A Hon, 1871. február (9. évfolyam, 26-48. szám)
1871-02-21 / 42. szám
yugdíja is. A különbség az 57000 és 24000 frt közt körülbelül 30000 frt tesz. Ajánlja ezen indítványt a ház figyelmébe. (Helyeslés.) Hensclman Imre annál is inkább pártolja .z indítványt, mert maga is indítványozta voltával, hogy az egyetemi tanárok fizetése 3000 ftra emeltessék. A költségvetésben „az egyemi tanárok fizetésének ideig”, felemelésére és vtizedi pótlékokra 24000 frt“ van előirányozva, ezáltal emeltetik ugyan a fizetés, de nem adni, melyik tanár figyelmezteti tehát az álamtitkárt, hogy ez jövőben határozottan kieendő. Hoffman Pál tekintve, hogy a canoejog, mint a fenálló különböző egyházak szervezetének és igazgatásának szabályzata jelenik meg, hogy az egyetemen egyedül a kath. egyházjog adatik elő, mig a protestáns egyházjog tisztán saak az illető tanár tetszésére hagyatott, ezen aditványt adja be: „ A vallás- és közoktatási ministerium 1871. évi költségvetésében a pesti királyi egyetem számára tett előirányzat első rovatának megszavazásával kapcsolatban határozza el a ház, hogy a vallás- és közoktatási minister felhivatik, miszerint azon feleslegből, mely a pesti kir. egyetem jogi karának számára előirányzott és megszavazandó 14 tanár fizetési összegből, mindeddig igénybe nem vett maradék rendelkezésre 411, azon karnak egy protestáns egyházjogi tanszéket haladéktalanul állítson fel, illetőleg annak betöltését még a jelen év folyamában eszközölje.“ (Helyeslés.) Schwartz Gyula Hoffman indítványát majáévá teszi, s csak azt kívánja, hogy az egyetemi törvény megalkotásánál e tekintetben intézkedés té tessék. Hodossy indítványára megjegyzi, hogy a 2500 ftot a pesti életviszonyokhoz csekélynek tartja, s inkább szeretné az egyetemi tanárok fzetésének minimumát 3000 forintban megállapítni. Továbbá felhívja a közokt. minister figyelmét a szigorlati és vizsgálati díjak megszüntetésére, mert a 90— 100 forintot meghaladó szigorlati díjakat, a pesti élet drágaságával szemben súlyosnak tartja a fiatalság azon részére nézve, mely leginkább szerepel ily pályán, t. i. az egészen vagyontalanra, vagy a csak kevés vagyonnal bírókra nézve. Péchy Tamás Hoffmann és Hodossy indítványainak elfogadását csak akkor tartaná correctnek, ha azok a pénzügyi bizottsághoz utasíttatván, véleményadással a ház elé kerülnének és csak így fogadtatnának el, mert csak így röviden elfogadni az egyes indítványokat nálunk, hol annyi a javítni való, veszedelmes precedensnek tartaná. Zsedényi Ede is azt látja helyesnek, hogy a p. v. bizottsághoz utasíttassanak az indítványok. Táncsics Mihály az egyetemi tanárok fizetését 3000 ftra kívánja emelni,de ezt nem kívánja kiterjeszteni a theológiai tanárokra, mert ezek nőtlen emberek lévén, fizetésfelemelés nélkül megélhetnek könnyen. Hoffman indítványára megjegyzi, hogy ha eddig voltak a papságnak külön jogai, oda kell törekedni, hogy beéljék magukat a polgári életbe, azonban azzal nem segítünk, hogy jus canonicumot, egyházjogot állítsunk fel a protestánsok számára is, hanem inkább az a természetes következése, hogy a papság azon előjogait, külön jogait szüntessük meg, minden felekezetre nézve. Mert minden embernek, akár papi, akár más ruhában járjon, megvannak a maga polgári jogai és ennél többet neki adni nem kíván. Tisza Kálmán: T. ház! Legelőször is a feletti sajnálkozásomat kell kifejeznem, hogy a pénzügyminiszerhez vagy valamely megbízottjához nincs szerencsém, mert felfogásom szerint a pénzügyminiszernek volna elsősorban kötelessége felszólalni azon eljárás ellen, mely az államkincstárnak utoljára is végleges összezavarására fog vezetni. (Úgy van.) Ezen eljárás pedig az, midőn itt minduntalan szaporíttatni kívántatnak a kiadások csak úgy hirtelenében, anélkül, hogy a dolgot mélyebben megfontolnák. (Helyeslés.) Én részemről kívánni fognám és talán ez alkalommal is, ha úgy látom, hogy szükség mutatkozik reá, indítványozni fogom, hogy állapítsunk meg határozatot, melyen prazi fennáll Angliában is, és ezen határozat az, hogy amely indítvány a háznak megállapított eljárási módjával ellenkezőleg adatik be, erre az elnök egyszerűen kimondja, hogy figyelembe nem vehető. (Ohó ! szélső bal felől.) Bármint méltóztatnak haragudni és beszédembe belekiáltani, nekem jobban meg kell fontolnom az adózók érdekét, mint a t. képv. uraknak, mert én megszavaztam a költségvetést és igy nem mondhatom, hogy nem vagyok felelős; azok, kik meg nem szavazzák, könnyen szavazhatják meg a költségek szaporítását. (Élénk helyeslés.) Különben ami magát a dolgot illeti, kötelességemnek tartom megmagyarázni, hogy mit értek alatta. Minden rendezett képrháznak megvannak a maga eljárási szabályzatai. Ily eljárási szabályzat már nálunk is az, bár legközelebb is méltóztatott ellene véteni, hogy minden pénzszaporítási kérdés a pénzügyi bizottsághoz utasíttassék. Ha tehát valaki azt hiszi, hogy egy vagy más költséget kell szaporítani, annyi tisztelettel viseltethetik a ház által megállapított eljárás iránt, hogy a kellő alakban kívánja ezt eszközöltetni, aki pedig nem teszi, azon semmi méltatlanság nem történik, hanem az eljárási szabályzat szerint tett indítványa figyelembe nem vétetik. Ez azonban a jövendő rendezés dolga. Ami most magát az indítványt illeti, én is hozzájárulok ahhoz, mit Péchi Tamás tisztelt barátom indítványozott, hogy eddigi szokásaink megtartásával, a pénzügyi bizottsághoz utasíttassék. Ami Hoffmann képviselő úr javaslatát illeti, én azt tartom, hogy azzal most kár lenne újabb és újabb intézményt teremteni akkor, midőn az egyetem rendezése küszöbön van. Különben, nézetem szerint akár a fizetés kérdése, akár az egész kérdés teljesen csak a rendezés kérdéséhez tartozik. (Helyeslés.) Nagyon óhajtom, hogy a tanároknak a legjobb fizetés adassék, de mégis egyszerűen kénytelen vagyok megjegyezni azt, hogy ha oly nagy különbség volna a tanári erők minősége között, miként egy képviselő mondotta, Bécsben és Pesten — mit én állítani nem akarok, mert én a pesti egyetem tanárai között igen jeles egyéneket ismerek — nem hiszem, hogy egy egyszerű fizetésfelemelés fogna a bajon segíteni, mert az nem fogja részünkre előállítani azon helyzetet, melyben vannak Bécsben, hogy körülbelül 50 milliónyi népesség műveit és tudós férfiai között választhatnak. Itt méltóztassanak az egyik okot keresni. A másik, mit megjegyezni kívánok, az, hogy én rám legalább semmi sem hat oly leverőleg és oly elszomorítólag, mint az, hogy nincs már ma Magyarországon pálya, melynek fizetésével meg voltak az emberek elégedve eddig, míg Magyarország alkotmányos ország nem volt, melynek fizetéseivel most meg volnának elégedve; és nincs ma oly ember, ki az alkotmányos Magyarország vagyonán osztozkodni nem akarna. (Helyeslések.) Szomorú jelenség ez melyet én constatálni kívántam. Egyébiránt az indítványt a pénzügyi bizottsághoz kívánom utasíttatni. (Helyeslés.) Irányi Dániel Tisza Kálmánnal szemben azon ellenvéleménynek ad kifejezést,hogy az elnöknek ne adassék oly jog, mely szerint önmaga határozza el, mi tárgyalható itt és mi nem; egyébiránt szóló is azt kívánja, hogy az indítványok a p. v. bizottsághoz utasítassanak. Tisza Kálmán tiltakozik az ellen, mintha azt mondta volna, hogy az elnöktől függ meghatározni, megegyezik-e valamely indítvány a házszabályokkal vagy sem, hanem azt mondta, hogy lehetne és kellene oly szabályt hozni,mely szerint, ha valamely indítvány a szabályokkal meg nem egyezőleg adatnék be, az ne is tárgyaltathassák. Hogy az elnök útján kellene kimondatni, az természetes, mert a ház határozatait az elnök mondja ki. (Helyeslés.) Hodossy Imre azt tartja, hogy módosítványa a legkorrektebbekkel is összehasonlítva, legalább külső formára nézve nem üt el azoktól, s így nem olyan, hogy tárgyalni se lehetne. Tisza Kálmán kijelenti, hogy Hodossy indítványára csak azt mondta, hogy a p. U. bizottsághoz utasíttassék. Tanárky Gedeon Hodossy indítványát a p. u. bizottsághoz, Hoffmannét pedig az egyetemi törvény megvizsgálására kiküldött bizottsághoz kívánja utasíttatni. Azonkívül Hodossynak a tandíjakra tett megjegyzésére a kezénél levő kimutatás szerint felhozza, hogy a tandijakból egy tanár a jogi karnál kapott 6761 frtot; egy másik 1749 frtot; egy másik 4843 frtot; ismét egy másik 5279 frtot; egy másik 3659 frtot; és egy másik 4966 frtot; és végre egy 5385 frtot és így azt bizonyára nem mondhatja senki, hogy egyetemi tanárainkat valahogy elcsenevészni engedjük, és oly módon díjazzuk, hogy egyáltalában nem élhetnek meg, tehát az ilyen vád nem illeti meg a kormányt jelen pénzügyi viszonyainkban. (Helyeslés.) Az indítványok felolvastatván, Schwartz Gy-é és Hodossy é a p. n., Hoffmann é pedig az egyetemi bizottsághoz utasíttatnak. Megszavaztatott az egyetemi tanárok és hivatalnokok fizetésére 10763. (a hittani karnál) a jogi karnál 22050 ft, az orvosinál 33870 frt, a bölcsészetinél 39545 ft; a rendszeresítendő és ezek mellé kinevezendő tanársegéd költségére előirányzott 8000 ft a p. v. bizottság véleménye nyomán nem fogadtatott el; továbbá megszavaztatott a könyvtárra 3705 ft, irodai és gazdászati személyzetre 4000 ft; tanárok és hivatalnokok pótlékaira 25615 ft, főösszeg: 139548 ft; tanárok és hivatalnokok szálláspénzeire 4084 ft; szolgák fizetései 17372 ft, lakbéreire 1680 ft, elvemények megváltása 800 ft, helyettesítések :1400 frt, napi dijnokok illetményei 3689 ft; Összesen 176573 ft, a főösszeg tesz 189099 ftot; templomi szükségletekre 1200 ft, ösztöndíjakra 14970 ft. Luksics Bódog egy hibát kíván kiigazíttatni, t. i. nem 4, hanem 8 200 ftos ösztöndíjas veendő fel e tételnél a bölcsészeti tanfolyamra. Kautz Gyula kijelenti, hogy tavaly is csak négy 200 ftos ösztöndíjas volt, az idén ennyit állapított meg a p. n. bizottság. Rövid vita után elfogadtatik a p. u. bizottság által megállapított összeg. Megszavaztatott továbbá házbérre 15065 ft; jutalmazsok és segélyzésekre 4535; elméleti és gyakorlati oktatás szükségleteire 18000 ft; épületek fentartására 15000 ft, útiköltségek, és napi díjakra 1500 ft, házi szükségletekre 17246 ft, vegyes kiadásokra 300 ft.------a pesti egyetem összes szükséglete 352059 forint. Gymnasiumi tanár képezdék. Megszavaztatott személyes illetményekre 9000 ft, ösztöndíjakra 5200 ft, hátbérre 3000 ft, hiv. és irodai költségekre 3000 ft; tanodai szaklapok segélyzésére 800 ft. József-műegyetem. Török Sándor tekintettel hazánk fejletlen ipar, gazdasági és kereskedelmi viszonyaira, a Pesten felállítandó iparműegyetemet akként óhajtaná alkotva látni, hogy az úgy , mint a külföldön, különösen pedig párisi, zürichi, karlsruhei és egyéb európai hasonló tanintézetekben megvan, mind a 3, úgymint technikait, felsőbb gazdászatit és kereskedelmi szakmát is magában foglalja és így a Korizmics László által minapában hangsúlyozott felsőbb gazdasági érdekeknek, valamint másrészt a kereskedelmi budget tárgyalása alkalmával Szathmáry Károly által megpendített kereskedelmi akadémia igényeinek is megfelelő legyen. Várady Gábor hivatkozva a szóló által Eötvöshez múlt május hóban intézett interpellatiojára és a volt ministernek azon feleletére, hogy a műegyetem áthelyezése 6 hóba és 100—150 ezer frtba fogna kerülni, kérdi az államtitkártól : mit szándékozik a ministerium az ideiglenes áttételre nézve tenni? Megmarad-e a ministerium tavalyi nyilatkozata mellett, avagy nem tartja czélszerűnek az ideiglenes áttételt a végleges szervezésig azon igen csekélyes figyelmet alig érdemlő okért, mert úgymond 100—150 ezer frtba kerülne az áttétel. És itt is kijelenti, hogy a másikat, hogy t. i. fél évi időt venne igénybe az áttétel, nem tartja helyesnek és elfogadhatónak, mert az a szünidő alatt könnyen megtörténhetnék és nem fogna fél esztendőt, de talán két hónapot sem igénybe venni; ugyanazért e pontra nézve is kérdi az államtitkártól,hogy akarja-e, és őszintén akarja-e a kormány, amit tavaly kétségbe vont, de most még a kormány nyilatkozatát nem hallja, nem akarja kétségbe vonni, a műegyetem késedelem nélküli áttételét, miután főleg ez áttétel a tanításra semmi hátrányt nem von maga után. Ha megmarad a kormány a tavalyi nyilatkozata mellett, hogy t. i. nem kíván ideiglenesen intézkedni addig, míg a törvényhozás végleg intézkedik, előre kijelenti, hogy e nyilatkozattal nem lehet megelégedve. Szentpály Jenő következő hat javaslatot ad be: Tekintve azt, hogy [az elhunyt vallás és közoktatási miniszer úr által betterjesztett, s a budai József műegyetem újjászervezésére vonatkozó törvényjavaslat életbeléptetése, s az abban tervezett új épület felállítása évek lefolyása előtt alig várható, márpedig ettől a műegyetem kellő szervezésének egyéb alkatrészeit, illetőleg ezeknek foganatosítását felfüggeszteni, sem a magyar technikai szakerők kiképzése szempontjából czélszerű nem lenne, pedig hazánkban az anyagi jólét egyik alapfeltételére, az ipar fejlődésére mindaddig számort nem tarthatunk, míg a szükséges technikai tan és szakerők felett bőven nem rendelkezünk. Tekintve továbbá azt,hogy mily káros és megalázó az országra nézve szellemi erők és képesség tekintetében sokáig a külföldtől függeni, ugyanazért utasíttatik a cultus és közoktatási minister . Hogy A budai József műegyetemnek az ötvenes években létesített, s máig is fentartott absolutistikus szervezetét , mely a tanári testület egyes tagjainak jótékony működését megzsibbasztja,mely mellett azon tudományosan képzett, önálló gondolkozásu férfiakból álló testület valódi közakarata, melyre az országgyűlésnek,mint a kormánynak az újjászervezés küszöbén oly nagy szüksége, nem nyilvánulhat a megszüntetése, s a külföld s a lajthántúli tartományok példájára a tudományos egyeteméhez hasonló igazgatást adjon és azt valamint a végleges organisatio, mindazon intézkedéseit életbeléptesse, melyek nincsenek a műegyetem új épületének felállításával mulhatlanul egybekapcsolva. Miután a képviselőház a múlt 1870 febr.28-án hozott határozata által a műegyetemnek már az 1870-71-ik iskolai évben oly karba helyezését rendelte, hogy a magyar ifjak itthon képeztessék magukat, de ez mindaddig elérhető nem lévén, mig az intézet a budai várban van, s a műegyetemet már a jövő 1870/J iskolai év kezdetéig más alkalmas helyiségbe Pestre helyezze. Hogy a reáltanodák s a műegyetem ügyei kellő sikértelemmel s gyorsan elintéztethessenek s a külföldi technicai tanügy kellő figyelemmel kisértessék a közoktatási ministerium kebelében egy technicai osztály alakíttassák. A műegyetemi tanárok fizetését még az 1871. évben legalább az egyetemi tanárok részére országgyűési meghatalmazás által biztositott nagyobb jövedelem miérvéig azaz 2500 ftig és 400 ft szállásbérig felemelje, s erre vonatkozólag póthitelt terjeszszen a ház elé. Ivánka Imre Szentpály indítványát, mint annak kiegészítő részét, mit szóló tavaly indítványozott, elfogadja, de a 4-ik pontra nézve kívánja, hogy a p. tt. bizottsághoz utasíttassék. Azon vállalatok, amelyeknek a technicusokra múlhatatlanul szükségük van, naponta érzik azt, hogy nincsen elegendő egyén, és így kénytelenek a helyeket idegenekkel betölteni, kiket aztán nem fognak eltávolíthatni, és ezen helyek el lévén foglalva, a magyar ifjúság és a magyar mérnöki kar károsításával lesznek betöltve. Az olyan eljárás, mely csak darabonként adogatja azt, amire rögtön szükség van helytelen. Mindenki, aki e tárgygyal komolyan foglalkozott, el fogja ismerni azt, hogy sokkal czélszerűbb, ha a műegyetem Pesten és pedig az egyetemhez minél közelebb fog elhelyeztetni, hogy azután a tanulók, mint minden tanintézetben, hol a tan- szabadság divik, szokás, azon tanárt hallgathassák, a kihez legtöbb bizodalmuk van, s kit leginkább képesek megérteni. (Helyes). Zsedényi Ede indítványozza, hogy a hat. javaslat adassék ki a p. ti. bizottsághoz, mely aztán ki fogja szemelni, mi tartozik a tanügyi bizottsághoz és azt oda át fogja tenni. (Helyeslés.) Rövid vita után, melyben Tanárky, Győrffy, Ghiczy K. és Ivánka vettek részt, Ghiczy K. felszólalására a hat. javaslat a p. t. bizottsághoz utasittatott. Megszavaztatott a tanárok és hivatalnokok fizzetésére 614000 ft, lakbéreikre 10600 ft — a kisebb rovatokat mellőzve, felemlítjük, hogy a József műegyetemre megszavaztatott összesen 124888 ft; a reál tanodai tanárképezdére 11.000 ft, országos rajztanító képezde és ezzel kapcsolatos minta rajztanodára 14020 ft. Középtanodák. Megszavaztatott a n. szebeni államgymnasi- kumra 20883 ft. Schwarts Gyula reménye, hogy nemsokára törvény fogja szabályozni s középtano-dákat s azt kívánja, hogy a tanárok fize-téseinek minimuma törvény útján szabályozva legyen , megfeleljen a kor igényeinek. ] Irányi Dániel kérdi az államtitkártól, hogy minő hatása volt a testi büntetés eltörlésének a középiskolákban? E kérdést azért teszi, hogy a felelet hatással legyen a felekezeti iskolák igazgatóira, ahol (mint szóló értesült, a pesti ref. gymnasiumban) most is használtatik ezen nevelési eszköz. Továbbá történt e valami a tornászat iránt a középiskolákban. Tanárky Gedeon örömmel constatálja, hogy a testi büntetések eltörlése a legjobb eredményt vonta maga után. A kihágások nem hogy szaporodtak volna, sőt az erkölcsiség emelkedett, s e büntetési eszköz csak a felekezeti iskolákban használatos. A tornászat a középiskolákban és praeparandiákban behozatott. Megszavaztatott a kaposvári államgymnasiumra 12,510 ft, a losonczi reálgymn.-ra 5140 ft, a fiumeire 14.200 ft, a budai főreáltanodára 26200 ft, a kassaira 17,725 ft, a lőcseire 10,060 ft, a körmöczire 11,940 ft, a temesvárira 13,451 ft, s a pécsire 13,060 ft, a szegedire 13,660 ft, a n.- i kállai alreáltanodára 5230 ft, a kecskemétire 15230 ft. Évközben felállítandó középtanodákra 1 10.000 ft. A n. szebeni jogakadémiára 17,750 e ft, a kolozsvárira 15,445 ft, a kolozsvári orvos- z sebészi tanitézetre 31,765 ft, a budai férfitanító- képezdére 22,310 ft. Várady Gábor néhány tankönyvből, melyek a közös iskolákban használatosak, részleteket olvas fel, melyek a történelem, földleírás megha-misítását az ország integritásának negatívját foglalják magukban. Ezek felsorolása után így folytatja és végzi beszédét: Nem akarom a t. házat tovább untatni, bár én e azon tankönyveknek egy nagy halmazát mutat- hatnám be, melyek a kormány közvetlen felürgyelete alatt álló felekezet nélküli iskolákban taníttatnak törvény és alkotmányellenes dolrgokat. Ami az igen, államtitkár úr azon észrevételét illeti, hogy a felekezeti iskolákra e tekintetben a nem terjed ki a kormány suprema inspectioja, a engedje meg az államtitkár úr, hogy én ezt tagadjam. Előttünk van a közoktatásra vonatkozó törvény, mely megszabja azon körvonalat, melyben a kormány felügyeleti joga mozog. Elő vannak számlálva azon tantárgyak, melyeket a kormány követelhet, hogy az illető felekezeti iskolákban is taníttassanak. Ott van a többek között a történelem és a földleírás, nem említem a többit. Én kérdem a t. államtitkár urat, ha joga van a kormánynak megbírálni és megvizsgálni, hogy valamely felekezeti iskolában, általában a történelem és földleírás taníttatik-e, váljon nem terjed-e a kormánynak joga annyira,hogy megnézze abban a történelemben és földleírásban mi van, hogy nincs-e a földleírás úgy szerkesztve, hogy , tartalma Magyarország területi épségével ellen-kezik, hogy nincs-e a történelemben olyan, ami Magyarország történetének meghamisítását tar■talmazza magában. Pedig a mostani és a múlt alkalommal fölmutatott tankönyvekből világosan kitűnik, miszerint ezekkel meg van támadva Magyarország államisága és területi épsége, és meg van hamisítva Magyarország történelme. De tovább megyek. A kormánynak ily tankönyvek irányában még más után is lehetett és kellett volna jogát gyakorolni. Ott van a sajtó- törvény. Hiszen tehát, midőn valaki a 48-diki törvényeknek fentartása mellett talán erősebb kifejezéssel szót emel, midőn valaki Magyarország államisága és függetlensége mellett emel szót, és oly kifejezéseket használ, melyek talán a közvádló fogalma szerint, sajtótörvényekbe ütközőknek tartatnak, azonnal perbe vonallt az illető, hisz nem egy példa volt rá. (Igaz.) Kérdem, miért nem él a kormány ezen jogával szemben oly tankönyvekkel, amelyek épen az ellenkező irányban és szellemben működnek ? amelyekben tényleg meg van támadva Magyarország államisága szemben oly tankönyvekkel, melyekben Magyarország történelme meghamisíttatik. Tehát kettős joga volt a kormánynak ily tankönyvekkel szemben. Az egyik jog, mely a sajtótörvény által van adva, a másik, melyet a közoktatási törvény ad. Ugyanazért ismételve felkérem a közoktatási miniszer urat, terjessze ki a kormány erre is figyelmét s utasítsa a tanfelügyelőket, hogy ahelyett, hogy működésükről czifra és üres kimutatásokat terjesztenek elő,vegyék maguknak azon fáradságot, hogy ezen veszélyes és törvény által tiltott tanokat tartalmazó törvényellenes, az alkotmány felforgatására irányzott tankönyveket vizsgálják meg és tiltsák le. (Helyeslés balról.) Tanárky Gedeon ismétli, hogy a kormány által készített tankönyvekben olyasmi nem foglaltatik. Ha hibás tanokat terjesztenek, meg kell cáfolni (ellenmondás balról) és a rosz könyvek helyett jókat készítni. Tisza Kálmán elhiszi, hogy a kormány által készített tankönyvek nem ilyenek, mert ha azok is hasonlók lennének, akkor nem volna egyéb hátra, mint a kormányt hazaárulásért vád alá helyezni. — Itt nem megczáfolásról van szó, hanem a történelemnek, az ország integritásának meghamisítása és negatiójáról, mely nem czáfolatot, hanem büntetést érdemel. A tanfelügyelőket oda kéri utasítni, hogy ahelyett, hogy igen sok helyen a meghasonlás magvát hintenék, él s más helyeken a kormány nézetei mellett mint kortesek működnek, teljesítsék inkább az állami érdeket és fennállása iránti kötelességüket. (Élénk helyeslés.) Szilády Áron azon közönbösségből, melylyel e kérdést az államtitkár veszi, azt következteti, hogy év múlva épen ily hibás tankönyvek fognak forogni közkézen. Nem elégszik meg azzal, hogy a minister utasítsa a tanfelügyelőket az ily tévtanokat terjesztő tankönyvek puhatolására, hanem kívánja, hogy szervezze meg a kormány magans tankönyveket és meggyőződvén ilyenek lételéről, találja fel a legjobb módot e baj orvoslására és vegye azt mihamarább foganatba. (Helyeslés balról.) Vécsey Tamás sajnosan tapasztalja, hogy a kormány a ministeri rendeletekben is oly kifejezéseket használ, melyek az ország államiságát egyenesen megtámadják. Hazánkat mindig úgy említi a kormány, mint Lajthán inneni, Austriát pedig mint Lajthán túli részt. Ez nem felel meg még a kiegyezkedési törvénynek sem. Ami a tankönyveket illeti, ezekre nézve a legnagyobb lelkiismeretességre hívja fel a kormányt. Megszavaztatik a budai tanítónő képezdére 23010 ft, a p. n. azon hozzáadásával, hogy az iskolai szolgák fizetése 300 ftról 250 ftra szállítandó. Bobory Károly fölkéri a kormány képviselőjét, váljon van-e szándékában a kormánynak úgy a férfi, mint különösen a nőtanitó képezdére nézve akkér intézkedni, hogy — különösen az utóbbiak számára, minthogy a nőnövendékek a törvény által benlakni köteleztetnek, — oly épületek emeltessenek, melyek a czélnak s a törvény minden kívánalmának megfelelnek. A ház erre a pénzügyi bizottság javaslatát elfogadja. Tanárky Gedeon utólagosan azt válaszolja a tett kérdésre, hogy a szükséges telkek már megvásároltattak, és meg is vannak téve az előintézkedések. A tervek s a költségvetések meg vannak már állapítva és az építkezéshez még ez évben hozzáfognak. Megszavaztatik más fenálló tanitóképezdékre 301400 ft. Az 1871. év folyamában még felállítandó 4 férfi snői tanitóképezde költségére, Tisza Kaczimre vonatkozó módositványával 158813 ft. Tisza Kálmán semmire sem szavaz meg oly szívesen pénzt mint tanítóképezdékre. Hanem itt is azt tartja, ha ugyanannyi pénzzel többet lehet elérni, az mindenesetre előny. A tanítóképezdéknél a köztartás 150—200 főig van fölvéve, ez majdnem két annyi mint amennyibe a felekezeti intézeteknél kerül a köztartás. Felhívja tehát e körülményre a miniszer figyelmét. A felállítandó tanítóképezdékre nézve tájékozást kér az államtitkártól, hogy lássa a ház, miszerint az ország különböző érdekeihez képest történik-e ezek elhelyezése. Ezek előrebocsátása után beszédét ekkép folytatja . Amit pedig némileg indítványkép szeretnék ezen pontnál mondani, ez arra vonatkozik, hogy itt 4 fi és 1 női tanító képezde van előirányozva. Én részemről, miután nem nagy reményem van ahhoz, hogy a tanítók fizetését egyhamar tetemesen emelni lehessen, miután másfelől a tapasztalás is más államokban bizonyítja, hogy a nők az elemi oktatásra a legnagyobb sikerrel alkalmazhatók (Helyeslés) miután most annyi szó van és sok tekintetben alaposan arról, hogy a nőknek is kell megélhetési módot nyitni (Úgy van! úgy van!) azt is teszem hozzá, hogy nem képzelek a női hivatással inkább megegyező megélhetési módot mintha kis gyermekek oktatásával foglalkozik. (Úgy van! úgy van!) mert ez által sem családi köréből, sem természetéből folyó foglalkozási modorán változtatást nem tesz, annálfogva én részemről, annál is inkább, mert a képezdéknél a női képezdéket is nagy fontosságúnak tartom, és miután most is talán egy kettő kivételével csak férfi tanító intézetek vannak, óhajtanám, hogy nagyobb súly helyeztessék a női képezdék felállítására.(Helyeslés.) Az arányt, melyben ez történjék, most részemről nem tudnám meghatározni, mivel nem ismerem a különböző képezdéknek az országban leendő felosztását, de az összeget azon hozzátétellel óhajtanám megszavazni, utasítassék a minisztérium, hogy a még ez év folytán felállítandó 5 tanító képezde felállításánál a fő súlyt a női tanító képezdére helyezze. (Helyeslés.) Tanárky Gedeon mindezeket, miket a női tanítóképezdéket illetőleg Tisza mondott, méltányolja és magáévá teszi. Készséggel hozzájárni ahhoz, hogy ne tétessék ki határozott számban, hány férfi és hány női tanoda állíttassák fel, hanem hogy a miniszerre bizassék az aránynak megállapítása. (Helyeslés.) Csak egy nehézség áll fen, hogy női tanítóképezdéket szervezni sokkal nehezebb mostani viszonyaink közt, mert igen bajos alkalmas igazgatónő és női tanárokat még most találni. A mi a köztartási költségeket illeti, biztosítja a házat, hogy nincs megszabva, mikép egy képezdész 150—200 frtba kerüljön, mert vannak képezdék, hol egy ifjúnak havi tartása 8—9 fitba kerül. Csiky Sándor hasonlókép felvilágosítást kíván, hogy a tervezett tanitóképezdék hol fognak felállíttatni ? Tanárky Gedeon erre nem tud határozott feleletet adni. A boldogult miniszer többfelé egyezkedett, de a dolog mostani stádiumáról szóló nem tud. Zsedényi Ede mint a pénzügyi bizottság tagja, erre nézve adhat némi tájékozást. A boldogult miniszter azt mondá a bizottságban, hogy körülbelül ki vannak jelölve azon helyek, de bizonyost nem mond, mert ha a törvényhozás kimondja hol állíttassanak fel, akkor ott roppant áron kell mindent vásárolni. (Helyeslés.) A ház erre elfogadja Tiszának a női képezdékre vonatkozó határozatát. Elnök felkéri a ház tagjait, hogy holnap 10 órára jelenjenek meg, mert fontos törvényjavaslatok fognak beadatni. Az ülésnek nem lesz más tárgya, mint emejavaslatok iránt határozni és a jelen tárgy folytatása. Ülés vége 2 órakor. A képviselőház febr. 18-ai üléséből után pótoljuk még a következőket : Stratimirovics György a miniszterelnökhöz a következő interpellációt intézi: Tekintve a komoly viszonyokat Törökországban, bátorkodom a miniszterelnök úrhoz azon ismételt kérdést intézni, várjon szándékozik-e keleti politikánkra vonatkozó, hozzá intézett interpellatiómra válaszolni vagy nem ? Zlinszky György a belügyi s közlekedési miniszterekhez a következő interpellátiót intézi : „Van-e a miniszter uraknak tudomásuk arról , hogy a Körös -zerettyó folyók mentében a legközelebbi vízáradások alkalmával a községek és egyesek által a védgátak erőhatalommal és néhol titkon átvágattak, és ezen vétkes erőszakoskodás és merénylet által nagymérvű területek, még olyak is, melyeket a nevezett folyók rendezetlen állapotban sem veszélyeztettek, árasztottak el és százezrekig károsíttattak? Ha van a miniszter uraknak tudomásuk, bátor vagyok kérdeni: intézkedtek-e, hogy hasonló merényletek a tiszai és dunai, különösen a solti járás töltésénél ne ismételtessenek; utasították-e e részben a törvényhatóságokat ? intézkedtek-e, hogy a vétkes erőszakoskodók kipuhatoltassanak és megbüntettessenk ?“ Jövőre az ilyenek meggátlása tekintetéből van-e szándéka az illető miniszternek egy határozott érvjavaslatot beterjeszteni?“ Különfélék. — Szülésznők részére a nyári félévi előadások a pesti m. kir. egyetemen f. é. mártius hó 1-én teendik kezdetüket. — Kossuth azon Íróasztaláról tettünk említést tegnap esti lapunkban, a mely Csendes Benő József ügyvéd birtokában van. Hogy Kossuthnak mely időszakbeli Íróasztala ez, nem tudjuk, mert hihető, hogy Kossuth hosszas közpályáján nem dolgozott egyetlen íróasztalon. Az az íróasztal és az az irományszekrény, melyet mint Magyarországnak első független felelős pénzügyminiszere használt, jelenleg az állami számvevőszék birtokában van. Mind akettő szép munka, s a maga idejében valódi remekmű lehetett, és több rejtett szekrénynyel bir. Jellemző, hogy egyik sem politirozott s mégis egy minister bútorát képezték. Az 50-es években az osztrák pénzügyi közegek vették át, és a bureaukratikus szabályok értelmében mint nem politirozott munkák, k. Buchhaltaung valamelyik alsóbbrendű hivatalnokához jutott a két bútor, mely azelőtt jó volt egy ministernek is. Ettől a közegtől átvétettek, a m. k. pénzügyministerium kebelében fenállott főkönyvelési osztály által, melynek feloszlatása után a m. k. állami számvevőszékhez jutottak. Most egy szerény számvizsgáló betüzgeti rajtaaz országos pénzkezelést. — Farsang utolsó napjait éljüks ilyenkor mindenfelé van vigalom, mulatság; ezeket a napokat csak az nem üli meg, kinek soha sincs farsangja és soha sincs — hamvasó szerdája. Ilyenkor a főváros minden második, harmadik házánál van estély, tánczmulatság. Nem maradnak ebből ki a nőneveldék sem, melyekben a szülőknek oly jól esik legeltetni szemüket gyermekeiknek ártatlan vigságán. A sok közül kiemeljük ez alkalommal Frecskay Józsa k. a. nevelőintézet tulajdonosnő és Steuller Augusta gyermek-tánczestélyét. Amaz feldíszített tantermeiben (Kalaputcza 5. szám), emez a zenekedvelők termében rendezte a tánczpróbát. Mindkét helyütt, nem is kell mondanunk, a legderültebb kedv uralkodott. Magas vendége lesz ismét Pestnek a nyáron. Dom Pedro, Brazília császára