képr­­háznak megvannak a maga eljárási szabályzatai. Ily eljárási szabály­zat már nálunk is az, bár legközelebb is mél­­tóztatott ellene véteni, hogy minden pénzszapo­­rítási kérdés a pénzügyi bizottsághoz utasíttas­­sék. Ha tehát valaki azt hiszi, hogy egy vagy más költséget kell szaporítani, annyi tisztelettel viseltethetik a ház által m­egállapított­ eljárás iránt, hogy a kellő alakban kívánja ezt eszközöltetni, a­ki pedig nem teszi, azon semmi méltatlanság nem történik, hanem az eljárási szabályzat sze­rint tett indítványa figyelembe nem vétetik. Ez azonban a jövendő rendezés dolga. A­mi most magát az indítványt illeti, én is hozzá­járulok ahhoz, mit Péchi Tamás tisztelt barátom indítványozott, hogy eddigi szokásaink megtartásával, a pénzügyi bizottsághoz utasít­­tassék. A­mi Hoffmann képviselő úr javaslatát illeti, én azt tartom, hogy azzal most kár lenne újabb és újabb intézményt teremteni akkor, midőn az egyetem rendezése küszöbön van. Különben, nézetem szerint akár a fizetés kérdése, akár az egész kérdés teljesen csak a rendezés kérdésé­hez tartozik. (Helyeslés.) Nagyon óhajtom, hogy a tanároknak a legjobb fizetés adassék, de még­is egyszerűen kénytelen vagyok megjegyezni azt, hogy ha oly nagy különbség volna a tanári erők minősége között, miként egy képviselő mondot­ta, Bécsben és Pesten — mit én állítani nem akarok, mert én a pesti egyetem tanárai között igen jeles egyéneket ismerek — nem hiszem, hogy egy egyszerű fizetésfelemelés fogna a ba­jon segíteni, mert az nem fogja részünkre elő­állítani azon helyzetet, melyben vannak Bécs­ben, hogy körülbelül 50 milliónyi népesség mű­veit és tudós férfiai között választhatnak. Itt mél­­tóztassanak az egyik okot keresni. A másik, mit megjegyezni kívánok, az, hogy én rám legalább semmi sem hat oly leverőleg és oly elszomorítólag, mint az, hogy nincs már ma Magyarországon pálya, melynek fizetésével meg voltak az emberek elégedve eddig, míg Magyar­­ország alkotmányos ország nem volt, melynek fizetéseivel most meg volnának elégedve; és nincs ma oly ember, ki az alkotmányos Magyarország vagyonán osztozkodni nem akarna. (Helyeslé­sek.) Szomorú jelenség ez melyet én constatálni kívántam. Egyébiránt az indítványt a pénzügyi bizottsághoz kívánom utasíttatni. (Helyeslés.) Irányi Dániel Tisza Kálmánnal szemben azon ellenvéleménynek ad kifejezést,­hogy az el­nöknek ne adassék oly jog, mely szerint önmaga határozza el, mi tárgyalható itt és mi nem; egyébiránt szóló is azt kívánja, hogy az indítvá­nyok a p. v. bizottsághoz utasítassanak. Tisza Kálmán tiltakozik az ellen, mintha azt mondta volna, hogy az elnöktől függ meg­határozni, megegyezik-e valamely indítvány a házszabályokkal vagy sem, hanem azt mondta, hogy lehetne és kellene oly szabályt hozni,mely szerint, ha valamely indítvány a szabályokkal meg nem egyezőleg adatnék be, az ne is tár­gy­altathassák. Hogy az elnök útján kellene ki­mondatni, az természetes, mert a ház határoza­tait az elnök mondja ki. (Helyeslés.) Hodossy Imre azt tartja, hogy módosítványa a legkorrektebbekkel is összehasonlítva, legalább külső formára nézve nem üt el azoktól, s így nem olyan, hogy tárgyalni se lehetne. Tisza Kálmán kijelenti, hogy Hodossy indít­ványára csak azt mondta, hogy a p. U. bizottság­hoz utasíttassék. Tanárky Gedeon Hodossy indítványát a p. u. bizottsághoz, Hoffmannét pedig az egyetemi törvény megvizsgálására kiküldött bizottsághoz kívánja utasíttatni. Azonkívül Hodossynak a tandíjakra tett megjegyzésére a kezénél levő kimutatás szerint felhozza, hogy a tandijakból egy tanár a jogi karnál kapott 6761 frtot; egy másik 1749 frtot; egy másik 4843 frtot; ismét egy másik 5279 frtot; egy másik 3659 frtot; és egy másik 4966 frtot; és végre egy 5385 frtot és így azt bizonyára nem mondhatja senki, hogy egyetemi tanárainkat valahogy elcsenevészni en­gedjük, és oly módon díjazzuk, hogy egyálta­lában nem élhetnek meg, tehát az ilyen vád nem illeti meg a kormányt jelen pénzügyi viszo­nyainkban. (Helyeslés.) Az indítványok felolvastatván, Schwartz Gy-é és Hodossy­ é a p. n., Hoffmann­ é pedig az egye­temi bizottsághoz utasíttatnak. Megszavaztatott az egyetemi tanárok és hiva­talnokok fizetésére 10763. (a hittani karnál­) a jogi karnál 22050 ft, az orvosinál 33870 frt, a bölcsészetinél 39545 ft; a rendszeresítendő és ezek mellé kinevezendő tanársegéd költségére előirányzott 8000 ft a p. v. bizottság véleménye nyomán nem fogadtatott el; továbbá megsza­vaztatott a könyvtárra 3705 ft, irodai és gazdá­­szati személyzetre 4000 ft; tanárok és hivatalno­kok pótlékaira 25615 ft, főösszeg: 139548 ft; tanárok és hivatalnokok szálláspénzeire 4084 ft; szolgák fizetései 17372 ft, lakbéreire 1680 ft, elvemények megváltása 800 ft, helyet­tesítések :1400 frt, napi dijnokok illetményei 3689 ft; Összesen 176573 ft, a főösszeg tesz 189099 ftot; templomi szükségletekre 1200 ft, ösztöndíjakra 14970 ft. Luksics Bódog egy hibát kíván kiigazíttatni, t. i. nem 4, hanem 8­ 200 ftos ösztöndíjas ve­endő fel e tételnél a bölcsészeti tanfolyamra. Kautz Gyula kijelenti, hogy tavaly is csak négy 200 ftos ösztöndíjas volt, az idé­n ennyit állapított meg a p. n. bizottság. Rövid vita után elfogadtatik a p. u. bizottság által megállapított összeg. Megszavaztatott továbbá házbérre 15065 ft; jutalmazsok és segélyzésekre 4535; elméleti és gyakorlati oktatás szükségleteire 18000 ft; épü­­letek fen­tartására 15000 ft, útiköltségek, és napi díjakra 1500 ft, házi szükségletekre 17246 ft, ve­gyes kiadásokra 300 ft.------a pesti egye­tem összes szükséglete 352059 forint. Gymnasiumi tanár képezdék. Megszavaztatott személyes illetményekre 9000 ft, ösztöndíjakra 5200 ft, hátbérre 3000 ft, hiv. és irodai költségekre 3000 ft; tanodai szaklapok segélyzésére 800 ft. József-műegyetem. Török Sándor tekintettel hazánk fejletlen ipar, gazdasági és kereskedelmi viszonyaira, a Pesten felállítandó iparműegyetemet akként óhaj­taná alkotva látni, hogy az úgy , mint a külföl­dön, különösen pedig párisi, zürichi, karlsruhei és egyéb európai hasonló tanintézetekben meg­van, mind a 3, úgymint technikait, felsőbb gaz­­dászatit és kereskedelmi szakmát is magában fog­lalja és így a Korizmics László által minapában hangsúlyozott felsőbb gazdasági érdekeknek, va­lamint másrészt a kereskedelmi budget tárgya­lása alkalmával Szathmáry Károly által meg­pendített kereskedelmi akadémia igényeinek is megfelelő legyen. Várady Gábor hivatkozva a szóló által Eöt­­vöshez múlt május hóban intézett interpellatio­­jára és a volt minist­ernek azon feleletére, hogy a műegyetem áthelyezése 6 hóba és 100—150 ezer frtba fogna kerülni, kérdi az államtitkár­tól : mit szándékozik a ministerium az ideiglenes áttételre nézve tenni? Megmarad-e a ministerium tavalyi nyilatkozata mellett, avagy nem tartja czélszerűnek az ideiglenes áttételt a végleges szervezésig azon igen csekélyes figyelmet alig érdemlő okért, mert úgymond 100—150 ezer frtba kerülne az áttétel. És itt is kijelenti, hogy a másikat, hogy t. i. fél évi időt venne igénybe az áttétel, nem tart­ja helyesnek és elfogadhatónak, mert az a szün­idő alatt könnyen megtörténhetnék és nem fogna fél esztendőt, de talán két hónapot sem igénybe venni; ugyanazért e pontra nézve is kérdi az államtitkártól,hogy akarja-e, és őszintén akarja-e a kormány, a­mit tavaly kétségbe vont, de most még a kormány nyilatkozatát nem hallja, nem akarja kétségbe vonni, a műegyetem késedelem nélküli áttételét, miután főleg ez áttétel a taní­tásra semmi hátrányt nem von maga után. Ha meg­marad a kormány a tavalyi nyilatkozata mellett, hogy t. i. nem kíván ideiglenesen intéz­kedni addig, míg a törvényhozás végleg intézke­­dik, előre kijelenti, hogy e nyilatkozattal nem lehet megelégedve. Szentpály Jenő következő hat­ javaslatot ad be: Tekintve azt, hogy [az elhunyt vallás és köz­oktatási miniszer úr által betterj­esztett, s a budai József műegyetem újjászervezésére vonatkozó törvényjavaslat életbeléptetése, s az abban ter­vezett új épület felállítása évek lefolyása előtt alig várható, már­pedig ettő­l a műegyetem kellő szervezésének egyéb alkatrészeit, illetőleg ezek­nek foganatosítását felfüggeszteni, sem a ma­gyar technikai szakerők kiképzése szempontjá­ból czélszerű nem lenne, pedig hazánkban az anyagi jólét egyik alapfeltételére, az ipar fejlő­désére mindaddig számort nem tarthatunk, míg a szükséges technikai tan és szakerők felett bőven nem rendelkezünk. Tekintve továbbá azt,­­hogy mily káros és megalázó az országra nézve szellemi erők és ké­pesség tekintetében sokáig a külföldtől függeni, ugyanazért utasíttatik a cultus és közoktatási minister . Hogy A budai József műegyetemnek az ötvenes évek­ben létesített, s máig is fentartott a­bsolutistikus szervezetét , mely a tanári testület egyes ta­g­­jainak jótékony működését megzsi­bbasztja,mely mellett azon tudományosan képzett, önálló gon­­dolkozásu férfiakból álló testület valódi közaka­rata, melyre az országgyűlésnek,mint a kormány­nak az újjá­szervezés küszöbén oly nagy szük­sége, nem nyilvánulhat a megszüntetése, s a külföld s a lajthántúli tartományok példájára a tudományos egyeteméhez hasonló igazgatást adjon és azt valamint a végleges organisatio, mindazon intéz­­kedéseit életbeléptesse, melyek nincsenek a műegyetem új épületének felállítá­sával mulhatlanul egybekapcsolva. Miután a képviselőház a múlt 1870 febr.28-án hozott határozata által a műegyetemnek már az 1870-71-ik iskolai évben oly karba helyezését rendelte, hogy a magyar ifjak itthon képeztes­­sék magukat, de ez mindaddig elérhető nem lé­vén, mig az inté­zet a budai várban van, s a mű­egyetemet már a jövő 1870/J iskolai év kezdeté­ig más alkalma­s helyiségbe Pestre helyezze. Hogy a reáltanodák s a műegyetem ügyei kellő sikértelem­mel s gyorsan elintéztethessenek s a külföldi technicai tanügy kellő figyelemmel kisértessék a közoktatási ministerium kebelében egy technicai osztály alakíttassák. A műegyetemi tanárok fizetését még az 1871. évben legalább az egyetemi tanárok részére or­­szággyű­ési megha­talmazás által­ biztositott na­gyobb jövedelem miérvéig azaz 2500 ftig és 400 ft szállásbérig felemelje, s erre vonatkozólag póthitelt terjeszszen a ház elé. Ivánka Imre Szentpály indítványát, mint­­ annak kiegészítő részét, mit szóló tavaly indít­ványozott, elfogadja, de a 4-ik pontra nézve kí­vánja, hogy a p. tt. bizottsághoz utasíttassék. Azon vállalatok, a­melyeknek a technicusokra múlhatatlanul szükségük van, naponta érzik azt, hogy nincsen elegendő egyén, és így kénytele­nek a helyeket idegenekkel betölteni, kiket az­tán nem fognak el­távolí­thatni, és ezen helyek el lévén foglalva, a magyar ifjúság és a magyar mérnöki kar károsításával lesznek betöltve. Az olyan eljárás, mely c­sak darabonként adogatja azt, a­mire rögtön sz­ü­kség van helytelen. Min­denki, aki e tárgygyal komolyan foglalkozott, el fogja ismerni azt, hogy sokkal czélszerűbb, ha a műegyetem Pesten és pedig az egyetemhez minél közelebb fog elhelyeztetni, hogy azután a tanulók, mint minden tanintézetben, hol a tan- szabadság divik, szokás, azon tanárt hallgathas­sák, a kihez legtöbb bizodalmuk van, s kit leg­inkább képesek megérteni. (Helyes). Zsedényi Ede indítványozza, hogy a hat. javaslat adassék ki a p. ti. bizottsághoz, mely aztán ki fogja szemelni, mi tartozik a tanügyi bizottsághoz és azt oda át fogja tenni. (He­lyeslés.) Rövid vita után, melyben Tanárky, Győrffy, Ghiczy K. és Ivánka­­ vettek részt, Ghiczy K.­­ felszólalására a hat. javaslat a p. t­. bizottsághoz utasittatott. Megszavaztatott a tanárok és hivatalnokok fiz­­­zetésére 614000 ft, lakbéreikre 10600 ft — a kisebb rovatokat mellőzve, felemlítjük, hogy a­­ József műegyetemre megszavaztatott összesen 124888 ft; a reál tanodai tanárképezdére­­ 11.000 ft, országos raj­ztanító képezde és ezzel kapcsolatos minta rajztanodára 14020 ft.­­ Középtanodák. Megszavaztatott a n. szebeni államgymnasi- k­umra 20883 ft. Schwarts Gyula reménye, hogy nem­­­sokára törvény fogja szabályozni s középtano-­­­dákat s azt kívánja, hogy a tanárok fize-­­­téseinek minimuma törvény útján szabályozva le­gyen , megfeleljen a kor igényeinek. ] Irányi Dániel kérdi az államtitkártól, hogy minő hatása volt a testi büntetés eltörlésének a­­ közép­iskolákban? E kérdést azért teszi, hogy a felelet hatással legyen a felekezeti iskolák­­ igazgatóira, a­hol (mint szóló értesült, a pesti­­ ref. gymnasiumban) most is használtatik ezen nevelési eszköz. Továbbá történt e valami a tornászat iránt a­­ középiskolákban. Tanárky Gedeon örömmel constatálja, hogy­­ a testi büntetések eltörlése a legjobb eredményt­­ vonta maga után. A kihágások nem hogy sza­­­­porodtak volna, sőt az erkölcsiség emelkedett, s e büntetési eszköz csak a felekezeti iskolákban­­ használatos. A tornászat a középiskolákban és praeparandiákban behozatott.­­ Megszavaztatott a kaposvári államgymnasium­ra 12,510 ft, a losonczi reálgymn.-ra 5140 ft, a f­­iumeire 14.200 ft, a budai főreáltanodára 26200­­ ft, a kassaira 17,725 ft, a lőcseire 10,060 ft, a körmöczire 11,940 ft, a temesvárira 13,451 ft, s a pécsire 13,060 ft, a szegedire 13,660 ft, a n.- i kállai alreáltanodára 5230 ft, a kecskemétire 1­5230 ft. Évközben felállítandó középtanodákra 1 10.000 ft. A n. szebeni jogakadémiára 17,750 e ft, a kolozsvárira 15,445 ft, a kolozsvári orvos- z sebészi tanitézetre 31,765 ft, a budai férfitanító-­­ képezdére 22,310 ft.­­ Várady Gábor néhány tankönyvből, melyek­­ a közös iskolákban használatosak, részleteket­­ olvas fel, melyek a történelem, földleírás megha-­­­misítását az ország integritásának negatívját foglalják magukban. Ezek felsorolása után így­­ folytatja és végzi beszédét: Nem akarom a t. házat tovább untatni, bár én e azon tankönyveknek egy nagy halmazát mutat-­­ hatnám be, melyek a kormány közvetlen felü­­r­gyelete alatt álló felekezet nélküli iskolákban taníttatnak törvény és alkotmányellenes dol­­r­gokat.­­ A­mi az igen­­, államtitkár úr azon észrevéte­­­­lét illeti, hogy a felekezeti iskolákra e tekintetben a nem terjed ki a kormány suprema inspectioja, a engedje meg az államtitkár úr, hogy én ezt ta­­­­gadjam.­­ Előttünk van a közoktatásra vonatkozó tör­vény, mely megszabja azon körvonalat, melyben­­ a kormány felügyeleti joga mozog. Elő vannak­­ számlálva azon tantárgyak, melyeket a kormány követelhet, hogy az illető felekezeti iskolákban is taníttassanak. Ott van a többek között a tör­ténelem és a földleírás, nem említem a többit. Én kérdem a t. államtitkár urat, ha joga van a kormánynak megbírálni és megvizsgálni, hogy­­ valamely felekezeti iskolában, általában a tör­­­­ténelem és földleírás taníttatik-e, váljon nem ter­­jed-e a kormánynak joga annyira,hogy megnézze­­ abban a történelemben és földleírásban mi van, hogy nincs-e a földleírás úgy szerkesztve, hogy , tartalma Magyarország területi épségével ellen-­­­kezik, hogy nincs-e a történelemben olyan, a­mi Magyarország történetének meghamisítását tar­­■­talmazza magában. Pedig a mostani és a múlt­­ alkalommal fölmutatott tankönyvekből világo­san kitűnik, miszerint ezekkel meg van támadva Magyarország államisága és területi épsége, és meg van hamisítva Magyarország történelme. De tovább megyek. A kormánynak ily tan­könyvek irányában még más után is lehetett és kellett volna jogát gyakorolni. Ott van a sajtó-­­ törvény. Hiszen te­hát, midőn valaki a 48-diki törvényeknek fentartása mellett talán erősebb kifejezéssel szót emel, midőn valaki Magyaror­­­­szág államisága és függetlensége mellett emel szót, és oly kifejezéseket használ, melyek talán a közvádló fogalma szerint, sajtótörvényekbe ütközőknek tartatnak, azonnal perbe vonallt az illető, hisz nem egy példa volt rá. (Igaz.) Kér­dem, miért nem él a kormány ezen jogával szemben oly tankönyvekkel, a­melyek épen az ellenkező irányban és szellemben működnek ? a­melyekben tényleg meg van támadva Magyar­­ország államisága szemben oly tankönyvekkel, melyekben Magyarország történelme meghami­­síttatik. Tehát kettős joga volt a kormánynak ily tankönyvekkel szemben.­­ Az egyik jog, mely a sajtótörvény által van adva, a másik, melyet a közoktatási törvény ad. Ugyanazért is­mételve felkérem a közoktatási miniszer urat, terjessze ki a kormány erre is figyelmét s uta­sítsa a tanfelügyelőket, hogy a­helyett, hogy működésükről czifra és üres kimutatásokat ter­jesztenek elő,vegyék maguknak azon fáradságot, hogy ezen veszélyes és törvény által tiltott ta­nokat tartalmazó törvényellenes, az alkotmány felforgatására irányzott tankönyveket vizsgál­­j­­ák meg és tiltsák le. (Helyeslés balról.) Tanárky Gedeon ismétli, hogy a kormány által készített tankönyvekben olyasmi nem fog­laltatik. Ha hibás tanokat terjesztenek, meg kell c­áfolni (ellenmondás balról) és a rosz könyvek helyett jókat készítni. Tisza Kálmán elhiszi, hogy a kormány által készített tankönyvek nem ilyenek, mert ha azok is hasonlók lennének, akkor nem volna egyéb hátra, mint a kormányt hazaárulásért vád alá helyezni. — Itt nem megczáfolásról van szó, ha­nem a történelemnek, az ország integritásának meghamisítása és negatiójáról, mely nem czá­­folatot, hanem büntetést érdemel. A tan­felügye­lőket oda kéri utasítni, hogy a­helyett, hogy igen sok helyen a meghasonlás magvát hinte­nék, él s más helyeken a kormány nézetei mellett mint kortesek működnek, teljesítsék inkább az állami érdeket és fennállása iránti kötelességü­ket. (Élénk helyeslés.) Szilády Áron azon közönbösségből, melylyel­­ e kérdést az államtitkár veszi, azt következteti, hogy év múlva épen ily hibás tankönyvek fog­nak forogni közkézen. Nem elégszik meg azzal, hogy a minister utasítsa a tanfelügyelőket az ily tévtanokat terjesztő tankönyvek puhatolásá­ra, hanem kívánja, hogy szervezze meg a kor­mány maga­ns tankönyveket és meggyőződvén ilyenek lételéről, találja fel a legjobb módot e baj orvoslására és vegye azt mihamarább foga­natba. (Helyeslés balról.) Vécsey Tamás sajnosan tapasztalja, hogy a kormány a ministeri rendeletekben is oly kifeje­zéseket használ, melyek az ország államiságát egyenesen megtámadják. Hazánkat mindig úgy említi a kormány, mint Lajthán inneni, Austriát pedig mint Lajthán túli részt. Ez nem felel meg még a kiegyezkedési törvénynek sem. A­mi a tankönyveket illeti, ezekre nézve a legnagyobb lelkiismeretességre hívja fel a kormányt. Megszavaztatik a budai tanítónő képezdére 23010 ft, a p. n. azon hozzáadásával, hogy az iskolai szolgák fizetése 300 ftról 250 ftra szállí­tandó. Bobory Károly fölkéri a kormány képvise­lőjét, váljon van-e szándékában a kormánynak úgy a férfi, mint különösen a nőtanitó képezdére nézve akkér intézkedni, hogy — különösen az utóbbiak számára, minthogy a nő­növendékek a törvény által benlakni köteleztetnek, — oly épü­letek emeltessenek, melyek a czélnak s a tör­vény minden kívánalmának megfelelnek. A ház erre a pénzügyi bizottság javaslatát el­fogadja. Tanárky Gedeon utólagosan azt válaszolja a tett kérdésre, hogy a szükséges telkek már megvásároltattak, és meg is vannak téve az elő­­intézkedések. A tervek s a költségvetések meg vannak már állapítva és az építkezéshez még ez évben hozzáfognak. Megszavaztatik más fenálló tanitóképezdékre 301400 ft. Az 1871. év folyamában még felállítandó 4 férfi s­­női tanitóképezde költségére, Tisza K­­a­czimre vonatkozó módositványával 158813 ft. Tisza Kálmán semmire sem szavaz meg oly szívesen pénzt mint tanítóképezdékre. Hanem itt is azt tartja, ha ugyanannyi pénzzel többet lehet elérni, az mindenesetre előny. A tanítóké­­pezdéknél a köztartás 150—200 főig van fölvéve, ez majdnem két annyi mint amennyibe a feleke­zeti intézeteknél kerül a köztartás. Felhívja tehát e körülményre a miniszer figyelmét. A felállítan­­dó tanítóképezdékre nézve tájékozást kér az ál­lamtitkártól, hogy lássa a ház, miszerint az ország különböző érdekeihez képest történik-e ezek el­helyezése. Ezek előrebocsátása után beszédét ekkép foly­tatja . A­mit pedig némileg indítványkép szeretnék ezen pontnál­ mondani, ez arra vonatkozik, hogy itt 4 fi és 1 női tanító képezde van előirá­nyozva. Én részemről, miután nem nagy reményem van ahhoz, hogy a tanítók fizetését egyhamar tetemesen emelni lehessen, miután másfelől a ta­pasztalás is más államokban bizonyítja, hogy a nők az elemi oktatásra a legnagyobb sikerrel alkalmazhatók (Helyeslés) miután most annyi szó van és sok tekintetben alaposan arról, hogy a nőknek is kell megélhetési módot nyitni (Úgy van! úgy van!) azt is teszem hozzá, hogy nem képzelek a női hivatással inkább meg­egyező megélhetési módot mintha kis gyermekek oktatásával foglalkozik. (Úgy van! úgy van!) mert ez által sem családi köréből, sem természe­téből folyó foglalkozási modorán változtatást nem tesz, annálfogva én részemről, annál is inkább, mert a képezdéknél a női képezdéket is nagy fontosságúnak tartom, és miután most is talán egy kettő kivételével csak férfi tanító in­tézetek vannak, óhajtanám, hogy nagyobb súly helyeztessék a női képezdék felállítására.­­(He­lyeslés.) Az arányt, melyben ez történjék, most részemről nem tudnám meghatározni, mivel nem ismerem a különböző képezdéknek az országban leendő felosztását, de az összeget azon hozzáté­tellel óhajtanám megszavazni, utasítassék a minisztérium, hogy a még ez év folytán felállí­tandó 5 tanító képezde felállításánál a fő súlyt a női tanító képezdére helyezze. (Helyeslés.) Tanárky Gedeon mindezeket, miket a női tanítóképezdéket illetőleg Tisza mondott, méltá­nyolja és magáévá teszi. Készséggel hozzájárni ahhoz, hogy ne tétessék ki határozott számban, hány férfi és hány női tanoda állíttassák fel, hanem hogy a miniszerre bizassék az aránynak megállapítása. (Helyeslés.) Csak egy nehézség áll fen, hogy női tanítóképezdéket szervezni sokkal nehezebb mostani viszonyaink közt, mert igen bajos alkalmas igazgatónő és női tanárokat még most találni. A mi a köztartási költségeket illeti, biztosítja a házat, hogy nincs megszabva, mikép egy képezdész 150—200 frtba kerüljön, mert vannak képezdék, hol egy ifjúnak havi tartása 8—9 fi­tba kerül. Csiky Sándor hasonlókép felvilágosítást kíván, hogy a tervezett tanitóképezdék hol fog­nak felállíttatni ? Tanárky Gedeon erre nem tud határozott feleletet adni. A boldogult miniszer többfelé egyezkedett, de a dolog mostani stádiumáról szóló nem tud. Zsedényi Ede mint a pénzügyi bizottság tagja, erre nézve adhat némi tájékozást. A bol­dogult miniszter azt mondá a bizottságban, hogy körülbelül ki vannak jelölve azon helyek, de bizonyost nem mond, mert ha a törvényhozás kimondja hol állíttassanak fel, akkor ott rop­pant áron kell mindent vásárolni. (Helyeslés.) A ház erre elfogadja Tiszának a női képez­­dékre vonatkozó határozatát. Elnök felkéri a ház tagjait, hogy holnap 10 órára jelenjenek meg, mert fontos törvényjavas­latok fognak beadatni. Az ülésnek nem lesz más tárgya, mint eme­­javaslatok iránt határozni és a jelen tárgy folytatása. Ülés vége 2 órakor. A képviselőház febr. 18-ai üléséből után pótoljuk még a következőket : Stratimirovics György a miniszter­­elnökhöz a következő interpellációt intézi: Tekintve a komoly viszonyokat Törökország­ban, bátorkodom a miniszterelnök úrhoz azon ismételt kérdést intézni, várjon szándékozik-e kel­eti politikánkra vonatkozó, hozzá intézett­ inter­­pellatiómra válaszolni vagy nem ? Zlinszky György a belügyi s közleke­dési miniszterekhez a következő interpellátiót intézi : „Van-e a miniszter uraknak tudomásuk arról , hogy a Körös -­zerettyó folyók mentében a leg­közelebbi vízáradások alkalmával a községek és egyesek által a védgátak erőhatalommal és néhol titkon átvágattak, és ezen vétkes erősza­koskodás és merénylet által nagymérvű terüle­tek, még olyak is, melyeket a nevezett folyók rendezetlen állapotban sem veszélyeztettek, árasztottak el és százezrekig károsíttattak? Ha van a miniszter uraknak tudomásuk, bátor vagyok kérdeni: intézkedtek-e, hogy hasonló merényletek a ti­szai és dunai, különösen a solti járás töltésénél ne ismételtessenek; utasították-e e részben a törvényhatóságokat ? intézkedtek-e, hogy a vétkes erőszakoskodók kipuhatoltassanak és megbüntettessenk ?“ Jövőre az ilyenek meggátlása tekintetéből van-e szándéka az illető miniszternek egy hatá­rozott érvjavaslatot beterjeszteni?“ Különfélék. — Szülésznők részére a nyári félévi előadások a pesti m. kir. egyetemen f. é. mártius hó 1-én t­eendik kezdetüket. — Kossuth azon Íróasztal­á­­r­ó­l tettünk említést tegnap esti lapunkban, a mely Csendes Benő József ügyvéd birtokában van. Hogy Kossuthnak mely időszakbeli Íróasz­tala ez, nem tudjuk, mert hihető, hogy Kossuth hosszas közpályáján nem dolgozott egyetlen íróasztalon. Az az íróasztal és az az iromány­szekrény, melyet mint Magyarországnak első független felelős pénzügyminiszere használt, je­lenleg az állami számvevőszék birtokában van. Mind akettő szép munka, s a maga idejében va­lódi remekmű lehetett, és több rejtett szekrény­nyel bir. Jellemző, hogy egyik­ sem politirozott s mégis egy minister bútorát képezték. Az 50-es években az osztrák pénzügyi közegek vették át, é­s a bureaukratikus szabályok értelmében mint nem politirozott munkák, k. Buchhaltaung vala­melyik alsóbbrendű hivat­alnokához jutott a két bútor, mely azelőtt jó volt egy ministernek is. Et­től a közegtől átvétettek, a m. k. pénzügyminis­­terium kebelében fenállott főkönyvelési osz­tály által, melynek feloszlatása után a m. k. ál­lami számvevőszékhez jutottak. Most egy sze­rény számvizsgáló betüzgeti rajta­­az országos pénzkezelést. — Farsang utolsó napjait éljüks ilyen­kor mindenfelé van vigalom, mulatság; ezeket a napokat csak az nem üli meg, kinek soha sincs farsangja és soha sincs — hamvasó szer­dája. Ilyenkor a főváros minden második, har­madik házánál van est­ély, tánczmulatság. Nem maradnak ebből ki a nőneveldék sem, melyek­ben a szülőknek oly jól esik legeltetni szemüket gyermekeiknek ártatlan vigságán. A sok közül kiemeljük ez alkalommal Frecskay Józsa k. a. nevelőintézet tulajdonosnő és Steuller Augusta gyermek-tánczestélyét. Amaz feldíszí­tett tantermeiben (Kalaputcza 5. szám), emez a zenekedvelők termében rendezte a tánczpró­­bát. Mindkét helyütt, nem is kell mondanunk, a legderültebb kedv uralkodott.­­ Magas­ vendége lesz ismét Pest­nek a nyáron. Dom Pedro, Brazília császára

Next