A Hon, 1871. augusztus (9. évfolyam, 175-200. szám)

1871-08-02 / 176. szám

maga a miniszteri szervezet, a­mennyire lehet, tökéletesí­ttetik. Nálunk ennek még semmi nyo­mát nem látjuk. Mindössze is csak Kerkapoly javított egyetmást a pénzügyminisztérium beosz­tásán. Az oktatásügy mellett még mindég túl­súlyban van a kultus, melyre egyátalán semmi szükség. A földművelés, mely hazánkban, mint túlnyomólag mezőgazdasági országban, a legna­gyobb fontosságú, még mindig nem képez kü­lön miniszteri tárc­át, hanem egyesítve van a posta és távirda­ügygyel, mely sokkal illetéke­sebben a közlekedési ügy körében foglalhatna helyet. A vasútépítés pedig, mely a jelen idő­szakban az ország érdekében tett kiadásainknak legnagyobb részét igényli, még mindig nincs a ministeri kabinetben, s az országgyűlésen oly egyén által képviselve, ki technikai ismeretei­nél fogva a törvényhozó testületnek minden lép­ten kellő felvilágosítást adhatna,hogy ne kelljen hivatalos oldalról oly botrányos beszédet halla­ni, minőnek képviselőház­nak a gácsországi vas­úti novella tárgyalásakor tanúja volt, mely felett még a nem szakavatottak is mosolyogni voltak kénytelenek. Összefoglalva mindezeket, röviden azon tanul­ságot vonhatjuk, hogy a miniszteri kabinet je­len szerkezete mellett lényeges hiányokban szen­ved, és nem is remélhetjük, hogy elnöke azokat pótolni fogja; látjuk, hogy e kabinet oly hiva­talnoki aristocratiát teremt, mely a nemzetet el­szegényíti s tekintélyét külfelé lealázza, s hogy tehát már ezen egy ok miatt sem érdemli meg azt, hogy képviselőit a közönség bizalmával to­vábbra is megtisztelje. A mai korban minden nemzet csak a demokratikus szellem erősbitése által haladhat előre a műveltségben és vagyono­­sodásban. S minthogy gr. Andrássy­ cabinetje ezt nem támogatja, sőt azt a virilis szavazatok, az igazságtalan adók, s a hivatalnoki centráli­saiéval gyengiti, a kormányzat megtartására érdemetlen. Ausztria, ményre bízni az ezredes megítélését. Stoffel úgy látszik Kassandra szerepére van hivatva: a császárság neki hitelt nem ad és a köztársaság sem bízik szavaiban. A hadsereg újjászervezésével megbízott co­­missio elfogadta azon határozatot, hogy a sor­­rendon és a tartalékon kívül nem lesz más fegy­veres test. A nemzetőrség tehát eltörü­ltnek te­kinthető a jövőben franctizeur csapatok szerve­zése sem volna megengedhető. Több tekintélyes napilap — köztük a „Jour­nal des Débats“ határozottan helyesli e rend­szabályt. A franczia kormány a svájczitól nyolcz com­­munista kiadását követeli, ez azonban hétről nem tud semmit, s a nyolc­adikat — Razonát — még nem adta ki. Országszerte pusztít a tűz. Bourges érseki palo­tája és nagy könyvtára után a toursi érseki palo­tára került a sor. Júl. 29-én szintén leégett.Az ul­­tramontán lapok a nagy forradalom idejére emlé­keztetnek, mikor a földes­urak és papok lakása­it mindenfelé gyújtogatták, és a tűzvészek oko­zóit a kommunisták közt keresik. Thiers a nemzetgyűlés szünetelése alatt több tábornok kíséretében meg fogja látogatni az or­szág várait. A nemzetgyűlés szombat és vasárnapon nem tartott ülést, hétfőn a helyhatósági törvény har­madik olvasása volt napirendre kitűzve. Tudvalevőleg a párisi lázadásban számos kül­földi vett részt. Ezen külföldi communisták most a versaillesi börtönökben várják az ítéletet a­nélkül, hogy azon ország diplomatái, melyet hazájuknak vallanak, érettek valamit tehettek volna. Legújabban több ily diplomata azon ké­réssel fordult Jules Favrehoz, hogy a külföldi foglyok ügyeinek eldöntését siettesse. A franczia külügyér ezen felhívásokra következőleg vá­laszolt. Versailles, jul. 19. Követ úr ! Mind­azon felszólamlásokat egy­másután a katonai hatósághoz tettem át, melye­ket azon honfitársaira vonatkozólag öntől kapni szerencsém volt, kik a legutóbbi párisi lázadás következtében elfogattak. Azon óhajtól lelkesít­ve, hogy a kívánságnak eleget tegyek, direct módon azon tábornok úr egész különös figyel­mét, ki a vizsgálattal megbizatott, a kérvé­nyekre irányoztam s fölkértem őt, hogy azon helyzetbe hozzon, miszerint önnek minden felvi­lágosítást megadhassak, melyet ő hozzám jut­tatni képes. Sietek tehát itt mellékelve azon vá­lasz másolatát átnyújtani, melyet ez ügyben Appert tábornoktól vettem s melyből azon kü­lönös buzgalom tűnik ki, melyet katonai hatósá­gaink az ön által különös figyelmünkbe aján­lott tudakozódások megvizsgálása körül kifejt. Fogadja stb. A levélhez következő irat van mellékelve: Appert tábornok a külügyminisztériumhoz. Versailles, 1871 jul. 17. Miniszter ur! Sietek ama sürgönyre válaszol­ni, melyet 13-ról keltezve öntől kapni szeren­csém volt. Valóban részint Exclád közvetítésé­vel, részint egyenesen az idegen hatalmak több képviselőjétől különböző közleményeket vettem, azon idegenekre vonatkozólag, kik jelenleg még azon vád miatt, hogy a lázadásban részt vettek, fogságban vannak. Egyelőre könnyű kijelente­nem, hogy azon ügyeket, melyek így aláltatnak, mindenkor különös vizsgálat előnyében részesí­­tem. Az idegen hatalmak azon képviselői, kik a franczia igazságszolgáltatás hallgatása felett panaszkodhatnak, kétségkívül nem tudják, hogy eddig azon egyének közül, kik a lázadás miatt fogságban vannak, még egyik sem jelent meg bírája előtt. A szabadon bocsáttatások bizonyos száma a vizsgálat által előidézett események folytán volt eszközölhető. Ezenkívül pedig hozzá­tehetem, hogy a­midőn ehhez a kellő tudakozó­dásokat megtettem, azon tulajdonságra, hogy valaki idegen, a­mennyire a viszonyok megenge­dők, olyannak tekintettem, mely a fogolynak ez előnyben részesítésre különös igényt ad. Különben mind az idegenekkel, mind a fran­­cziákkal szemben mindenek előtt azon egyének múltját kell­ megvizsgálnom, kiknek illetősé­gük kezdettől fogva nem volt kétségbe vonhat­­lan módon megállapítva. Ezen módon felismer­tem, hogy az idegen hatalmak képviselőinek bizalmát igen gyakran meg lehetett csalni. Igen sajnálom, hogy nem mindenkor felelhe­tek úgy mint akarnám azon kérdésekre és tuda­kozódásokra, melyeket hozzám küldenek, de legalább az idegenekre nézve intézkedem, mi­dőn külön lajstromot k­észittettem, melybe mind­nyájan beírattak. Ily módon képes leszek a ho­zandó határozatokat az idegen hatalmak képvi­selőinek tudomására juttatni, és pedig azon mód mérve szerint, a­mint azok hozzám érkeznek, s különös gonddal fogok a felett őrködni, hogy ezen elégtételben részesüljenek, mihelyt a kellő anyag megleszen. Fogadja stb. A cseh kiegyezkedés úgy látszik mégis sikerülni fog. A kiegyezkedés főbb pont­jai fölött Hohenwart már rég egyetértésben van e csehek vezetőivel, most a kiegyezkedés részle­tei lennének megállapítandók s e végből Rieger, kinek az alkudozásoknál fontos szerepe volt, már Bécsben van, Clam­ Martinitz és dr. Prazak ma érkeznek meg oda.­­ A „Vaterland“ szerint a helytartók figyelmez­tetve lettek a kormány által, hogy készen le­gyenek a legközelebbi napokban az illető hely­tartósági előadókkal Bécsben megjelenni, hol a landtag választási reformot illető tanácskozáso­kon fognak részt venni. Ezen intézkedés — te­szi hozzá a „Vaterland“ — azt sejteti, hogy a minisztérium a landtagi választási törvényen te­temes módosításokat akar eszközölni. * Egy sugalmazott röpirat fog legközelebb Bécsben megjelenni ezen czím alatt: „Az alkotmányhű párt és a Hohenwart-ministe­rium.“ Ezen „politikai tanulmány“ a „N. Fr. Pr.“ szerint Hohenwart egyik barátja által s a minister­elnök inspiratioja szerint íratott s czélja a németek gyű­lölségét lohasztani. A röpirat — írja a „N. fr. Presse“ — azon kezdi, hogy be­­ismeri, miszerint az alkotmányhű pártban sok az értelmiség és vannak be­nne jó osztrák ér­zelmű hazafiak s a kormány sajnálja, hogy egy ily párt iránta ellenséges. Hohenwart, ki a kis nemzetiségek iránt is előzékeny, nem akarhatja a viszályt a nagy német szabadelvű párttal. Az osztrák állam alapeszméje a népek egyesítése. Ez volt czélja az alkotmányhű pártnak, és erre törekszik a kabinet is. Minden osztrák kormány mindig azt fogja akarni, s ezért igazolatlan az al­kotmányhűtek vádaskodása a Hohenwart kor­mány­ ellen. E kormány s azon párt között az ellentét nem lehet engesztelhettem Honnan ered hát köztük a háború, mikor mindkét tényező ugyanazon hazafias törekvéssel bír ? A fődifferenczia azon nézetkülönbségben fek­szik, mennyi önkormányzat adható az egyes or­szágoknak. Az alkotmányhű pártnak elméletben van igaza, midőn vitatja, hogy az államerők szervesen összetartsanak, de a gyakorlatnak al­kalmazkodni kell a konkrét állam viszonyaihoz. Az alkotmánypárt még mindig c­entralizálni akar, holott Asztria természete ellenére ezen­tralizáltabb, mint Északamerika vagy a Svájcz. Hohenwart nincs ellene a központosításnak, de ő csak annyiban akarja, a­mennyiben kivihető. Többet ennél pedig okszerűleg az alkotmányhű párt sem akarhat. A második differenczia az, hogy Hohenwartot az alkotmány ellenségének tartják. De ez igaz­ságtalan, mert ő az alkotmány legiparkodóbb előmozdítója. Most az szétesik a nem alkotmány­­hük ellenszegülésén, Hohenwart pedig megnyeri neki a szlávokat s igy ezt helyreállítja és meg­szilárdítja, igy hát kormány és német ellenzék e pontban is egy értelemben vannak. Egyik differenczia, hogy az ellenzék a kor­mány után törekszik. De az ellenzék nem kor­mányképes, mert nincs meg benne az erkölcsi erő, magát az állam érdekeivel azonosítani Mert Ausztriát jelenleg nem kormányozhatja egy pártember, hanem csak egy államférfi. Végre a minisztérium azzal vádoltatik, hogy föderalismusra vezet. Ez nem áll. Bizonysága a kormány galicziai javaslata, mely nem oly sze­paratista, mint a Rochbaueré. De a kormány minden népet ki akar elégíteni, a­nélkül, hogy egyiket is kiválasztaná az államból. A kormány tiltakozik az ellen, mintha a né­met nemzetiséget legkevésbé sérteni akarná. A német elem állása Ausztriában olyan, hogy az állam léterével van összeforrva, ezért nem kép­zelhető oly osztrák érdek, mely a németek ezen állását kívánhatná megingatni. De azt nem is lehet megingatni, mert igen szilárd. De a német érdek független azon jelszóktól, melyeket a párt­­politika kikiált. A németeknek nincs okuk köz­jogi paragrafusokban keresni menedéküket és nincs okuk félni, ha ezen alkotmány paragrafu­sain változás történik. Francziaország. Nem valósul azon hír, hogy Stoffel ezredes a franczia hadsereg felett mondott ítélete miatt befogatott volna. A kormány ugyan haragszik, a­mint ez már a világ folyása, ha valaki az­ iga­zat mondja, és a katonai hatóságok tanácskoz­tak, vájjon nem kellene-e megbüntetni e tisztet, ki helyesen gondolkozni és őszintén szólni me­részel, de utóvégre jobbnak látták a közvéle-Jules Favre visszalépése bizonyos és mint a „K. Z.-“nak jul. 28-ról írják, csak Goulard visz­­szatértéig viendi a teendőket. A külügyi minis­­terium feje Thiers lesz, ki eddig csak tárcza­­nélküli miniszertanácsi elnök volt. J. Favre falusi birtokára vonul vissza Rueilra, hol visszavonul­tan fog élni. Neve mindazáltal sokáig fog még közelebbről is említtetni, mivel sajtópert indított a Vérité és Av. Liberal nevű lapok ellen. Ezek ugyanis czikket írtak J. Favrenek Laluyénel való viszonyáról, mely utóbbi Páris ostroma alatt oly okmányokat juttatott az ismert nevű communista­ Milliérehez, melyek J. Favret ál­­örökségről, bigámiáról és hamisításról vádolják. Favre és Laluye lelki barátok voltak, de mi­vel előbbi (tőszomszédok lévén) a vizet az ő kertjétől elvágatta, halálos ellenségekké lettek. Leoni Pál, az „Av. Lib.“ szerkesztője ez ügyben jul. 28-dikán mint tanú az államügyésznél járt, de a termet mint vádlott hagyta el, mivel az in­­criminált czikk írójának vallotta magát. Favre a vádaknak egyszer mindenkorra véget akar vet­ni A­mi Lalu­­é vádait illeti, ezek a commune alatt forogtak a lapokban és szépen abban ma­radtak, de miután Laluyé mint communista elfo­gatott és újból szabadlábra helyeztetett, ezeket is i­s­mét felelevenítette és igy adtak pörre alkalmat. ] Daczára, hogy Favre ismeretes ellenese volt a pá-­­pa világi hatalmának, most oly jámborul viseli ma­gát, hogy a falujabeli templomnak 6000 frank­­nyi szent edényt adományozott. Közelebbről ün-­­ nepélyt fognak rendezni Párisban a párisi mun­­­­kások árvái és egyet Rueilben a köztársasági- * nemzetőrök árváinak javára, kik Páris alatt és Párisban estek el. — Az ünnepélyességek élén . Thiersné és növére: Dosne állnak. — Azon hir, 1 Különfélék. ft pedig kamatoz, és rögtönös segélyezésre . A magyarországi vizkáro­­s u 1t­a­k részére történt gyűjtések iránt, me­lyeket Pest városa indított meg, ma tartatott a végszámadás. Dr. Havas Ignácz bizottmányi elnök jelentéséből kiderül, hogy mindössze 331 gyűjtő is osztatott ki; 26 gyűjtőívet nem lehe­tett az illetőknek kézbesíteni, 12 vissza lett uta­sítva, és 94 még az illetők kezei között van, s azokat daczára a számtalan sürgetéseknek min­­eddig nem szolgáltatták be. Befolyt összesen 4676, a pesti svájczi segélyzőegylet részéről 1762 ft összesen 6438 ft. Ezen összegből 6000 ft. a bel­ügyminiszternek adatott át. A költség 195 ftra rúg, a megmaradt 243 esetleg szükségessé vált fentartatik.­­ A pénzintézetek városi il­letékei. Tavaly Pest városa azon rendsza­bályt hozta, hogy a helybeli részvénytársulatok részvénytőkéjük­­után eső minden 100.000 frt után városi illeték fejében egyszers mindenkorra 50 frtot kötelesek fizetni. Ezen szabály alapján köteleztetett a pesti leszámítoló bank, hogy 3 millióra tett részvénytőkéje után 1500 frt, a pesti külvárosi takarékpénztár pedig, hogy 500 ezer írtra tett hasonló tőkéje után 250 forintot fizessen. Mindkét intézet fellebbezte ezen hatá­rozatot. A belügyministérium a keresk. ministé­riummal egyetértőleg leérkezett válaszában megengedte, hogy a város a tényleg befi­zetett részvénytőke minden 100 ezer frt után az 50 frt városi illetéket szedhesse, ha pedig vala­mely pénzintézet új részvényeket kibocsájt, ezen körülmény a tanácsnak bejelentendő. a Gabonamázsa. A főkapitányságnál sok panasz emeltetett a gabnakereskedő alku­szok által vidéki eladókon elkövetett zsarolások miatt. Azok t. i. már a vámsorompókon kívül 10 krjával foglalót adnak és a gabna mázsája után, de az átvételnél annak minősége ellen minden­féle kifogást tesznek és 20—30 krt is elfognak minőségi különbözet, czime alatt. Hogy ezen zsarolásnak eleje vétessék, a tanács egy mázsa felállítását határozta el a paraszttéren, ahhoz értő tisztviselő felügyelete alatt.­­ Gamperl Alajos h. főpolgármes­ter 4 heti szabadság idejét ma kezdette meg. Távolléte alatt az elnöki teendőket Kada Mi­hály­­ alpolgármester fogja vinni, az alpolgár­mesterieket pedig Feszi Ágost tanácsnok, a Humen. Ma délután 6 órakor ment végbe a belvárosi plébániatemplomban Havas Imre várostörvényszéki aljegyző esküvője Sza­­lay Zsófia kisasszonynyal Szalay László törté­nészünk leányával, mint tanuk Szalay Ágost ki­rályi táblai tanácselnök és Havas Sándor mi­niszteri tanácsos fungáltak.­­ Megtébolyodott. Eckstein Kata­lin, 30 éves, hajhászné, óriás utczai 22 sz. a. lakásán tegnap éjjel hirtelenü­l téboly rohamo­kat kapott , egyelőre a Rókus kórházba szállít­tatott.­­ Az új dunai híd. A városi hüs­­ügyi bizottmányban szóba jövén, hogy az állam­vasutat a déli vasúttal egybekötő vaspálya és ennek eszközlésére szükséges tábori kórház alatti dunai híd tervezete elkészült ugyan, de valósítása még mindig függőben van, holott a Tüköri gát átellenében a Margit­sziget alatt ter­vezett kevésbé szükséges dunai híd építésére a közlekedési minisztérium részéről már az aján­lati tárgyalás is elrendeltetett, és így alig van remény, hogy a kérdéses vasutakat összekötő híd építése egyhamar megkezdessék. A bizott­mány ennélfogva indítványozza, intéztessék a minisztériumhoz egy okadatolt felterjesztés az­­iránt, hogy a vasúti összekötő híd építése mie­lőbb megkezdessék. A felhozott indokokból föl­említjük, hogy az összekötő vasúti híd építése országos érdekekből nemcsak a legfontosabb, ha­nem a főváros és közvetve az ország jelenlegi ipar és kereskedelmi viszonyai között halasztást nem szenvedhet, Pest város speciális érdekeinél fogva pedig különösen a közgazdászai és köz­­egészségi szempontból oly nagy áldozatokkal létesített közvágóhíd és marhavásárnak a vasút­tal leendő összeköttetésére nézve nem csak élet­kérdés, hanem a hanyatlásnak indult országos marhatenyésztés és kereskedés emelése czéljá­­ból okvetlen szükséges. A tanács a bizottmány indítványához hozzájárulván, a felterjesztés in­tézésének elrendelése végett az ügyet a város­hatósági közgyűlés elé terjeszti.­­ A magyarországi tűzoltó szövetség nagy diszünnepélye Pesten f. é. September 14-kén fogván megtartatni, gr. Szé­chenyi Ödön a diszcsarnok felállítása végett a Justh-féle telek ideiglenes átengedéséért folya­modott a közlekedési ministériumhoz, mely köz­tudomás szerint jövő őszszel oda az országos ál­latgyógyintézet palotáját akarja építeni. A mi­ni­sterium az ünnepély tartamára átengedi a telket. · Utczakövezés. A plébánia-utcza feltöltését és kövezését 21°­, felülfizetéssel a mai napon tartott ajánlati tárgyalás alkalmával Schuepf Fülöp vállalta el. Egyúttal elhatározta­tott, hogy a Porszászházzal szemközt fekvő ház — miután az újraépítésére kitűzött határ­idő már elmúlt — minden teketória nélkül el fog töltetni.­­ Ú­j iskola a Józsefváros­ba­n. A Józsefvárosban felállítandó új népis­kola elhelyezésére alkalmas helyiség kikutatása végett kiküldött gazdasági hivatal a bérkocsi utczában lévő Weigert M. házát ajánlja iskola­helyiségül. Az épület a bérkocsi utczára eső szárnya két igen tágas tanteremnek és két taní­tói laknak nyújtana alkalmas helyiségeket, me­lyek a többi épülettől egészen elzárható osztályo­kat képezhetnének .A 6 lakásból álló épületrészért tulajdonosa évi 1400 frt házbért követel, mely esetben az átalakítási munkálatokat a város vi­selné. De ha 3 évi szerződést kötne a tulajdonos­sal, ez évi 200 írt felülfizetéssel a város kíván­sága szerint kész kiállítani. A tanács a bérlet megkötését és az iskola életbeléptetésére szüksé­ges egyéb intézkedéseket pártolólag a holnapi közgyűlés elé fogja terjeszteni.­­ A várost 5 millió kölcsönből tegnap fizették le a harmadik részletet 578,333 ft 33 krt a városházi pénztárba s ezzel a f. évre eső két millió teljességgel le van fizetve. A ta­nács a számvevőség jelentése folytán annak ha­zai pénzintézeteknél való elhelyezése iránt in­tézkedett. “ Nyilvános kutak. Midőn a vízve­zeték még épülőben volt sházi urainkat mintegy kényszeríteni kellett arra, hogy a vízvezetéket házaikba bevezettessék, a tanács 3 nyilvános kút felállítását határozta el avégből, hogy a kö­zönségnek alkalom nyujtassék a vezetéki viz jó­ságáról meggyőződést szerezni és hogy a város ez után is értékesíthesse a Duna vizét. Azóta a helyzet oda változott, hogy nem fogyasztók, ha­nem ellenkezőleg víz hiányában szenvedünk,úgy hogy a háztulajdonosoknak néha hosszabb ideig várakozzok kell, míg a Duna vizet házaikba bebocsájthatják. A vízvezetéki bizottság a nyilvános kút felállítását víz­bonyában felesle­gesnek tartja és a tanácsnál azt indítványozta hogy csak egy nyilvános kút állíttassék fel a Teréz külvárosban.­­ Lindley Vilmos vezető vízmér­­nök jelentést tett a víz­vezető bizottmányban hogy a Duna magas vízállása miatt a negyedik szttrokut ásatását meg nem kezdheti. Egyútt a jelenti, hogy a két próbalyuk furatása nem lesz elegendő és másik kettő furatását kéri a Dunapart felsőbb részén engedélyeztetni. A bi­zottmány ezt engedélyezendőnek véleményez és egyúttal oda utasítá Lindleyt, hogy ennek költségvetését két hét alatt mutassa be, a fu­ráshoz haladéktalanul fogjon hozzá és erre szinte 14 nap alatt tegyen jelentést. — Ismét ildosítta lett a fürdés­nek. Losonczon múlt hó 30-án délután 6 — 7 közt egy 2. gymn. oszt. tanuló ki — mint nekünk ír­ják — a város végén lévő zugóhoz több társai­val fürdeni ment, és ott egy magaslatról leug­rott, s többé fel nem jött, csak két órai keresés után tudták a gyermek hulláját, a zugót képező fák alól felfedezni. A nevezett helyiség bátran gödörnek mondható, minthogy hossza­n öl, szé­lessége három öl, mélye helyenként 5—6 sőt 7 öl is, és ezen gödör fürdő­helyül szolgál Losoncz városban levő nagyszámú (200) deákságnak, úgy­szintén azon polgároknak, kik szabad víz­ben fürdeni akarnak. Ezen mélységben e nyá­ron egy 21 éves fiatal szinte fürdés alkalmával veszti életét; az ily szomorú esetek eddig min­den évben ugyanazon helyen történtek. Ezeket elmondva bátorkodom kérdezni, vájjon helyesen cselekszik Losoncz városa akkor, midőn az ily eseteket tekintetbe sem veszi, mert különben nagy szigorral tiltaná el az ottani fürdést, vagy mint illő volna, egy uszodát állítanának fel, hi­szen elég volt minden évben 2—3 sőt négy ál­dozat is.­­ Az árvízkárosultak részére ren­dezett bazár jövedelme eddig kamatozásra volt elhelyezve, mert a bazár­bizottság úgy gondol­kozott, hogy a nyári munka­idő alatt a szeren­csétlenek úgyis megkeresik élelmüket s inkább hasznát vehetik a segélyösszegeknek őszszel, mi­kor félirevalókról kell gondoskodni. Az összegek miképi kiosztása ügyében holnap lesz a tanács­kormány gr. Csekonits Jánosné elnöklete alatt. — Ujfalussy Sándo­r,egykori honvéd­­kapitány, utóbb magyar színész, ki különösen az erdélyi közönség teljes és osztatlan rokonszenvét birja,kit a fővárosi közönség)az Aradi társulatá­nál történt szerepléséből ismer, f. hó 28-dikán, mint a „M. A.“ egy magántudósításból értesül, Kis-Várdán meghalt. Utolsó időben Várnai Fá­bián színtársulatának rendezője volt. — Egy visszatért halott. Kecs­kemétről írják a következő esetet: P ... y Já­nos kecskeméti lakos fia az idén sorozás alá ke­rült volna, de a sorozáskor atyja megjelent a sorozó bizottság előtt s bemutatá fia halotti bizo­nyítványát, mely a budai irgalmasok által volt kiállítva. A fiút természetesen kitörölték a had­kötelesek névsorából, de a napokban a halottnak vélt fiatal­ember egyszerre csak visszatért Kecs­kemétre, a­hol azonnal felismerék, pótsorozás elé állítják és besorozzák, apját pedig felelős­ségre vonják. Az ügy áttétetett Buda városához, hogy a halottas levél kiállítóját nyomozza.­­ A máramaros-szigeti h. h.­­­y­­ceumban a jövő iskolai évben, mely sept. 1-én veendi kezdetét, a III. évi jogi tanfolyam is megnyílik, minek következtében a debreczeni superintendenczia felterjesztése nyomán a köz­oktatási ministérium most legközelebb megen­gedte, hogy az említett jogakadémián bírói államvizsgálati bizottság szervez­­tess­ék. Mihelyt az idevonatkozó jelentés az iskolai igazgatóság s a superintendentia részéről fölérkezik,a tényleges szervezés is azonnal meg­történik. A Londonból érkezett tudósítások sze­rint Lohr Magyarország részéről a kiállításra kiküldött orgonaművész játéka rendkívüli tet­szésben részesült. A kiállított művek közül : Molnár József: „A keresztényeknek a római catacombákban való üldözése“ czímű tör­téneti olajfestménye már eladatott, és egyik leg­nevezetesebb festőnk képének eladása is bizto­sítva. A hazánkból kiküldött taneszközök felál­lításával a jelenleg Londonban tartózkodó Gön­­czy Pál osztálytanácsos teljesen meg van elé­gedve.­­Reáliskola Nag­y-K­állóban. Nagy-Kállóról Írják nekünk : A szabolcsmegyei takarékpénztár-egylet 1868-ik év január havá­ban 904 frt 75 krt adományozott, egy Nagy-Kál­óban felállítandó megyei reáltanoda alapjához olyformán, hogy ezen reáliskola megállapítása, társadalmi utón s minden e czélra hasznosítható tényezők igénybe vételével, nevezett takarék­­pénztári egylet által valósittassék. Sok fáradsá­gos munkába került, de hála, a korszellem, a hazafias érzelmek és különösen b. e. Eötvös kul­tuszminiszternek , e héten tanúi valtak az 1870-ik év október havában megnyílt első évi osztály vizsgájának. A vizsgán jelen volt főis­pán báró Vécsey József úr is, s megelégedésének néhány szóban kifejezést adván, a kitűnőbbek közül többet ajándékozott meg értékes diszkó­­tésű­ könyvekkel; a résztvevők, többen arany és ezüst pénzeket áldoztak a kis realisták buzdítá­sára stb. Engedje meg t. szerkesztő úr, hogy e helyen nyilvánosan megköszönjük azoknak, kik e magasztos czélra nagyobb összegekkel járul­tak : Kálló városa 8000 frt, egri káptalan 3000 frt, Debreczen város 1037 frt, b. Vécsey József 1000 frt, gr. Degenfeld Imre 1000 frt. De köszö­net mindazoknak, kik, habár kisebb összeggel is, a czélt előmozdították ! Engedje az isten, hogy kedves hazánkban minél több ilyen intézet létrejöjjön. A Balaton-Füreden tegnapelőtt jul. 31-én este ismét ünnepély volt. Mint táviratilag jelentik, ez este, óriási zivatarban avatták fel, a„Gizella“ gőzöst. A keresztanya R­á­t­h Károly ur neje. Jókai ez alkalomra költeményt irt, melyet elszavaltak; az ünnepély fényes la­komával ért véget. — Érdekes levelet veszünk Bajá­ról, múlt hó 29-kéről. A Dunaparton álló Pol­­lák-féle pálinka házban történt múlt szerdán, hogy egy napszámos fölment a nagy kéménybe azt kitisztítandó. A tulajdonos Polláknak két kamasz fia, kik különben is mindig a pálin­kaházban szoktak őgyelegni (az egyik lehet 20, másik 18 éves) ez alkalommal is jelen lé­vén, azon gondolatra vetemedtek, hogy a ké­ményben levő napszámost megijeszszék, mi okból egy ott levő másik napszámossal a kémény alá egy nyaláb szalmát hozattak, me­lyet Pollák fia sajátkezüleg meggyujtott. Hogy pedig gyönyörűségük teljes legyen, daczára an­nak, hogy a szegény ember már kiabált, még egy nyaláb szalmát hozattak, sőt egy két darab fát is tettek a tűzre. Persze, a­mint a szalma meggyuladt, a láng a légvonat nyomása folytán a nagy kéményen egyszerre végig futott s az embert összeégette, ki menekülni akarván fölfelé ipar­kodott s a kémény tetején kibújva onnan kiabált segítségért, innen azonban hogy, hogy nem, le­jött, de annyira összeégve, hogy 2 nap múlva iszonyú kínok között sebeiben meghalt, özve­gyet és két árvát hagyván hátra. — Reméljük, hogy a hatóság ezen rosz szándékú pajkosság szigorú megbüntetésénél legelőbb is a szegény özvegy és árvákróli gondoskodást fogja figye­lembe venni, s a tetteseket azoknak tartására elitélni. — Szinte a múlt héten történt, hogy egy fiatal ember több barátjával, dulcinéjának éji zenét vitt, s ezen szellemi élvezetében a sors ál­tal egy unianus alezredes képében szörnyűkép megzavartatott, mert épen midőn fiatal embe­rünk barátjának , a dulcinea fivérének vállaira támaszkodva, s epedő szemeit az emeletben lakó imádottjának ablakaira szegezve édes ábránd­jainak kezdené magát átengedni, kinyílt az át­­elleni ház ablaka s az alezredes, kit alkalmasint a nem a legszebb harmóniával játszott valzer hangjai álmából fölriasztottak, az ablakból ki­hajolva nem igen válogatott kifejezésekkel fölszólitá őket hogy rögtön távozzanak vagy „közibök lő“, mire fiatal embereink komolyan fontolóra vevén a dolgot, midőn látták, hogy az alezredes véletlenül arra tartja a puskát, hol ők állnak, a legnagyobb igyekezettel a világ négy része felé, és pedig hősünk elől, a többi utána, úgy elláboltak, hogy a szél se bitt volna velük versenyezni. Egyébiránt vigasztalják magukat azzal, hogy nincs öröm üröm nélkül.— Jelenleg városunkban időz valami Paignot „ca­binet mechanique“-jével, mely egy nagyszerű bódéból áll, kivülről lámpákkal és képekkel fel­díszítve, belül pedig szép képeket és mozgó bá­bokat tartalmazva, melyek igaz hogy nem ad­nak elő magyar színdarabokat, hanem Párisból származnak, tehát érdemesek a megtekintésre, muszáj hogy már az is sokat ér, hogy a bódé előtti emelvényen az előadás előtt vörös nadrá­­gos csákós eleven franczia katonák zenélnek s verik a nagy dobot, mert oly annyira látogat­ják, hogy ha valaki 7­ 10 órakor kezdődő elő­adásra 7 órakor akar bemenni, már helyet nem kap, de nem túlozunk ha állítjuk, hogy a 3 év alatt nálunk megfordult magyar színészek alig­ha vettek be összesen annyit, mint ezen Paig­not, egy heti itt léte alatt, vásárokba illő bó­déja és komédiájával. — Borzasztó tűzvész. Zemplén­­megyéből írják nekünk, hogy ott julius hó 27-én délután 4 és 5 óra közt a megye felső részén Nagy-Ruszka község csaknem egészen a lán­gok martalékává lett.Az a nélkül is erős szél az égés körül valóságos orkánná fajult, úgy hogy e szép és gazdag helysége a felvidéknek csak­nem porrá égett s lakossága majd egytől-egyig koldusbotra jutott. A körülbelöl 300 lakházat magába foglaló helységben alig maradt meg 20 ház, ezek közt az egyház a hozzátartozó épüle­tekkel, ez is csak azért, mert a szél délnyugati lévén, az emlitett egyház és egyházi épületek is ezen a részen fekszenek, a tűz pedig ezeken túl támadott. Fájdalom, biztosítva két lakóházon kívül egy sem volt. Valahányszor ily szeren­csétlenség áldozatait látjuk, önkénytelenül eszünkbe jut a népnevelés hiánya. — Brutalitás. A következő sorok kül­dettek be hozzánk, melyekért a felelősség ter­mészetesen a beküldőt illeti: Laczháza város főbírája, a­ki egyszersmind sommásbiró és tör­vényszéki elnök is, 1. évi július hó 25-én ritka példáját adta humanitásának. Józan Péter nevű éji őr, különben becsületes jó magaviseletű, ro­­vatlan jellemű, szegény napszámos embert, a ki már 3­­­ éven át a város szolgai kötelességét hí­ven teljesítette, 1. évi julius 25-én a városházi törvényszéki nagy teremben, előbb durván meg­támadta, szidalmazta, azután szolgai formaruhá­ját véle levettette, egy bakterrel kezén lábát — mint valami nagy gonosztevőt — ex­ősén megvasal­­tatta, és a védtelent Isten káromlások között, iz­mos tenyerével négy ízben úgy arczul vágta, hogy az eszméletlenül az ajtóhoz dőlt, azután pedig igy megvasaltan 6 óra hosszáig börtönbe záratta; — és egyedül csak azért, mivel ez (t. i. a bakter) az­nap a főbíró házához, városi szolga­­társai közül, ingyen béresi szolgálatok teljesíté­sére egyet sem küldött el, holott nevezett — bé­resnélküli — főbíró, ezen jogát már két hónap óta naponként folyvást gyakorolta. — Egy ál gr. Batthyány, Gmun­­denben és Ischlben közelebb egy jól megtermett fiatal ember fordult meg, ki­nr Batthyányia­k nevezte magát, a vendéglőkben adósságokat csinált s azután megszökött. Nyomozták s Eben hogy Dupanloup Rómába hivatott volna, nem Azon kölcsön, mit Páris városa akar újabban fölvenni, sept. első napjaiban fog kibocsáttatni. Újabb hírek szerint a kormány valamennyi köz­­igazgatási ága, valamint maga a kormány is, nov. he -­éig végleg Párisba fog költözni.­­ Az assemblée azonban Versaillesben marad. A ka­mara többsége ezen kérdésben megingathatlan. A párisi írói egyletben hasonló eset fordult elő, mint nemrég a drámaírók egyletében. Midőn Leo Lespes évi jelentésében a kimúltak közt Du­mas, Deschamps, Ponton du Terrail, Nestor Ro­­queplan mellett Vermorel-t is fölemlíté­s hozzátette, hogy: „mi törvényeinkhez hívek ma­radunk, ha utóbbinak csak egyszerű istenhozzá­­dot mondunk“ — nehányan azon indítványt tet­tek, hogy a jelentésből Vermorel neve terültes­­sék ki. Az indítvány azonban nagy többséggel elvettetett s csak 18-an voltak, kik a jelentés el­len tiltakoztak. Az ismeretes toulousi agitátor, Duportel az „Emancipation““ szerkesztője és toulous-i pre­­fekt Gambetta alatt, Gambetta által fog védel­­meztetni a törvényszék előtt.

Next