A Hon, 1871. június (9. évfolyam, 125-148. szám)
1871-06-06 / 129. szám
váltja, miszerint a kormány ne csak a fővárosnak,hanem az ország bármely községének autonomikus jogait repectálja, legyen az kis vagy nagy község. De másrészről megkívánja azt is, hogy azon hely vagy város elsősorban maga óvja meg azon jogait. És kijelenti szónok, hogy Pest város nem ügyel saját jogaira, Pestváros nem tudja mit akar. Itt van p. o. a tegnapi ülés. Először elfogadnak egy óvást, s azt felterjeszteni határozzák, azután pedig feláll Demosthenes , Királyi Pál képv, és annak felszólalása nyomán elvettetik az egész óvás. Ha valaki nem tudja mit akar, akkor nem csodálja, hogy ha a kormány nem respectálja jogait, / tvjavaslatot elfogadja. Jókai Mór : T. ház ! Csupán egy irányban kérek felvilágosítást ebben a kérdésben. Én Pest városa szépítési tervezetét mikor megszavaztam, megszavaztam úgy összességben, amint az a ház elé vett terjesztve. Abban fel volt akkor véve a sugárút, a két körút, a több sugárút is, és fel volt véve két híd. Ezeket én mind elvárhatlan szükségesnek és létrehozandóknak tartván, az egészet szavaztam meg. Most legújabban arról vagyok értesítve és mint a hivatalos felhívások is tanúsítják, helyesen, hogy a kormány legelőször is a felső hidat, mely a Margitszigeten keresztül visz, szándékozik felépíteni, az alsó hídról azonban még eddig semmi szó sincsen. Már most bátor vagyok a következő körülményre felhívni a t. ház figyelmét. A pénzügyminiszter a vámházat építi az alsó Dunán; a másik minister tervezi a közös vasúti áruszállítási raktárakat az északi vaspályának helyére; ez is a Dunának alsó részén van; a harmadik miniszter mostan kapja magát s csináltat egy hidat, amely a teherszállítások számára lenne specifice építve, és ezt csináltatja a felső Dunára a Margitsziget hegyén keresztül; következőleg minden egyes portékának, mely a külföldről jön, minden szállítmánynak,mely vasúton jön, megy, először Pest városát meg kell kerülni, hogy a Dunán átkelhessen , mert a hidat nem ott építék, ahol ezen országos intézeteknél fogva szükséges volna, hanem a Duna felső részén. Természetes tehát, hogy a körútra nagy szükség lesz, mert minden szállítmánynyal körül kell hajókázni egész Pest városát. Ebből azon haszon fog származni, hogy igenis a város felső részén levő birtokosoknak igen tág tér fog nyílni a speculatióra, mert minden alulról jövőnek felfelé kell vándorolnia, hogy a Dunán átmehessen. De nem lesz elérve a czél, melyet kitűzve látva, akkor, midőn mindkét hidat magam előtt láttam, rá szavaztam. Kérek tehát felvilágosítást a kormánytól az iránt, várjon hajlandó-e és szándékozik-e az alsó hidat egy időben kiépíteni a felsővel, mert különben tartok tőle, hogy ha ez nem történik, igen tág tért nyitunk a magánspeculatiónak és el lesz tévesztve a czél, melyre az összes építkezési költségek megszavaztattak. (Helyeslés.) Kerkapoly Károly azt feleli, a törvényben a két híd csak feltételesen van felvéve és hogy hídépítés tekintetében az állapot nem mondható szerencsésnek, mert a felső részen, ahol Buda leginkább kiöblösül az északra tervezett híd irányában, ott már Pest alig van, az alsó részen pedig, ahol Pest kiöblösül, a mészáros utczánál, ott Buda már épen nincs. (Derültség.) Tehát akárhova építjük a hidat, vagy nem találunk összekötendő Pestet, vagy nem találunk összekötendő Budát. (Ellenmondás balfelöl.) Miután tagadhatjam, hogy Pest hatalmas lépésekkel növekedik és pedig felfelé, ez kilátást nyújt arra, hogy ha a Margit csúcsán épül a híd miután ott Buda már van, Pest pedig körülbelül lesz, természetes, hogy ott kezdjük meg a hídépítést, mert az még kérdés, hogy lesz-e az alsó részben Buda, amit összekössünk. Ami a teherszállítást illeti, van annak olcsóbb módja is és pedig az, amint eziránt Pest városával is megállapodás történt, hogy ott a teherszállítás vagy állványos hajóhíd által, mely a közlekedést nem akadályozhatja,, vagy ha ez nem lehetséges, gőzkomp által eszközöltessék az összeköttetés, mindaddig, míg a dolgok előbbre fejlődése által a másik hiú építése indokolva lesz. Wahrman Mór pártolja Csernátony és Jókai felszólalásait és megjegyzi, hogy szívesebben vette volna, ha Pest város maga nyilatkoztatja ki, miszerint a kérdéses községi adót elengedi, mert ez nem lucrum cessans, ez nem áldozat, de így tulajdonítsa magának, ha a tvjavaslat, azért, mert 3 hó alatt nem szólalt fel, országos szempontból elfogadtatik. Tisza Kálmán Pest város kérvényére megjegyzi, miszerint elismeri, hogy ez 3 hó alatt felelhetett volna, de másfelől a kormány is sürgethette volna a választ és megtehetett volna mindent arra, hogy e tvjavaslat a város nyilatkozata nélkül be ne terjesztessék. Minden mulasztás daczára is kész megszavazni a tvjavaslatot, mert nem teheti fel, hogy Pest be ne lássa, miszerint az áldozat, ami tőle követeltetik, csak csekély része annak, melyet az egész ország Pestért hoz. Egy képviselő feltette azt a kérdést, vájjon országos érdeke a körútnak építése. Ez természetesen attól függ, vájjon országos érdeknek tartjuk e azt, hogy legyen Magyarországnak egy a fővárosi kellékeknek megfelelő fővárosa. Ha ezt országos érdeknek tartjuk, akkor okvetet lenül országos érdek mindaz, ami Pestnek lajsályossá, széppé és egészségessé tételére szólkét. Országos érdek ezen körút is. Ha azt mondjuk, hogy nem országos érdek, akkor természetesen Bihar és Szabolcs megyét semmikép nem érdekli, hogy Pestnek széles, czélszerű körútja legyen. De szónok legalább elejétől fogva azon nézetben volt és ezt semmi vita e házban meg nem ingatta, sőt nem ingatták meg némely Budapest irányában lehangoló tapasztalatok sem, hogy az országra ily főváros tétele életszükség, ha lehetnének kellemetlen, szomorú tapasztalatok, azok ellenében hatni kell más eszközök által, más irányban, de nem úgy, hogy Pestnek fontosságát megtagadjuk. Arra nézve,hogy a Duna felső része az alsóval legjobban maga a Duna által köttetik egybe, megjegyzi, hogy a körút azért szükséges, hogy azon városrészek is könnyen hozzájussanak akár a Dunához, akár a vasúthoz, melyek sem a Duna, sem a vasút mellett nem fekszenek. Arra nézve pedig, hogy ha a felső híd megépül,ennek eredménye az lesz, hogy miután a várház, az Al-Dunánál épül, majd minden külföldi portékát körül kell hordozni Pesten, megjegyzi, hogy ott lesz először az összekötő vasúti híd, melyen átmehet az aldunán érkező portéka anélkül, hogy a Margit-szigetig felmenjen. De másfelől azt gondolja, hogy azon Duna, arra csakisan alkalmas lesz, hogy a Duna partján levő vámháztól a portékát a másik partra rajta átvigyék. Csiky Sándor mivel attól tart, hogy a 990 ezer ft, sőt még 4 millió sem lesz elég a czél elérésére és mivel nem kívánja a nép terheit újból szaporítni, a törvényjavaslatot nem fogadja el. Károlyi Ede úr. azt hiszi, hogy mindenki- nek meggyőződése az, hogy Magyarország magának a czivilizált Európának utat tör, és hogy annak legszebb eredményét látjuk is, de aki a czélt akarja, annak akarnia kell a módokat is. A civilizált világban alig látunk egy nemzetet hacsak nem nomád népet, melynek egy centrális helye, egy fővárosa ne volna, és melynél nincs, vagy ne lett volna még eddig is ezen törekvés. A törvényjavaslatot 3 indokból fogadja el, az első az, melyet már említett egész általánosságban, a másik az industrialis centralisatio. Amennyire ellensége a törvénykezés és administrationális túlságos centralisatiónak, anyucka barátja az industrial centralisatiónak, melyből mintegy focusból, egy centrális helyből az industria fejlődik, és az egész országban szétterjed. Láttuk Pesten, hol számos fekvő helyeken industriát próbáltak létrehozni. A polgárok az industria emelésére mindent megtettek, és szerencsétlenül jártak ; miért ? nem azért mintha nem lett volna az ügy eléggé buzgón felkarolva, hanem azért, mert tanult munkásokat nem lehetett megszerezni és messze külföldről kellett hozatni.Ha tehát Magyarországban mint más civilizált országban azt akarjuk, hogy fejlődjék az industria, kénytelenek vagyunk mindenek előtt egy centrumot teremteni, mely centrumból kisugározzék az industria. A 3. ok mindenesetre az egészségi szempont. A tvjavaslat elfogadtatván részletes tárgyalásul, ezen szakasz helyett 1. §. Ezen körút egész vonalán, bárminő új épületek emelése, úgyszintén régibb épületek lényeges átalakítása, új emeletek vagy pótépítkezések általi nagyobbítása csak úgy engedélyezhető, ha az épület a meghatározott szabályozási vonalra építtetik, a közp.bizottság által ajánlott következő szövegezés fogadtatott el: 1. §. Pest városát a feldunától az aldunáig körben keresztülszelő főközlekedési, a fővárosi közmunkák tanácsa által tervezett négy körútnak, és a három bárány utczai kiágazásának egész vonalán, bárminemű új épületek emelése, úgy szintén régibb épületek lényeges átalakítása, új emeletek vagy pótépítkezések általi nagyobbítása csak úgy engedélyezhető, ha az épület a meghatározott szabályozási vonalon építtetik.“ 2. §. A körút vonala által érintett házak és telkek tulajdonosai kötelesek telkükből az út területére szükséges részt — törvényszerű kártalanítás mellett — átengedni. Ha azonban e szabályozás által telkük annyira megcsonkíttatnék, hogy azt egy önálló épület létesítésére föl nem használhatnák ; ez esetben egész ingatlanságuk kisajátíttatik. 3. §. Az önálló ház építéséhez elégtelen telekrészeket a szomszédok a kisajátítási áron átvehetik; ha azonban ezt tenni nem akarnák, telkeikből tartoznak kisajátítási árban annyit átengedni, mennyi az elégtelen telekrészek kiegészítésére szükséges. 4. §. Önálló házteleknek legalább 7 öl utcza homlokzattal, vagy ha a homlokzat hosszabb,legalább 10 öl mélységgel kell bírnia , úgy mindazonáltal, hogy összes térfogata 120 négyszögölnél kisebb ne legyen. 5. §. A körút létesítéséhez szükséges területen czélba vett új építkezések esetében az első §-ban említett körút meghatározott szabályozási vonalának épen tartása végett esetenként szükséges kisajátítások- ra megkívántató összegek fedezésére az 1870. X. t. sz. alapján felvett kölcsönből, a kimutatandó szükséghez képest időnkénti részletekben kölcsönkép 900,000 ft tétetik folyóvá. 6. §. A fővárosi közmunkák tanácsa köteles ezen kölcsönt az 1870. X. t. ez. folytán felvett kölcsön alapnak esedékes kamataival együtt azonnal, mihelyt egyrészt az abból megszerzett, másrészt pedig a Duna-szabályozás folytán az 1870. X. t. sz. 7. §-a értelmében a fővárosi alap birtokába jövendő területet értékesíti, ez értékesítéseknek megfelelő időnkénti részletekben visszafizetni. Módosítás nélkül maradnak. 7. §. Az egész körút létesítésére szükséges kisajátítások költségeihez a körút egyes szakaszainak illetőleg kiágazásának teljes kisajátítása után, a körút mindkét oldalának mentében homlokzattal álló házak és telkek tulajdonosai egy negyedrészben kötelesek járulni. Önálló szakaszoknak tekintendők: a) a Dunától a váczi útig. b) a váczi úttól az új sugárutig. c) a sugárúttól a kerepesiutig. d) a kerepesi úttól az üllőiutig. e) az üllőiuttól a Dunáig terjedő vonalok. f) a három bárányutczai kiágazás. A hozzájárulási összeg kivetésének módozatait a belügyminiszer jóváhagyása mellett a városi hatóság állapítja meg. Ezen ra nézve Királyi Pál a következő módosítást ajánlja : 7. §: „A körút egyes szakaszainak, illetőleg kiágazásának teljes kisajátítása után, a körút mindkét oldalának mentében homlokzattal álló házak és telkek tulajdonosai az illető szakasz kisajátítási költségeihez egy negyedrészben kötelesek járulni.“ Kemény Mihály ugyanezen szakaszra nézve módosítást ad be, mely szerint az első sorban kihagyatnék e szó „egész,“ a második sorban e szó után „kisajátítások“ tétessék e szó: „összes“ ugyan e sorban e szótól az egész hagyaték a 4. sorban e szóig „a körút“ a mi az első kikezdés végére volna teendőj a szakasz tehát igy hangzanék : „A körút létesítésére szükséges kisajátítások összes költségeihez, annak mindkét oldala mentén homlokzattal álló házak és telkek tulajdonosai egyn. részben kötelesek járulni a körút egyes szakaszának illetőleg kiágatásainak teljes kisajátítása után.“ Királyi Pál a közp. bizottság szerkezete mellett emel szót, mely el is fogadtatik. 8-dik §. A körút mentében emelendő építmények, amelyek akár puszta telken, akár földig lerontott épületek helyébe, minden ócska fal felhasználása nélkül, teljesen újból építtetnek, az egész épületre, b) melyek folytán valamely telken már meg- levő épülethez előbb be nem épített területen olya toldás vagy pótépítés, avagy előbb nem létezett ’ emelet adatik, mely által újabb és eddig nem létezett adótárgy keletkezik; ezen újabb adótárgyra nézve , amenyiben legalább 48 láb magassággal bírnak és jelen törvény kihirdetésétől számítandó 10 év alatt teljesen lakható állapotba helyeztetnek, közadózási tekintetben: 1- szer tizenöt évig mentesek úgy az állami mint az államadó után kivettetni szokott minden községi adótól. 2- szer ezen felül a tizenöt év letelte után az építményekért még tizenöt évig állami adó fejében a házbér jövedelmi adó helyett csak egyszerű jövedelmi adó fizettetik, mégpedig a ház tiszta jövedelmének 10° oka, úgyszintén a községi adópótlék is csak ezen jövedelmi adó után fog kivettetni. Itt Irányi D. azt kérdi a minisztertől, ha szükségesnek tartja-e az újon építendő házakra vonatkozó kedvezményeket a közút mielőbbi kiépítésére. Kerkapoly K. és Királyi P. ezt szükségesnek jelentvén ki, s megjegyezvén, hogy Bécs ily esetekben még nagyobb előnyöket nyújt, — a §. elfogadtatott. 9. §. A 8-ik §-ban érintett adózási kedvezmény kiterjesztetik mindazon uj épületekre is, melyek az 1870. LX. t. sz. alapján nyitandó fő közlekedési sugárút létesíthetése végett a fővárosi közmunkák tanácsa által kisajátítottak, 10. §, ezen törvény végrehajtásával a miniszerium bizatik meg. Módosítás nélkül maradnak. Ezzel a tvjavaslat tárgyalása befejeztetvén, vita nélkül elfogadtatott a Pest város által felveendő kölcsön bélyeg- és adómentességéről szóló törvényjavaslat, mely így hangzik : Azon kölcsön, melyet sz. k. Pest városa csatornázási s halasztást nem szenvedhető középitkezési költségeinek fedezésére öt millió forint erejéig veend fel, mind a tőkére, mind a járulékokra nézve bélyeg- és adómentesnek nyilvánittatik. Ezután felolvastatott a gazdabizottság jelentése a képv.ház junius havi költségvetésére vonatkozólag, melynek alapján felhatalmaztatott elnök 83,713 frt folyóvá tételére. Végül elnök a holnap 10 órakor tartandó ülésre napirendre tűzi a ma letárgyalt tvjavaslatok 3 adszori felolvasását és Kerkapoly Kat. javaslatát a bankbizottság jelentésének felvétele iránt. Ezután az elnök néhány percre felfüggeszti az ülést a főrendek üzenetének bevárására, de ez nem érkezvén, az ülés 1 órakor eloszlott. A főrendiház ülése jún. 5. déli 12 és fél órakor. Elnök : Majláth György. A kormány részéről megjelentek Tóth, Szlávy, Pejacsevich miniszerek és Szapáry Gyula gr. államtitkár. A jegyzőkönyv hitelesítése után Bujanovics Sándor átnyújtja a képv.ház üzenetét az északamerikai Egyesült Államokkal a kivándorló egyének állampolgárságát szabályozó államszerződésre, továbbá a Perui, Chilei, Uruguayi és az Argentini köztársaságokkal kötött kereskedelmi és hajózási szerződésekre vonatkozólag. Az állandó 3-mas bizottsághoz utasíttatnak. Elnök jelenti, hogy a fiumei municípium táviratilag fejezte ki háláját a fiumei kikötő kiépítéséről szóló tvjavaslat megszavazásáért. Tudomásul vétetik. Napirenden van a vízszabályozási társulatokról és a gátrendőrségről szóló tvjavaslatok tárgyalása, melyek a részletes tárgyalás alapjául elfogadtattak. A részletes tárgyalásnál vita merült fel a vízszabályozási társulatokról szóló tvjavaslat 19. § nál, mely szerint a kivetett költségrészlet az ártérbirtokon fekvő oly teher, mely minden betáblázott és be nem táblázott követelést megelőz. Eötvös Dénes dr. A hitel megingatásától fél, azért azt indítványozza, hogy ezen szavak „minden betáblázott“ kihagyassanak. Wenckheim László dr. ennek ellenében megjegyzi, hogy az ármentesítési munkálatok költségeinek fedezésére kölcsön felvétele lesz szükséges, kölcsön pedig csak első helyen betáblázás mellett lesz szerezhető. Ennélfogva pártolja az eredeti szerkezetet. Cziráky János gr. pártolja Eötvös b. módosítványát, mert a hazai hitel tetemes csorbulásától fél, ha a betáblázott követeléseknek eléje tétezik az ármentesítési követelés. Ujfalussy Mihály a 19. §. kérdéses záradékában a korábbi követeléseknek nem gyengellsét, hanem a legjobb esetben még inkább biztosítását látja, amennyiben a birtok az ármentesítés folytán az előbbi hitelezőknek nagyobb garanciát nyújt. Csapáry Gyula gr. államtitkár az eredeti szöveget ajánlja, minthogy annak rendelkezése nincsen a korábbi követelések hátrányára. Apponyi György gr. az iránt kér fölvilágosítást, hogy oly esetekben, midőn valamely hitelintézetnek szerződésileg joga van egy elmulasztott részletfizetés után a zálogul lekötött birtokba helyezkedni, elesik-e azon intézet jogától, ha az ármentesítési követelés kimeríti a birtok értékét ? Lipthay Béla b. megjegyzi, hogy a Temes és Béga mentén történt szabályozásoknál az ármentesítési követelések soha egy esetben sem merítették ki a birtokérték nagyobbodását. Szavazás folytán Eötvös Dénes b. indítványa elvettetik és mindkét törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatik. A mai ülés jegyzőkönyve felolvastatván hitelesíttetik. Elnök jelenti, hogy a főrendiháznak valószínűleg még csak egy érdemleges tárgyalása lesz és ő végre a főrendi tagokat szerdán 11 órára kéri ülésre. Ezzel az ülés 2 órakor eloszlott. Ausztria. A reichsrath képviselőházának balja és szélsőbalja a költségvetés megtagadását illetőleg egységes megállapodásra jutott, s így a jövő (holnapi) ülésen indokolt napirendre térést fog indítványozni. Ezen indítványt dr. Mayerhofer Bécs volt alpolgármestere fogja előterjeszteni. A reichsrath krízis e szerint elő van idézve : Hohenwartnak már kezei közt is van a reichsrath föloszlatását elrendelő császári meghatalmazás. A bázist természetesen megérezné a mi delegátiónk is , amennyiben tanácskozásait nem folytathatná. Az alkotmányhűek számítottak a reichsrath föloszlatásának esetlegességére,de végből tanácskozásokat tartanak, hogy a további cselekvést megállapítsák, illetőleg, hogy egy programmot dolgozzanak ki, mely az alkotmányhűek által a landtágok elé terjesztessék. A „P. Lt.“ értesülése szerint a bal és szélsőbal sokáig haboztak : indítványozzák-e a költségvetés megtagadását vagy sem? A hozott határozatra a Csehországból érkezett, s lapunk mai kiadásában közlött hírek bírták a habozó törvényhozókat. Az alkotmány két párt minden töredéke — egyes morva és alsó-ausztriai képviselő kivételével — egyetért a költségvetés megtagadásának kérdése fölött. A szólók közé a budget-megtagadás mellett eddig csak Giskra van följegyezve. A távsodrony holnapra bizonyára meg fogja hozni a jelenlegi reichsrath utolsó szereplését. A magy. tud. akadémia nyelv- és szép-tud. ülése. Junius 5-én. Az osztályülés előtt összesülés volt, melyen a Nádasdy Ferencz pályaműveket jelentette be a főtitkár. A pályázatra két pályamű érkezett be: 1. „Egy lovag szerelme,“ 2. „Világos.“ A pályaművek jeligés levélkéi rendben találtatván, lepecsételtettek és a művek átadattak Gyulai Pál osztálytitkárnak. Az osztályülést Hunfalvy Pál nyitotta meg és Toldy Ferencz értekezett ilyezimen: „Adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez: nyolczadik adat: egy magyar kanonista a XIII. századból; kilenczedik adat: Szent Margit, mint író.“ Magyar Pál, kit Paulus Hungarus néven találunk említve több tudós művében, Magyarországban született, körülbelül a XIII. század elején. Tanulmányait Bolognában gyűjtötte s ugyanott az egyetemen a jog tanárává lett kinevezve. Ez időben alapította Guzman Domokos a róla nevezett szerzetes rendet, melynek Magyar Pál is követőjéül szegődött. Szent Domokos Magyar Pált öt társával küldötte Magyarországba,hogy ott apostoli tisztet teljesítsen. M. P. különösen a kunok közt barangolt s köztük oly nagy buzgalmat fejtett ki, hogy kunok apostolának neveztetett. 1240. vagy 41 ben a felbőszült tatárok dühének lett áldozata 90 társával. Munkássága nagy volt és a compilatiók és az azokhoz irt kommentátorok képezik főmunkásságát. Egy bécsi codexetfedeztek fel közelebbről, mely olasz nyelven van írva és Margit IV. Béla király leánya van benne mint szerző megnevezve. Hogy szent Margit olasz nyelven irt volna, ezt bizonyossággal meg lehet cáfolni,mivel több írónűvéből tudjuk, hogy Margit különösen a latin nyelvet tanulmányozta előszeretettel, leírta mindamellett a magyar nyelvet is. Értekező azon kérdésre, hogy Margit latin vagy magyar nyelven írta e e szent könyvet, határozottan állítja, hogy latin nyelven, s a talált codexet az eredeti latin fordításának tartja. Hogy a munka csakugyan szent Margité,el kell fogadni, csak azért is, hogy fel nem tehető, miszerint valamely szerző más nevével akarta volna díszíteni művét. Margit neve nem is volt oly népszerű, hogy az idegen szerző ezáltal művének elterjesztését remélte volna. Az olasz fordító alkalmasint Róbert Károlynak akart e művei kedveskedni, a ki Margitnak tisztelője volt, sőt még Incze pápánál kanonizálását is kérte. De amit Róma meg nem tett, azt megtette a magyar nép és szentei közé iktatta. Értekező egy alkalommal a codexnek az olasz és magyar nyelven való közrebocsátását fogja indítványozni. Toldy Ferencz után Zichy Antal olvasta fel Brassai Sámuel : „Commentator commentatus: Pótjegyzetek Horatius satirái két könyvéhez“ czimű értekezését rövid kivonatban. Az öreg tudós úr e meglehetős vastagságú kötetben szokott humoros irályával kikel a magyartalan szólásmódok és helytelen metaphorák ellen. Horatius némely német magyarázóinak is meggyűl vele baja, s nem egyszer lebrassaizza a német kritikusokat. Utána Barna Ferdinánd értekezett ily czím alatt: „K a p c s o la t a magyar és finn irodalom között.“ Mindannak daczára, hogy ez értekezés az érthetlen felolvasás által meglehetősen elmosódott, annyit mégis kivehettünk belőle, hogy ez értekezés nem igen erősítette meg a kapcsot a finn és magyar közt. Ha értekező más czímet adott volna értekezésének, például: „Finn apróságok“ jobban megfelelt volna feladatának, mert mindenféle tarkabarka hulladékot rendszer nélkül tálalt fel a már is kimerült hallgatók elé. Egy czikkecskéből megtudtuk, hogy a finnek a németeket szászoknak hívják, s mivel hogy a kereskedés a Kalmár nevű helységbeli szászok kezében volt, következteti, hogy a magyarok és finnek ez okból nevezik a kereskedőt kalmárnak. Ezután elősorolja egy finn lap egy czikkét Deákról, egy más finn lap közleményét Petőfiről,s mindezekből záradékul azt hozza le, hogy a finnek rokonai a magyaroknak. Hunfalvy Pál elhagyta az elnöki széket s a felolvasói állványon ismertette Szabó István 1.. értekezését: „a titánok és gigásokról.“ Érdekes volt ezen értekezésben azon állítás,miszerint a magyarok és németek Egyptomban is egymás mellett laktak az ősidőben (Derültség.) Ennek bebizonyítására felhoz több német szót, mely az egyptomi nyelvben is megvan, ugyszinte több magyar szónak szinte egyptomi szókkal való rokonságát iparkodik bebizonyítani. És igy az ülés derültség közt lett berekesztve .* 8 órakor, talaj közepett már mintegy 30 csontvázat találtak, és legújabban XIV. Lajos franczia királynak 1652, 1656. és 1662-ki ezüst pénzeit. A XVIII-dik század elején a serviták terén három ház állott, a kolostor helyén állt a 12-dik szám, következett — hol a pénzeket találták — a 13. szám, a szögleten a szatócs-utcza felé a 14-dik szám. A régi képeken előforduló borsajtóhoz vagy fakamarák helyén épen úgy találtattak az alapok, melyek az úri utczától a kaszárnya felé futnak, mint a fészernek pillérjei, melyeket e napokban kiszedtek. Csodálatos, hogy azon nevezetes mélységnél, melyre a tiszta homokos téren az alapásás alkalmával lemennek, az őskorból még semmi sem találtatott. •— Beküldetett: T. szerk. ur! A dunaparti Steinféle házban van egy könyvkereskedés a, Carow Emilé. Tegnap épen ott járva, nézegettem a kirakatokat és ki is szemeltem néhány magyar könyvet megvásárlásra. Azonban jobban körültekintve láttam, hogy a kereskedés fölirata mindenütt csak német. De már itt nem vásárlók — gondoltam s mentem olyan könyvkereskedésbe, hol magyar a fölirat. Azt hiszem, ha minden vásárló igy tenne, majd csak meghajolnának kereskedőink s megadnák a magyar nyelvnek az őt megillető jogot. Annyi bizonyos, hogy én még gyufát sem fogok vásárolni, ahol nem értik a magyar szót. R. M. — E botrányos esethez, melyet az Ellenőrből veszünk át, egy másikat toldhatunk. A József téren olvasható „Jakob Naschitz, Annoncen Agentur.“ Ez az érdemes Naschitz úr csupa magyar lapnak hirdetéseit bérelte ki, tehát csak magyar nyelvű hirdetőkkel közlekedik. Következnék ebből legbe, hogy ezégét csak magyarul írja ki, de az érdemes úr nem vesz tudomást azon közönség létezéséről, mely után keresete és minden tábláján (egyik kapun is lóg) csak német feliratokkal véli a türelmes magyar embert becsalhatni. Kell-e ehhez magyarázat? — A világhírű amerikai lágművész William Gerette, ki velocipéddel mint keresztül a Niagara fölé kifeszített kötélen, az állatkerti igazgatóság meghívása folytán megérkezett Londonból, hol a Themse fölött tartotta vakmerő előadásait és az állatkerti társasággal i. é. június 8-tól kezdve pár előadásra szerződést kötött: vele együtt fog előadást tartani Merkel és Manley légművésztársasága is, s míg ő a 100 lábnyi magasban kifeszített sodronykötélen átvelo cipedezik, azalatt a sodronykötél közepéről aláfüggő másik kötélen, ugyanazon időben Merkel és Manley teendik légugrásaikat, szóval e nemben ritka látvány vár a fővárosi közönségre. Az előadások már most csütörtökön megkezdődnek, az állatkerti társaság részvényeseiről igen szépen gondoskodott, midőn kikötötte, hogy a részvényesek kivétel nélkül minden előadásra díjtalanul bemehetnek : a nagyközönség is délután 4 óráig a rendes húszorás belépti díj mellett látogathatja az állatkertet. William Gerette azon ajánlatot tette, hogy ha a dunapart ház, illetőleg laktulajdonosok, kik ablakaikat páholyokul használhatják, neki 4000 ftot biztosítanak, ő a Gellérthegyről a pesti plébánia templom tornyáig kifeszitett kötélen a Duna fölött oda és vissza átvelo cipedezik. — Úgy látszik, egy vállalkozó e czélra a gyűjtést is megkezdé. — József főherczeg, mint archaeo-og. Römer Flóris a következő levelet vette újabban József főherczegtől : Kedves atyám uram ! Most már egész biztonsággal mondhatom, hogy a visszamellékelt terv, amint első tekintetre reá ismertem, a göböljárás pogányvizi római katonai telepítvény térképe, melyet édes atyám készíttetett a 40 es években és melynek eredeti példánya a nagy gyűjteménynyel együtt a nemzeti múzeumba szállíttatott. A terv fölvétele után a kiásott házak újra eltemettetik, és jelenleg is helyenként kilátszanak a földből a budai út mellett. Szuborits, ki személyesen is jelen volt ezen munkáknál, rögtön ráismert, és a mellett az adtában Csabáról semmi sem található. Tájékozás végett ráírtam a megnevezéseket. Lemásoltam a tervet, és nagyobb biztonság végett holnap a helyszínen összehasonlítandom az eredeti épületekkel. A gyűjteményben van egy talán vagy ig2 □ láb homokkő, melyben a légió és cohors be van vésve, erre igen jól emlékezni, azután több kökoczka Xel minden oldalán. — Az egyes tárgyakra rögtön ráismernék, ha a múzeumban látnám őket, mert édes atyámmal mindig személyesen szállítottuk be őket Göböljárásról az alcsuthi kastélyba és együtt foltoztuk, és csomagoltuk őket, stb. — Az ásatások csak délutánonként történtek személyes felügyedettnk alatt. József főhg. — A király álruhában. Tegnap délután a budai várban azon hir futotta be az utczákat, hogy a király incognito Budára érkezett s most épen a vár-bástyán sétál polgári ruhában. Azonnal nagy néptömeg gyűlt össze a bástyákon, és bámulva nézte az idegent, ki csakugyan meglepő hasonlatossággal birt ő felségéhez. — A csalhatatlanság ellen. Közelebb említettük, hogy Dubovszky József (pater Medardas) pozsonyi ferenczrendü pap s igen kedvelt hitszónok, szerzetes rendéből kilépett. Dubovszky most a „Pressburger Zig“ban nyilatkozatot tesz közzé, melyben a többi között igy ír : A mozgalom, mely Pozsony intelligens s valódi katholikusait nem rég azon lépésre birta, hogy az ember méltóságát s önelhatározási jogot lábbal tapadó tan ellen nyilatkozanak s ezzel a mai műveltség és cultura öszszes hatalmával szembelépjenek, határozatomat, hogy azon férfiak szabad, elhatározó tettéhez érzésem és gondolatom legteljesb megegyezésével hozzá csatlakozzam, a legteljesben megértelé. Én azon kényszerhelyzetben vagyok, hogy mint felszentelt pap és szerzetesnek nyiltan és hangosan kell visszautasítanom a csalatkozhatlansági dogmát,mely hazánk több egyházmegyéjében már kihirdettetett, s mely az ész tanai, az emberiség legmagasb, legnemesb érdekeivel homlokegyenest ellenkezik. Dubovszky e véleményét bővebben kifejti, és sorait így végzi: „Az infallibilitás tanát nem fogja elfogadni soha egy gondolkodó ember sem , ki önméltóságának öntudatával bir. Ez nálam is a főok, mely arra bir, hogy inkább megfosztassam magamat papi állásomtól, sem hogy hamisítlan hitemet és benső meggyőződésemet ilyannak alárendeljem, mely a vizsgálat s a gondolkodás szabadságát elnyomja.“ — Dubovszky hozzá teszi,hogy az egyéb okokat, melyek a rendből való kilépésre bírták, közelebb fogja előadni. Különfélék. — Svábhegyi értekezlet. A vasárnap délelőtt a Svábhegy érdekében tartott értekezleten egy szűkebb bizottmány választatott a nagy számmal egybejött közbirtokosok által, melynek elnökéül Jókai Mór választatott meg; legközelebbi pénteken este e bizottság az alakulási szabályokat terjesztendi a közbirtokosság elé. Egyelőre elvben mind a vízvezetés, mind az útcsinálás, mind a hefásitás létrehozása elfogadtatott. Az új postahivatali épület alapásása alkalmával, a templom mögött, a homok