A Hon, 1871. december (9. évfolyam, 277-301. szám)
1871-12-16 / 289. szám
289. szám, IX. évfolyam. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra .........................1 frt. 85 kr. 3 hónapra .........................560 , 6 hónapra .........................11» — » Az esti kiadás postai különküldéseért felülfizetés havonkint ... 30 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Esti kiadás. Pest, 1871. Szombat, december 16. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere 7. sz. Beiktatási dij: 9 hasábos ilyféle betű sora ... 9 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért . . 30 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mellett kedvecebb föltételek alatt vétetnek föl. — Nyilt-téri 5 hasábos petit sorért ... 25 kr. fi©" Az . Kifizetési és hirdetményi dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden költemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! NAPILAP, PEST, DECEMBER 16. Pest, decz. 16. Az orosz hivatalos lap, mint reggeli lapunk táviratai közt látható, legújabban az osztrák-magyar monarchiának szolgál egy barátsági nyilatkozattal, mely mintegy megerősítése annak, mit Bismarck lapja a hét elején a három hatalom, — osztrák-magyar, német s orosz — egyetértésére elmondott. Igen fontos, sőt következményeiben, közvetlen kedvező eredménynyel nyilatkozó lehet a czikk azon tétele, melyben az orosz birodalom nyíltan szakít a panslavizmus „utópiáival.“ Az orosz kormány e nyilatkozatát, mihelyt megérkezik, bővebben is közlendítik. Az osztrák alkotmányhivek arca az örömtől sugárzik. Tagadhatatlan, hogy szomorúságra nem is lenne okuk. Az eddig megejtett, pedig nagyobbára irányadó, választások részint csak egyes új helyeket szereztek az alkotmányhíveknek, részint egész landtagtöbbségét biztosítók számára, mint ez Felső-Ausztriában történt. De azt is a győzelmek közé számíthatják, hogy némely helyeken, mint például Csehországban, az eddig elfoglalt állások egyikéből sem szoríttattak ki. A morvaországi városok azon választási csatatérek közé tartoznak, hol az alkotmányhivek csak egyes helyeket nyertek ugyan, de ebbeli győzelmüket is eléggé jelentékenynek tarthatják. A kis Vorarlberg azonban nem igen volt rajta, hogy az alkotmányhíveknek örömet szerezzen, mert húsz képviselője közül csak öt tartozik az alkotmánypárthoz. Krajnában is csak három alkotmányhű jelölt került ki az urnából. Röviden összegezvén az eddigieket: nem lehetetlen, hogy Vorarlberg és Krajna megtagadja a reichsrath-választásokat s hogy mindkét helyen egyenes választásokat kell kiirni. A választások tegnap folytattatak. Ezek közt első helyen a morvaországi nagybirtokosok választása áll. Ezen választásoktól függ a reichsrath sorsa. A morva nagybirtokosok közt ő felségének is van szavazata, de ő annak gyakorlatától egyszer mindenkorra elállt. A porosz képviselőház a budgetvitával bajlódik, s udvarias szóváltások után megszavazza a minisztérium által kért tételeket. A szövetségtanácsot pedig Laskernek a reichstag illetékességi köre tágítására nézve beadott indítványa foglalkoztatja. A szövetségtanács bizottsága ellene nyilatkozott e javaslatnak, s újabban maga a szövetségtanács is. Würtembergben az igazságügyminiszter egy interpelláczióra felelve kijelentette, hogy, bár egész terjedelmében nem pártolhatja a kérdéses javaslatot, átalánosságban azonban nem ellene annak. Berlini hivatalos lapok a würtembergi s a bajor kamara partikularizmusát teszik e határozatért felelelőssé. Francziaországból a nemzetgyűlés egy új viharos üléséről hoz hírt a távírda. A koronaékszerek eladására vonatkozó indítvány kerülvén tárgyalás alá, Dahiiel az eladás ellen szólalt fel, hangsúlyozván, hogy erről az alkotmány végmegállapításáig nem is lehet szó, de különben is hiszi, hogy az ideigl köztársaságot legitimista monarchia fogja követni. Erre a baloldalról roppant zaj támadt, míg a jobboldal tapsviharban tört ki. Különben Versaillesból a monarchisták közt újabban is nyilatkozó egy szakadásról imák, mely nehézzé teszi e párt egyértelmű működését. A legitimisták közül vagy 60-an Franchieu marquis vezérlete alatt fölléptek s igen hatásosan védik indirekte a provizóriumot az Orleanisták üzelmei ellen. E tisztavérű legimisták, kik az Orleans herczegekben nem látnak mást, mint egy bitorló bitorlásra törő utódait, a fehér zászló s a párisi gróf eme törbetlen hívei — jelenleg igen jó szolgálatot tesznek — az Orleansokkal szemben tanúsított oppositiójukkal — a köztársaság ügyének. A nemzetgyűlés zajos vitáinál sokkal messzebb ható fontossággal bír a működés,melyet a hadsereg újjászervezésére nézve kiküldött bizottság fejt ki. E bizottság legközelebbi üléséről a „Siecle“ a követezőket jelenti: „A bizottság e hó 13-ai ülésében folytatta Chasseloup-Laubat tervének megvitatását. Fölhivatván arra, hogy szavazzon általánosságban az 1 § fölött, a bizottság egyhangúlag az általános kötelező hadkötelezettség mellett nyilatkozott. Az ülés folyamán Chabaud-Latour hivatalosan jelentette,hogy a köztársaság elnöke s a hadügyminiszer, kerülve minden parlamenti konfliktust, elállt azon tervtől, hogy egy új hadsereg bizottság kiküldését fogja kérni, ahogy a jelenleg működő bizottság elé fogják további javaslataikat terjeszteni. Állítják, hogy a köztársaság elnöke a bizottság kebelében csak két tagot tudott toborzani saját tervezetének, s ezek : Ducrot és Chanzy tábornokok.“ Más oldalról azonban azt írják, hogy még Thiers és Chanzy is elhagyták Thiers se hideg se meleg tervét, s hogy csak személyes barátja, Barante szavazott mellette, s a bizottság többi negyvennégy tagja egyhangúlag ellene. A walesi herczeg betegségének jobbra fordultáról szóló első híreket az utóbb jövők is csak megerősítették, s az angol közvélemény fölocsúdhatik azon folytonos izgalomból, melylyel e betegség mozzanatait követte. Az angol lapok az orosz czár toasztjával foglalkoznak, s az abban nyilatkozó békés irányzatot — a szélső orosz párt a franczia szövetséghez hajló szándékaival szemben — megnyugvással veszik tudomásul. Országgyűlés. A képviselőház ülése dec. 16-án. Elnök Somssich Pál 10 órakor nyitja meg az ülést. Jegyző Széll: A kormány részéről jelen van Tisza, Panner, Szlávy. A tegnapi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Huszár Imre bemutatja Torontál megye kérvényét házi adója iránt,oly megjegyzéssel hogy a kérv. bizottság akkorra mutassa be erre vonatkozó jelentését, mikor a kormány a törvényhatóságok házi adója iránt törvényjavaslatot terjesztene be, hogy ezzel egyidejűleg tárgyalható legyen. A kérv. bizottsághoz utasittatik azon kérvénynyel együtt, melyet Hodosin adott be egy belügyéri rendelet megsemmisítése végett. Nehrebeczky Sándor a nyíregyházi-ungvári vasútra vonatkozólag, Fodróczy Sándor pedig a varasdi-zapresies vasútra nézve intéz interpellate a köztek, ministerhez. Mindkét interpellate közöltetni fog. Széll Kálmán bemutatja a pénzügyi bizottság jelentését Móricz Pálnak közelebb beadott hat. javaslatára nézve, a kisdedóvoda segélyezése iránt beadott kérvényre, a gyorsiroda személyzetének lakbér felemelés iránti kérvényére, a vasúti kölcsönre és a pesti körútra szükséges 500.000 frtra vonatkozólag. Továbbá bemutatja a közp. bizottság jelentését a föld-, ház-, cukor-, személyes kereseti-, jövedelmi, bor-, hús- és bélyegadókra nézve. A közp. bizottság ezen jelentései holnapra napirendre tűzetnek. Kvassay László bemutatja a központi bizottság jelentését a dohányjövedék meghosszabbítására nézve, egyszersmind bejelenti, hogy erre nézve négy osztálynak különvéleménye van. — Ki fog nyomatni. Győrffy Gyula bemutatja a közp. bizottságnak a főrendek által az ipartörvényjavaslatra tett módosítványokra nézve következő jelentését : Az osztályok előadóiból alakult központi bizottság a főrendiház 1871-ik évi deczember hó 5-én tartott 133-ik ülésének jegyzőkönyvi kivonatát tárgyalás alá vevén, az ipartörvényjavaslat 70-ik § ára vonatkozó módosítást elfogadta, és ennek folytán indítványozza, hogy a 70. §. utoló bekezdése következőleg módosíttassék: „Ezen törvény 42-ik § ának b) pontja valamint a tanonczok . . . . “ (a többi marad a szöveg szerint.) Hasonlólag helyesli azt, hogy a 72.dik §-ban e szó után „készpénzben“ a következő szavak tétessenek „és pedig ha az üzlet természetéből folyólag máskép nem egyezkedett.“ A 104. és 105. §- ra nézve azonban a központi bizottság a képviselőház szerkezetének változatlan megtartását kéri, mert a főrendiház azon ellenvetését, mintha a hírlapi biztosíték kérdése az ipartörvény keretébe nem tartoznék, alaposnak el nem ismerheti. Az ipar fogalma magában foglal minden üzletet, mely valamely áruczikkó előállítására vagy eladására vállalkozik. Ilyen a hirlap kiadói üzlet is, mely ép oly iparág, mint bárminő más gyáros vagy kereskedői vállalat. Azon körülmény, hogy a hirlapok előállítása főleg szellemi munkásságnak tulajdonítandó, a vállalat ipari minőségén mit sem változtat, és pedig részint azért, mert alig képzelhető iparág, mely csupán fizikai erőt venne igénybe, de azért is, mert itt nem a szellemi munkásokról (az írókról) van szó, hanem a kiadókról, kik az üzlet anyagi részével foglalkoznak. Igazolják e nézetet azon külföldi törvényhozások is, melyek a hírlapkiadói üzletre vonatkozó szabályokat az ipartörvény egyéb rendeletei közé iktatták. Az iparágak közé sorolta ez üzletet a kormány eredeti előterjesztése is. Ha pedig nem lehet kétségbe vonni azt, hogy a hírlap kiadói üzlet iparág, akkor azon indokolatlan állítás, hogy a biztosíték kérdése az ipartörvény keretébe nem tartozik, minden alapot nélkülöz. Mert a biztosíték fizetésének szabálya nem egyébb, mint törvényes korlátozás, mely az üzlet megkezdésének akadályát képezi. Az ily korlátozás fentartásának vagy megszüntetésének kimondása pedig épen és sajátlag ez ipartörvény hivatásai közé tartozik. A főrendiháznak fenőbb említett és csupán alaki ellenvetését nagy mértékben gyengíti még az is, hogy a közlött jegyzőkönyvi kivonatban a kérdés érdemére nézve semmi észrevétel sem tétezvén, ezen körülmény a központi bizottságot feljogosítja annak örvendetes tudomásul vételére, miszerint elvileg a hírlap kiadói biztosíték eltörlésének helyes voltára nézve a két ház között egyetértés létezik. Ezeknek figyelembe vételén kívül a 105 §-ra vonatkozó főrendi módosítás azért sem fogadható el,mert annak a törvényben kimondása,hogy a Horvát-Slavonországban fennálló sajtótörvények azért maradnak érintetlenül, mert „ezek iránti intézkedés a Horvát-Slavon országgyűlés autonóm hatásköréhez tartozik“ — csupán csak indokolás lévén, mint ilyen szokatlan s felesleges. Midőn tehát a központi bizottság a képv.ház által megállapított 104. és 105 §§-okat változatlanul megtartatni javasolja, kéri a t. házat, hogy ennek indokolásául e jelentésnek ide vonatkozó pontjait a főrendiházzal közölni méltóztassék. — Ki fog nyomatni. Következik a kérvények tárgyalása. Ezek minden vita és megjegyzés nélkül a kérv. bizottság véleménye szerint intéztettek el. Ezután következik a közlekedési budget folytatólagos tárgyalása. A vita tegnap a vasútépítészeti igazgatóság rovatánál szakíttatott. A vita fonalát felveszi Irányi Dániel, ki hat javaslatot ad be, mely szerint a közmű és közlekedés miniszter utasíttatik, hogy valamennyi vasúti vonalon osztálykülönbség nélkül vasúti kocsiknak úgy éjjel, mint nappal leendő fűtése iránt haladéktalanul intézkedjék. Tisza Kálmán azt, adja hozzá,hogy az első és második osztályban alkalmazott melegítő palackok a többi osztályokban is alkalmaztassanak. Tisza módosítványa mellett szólalnak fel G hy cz y K. és Zsedényi. Végül Iványi Kat. javaslata Helfy, Tisza Lajos és Csanádi megjegyzései után Tisza Kálmán módosítványával fogadtatott el.Tudósításunk bejártakor Péchi T. kezd szólni. Az ülés tovább foly. Mai reggeli lapunkban az osztályokból hozott tudósításunkból télihiba következtében kimaradt, hogy a központi bizottság a főrendiháznak az ipartörvényjavaslatra tett módosítását a hírlapi biztosítékra nézve elvetette és a háznak előbbi határozatát t. i. az e 11 . rélst fentartatni javasolja. Ezen ügyre nézve Győrffy Gyula a központi előadó. Indokolás: a föld-, ház-, jövedelem-, személyeskereseti adóról, a dohányjövedékről, bor- és húsfogyasztási adóról, a bélyeg, illetékek és díjakról, valamint a pénzügyi törvényszékekről és ezek eljárásáról szóló törvények és szabályok hatályának meghosszabbítása iránti törvényjavaslatokhoz. Az elősorolt adótörvények ideiglenes hatályának meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatok általános indokolásakép felemlítem, hogy ezen adótörvények hatálya folyó deczember hó végével lejár, s hatályuk további meghosszabbítását az 1872. évi államkiadások fedezhetése szükségessé teszi. Az 1871. évi államköltségvetés tárgyalása alkalmával kilátásba helyeztem, hogy a dohányjövedékről és ez a koradóról szóló reform-törvényjavaslatokat még ez év folytán a törvényhozás elé terjeszthetem. Reményem is, hogy az említett törvényjavaslatok még e mostani országgyűlés tartama alatt beterjesztethetnek , ugyanazért a dohányjövedékről és a czukoradóról szóló törvények hatályának meghosszabbítását akkor kérem, amennyiben a törvényhozás időközben másként nem intézkednék. A czukoradó iránti reformtörvényjavaslatra nézve a Lajthán túli pénzügyminiszerrel a megállapodás már létrejött, s annak a törvényhozás elé terjesztésével csak azért kell várnom, mivel a szeszadótörvényben létesítendő reformok iránt a tárgyalások még folyamatban vannak, e két adónem tárgyában pedig, miután azok rokontermészetűek, a megfelelő javaslatokat együttesen szándékozom a törvényhozás elé terjeszteni. Addig is azonban, míg e reform-törvényjavaslatok életbeléptethetők lennének, szükséges a fentebb érintett okból a tisztelettel bemellékelt adótörvények ideiglenes hatályát meghosszabbítani, sőt némelyiknél a viszonyokhoz képest módosításokat is hozni javaslatba. Nevezetesen: a) A jövedelemadónál a javaslatba hozott módosítás a jövedelmi adóalap megállapítására nézve gyakorlatban lévő szabályok egymással ellenkező rendeleteinek megszüntetését s ezáltal a jövedelmi adó kivetésében biztos eljárás létesítését czélozza. A jövedelmi adóról szóló 1868. XXVI-ik t. sz. 2. §-a ugyanis azt rendeli, hogy „jövedelemadó alá tartozik a részvénytársulatok évi tiszta jövedelme,“ ezen tiszta jövedelem megálapíthatása czéljából pedig a szabályok 82 § ának b. pontja azt rendeli, hogy „a nyers jövedelemből le nem vonhatók a vállalatban vagy üzletben fekvő tőkék kamatai,“ míg ezzel ellenkezőleg a 83. §. rendelete szerint a nyers jövedelemből „levonhatók az üzlet tőkeadósságainak kamatai.“ A javaslatba hozott módosítás szerint az utóbbi szabályrendelet érvényen kívül helyeztetik, a 82. § b. alatti pontja pedig akkér egészíttetik ki,s illetőleg világosíttatik, hogy a vállalatban fekvő és a vállalat vagy üzlet fentartására fordított tőkék közt, legyenek ezek a vállalatnak akár sajátjai, akár kölcsönzöitek, különbség ne tétethessék, miután e különbségtétel a jövedelemadó kivetésénél félreértésekre s a felszólamlásoknál jogosulatlan követelésekre szolgált okul, s e különbségtétel a gyakorlatban jelentőséggel nem bír,mert a vállalat fentartására s folytatására fordított tőke ép oly feltétele a vállalat fenállásának , mint a vállalat megalapítására fordított alaptőke; s nem egyszer ennek elégtelensége teszi szükségessé amannak hitel utjáni beszereztetését. — A mennyiben a részvénytársulatokat az 1870-diki XLIX. t. sz. 2. §. 3. f. pontja feljogosítja, hogy a vállalatban levő tőkék kamatjai után járó jövedelmi adót az illető hitelezőknek beszámíthassák , a részvénytársulatok ezen adót úgy is csak előlegezik, azt sajátlag azon adókötelezettek viselvén, akik a kamatban részesülnek. Az említett 83. §-nak azon rendelete sem maradhat érvényben, mely szerint a nyers jövedelemből levonható az adókötelezett fél vesztesége, melyet esetleg hason, vagy más iparágnál szenvedett,miután a vállalat vagy üzlet, melynek jövedelmében veszteség mutatkozik, a fennálló adótörvény értelmében jövedelem-adó fizetésre nem köteleztethetik ugyan, de ezen veszteség egy másik vállalatnál a mutatkozó tiszta jövedelmi adóalapot nem támadhatja meg, mert a dolog természete szerint minden önálló vállalatnak és üzletnek külön adótárgyat kell képeznie,már csak azért is, nehogy magukba véve adóképtelen , így haszontalan vállalatok mesterségesen tartassanak fenn. b) A bor- és húsfogyasztási adóra vonatkozó szabályok 83. és 84. §§-ai helyett úgy az igazságnak, mint a fogyasztási adó jelenleg szokásos kezelésének inkább megfelelő rendelkezések hozatnak javaslatba. Ezen §§-ok ugyanis azt rendelik, hogy oly esetekben, midőn egyik beszedési körből a másikba p. o. A. beszedési körből a beszedési körbe leölt vagy levágott marha husa átszállíttatik, ezen hústól vagy szalonnától járó fogyasztási adó a B. beszedési körben csak azon esetben nem lesz megfizetendő, ha kincstári közegek által kiállított adótárczával igazoltatok, hogy ezen fogyasztási adó az A. beszedési körben már lerovatott, míg ezen adó teljesített befizetésének igazolásául a magukat megváltott községek vagy fogyasztási adóbérlők által kiállított új adótárczák hiteles bizonyítványként el nem fogadhatók. Ezen szabály azon körülménynél fogva, hogy a húsfogyasztási adó kezelését nagy részben nem maga a kincstár,hanem vagy maguk a községek, vagy bérlők gyakorolják, a húsipar forgalmát nagy mértékben korlátolja, mert az iparos kincstári közeg által kiállított adókárczát csak a legritkább esetben szerezhet, s így azon veszélynek teszi ki magát, hogy ugyanazon egy fogyasztási czikktől kétszer kell a fogyasztási adót, megfizetnie. Minélfogva ezen §§-oknak a törvényjavaslatban foglalt azon módosítását, hogy hiteles bizonyítványkép ne csak a kincstári közegek, hanem a magukat megváltott községek, úgy a bérlők által kiállított adótárczák is elfogadtassanak,úgy az igazság a húsipar előmozdítása iránti tekintetet tette szükségessé. A módosítása egyéb pontjai a kincstári érdekek megóvása tekintetéből hozattak javaslatba. c) A bélyeg-illetékek és díjakra nézve javaslatba hozott módosításokat részint a kincstár jövedelmeinek biztosítása,részint az illeték- és díjfizetésre kötelezett felek iránti méltányosság teszi szükségessé. Tapasztaltatok ugyanis, hogy a váltóktól járó bélyeg-illeték mostani lerovási módja mellett a kincstár kijátszása nagy mérvben lehetővé válik, aminek egy részben legalább eleje fog vétetni, ha a váltó-bélyegilleték kizárólag kincstári bélyegzett váltó-űrlapok használata által lesz a felek részéről leróható. Ezen rendszabály életbeléptetése az 1872-ik évi ápril helső napjával venné kezdetét azon okból, mert a szükségletnek megfelelő váltó-űírlapok kiállítása hosszabb időt fog igénybe venni. A 3., 4. és 5. §§-okban foglalt határozmányokat pedig, a javaslatba hozott rendszabály következetes keresztülvitele teszi szükségessé. A közúti vaspálya-vállalatok által a személyszállítástól járó Vjkrnyi bélyegilletéknek felényi összegre leszállítása azon okból hozatik javaslatba, mert tagadni nem lehet, hogy ezen illeték a gőzmozdonyú vaspálya-vállalatok által hasonló czímen fizetendő illetékhez képest aránylag magas. A javaslatba hozott illetékleszállítás folytán beálló jövedelemcsökkenés azonban pótoltatni fog a gőzmozdonyú vaspályák eddigi illetékmax múltának megszüntetése által. A névváltoztatásért fizetendő díjaknál azon szabályrendelet érvényen kívül helyezése hozatik javaslatba, mely szerint a nemes renden levő folyamodók a kérvényre felhasználandó öt forint bélyegilletéken kívül, az engedélyért még külön 15 forintnyi dijt is tartoznak fizetni, míg ez utóbbi dij lefizetésre a nem nemes osztálybeli folyamodók nem köteleztetnek, javaslatba hozatik, mivel ezen szabály rendelete a közterhek egyenlő viselésének elvével öszhangban nem áll, továbbá mivel a névváltoztatási engedély megnyerése folytán kiváltságokban vagy külön jogkedvezményekben a nemes renden lévő folyamodók épúgy nem részesülnek, mint a nem nemesek. A pénzügyi törvényszékek fentartása iránti törvényjavaslatban foglalt felhatalmazás csak a horvát slavonországi pénzügyi törvényszékekre és az eljárási szabályoknak ezek irányában leendő fentartására vonatkozik, azon okból, mert az elsőfolyamodásu pénzügyi törvényszékek Magyarországon és Erdélyben 1872. év kezdetével megszűnnek s helyettük a pénzügyi téren felmerülő panaszok és ügyek tárgyában az 1870. XXXI. t. sz. 18. §-a rendelkezéséhez képest, hasonló hatáskörrel az első folyamodású rendes körvényszékek fognak intézkedni, mely törvényszékek felállítása, úgy ezek számára is az eljárási szabáyok további fenntartása iránt törvényjavaslatot az igazságügyminiszer fog egyidejűleg a törvényhozás elé terjeszteni, ezen eljárási szabályokra nézve általában megjegyezvén, hogy ezek mindaddig érvényben tartandók míg törvényhozás útján pénzügyi büntető törvénykönyv életbeléptetve nem lesz. Egy ily büntető törvénykönyv iránti törvényjavaslatot egyébiránt a vezetésem alatt álló ministérium illető szakosztályával már készíttettem s azt a törvényhozás elé terjeszteni azonnal kész vagyok, mihelyt annak tárgyalását az országgyűlés teendői megengedik. Ez okból kérem a csatolt törvényjavaslatban is a felhatalmazást a törvényhozás további intézkedéséig megadatni. A fővárosi közmunkák tanácsából. Az ülés deczember 14-én d. u. 4 órakor gróf Szapáry Géza alelnök által megnyittatván, olvastatott a Buda-Pest általános szabályozása és szépítésére beérkezett terveknek bírálata tekintetéből alakított jury határozata. E határozat a jury minden egyes tagjaival, továbbá azon területekkel, melyek kebelükből ezen juryhez képviselőket küldöttek, mindkét városi közönséggel, valamint az egyes ministeri uniókkal közöltetni fog, s egyszersmind kimondatott, hogy az egyes díjak, a pályázati Programm értelmében, deczember 15-én ki fognak szolgáltatni. A végleges szabályozási terv kidolgozásával, a műszaki osztálylyal egyetemben, a műszaki bizottság bízatott meg. Hogy mindazon ingatlanságokra nézve, melyek a sugárút kisajátítási vonalába esnek, s melyeknek tulajdonosai még ezen ideig az átbocsájtás iránt egyességre nem léptek, — a kisajátítási eljárás mihamarább befejeztethessék, fel fog kéretni a közlekedésügyi miniszerúr, miszerint a szükséges intézkedéseket saját részéről, a lehetőleg rövid idő alat megtenni szíveskedjék. A számvevő osztály által az 1872 évre bemutatott költségvetési előirányzat, valamint az egyes alapoknak f. é. januártól novemberig terjedő idő alatti pénzforgalmáról tett jelentés átvizsgálás és véleményezés végett a pénzügyi bizottságnak adatott ki. A közlekedési minister úr által, a margitszigeti összekötő híd tervezetének tanulmányozására alakítandó bizottsághoz a fővárosi közmunkák tanácsa saját kebeléből Preuszner József tanácstag urat küldötte ki. A ministeriumnak leirata, hogy a budai lánczhíd fő jobb és baloldalán fekvő terek az 1872. évi ősz folyamában már munkálatba fognak vétetni, tudomásul és a műszaki osztály utasítva lett, hogy ezen tereknek már elfogadott szabályozási tervei alapján az ide vonatkozó költségvetési előirányzatot minél hamarább mutassa be. Pest város közönségének abbeli átirata alkalmából, hogy a Szeg utcza a kemniczi utczáig megnyittatott, figyelmeztetni fog a városi közönség, miszerint igen czélszerű volna, ha a kérdéses utcza egész a Király utczáig kinyittatnék, ahol is ez a meghosszabbított Hársfa utczával találkozva egy új közlekedési év fogna létesíttetni. Pestváros közönsége által, a Rózsa és Sarok utczák szabályozásáravonatkozón bemutatott tervek, minden megjegyzés nélkül helybenhagyattak. A Pesten építendő magyar népszínházát illetőn, a főv. közmk. tanácsa ezen fontos nemzeti intézmény eszméjétől áthatva, saját részéről mindent örömmel megteend, hogy a nyilvánult kezdeményezés, a lehetőleg gyorsan, az óhajtott sikerhez juthasson. Azon reményben, hogy a népszínháznak a boulevardon eszközlendő építése el fog fogadtatni, szépségi tekintetekből elhatároztatott, hogy a színház ne a házak vonalába hanem azon belül építtessék. Az erre kijelölt hely, a Herminatér, a kivánt czélnak teljesen megfelelend, hol is a színház előtt egy kis szabad tér fog képződni, amely azonban sem piaczni nem szolgálhat, sem pedig két vagy egy lovas bérkocsik által elfoglalható nem lesz. A fentebbi tárgygyal kapcsolatban Reményi Ede úrnak azon kérvénye vezetett tárgyalásaié, melyben a létesítendő Petőfi-szobor felállításához egy alkalmas helynek kitűzését kéri. Miután a főv. közm. tanácsa ezen kérvényből értesült, hogy a szobor előállítására elegendő alap áll rendelkezésre, azt hiszi, hogy a szobor bizottság véleménye szerint is, a létesítendő szobor felállítására a boulevardon építendő népszínház előtti tér legalkalmasabb helyül szolgálna, miáltal magának a térnek dísze is emeltetnék. Mindkét ügyre nézve a városi közönség értesittetni rendeltetett. Kapcsolatban a főv. köz. tanácsának a sugárút házhelyeinek beosztása iránt tett intézkedésére, a magy. mérnök és építészeti egylet 11. tagja által készített tervek nyujtattak be az egylet részéről a főv. közm. tanácsához. Ezen tervek átvizsgálás és ez alapon teendő jelentéstétel végett a műszaki bizottságnak adattak ki. Az 1870 X. t. czikk 16. §. értelmében a főv közm. tanácsát illető főfelügyeleti jog miként leendő gyakorlásának meghatározása iránt, — Éber Nándor közmunka tanácsos inditványa folytán — egy bizottság azzal külde ért ki,hogy ezen jog gyakorlatára nézve véleményt adjon s javaslatának módozatait terjessze elő . Miután azonban ezen felügyelet mindkét város viszonyaival teljes összefüggésben van,a városi közönségek ennek folytán előlegesen a következő kérdések iránti felvilágosítás végett meg fognak kerestetni és ugyan: a rakpartok építése és felügyelete; utak építése és fentartása,utczák és tér k burkolatának készítése és fentartása iránt, a pöcze és egyéb levezető csatornák javítása és tisztogatása ; a vízvezetési ügy kezelése , felügyelete és ellenőrzése, végre a jégszesz világítás kezelése és ellenőrzése iránt.