A Hon, 1871. május (9. évfolyam, 100-124. szám)
1871-05-06 / 105. szám
32. §. Az igazságügyi miniszter által meghatározott napon a jelenleg fennálló első folyamodású biróságok megszűnnek, s az összes iratok az uj biróságoknak adatnak át. 33. §. A 36. §-ban érintett napig a jelenleg fennálló első folyamodási bíróságok jelen szervezetükben megmaradnak. Észrevétel nélkül meghagyatnak. 34. §. A törvényhatóságok kötelesek mindazon helyiségeiket és szerelvényeiket, melyek jelenleg törvénykezési czélokra használtatnak, ide értve a börtönöket, azok szerelvényeit és a fegyőrök fegyvereit is az újólag kinevezett bíróságoknak ingyen átengedni. Várady Gábor ezen szakasz kihagyását indítványozza és a helyett következő szöveget ajánl: „A törvényhatóságok fekvőségei ezentúl is a törvényhatóságok tulajdonai maradnak, kötelesek lévén a törvényhatóságok mindazon helyiségeiket és szerelvényeiket, amelyek jelenleg kizárólag törvénykezési czélokra használtatnak, ide értve a börtönöket, azok szerelvényeit és a fegyőrök fegyvereit is az újólag kinevezett bíróságoknak ingyen átengedni, azonban az ekkép használatus átengedett fekvőségeken levő terhek kamatait, valamint az épületek fentartási költségeit a használatnak megfelelő arányban az állam viseli.“ Hodossy Imre elégnek tartja, hogy az épületek nem tulajdonus, hanem csak ideiglenes használatra engedtessenek át. A módosítvány nem kielégítő, mert a városokról nem gondoskodik. Vukovics Sebő pártolja Várady G. módosítványát és azt tartja, hogy ép azon elvek szerint kell elintézni a birtok megosztást, melyek szerint történik a magán birtokosok között. Nem akarja a kormány hatalmát az által is növelni, hogy tűz htározza meg, mennyiben illeti a megyét a birtokjog. Hodossy Imre a kormányra kívánja bízni azon modalitások meghatározását, melyek mellett az ideiglenes használat a törvényszékeknek engedtetik. Halász Boldizsár is azon véleményben van, hogy ki kell mondani, miszerint a megye a tulajdonos, az állam haszonélvező. A törvényhozás kötelessége, hogy midőn ingatlant csak haszonvételre vesz át, tisztán kimondja, hogy ha megszűnik a haszonvétel, ismét a megyék tulajdonába megy vissza. Hoffmann Pál nem pártolja Várady módosítványát. Móritz Pál pártolja Váradyt s azt tartja, hogy itt nem csak tárgyakról, hanem pricipiumról van szó. Igen termézetes, hogy ha a törvényhatóságok bizonyos épületeket engednek át az állam részére, minden azon épülettel járó terhet az államnak kell viselni. Huba János pártolja Váradyt s különbséget tesz a városi és megyei törvényhatóság között. A megyei törvényhatóságokban nem egyes tulajdona, hanem a megye közönsége. A városokban a városházák a város magántulajdonát képezik, s azért ha a városoktól a magántulajdon elvétették és a kormány birtokába bocsáttatnék, ezen §. szerint későbben ha netalán a törvényszékek, vagy járásbíróságok áthelyezése más változást szenvedne, mi történik akkor azon épületekkel, melyek eddig a városok tulajdonát képezték ? Nemde csak az, hogy azok elvesztvén a törvényhatóságot, a járásbíróságot és törvényszéket, elveszítenék azon házat is, mely eddig tulajdonuk volt. Németh Albert következő módosítványt ajánl elfogadás végett „A törvényhatóságok mind azon helyiségeket, melyek jelenleg törvénykezési czélokra használtatnak, —■ [UNK] ide értve a börtönöket, azok szerelvényeit — az újonnan kinevezett bíróságnak használat végett átengedik, a rabok őrzése és azok feletti felügyelet pedig az eddigi gyakorlat szerint meghagyatik.“ Dietrich Ignátz ezen módosítást ajánlja : „E szó „ingyen“ hagyassák ki; e szó után „átengedni“ tétessék, „és pedig az ingókat örökösen azok becsárának megtérítése mellett,az ingatlanok pedig 3 évi haszonbérbe, megfelelőj haszonbér fizetés mellett.“ Simay Gergely az eredeti szöveget pártolja. Tisza Kálmán pártolja Várady módosítványát s azon ellenvetésre, hogy meglehet,hogy néhol több teher van azon épületen, mint a mennyit a haszonvétel megér, — megjegyzi, hogy ez ugyan ritka eset szokott lenni e mai világban, mert nem igen akad hitelező, ki valamely fekvőségre többet adjon mint a mennyit az megér, hanem ha lenne is oly eset, a törvény csak azt mondja hogy a megyék tartoztak átengedni, de azt sehol sem mondja, hogy az állam átvenni tartozik, tehát ha az állam úgy tartja, hogy az átvételnél kárt vallhat, nem fogja átvenni. Különben az egészet illetőleg nagyon helyesnek és szükségesnek tartja kimondatni, hogy a fekvőségekre nézve a tulajdonjog a törvényhatóságé marad,mert megeshetik az,hogy azon helyen, később nem lesz törvényszék, és akkor úgy járna a törvényhatóság, hogy saját tulajdon birtokait elvesztette anélkül,hogy eziránt még azon kárpótlást is kapná, hogy törvényszékkel bírjon. Pulszky Ágost ezen módositást teszi: a fekvőségek elé tétessék: „kétségtelen tulajdonát képező“ és „levő“ helyett tétessék kezési czélokból elvállalt.“ Csiky Sándor azt tartja, hogy a jónágok tulajdona ép oly szent és mint a magánosok tulajdona, és azt államnak adni akarni, nem egyéb, „törvénytörvény hasérthetlen, ingyen az mint communisticus tendentia. Ajánlja e módositást: A 34-ik §-ban e szó után „is“ tétessék : „közigazgatási czélokra a törvényhatóságoknak nem szükséges fegyőrök fegyverei is illő kárpótlás mellett átadandók.“ Halmossy és Hodossy felszólalása után elfogadtatik Várady G. módosítványa, mi által a többi elesett. 35. §. A 32. és 34. §§-ban érintett átadás módozatait a bel- és az igazságügyminiszerek szabják meg. Várady Gábor az eredeti szöveg helyett ezen módosítványt ajánlja: „A 32. és 34-ik szakaszban érintett átadás módozatát, a belügy- és igazságügyminiszterek a 34. § ban foglaltakra nézve, az illető törvényhatóságok meghallgatásával akkop szabják meg, hogy kzigazgatás részére szükséges épületek és helyiségek a törvényhatóságok birtokában mindenesetre meghagyassanak. Elfogadtatik: 36. §. Az igazságügy miniszter feljogosíttatik , hogy amennyiben a 34. §. szerint átengedendő terek és helyiségek elegendők nem lennének, a törvénykezési czélokra szükséges tereket és épületeket kisajátítás útján megszerezhesse. A kisajátítási eljárás a kisajátítási terv formaszerü megállapításának mellőzésével,az általános kisajátítási törvény (1868. LV. t. ez.) V— VIII. fejezetei szerint történik. Ha mind e mellett a járásbirósági helyiségek megszerzésénél súlyos nehézségek merülnének fel, az igazságügyi miniszter jogosítva van, a járás székhelyét máshová kitűzni, tartozik azonban az általa megállapítandó helyet megerősítés és beczikkelyezés végett a törvényhozásnak bejelenteni. Vécsey Tamás szövegezése szerint e szakasz első része így hangzanék : Az igazságügyminister feljogosíttatik, hogy amennyiben a 34. §. szerint átengedendő terek és helyiségek elegendők nem lennének, a törvénykezési czélokra szükséges tereket és épületeket bérlés vagy kisajátítás útján megszerezhesse.“ Továbbá az első bekezdésnek többi részét kihagyatni indítványozza. Kuka János beadott módosítványa így hangzanék : „ha mindamellett a törvényszék vagy járásbírósági“ helyiségek megszerzésénél súlyos nehézségek, merülnének föl, az igazságügyminiszter jogosítva van „a törvényszék“ vagy a járás helyét stb. Mocsáry Lajos ezen §. két bekezdését, mivel különböző tárgyúak, külön kívánja tárgyaltatni. Zsedényi Ede ezen módosítványt adja be az első bekezdés 2-ik sorára nézve: „mennyiben“ szó után tétessék „egy részről“ a 34. §. szerint más részről az illető törvényszéki vagy járásbírósági székhelyeknek a községek által ingyen átadandók.“ stb. Vukovich Sebő a 2. első bekezdését, mire abban a ministernek túlságos hatalom adatik kihagyatni indítványozza. J&ocsiáry Lajos a 2. bekezdés helyett ezen szöveget ajánlja: „Ha minda mellett a járásbíróság helyiségeinek megszerzésénél súlyos nehézség merül fel, az igazságügy minister feljogosíttatik a járásbíróság ügyeinek vezetését ideiglenesen más, ugyanazon törvényhatóság területén fekvő szomszéd járásbíróságra bízni. A járásbíróság székhelyének netán szükséges megváltoztatásáról az igazságügyminister előterjesztése folytán az országgyűlés fog intézkedni. Simonyi Ernő a második bekezdést kihagyatni indítványozza, vagy pedig az a feletti határozatot függőben tartani kén. — Függőben tartatik. 37. §. A mennyiben a bíróságok rendezése folytán 1868. LIV. t. sz. 6. §-a alapján kibocsátott ügyviteli szabályok módosítása vagy pótlása szükségesnek mutatkoznék , az igazságügyminiszter intézkedik. Várady Gábor e szakaszra nézve következő módosítást tesz: Utasittatik az igazságügyminister az 1868 ik évi 54. t. sz. 6. §-a alapján, hogy az ügyviteli szabályokat az ezen törvény nyomán netán szükséges módosításokkal terjessze a törvényhozás elé. Péchy Tamás pártolja Várady módosítványát. A szerkezet megtartatik. 38. §. Ezen törvény végrehajtásával az igazságügyi miniszter bizatik meg. Észrevétel nélkül elfogadtatik. Ezzel a törvényjavaslat tárgyalása befejeztetett. Nyáry Gyula br, a főrendiház jegyzője jelenti, hogy a tengeri hajók köbözéséről, a Spanyolország és Guatemalával kötött szerződésekről szóló törvényjavaslatokhoz, a főrendek mindenben hozzájárultak. Szentesítés alá fognak terjesztetni. Elnök : T. ház ! A napirend ki van merítve. Az osztályokhoz vannak utasítva következő tárgyak: a főrendek üzenete községi rendezés tárgyában (Felkiáltások: Nem kaptuk meg!) ki lesz osztva. A gömöri vasúthálózat kiegészítéséről, és a peru, kilii és argentini köztársasággal kötött szerződések; a fiumei pálya kiegészítéséről. A gácsországi vasútengedély - okmány módosításáról szóló törvényjavaslatok; ezek a pénzügyi és vasúti bizottságoknál vannak. A 25-ös bizottság jelentése szintén az osztályokhoz van utasítva, ezekből napirendre nem tűzhetünk ki semmit. De napirendre kitűzhető a királyi ügyészségekre vonatkozó törvényjavaslat, továbbá az északamerikai egyesült államokkal kötött kereskedelmi szerződésekről szóló törvényjavaslat is holnap fog kinyomatni, megjegyezvén, hogy ezeken egy szót sem változtatott a központi bizottság, csak a fordítást javította, ezt ismeri a képviselőház, ezt holnapra ki lehet tűzni, mert nagyon sürgetős, miután 12 nap múlva lejár a ratificatió határideje. Továbbá szabad legyen holnap elővenni a határőrvidéki posta, távirda és a tengeri posta költségeire szükséges póthitelről szóló törvényjavaslatot. Az osztályok ezeken nem változtattak egy szót sem. E kettő után a királyi ügyészségről szóló törvényjavaslatot vehetjük fel. (Helyesség.) Ülés vége 2 óra 15 perczkor, végleges rendezésére vonatkozó törvényjavaslatról. Cziráky János gróf azt hiszi,hogy az 1848-ai törvények s a később törvényesített pátensek következtében alig lehet már most szó arról, elfogadtassék-e a törvényjavaslat általánosságban vagy nem, mert az nagyon természetes, hogy általánosságban el kell fogadni, ha az úrbéri viszonyokra nézve végleges rendezést óhajt a törvényhozás. A főrendiház általánosságban elfogadja a törvényjavaslatot. A részletes tárgyalásnál az 1. 2. §§-ok változatlanul elfogadtatnak. A 3. §. felett Apponyi György gr. indítványára felfüggesztetik a határozat, mert e §. a jogügyi bizottságnak a 33. §ra ajánlott módosításával szoros kapcsolatban áll. A 4., 5. és 6. §-ok elfogadtatnak a jogügyi bizottság szövegezésében. A 7. §-ra nézve a jogügyi bizottság a következő szöveget ajánlja: 7. §. Pusztatelkeknek azon telkek tekintendők, melyek akár már mint pusztatelkek, akár pedig mint rendes bel- és külsőséggel ellátott volt úrbéri házhelyek lettek az úrbéri táblába bevezetve, azonban ez utóbbiak birtokosaik által később elhagyattak. Ezen pusztatelkek (sessiones disertae) azoknak, illetőleg azok jogutódainak tulajdonai, kik e pusztatelkeknek 1848. évi január 1-én birtokában voltak.“ Horváth B. igazságügyminiszter kijelenti, hogy a kormány elfogadja e módositást. A jogügyi bizottság szövegezése elfogadtatik. A 8. §. változatlan marad. A 9. §-ban 1848. máj. 1-e helyett jan. I-e tétetik. A 10„ 11., 12., 13. §-ok változatlanok maradnak. A 14. §-ra a jogügyi bizottság a következő módosítást ajánlja: A bekezdő mondat helyett mondandó: „Azon földek, a melyeket a volt jobbágyok az úrbéri állománynak akár az úrbériben, akár későbbi rendbeszedés alkalmával megállapított mérven felül bírnak“ — a §. többi része maradna. A bekezdés iránt beadott módosítás elfogadtatik Ugyan ehhez Pálffy Mór gr. stylaris módosítást ajánl, annak világosabb jelzésére, hogy a volt jobbágyok a maradvány földek után nem követelhetnek újabb erdő és legelőilletményt. E felett hosszas vita támad, mig végre Apponyi György gr. indítványára a 14. §. vége igy állapittatik meg: „E földek . . . a jelen birtokosoknál maradnak, a nélkül azonban, hogy a volt jobbágyoknak e birtoktöbblet után legelő és erdőilletményre igényük lenne.“ A 15. és 16-ik .§-ok a jogügyi bizottság ajánlatára következőleg állapíttatnak meg : 15. §. Zsellértelkek belsőségeinél maradvány felszámításnak helye nincs. Ha azonban ily telkekhez külső földek is tartoznak, az ezek után járó tartozások a zsellérek által a 89. szakasz értelmében megváltandók.“ 16. §: „A 14. §. esetében járó kárpótlási összeg,“ a többi megmarad. IIP Az ülés további folyamáról szóló tudósításunkat anyaghalmaz miatt holnapi esti lapunkra vagyunk kénytelenek halasztani. Hírlik, hogy Hohenwart beadta lemondását, de ő felsége azt nem fogadta el. Registráljuk ezen hírt, mint ilyet, a nélkül azonban, hogy annak legcsekélyebb alapot mernénk tulajdonítani. Eltekintve attól, hogy Hohenwarthot, a császár miniszterét, nem egyhamar fogja megingatni a parlament bizalmatlansága, eltekintve továbbá attól, hogy a parlament — az alkotmány-előterjesztésre vonatkozólag — még nem is fejezte ki bizalmatlanságát — úgy hisszük: Hohenwart midőn az augias-ól kitisztítására vállalkozott, bizonyára tisztában volt afelől, hogy munkája közben sokszor kitartó küzdelemre lesz szüksége! A főrendiház ülése május 5-én. György, országbíró ; Elnök : Majláth Albert gr., Miskejegyzők: Apponyi Imre báró. A kormány részéről jelen van: Horváth Boldizsár miniszter és Keményfy János osztálytanácsos az igazságügyminisztérium részéről. Elnök d. e. 10 órakor 25 főrendi tag jelenlétében megnyitja az ülést. A tegnapi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Cziráky János gr. az állandó hármas bizottság elnöke, benyújtja a bizottság jelentését a tengeri kereskedelmi hajók köbözéséről, a Guatemala köztársasággal és a spanyol királysággal kötött hajózási és kereskedelmi szerződésekre vonatkozó törvényjavaslatokról. A ház e törvényjavaslatokat azonnal tárgyalás alá veszi és általánosságban, valamint részleteiben észrevétel nélkül elfogadja és erről a képviselőházat értesíteni rendeli. A főrendiház erre tárgyalás alá veszi a jogügyi bizottság jelentését az úrbéri maradványok Ausztria. A direct választások behozatalának kérdése Lajthán túl élénk mozgalmat idézett elő. A szélsőbal programmját, több alsó-ausztriai sandtagképviselő, a kereskedelmi kamara s a községi tanács több tagja magáévá tevén bizottságot alakított s egy fölhívásban Bécs választóit tanácskozásra hívja egybe. Ezen fölhívás így hangzik: „A reichsráth képviselőházában az alkotmányreform kérdése fog tárgyaltatni a közvetlen reichsváth-választások szellemében. Ezen kérdés a jelenlegi viszonyok közt csak úgy oldható meg, ha a lakosság maga nyomós és méltó módon ajánlja föl erejét annak megoldásához. Ha Bécs összes választópolgárai — s ezek által indíttatva más város választói is — nyilvánítást adnak ezen alkotmányreformot óhajtó akaratuknak, bizonyára ily alkotmányos jelenség hatalmas befolyást fog gyakorolhatni a törvényhozó tényezőkre. Ily nyilvánítás oly reform keresztülvitelét fogja előmozdítani, melynek valósítása az alkotmányellenes pártok igyekezetei ellenében életszükséglet az alkotmányra és a reichsráthra nézve.“ Az 1873 diki, s Bécsben tartandó világkiállítás költségeinek fedezésére a pénzügyminiszter egy 6 milliónyi póthitelről szóló törvényjavaslatot nyújtott be a reichsváth képviselőházának. Ezen törvényjavaslat így hangzik : 1. §. Az 1873 ban Bécsben tartandó világkiállításra 6 milliónyi hitel engedtetik. 2. §. Ezen összeg fele mint állam-előleg, másik fele mint kamatnélküli előleg használandó föl. 3. §. Ezen előleg visszafizetésére, esetlegesen az államelőleg törlesztésére is, elsősorban a kiállítási bevételek szolgálnak. 4. §. Ha az összes bevételek s az állam előleg egybevéve nem elegendő arra nézve, hogy az összes kiadásokat fedezze, fölhatalmaztatik a kormány, hogy a még fedezetlen maradék törlesztésére, illetőleg az előleg visszafizetésére a magán aláírás útján létrejött biztosítéki alaphoz nyúljon. A biztosítéki alapból eszerint soha sem lehet többet venni, mint amennyit a fellebbi hitel fele kitesz. 5. §. Ha ellenben a kiállítás összes bevétele még a ráfordított összegek fedezése után (1. a 2. §-t) még fölösleget mutatna föl, ezen fölösleg a birodalom lajtánnnepi részének kincstárába foly be. 6. §. A 6 milliónyi hitel fölhasználása a szükséglet mértéke szerint történik. Az évi részlet az 1871. — 1873-diki államelőirányzatból fedezendő. A 7-dik §. a kiállításra küldendő tárgyak bélyeg stb. mentességéről szól. Prágában egy politikai irányú röpirat jelent meg szláv nyelven, mely Ausztria bajaival foglalkozik, s azok létokait kutatva, orvoslásukat csakis a foederatioban mondja fel találhatónak. Szerző szerint — ki a cseh-amerikai „Slavia“ szerkesztője — Amerika állam kormánya, s az európai alkotmányok között a fő különbséget nem a köztársaság, hanem a foederatio képezi, ebben gyökerezik az amerikai szabadság, s ez az „amerikai államalapelv.“ A franczia polgárháború. A „Times“ a Páris alatti eseményekről a következő távirati közleményeket hozza: Páris, máj. 1. este. A versaillesi csapatok Bonami bértanyát, temető sánczait, a kőbányát és az issyi parkot elfoglalták, és így Issy erődöt körülfogták, mely bár teljesen össze van rontva, a párisi oldalon levő ütegekből mégis folytatja a tüzet. Mondják hogy 4000 golyónál több esett az erőd belsejébe, de az őrség azt nyilatkoztatta ki, hogy inkább levegőbe röpíti magát, mintsem megadja magát. Minden engesztelő kísérlet megbukott. Dombrowsky elrendelte, hogy Neuilly lakosai hagyják oda a helységet 24 óra alatt, mert szándéka az egész helységet lakásra lövetni. Az észak-nyugati oldalon minden in statu quo. A megsebesült Okoloviez tábornok helyét Duvassier foglalta el. Az ágyúzás tegnap 7-től 11-ig borzasztó volt. Ternesben nagy tűzvész volt. A felkelők gyújtották fel a helységet Neuillyből petroleum - bombákkal; czéljuk az, hogy a lakosság már ellankadt dühét újra felélesszék. A déli oldalon levő boulevardokon 17 torlaszt emelnek. A tej napról napra ritkább lesz és a batignollesi mészárosok kinyilatkoztatták, hogy boltjaikat 4 nap múlva becsukni lesznek kénytelenek. Előkészületeket tesznek, lovas szemlész ezred alakítására. Az elysée Bourbon főhadiszállásán már eddig 97 ember jelentkezett. De az egész terv valószínűleg dugába dől, mivel nem lehet szert tenni a szükséges lovakra. A két utóbbi éjen át az avenue de la grande armée ismét sokat szenvedett, az utczák kavicsokkal, palatáblákkal és kéményomladékokkal teltek. Az école de medeeine-beli club, Páris „legvörösebb“ gyülekezete tegnap a commune mikénti megbuktatásáról tanácskozott. Cluseret azért záratott el, mivel az erődökben mindenütt hiányzott a kellő lőszer és fegyvermennyiség. Delescluze éa Arnold kiküldve voltak, hogy a kormány nevében nyilatkoztassák ki, hogy az Cluseret rendszabályaival nincs megelégedve, midőn épen Issyből új panaszok érkeztek. Az erőd védői már igen szórhattak a versaillesiak által, midőn Wroblewski megjelent és az őrséget az erőd mögötti még ép müvekbe vezette, mi által sikerült a pozitiót még tovább is megtartani. Megy helyébe Eudes tétetett. Dombrowski és Wroblewsky azután a kormánynak visszalépéseket ajánlottak, minthogy Clussretvel nem értenek egyet, de e fenyegetést visszavonták, mikor a kormány Cluseet befogatását rendelte el. Versailles, hétfőn éjjel. Hogy további vérontásnak elejét vegye, Faron tábornok igyekezett Issy őrségével megértetni, hogy minden erőlködés hiábavaló. Tegnap este tehát a várkokban megjelent, felhúzatta a fehér lobogót, és az alkudozás kürtjelét fuvatta. Egy álló óráig nem érkezett válasz a felkelők részéről; azt hitték hogy erősítést várnak. Ez idő lefolyta után a várparancsnok is felvonta az alkulobogót, mire az alkudozás azonnal kezdetét vette. Kifejtették már most a felkelőknek helyzetük mivoltát, hogy teljesen be vannak kerítve, és, hogy az ellenállás folytatása csak az őrség lemészárlását vonhatja maga után. De az erőd eddig még meg nem adta magát, a versaillesi csapatok azonban a sikam előtt állanak már. Ma csak lanyhán tüzeltek. A Maillot kapu közelében égést láttunk. Az ottani sánczok az utóbbi 24 óra alatt a courbevoiei és neuillyi út ütegei által ismét sokat szenvedtek. Épen most értesülök, hogy a felkelők Issy erőd átadását azon feltétel alatt ajánlották föl, hogy az őrségnek szabad elvonulás biztosítasék. Cissey tábornok, ki árulástól tart, garantiákat követelt arra nézve, hogy az erőd felvettetni nem fog, midőn a csapatok azt megszállandják, és néhány felkelőt turul kívánt. E követelés azonban megtagadtatott, és a fehérlobogó helyére azonnal a vörös huzatott föl, mire a tűz ismét megkezdődött. fen nem forog, de a közmunkatanács czélszerűnek vélné, ha e hely kitűzése az általános szabályozási terv beérkezése utáni időre halasztatnék és előbb beváratnék,vájjon fog-e és hol egy kikötő építtetni, mert ennek közvetlen közelében egy ily légveszélyes raktár fölállítása talán mégsem volna czélszerü. Ha azonban a város ez ügyet igen sürgősnek ismerné, úgy felhivatik, hogy a területet vagy 1500 öllel alantabb jelölje ki. A soroksári gát melletti Beisleitner féle telkek iránt határoztatok, miszerint a helyi forgalom érdekében kinyittatni óhajtott új útra, miután az érdekeltek annak költségeit viselni vonakodnak — elejtetik és az ezen telkek közbenső részén könnyítésként engedélyeztetni kívánt könnyebb építkezési modor a város kívánságához képest megengedtetni nem fog. Dobler J. Pest város hatósága által 1-szer egy mosó konyhának engedély nélküli felépítése és 2-szor egészségtelen pinczehelyiségeknek lakásokul való kiadása végett, pénzbírságban és a pinczék kerítésében lett elmarasztalva. — Ezen határozatok jóváhagyatnak és felfolyamodó kérelmével visszautasittatik. Az újpesti kikötő és köszörűs árok közt elterülő kincstári területek felosztásának kérdése a műszaki bizottsághoz utasittatott. Építési engedélyek a következőknek adattak ki: Gräber Náthán Lipótváros, váczi ut 28. és 26. sz. a. — Brust Jakab Lipótváros vadász és hajnal utcza sarkán 47/13. — Tristinovics Mihály Sándor utcza 940. sz. a. — Bucsánszky Alajos öszutcza 20. sz. — Harsányi P. Buda Albrecht ut. — Remekházy Károly, Krisztinaváros kertészutcza. — Hirschler Teréz a zugligetben. Schmidt F. magyar utcza 545/28 sz.—Ipolyi Arnoldnak, mint a papnövelde igazgatójának, a pap Kövesdének 3 emeletre építése iránt. — Dr. Lenhossék, országút 560/31. — Kasseiik Fér., Váczi ut 1126. — Augster J., Budaujlakon és az óbudai koronás uradalom ügyészségének, a kis- RokoS utczában egy gőzfavágó gép felállításához. Novák Eugéniának az építési engedély Budán a bécsi kapu előtt 84—85 sz. telkeken oly megjegyzéssel adatott meg, hogy az épületnek legalább 20 öllel kell a vár falától állíttatni, mert ezen területre a jelenleg igen meredek ut szabályozásánál okvetlenül szükség leend. Kósa Károlynak a rózsautczai 24831. sz. befinatkozó építési engedélye alkalmával figyelmeztetendő lesz a városi közönség, váljon nem volna e czélszerü az egymástól 150 ölnyi távolságban levő Aradi és Steiner utczák között egy új utczának nyitása, miáltal egyrészt a helyi forgalom megkönnyittetnék, de másrészt maguknak az ottani telkeknek értéke is emelkednék,a nyerendő utczai homlokzat folytán. A sertéshizlaló részvénytársaság kérvényének, hogy telepjét az állam vaspálya vonalával szint által összeköttetésbe hozhassa, némi módosításokkal hely adatik. Az alsó rakpartnak a biztosító társaság házától a Heinrich-féle házig leendő befásítására nézve a következő határozatok hozattak: 1 ör ezen terület a városi tanács határozata értelmében el nem zárathatik; 2-or hogy az ültetendő fák átmérőjükben legalább 2"-el és 12' törzsmagassággal bírjanak; 3 or a házak melletti járda 6" magasabb leend, mint a quai rácsozat melletti járda, mire az ut készítésénél figyelem lesz fordítandó; 4-er a járda a házak előtt 15' aquai rácsozat mellett 13' birand, beértve a szegélyezést és fákat is, úgy hogy a kocsiút még 20' széles marad; 5 szer meg volna engedhető az ottani háztulajdonosoknak, hogy a kocsizörej kikerülése végett, ha úgy kívánják, saját költségükön a kövezet helyett asphalt conprimé vagy faburkolatot rakathassanak. A fővárosi közmunka tanácsiból. Újabban a következő két adásvevési szerződés lett helyben hagyva: Frei Frigyessel, marhahajtó ut 14. sz. a. 6809 ft és Bayer Albert és Mária hitesekkel János utczai 1629/al26. sz. ingatlanság iránt 17.700 ft. Több Csepel szigeti lakosnak a soroksári Duna ág elzárása iránti kérvénye, illetékes elintézés végett a nmélt. m. kir. közs. minister úrhoz rendeltetik felterjesztetni. Kapcsában azon régibb határozatnak, mely szerint a várba vezető Albrecht út az alagútról a Lónyay-féle telek sarkáig 8 ölre lesz kiszélesítendő, a közlekedési minister úr felkéretni rendeltetik, hogy a Wieser-féle telek egy részének kisajátítása iránt a szükséges intézkedéseket annyival is inkább megtétetni szíveskedjék, mert az e czélra szükséges költségek a m. törvényhozás által már meg is szavaztattak. Több arenautezai lakos és birtokos kérvénye, melyben az arenautezának meghosszabbítását illetőleg az őrságútra való kinyittatását kérik elrendeltetni, oly megjegyzéssel adatik ki a városi hatóságnak, miszerint ezen utczának meghosszabbítása országos közlekedési szempontból nem szükséges, de a k. m. tanács annak kinyitásába az érdeklettek hozzájárulása folytán helyi forgalmi szempontból történik,azt ellenezni nem fogja. A Buda város által beterjesztett és a tabáni Óutcza környékére vonatkozó szabályozási terv avval rendeltetik visszaküldetni a városi hatósághoz, miszerint azt, a már megállapított Duna szabályozási vonallal összhangzásba hozni szíveskedjék. Pest városa értesítetik, miszerint kőolajraktárak részére egy helynek a soroksári Dunaág mentében leendő kitűzése ellen eli akadály Különfélék. — Van Pesten egy nyomorúságos zugszinház, az u. n. Fürst-szinház, mely eddig is sok tisztességes embernek szolgált megbotránykozására, de most a humbugot és a kenyérkeresetnek alacsony nemét annyira viszi, hogy a sajtónak szent kötelessége felszólalni ellene. Ennek a színháznak már intrádája is scandalosus volt. A város csak dalcsarnok-engedélyt adott neki , s Fürst „Theaternek“ hirdeté zugolyát, amiért aztán a városi hatóság, mint akkor a lapok írták, bezáratni készült az egész bódét. De a közönség nagy ámulatára a Fürsttheater megmaradt theaternek továbbra is s a város azon nevetséges helyzetbe jutott, hogy mennydörgő fenyegetései után szépen behúzta a farkát. Most ez a Fürst egy falragaszon hirdeti, hogy „Paul Nyáryt“ fogja adni, öt tableauban, u. m. Zarte Verhältnisse ; Ein Vormittag in der Kanzlei. Der 24-te April 1848. Patriot und Spitzl, In der Marie Valerie Gasse. Der letzte Kuss. Maga az esemény, mely itt színre hurczoltatik, még alig múlt el, s még zsibbadtan tartja a kedélyeket a megdöbbentő hatás: s íme megjelen egy speculáns német, és pénzt csinál belőle. Természetes, hogy e lérezmüben élő személyek is elő fognak fordulni, és saját szemeikkel láthatják magukat kompromittálva. — Úgy tudjuk, hogy Budán egy színtársulat Batthyányi Lajost adta egyszer, de másodszor nem adhatta, mert a család egy tagja tiltakozott ellene s a hatóság közbelépett. Itt is közbe kell lépni, mert ez nem a szabad szó korlátozása, hanem megóvása a kegyeletnek a durva érintéstől, s az emberek kebelében élő kegyeletnek ép úgy van joga a hatóság oltalmát igénybe venni, minden pellengérre állíttatás ellen, mint a becsületnek, melynek intact maradása felett őrködni, intézményeket állított fel a társadalom. — Az aradi képviselő-választást illetőleg következőleg is az „Alföld.“ A választás maga tegnap reggel fél kilencz órakor vette kezdetét s csak ma reggel hat órakor végeztetett be. Csaknem valamennyi választó egész éjen át felvirrasztot, lázas feszültséggel várva az eredményt. Midőn a választási elnök dr. Matasovszky az eredményt kihirdette, a baloldali párt határtalan lelkesedésben tört ki, győzelmeskedett, jelöltje dr. Chorin Ferencz lakása elé vonult, azt viharos éljenzésekkel üdvözölte, mig végre egy küldöttség lakásából lehozta, hol választói, sőt számos deákpárti is a legnagyobb ovatiokkal halmozta el. Miután a választási elnök néhány meleg szóval az uj képviselőt üdvözölte, dr. Chorin a megindulás és hálaérzettől remegő hangon fejezte ki legmélyebb köszönetét azon polgárság iránt, mely nemzetiség s valláskülönbség nélkül oly testvéri frigyben működött közre az ő csekély személyének ily nagy kitüntetésére. Leirhatlan lelkesedés fogadta szít-