A Hon, 1871. április (9. évfolyam, 76-100. szám)

1871-04-06 / 80. szám

hog­y minden vdvar és személyének veszélyez­tetése kikerülése végett el fogja hagyni az or­szágot, mit ő meg is tett, azon ígérettel, hogy nem fog beavatkozni a franczia ügyekbe. Már most kérdem,­­ önkényes eljárás volt-e ez? Nem d­ülöletes valami-e, e vádat oly emberektől hallani, kik mig kormányon voltak, egyebet ne­tette­k jogsértések és önkény tetteinél, miről majd ítél a történelem ! (Tetszés.) Mi soha sem fogjuk kormányon gyakorolni azt, mit ellenzék korunkban kárhoztattunk. Csak így lehet méltó­sága egy ministernek, s csak igy a politika nem nevetséges komédia. — Thiers még­­ a 11 a g­­n a­c urak esetét is felhozza, s ép oly fényesen igazolja a kormány ebbeli eljárását is. A nem­zetgyűlés hosszantartó helyesléssel fogadta ezen előadást. A német birodalmi gyűlésből. Az április 3-ai ülést elnök azzal nyitá meg, hogy közlé, miszerint a császár a felirati kül­döttséget fogadta 2-ikán 1 órakor és ez al­kalommal a következő beszédet tartott: „A fel­irat felolvasását szívélyes köszönettel hallottam, örvendek azon érzelmeknek, melyeknek benne a birodalmi gyűlés kifejezést adott: azt bizonyítja ez, hogy trónbeszédem szavait helyesen fogta fel. Köszönettel tartozunk ugyanis­­ kell a német csapatok hősiességének, melyeket vezetnem ne­kem adva volt, s összehasonlíthatlan tetteinek, de mindenekelőtt az isteni gondviselésnek kell kö­szönnünk, melynek ujjait minden lépten igen igen világosan fel lehetett ismernünk, törekedni akarunk mindig akként cselekedni, hogy vé­delmeit továbbra sem nélkülözzük. A birodalmi gyűlés megemlékezett Franczia­­ország vereségéről, mely most is, miután velünk békét kötött, convulsiók által gyötörtetik. Eb­ben mutatkozik a 80 év óta folytonos forradal­mak következménye, mely mindent,­ a dynasz­­tiát is gyökerében,­ kitépett, s melynek utjain czélhoz jutni nem lehet. Legyen ez nekünk is intés, melyre különben a birodalmi gyűlésnél nyilatkozó érzelmek mellett nincs szükség. A német birodalom számára visszavett országok­ban a német népiesség nincs ugyan megsemmi­sítve, de valóban igen el van törölve. Azért nem szabad túlsebes változást várnunk, hanem türel­met és elnézést kell gyakorolnunk. Nem is lenne óhajtandó, ha nemzetek, kik eddigi hazájuktól elváltak, ezt közönyösen tennék. Nyájassággal ismét felköltjük a német érzüle­tet a kérdéses országokban , ennek örvendetes nyomai már most is mutatkoznak. Működjenek tehát a német nép képviselői tovább is hű köte­­lességteljesítésben, hogy az új birodalom megfe­leljen a várakozásoknak, melyeket a világ irán­ta táplál. Nekem előre­haladt koromnál fogva csak az lesz adatva,hogy az alapításban részt ve­gyek, de bízom, hogy utódom hasonló értelem­ben, hasonló bensőséggel és szívélyességgel foly­tatni fogja ez építést. Kérem önöket közöljék szavaimat a birodalmi gyűléssel.* Erre a ház folytatta a birodalmi alkotmány tárgyalását. Kettele­r, a híres mainzi püspök, természe­tesen azon kezdte beszédét, hogy kívánta, misze­rint oly törvényeket hozzanak, melyek a püspökö­ket ne kényszerítsék Isten törvényei ellen lázadni. Kövessék e tekintetben a császár példáját, ki tiszteletet tanúsított az Isten iránt és a német se­reg istenfélő serget mutatott fel a franczia elle­nében. Fogadják el javaslatunkat: zárjanak ki a politikai térről minden vallási vitatkozást. A vallásszabadsággal a társulási szabadság is jár. Ezeket akarjuk ez állam törvényei között. A birodalmi gyűlés nem competens dogmatikus vi­tákban. Greil (bajor ultramontan) hasonlóan a con­­fessiók tiszteletben tartása mellett emel Szót. Neki nem tetszik az ilyen kifejezés : „Az itt folytatott harcz a gerovanismus és a germán szellem harcza a „rónai urajom el­en”. Pedig ezt gyakran mondják itt. Ő is a vallási társulatok szabadsá­gát kívánja. D­r. Löwe örül, hogy ez urak a vallás te­rén a szabadságot hirdetik, csakhogy azt nagyon szűkre szok­ták. Az oskolába behozták a confes­­sionális vitákat. De az ő szabadert­őségü­kben nem igen lehet bízni, mert támogattak egy oly kor­­mányt Poroszországban, mely nekik előnyös volt, de a protestánsok ellen háborút indítottak. Miért nem fordultak a frankfurti alapjogokhoz, és miért a porosz alkotmányhoz ? Mert azok az egyéni szabadságot biztosítják. Hát a házassági törvényeket miért nem említik fel ? Ki mondja meg, hogy miféle Isten törvényeire hivatkozik Keiteler? Oly szorosan meg vannak ezek hatá­rozva? Ha békésen akarunk egymás mellett élni, a törvényeket hátgondolat nélkül kell csinálnunk. Jelenleg tisztelnünk kell szabadságunkat és csak akkor élvezzük forradalom nélkül az újabb események gyümölcseit. Amit önök kívánnak, az nem teljes, nem biztosítja a békét, egyik pártnak a másik feletti uralmára vezet. Meg akarunk szabadulni a cenzurától. Mi akarunk az alkot­mány tovább­fejtésén dolgozni, de elébb legyen jogalap lábaink alatt. Windthorst. Ellenesnek válaszolva, fel­kiált : Önök maguk számára akarnak hatalmat és szabadságot, de másoknak szolgaságot. .(El­lök rendre inti.) Nézete szerint az állam a fenálló jog védője és nem minden jog teremtője. Ehhez kell ragasz­kodni és az állam mindenhatósága ellen küz­deni kell. Blanckenburg a clericalisok ellen for-­­­dul, késznek nyilatkozik velök menni mig a ke­resztyén-germán alapon maradnak, de ha r­ó­­ln­a­i elemeket hoznak be, az ellen lesz. Marquardt Barth:a clericalisok, ha­­ sajtószabadságot kivánnak, a csalhatatlan pápá­­tól jönnek összeütközésbe. Szeretné ,ha az állam és egyház feletti vitát nem hoznák a biro­,­dalmi gyűlésbe, hanem az egyes államokra bíznák. ‘ Rebel: Igazat ad Frei­ischkének, hogy az * 1848-iki emberek gyerekesen cselekedtek, mi­kor teljes szabadságot, egyesületi jogot stb. s proklamáltak és élükre a porosz királyt mint császárt álliták. Mert a fejedelmek és népek ér­dekei teljesen ellentétesek. Felesleges alapjo­gok felett vitatkozni, ha szükség esetén nem nyúl­nak erőhatalomhoz. E jogokkal nem bírondunk addig, míg Németország nem mondja azt, hogy : ha nem adtok, elvesszük. Az önök vitájával nem érjük el az alapjogokat, de elérjük mielőtt a XIX ik századnak vége lenne. M i q­u e­­ azt feleli neki, hogy az ő fejében csak caesarismus vagy communismus van.Egyéb-­­ iránt a clercalisok is árulásnak kiálták a har­­czot, mely Németországot egygyé tette. De re­méli, hogy a német katholikusok és protestánsok idővel csak kibékülnek. Ide iktatjuk egyszersmind azon törvényja­vaslatot, melyet április 1-én terjesztettek a szö­vetségtanács elé ElsaBB és Lotharingia bekeblezéséről. A javaslat következőleg hangzik: „Mi Vilmos isten kegyelméből német császár, Poroszország királya, ezennel a német birodalom nevében a szövetségtanács és birodalmi gyűlés beleegyezé­sének kinyerése után rendeljük a következőket: 1. §. A Francziaország által az 1871. február 26-ai praelim­inarbéke első pontjában átengedett területek: Elsass és Lothringia határaiknak az e pontban való meghatározott utólagos megálla­­pitása mellett a német birodalommal örökre egyesittetnek. 2. §. A német birodalmi alkot­mány Elsass és Lothringiában 1874 január 1-én lép érvénybe. A császárnak a szövetségtanács megegyezésé­vel kibocsátott rendeletei útján az alkotmány egyes fejezetei előbb is hatályba léphetnek. 3.§. Elsass és Lotharingiára nézve azon ügyekben is, melyek a szövetség államaiban nem a birodal­mi törvényhozáshoz tartoznak, a törvényhozás joga a birodalmat illeti s a birodalmi alkotmány életbeléptetéséig a császár által a szövetségta­­nácscsal egyetértésben gyakoroltatik. Az állam­­hatalom minden más jogát a császár gyako­rolja. H ii I­e n t é l é­k. — Uj épületek.A zugligeti telek-részvény­társaság folyamodott Budaváros hatóságához, hogy a zugligetben és tájékán több uj épületet emeltethessen. A város belátva, hogy a lakás­­szükség mindinkább érezhetőbb lesz e vidéken, egész készséggel adott helyet a részvénytársulat újabb kérelmének. S igy már e nyáron több ké­nyelmes lakás fog épülni a zöldet kedvelő kö­zönség rendelkezésére. — Buzgó városi atyák. A két testvér­főváros coordinálásának kérdése mindenesetre oly fontos tárgy, melynek szükségét mindenki érezi annyival inkább, mert addig, míg e kérdés megoldva nem lesz, egyöntetű helyhatósági in­tézkedéseket a két hatóságtól hasztalan várunk.­­ Hogy városatyáink mennyire érzik e fontos­ságot, kitűnik többi közt onnan is, hogy a teg­nap e tárgyban tartandó enquet-bizottsági ülésen mindössze egyetlen egy tag jelent meg, ki várt egy darabig, aztán haragjában önmagát felosz­latva, szintén hazament. — A terézvárosi gyermekkertet május elsején nyitja meg a Fröbel-nőegylet. A király-utcza 15. sz. házában lesz, hol alkalmas kerti helyiség van. Ez intézet vezetőnőjéül e na­pokban Komáromy Alajos nemzeti színházi tag nejét, Bayer Lujza asszonyt nagy szótöbbséggel választék meg, miután a gyermekkerti tantár­gyakból igen jeles vizsgát tett. — Egy magyar méhész találmá­nyáról meleg szavakkal emlékszik meg a „So­mogy“. E szerencsés kezű méhész — írja e lap, Horváth Antal, ki a tavasztól fogva az uj falusi s több méhesben nyert alkalmazást. Horváth Antal készít saját alkotású képeket, melyeknek hasz­nuk az, hogy belőlük a méheket soha sem szük­séges leölni raézszedéskor, s mézet tetszés sze­rint minden időben lehet szedni dobolás vagy füstölés nélkül, rajokat akkor lehet készíteni, mikor tetszik a méhésznek és pedig a méztár gyarapodásának hátránya nélkül. A közelebb tartandó gazdasági nagygyűlésen szándéka e méhészünknek egy ily saját alkotása képüt be­mutatni, s röviden a sikert biztosító kezelést is elmondani, hogy lássák méhészeink, mikép nem „dobolni“ charlataneriát játszani akar, hanem a gazdászat terén nagy hasznot hajtani kevés ki­adással. öreg, tapasztalt gazdák, gazdatisztek, méhészek egész odaadással s dicsérőleg beszél­nek Horváthról 8 találmánya sikeréről: — Egy makacs öngyilkos. Po­zsonyban közelebb egy szabólegény, ki egy nap meg akarván magát lőni, roszul süté el piszto­lyát s csak megsebesítve vitetett kórházba, más­nap annyi rongyot tömött szájába, hogy raegfult. — Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. A „Nagyvárad“ a követ­kező kedélyes históriát beszéli, melyből szépen lehet „ad majora“ következtetni. Történt vala pedig nemes és szabadalmas Nagyvárad városa kebelében azon esemény, melynek szerinte meg­­ürült vala a gubásezék kebelében a „kallósgazda“ tekintélyes hivatala. Önök nem tudják bizonyára ki és mi egy kallósgazda ? A kallósgazda a felü­gyelője a kallónak, s mint ilyen joggal bír a ma­ga számára annyi gubát kallóztatni,amennyi csak tetszik neki, de sőt még a­­más mesterek által kallózott egyes gubák után 4 krnyi jövedelme is van. Ezen ernyők után nem csoda, ha sokan vál­lalkoztak a kallógazdaságra,midőn Mezey Mihály polgártársunk, mint a helybeli gubásezék ezéh­­biztosa (ki nem csak szájjal hanem tettel is pol­gára városunknak, s nagy elfoglaltsága daczára erre is ráér) ezéhgyülést hirdetett, melyen a kal­lósgazda megválasztatnék. A gyűlés előtti estén kissé illuminálva beállít Mezey úrhoz egy gubás atyafi, kinek oldalát nagyon fúrhatta a „tisztes­ség“ utáni vágy. „Tetszik tudni, kérem a lássan, mondá, hogy engem óhajt a ezek a kallósgazda­ságra.“ — „Biz én nem tudom !“ lesz rá a fele­let. Pedig ez úgy van, viszonzá az atyafi, kihúz­va zsebéből egy iratot, s elkezdi unszolni Mezey urat az olvasásra. Ez vonakodik ; erre az ambi­­cziózus gubás csintalanul kacsint és kihúz egy banknótát valamelyik zsebéből. A banknóta nem nagy értékű volt, lévén az csak egy forintos, de a tiszta szándék egyenlő a téttel,s igy ezer forintot is megérhetett volna. — Ezt a tiszta szándékú egy forintost szépen kiterítve kezébe igyekszik nyomni Mezey urnak a gubás mondván: Tetszik tudni, egyik kéz a másikat mossa , meg aztán a városházánál sem csinálnak az emberek ingyen semmit. Midőn pedig a megvesztegetni akart kis­sé gyöngédtelenül felelt volna e bámulatos gubás logikája ,— az atyafi fejcsóválva távozott mor­mogván , pedig a városházánál sem csinálnak ingyen semmit! — A fővárosi közmunkák taná­csa tegnapi ülésében­ még a következő fontosabb ügyeket tárgyalta. A közlekedési minisztérium leirata, melyben tudatja, hogy Pest városát a bou­levard vonal hosszán való kisajátítások ügyében már utasította, tudomásul vétetik. A bécsi kato­nai földrajzi intézetnél Buda városa tervéből 100 darab megrendeltetett. A budavárosi háromszö­gellési és színvonalazási munkák felülvizsgálásá­val Kruspér műegyetemi tanár bízatott meg. Luby József építész engedélye visszaküldetik, a város azon rendeletének jóváhagyásával, hogy Luby urnák országúti házának homlokzatával belebb kell vonulnia. A belügyminiszternek Buda városához intézett leirata, melyben felhivja a várost, hogy az ördög árkát mielőbb boltoz­­tassa be, tudomásul vétetik. Kochnak az építke­zés a két szerecsen s a Petőfi utcza sarkán meg­engedtetik. A Petőfi utcza 6 öl széles lesz. A ma­gyarut­czában egy 2 emeletes ház építése megen­gedtetik, jólehet ezen utcza nincs 4 és széles. Dr.Nendtwichnek az építkezés a székesfehérvári kapunál megengedtetik. A budai kereskedelmi banknak megadatik az építési engedély a budai takarék­pénztár mellett építendő házára. A sip és Wesselényi utcza sarkán az építkezés meg­engedtetik, de azon kikötéssel, hogy e ház leg­­fölebb 48 láb magas lehet. Tekintve, hogy az uj vámházhoz majd a zöldfa utczán át lesz a leg­nagyobb közlekedés, elhatároztatott, hogy a zöldfa­ utcza mindenütt 6 ölre megszélesbit­­tessék. — A legszebb virág az európai con­­tinensen jelenleg valószínűleg az lesz, mely a londoni kertészeti társaság tulajdonában van. A pompás üvegház közepén óriási rhododendron áll, minőnek virágpompáját Európa alig látta eddig. A növény, vagyis inkább a fa — mert 20 láb magas — koronája számtalan vérpiros virágcsomaggal diszlik, melyhez foghatót nem lehet képzelni. E pompás látvány élénken emlé­keztet arra, a­mint dr. Wallach a Himalaya lejtőit írja le. Szerinte ott egész mezők mind oly pom­pás virágokkal vannak borítva, melyek közül Londonban már egy is elég arra, hogy Európá­­­­nak ily pompás színképhez nem szokott gyerme­keit ezrenkint csöditse maga köré. Egyleti és közintézeti hírek. — A pesti Népkör választmánya ma csütörtökön esti 7 órakor ülést tart. — Horn E­d­e h. elnök. — Az orsz. magyar gazdasági egyesület igazgató választmányi rendes havi ülését f. é. ápril hó 18-án délutáni 4 órakor fogja megtartani a köztelken. Hivatalos közlemények. Hrabár Pál ügyvéd a kőszegi vegyes bírósághoz pótbiróvá neveztetett ki. Adonyi Károly, a pesti kir. első birósági váltótör­vényszék írnoka, a honvédelmi m. kir. minisztérium­hoz I fő osztályú irodatisztté neveztetett ki. Bács Bodroghmegyében kebelezett Uj-Verbász köz­ség kérvénye alapján megengedtetett, hogy ott éven­­kint márczius hó 28., junius hó 2. és September hó 12-én, vagy az ezen napokat követő hétfőn őrs­­vásárok tartathassanak. A nagy komlóban Bakonyi magyar daltár­­sulata és Bunkó Feri népzenéje. A „Hon“ távsürgönyei. Berlin, apr. 5. Moltke nyilatkozata szerint a német csapatoknak Berlinbe bevonulása aug. közepe előtt nem várható. A fellebbezési túszék a Gueterbock-féle perben beadott semmiségi pa­naszokat elvetette. A „Prov. Cor.“ kikér az or­szággyűlés kath. pártja ellen, és azt mondja, hogy okos politikusnak távol kell magát tartani a vallásfelekezeti harczoktól. München, apr. 5. Az itteni egyetem 42 ta­nára egy iratot intézett Döllingerhez, melyben helyeslésüket és elismerésüket fejezik ki a csal­hatatlansági dogmával szemben követett maga­tartása iránt, — felhiván Döllingert, hogy legyen kitartó az igazságért folyó harczban. Páris, apr. 5. A párisi érsek az állambizton­sága elleni bűnnel vádoltatván, elzáratott. Versailles, apr. 5. A lázadó nemzetőrök el­veszték bátorságukat. Cluseret véve át a felke­lők feletti főparancsnokságot. Madrid, apr. 5. A senatus elnökévé : Santa Cruz, alelnökévé: Cordova, Figuerola, Madrazi és Silvera választottak. Az „Epoca“ úgy hiszi, a cortesnek 140 ellenzéki tagja leend. Progres­­sista szellemű miniszerváltozást várnak. A „TI­ BÉCSI TŐZSDE. April 5. 596 -599 ~ 220 50 »81 50 191 50 191 75 8187 _ 3198 — 1195 _ 195 50 1*5 _ 166 — 257 -257 6t — —_— 9*50 93 -173 50 174 — 353 -354 -—- — — — 807 *5 »07 »•*— — — — --_ _ 160 50 161 -166 75 167 *5 415 —415 60 165 — 165 5' 1 180 — 180 50 1 176 50 176 -— — “ »49 — »49 *1­1­2 9 -209 5° 158 £5 158 50 158 -158 51 85 --85 2 112 — 113 ~ 1869. kib. 5% n. o. é Felelős szerkesztő : JÓKAI MÓR. A személyszállító hajók megérkezése Pestre, Bécsből naponta este. Esztergomból és Váczról , naponta délelő­tt. Nagy-Maros-Bogdány­ba Szent-Endréről : naponta d.­e Dömsöd-Ráczkeve Soroksárról : naponta á. e. Ujsző­nyró­l: naponta délután. Mohácsról : naponta d. u. 41­. órakor. Belgrád és Zimonyból : hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek és vasárnap délután. Orsováról és Oláhországból: vasárnap délután. Az egyesült magy. gőzhajótársaság. Pest-Mohács : naponta reg. 6 órakor. Mohács-Pest : naponta d. u. 4 */. órakor. Pest-Esztergom : naponta d. u. 3 órakor. Esztergom-Pest: naponta 43/* órakor reggel. Váltók (3 herz). P*m áru államadósságok (100 k­ts.) 58 71 Egység, papír k. máj.—nov. 6% . 68 60 , „ k. filbr.—aug. 6% . 58 45 68 51 „ ezüst k. jan.—jul. 5% * 68 45­ 68 50 „ n k. apr.—oct. 5% . Oszt. ért. visszafizetendő (*/,) 5% . 63 25 68 3.— —­­839-iki egész sorsjegy.................... 179 50 230 50 „ „ egyötöd . .................... *79 50 *80 50 854-ki Sz­­srtos , 4% . . . 89 25 89 75 1860-ki 500 . , 5% . . . 95 20 95 40 1860-ki 100 . , 5°/p . . . 107 TO108 -1864-ki 100 . . ..................... 123 70 124 -Államjószág záloglevél 120 frt. . . 122 50 123 -Földterjermentesítési kötvény-84 -Horvát-tótországi ............................... 83 50 Erdélyországi.................................... 74 25 74 76. temesi bánáti................................... 76 25 76 5­. Ugyanaz 1867. bisors........................... 711 75 76 2 Magyarországi................................... 79 80 80 20 ,­ 1866-diki .... 77 75 78 *6 Egyéb kölcsönök. Dunaszabályozási.............................. 95 30 95 .6.. M. vasúti kölcsön 120 o. o. ft. az. 5% 107 -107 2 Magyar jutalomkölcsön.................... 91 --91 25 török jut. 400 ft. 180 befit . . . 57 75 56 fr Részvények. Angol-osztr.-bank 200 frtos ez. 45% *69 50 270 -Angol-magyarbank 200 frt. ez. 40% --— Osztr. földhitelintéz. 200 frt. ez. 40% 252 -*55 -Sereak. és iparhitalintézet 160 frtos *74 -274 20 Ált­m. hitelint. 200 frt. 40% befiz. 9* 75 93 26 triesti kér. bank 500 frt.....................— — Pesti kér. bank 500 frt........................— — Oszt. diacontobank 300 frt. 40% bef.— _— Alsó-ausztr. leszámitolóbank 506 fr 65 -857­­Franco-osztr. bank 200 ft. e. 80% bef 114*5 114 75 „ magy. bank 200 ft. e. 30% bef. 68 --68 50 Ipv és ker. gener&lb. 200 ft. 30°/p bef. Keresk.bankBécsben 200 ft. 61/% „ Osztr. jelzálogbank 200 ft. 25% „ Osztr. nemzeti bank..................... Osztr. egyesületi b. 200 ft. 40% „ Árt. forgalmi bank 200 ft. 60% „ Pécsi bankegyesület 200 ft. 40% „ Alt. fiumei (n.-várad-eszéki) 200 ft. e. Cseh nyugati vasút 200 ft.................. Cseh északi vasút 150 ft.................... Osztr. Dunagőzh. társaság 500 ft. pp. Erzsébet vasút 200 ft. pp...................... „ linz-lendweisi vasút 200 ft. e. „ „ „ 200 e. é. 164 Ferdinand északi vasut 1000 ft. pp. Ferencz-József vasút 200 ft. e. . Pécs-barcsi vasút 200 ft. e. ... Galicz. Károly-Lajos vasút 200 ft. •• Grácz-köflachi vasút 200 ft. . . . Kassa-oderbergi vasút 200 ft. . . Lemberg-czemov.-jasagi v. 200 ft. e. tbiesti Lloyd 500 ft. pp...................... .Magyar Lloyd Pesten 200 ft. . . . Osztr északnyugati vasút 200 ft. e. Pozsony-nagyszombati vasút I. kib v „ „ IL kib. Rudolf v*sp.t 200 ft. ........................... Erdélyi vasút 200 ft. ......................... Államvasut 200 ft. ............................. Sz. fehérvár-györ-gráczi..................... Déli vasút 200 ft........................ Déli ész. ném. összek. v. 200 ft. p. Suez társaság 500 frank .... Tiszai vasút 200 ft.......................... Bécsi tramvay.................................... M. galicziai........................................ Magy. észak-keleti vasút 200 ft. e. Magyar keleti vasút 200 ft. .. . . Salgótarjáni készén 100 ft ... Seemritas v. bizt. 300 ft . . . . Első osztr. magy. czukorgyár 200 ft. Záloglevelek (100 frtos). Ált osztr. földhitel 5% es. ... ft tt t* 6%.............. Pénz Áru 92 — 92 S 1 93 -92 21 726 -728 -108 50 109 -164 -166 — 244 —245 -172­­ -172 50 135 -138 -106 40 106 60 87 — 87 2b Nemzeti bank 5% p. p. . . . . ff­­t 5%.......................... Magyar földhitel int 5*/* % . . „ „ Jövedékjegy 6% „ keresk. bank.................... jelzálogbank 6%..................... Elsőbbség! kötvények. (b­o­­rtos) Zföld-fm­mel 5% a. o. é. . . . sah északi pálya 6% a. o. é. . „ nyugati pálya 5% a. o. é. . íj I, tt 1869 5°/() e. o. 5% a. o. é. . . »863 kib. 6% a. o. 1869 kib. 5% a. o. aki vasat 5% p. p. „ 6% o. é. „ 5% a. o. é. . f pály. 6% a.o. é. . , a. o. é.................... Lajos 5% a. o. é. . „ IL kib. 6%e.a.é ti a n. kib.5% e.o.é ii a III. kib.6% e.o.é Lloyd 5% p. p..................... északi pálya 5% e. o. é. . 1867.kib.(500 fr. db. a (500 fr. db.) . . . 5% a. o. é. ... 1870—74. 6%(500fr.db. 1875—76. 6%(50ofr.db 1877—78. 6%(500fr.db.; ém. összek. 5% o. é. it it 6% o. é. Pénz Áru 97 20 97 5( 92 60 92 8< 89 85 ZZ 84 -84*5 88 75 88 90 96 --96 60 94 50 95 -92 40 92 60 95 60 96 — 95 -— 92 60 92 60 102 —103 -91 -91 2í 88 — 88 60 104 80 104 50 95 80 96 -88 50 89-103 25 103 7b 100 50— 88 70 89 — 78 50 79 — 90 — 90 50 -------81 fcp 95 — — —-04 85 96-89 76 90 -89 50 89 *6 89 25 89 50 138 - -139 -133 25 183 75 112 50 112 7f 89 8(1 90 — 241 —— 238 50 239 5t 95 50 96 -86 50 86 7b Magánsorsjegyek, Keresk. hitelintézet 100 frt. . O’arv 40 frt. pp.......................... 1» .nagózhftjózási 100 frt pp. Keglevich 10 frt. pp................... Budai 40 frt. o. é. . . . . Pálffy 40 frt. pp...................... Rudolf alap 10 firt o. é. . . Salm 40 frt. pp............................ Szt.-Genoís 40 frt. pp. . . . Stanislai városi 20 frt. o. é. Triesti 100 frt pp....................... „ 50 frt. o. é........................ Waldstein 20 frt. pp................... Windischgrätz 20 frt pp. . . 4% Amsterdam 100 hol. frt. 5% . Augsburg 100 d. u. frt. 41/* % Berlin 100 tallér 5% .... Boroszló 100 tallér 5% . . . Brüssel 100 frt. 2% % . . . Mainai Frankfurt 100 d. n. üt Hamburg 100 markbaneo 4°/o • London 10 font sterling 5% Lyon 100 franfc 2}lt% Milano 100 uj lira Marseille 100 frank München d. u. frt. ilL % Paris 100 frank 2>/, %.................... Sz. Pétervár 100 rubel 6*/g % . . Bukarest (31 nap látut) 100 ol. piast. Konstantin. „ „ „ 100 tÖ. „ Pénzek. V/o............ » A............ Császári arany.................... „ telj­es súlya 20 frankos arany . . . . Orosz imperial.................... Mária Terézia tallér . . . Egyesületi tallér­e. . . Póni Áru 162 50 35 — 99 — 16 — 33­ 29 — 14 50 80 — 27 50 122 68 — 32 — 21 50 104 50 104 25 104 50 92 30 125 25 5 89 9 96 163 36 100 — 17 34 — 30 — 15 50 40 — 28 50 125 — 00 — 23 22 50 104 60 104 40 104 50 92 30 125 35 5 90 9 97 Cv­eltk­int s&w. A­szab. oa. k. Bunagőzhajótársaság, Bécs-Pest: naponta 6»/, órakor reggel. Esztergom-Vácz-Pest: naponta 5 órakor reggel. N.-Maros-Isogdány-Szt-Endre-Pest: naponta 6 ó. reggel. Pest-Soroksár-Ráczkeve-Dömsöd : naponta 2»/, 6. h. u. Pest-Ujszőny : naponta 6»/, órakor reggel. Pest-Mohács : naponta 6 órakor reggel. Pest-Zimony-Belgrád : hétfő , kedd , szerda , péntek, szombat és vasárnap 6­­, órakor reggel. Belgrád-Orsova és Oláhország : vasárnap reggel. Orsova-Giorgevo-Galacz és Konstantinápoly : pénteken délelőtt. Orsova-Giorgevo-Galacz csatlakozva a Szerbiából jövő hajóhoz : hétfőn d. e. Pest-Bécs: naponta r­eggel 6 órakor. Pest-Vácz-Esztergom : naponta 3 órakor d­élután. Pest-Szt-Endre-Bogdány-N.-Maros : naponta 2 é. d. u. Dömzsöd-Ráczkeve-Soroksár-Pest : naponta 6 ó. reg. Ujszőny-Pest: naponta 12 órakor délben. Belgrád és Zimony-Pest: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, szombat és vasárnap, 6 órakor reg. Belgrádról, 7 órakor Zimonyból. Orsova-Pest : péntek 6­6. reg. Galacz-Orsova-Zimony-Pest: kedden reggel. Galacz-Orsova-Belgrád : pénteken reggel. Konstantinápoly-Orsova-Belgrád-Zimony-Pest : kedden. Szeged-Zimony : szerdán és szombaton reggel 5 órakor. Zimony-Szeged : csütörtök és vasárnap délben. Eszék-Zimony : kedden reggel. Zimony-Eszék : szombaton reggel. empor szerint Nocedal a ministériumnak vád alá helyezését fogja indítványozni. Versailles, apr. 5. este 9­­2 óra. Az Issy és Vanvres erődökbeli fölkelők folyvást eredmény­telenül lövöldözik a b­atilloni védsánczokat; a múlt éjjel megtámadták Sevrest, azonban vissza­vettettek. A párisi lázadók kormánya 17—35 éves nőtelenek besorozását rendelte el. A „Mot d’Ordre“ elismeri, hogy a lázadók komoly vesz­teségeket szenvedtek. Hirszerint Limogesben za­vargások ütöttek ki. Marseilles, apr. 5. Itt teljes nyugalom van. 500 fogoly a hadi törvényszék elé állíttatott. h. Prága, apr. 5.* Az ideérkezett igazság­­ü­gyét határozottan tagadja, hogy politikai okok­ból jött ide. h. Berlin, apr. 5.* A császár tegnap a korona­örökössel, Moltke, Roon­, Podbielszky és Tres­­kovval későbben Bismarckkal is ho­szabban ta­nácskozott a párisi események tárgyában. A né­met csapatok Páris mellett parancsot kaptak, állásaikat őrizni és a béke­conventiónak legcse­kélyebb sértése esetében az insurgensek ellen kíméletlenül eljárni, sőt Párist is megszállani. h. Berlin, apr. 5.* Bismarck Favrenak távsür­­gönyileg megszente, hogy a békeconferentiák el­­halasztatni fognak, és hogy az első fél milliárd­­dal Poroszország apr. 13 áig várni akar. b. Bécs, apr. 5* A „Czas“ szerint Bielsky előbb tárczanélküli miniszterré, aztán mint mi­niszter Csehország számára ki fog neveztet­ni. A kiegyezkedés a lengyelekkel a „Czas“ szerint már kész, Grocholszky galicziai minisz­ter lesz. b. Marseille, apr. 4.* éjjel 5000 kormányka­tona ma bevonult; az insurgensek a pályaudvar­nál meg­verettek és 6 órai lövöldözés után kény­telenek valának magukat a praefecturában meg­adni. A főczinkosok elszöktek. h. London, apr. 4.* A meudoni csatában az insurgensek tökéletesen megverettek, 3500 fog­lyot, köztük Henry tábornokot vesztettek. Duval és több más tábornok elesett. Bécs , april 6. (Megnyitás.) Hitelintézeti részvény 275.50. Napoleond’or 9.95.—. Lom­­bardok 182.30 —. Angol-Ausztrián 272 50. — Tramway 208. — . Galicziai 264.—. Bécs , april 5. (Előbörze.) Hitelrészvény 275.-. Éjszaki vasút 2180.75. Államvasut 417. 50. Lombardok 182.—. 1860­ ki 95.50. 1864 iki 123.90. Magyar jutalomsorsjegy—.—. Napoleon­d’or 9.96—. Magyar hitelrészvény. 92.75. Gali­cziai 262.—. Anglo-Ausztriai 272.—. Franczia­­osztrák 114.80. Tramway. 213.— Adómentes kölcsön —.— Ferencz-József vasút —. Fran­­co-Hungarian —.— Alföldi vasút —Zálog­kölcsön —.—. Építési bank —.— Népbank —. —. Bécsi bank —.—. Frankfurt, ápril 5. (Esti záll.) Osztr. hitel­­részvény 260.—. Osztr. államvasuti részvény 391. 1/2. Lombardok 169,75. Galicziai 246.— Frankfurt,, april 5. Zárlat Váltóárf. 95. VI. 1959-ki E. metailiquee —.—. Uj ezüst köl­csön —Nemzeti kölcsön —.—. Régi metaili­­ques —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Ameri­kai 1882-ig 96.r/s. Osztrák hitelrészv. 257.—. Osztrák államvasút 389.50. 1854-ki sorsjegyek 70.50. 1864-ki 117.75. 1860-iki 77.1/*. Fér. Jó­­zsefvasut 184.50. Lombardok 169.—. Gallesiai 241 .—.Papír járadék —. Ezüstjáradék 55.— Osztr. bankrészv. 690.—. Magy. sorsj. 87.50. Nyomatott az „Athenaeum“ irodalmi és­­nyomdai rész­vénytársulat nyomdájában (ezelőtt Emich közgazdasági vegyes.­ ­ A számos­ szabályozási tár­sulat márcz. 30 dikán tartá első választmányi ülését. Az alapszabályok kidolgozására egy bi­zottság választatott, melynek elnöke Galgóczy Sándor 2-ed alispán, tagjai dr. Uray Bálint, Nagy Ignácz, Kölcsey Antal, Szatmárváros fő­polgármestere Tegze Mihály, jegyzője Kiszely Károly. Az érdekeltség mely e gyűlésen is az ügy iránt tapasztalható volt, hinnünk engedi, hogy a Szamos-szabályozás nem a hozzá hasonló vállalatoknál sajnosan látható aluszékonysággal fog keresztülvitetni. a Vámügyi rendszabály. A pénzügyi minisztérium valamennyi vámhivatalhoz és pénzügyi igazgatósághoz a következő rendeletet intézte: A magy. kir. kereskedelmi miniszté­riummal, valamint a birodalmi tanácsban képvi­selt országok cs. kir. pénz- és kereskedelmi mi-Reggeli kiadásunknak csak egy részében jelent meg- a'rodok tere 7. szám. Pesten, minisztériumaival, úgyszintén a cs. és kir. kö­zös hadügyminisztériummal egyetértőleg, a czu­­kortszt. (nyers ezukor), tisztitott ezukor és ezu­­kor-szörp iránt a magyar korona területének határőrvidékén, és Fiume vidékén és megyében eddig­­fennállott kivételes hivatalos ellenőrzés folyó évi ápril he 1-jével megszüntettetik.­­ Első osztr.­ipar árucsarnok név alatt egy részvénytársulat van alakulóban, mely­nek alapszabályai e napokban terjesztet­tek a kereskedelmi ministérium jóváhagyása alá. A vállalat 2 millió alaptőkére van tervezve, minek egyelőre fele fizettetnék be. Az árucsarnok czél­­ja főleg a kisiparosok anyagi érdekeit előmoz­dítani. üzlet, Szabadka, apr. 3. A mai hetivásárunk az üzlet lanyhasága folytán következő árakat je­gyeztük: búza 85—86 fns. 5.—5.50, zab 42—44 fns 1.80—2. árpa 43—44 fns 1.90—2.20, kuko­­ricza 45—47 fns 2.—2.30. Utaink "a roppant nagy vizek folytán roszak, s 'épületeink is na­­gyobbára"annyira átáztak, hogy a gyengébben épültek közül több ház összedőlt. Kivonat a Budapesti Közlönyből. Árverések: Gemzsén (Szabocs) máj. 2. és jun. 5. d. e. 10 ó. Földek. — Budán a városhá­zánál apr. 21. és máj. 23. d. e. 10 ó. Földek. — Nagy-Kikinda községházánál máj. 2. és jun. 2. d. e. 10 ó. Földek. — Ujfalva (Sopron) község­házánál apr. 27. és máj. 27. d. e. 10 ó. Földek. — T.-Sz.-Mártonban a telekkvi hivatalban máj. 15. d. e. 10 ó. Földek. — N.-Báródon a község­házánál apr. 17. és máj. 17. d. e. 10 ó. Földek. — N.-Várad városházánál apr. 21. d. e. 9 ó. Ház. — Korpona városházánál máj. 4. és jun. 5. d. e. 10 ó. Telek. — Újbánya városházánál apr. 27. és máj. 26. d. e. 10 ó. Telek. — Nyir- Csokoly községházánál apr. 25. és máj. 25. d. e. 10 ó. Ház. — Pest mészáros utcza 4. sz. apr. 18. d. u. 3 ó. Ingóságok — Veszprémben apr. 17. és következő napjain Ramazetter Károly könyvkereskedése. Árlejtés: A pest lipót utczai város házépí­tésénél szükségelt kőfaragó munkákra (127 ezer frt) apr. 4-ig Gerlóczy Károly tanácsnoknál. Csődök: Pestváros törvényszéke megszün­tette a Brody Hermann kereskedő elleni csődöt. — Pestváros törvényszéke csődöt hirdet Ax­mann E. pesti kereskedő ellen. Követelések be­jei, apr. 26., 27. és 28. Perügyelő Kaán Ágoston ügyvéd. Pest város törvényszéke csődöt hirdet Tiry L. és társa pesti kereskedők ellen. Köve­telések bejei. jun. 14., 15. és 16. Perügyelő Sze­­lényi Károly ügyvéd. — Nagy-Szeben város törvényszéke csődöt hirdet Weisz János nagy­szebeni kereskedő ellen. Perügyelő Swabe Gyu­la ügyvéd. Árkelet a pesti börzén. Magyar vaanti kölest . 107,26 -107.60 Magy. sorsj.­köles. 91*­,—913/1 Bordiza­­mamegv. köt 75.»/,—76%. Pécsbarcsi vas. 160—161— —. Alföld fiumei 172-----172»/. Északk. 168»/,—169»/,. Magy. kel. 86»/, — 86—. Pesti köeuti 299—301— Budai 105—110—. Bácsi Tramway 213-----215— I. magy. birt. 790- 800—. Hasa 107—110—. Pesti bírt. 218 872. Unió 180—285—. Par. vignonlbist. 305 — 310—. Hunnia 146—160—. Angol-magy. bank 83»/.—84»/,. Magy. által. 93*/.—94—. F­rane*ia-msgy. 68-----68'/. Pesti népbank 32­—-33. Pesti keresk. 468—672—. Bu­dai 180—185—. Pesti iparbank 393—400,— Terézv. iparb. 26-----20'/,. Pesti takarékpénztár. 8300 8360—. Budapest (fivér. '60—162—. Terézvár. 44-----5—. Külvárosi 26*/.—27 Ferenes-Jr isPetfvárosi 44*/2. 45 —. Árpád göx malom 260—­.’60—. Blumféle 190— 20 —. Concordia 475—480—. Király 375—880—. Luisa 128—130—. Molnár és sütök 190—195—. Unió 270— 280—. Victoria 20)—405—. 1. budapesti 600—510—. Pannónia 60)—610—. Hengerre, 920----980—. Budai gyártelep 72—73—. Erejéből 180—126—. L­ensgyar se­ri­fiad a 576— 680—. Király 80 - 82—. H.hi­­tel -----------—. 1. magyar g 8 a h a j 6­76— 74—. Or­szágos 89—40—. Magyar Lloyd-----------Pest-bícsi vontató-----------. Flora szappangyár 60 54 Gyár­tott fonalgyár 130 —132—X magy. börtry.-------------.1. ma­gyar szénaőn. 190—210. Újpesti 220—340. Gschwindt­­féle gyár 169—170. Salgótarjáni kessénb. 112—. 113— Pestfiumei hzjógy. 40—60. Alagút 97— 98— Dras’che téglav. 93 - 95—. Athenaeum könyvnyomda 140—160. Gsasféle vasúnt. 320—830. Üveg.-----Vendéglő 161 — 162 — . Waggyagyir Gyapjuínoné —.—-.Magy. ■álogl. 6*/,% 88—90—.Napoleondor 9.97—9.99. Arany 5.88—6.89—Ezüst 128-----123'/*. Poros* tallér 1.84— 1.84'/, Frankfurt 104.»/,—104»/,. Hamburg 100. m. bank 92—, —S2»/4. London 10 font st. 126.»/,—126»/,.Pária 100 frank ——,----— ,

Next