A Hon, 1871. május (9. évfolyam, 100-124. szám)

1871-05-06 / 105. szám

32. §. Az igazság­ügyi miniszter által meghatáro­zott napon a jelenleg fennálló első folyamodású biró­ságok megszűnnek, s az összes iratok az uj biróságok­­nak adatnak át. 33. §. A 36. §-ban érintett napig a jelenleg fenn­álló első folyamodási­ bíróságok jelen szervezetükben megmaradnak. Észrevétel nélkül meghagyatnak. 34. §. A törvényhatóságok kötelesek mindazon he­lyiségeiket és szerelvényeiket, melyek jelenleg tör­vénykezési czélokra használtatnak, ide értve a bör­tönöket, azok szerelvényeit és a fegyőrök fegyve­reit is az újólag kinevezett bíróságoknak ingyen át­engedni. Várady Gábor ezen szakasz kihagyását in­dítványozza és a helyett következő szöveget ajánl: „A törvényhatóságok fekvőségei ezentúl is a törvényhatóságok tulajdonai maradnak, kötele­sek lévén a törvényhatóságok mindazon helyisé­geiket és szerelvényeiket, a­melyek jelenleg kizárólag törvénykezési czélokra használtatnak, ide értve a börtönöket, azok szerelvényeit és a fegyőrök fegyvereit is az újólag kinevezett bíró­ságoknak ingyen átengedni, azonban az ekkép használatus átengedett fekvőségeken levő ter­hek kamatait, valamint az épületek fentartási költségeit a használatnak megfelelő arányban az állam viseli.“ Hodossy Imre elégnek tartja, hogy az épü­letek nem tulajdonus, hanem csak ideiglenes használatra engedtessenek át. A módosítvány nem kielégítő, mert a városokról nem gondos­kodik. Vukovics Sebő pártolja Várady G. módosít­ván­yát és azt tartja, hogy ép azon elvek szerint kell elintézni a birtok megosztást, melyek szerint történik a magán birtokosok között. Nem akarja a kormány hatalmát az által is növelni, hogy tűz h­tározza meg, mennyiben illeti a megyét a birtokjog. Hodossy Imre a kormányra kívánja bízni azon modalitások meghatározását, melyek mellett az ideiglenes használat a törvényszékeknek en­gedtetik. Halász­ Boldizsár is azon véleményben van, hogy ki kell mondani, miszerint a megye a tulaj­donos, az állam haszonélvező.­­ A törvényhozás kötelessége, hogy midőn in­gatlant csak haszonvételre vesz át, tisztán ki­mondja, hogy ha megszűnik a haszonvétel, ismét a megyék tulajdonába megy vissza. Hoffmann Pál nem pártolja Várady módo­­sítvá­nyát. Móritz Pál pártolja Váradyt s azt tartja, hogy itt nem csak tárgyakról, hanem pricipium­­ról van szó. Igen termé­zetes, hogy ha a törvény­­hatóságok bizonyos épületeket engednek át az állam részére, minden azon épülettel járó terhet az államnak kell viselni. Huba János pártolja Váradyt s különbsé­get tesz a városi és megyei törvényhatóság között. A megyei törvényhatóságokban nem egyes tu­lajdona, hanem a megye közönsége. A városok­ban a városházák a város magán­tulajdonát ké­pezik, s azért ha a városoktól a magán­tulajdon elvétették és a kormány birtokába bocsáttat­nék, ezen §. szerint későbben ha netalán a tör­vényszékek, vagy járásbíróságok áthelyezése más változást szenvedne, mi történik akkor azon épületekkel, melyek eddig a városok tulajdonát képezték ? Nemde csak az, hogy azok elvesztvén a tör­vényhatóságot, a járásbíróságot­­ és törvényszéket, elveszítenék azon házat is, mely eddig tulajdo­nuk volt. Németh Albert következő módosítványt ajánl elfogadás végett „A törvényhatóságok mind azon helyiségeket, melyek jelenleg törvénykezési­­ czélokra használ­tatnak, —■ [UNK] ide értve a börtönöket, azok szerelvé­nyeit — az újonnan kinevezett bíróságnak hasz­nálat végett átengedik, a rabok őrzése és azok feletti felügyelet pedig az eddigi gyakorlat sze­rint meghagyatik.“ Dietrich Ignátz ezen módosítást ajánlja : „E szó „ingyen“ hagyassák ki; e szó után „átengedni“ tétessék, „és pedig az ingókat örö­kösen azok becsárának megtérítése mellett,az in­gatlanok pedig 3 évi haszonbérbe, megfelelőj ha­­szonbér fizetés mellett.“ Simay Gergely az eredeti szöveget pár­tolja. Tisza Kálmán pártolja Várady módosítvá­­nyát s azon ellenvetésre, hogy meglehet,­­hogy néhol több teher van azon épületen, mint a men­­nyit a haszonvétel megér, — megjegyzi, hogy ez ugyan ritka eset szokott lenni e mai világban, mert nem igen akad hitelező, ki valamely fekvő­­ségre többet adjon mint a mennyit az megér, ha­nem ha lenne is oly eset, a törvény csak azt mondja hogy a megyék tartoztak átengedni, de azt sehol sem mondja, hogy az állam átvenni tar­tozik, tehát­­ ha az állam úgy tartja, hogy az átvételnél kárt vallhat, nem fogja átvenni. Különben az egészet illetőleg nagyon helyes­nek és szükségesnek tartja kimondatni, hogy a fekvőségekre nézve a tulajdonjog a törvényható­ságé marad,mert megeshetik az,hogy azon helyen, később nem lesz törvényszék, és akkor úgy jár­na a törvényhatóság, hogy saját tulajdon bir­tokait elvesztette a­nélkül,hogy eziránt még azon kárpótlást is kapná, hogy törvényszékkel bírjon. Pulszky Ágost ezen módositást teszi: a fek­­vőségek elé tétessék: „kétségtelen tulajdonát képező“ és „levő“ helyett tétessék­ kezési czélokból elvállalt.“ Csiky Sándor azt tartja, hogy a jónágok tulajdona ép oly szent és mint a magánosok tulajdona, és azt államnak adni akarni, nem egyéb, „törvény­törvény ha­­sérthetlen, ingyen az mint com­munisticus tendentia. Ajánlja e módositást: A 34-ik §-ban e szó után „is“ tétessék : „köz­­igazgatási czélokra a törvényhatóságoknak nem szükséges fegyőrök fegyverei is illő kárpótlás m­ellett átadandók.“ Halmossy és Hodossy felszólalása után elfogadtatik Várady G. módosítványa, mi által a többi elesett. 35. §. A 32. és 34. §§-ban érintett átadás mó­dozatait a bel- és az igazságügyminiszerek szabják meg. Várady Gábor az eredeti szöveg helyett ezen m­ódosítványt ajánlja: „A 32. és­ 34-ik szakaszban érintett átadás módozatát, a belügy- és igazságügyminiszterek a 34. § ban foglaltakra nézve, az illető törvény­hatóságok meghallgatásával akkop szabják meg, hogy kz­igazgatás részére szükséges épületek és helyiségek a törvényhatóságok birtokában mindenesetre meghagyassanak. Elfogadtatik: 36. §. Az igazságügy miniszter feljogosíttatik , hogy a­mennyiben a 34. §. szerint átengedendő terek és helyiségek elegendők nem lennének, a törvénykezési czélokra szükséges tereket és épületeket kisajátítás útján megszerezhesse. A kisajátítási eljárás a kisajátí­tási terv formaszerü megállapításának mellőzésé­vel,az általános kisajátítási törvény (1868. LV. t. ez.) V— VIII. fejezetei szerint történik. Ha mind e mellett a járásbirósági helyiségek meg­szerzésénél súlyos nehézségek merülnének fel, az igazságügyi miniszter jogosítva van, a járás székhelyét máshová kitűzni, tartozik azonban az általa megálla­pítandó helyet megerősítés és beczikkelyezés végett a törvényhozásnak bejelenteni. Vécsey Tamás szövegezése szerint e sza­kasz első része így hangzanék : Az igazságügyminister feljogosíttatik, hogy a­mennyiben a 34. §. szerint átengedendő te­rek és helyiségek elegendők nem lennének, a törvénykezési czélokra szükséges tereket és épületeket bérlés vagy kisajátítás útján meg­szerezhesse.“ Továbbá az első bekezdésnek többi részét ki­hagyatni indítványozza. Kuka János beadott módosítványa így hang­zanék : „ha mindamellett a törvényszék vagy járásbírósági“ helyiségek megszerzésénél súlyos nehézségek, merülnének föl, az igazságügymi­niszter jogosítva van „a törvényszék“ vagy a já­rás helyét stb. Mocsáry Lajos ezen §. két bekezdését, mi­vel különböző tárgyúak, külön kívánja tárgyal­tatni. Zsedényi Ede ezen módosítványt adja be az első bekezdés 2-ik sorára nézve: „mennyi­ben“ szó után tétessék „egy részről“ a 34. §. szerint más részről­­ az illető törvényszéki vagy járásbírósági székhelyeknek a községek által ingy­en átadandók.“ stb. Vukovich Sebő a 2. első bekezdését, mire abban a ministernek túlságos hatalom adatik kihagyatni indítványozza. J&ocsiáry Lajos a 2. bekezdés helyett ezen szöveget ajánlja: „Ha mind­­a mellett a járásbíróság helyisé­geinek megszerzésénél súlyos nehézség me­rül fel, az igazságügy minister feljogosíttatik a járásbíróság ügyeinek vezetését ideiglenesen más, ugyanazon törvényhatóság területén fekvő szomszéd járásbíróságra bízni. A járásbíróság székhelyének netán szükséges megváltoztatásáról az igazságügyminister elő­terjesztése folytán az országgyűlés fog intéz­kedni. Simonyi Ernő a második bekezdést kiha­gyatni indítványozza, vagy pedig az a feletti határozatot függőben tartani kén. — Függőben tartatik. 37. §. A mennyiben a bíróságok rendezése folytán 1868. LIV. t. sz. 6. §-a alapján kibocsátott ügyviteli szabályok módosítása vagy pótlása szük­ségesnek mutatkoznék , az igazságügyminiszter intéz­kedik. Várady Gábor e szakaszra nézve következő módosítást tesz: Utasittatik az igazságügyminister az 1868 ik évi 54. t. sz. 6. §-a alapján, hogy az ügyviteli szabályokat az ezen törvény nyomán netán szükséges módosításokkal terjessze a törvény­­hozás elé. Péchy Tamás pártolja Várady módosít­­ványát. A szerkezet megtartatik. 38. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazság­ügyi miniszter bizatik meg. Észrevétel nélkül elfogadtatik. Ezzel a törvényjavaslat tárgyalása befejez­tetett. N­y­á­r­y Gyula br, a főrendiház jegyzője jelenti, hogy a tengeri hajók köbözéséről,­ a Spanyolor­szág és Guatemalával kötött szerződésekről szóló törvényjavaslatokhoz, a főrendek mindenben hozzájárultak. Szentesítés alá fognak terjesztetni. E­l­n­ö­k : T. ház ! A napirend ki van merít­ve. Az osztályokhoz vannak utasítva következő tárgyak: a főrendek üzenete községi rendezés tárgyában­ (Felkiáltások: Nem kaptuk meg!) ki lesz osztva. A gömöri vasúthálózat kiegészí­téséről, és a peru, kilii és argentini köztársaság­gal kötött szerződések; a fiumei pálya kiegészí­téséről. A gácsországi vasútengedély - okmány módosításáról szóló törvényjavaslatok; ezek a pénzügyi és vasúti bizottságoknál vannak. A 25-ös bizottság jelentése szintén az osztályokhoz van utasítva, ezekből napirendre nem tűzhetünk ki semmit. De napirendre kitűzhető a királyi ügyészsé­gekre vonatkozó törvényjavaslat, továbbá az északamerikai egyesült államokkal kötött ke­reskedelmi szerződésekről szóló törvényjavas­lat is holnap fog kinyomatni, megjegyezvén, hogy ezeken egy szót sem változtatott a központi bizottság, csak a fordítást javította, ezt ismeri a képviselő­ház, ezt holnapra ki lehet tűzni, mert nagyon sürgetős, miután 12 nap múlva lejár a ratificatió határideje. Továbbá szabad legyen holnap elővenni a ha­­tárőrvidéki posta, távirda és a tengeri posta költségeire szükséges póthitelről szóló törvény­­javaslatot. Az osztályok ezeken nem változtattak egy szót sem. E kettő után a királyi ügyészségről szóló törvényjavaslatot vehetjük fel. (Helyesség.) Ülés vége 2 óra 15 perczkor, végleges rendezésére vonatkozó törvényjavas­latról. Cziráky János gróf azt hiszi,hogy az 1848-ai törvények s a később törvényesített pátensek következtében alig lehet már most szó arról, el­­fogadtassék-e a törvényjavaslat általánosságban vagy nem, mert az nagyon természetes, hogy ál­talánosságban el kell fogadni, ha az úrbéri vi­szonyokra nézve végleges rendezést óhajt a tör­vényhozás. A főrendiház általánosságban elfogadja a tör­vényjavaslatot. A részletes tárgyalásnál az 1. 2. §§-ok válto­zatlanul elfogadtatnak. A 3. §. felett A­p­p­o­n­y­i György gr. indítványára felfüggesztetik a hatá­rozat, mert e §. a jogügyi bizottságnak a 33. §­­ra ajánlott módosításával szoros kapcsolatban áll. A 4., 5. és 6. §-ok elfogadtatnak a jogügyi bizottság szövegezésében. A 7. §-ra nézve a jogügyi bizottság a követ­kező szöveget ajánlja: 7. §. Pusztatelkeknek azon telkek tekinten­dők, melyek akár már mint pusztatelkek, akár pedig mint rendes bel- és külsőséggel ellátott volt úrbéri házhelyek lettek az úrbéri táblába bevezetve, azonban ez utóbbiak birtokosaik ál­tal később elhagyattak. Ezen pusztatelkek (sessiones disertae) azok­nak, illetőleg azok jogutódainak tulajdonai, kik e pusztatelkeknek 1848. évi január 1-én birto­kában volt­ak.“ Horváth B. igazságügyminiszter kijelenti, hogy a kormány elfogadja e módositást. A jogügyi bizottság szövegezése elfogadtatik. A 8. §. változatlan marad. A 9. §-ban 1848. máj. 1-e helyett jan. I-e té­tetik. A 10„ 11., 12., 13. §-ok változatlanok ma­radnak. A 14. §-ra a jogügyi bizottság a következő módosítást ajánlja: A bekezdő mondat helyett mondandó: „Azon földek, a melyeket a volt jobbágyok az úrbéri állománynak akár az úrbériben, akár későbbi rendbeszedés alkalmával megállapított mérven felül bírnak“ — a §. többi része maradna. A bekezdés iránt beadott módosítás elfogad­tatik Ugyan e­h­hez P­á­l­ff­y Mór gr. stylaris mó­dosítást ajánl, annak­ világosabb jelzésére, hogy a volt jobbágyok a maradvány földek után nem követelhetnek újabb erdő és legelőilletményt. E felett hosszas vita támad, mig végre A­p­p­o­­n­y­i György gr. indítványára a 14. §. vége igy állapittatik meg: „E földek . . . a jelen birtoko­soknál maradnak, a nélkül azonban, hogy a volt jobbágyoknak e birtoktöbblet után legelő és erdőilletményre igényük lenne.“ A 15. és 16-ik .§-ok a jogügyi bizottság aján­latára következőleg állapíttatnak meg : 15. §. Zsellértelkek belsőségeinél maradvány felszámításnak helye nincs. Ha azonban ily telkekhez külső földek is tar­toznak, az ezek után járó tartozások a zsellérek által a 89. szakasz értelmében megváltandók.“ 16. §: „A 14. §. esetében járó kárpótlási ös­­­szeg,“ a többi megmarad. IIP Az ülés további folyamáról szóló tudósításun­kat anyaghalmaz miatt holnapi esti lapunkra va­gyunk kénytelenek halasztani. Hírlik, hogy Hohenwart beadta lemondá­sát, de ő felsége azt nem fogadta el. Registrál­­juk ezen hírt, mint ilyet, a nélkül azonban, hogy annak legcsekélyebb alapot mernénk tulajdo­nítani. Eltekintve attól, hogy Hohenwarthot, a császár miniszterét, nem egyhamar fogja megingatni a parlament bizalmatlansága, eltekintve továbbá attól, hogy a parlament — az alkotmány-előterjesztésre vonatkozólag — még nem is fejezte ki bizalmatlanságát — úgy his­szük: Hohenwart midőn az augias-ól kitisz­títására vállalkozott, bizonyára tisztában volt a­felől, hogy munkája közben sokszor kitartó küzdelemre lesz szüksége! A főrendiház ülése május 5-én. György, országbíró ; Elnök : M­a­j­l­á­t­h Albert gr., M­i­s­k­e­jegyzők: Apponyi Imre báró. A kormány részéről jelen van: Horváth Boldizsár miniszter és Keményfy János osztálytanácsos az igazságügyminisztérium ré­széről. Elnök d. e. 10 órakor 25 főrendi tag jelenlé­tében megnyitja az ülést. A tegnapi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Cziráky János gr. az állandó hármas bizott­ság elnöke, benyújtja a bizottság jelentését a tengeri kereskedelmi hajók köbözéséről, a Gua­temala köztársasággal és a spanyol királyság­gal kötött hajózási és kereskedelmi szerződé­sekre vonatkozó törvényjavaslatokról. A ház e törvényjavaslatokat azonnal tárgya­lás alá veszi és általánosságban, valamint részle­teiben észrevétel nélkül elfogadja és erről a képviselőházat értesíteni rendeli. A főrendiház erre tárgyalás alá veszi a jog­ügyi bizottság jelentését az úrbéri maradványok Ausztria. A direct választások behozatalának kérdése Lajthán túl élénk mozgalmat idézett elő. A szélső­bal programmját, több alsó-ausztriai sandtag­­képviselő, a kereskedelmi kamara s a községi tanács több tagja magáévá tevén bizottságot alakított s egy fölhívásban Bécs választóit ta­nácskozásra hívja egybe. Ezen fölhívás így hangzik: „A reichsráth képviselőházában az alkotmány­reform kérdése fog tárgyaltatni a közvetlen reichsváth-választások szellemében. Ezen kérdés a jelenlegi viszonyok közt csak úgy oldható meg, ha a lakoss­ág maga nyomós és méltó módon ajánlja föl erejét annak megoldá­sához. Ha Bécs összes választó­polgárai — s ezek által indíttatva más város választói is — nyilvánítást adnak ezen alkotmány­reformot óhajtó akaratuknak, bizonyára ily alkotmányos jelenség hatalmas befolyást fog gyakorolhatni a törvényhozó tényezőkre. Ily nyilvánítás oly reform keresztülvitelét fogja előmozdítani, mely­nek valósítása az alkotmány­ellenes pártok igye­kezetei ellenében életszükséglet az alkotmány­ra és a reichsráthra nézve.“ Az 1873 diki, s Bécsben tartandó világ­kiállí­­tás költségeinek fedezésére a pénzügyminiszter egy­­ 6 milliónyi póthitelről szóló törvényja­vaslatot nyújtott be a reichsváth képviselőházá­­nak. Ezen törvényjavaslat így hangzik : 1. §. Az 1873 ban Bécsben tartandó világki­állításra 6 milliónyi hitel engedtetik. 2. §. Ezen összeg fele mint állam-előleg, má­sik fele mint kamatnélküli előleg használan­dó föl. 3. §. Ezen előleg visszafizetésére, esetlegesen az államelőleg törlesztésére is, első­sorban a ki­állítási bevételek szolgálnak. 4. §. Ha az összes bevételek s az állam előleg egybevéve nem elegendő arra nézve, hogy az összes kiadásokat fedezze, fölhatalmaztatik a kormány, hogy a még fedezetlen maradék tör­lesztésére, illetőleg az előleg visszafizetésére a magán aláírás útján létrejött biztosítéki alaphoz nyúljon. A biztosítéki alapból eszerint soha sem lehet többet venni, mint a­mennyit a fellebbi hitel fele kitesz. 5. §. Ha ellenben a kiállítás összes bevétele még a ráfordított összegek fedezése után (1. a 2. §-t) még fölösleget mutatna föl, ezen fölösleg a birodalom lajtán­nnepi részének kincstárába foly be. 6. §. A 6 milliónyi hitel fölhasználása a szük­séglet mértéke szerint történik. Az évi részlet az­ 1871. — 1873-diki államelőirányzatból fede­­zendő. A 7-dik §. a kiállításra küldendő tárgyak bé­lyeg stb. mentességéről szól. Prágában egy politikai irányú röpirat jelent meg szláv nyelven, mely Ausztria bajaival fog­lalkozik, s azok létokait kutatva, orvoslásukat csakis a foederatioban mondja fel találhatónak. Szerző szerint — ki a cseh-amerikai „Slavia“ szerkesztője — Amerika állam kormánya, s az európai alkotmányok között a fő különbséget nem a köztársaság, hanem a foederatio képezi, ebben gyökerezik az amerikai szabadság, s ez az „amerikai államalapelv.“ A franczia polgárháború. A „Times“ a Páris alatti eseményekről a kö­vetkező távirati közleményeket hozza: Páris, máj. 1. este. A versaillesi csapatok Bonami bértanyát, temető sánczait, a kőbányát és az issy­i parkot elfoglalták, és így Issy erődöt körülfogták, mely bár teljesen össze van rontva, a párisi oldalon levő ütegekből mégis folytatja a tüzet. Mondják hogy 4000 golyónál több esett az erőd belsejé­be, de az őrség azt nyilatkoztatta ki, hogy in­kább levegőbe röpíti magát, mintsem megadja magát. Minden engesztelő kísérlet megbukott. Domb­rowsky elrendelte, hogy Neuilly lakosai hagyják oda a helységet 24 óra alatt, mert szándéka az egész helységet lakásra lövetni. Az észak-nyu­­gati oldalon minden in statu quo. A megsebe­sült Okoloviez tábornok helyét Duvassier foglalta el. Az ágyúzás tegnap 7-től 11-ig borzasztó volt. Ternesben nagy tűzvész volt. A felkelők gyúj­tották fel a helységet Neuillyből petroleum - bombákkal; czéljuk az, hogy a lakosság már el­­lankadt dühét újra feléles­szék. A déli oldalon levő boulevardokon 17 torlaszt emelnek. A tej napról napra ritkább lesz és a batignollesi mészárosok kinyilatkoztatták, hogy boltjaikat 4 nap múlva becsukni lesznek kény­telenek. Előkészületeket tesznek, lovas szemlész ezred alakítására. Az elysée Bourbon főhadi­szállásán már eddig 97 ember jelentkezett. De az egész terv valószínűleg dugába dől, mivel nem lehet szert tenni a szükséges lovakra. A két utóbbi éjen át az avenue de la grande ar­­mée ismét sokat szenvedett, az utczák kavicsok­kal, palatáblákkal és kéményomladékokkal tel­­tek. Az école de medeeine-beli club, Páris „leg­vörösebb“ gyülekezete tegnap a commune mi­kénti megbuktatásáról tanácskozott. C­l­u­s­e­r­e­t az­ért záratott el, mivel az erődökben mindenütt hiányzott a kellő lőszer és fegyvermennyiség. Delescluze éa Arnold ki­­küldve voltak, hogy a kormány nevében nyi­latkoztassák ki, hogy az Cluseret rendszabályai­val nincs megelégedve, midőn épen Issyből új panaszok érkeztek. Az erőd védői már igen szó­rhattak a versaillesiak által, midőn Wroblewski megjelent és az őrséget az erőd mögötti még ép müvekbe vezette, mi által sikerült a pozitiót még tovább is megtartani. Megy helyébe Eudes téte­tett. Dombrowski és Wroblewsky azután a kor­mánynak visszalépéseket ajánlottak, minthogy Clussretvel nem értenek egyet, de e fenyegetést visszavonták, mikor a kormány Cluse­et befoga­­tását rendelte el. V­ersailles, hétfőn éjjel. Hogy további vérontásnak elejét vegye, Faron tábornok igyekezett Issy őrségével megértetni, hogy minden erőlködés hiábavaló. Tegnap este tehát a v­árkokban megjelent, felhúzatta a fehér lobogót, és az alkudozás kürtjelét fuvatta. Egy álló óráig nem­ érkezett válasz a felkelők részé­ről; azt hitték hogy erősítést várnak. Ez idő le­­folyta után a várparancsnok is felvonta az alku­lobogót, mire az alkudozás azonnal kezdetét vette. Kifejtették már most a felkelőknek helyzetük mivoltát, hogy teljesen be vannak ke­rítve, és, hogy az ellenállás folytatása csak az őrség lemészárlását vonhatja maga után. De az erőd eddig még meg nem adta magát, a versail­lesi csapatok azonban a sikam előtt állanak már. Ma csak lanyhán tüzeltek. A Maillot kapu kö­zelében égést láttunk. Az ottani sánczok az utób­bi 24 óra alatt a courbevoiei és neuillyi út ütegei által ismét sokat szenvedtek. Épen most értesülök, hogy a felkelők Issy erőd átadását azon feltétel alatt ajánlották föl, hogy az őrségnek szabad elvonulás biz­­tosítas­ék. Cissey tábornok, ki árulástól tart, garantiákat követelt arra nézve, hogy az erőd felvettetni nem fog, midőn a csapatok azt meg­­szállandják, és néhány felkelőt turul kívánt. E követelés azonban megtagadtatott, és a fehér­lobogó helyére azonnal a vörös huzatott föl, mi­re a tűz ismét megkezdődött. fen nem forog, de a közmunkatanács czélszerű­­nek vélné, ha e hely kitűzése az általános sza­bályozási terv beérkezése utáni időre halasztat­­nék és előbb beváratnék,vájjon fog-e és hol egy kikötő építtetni, mert ennek közvetlen közelében egy ily légveszélyes raktár fölállítása talán még­sem volna czélszerü. Ha azonban a város ez ügyet igen sürgősnek ismerné, úgy felhiva­­tik, hogy a területet vagy 1500 öllel alantabb jelölje ki. A soroksári gát melletti Beisleitner féle telkek iránt határoztatok, miszerint a helyi forgalom érdekében kinyittatni óhajtott új útra, miután az érdekeltek annak költségeit viselni vonakod­nak — elejtetik és az ezen telkek közbenső ré­szén könnyítésként engedélyeztetni kívánt kön­­­nyebb építkezési modor a város kívánságához képest megengedtetni nem fog. Dobler J. Pest város hatósága által 1-szer egy mosó konyhának engedély nélküli felépítése és 2-szor egészségtelen pinczehelyiségeknek lakáso­kul való kiadása végett, pénzbírságban és a pinczék k­erítésében lett elmarasztalva. — Ezen határozatok jóváhagyatnak és felfolyamodó ké­relmével visszautasittatik. Az újpesti kikötő és köszörűs árok közt elte­rülő kincstári területek felosztásának kérdése a műszaki bizottsághoz utasittatott. Építési engedélyek a következőknek adattak ki: Gräber Náthán Lipótváros, váczi ut 28. és 26. sz. a. — Brust Jakab Lipótváros vadász és hajnal utcza sarkán 47/13. — Tristinovics Mi­hály Sándor utcza 940. sz. a. — Bucsánszky Alajos öszutcza 20. sz. — Harsányi P. Buda Albrecht ut. — Remekházy Károly, Krisztinavá­ros kertészutcza. — Hirschler Teréz a zugliget­ben. Schmidt F. magyar utcza 545/28 sz.—Ipolyi Arnoldnak, mint a papnövelde igazgatójának, a pap Kövesdének 3 emeletre építése iránt. — Dr. Lenhossék, országút 560/31. — Kasseiik Fér., Váczi ut 1126. — Augster J., Budaujlakon és az óbudai koronás uradalom ügyészségének, a kis- RokoS utczában egy gőzfavágó gép felállítá­sához. Novák Eugéniának az építési engedély Budán a bécsi kapu előtt 84—85 sz. telkeken oly meg­jegyzéssel adatott meg, hogy az épületnek leg­­­alább 20 öllel kell a vár falától állíttatni, mert ezen területre a jelenleg igen meredek ut sza­­bályozásánál okvetlenül szükség leend. Kósa Károlynak a rózsautczai 24­831. sz. befi­natkozó építési engedélye alkalmával figyelmez­­­tetendő lesz a városi közönség, válj­on nem volna e czélszerü az egymástól 150 ölnyi távolságban levő Aradi és Steiner utczák között egy új ut­czának nyitása, miáltal egy­részt a helyi forga­lom megkönnyittetnék, de más­részt maguknak az ottani telkeknek értéke is emelkednék,a nye­rendő utczai homlokzat folytán. A sertéshizlaló részvénytársaság kérvényének, hogy telepjét az állam vaspálya vonalával szint által ös­szeköttetésbe hozhassa, némi módosí­tásokkal hely adatik. Az alsó rakpartnak a biztosító társaság házától a Heinrich-féle házig leendő befásítására nézve a következő határozatok hozattak: 1­ ör ezen terü­let a városi tanács határozata értelmében el nem zárathatik; 2-or hogy az ültetendő fák­ átmérőjük­­ben legalább 2"-el és 12' törzsmagassággal bír­janak; 3 or a házak melletti járda 6" magasabb leend, mint a quai rácsozat melletti járda, mire az ut készítésénél figyelem lesz fordítandó; 4-er a járda a házak előtt 15' a­quai rácsozat mellett 13' birand, beértve a szegélyezést és fákat is, úgy hogy a kocsiút még 20' széles marad; 5 szer meg volna engedhető az ottani háztulajdonosok­nak, hogy a kocsizörej kikerülése végett, ha úgy kívánják, saját költségükön a kövezet he­lyett asphalt conprimé vagy faburkolatot rakat­hassanak. A fővárosi közmunka tanácsiból. Újabban a következő két adásvevési szerző­dés lett helyben hagyva: Frei Frigyessel, mar­hahajtó ut 14. sz. a. 6809 ft és Bayer Albert és Mária hitesekkel János utczai 1629/al26. sz. in­gatlanság iránt 17.700 ft. Több Csepel szigeti lakosnak a soroksári Du­na ág elzárása iránti kérvénye, illetékes elinté­zés végett a nmélt. m. kir. közs. minister úrhoz rendeltetik felterjesztetni. Kapcsában azon régibb határozatnak, mely szerint a várba vezető Albrecht út az alagútról a Lónyay-féle telek sarkáig 8 ölre lesz kiszélesí­tendő, a közlekedési minister úr felkéretni ren­deltetik, hogy a Wieser-féle telek egy részének kisajátítása iránt a szükséges intézkedéseket annyival is inkább megtétetni szíveskedjék, mert az e czélra szükséges költségek a m. törvényho­zás által már meg is szavaztattak. Több arenautezai lakos és birtokos kérvénye, melyben az arenautezának meghosszabbítását illetőleg az őrs­ágútra való kinyittatását kérik elrendeltetni, oly megjegyzéssel adatik ki a vá­rosi hatóságnak, miszerint ezen utczának meg­hosszabbítása országos közlekedési szempont­ból nem szükséges, de a k. m. tanács annak ki­nyitásába az érdeklettek hozzájárulása folytán helyi forgalmi szempontból történik,azt ellenezni nem fogja. A Buda város által beterjesztett és a tabáni Óutcza környékére vonatkozó szabályozási terv avval rendeltetik visszaküldetni a városi ható­sághoz, miszerint azt, a már megállapított Du­na szabályozási vonallal összhangzásba hozni szíveskedjék. Pest városa értesítetik, miszerint kőolajrak­­tárak részére egy helynek a soroksári Dunaág mentében leendő kitűzése ellen el­­i akadály Különfélék. — Van Pesten egy nyomorúságos zug­­szinház, az u. n. Fürst-szinház, mely eddig is sok tisztességes embernek szolgált megbotránykozá­­sára, de most a humbugot és a kenyérkeresetnek alacsony nemét annyira viszi, hogy a sajtónak szent kötelessége felszólalni ellene. Ennek a szín­háznak már intrádája is scandalosus volt. A vá­ros csak dalcsarnok-engedélyt adott neki , s Fürst „Theaternek“ hirdeté zugolyát, a­miért aztán a városi hatóság, mint akkor a la­pok írták, bezáratni készült az egész bódét. De a közönség nagy ámulatára a Fürstthe­­ater megmaradt theaternek továbbra is s a város azon nevetséges helyzetbe jutott, hogy mennydörgő fenyegetései után szépen behúzta a farkát. Most ez a Fürst egy falragaszon­­ hirdeti, hogy „Paul Nyáryt“ fogja adni, öt tableauban, u. m. Zarte Verhältnisse ; Ein Vormittag in­­ der Kanzlei. Der 24-te April 1848. Patriot und Spitzl, In der Marie Valerie Gasse. Der letzte Kuss.­­ Maga az esemény, mely itt színre­­ hurczoltatik, még alig múlt el, s még zsibbadtan tartja a ke­délyeket a megdöbbentő hatás: s íme megjelen egy speculáns német, és pénzt csinál belőle. Természetes, hogy e lérezmüben élő szemé­lyek is elő fognak fordulni, és saját szemeik­kel láthatják magukat kompromittálva. — Úgy tudjuk, hogy Budán egy színtársulat Bat­thyányi Lajost adta egyszer, de másodszor nem adhatta, mert a család egy tagja tiltakozott el­lene s a hatóság közbe­lépett. Itt is közbe kell lépni, mert ez nem a szabad szó korlátozása, hanem megóvása a kegyeletnek a durva érintés­től, s az emberek kebelében élő kegyeletnek ép úgy van joga a hatóság oltalmát igénybe venni, minden pellengérre állíttatás ellen, mint a becsü­letnek, melynek intact maradása felett őrködni, intézményeket állított fel a társadalom. — Az aradi képviselő-választást illetőleg következőleg is az „Alföld.“ A válasz­tás maga tegnap reggel fél kilencz órakor vet­te kezdetét s csak ma reggel hat órakor végez­tetett be. Csaknem valamennyi választó egész éjen át felvirraszto­t, lázas feszültséggel várva az eredményt. Midőn a választási elnök dr. Ma­­tasovszky az eredményt kihirdette, a baloldali párt határtalan lelkesedésben tört ki, győzel­­meskedett, jelöltje dr. Chorin Ferencz lakása elé vonult, azt viharos éljenzésekkel üdvözölte, mig végre egy küldöttség lakásából lehozta, hol választói, sőt számos deákpárti is a legnagyobb ovatiokkal halmozta el. Miután a választási el­nök néhány meleg szóval az uj képviselőt üd­vözölte, dr. Chorin a megindulás és hálaérzettől remegő hangon fejezte ki legmélyebb köszöne­tét azon polgárság iránt, mely nemzetiség s val­­láskülönbség nélkül oly testvéri frigyben mű­ködött közre az ő csekély személyének ily nagy kitüntetésére. Leirhatlan lelkesedés fogadta szít-

Next