A Hon, 1871. szeptember (9. évfolyam, 201-225. szám)
1871-09-17 / 214. szám
kereskedelmük, szóval anyagi jólétük fejlesztésében rendszerint küzdeniük kell; czélnak tartom azt, amelynek elérésére az államnak törekedni kell, de tekintve honpolgáraink nagy zömének a pénz- és hitelügyekbeni járatlanságát; anyagi erőnk,tehetségünk idegenek általiéppen e miatt könnyen lehetséges, s eddig is már gyakran megtörtént kiaknáztatásának veszélyeit, tekintve iparunk, kereskedésünk fejletlen állapotát és megszokását pénzügyekben az állami gyámságnak, melynek rögtönös megszüntetése polgárainkat könnyen káros tévedésekbe vezethetné: nem merném most még a szabad bankrendszer hatalmas, de kétélű fegyverét kezébe adni a hon polgárainak, s azért ez idő szerint az engedélyezési rendszert vélem követendőnek, s kezdetben csak egy központi jegybankot tartok az országban szétszórandó számos fiókok kíséretében, különös tekintettel Horvát-Szlavonországokra, felállítandónak, de az ügy további fejlődését a jövőnek tartván fel, nem helyeselhetném, ha az állam, főleg véglegesen, vagy csak igen hosszú időre is most már előre olyképen kötné meg kezét, hogy több jegybankot akkor is, ha azt a közérdek megkívánandja, ne engedélyezhessen, vagy a szabad bankrendszerre még idővel se térhessen át. 5-öt. Czélszerűnek, sőt mulaszthatatlannak tartom, hogy a törvényhozás, ha — miként az országos bizottság kiküldésével már nyilvánította — csakugyan biztosítani akarja a rendszeres pénzforgalmat, s a hazai hitelnek önálló, szilárd alapokon nyugvását hazánkban, egyfolytában, egyszerre, egy füst alatt, hogy úgy mondjam és kimerítőleg intézkedjék mindazokról, amik e czél elérésére megkívántatnak , mert bármely fontos ügynek elintézése, akkor főkép, midőn abban többen vannak érdekelve, úgy mint például jegybank-ügyünk rendezésében a monarchia mind a két állama, (s a tényleges állásnál fogva, melyet elfoglal, az osztrák nemzeti bank is érdekelve van), közös megnyugvással sokkal biztosabban sikerül, ha az ügynek minden része egyszerre vétetvén elintézés alá, a részletekben elérhető kölcsönös engedmények, s ezeknek mintegy viszonyos kicserélése által az érdekeket minden részről a lehetségig kímélő transactio megkönnyíttetik ; míg ellenkezőleg, ha valamely ügynek összefüggő részei közül csak egy vagy néhány intéztetik el, s a többi elintézetlenül marad, ezeknek elintézése utóbb ritkán történik azon félnek hátránya nélkül, amely ellen az elintézett részletek elfogadása már fegyverül használható. Így például, ha a törvényhozás az országos bizottság javaslata szerint, ezúttal bizonyos engedmények kikötése mellett, — habár csak az 1876. esztendő végéig — az osztrák nemzeti bank szabadalmát elismervén, a magyar korona országában törvényesítené, és jövőre egyebet semmit nem határozna , ez elismerés által is már oly kényszerállást teremtene magának, melyből a kibontakozás, a jegybankügy iránti szabad rendelkezésre való átlépés, sokkal nehezebb lenne, mint amilyen az most, midőn az osztrák nemzeti bank szabadalma ideiglenesen sem lévén törvényesítve, a jegybankügyről az ország jogi tekintetben teljesen szabad kézzel rendelkezhetik. E káros vasúti politikaegyik árnyoldala az, hogy októberben a 60 millióból csak 24 millió volt elhelyezve december végén 36,857,593, tehát még realizálandó 31 millió; és Kerkapoly, mégis kénytelen volt bevallani,hogy mindez nem elég, hanem a Joudget más kiforrásaiból kénytelen merítenie végre hetedfél milliót. Örvendetes jelenség ugyan az, hogy bevételi forrásaink közül az egyenes adókban 3 milliónyi, a jövedékben 1,137,000, az erdőségekben 4,926,000, a bányában 1,426000 forintnyi emelkedés mutatkozik, de örömünket elrontja Kerkapoly azzal hogy megvallja, miszerint a bánya és erdőjövedelem legnagyobb részt csak azért emelkedett, hogy azokba eddig másutt szereplő átfutó összegek vetetik fel és általában elrontja az, hogy még az idénre kilátásba helyezett deficitünket Kerkapoly ígérkezik törleszteni, de csak úgy, hogy bevételeink 10 millióval meghaladják az előirányzatot, akkor 1872-re a 13 millióval többre irányzott bevétel ha ez ára is 30 milliónyi kölcsönre van szükségünk, hogy deficitünk ne legyen, így fiatal háztartásunkban jövedelmi forrásaink folytonos fokozata dacára úgy az idén, mint jövendőben csak folytonos adósságcsinálással vagyunk képesek fedezni szükségeinket. Ez így tovább nem mehet. Kerkapoly is belátja és kijelenti ezt. De ő azt mondja, hogy bízzuk az időre, a befektetések majd gyümölcsözendnek. Ez lehet. De erre bizton számítani annyival kevésbé lehet, mert az csak évek múlva áll be és addig a nép kiaknázva, az ország adóssággal tele lesz. A dolgot megfordítani kell: költséges közügyeink, rész vasúti politikánk, fényűzéses centralisatiónk, terhes bureaucrátiánk azon intézmények, melyeket reformálnunk kell. Különben Kerkapoly budgetjére még visszatérünk. — K e r k ap o ly pénzügyminiszterhez van egy szavunk. Ő magyar ember, magyar hivatalnok és mégis utánozta Lónyay grófot azon megfoghatlan igazságtalanságban, hogy a német „Pester Lloyd“-nak előre megküldte exposéját és igy az egy fél nappal előbb közölhette azt, mint a magyar lapok. Nem tudjuk mi jogon és mi indokból teszi ezt ? Ha ezért akár ő akár valamelyik alárendelt hivatalnoka pénzt kap a Lloydtól —izenje meg, egy pár forinttal mi is szolgálunk, hogy a magyar kormánytól magyar lapok egyenlő előnyben részesüljenek a németekkel. Kerkapoly expozéjára még az a megjegyzésünk, hogy annak levonatából sok hely kimaradt, így pl. hol kimondá azt, hogy a 60 milliónyi vasuti kölcsön nem elég, hogy ahoz még 30 millió kell. Továbbá, hol kimutatja, hogy kamatbiztosításért már 33 milliót válaltunk el és más helyek is a gyorsiroda küldeményéből kimaradtak , pedig el voltak mondva. Ki a hibás ? Kerkapoly exposéja. A Kerkapoly ma terjeszté a ház elé a budgetet. Most sem összehasonlításaiban, sem a számok csoportozásában nem tanúsított még annyi rendszert se, mint oktoberben. Csak odadobta az összegeket, még az arányokat se kereste ki,mint tavai, így még zavarosabb, értelmetlenebb volt. Ami az exposé által rajzolt pénzügyi helyzetünket illeti, arra általában legyen szabad a következőket megjegyezni: Kerkapoly constatálta azt, hogy rendes budgetünkben 10,615.000, rendkívüli budgetünkben pedig 32,300000 deficit mutatkozik, daczára annak, hogy 13 millió bevételi többlet van felvéve. E rettentő igazságot Kerkapoly azzal igyekszik enyhíteni,hogy annak egy részét hasznos befektetésekre fordítjuk. De minden hosszas vizsgálat nélkül kitűnik, hogy ha qyptánk 9 millióval emelkedett, ha Horvátországra 4,447000 forintot, a határőrvidékre harmadfél milliót, vasúti kamatra (tehát nem befektetésre) 10 milliót, a megyék új alakjára és a kinevezett bírókra, az eddigihez mérten negyedfél millióval többet kell költenünk, akkor e roppant összegek mellett a hasznos beruházásokra kevés marad. Annyival kevésbbé, hogy a honvédelmi minisztérium költségeinek 1,139,000 forinttal, a pénzügyinek 4,463,477 frttal való újonnani szaporodása — hasonlóan nem nevezhető hasznos beruházásnak. Megdöbbentő Kerkapoly azon vallomása is, hogy a vasútra megszavazott 60 millió forint a megszavazott vasutakra nem csak hogy nem elég, hanem még 30 millió kell azok kiépítésért. Vasúti kamattartozásunk pedig oly gyorsan növekedik, hogy míg1870-ben 1 milliót, 1871-ben 5 milliót kelle fizetnünk, a jövő évre már 10 millió kell és összesen 33 millióra menő évenkénti kamatbiztosítást vállaltunk magunkra, mely összeget nem sokára egészen kell fizetnünk, ha a kamatfizetés úgy halad,mint a fen említett 3 év alatt. És ez összeg, valamint a 60 millióhoz szükséges 30 millió is ,csak úgy lesz elég, ha több vasutat nem építünk. Folytatás a mellékleten. A pest megyei szervező küldöttség 3-ik albizottsága, mely az árvaügy szervezésével volt megbízva, mint utólag értesülünk, befejezi munkálkodását; a tervkészítéssel megbízott hármas küldöttség (Gróffy Sándor, Gaal Ferencz, DalmadyGyőző) munkálatát úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadva. A nagy gonddal készült munkálatból, (melynek az árva- és gyámügyek ellátásáról szóló 1-ső részét közölni fogjuk) előlegesen is kiemeljük,hogy a bírói és az árvaszéki hatáskört a legkevésbé tisztázott illetőségi kérdésekben, a. m. az örökösödési, a biztosítási és a számadási eljárásban éles vonásokkal választja el egymástól; az árvaszéket egy elnökből, 6 ülnökből, 2 jegyzőből, 2 tiszti ügyészből, egy számvevőből és egy közp. közgyámból (aki különben maga is számvevő) állítja össze, a kellő számú segédszemélyzettel. Az árvaszék közvetlenül érintkezik az ország hatóságaival, bíróságaival az ausztriai örökös tartományok hatóságaival és a belügyminiszterrel, mint felebbviteli hatósággal. A fellebbvitel esetén kívül minden más esetben csak közvetve, az alispán útján érintkezik mind a belügyminiszterrel, mind általában a kormánynyal és a fellebbviteli eljáráson kívül eső leiratokat, rendeleteket is csak közvetve, az alispán útján fogadja el. Végrehajtó közegek a járási közgyámok, akadályoztatás és a községi törvény 7-dik fejezetében körülírt esetekben a járási szolgabírák, továbbá a járási számvevők és a járási orvosok. A megye felügyeleti jogai minden irányban érvényesülnek. A felügyelet tárgyai nagy részletességgel vannak meghatározva, az árva és gondnoksági ügy összes állapotát visszatükröző statistikai kimutatások által, melyek évenkint terjesztendők a megyei bizottság elé. Meghatároztattak az osztályegyességek gyámhatósági jóváhagyásának feltételei, a házi kezelés esetei, a vagyonbiztosítás módjai, a haszonbérlet, adásvétel, kölcsönök, a vagyontalan árvák elhelyezése, gyógyítása, segélyezése és számos más ügy körüli eljárás, a nagykárúsítási, örökbefogadási, törvényesítési kérvények és a számadások kellékei. Különösen szigorú ellenőrködés alá helyeztettek a tiszti ügyészek, a községi elöljáróságok és a községi közgyámok, ügy a központi mint a járási és községi közegek teendői részletesen szabályoztattak. Ami a pénzkezelést illeti, e részben a munkálat 2ik része az eddigi gyakorlat alapján jövőre is az összesített községi pénztári kezelést tartja fenn, de nagymérvű javításokkal. Az árvapénztári kölcsönök kamatja, a vagyontalan és nyomorék árvák javára 6%-ról 6,5 %-re emeltetett, a tőketörlesztés kötelessége kimondatott, a kamatfizetéssel késlekedő adósok a kamatok kamatját is megfizetni tartoznak, a nagykorúak gyors kielégítésére az árvapénztári vagyon 10 százaléka folyvást takarékpénztárilag kezeltetik. A községi közgyámok a kamathatodot kapják jutalmul, haszonbéri jövedelmek kezelésénél pedig 5 százalékot. De nincs terünk további részletekbe menni. Csak annyit jegyzünk meg, hogy az albizottság megelégedéssel fogadta a munkálatot, s azt 150 példányban kinyomatni rendelte, a szervező küldöttség tagjai és azok számára, kik az árvaügy és annak rendezése iránt mélyebben érdeklődnek. Országgyűlés. A képviselőház 362. ülése sept. 16-án. Az interpellációk, kérvények, hat. javaslatok, valamint a szavazatok beadása után a p. ü. és bíráló bizottságokba választandó tagokra, továbbá a képviselőház fúl- augusztusi kiadásai és szeptember havi költségvetésének tárgyalása után szót emelt. Kerkapoly Károly pénzügyminiszer : Ezen költségvetés, melyet a t. ház asztalára letenni ezennel szerencsém van, a legelső, mely a határőrvidék költségvetését is magában foglalja, tettleg érvényesítvén azon igazságot, hogy nevezett vidék a magyar koronához tartozik, és gyakorlatilag is vonván az ebből folyó következményeket. S mivel a horvát-slavon határőrvidék csak a horvát-szlavón dalmát királyságok által közvetítve, a magyar pedig közvetlen tartozik ez országhoz, az előbbnevezettek belkormányzatára vonatkozó költségvetés ép úgy átalány formájában jelenik meg e költségvetésben, mint maguké azon királyságoké, melyekhez az okvetlenül tartozik, s mint fog megjelenni akkor, ha azokkal kormányzatát illetőleg is egyesítve lesz. Ellenben a magyar határőrvidék egész költségvetése részletezetten van kimutatva. A költségvetés ez egészen új alkatrészére gondolva mondottam legközelebb, hogy és ez évben eddig fenn nem forgott nagy nehézségekkel járt a költségvetésnek a t. ház határozata által kívánt időre elkészíthetése. Hogy az mégis sikerült, örömömre szolgál, s ha következménye az lesz, hogy még ez év folyamán meg is szavaztatik, a közügynek nagy hasznára leszen az az által, hogy egy részről a kormányzat egész évben biztosabban mozog s az egész évre czélba vett munka teljesítésére egész éve is lesz, más részről pedig hat hónap helyett kilencz ájland rendelkezésére a költségvetés elkészítésére. Mielőtt a költségvetés tartalmának ismertetésére átmennék, meg kell jegyeznem, hogy a rendes bevételekből leüttetett azon 4.145.000 ftnyi főösszeg, mely eddig a közigazgatási költségekre a kincstárból adatott, s hogy azon 3.370.000 ft, mely a monarchia másik fele részére szükséges dohány beváltására fordittatik s tulajdonképen nem más, mint ez által minden haszon nélkül ugyan, de kamatjával együtt megtérítendő előleg a rendes kiadások és bevételek közül szinte kiválasztatván, egyszerű pénztárműveletként vétetett fel. Meg kell továbbá jegyeznem, hogy a rendes bevételek közül a rendkívüliekhez térettek át a bérleti hátralékok, mint természetüknél fogva oda tartozók, ugyanoda helyeztetvén át több, sajátlag szintén ide tartozó kiadás, köztük a dohányjövedék részére előirányozottak is. Ez utóbbiak és a bérhátralékok egymást megközelítőleg kiegyenlítvén, a folyó évi megállapított és a jövőre épen előterjesztett előirányzat összemérhetése czéljából csak a két első tételt.. . a megyei közigazgatásra s a monarchia másik fele részére szükséges dohány bevásárlására fordítandót adom hozzá úgy a bevételekhez, mint a kiadásokhoz egészen a tavasi mód szerint. Áttérve ezek után az előirányzat érdemleges ismertetésére, meg kell jegyeznem, hogy rendes kiadásaink, melyek már a jelen évre vagy 10,000,000 ittal lőnek többre előirányozva, mint az 1870 re voltak, újra is magasabban előirányozvák és pedig a költségvetéseinkben eddig is felvéve volt complexumra nézve 8,043,000 írttal. Ehhez járulnak a határőrvidéknek , most újból felvett kiadásai 6.389.000 forinttal, úgy, hogy az összes kiadási többlet 14.432.000 frt. Szemben ezzel a határőrvidéknek előirányzatunkba most újból felvett rendes bevételei 3.817.000 frtra rúgnak, minek folytán az ott előálló hiány 2.572.000 frtot tesz. Hozzáadva ehhez a különben szükségesnek mutatkozó 8.043.000 frtnyi több kiadást, leszen fedezendő többlet 10.615.000 frt. Ez összegnek eddigi bevételi forrásainkból eredő többletbeli fedezést majdnem teljesen sikerülvén, a rendes kiadások és bevételek közötti különbség és illetőleg az ennélfogva mutatkozó hiány csak 338,000 frttal emelkedik s teend egészben 4,861,449 frtot, míg a jelen évben 4.522.720 frt az. Ha tehát a határőrvidék deficitje, a törvénykezés rendezése folytán szükségessé vált több kiadás közbe nem jön, úgy már ezúttal eltűnnék rendes költségvetésünkből minden hiány, sőt többlet mutatkoznék. Ám, a határőrvidék koronánk területéhez tartozik, terhe minket illet, s fejlesztése s odaerősbítése , hogy bírja fedezni saját költségét, a mi feladatunk, a jó és rendezett igazságszolgáltatás olyan államszükség, mely kielégíttetést követel, mit tőle a valódi szükséglet határin belül megtagadni nem szabad. Legkevésbé szabad pedig azért, hogy az előirányzatból vagy egy évvel korábban tűnjék el a hiány. Nemlesz talán érdektelen felsorolnom azon tételeket, melyek a kiadási s a bevételi többletet legfőkép okozzák: a) az országgyűlés költségei magasabban előirányozvák 200.000 írttal, bár az 1870-ik valódi szükségletnél 287,000 fttal még mindig alantabb, b) a közösügyi kiadások növekedtek 1,877,422 fttal, minek oka legnagyobb részben abban keresendő, hogy a megszavazott egész összegnek egy jelentékeny része t. i. az, mely a határőrvidékre esik, ezúttal megjelenik költségvetésünkben, mi eddig nem volt úgy, c) a nyugdíjak 136.301 forinttal szaporodtak, nagyrészt ismét a határőrvidék nyugdíjazottjainak ide felvétele által, d) Horváth- Szlavonország beligazgatási szükségletére 2.072.000 forinttal több van előirányozva, ismét a Horváth-Szlavon határőrvidék és Belovármegye szükségletére való tekintettel, e) . a közlekedési ministérium szükséglete 427,298 fttal haladja meg a folyó évre előirányzottat, a kereskedelmi ministériumé pedig 1,021,269 forinttal, mi mellett azonban bevételei 2,269,433 fttal emelvék, úgy hogy mérlege szinte egy negyed millióval javult. f. ) a vallás és közoktatásügyi ministerium előirányzata 141,724 ft, a honvédelmié 1.139,931 ftal magasabb, az intézmény mindelőbbre fejlődésének megfelelvén.A csapatok létszámának emelkedésén túl fötényezői az emelkedésnek a brigádkeretek formálása, a tiszti és altiszti iskolázások és a szerlövegek alkalmazásba vétele, g. ) a bel és igazságügyi költségvetés együtt 3.154 ezer ft költségemelkedést mutat. Végre a pénzügyministérium előirányzata több 4.463.477 írttal, mit főleg a cataster és az adóhivatalok czélba vett újjászervezése, a határőrvidéken felállítandó vám és adóőrség és államerdeknél és állambányászatnál mutatkozó több kiadás okoz. Áttérve a bevételek emelkedésére, meg kell jegyeznem, hogy azok 50.000 forintig a belügyministériumnál mutatkoznak az által, hogy a betegápolási költség megtérítés és a „B. Közlöny“ egész jövedelme felvétetett, még eddig mind a kettő a kiadásokból fttetett le. A bevételi többlet 13.070.000 frt erejéig a pénzügyministériumnál mutatkozik és pedig 3.672.000 írttal az egyenes adóknál, 719,000 írttal a fogyasztási adóknál, 471,000 írttal a bélyegnél, 790,000 fttal a jogilletéknél, 115,000 forinttal a díjaknál, 47,000 írttal az út- híd- és révvámnál, ez utóbbi tisztán a határőrvidékről, a jövedéknél 1.137 000 írttal, a bányászatnál 1.426.000 írttal, az államérdeknél 4.926.000 forinttal és az államnyomdánál 330.000 forinttal, mely emelkedésekkel azonban némi csekélyebb csökkenés is áll szemben, ami azonban jelentéktelen. A bányászat előirányzatának úgy a kiadásoknál, mint a bevételeknél mutatkozó emelkedését a sótermelésnek ott felvezetése okozza, az arra tett kiadások ott számíttatván el, melyek a regálék által megtérítve azután javára hatnak, mint bevételek. Az államerdők bevételeinek közel 5 millió forint emelkedését három tényező idézi elő. Ezek egyike a határőrvidéki erdők bevételeinek felvétele vagy 1 millió forinttal, másika az állambányászat részére átengedett fa árának pénzben elszámolása, harmadik és utolsó pedig a fokozott üzlet. Aránylag még nagyobb mérvben fokozottaknak mutatkoznak a rendkívüli kiadások, anélkül, hogy hasonlót lehetne mondani a rendkívüli bevételekről. A rendkívüli szükséglet összege 75,530,358 frt és így 19,093,142 írttal több, mint a jelen évben, míg a rendkívüli fedezet csak 29,401,535 frt, tehát 13,209,091 írttal kevesebb, mint ami a jelen évre jön előirányozva. Ama kiadási többlet és eme bevételi kevesebblet 32.302.233 forinttal teszi kedvezőtlenebbé a mérleget. A rendkívül kiadások és bevételek mérlegének eme kedvezőtlen állása teszi szükségessé, hogy legalább részben kölcsön útján gondoskodjunk az ily tetemesen növekedett hiány fedezhetéséről. Mi már a kiadások emelkedésének és a bevételek csökkenésének tényezőit illeti, ki kell emelnem, hogy amaz szinte kizárólag anyagilag is gyümölcsöző, részint már eddig tett, részint a jövőre czélba vett befektetésekből ered, és ép azért kevésbé aggasztó lemez a készletek elfogyásában, kimerülésében leli magyarázatát, miként ezt úgy egyiket mint másikat részletezni mindjárt bátorkodom. A pénzügyministérium rendkívüli kiadásainak többlete tesz, 9128,000 frtot. Ebből 5,000,000-ot a vasutaknak adandó subventiók vesznek igénybe, mely czélra jelen évre 5 millió volt előirányozva, míg a jövőre 10.000.000 frt látszik szükségesnek. Ehhez járul a forgalomnak már átadott és még ezen költségvetési évfolyamán átadandó államvasutak mérlegének kiegyenlítésére 991.000 frt, a gömöri iparvasutakra 450.000 frt, a Ferencz csatornára pedig 500,000 frt. E négy tétel már magában közel 7.000,000 frt; a fennmaradó 2 millió és pár százezer forint az újonnan állítandó adóhivatalok, vám- és adóőrségek első berendezésére kell. Az adóhátralék liquidatiójára 385.000 frt van szánva. Horvátországnak jár az adóhátralékokra 1868- ban befolyt összegnek 63% fejében 185.000 frt. Építkezésekre, jelesen a vámháznál, a budai harminczad épületnél, a dohány jövedéknél, a selmeczi bánya -akadémiánál van felvéve, vagy 1.000. 000 forint, az állam javaknál, erdőknél és a bányászatnál a rendkívüli kiadás többlete szintén közel 1.000.000 forint, mindennek feltétele a jövedelemnek tartós emelése. Ezen még néhány jelentéktelen kiadási többletnek vagy 400.000 frt kevesebbletnek is áll ellenében, okozván hogy a végkiadási többlet az előbb említett 9,128.000 írtban határozódik. A közlekedési ministérium rendkívüli szükségletének a folyó év ellenében mutatkozó többlete 15,160.000 frt; ebből esik: 5161.000 frt a vasúti kölcsönből építtetni határozott vonalakra, 4.000. 000 a gömlöri vonalakra, 2,481.000 frt a néhány kincstár érdekében feltétlenül szükséges mellékpályákra, 1,500.000 frt a fiumei kikötőre, 176.000 frt a bánréve - nádasdi vonalra, 4.272.000 frt beruházásokra az államvasutaknál, s végre 240.000 frt itt — 117.000 frt pedig vízépítésre. Mind e többleteknek szemben áll 2.400.000 frt kevesebblet. A kereskedelmi minister rendes szükségletének többlete 1.167.000 frt. Az igazságügyministériumé pedig 101.000 frt. Ennez a fegyintézeteknél a telekkönyvi kirendeltségek és helyszínelési munkálatoknál fordul elő, amaz pedig félig e postaház építésénél, az állatgyógyintézetnél, és előlegképen egy mintalap helyiség építésénél. A rendkívüli fedezet kevesebblete, mint mondom 13,209,091 frtot tesz, elmaradván az ingó államvagyontól előirányzott összegből 3,550,000 frt a földtehermentesítés alaptérítményéből 280000 frt, a közös aktívákkal 3,512,000 frt, az előírt hitel maradványaiból 4,241,000 frt és kevesebb jutván a vasúti kölcsönből 6,500,000 frt, ellenben hozzájárulván a bérleti hátralékok czimén 598,000 frt, államjavak eladásain pedig 587.000 frt. Egyensúlyba hozni rendkívüli kiadásainkat rendkívüli bevételeinkkel, rendszerint csak magunktól függ, miután a czél főleg befektetéseink korlátozásai által érhető el, hol és mennyiben helyes ez, gondos megbírálás tárgya, főleg ily igen felszereletlen országban; részemről nem tagadhatom, hogy bár hitelünkkel csak élni de nem visszaélni szeretek, a súlyegyen helyreállítása kedvéért, ezúttal czélba vett beruházásainkból alig vélnék valamit mellőzendőnek. (Élénk éljenzés jobbfelől.) Ghyczy Kálmán úgy értette a mondottakat, hogy be van adva, vagy legalább legközelebb be lesz adva a költségvetés, és a vasúti kölcsön mibenlétéről szóló jelentés. Egy adat azonban, mely a pénzügyi bizottság munkálatainak biztonságára nézve szükséges lesz, eddig nem említtetett fel a pénzügyminiszer által. Jelesül azon törvény, mely az állam számvevőszék felállításáról szól, azt rendeli, hogy a múlt évi zárszámadás September első napjáig a számvevőszék elnöke által a ministériumnak adassék által, a ministérium pedig haladéktalanul tartoznék észrevételeinek kíséretében ezen zárszámadást a háznak bemutatni. Szaló azt gondolja, hogy a jövő év költségvetésének tervezésénél ha valaminek hasznát lehet venni, legnagyobb hasznát lehet venni a múlt évi számadás ismeretének, ennélfogva kérdi: váljon a zárszámadás kéznél van e, és ha igen, mikor fog a házzal közöltetni ? hogy a pénzügyi bizottságnak haszonvétel végett kiadassék. — Kerkapoly Károly pénzügyminiszter tudtával a zárszámadás készen van; elkészültének eddig egy véletlen körülmény némileg útjában állott, nem is említve egymást, mely épen nem véletlen, sőt a dolog természetében van, hogy t. i. a főszámvevőszékhez utasítva voltak az 1867-ik évre vonatkozó kimutatások, az 1868 és 1869-ki zárszámadások számszerű átvizsgálás végett és az 1870-ki zárszámadás elkészítése oly munka, mely csakis egyszer azaz első ízben halmozódhatik úgy fel azokból, mert korábban nem létezett számvevőszék és a ház a korábbi számadásoknál azt mellőzni még sem akarta. Ezen négyszeres munkát azon idő alatt teljesíteni, mely alatt rendesen teljesítendő kétszeres t. i. egy évi zárszámadásának felülvizsgálása és a másik elkészítése, különösen újból alkotott számszéktól alig lehet várni. Ez magyarázza meg, hogy a zárszámadás szeptember elsején a minisztériumnak át nem adathatott és adás rendelkezésére nem bocsátathatott. De szóló úgy van értesülve, hogy egy két pont tisztázásán kívül a zárszámadás kész, és cak sokszorosításra vár. Ezen egy két pontnak tisztázását egy véletlen körülmény odázta el, és ez az volt, hogy a selmeczbányai gazdászati és bányászati kerületnek számadásai a postán eltévedtek. Megérkezett a föladási revény és az Eaviso,hogy átvehetők, de a számadások maguk eltévedtek, ez okozta a késedelmet Huszár István beterjeszti a közös pénzügyminisztérium által készített és az államadósságok ellenőrzésére kiküldött országos bizottságnak elfogadott előirányzatát. Ezen előirányzat első tételében 40000 forint többlet mutatkozik, melyből Magyarországra 12 ezer forint esik. Ez azonban úgy találja indokolását, hogy az újonnan készítendő öt forintos állatójegyek nyomatása a jövő évre van elhatározva. Felkéri a házat ezen összeget megszavazni, és a pénzügyminisztérium ezen tételének a jövő évi költségvetésbe felvételére utasítani. Bittó István a pénzügyminiszter előterjesztése kapcsában szintén egy előterjesztést tesz. A szervezés alatt levő elsőfolyamodású törvényszékek és járásbíróságok a kormány határozott szándéka szerint jövő évi januárius 1 én fogván megkezdeni működésüket, kénytelen azon öszszeget, mely a folyó évi XXXII-ik törv. czikk által ezen bíróságok életbeléptetésére megállapittatott, már ezen évben igénybe venni s ezúttal azt is kérni, hogy a minisztérium kebelében a számvevőségi személyzetet megszaporíthassa, hogy az előleges munkálatot már most megkezdvén, a szervezési nagy munkálat megkönnyebbíttethessék. Midőn tehát az erre vonatkozó törvényjavaslatot a ház asztalára leteszi, felkéri, hogy azt a pénzügyi bizottsághoz azon utasítással áttegye, hogy erre vonatkozó jelentését is, amennyiben az inkább alaki kérdés, még ezen ülésszak alatt nyújtja be a házhoz (Helyeslés.) Elnök: Négy törvényjavaslat adatott be. Egyik a jövő évről szóló költségvetés, ez gondolom, az eddigi szokás szerint a pénzügyi bizottsághoz utasíttatik; a második a kölcsönre vonatkozó törvényjavaslat,ez ki van nyomva és kiosztatott; nem tudom, most méltóztatnak-e erre vonatkozólag határozni vagy pedig a legközelebbi ülésben (felkiáltások : ma! ma! hétfőn !) ha ma kívánnak, kimondhatom határozatai, hogy az is a pénzügyi bizottsághoz utasíttatik. (Helyeslés) Tisza Kálmán már a múlt ülésben nyilvánította azon óhajtását, hogy a jelen ülésszak ne tartson sokáig. De ha mindamellett oly nagyfontosságú törvények alkotása czéloztatik, mint egy ily kölcsöntörvény, meg kell tartani a szokott formákat, és nem szabad e kérdést elhamarkodni. Ha arról volna szó, hogy a törvényjavaslat a költségvetéssel együtt a pénzügyi bizottsághoz utasíttassék,hogy majd együtteseé tegye meg jelentését, akkor ebben nem lát akadályt; de midőn az mondatik, hogy azért utasíttatik a pénzügyi bizottsághoz, hogy az előlegesen tegyen jelentést a kölcsön törvény iránt is, ez lehetetlen. Mert először elvileg meg kell határozni, váljon oly kölcsön-e az, melyet a költségvetéstől elválasztva meg lehet szavazni, vagy pedig a költségvetésből kell e meríteni az indokot, arra, hogy szükséges e a kölcsön. Ennélfogva úgy Kerkapoly, mint Bittó tv javaslatait hétfőre kívánja napirendre tűzetni. Deák Ferencz azt tartja, hogy még azon kérdés tisztázásra is, ha váljon ezen kölcsön olyan , melyet mielőbb és különválva a költségvetéstől kell tárgyalni, szükséges ezen ügyet a p. U. bizottsághoz utasítni s ebben nem lát sem akadályt sem formasértést. Ghiczy Kálmán kijelenti, hogy ha a pénzügyi bizottságnak utasítása úgy fornuláztatik, hogy a pénzügyi bizottság adjon véleményt az iránt, váljon ezenjavaslat előzetesen tárgyalható-e vagy nem, és az előzetes tárgyalhatás esetében adjon felőle kimerítő jelentést, akkor semmi kifogása, de oly általános határozatban mint a javasolt, mely a pénzügyi bizottságot szorosan köti a határozatnak teljes mértékben végrehajtására, megnyugodni nem bír. Kerkapoly Károly megnyugszik abban, hogy a törvényjavaslat utasíttassék a pénzügyi bizottsághoz, annak megítélése végett, vájjon előlegesen tárgyalható és tárgyalandó-e, vagy minden utasítás nélkül odaadassék. Ebben Ghyczy is megnyugodván, a kölcsönjavaslat a p. U. bizottsághoz tétetett át minden utasítás nélkül, Huszárjavaslatával együtt. Bittó előterjesztése ki fog nyomatni. Tisza Kálmán indítványozza, hogy mondja ki a ház, miszerint addig míg a pénzügyi bizottság a hozzáutasított tárgyakkal foglalkozik, addig az osztályok az úrbérijavaslatot végezzék. Kerkapoly Károly azt tartja, hogy sokkal többet lehet tenni az egymásután és összetett erőkkel való működéssel, mint az egymásmellettivel , ezért azt kivánja, hogy adassék a p. U. bizottságnak idő működésre s csak ha ez elvégezte teendőit, vegye fel újból a ház a tárgyalások fonalát. Huszár Imre megjegyzi, hogy miután az úrbéri törvények háromszor is megfordultak a házban, nem ismeretlenek a ház tagjai előtt s az osztálytanácskozások nyomatéka nem fog az