A Hon, 1871. május (9. évfolyam, 100-124. szám)
1871-05-01 / 100. szám, esti kiadás
100. szám. IX. évfolyam. Kiadó-hivatal: Ferencziek tere 7.sz.földszint. Előfizetési dijt Postán küildve, vigy Budapesten biEhoz bontva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ..............................t írt. 85 kr. 3 hónapra ..............................5 „ 50 „ 6 hónapra .........................11 „ — r Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonkint ... 30 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. kiadás. Pest, 1871. Hétfő, május 1. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. sz. ficit ;1 t fi s í 9 hasábom bet fi »orr. n Bélyegdij múlt fen Terjedelmes hirdetések fölett kedvezőbb föltételek Nyílt-téri 5 hasábos petit sor éri . Az elöfissetési és hírfietményi fiíj kiadó-lav.! küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bémentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. . 0 kr. . 30 kr. tatás rael»■ k föl. — . 20 kr. lap PEST, MÁJUS 1. Pest, május 1. A versaillesi kormány most már keményen szadíja a communet. Csapatai az Issy erőd melletti parkot elfoglalták, 8 ágyút és 100 embert is hatalmukba kerítettek. A táviratok szerint most már Issy erőd capitulatiója is várható. A déli erődök úgy látszik nagyon meg vannak rongálva és most már a communenek nem, hogy védelméül szolgálnának, csak terhére vannak annak. Ezért szombat óta beszüntették a lődözést, sőt az a hír is szárnyal, hogy a commune mindenik déli erődöt jégbe akarja vettetni és helyükre földsánczokat emeltetni. A commune egyik jelentése szerint a lázadás kezdete óta csak részéről 9000 embert vesztett halottakban és sebesültben és 3000-et fogolyban. Hisszük, hogy e kimutatás nem túlzott és ebből következtetni lehet, hogy mibe került már eddig Francziaországnak e polgárháború. A Commune megszorultságában valami 2 millió frankot csikart ki a vasúttársaságoktól, adóhátralékaik fejében és újabb rendeletében elrendelte, hogy azon 19 és 40 év közt lévő férfiak, kik ápr. 18 óta távol vannak, mindennapra 5-től 50 frankig terjedő bírságot fizetnek. Ez intézkedések mind arra mutatnak, hogy a commune urai végerőfeszítése leginkább la pénzzsebelésre van fordítva, mert félnek, hogy rövid időn lejárnak az aranjuezi szép napok. Rigault-Raoul a 24 éves orvos növendék, ki eddig a rendőrség fővezetője volt a communeben, kilépett abból, mert a Commune azt határozd, hogy bármely tagja meglátogathatja a börtönöket és beszélhet a foglyokkal. Ez az Juj Robespierrenek nem tetszett, mert— mint mondd — ha így keze alá szólnak,megeshetik,hogy a foglyok az ügyet nem ösmerő Commune tagokat kérelmeikkel és siralmaikkal megindítják és igy a végrehajtást akadályoznák. Garibaldi és fiai ellen a touloni tengerészeti praefekthez a versaillesi kormány következő rendeletet küldött volt : „Garibaldit és fiait Francziaországba nem szabad bebocsátani. Ha ők oda mennek, fogassa ön őket el, tegye érintkezésbe magát a bírósággal, hogy e rendelet végrehajtása biztosíttassák. Aláírva : La Porterie.“ Algírban a lázadás terjed és igy a versaillesi kormánynak itt is szaporodnak bajai. Sem keleten, sem nyugaton nem veték ott alá magukat a gyarmatok és Gueydon tábornok, Algier új kormányzója, folyton kéri az erősítést Francziaországból A tengerészet egy része már elkészült, hogy csapatokat és mitraillenseket szállítson oda és főleg a mitraillensek segélyével remélik az arabokat leverni. Az arabok azonban nagyban készülnek, habár több vereséget szenvedtek. Így most Kaddel főnök alatt egyesülnek, ki a tartományokba ügynököket küldött, kik az egyes törzseket egyesülésre bírják. — A honvédelmi minisztériumban eddig Aschermann osztálytanácsos által vezetett VI ügyosztályt az újon kinevezett Cserhalmay Ferencz osztálytanácsos veendi által. — Énen most értesülünk azon iszonyú tűzvészről, mely Maldur községet Szepes megyében majdnem egészen elhamvaszta. Mire a megrémült nép mezei munkájáról hazafutott, már mindenét menthetetlenül elborították a száraz tavaszi szél által nagyított lángok, megemésztve sok éves, megtakarítmányát s hátrahagyva emésztő gondot, nélkülözést, nyomort és ínséget. Ennek enyhítése végett gyűjtést kezdünk a leégett szegény malduriak részére az emberbaráti szeretet nevében. Pest 1871. ápril 30-án, ezredbeli katonaságnak máshová leendő elszállításáért esedezik. Éder István Komjáthy József Csongrád városi volt községi világtalan tanítónak kérvényét, nyugdíjaztatás tekintetében. A kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Széll Kálmán közp. bizottsági előadó bemutatja a bizottság jelentését a Tisza Kálmán által beadott és a telepitvényekre vonatkozó tvjavaslat tárgyában. Kinyomatik és az osztályokhoz utasittatik. Ordódy Pál bemutatja az igazoló bizottság jelentését Pauler Tivadar megválasztása iránt, mely szerint Pauler 30 nap fantartása mellett igazoltnak jelentetik ki és sorsolás utján a 7-ik osztályba választatik. Szögyényi László bemutatja a kérvényi bizottság 42. sorsjegyzékét,ki fog nyomatni és napirendre tűzetni. Elnök felhatalmazást kér a háztól, hogy a ráczkevei választókerületben Nyáry Pál halála által üresedésbe jött képv. választás iránt intézkedéseket tehessen megadatik. Azonkívül felhívja a közalapítványi bizottságot, hogy Nyáry helyébe új elnököt válasszon. Késmárky József bemutatja a 25-ös bizottság jelentését az első folyamodású bíróságok szervezésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyában. A törvényjavaslat a jelentéssel és külön véleménnyel együtt ki fog nyomatni és az osztályokhoz utasíttatni. Következik a napirend :a Spanyolországgal 1870. évi március 24-én kötött kereskedelmi és hajózási törvényjavaslat tárgyalás. Ajavaslat, mely 26 czikkből áll, minden vita nélkül és a közp. bizottság egyes styláris módosításaival fogadtatott el; az utolsó czikkekre nézve Várady Gábor emelt szót. Az ülés tovább foly. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház 336. ülése május 1. Elnök Somssiek Pál negyed 12 órakor nyitja meg az ülést. Jegyző Szék K. A kormány részéről jelen van Szlávy. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök benyújtja az ápril hó folytán beterjesztett interpellálók, indítványok, határozati és törvényjavaslatok lajstromát. — Ki fog nyomatni. — Továbbá Liptómegye feliratát, melyben a czigányfaj neveltetése, és nemád életmódjuknak átalakítása tekintetében törvényt kér alkotni. (Derültség.) Késmárky József a mezőföldi alsó járás kérvényét, melyben az italmérési jog mielőbbi rendezését, illetőleg megszüntetését kéri. Dániel Ernő Ó-szent Iván magyar kir. kincstári szerződéses község kérvényét, melyben a telepítéskor szerződésileg biztosított földmennyiség használatában való meghagyatásért eredezik. Ghyczy Kálmán beadja Pozsony városa kath. hitközségét képviselő kegyúri bizottmány kérvényét, melyben a kath. congressus által kidolgozott, és az országgyűlés jóváhagyása alá terjesztendő szervezkedési javaslatot visszautasittatni kéri. Dobsa Lajos Spitz Márk makói kereskedő kérvényét,ki a reá rótt jövedelmi adónak leszállítását kéri. Szabó Imre Zalamegyei Perlők város kérvényét, melyben a 4-ik huszár sS mindennemű impulzust tőle fog kapni s a bécsi jegyzés felsőbbségét kénytelen leend elismerni. A magy. pénz és hitelintézetek, bankárok, pénzváltók, az osztr. nemzeti banktól fognak függni. Magyar pénzvilágról álmodozni: önámitás marad. Bárminemű nagyobb vállalatra a bécsiektől kellene pénzt hunyerálnunk s ők jövőre is csak a gúny és szánalom hangján fognak a világnak a magyar pénzügyekről beszélni. Nagyon sajnáljuk a bankbizottság tagjait, ha pénzügyi aspirátioi ezen túl nem terjednek, s ha még az országgyűlés előtt is úgy akarják magukat bemutatni, hogy ők a magyar nemzet pénzügyi függetlenségébe helyezett hitüket teljesen megtagadták. Bankenquet. Az országgyűlési bankenquéte által kiküldött albizottság a P. Li.szerint jelentését már elkészíté, és csak a pénzügyminister visszatérését várja Bécsből, hogy azt neki bemutatván, az enquete plénuma elé terjessze. Kerkapoly ur Andrássy gróffal egyetemben máj. 7-re körül tér vissza, s igy a bizottsági jelentésre még néhány napig várnunk kell. Mindaz által emlitett lap nyomán e jelentésről már most is mondhatunk annyit, hogy az lényegében véve nem tartalmaz egyebet, mint, amit a lapok e jelentésről már régóta regéltek. — úgy látszik tehát, hogy a jelentés csakugyan készen volt már az enquete utolsó ülésekor, csakhogy a bizottság bizonyos okoknál fogva czélszerűnek vélte, annak előterjesztését későbbre halasztani. A P. Ll. azt állítja, hogy a jelentést Csengery szerkeszté, s hogy az a bankkérdést tüzetesen tárgyalja. Miután köztudomású, hogy az enquet egyoldalú kérdőpontjai is Csengeritől erednek, körülbelül elképzelhetjük azt, hogy mit tartalmazhat ama tüzetes tárgyalás, melyet említett lap ily szavakkal dicsér: „A jelentés világos tekintettel,érett tapasztalattal és nyugodt szilárdsággal emeli ki a bankkérdés praktikus oldalát vagyis azt, amitől általános fogalmak szerint az ép és egészséges pénzügyi helyzet feltételezve van. A bizottságot nem vezette tévútra a korszerűtlen népszerűség utáni hajhászat ott, hol a közjólét érdekében a jogot és kötelességet ki kelle fejeznie. Mindazonáltal azon nyilatkozat után, melyszerint a független magy. jegybank állítása nem oportunus és nem czélszerű — s ezért a pénzügyministernek a nemzeti bankkal, s illetőleg az osztrák pénzügyministerrel a magyarországi bankigazgatásra nézve egyezséget kell kötni — ezen nyilatkozat után elvégre is azon megjegyzés van függesztve, hogy azon esetben, ha a fiókoknak az ország érdekeit kielégítő igazgatását el nem lehetne az egyezségnél érni, Magyarország kényszerítve lehet (gezwungen sein dürfte) — habár áldozatokkal — tekintettel az égető szükségre, független magyar jegybankot állítani.“ Ha a bizottság az osztrák állami valuta fentartását nem fogadta volna el kiindulási pontul, akkor munkálatait mindjárt azzal kezdhette volna meg, amivel jelenleg végzi t. i. a magy. független bank felállításával. És bizon jól meggondolva a dolgot, a magyar államnak csakugyan nem lehet feladata az, hogy az osztrák centralistikus birodalmi valutát megmérhetetlen áldozatokkal fentartsa. Ha valamely országban állami valuta van, akkor ez észszerűn csak ezen államnak saját valutája lehet. Hazánkban csupán magyar állami valutát kell fenntartanunk. A közös osztrák állami értékből a Magyarországra eső részt elvállalni, s így az osztrállami valutát magyarral helyettesíteni könnyű feladat. A bizottságnak tehát azt kellett volna javasolnia, ha az állami valuta megszüntetésére a módozatot föltalálni nem képes, hogy mily módon történjék az átmenetei az osztrák állami értéktől a magyar valutához vagyis, hogy az osztr. papírpénzt, az osztr. lebegő adósságot hogyan kell magyar állami értékkel helyettesítenünk. Bármennyire húzzák halasztják a magy. pénzügy kérdésének megoldását, utóvégre mégis ezen eredményhez fogunk jutni, mert hogy egy idegen monopolistikus bank a magyar pénz és hitel érdekeknek valaha megfeleljen, ezt a gazdasági élet törvényeivel csak félig meddig ismerős, soha sem fogja várni. Feltéve hogy az osztr. nemzeti bank mindennemű méltányos követeléseknek a legnagyobb készséggel eleget teend,mit feltenni bizonyára nagy merészség .■ Magyarország pénzügyi helyzete nagyban és egészben véve nem fog legkevésbé sem megváltozni. Az ország financziális tekintetben tehetetlen lesz,mert a valuta felett nem rendelkezhetik függetlenül. A pesti értéktőzsde jövőre is a bécsi aszályhordozója marad, mert — A 2508 bizottság április 30-dikán délelőtt utolsó ülését tartván az előbbi, jegyzőkönyv hitelesítése után, a törvényjavaslatot következőleg alapította meg: Törvényjavaslat. Az első folyamodási királyi törvényszékek és járásbíróságok székhelyeinek megállapításáról. 1. §. Az első folyamodás kir. törvényszékek és járásbíróságok száma a törvényszékek és járásbíróságok székhelyei és a járásoknak a törvényszéki kerületekbe való beosztása következőleg állapittatik meg *): Buda, Buda, Ó-Buda, Sz.-Endre, Pest, Pest-belváros, Pest-Lipótváros, Pest- Terézváros, Pest-Józsefváros, Pest-Ferenczváros, Uj-Pest, Vácz, Aszód, Nagy-Káta, Monor, Ócsa, Ráczkeve. Kecskemét, Kecskemét, Nagy-Körös, Czegléd, Nagy-Abony, Szabadszállás, Félegyháza. Kalocsa: Kalocsa, Dunavecse. K. K.-Halas: Kis-Kun-Halas, Kis-Körös. Balassa-Gyarmat: Balassa Gyarmat, Rétságh, Szécsény, Szirák. Losoncz: Losoncz, Fülek. Beszterczebánya: Beszterczebánya, Breznóbánya, Zólyom. Selmeczbánya: Selmeczbánya, Zsarnócza, Korpona, Körmöczbánya. Ipolyságit: Ipolyságh, Báth, Szobb. Esztergom: Esztergom, Muzsla. Aranyos Maróth: Aranyos-Maróth, Oszlán, Léva, Verebély. Nyitra: Nyitra, Érsekújvár, Selye, N.-Tapolcsán, Privigye, Nyitra-Zsámbokrét. Ssenicz: Szenicz, Szakolcza, Miava. Pöstyén : Pöstyén, Galgócz, Vágujhely. Pozsony: Pozsony, Malaczka, Somorja, Szerdahely, Bazin. Nagy-Szombat : Nagy-Szombat, Szered, Szemper. Trencsén : Trencsén, Baán, Illáva, Pueho. Zsolna : Zsolna, Biese, Vágbesztercze, Csa- CZ8, Kisucza-Ujhely. Turócz Szentmartol : Turócz-Szt Márton, Znióváralja. Alsó Kubin : Alsó Kubin, Namesztó, Trsztena. Liptó-Szentc-Miklós : Liptó-Szent-Miklós, Rózsahegy, Hradek. Szabadka : Szabadka, Omorovicza. Baja : Baja, Stanisics, Almás. Újvidék : Újvidék, Palánka. Zombor : Zombor, Kula, Apatin, j Hodzsák, Ó Becse : Ó-Becse, Zenta. Magyar Óvár : Magyar-Óvár, Nezsider, Bajka. Sopron : Sopron, Nagy-Márton. Kis-Márton, Felső-Pulya, Ságh, Kapuvár, Csorna, Eszter-Győr : Győr, Tóth, Szent-Márton. Komárom : Komárom, Tata, Perbete, Nagy- Igmánd. Székesfehérvár: Székes-Fehérvár,Adony. Bicske, Sárbogárd, Moor. Zala-Egerszeg : Zala-Egerszeg, Boksa, Tapolcza, Sümeg. Nagy-Kanizsa : Nagy-Kanizsa, Keszthely, Letenye. Csáktornya : Csáktornya, Bellatincz, Alsó- Lendva. Veszpém: Veszprém, Enying, Zircz, Palota. Pápa. Pápa, Devecser, Szombathely: Szombathely, Felső-Eör, Jánosháza, Vasvár, Körmend, Kis-Czell, Sárvár. St.-Gotthárd:St.-Gotthard, Muraszombat, Németujvár. Kőszeg, Kőszeg. Kaposvár: Kaposvár, Marczali, Nagy-Atád, Igal, Szigetvár, Barcs, Nagy-Bajom, Lengyel- Tóti, Csurgó, Tab. Szegszárd: Szegszárd, Bonyhád, Dunaföldvár, Paks, Tamási, Gyönk. Pécs: Pécs, Pécsvárad, Szt.Lőrincz, Mágocs, Sásd, Mohács, Siklós, Vaiszló, Dárda. Lőcse: Lőcse, Igló, Göllniczbánya, Szepesvárallja. Késmárk: Késmárk, Szepes-Szombathely, Lubló. Rima-Szombat: Rima Szombat: Rima-Brezó, Rima-Szécs. Rosnyó: Rosnyó, Tornalja, Dobsina, Jolsva. Eger: Eger, Heves, Pétervásár, Tisza-Füred. Gyöngyös: Gyöngyös, Hatvan. Szolnok: Szolnok, Mezőtúr, Roff, Kun-Szt.Márton. Jászberény : Jászberény, Árokszállás, Jászapáti. Kardszag: Kardszag, Kisújszállás. Torna: Torna. Kassa: Kassa, Zsadány, Szántó, Szikszó, Szepsi. MiskolczMiskolcz, Szentpéter, Edelény, Szilvás, Mezőkövesd, Csáth. Eperjes, Eperjes, Girált, Lemes, Siroka, Kis-Szeben, Bártfa, Szvidnik. *) A kövér betűkkel kiemelt helynevek törvényszéki helyek, a rendes betűkkel közölt nevek járásbiróságok székhelyei. Sátoraljaujhely: S. A. Ujhely, Királyi Helmecz, Gálszécs, Sárospatak. Homanna: Homanna, Nagy-Mihály, Szína, Varannó Sztropkó. Tokaj : Tokaj, Szerencs. Ungvár : Ungvár, Nagy-Kapos, Szobráncz, NagyBerezna. Beregszász: Beregszász, M.-Kászony,Ilosva, Munkács, Szolyva. Nagy-Szőllős: Nagy-Szőllös, Halmi. Nagy-Várad: Nagy-Várad, Élesd, Berettyóújfalu. Debreczen: Debreczen, Derecske, Szoboszló, Püspökladány. Belényes : Belényes, Vaskoh, Magyar-Cséke. NagySzalonta: Nagy-Szalonta, Tenke. Székely hid: Székely hid, Margita. Máramaros-Sziget: Sziget, Felső-Vissó, Ivód, Abó-Rahó, Sugatag, Técső. Huszt: Hliszt, Ökörmező. Szathmár-Németi: Szathmár-Németi, Szinyérváralja, Fehérgyarmat, Erdőd. Nagy-Károly: Nagy-Károly, Mátészalka. Nagy-Bánya: Nagy-Bánya. Nagy-Somkut: Nagy Somkut, Kápolnok- Monostor. Zilah : Zilah, Szilágy-Cseh, Zsibó, Tasnád. Szilágy-Somlyó: Szilágy-Somlyó, Kraszna. Nyíregyháza: Nyíregyháza, Nagy-Kálló, Nyír-Bátor, Bogdán, Kis-Várda, Polgár. Hajdú-Böszörmény: H.Böszörmény,Hadház, Nánás. Békés Gyula: B. Gyula, Békés, Szeghalom, Békés-Csaba, Orosháza. Szarvas, Szarvas, Gyoma. Makó , Makó, Nagy-Lak, Batonya. Szeged: Szeged, Csongrád. Hódmezővásárhely: Hódmező-Vásárhely, Szentes. Arad : Arad, Elek, Pécska, Radna, Pankota, Kis-Jenő. Borosjenő: Boros-Jenő, Nagy-Buttyin. Kőrösbánya: Kőrösbánya, Nagy-Halmágy. Lugos: Lugos, Boksán, Facset, Resicz. Oraviczabánya: Oraviczabánya, Szászkabánya. Temesvár: Temesvár, Buziás, Vinga, Lippa, Uj-Arad, Rékas,Csákóvá. Versecz: Versecz, Detta. Nagy-Becskerek: Nagy-Becskerek, Uj- Pécs, Török-Becse, Módos, Bánlak. Nagy-Kikinda: Nagy-Kikinda, Török-Kanizsa, Zsombolya, Nagy-Szt.-Miklós, Bilét. Kolozsvár: Kolozsvár, Bánfi Hunyad, Kolozs, Mócs. Szamosujvár: Szamosujvár , Hidalmás, Pánczélcseh, Szék. Torda: Torda, Maros-Ludas, Felvincz, Alsójára. Szász-Régen: Szász-Régen, Görgény-Szt.Imre, Teke. Nagy-Enyed: Nagy-Enyed, Marosujvár, Balázsfalva. Gyula-Fehérvár: Gyula-Fehérvár , Algyógy, Szászváros. Abrudbányai: Abrudbánya, Zalathna. Déva: Déva, Maros-Iliye, Rápold. Hátszeg: Hátszeg, Vajda Hunyad, Puj. Nagy-Szebert: Nagy-Szeben, Szászsebes, Vízakna, Ujegybész, Szerdahely. Fogaras: Fogaras, Alsó-Vist, Sárkány, Zernyest. Brassó : Brassó, Hosszufalu. Sepsi-Szt. György: Sepsi-Szt.-György,Baróth. Kézdi Vásárhely : Kézdi-Vásárhely,Kovászna. Csíkszereda : Csíkszereda , Csik-Szentmárton. Gyergyó-Szentmiklós : Gyergyó-Szentmiklós, Ditró. Besztercze : Besztercze, Lekencze. Naszád: Naszád, Ó-Radna. Deóss: Deés. Bethlen, Magyar-Lápos. Marosvásárhely: Maros-Vásárhely, Nyárad-Szereda, Erdő-Szt.-György. Székely-Udvarhely: Székely-Udvarhely, Székely-Keresztur, Okland. Segesvár : Segesvár , Kőhalom, Nagy- Sink. Medgyes : Medgyes, Nagy Selyk. Erzsébetváros: Erzsébetváros, Dicső-Szentmárton, Balkács, Radnóth, 2. §. Bányaügyekben a következő törvényszékek ruháztatnak fel bírói hatósággal: 1) A pesti kir. törvényszék: a pesti, budai, kecskeméti, kalocsai, kis-kunhalasi, székes-fehérvári, esztergomi, egri, gyöngyösi, szolnoki, jászberényi, kardszagi, szegedi, hódmező j vásárhelyi, soproni, győri, magyaróvári, szombathelyi, kőszegi, szent-gothárdi, zalaegerszegi, nagy-kanizsai, Csáktornyai , pécsi, szegszárdi, veszprémi, pápai, kaposvári és komáromi törvényszékek területein. 2) A selmeczbányai kir. törvényszék : a selmeczbánya-ipolysági, pozsonyi, nagyszombati, nyitrai, szem.czi,, pöstyéni, trencséni, zsolnai, turócz-sz.-mártoni, aranyos-maróti, beszterczebányai, balassagyarmati és losonczi törvényszékek területein; 3) a rosnyói kir. törvényszék: a rosnyói, rimaszombati, tornai, kassai és miskolczi törvényszékek területein; 4) a lőcsei kir. törvényszék: a lőcsei, késmárki, eperjesi, sátoraljaujhelyi, homonnai, tokaji, ungvári, liptó-sz.-miklósi és alsó-kubini törvényszékek területein; 5) a nagybányai kir. törvényszék : a nagybányai, szatmárnémeti, nagysrolyi, debreczeni, nagyváradi, belényesi, nagy-szalontai, székelyhídi, békés-gyulai, szarvasi, aradi, borosjenői, makói, nyíregyházi, hajdúböszörményi, beregszászi, nagy-szőlősi, máramarosszigeti, huszti, szilágy-somlói, zilahi és nagysomkúti törvényszékek területein; 6) az oraviczabányai kir. törvényszék : az oraviczabányai, lugosi, temesvári, verseczi, nagybecskereki, nagykikindai, zombori, szabadkai, bajai, újvidéki és óbecsei törvényszékek területein; 7) az abrudbányai kir. törvényszék : a marosvásárhelyi királyi tábla s a körösbányai királyi törvényszék területein. 3. §. Az esküdtszékek rendezéséről szóló törvény megalkotásáig — a sajtó utján elkövetett oly büntetendő cselekvények felett, amelyek esküdtszék eleibe utalvák — a következő tvszékek ruháztatnak fel bírói hatósággal. 1. A pesti kir. tvszék:a pesti, budai, kecskeméti, kalocsai, kiskun balasi, balassagyarmati, losonczi, székes-fehérvári, esztergomi, komáromi, ipolysági, selmeczbányai, egri, gyöngyösi, szolnoki, jászberényi, kardzagi, szegedi, holdmezővásárhelyi, szabadkai, zombori, bajai, újvidéki és óbecsei tvszékek területein. 2. A pécsi kir. törvényszék: a pécsi, kaposvári és szegszárdi törvényszékek területein. 3. A szombathelyi kir. törvényszék: a szombathelyi, szentgothárdi, kőszegi, soproni, zalaegerszegi, nagy-kanizsai és Csáktornyai tvszékek területein. 4. A győri kir. törvényszék: a győri, magyar-óvári, veszprémi és pápai tvszékek területein. 5. A pozsonyi kir. törvényszék: a pozsonyi, nagyszombati, beszterczebányai, aranyosmaróthi, nyitrai, szeniczi, pöstyéni, trencséni, zsolnai és turócz-szent-mártoni törvényszékek területein. 6. Az aradi kir. törvényszék: az aradi, borosjenői, békés-gyulai, szarvasi, makói, körösbányai, lugosi, oraviczabányai, temesvári, versetzi, nagybecskereki és nagykikindai tvszékek területein. 7. A debreczeni kir. törvényszék: a debreczeni, nagyváradi, belényesi, nagyszalontai, székelyhídi, máramarosszigeti, huszti, szathmárnémethi, nagykárolyi, nagybányai , szilágy-Somlyói, zilahi , nagysomkuti, nyíregyházi és hajdúböszörményi törvényszékek területein. 8. A kassai kir. törvényszék: a kassai, miskolczi, lőcsei, késmárki, liptó-szentmiklósi, alsó-kubinyi, rimaszombati, rosnyói, tornai, eperjesi, sátor-aljaújhelyi, homonnai, tokaji, beregszászi, ungvári és nagyszöllösi tvszékek területein. 9. A kolozsvári kir. törvényszék: a kolozsvári, tordai, szamosujvári, enyedi, gyulafehérvári, abrudbányai és deési tvszékek területein. 10. A nagyszebeni kir. tvszék: a nagyszebeni, fogarassi, brassói,segesvári, medgyesi, dévai és hátszegi törvényszékek területein. 11. A marosvásárhelyi királyi törvényszék: a maros vásárhelyi, szászrégeni, naszódi, beszterczei, erzsébetvárosi,sepsi szt.-györgyi, kézdivásárhelyi, Csíkszeredai, gyergyó-szt.-miklósi és székely-udvarhelyi törvényszékek területein. 4. §. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék kerülete a pesti és budai első folyamodási kir. törvényszékek kerületével ugyanazonos. 5. §. A mely törvényhatóságok területén egynél több törvényszék állittatik fel, ha ezek közül egyik vagy másik, akár a helyiségek teljes hiánya, akár pedig az ezek beszerzésére s átalakítására megkívántató hosszabb idő miatt nem volna azonnal életbeléptethető, annak hatáskörét, az igazságügy miniszter ideiglenesen, egy más, ugyanazon törvényhatóság területén létező törvényszékre fogja átruházni. 6. §. Az egyes járásbíróságok területét az illető törvényhatóságoknak, s azok által az érdekes községeknek meghallgatása után az igazságügy miniszter határozza meg. A járásbíróságok rendesen ugyanazon vényhatóság községeiből alakítandók, am ybre azok székhelye tartozik. Területük körei azonban mindenesetre kép kerekítendők ki, hogy azoknak minden egyes részei egymással közvetlen kapcsolatban álljanak. Ha e miatt vagy egyes községek folyamodása folytán kivételesen egyik vagy másik járásbíróság területe több törvényhatóság területébőle ne alakítandó, a miniszter ez iránti intézk ideiglenes teend, s azt jóváhagyás és beszikelyezés végett az országgyűlésnek bejelölik tartozik. 7. §: Az igazságügyminister az elfolyásstási kir. bíróságok tettleges működésének bekezdésétől számítandó két év lefolytával, pont statistikai adatokat fog a törvényhozás elé iljeszteni minden egyes törvényszék és járásbiság ügyforgalmáról, hogy azok alapján, akk< a törvényhozás mind a bíróságok számát, mi azok kerületét és beosztását, mind pedig t bn létszámot véglegesen megállapithassa. 8. §. Az első folyamodási kir. törvényszékek ügyészségek és járásbiróságok személyzete járandóságai következőleg állapíttatnak : 99. §. Az első folyamodási törvényszék ügyészségek és járásbiróságok részére a klíkező átlagok állapíttatnak meg: 10. §. Ezen törvény végrehajtásával a világügyminister bizatik meg. A 25 - ös bizottság máj sk napján ülést tartván, a tegnapi jegyzők? felolvastatott és hitelesíttetett. Jegyző Kézsmárki József felolvasta a j • mely mellett a bizottság törvényjavaslat munkálata az országgyűlés elé terjesztetik. Ezen jelentés híven felvilágosítja azon iményt, mely a bizottság előbbeni munkáim közbejött, t. i. az igazságügyminister ponté folytán nagyobb súlyt fektetett az egyes, tr társas bíróságokra, továbbá, hogy az dg. kamarák és főtörvényszékek nyilatkozatai « Irivrífzal 1? fiH«t«$>0í»ap.lVh vnifá. Üss wfi ül'SSi