A Hon, 1872. március (10. évfolyam, 50-76. szám)

1872-03-08 / 56. szám

tétlen, hogy eszembe ne jusson boldog emlékű Horvát Boldizsár volt igazságügyminiszter, ki midőn egyszer megtámadhatás tárgya volt, nagy emphasissal fölkiáltott: „Szegény kormány, bol­dogtalan minisztérium.“ Mondhatom t. hát,nekem épen ez jutott eszembe és járja agyamat azóta, mióta e discussió foly a fölött, mikor rekesztet­­nék be ezen ülés. Szegény kormány, boldog­talan minisztérium! mely már a múlt esz­tendőkben is felhasználta arzenálja minden fegyverét arra, hogy többségben maradhasson hogy maga magát petrificálhassa; felhasználta a hivatalok ezerekre menő számát, felhasznált mindenféle pressiót, tárcza­letevéssel való fenye­getést, és midőn látta, hogy akaratát keresztül nem viheti, akkor az elemekhez folyamodott, a nyár bőségéhez, és a bíróságok szervezéséről szóló törvényjavaslatot úgy hajtotta keresztül. Szegény kormány, boldogtalan ministerium és szegény ország! Ismétlem, a szegény kormány és szegény ministerium kifogyott a fegyverek min­den neméből, a nap hevét nem hívhatja többé társának és szövetségesének és felhívja az em­beri gyarlóság egyéb körülményeit perennis tar­tásával ezen forradalmi intézménynyel, a melyre utat mutat, gyakoroljon pressiót. Bár majd em­lékeznék reá annak idején is ! De azt is mondtam t. hát utolsó phrasisomban. (Jobb­felöl derültség.) — Önök úgy látszik illitera­­tusok, s nem igen látszanak érteni, hogy ez con­­structiót jelent. Különben, ha azt mondom, hogy „frázis“ — akkor Horváth Boldizsárból idézek, ha azt mondom, „constructio“ akkor magamról szólok. (Helyeslés és tetszés balról.) Mondom utolsó constructiómban azt mondtam, hogy nem csak szegény kormány és boldogtalan ministé­rium, de szegény ország, mert a­mely ország­nak ily kormánya van, az boldogtalan ország ! (Balról helyeslés.) Uraim ! ezen urak akarják regenerálni Magyarországot ? ezen pigmaeusok igénylik azt, hogy az ő reformátori tevékenysé­gük mellett újjá­szülessék az ország ? kik ezen testrontó, ezen egészség aláásó temperaturában kívánják, hogy tanácskozzunk. Én nem tehetek mást, minthogy azt mondjam: szegény ország, szegény ministérium ! Én a mai ülésnek 11 órán túl tartása ellen szavazok és azért annak bezára­tását kívánom. (Helyeslés balfelöl.) Csanády Sándor: Tizenegy éve — mondja — annak (Közbeszólások , hogy lovagolt! Derült­ség) hogy Németh Albertnek képviselő­társa és ma először nem osztozhatik Németh Albert indít­ványában, ki ezzel a kormánypárttal kezdett kaczérkodni. (Németh Albert személyes kérdés­ben kér szót. Nagy derültség, de úgy­ hiszi, Né­meth Albert ezt csak azért tette, hogy kelepczébe kerítse a kormányt. (Németh Albert, ez gyanú­sítás ! Nagy derültség) úgy veszi észre, hogy nincs jelen 100 tag, kéri tehát a ház megszám­lálását. A jegyzők összeszámítják a képviselőket, melynek eredménye, hogy 100-nál többen van­nak jelen (Felkiál­tások a jobboldalon : lovagol­jon tovább!) Csanády Sándor e felkiáltásokkal szemben kijelenti, hogy már e napokban hallott a jobboldalról olyan kárhoztató nyilatkozatokat mintha ő lovagolt volna. (Nagy derültség jobb­felől). Ha ö,ki a koronatío törvényességét illetőleg egy határozati javaslatot írt alá, ő lovagolt volna (Nagy derültség a jobboldalon) a király előtt, méltán érhetné a következetlenség vádja, de ő ezt, mint alaptalan gyanúsítást visszauta­sítja. Indítványozza, hogy ezután az ülések 10— 3-ig tartassanak. Németh Albert személyes kérdésben kér szót. Győrffy Gyula kérdi, eleget tett-e az elnök a házszabályok ama rendeletének, mely szerint az ülések ideje falragaszok által közzé tétessék s e szerint a mai mart. 8-diki ülés ki van-e hir­detve. Elnök : csak az ülés kezdete tétetik közzé, nem az, mikor végződik. Győrffy Gyula az elnök felelete folytán a következő indítványt teszi: „a mai napra, vagy­is mart. 8-ra ülés összehiva és kellőleg kihir­detve nem lévén, ezen ülést, mint a házszabályok értelmében érvénytelent berekesztetni indítvá­nyozom.“ Elnök. A baloldal legkevésbé kívánhatja az elnökségnek azon jogot adatni, hogy ő határoz­za el, meddig tartson az ülés. Elnök egyúttal je­­lelenti, hogy 20 ,képv. név szerinti szavazást és annak holnapra márt. 9-ére elhalasztását kéri. Huszár Imre kérdi, hogy azon ülés, mely ma mart. 8-án 18 óra óta foly, hirdetve volt-e a fal­ragaszokon. Elnök megjegyzi, hogy erre már meg­felelt. Tisza Kálmán a permanens üléseket csak forradalmi időkben tartja jogosultaknak, egyéb­iránt az ellenzék, kész reggelig is diskurálni, de ha ezen ülésben határozat találna hozatni akkor az ellenzék a határozat szókönyv hitelesítése alkalmával meg fogja támadni annak érvényét mint a­mely törvénytelen ülésben hozatott. (He­lyeslés balfelől.) S­i­m­o­n­y­i Ernő Győrffy indítványához kíván szólni. Elnök fölhívja, hogy mindenek előtt Né­meth indítványához szóljon. S­i­m­o­n­y­i Ernő megjegyzi,­­hogy nagyon sajnos, ha az elnök nem érti a házszabályokat (Jobbfelől: rendre!) Pártolja Győrffy indítványát. Tisza László felszóllalása után az elnök megkérdi a házat, hogy kívánja e az ülést foly­tatni. (Nem!) Elnök: tehát az ülést bezárom. A köze­lebbi ülés ma 10 órakor lesz. Ülés vége 11/6 órakor­ kívánja e határozattá emelni a ház azt, hogy ma ne tartassék ülés, hanem halasztassék holnap 10 —3 órára, úgy­szintén ma az osztályok se tart­sanak ülést, hanem hétfőn 6 órakor. (Általános helyeslés.) Elnök tehát ily irányban mondván ki a határozatot, az ülést 1212 órakor oszlatta el. A képviselőház ülése mart. 8. Elnök Somssich Pál 1211 órakor nyitja meg az ülést. Jegyző Székl K. A kormány részéről je­len van Tóth V. Pauler, Lónyay. A tegnapi és illetőleg mai ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök bemutatja Széchenyi Ödön gr. kérvényét 10 napi szabadságidő iránt. — Meg­adatik­­ továbbá Pest város kérvényét a főváro­sok rendezéséről szóló tvjavaslatnak még ez ülésszak alatti tárgyalása iránt. — A kérv. bi­zottsághoz utasittatik. Ezután felkéri a házat, hogy zárt tanácskoz­­mánynyá alakuljon. Ez elfogadtatván a nyílt ülés bezáratik */­ 11 órakor. Zárt ülés után újból megnyittatván 11 órakor a nyílt ülés elnök hivatkozva az épen most tartott zárt ülésben történt megállapodásra,kérdi: A magyar történelmi társulat ülése. Marti­us 7. Elnök Horváth Mihály püspök megnyitván az ülést, felolvastatott és hitelesíttetett a múlt ülés jegyzőkönyve. Thaly Kálmán, mint a társulat titkára fájdal­mas szívvel jelenti, hogy Eötvös Lajos, a társu­lat szorgalmas és tehetséges tagja elhunyt. E fiatal tudós, ki éjjel nappal szüntelen a tudo­­dománynak élt, több érdekes közleményt és éles itélőtehetséggel irt tanulmányt tett közzé a Szá­zadokban és más magyar lapokban. Az irodal­mat nagy veszteség érte ez ifjú tudós halálával. A társulat jegyzőkönyvileg fogja részvétét és sajnálatát kifejezni halála felett. Szentiványi Márton, Liptó-Szent-Márton­­ból a társulatnak 3 eredeti és 4 másolt levelet küldött be. Az egyik levelet Rákóczy F.­irta Okolicsányinak, tudtul adván neki, hogy felső Magyarországba fog j utazni. A második Szentiványi egyik ősének levele, melyben ez „eperjesi bakó­nak“ neveztetik, mivel Karaffa vértörvényszéké­nél biró volt. A harmadik levelet György kalo­csai érsek irta Joó Györgynek, Illésházy nádor itélőmesterének. A beküldőnek levélben fognak köszönetet mondani. C­s­i­c­s­e­r­i Antal (Ung megyéből) a társulat által hozzáintézett levélre válaszol, sál 5-ik szá­zadbeli magyar történeti énekre nézve oda nyi­latkozik, hogy azt szívesen átengedi a múzeum­nak, s az éneknek hiányzó részét megkeresni ígéri az irományok között. Nagy Imre bemutatja a leleszi okmányoknak 12 darab fényképét, melyek Klösz fényképésznél készültek és igen tisztán és olvashatólag adják vissza a szöveget. Nagy Imre felolvas egy értekezést „A Görgey család Árpádkori okmányairól.“ Görgei István ügyvédnek birtokában igen régi okmányok van­nak,melyek közt legérdekesebbek az Árpádkoriak. A Görgeiek levéltárában 21 eredeti és 12 átirt okmány van, melyek közül csak nagyon kevés ismeretes. Ez okmányok nagyobbára Szepes megyére vonatkoznak. A szepesi előkelő csalá­dok közt a Görgei a legidősebb és az 1246-diki okmányban emlittetik először. Az okmányok keltét és tartalmát ismerteti, melyek némelyike már Wagner és Bárdossynál is előfordulnak. Ez okmányokban igen sok érdekes adat van, me­lyeket előnynyel lehet használni majdan Szepes megye monographiája megírásánál. Az okmá­nyok igen jó karban vannak tartva és a pecsé­tek különösen igen ép állapotban vannak. A tár­sulat köszönetet szavazott a Görgei családnak, s az okmányokat közölni fogja a hazai okmány­tárban. Lehoczky Tivadar értekezését Beregh megye keletkezéséről felolvasta Deák Farkas. Beregh­­megyében a magyarok bejövetele előtt tótok ille­tőleg szlávok laktak , egész Galiczia határáig. Munkács tájékán már akkor alkalmasint egy megerősített vár létezett. A Beskidek vidéke, mely ma határvonalat képez Galiczia és Magyar­­ország között, akkor lakatlan volt, legfeljebb marhapásztorok tanyáztak ott, s karmaikat le­geltették. A magyarokkal beköltözött ruthenek e helyre telepedve Krajnának nevezték el, a­mi annyit jelent, mint határvidék. A Krajna még a 17-ik században is fennállott e nevezet alatt, s akkor már csak 8 faluból állott. Árpád e tájat igen szerette a hajdus Tisza és a vaddal bővel­kedő rengetegek miatt, s az utána következő ki­rályok is igen szerettek e tájon tanyázni. Ide te­lepítették le vadászaikat és tizeddel látták el. V. István ez uradalmakat regalizálta, alapította a várrendszert, és a jobbágyokat hadiszolgálatra kötelezte. Bereg megye több királytól kiváltsá­gokkal ruháztatott fel. I­v­á­n­fi Ede értekezését „A magyar czimer­­ről“ felolvasta Foltinyi János. Értekező már két művet irt a magyar czimerről és a nemzeti szí­nekről ; az egyik mű megjelent egy pár év előtt, a másik az akadémiában van kéziratban. Nem kívánná elsiettetni a magyar czimer megállapí­tását, és az országgyűlés által kiküldött ötös bi­zottság véleményén kívül más szakférfiak véle­ményét is meghallgattatni szeretné. A kiküldött bizottság javaslatba hozott czimer ellen több észrevételt tesz. Többek közt felhozza, hogy a czimertartó 3 angyal helyett 3 oroszlán vagy koronás turul inkább helyén volna. Felhívja a honatyákat, hogy e javaslatba hozott czimert ne fogadják el, hanem tartsák fenn az eddigi hasz­nálatban levő czimert, s Erdély czimerét oldalvást kívánja felfüggesztetni; a többi tartományok czimereit azon rendben óhajtja elhelyeztetni, melyben azok a magyar korona alá csatoltat­­tak, így kívánná ő az egyes országok autonómiá­ját jelezni. Inti végül a társulatot, hogy ne en­gedjék a dolgot elhamarkodni a törvényhozás által. Römer F. megjegyzi, hogy a törvényhozásnak nem az a czélja, hogy új czimert alkosson a bi­zottság, hanem csak a helytelen használatban levő régi czimert kiigazítsa. Henszlmann czimer­­javaslatát a társulat nem helyesli, mert nem ál­­lamczimert akar adni, hanem csak az ország czimere megállapítását tűzte feladatául. Ivánfié is épen e hibában szenved, mint Henszlmanné. Nyáry Albert báró ez értekezletet nem ajánlja felvétetni a társulat közlönyébe, mert csak nagy zavart okozna a heraldikában, mivel tervezete igen komplicált és zavaros és sohasem fog a nép életébe átmenni. Nem fog kinyomatni. Ülés vége 7 óra után, indítson szintén járatokat fierezett állomások között az első szab. Dunagőzhajózási társasággal szemben , mint a­mely eddig egyedül közleke­dik nevezett vonalon. Sajnosan értesültünk, hogy ezen, a közforgalmat nagyon akadályozó közle­kedést az első Duna gőzhajózási társaság, már a múlt héten elkezdte volna, de Szent-Endre vá­rosa akadályozá eddig, mely 400 frtot kíván a gőzhajó-kikötő kis helyéért. Ajánljuk ezen huza­­vona, a társaság és egyesek zsebeit érdeklő ügyet az illetők figyelmébe. — Egy birtokos. — A múzeumi fegyvertár újra rendeztetik a szaktudomány kellékei szerint. A múzeumi igazgatóság e tekintetben, mint a „P. N.“ írja, folyamodott Crenneville gr. főudvar­­mesterhez, ki ő fölsége beleegyezésével megen­gedte, hogy a cs. kir. kincstár becsmestere, és a császári bécsi fegyvertár igazgatója: Leitner Quirin, Pestre jöhessen — és a szakrendezést véghez vigyék. Tegnap 6-án, József főherczeg, régi fegyverek szakavatott ismerője a múzeumi fegyvertárt meglátogatta és ott egy óránál to­vább értekezett Leitnerrel. — A könyvpiaczon az „Athenaeum ismét több müvei jelent meg. Ezek közül bekül­­dötte hozzánk Ahrens Henrik lipcsei egyetemi ta­nár „Természetjog és jogbölcsészet“ czimü müvét, melyet magyarra átdolgozott Bi­hari Imre sárospataki tanár. Ára a terjedelmes munkának 2 ft. —• Pfeifer Nándor kiadásában megjelent: A szem ápolása egészséges és kóros állapotban.“ Népszerű vezérfonal mind­azok számára, kik épségben kívánják tartani látó erejüket. Irta Grossmann Lipót dr. A szöveg közé ábrák vannak nyomatva. Ára 70 kr. — Bolygó tűz. A „Debreczen“ követ­kező történetet adja elő : f. hó 6-án este a czeg­­lédutczai újsor lakói semmiképen nem tudták mire vélni azt, hogy a czeglédutczai sírkertben egyszer emitt, másszor amott lobbant fel valami bolygótűzszerű fény, s az időközönkint rendsze­resen ismétlődött. Voltak sokan, kik rá fogták hogy lidérczek szabadultak el, s Űzik a sírok hazájában rémes játékukat, s volt szent borza­lom, s kegyeletes remegés. Végre akadt pár bá­tor ember, kik elhatározták, hogy szembeszáll­­nak még a túlvilági titkos hatalmakkal is, kik s megindultak a temető felé, s némi habozás után átlépték a halottak csendes honának határát is ugyan mit találtak a várt lidérczek, a babona szerint a meghaltak feljáró lelkét személye­sítő bolygó tüzek helyett ? A derék Leidl ka­pitányt, s a debreczeni egy éves önkéntes ka­tonákat, kik a fáklyával való hadi táviratozás gyakorlása színhelyéül a czegléd utczai temetőt választották ki. fűrösfélék. — A közforgalom és a közön­ség érdekében felhívjuk mind a két Duna-gőzhajózási társaságot, hogy az évek óta megszokott és leginkább a Buda-Pesten lakó, birtokosokat, és a kereskedelmet érdeklő — napi gőzhajózási közlekedést Pest-Szent-Endre, Pécs- Megyer-Tótfalu-Bogdán-Nagy-Maros (Visegrád) a Duna kisebb ágán mielőbb kezdje meg. Ezen, tapasztalásból ismert, és magát szépen kifizető napi gőzhajózási forgalmat ajánljuk az egyesült magyar gőzhajózási társaság figyelmébe is, hogy Nemzeti színház. Martius 8-kén adatik : „Színre sz.nt.“ Vigj. 5 felv. Ma este a „Nagy-Komlóban“ Bakonyi magyar daltársulata tart előadást. A szüneteket Bunkó Feri és fiai jól rendezett népzene tár­sulata tölti be. Az uj magyar daltársulat a „Belez­­­naykertben“ mindennap újabb műsorozattal előadást tart és N­a­g­y Jakab tilinkóművész mu­lattatja a közönséget. A szüneteket jó magyar népzene tölti be.­ ­ „HÖH“ magántársürgönye, Bécs, márt. 7. (Esti ülés.) Az alkotmánybi­zottság már elfogadá az albizottmány munkála­tának azon pontjait, melyek a galiéziai képvi­selőknek a kir. tanács tárgyalásaiban való rész­vételére vonatkoznak, és tárgyalásba vette a ki­egyezésnek a galieziai törvényhozás által leen­dő beczikkelyezésére vonatkozó kérdést. Pikert azon indítványa felett, hogy a galiéziai képvise­lők a birodalmi képviseletről szóló államalap tör­vény 11. és 12 .§-ainak megváltoztatása feletti tárgyalásokban, a­mennyiben ezek változtatása csak a többi tartományokat illetné, szintén ne vegyenek részt, hosszabb vita keletkezett. A bel­ügyminiszter ezen indítványt elfogadhatlannak nyilvánitá, mert annak óriásra, és végre foede­­ralismusra kellene vezetnie. BÉCSI TŐZSDE „ széllőváltsági 100 frtos . . Török jut. 400 ft. 180 befiz. . . . Államadósságok (100 frts.) 65 25 65 35 Elsőbbségi kötvények. (100 frtos.) Keresk. hitelintézet 100 frt . . . Clary 40 frt pp......................................... 189 50 86 — 195 38­­ Egység, papír k. máj.—nov. 5% Cseh északi vasút 150 ft......................— — — Dunagözhajózási 100 frt pp. . . . 99 25 99 „ * k. febr.—aug. 5% «1 65 25 65 35 Osztr. Dunagözh. társaság 500 ft pp. 632 -134 — Alföld-fiumei 5% e. o. é. ... 94 50 95 — Keglevich 10 frt pp................................ 16.50 17 „ ezüst k. jan.—jun. 5% . 71 85 72­­Erzsébet vasút 200 ft. pp.................... 250 — 250 50 Bátaszék Dombóvár 200 ft. e. 5% . 91 50 92 — Budai 40 frt. o. é........................ . 31 50 32 „ k. apr.—oct 5% 71 85 72 — „ linz-budweisi vasút 200 ft. e. 213 — 214­­Cseh-északi pálya 5% e. o. é. . . — — 104 — Pálffy 40 frt. pp....................... 28 50 29 Oszt. ért. viszafizetendő (%) 5%— — „ , „ 200 o. é. 164,— — „ nyugati pálya 5% e. o. é. . . 93 75— Rudolf alap 10 frt o. é......................... 14 50 15 1889-iki egész sorsjegy...................... 313 -314 —Ferdinand északi vasút 1000 ft pp.2310 —2315 — „ „ „ 1869 5% e. o. é. 92 — 92 50 Salm 40 frt. pp......................................... 41 — 42­­ „ „ egyötöd „ . . . . . 312 50 313 50 Ferencz­ József vasút 200 ft. e. . . 210 — 210 50 Egy. m. gőzhajózási 100 és 200 ft. 6%— — Szt.-Genois 30 frt. pp........................... 29 — 30 1854-ki 250 frtos „ 4% . . . 94 50 95 —Pécs-barcsi vasút 200 ft e. ... 196 — 197 — Dunagőzhajózási társ. 5% PP- • • 93 — 94 -Stanislau városi 20 frt o. é. . . . 25 — 26 töbü-ki 56n n n 5 /o • • • 126 50 127 50 Galicz. Károly-Lajos vasút 200 ft e. 261 50 262 — Erzsébet pálya 5% pp. . . . . 93 75 94 25 Triesti 100 frt. pp.................................... — —121 1860-ki 100 „ „ 5% . . . Grátz-köflachi vasút 200 ft. ...— — „ „ 5% e. o. o. ...— — n 50 frt. o. é................................ 58 — 5S ! 1864­ ki 100 * „ ...................... 148 — 148 50 Kassa-oderbergi vasút 200 ft. . . . 193 — 193 60 n „ 1862 kib. 5% e- o. ó. 92 20 92 56 Waldstein 20 frt pp................................ 22 50 25 Államjószág záloglevél 120 frt. . . 120 25 120 79 Lemberg-csernov.-jassyi v. 200 ft. e. 166 50 167 50 „ „ 1870 kib. 5% e- o. e. 103 — 103 50 Windischgrätz 20 frt pp....................... 24 — 24 Földteh­ermentesitési kötvény. Triesti Lloyd 500 ft. pp........................ Osztr. északnyugati vasút 200 ft. e. 440 — 443­­Ferdinand északi vasút 5% pp. . . 89 75 90 50 Váltók (3 bóra): 219 50 218 50 „ n r 5% °- é- • 86 50 87 — Pozsony-nagyszombati vasút I. kib.— — „ „ „ 5»/ e. o. é. 105 — 105 25 Horvát-tótországi................................ --- -­— — „ „ „ n. kib. —. —— Ferencz­ József pálya 5% e. o. é. . 101 50 102 — Amsterdam 100 hol. frt 5% • • • 93 50 9£ Erdélyországi........................................... 78­­79 — Rudolf vasút 200 ft. e........................... 181 50 182 — Pécs-bárcsi 5% e. o. é.......................... 96 25 96 75 Augsburg 100 d. n. frt. 4­/a% • • 93 90 94 Temesi bánáti...................................... 78 25 78 75Erdélyi vasút 200 ft. e.......................... 189 — 190 — Galicz. Károly­ Lajos 5% e. o. é. . 105 75 108 25 Berlin 100 tallér 5%...........................— —. Ugyanaz 1867. kisors.............................. 78 — 78 50 Államvasut 200 ft. p.............................. 391 50 392 50 „ „ „ 11. kib. 5%e. o. é. 108 50 104 —Boroszló 100 tallér 5%......................— — Magyarországi...................................... 81 — 81 50 Sz.-fehérvár-györ-gráczi......................— — Kassa-oderbergi...................................... 94 50 95 — Brüssel 100 frt 2*/s%......................— -„ 1867-iki . . . . 79 25 79 75 Déli vasút 200 ft..................................... 211 80 212 — Lemb.-csemv.-jassgil.kib.5%e. o. é. 78 — 78 25 Mainai Frankfurt 100 d. n. frt. 4% 94 10 94 Egyéb kölcsönök. Dunaszabályozási................................ M. vasúti kölcsön 120 o. é. ft. sz. 5% Déli ész. ném. összek. v. 200 ft. p. 188 50 189 50 „ NI. kib. 5%e. o. é. 87 50 88 — Hamburg 100 markbanco 4% . . 82 90. 82 M. galieziai........................................... 171 50 172 —Budapesti lánczhid 6% °- é. . . .— — Marseille 100 frank 2%......................— — 76 60 76 80 Magy. észak-keleti vasút 200 frt e. Magy. nyugati 200 ft e........................ 171 25 150 75 171 75 151­­Rudolf pálya 5% e. o. é....................... „ „ 1869. kib. 5% e. o. é. 94 40 94 20 94 70 94 50 München d. n. frt. 4'/­ % . . . . Paris 100 frank 2*/*%...................... 43 85 4. Részvények. Magyar keleti vasút 200 ft. e. . *181 50 182 — I. erdélyi vasút 5% e. o. é. ... 95­­95 50 Sz.-Pétervár 100 rubel 6*/a % . . .— — Angol-osztr. bank 200 frtos ez. 45% 365 50 366 50 Salgótarjáni kőszén 100 ft.................. 169 — 170 — Állam vaspálya (500 ft. dbonként) . 133 50 134 50 Bucarest (31 nap lát it.) 100 pl. piast.— — Angol-magyarbank 200 frt. ez. 40% 117 50 118 — Securitas v. bszt 300 ft........................— — „ „ 1867.kib. (500 ft. db.) 131 — 132­­Konstantin. n „ „ 100 tö. „— — Osztr. földhitelintéz. 200 frt. ez 40% ____— Első osztr.-magy. czukorgyár 200 ft.— — Déli vaspálya (500 ft. db.) .... 112 25 112 75 Pénzek. Keresk. és iparhitelintézet 160 frtos 346 25 346 50 „ „ 5% e. o. e.................... 97 -97 25 Alt. m. hitelint 200 frt. 40% befsz. Triesti keresk. bank 500 frt. . . . 167 50 168 — Záloglevelek (100 frtos). _ _ 1870—74.6%(500f.db.) „ „ 1875-76.6%(500f.db.)— 98 25 109 50 109 25 98 75 109 75 109 75 Suez társaság 500 frank . . . . Tiszai vasút 200 ft.................................. Bécsi tramvay....................... . . 244 50 291 — 246 - Grőzhaj­ózás. A cs. kir. szab. Duna-gőzhajózási társaság. A DUNÁN. Bécs-Pozsony : naponkint 3 órakor d. u. Bécs-Pest : naponkint 6­2 órakor reggel. Uj-Szőny-, Esztergom-, Vácz- s Pest (helyi közös) napon, kint kora reggel, a bécs-győri vonat megérkezte után. Pest-, Baja- és Mohácsra naponkint déli 12 órakor. Pest-Újvidék naponkint reggeli 6'/2 órakor. Pest-, Zimony- és Belgrád : hétfőn, kedden, szerdán, pén­teken és szombaton reggeli 6'/2 órakor. Pest-, Orsova-, és a Dunafejedelemségekbe (hajóváltozta­tással Orsován) szerdán és szombaton reggeli 6l/2 órak­. Zimony-Orsova csütörtökön és vasárnap reggel, Belgrád­­ról a szerb parton kedden reggel. Orsova-, Gyurgyevo­, Galacz : pénteken és hétfőn reggel, melyek közül a pénteki Konstantinápolyba megy. Zyblikiewitz is ellen nyilatkozik Pikert indít­ványának , minthogy az albizottság munkálata szerint Galicziának az államjogi kérdések tár­gyalásából való kirekesztése nem lenne igazol­ható. Fux a galicziai kiegyezés megszilárdítási módozata iránt határozati javaslatot ad be. Erre Pikert indítványa elvettetett és az albizottsági munkálat azon pontja elfogadtatott,hogy a galicziai képviselők azon tárgyalásokban, melyek —­­Galicziára való tekintetből —­ a kir. tanács ha­tásköre alól elvont kérdések felett tartatnak, ne vegyenek részt, — és hogy ez esetben a bir. ta­nács határozatképességére a többi tagok felének jelenléte elégséges. Bécs, mart. 8. A „Fremdenblatt“ úgy hallja, hogy a kormány — a császártól kapott felhatal­mazás folytán — a bir. tanács elé nemsokára előterjesztést nyujtand be a lajthántuli landweh­­rek részére felállítandó begyakorló hadváz iránt. Prága, mart. 8. A „Prager Ztg.“ tegnapi esti lapja reproducálja egy katholikus lelkésznek cseh nyelven szerkesztett iratát, melyben ezek mondatnak: Ha a ministeriumnak sikerülni fog a közvetlen választások keresztülvitele, annak a cseh alsóbb papság is — mely titokban alkot­­mányhű érzelmeket táplál — örvendeni fog. A császári trón ez esetben állandóan meg lesz óva bizonyos nyugtalanságoktól, és a cse­leirattal űzött gyermekségek, melyek tisztességes ember­nek arczába kergetik a vért, meg fognak szűnni. Ha nyíltan fel nem lépünk, — úgymond a lel­kész úr, — ennek oka a nemzetiségi és kleriká­­lis közegek, valamint az izgatók által gyakorolt erőszakos terrorismusban rejlik. Grácz, márt. 7. A köflachi részvényes üveg­hutában a munkások között zenebona tört ki. Négy elfogott munkás kiszabadításának megkí­sérlése alkalmából hat személy sebet kapott. Judendorfnál meggyulladt az erdő. A gr. Lodron­­féte vasmagyar Gmundban, Karinthiában, lán­gokban áll. Trieszt, mart. 7. A városi tanács 1500 ftot szavazott meg a földsarki expeditióra, és elha­­tározá egy tanítónőképző intézet felállítását. Berlin, márcz. 7. Az állam­minisztérium a je­­zsuiták ellen intézkedéseket akar elrendelni , esetleg idevonatkozólag a szövetségtanács és or­szággyűlés elé javaslatokat akar terjeszteni. London, mart. 7. Az alsóházban Enfield egy interpellátióra azt válaszolá, hogy a kormány semmi tudomással sem bír a pápa azon szándé­káról, hogy Rómát odahagyni szándékozik, és a kormány nem is szólíttatott fel arra, hogy a pá­pának Máltát, vagy más helyet rendelkezésére engedjen át. — Egerton interpellációt jelentett be a keresztyéneknek Japánban való mészárlása tárgyában. Belgrád, mart. 7. Magántudósítások Bosniá­­ban kitört felkelésről tesznek jelentést , azonban hiteles közlések ez iránt még nincsenek. Konstantinápoly, mart. 7. Libanonban komoly zavargások történtek. Konstantinápoly, mart. 8. Az osztrák-otto­­mán bank a török kormánynyal 7 és 12 millió frank kölcsönt kötött, mindkét félre nézve a leg­kedvezőbb feltételek mellett. Konstantinápoly, mart. 7. A Porta az egészségügyi tanács elnökét, Marchand tudort nevezte ki megbízottjává a marhavész tárgyá­ban Bécsben tartandó congressusra. Az illető már el is utazott. Bécs, mart. 8. (Megnyitás.) Hitelintézeti rész­vény 346.50. Napoleondor 891.—. Lombardok 211.25. Angol Ausztriai 366.50. Tramway—. —Galiczia. — Bécs , martius 8. (Elöbörze.) Hitelrészvény 346.00 Északi vasút-----.—. Allamvasut 392. —. Lombardok 210.80. 1860-ik 104.-. 1864- iki 148.—. Magyar jutalomsorsjegy-----. Napo­leondor 890.—. Magyar hitelrészvény —.—. Ga­lieziai —.—. Angol Ausztriai 366.50 Franczia­­magyar 118.50. Tramway 245.—. Magyar föld­hitelintézet 136.25. Magyar sorsjegyek —.—. Angol-Magyar 117.50. Váltóbank 347.—. Frankfurt, mart. 7. (E. zárt.) Váltóárf. Bécs­­re —.—. Osztrák hitelrészvény 364.25.— Ame­rikai 188­2-re 96.—. Osztr. államvasuti részvény 412.75. 1860-as 93.25 Lombardok —. Gal­­iziai 274.50. Évjáradék ezüst 64ya. Erzsébet 1 áris, mart. 17. (Zárlat.) 3% járadék 56.50. 4­2% járadék 80.25. Olasz járad. 68.70. Credit Pozsony- Bécs : naponkint reggeli 6 órakor. Pest- Bécs : naponkint esti 6 órakor. Pest-, Vácz-, Esztergom- és Uj-Szőnyre : (helyigőzös) na­ponkint délutáni 3 órakor. Baja-, Pest : naponkint délutáni 2 órakor. Mohács-, Baja- és Pest : (helyigőzös) naponkint körülbe­lül déli 12 órakor, csatlakozva a Pécsről Mohácsra me­nő reggeli vonathoz. Újvidék-, Pest : naponkint délelőtti 11 és 12 óra közt. Belgrád- és Zimony-, Pest: kedden, szerdán, csütörtökön, szombaton s vasárnap, regge­l 26 órakor. Orsováról Pestre : pénteken és hétfőn reggeli 5 órakor. Orsova Belgrád : szerdán reggeli 5 órakor. Galacz-, Orsova-, Zimony-, Pest : (hajóváltoztatással Or­sován) hétfőn és csütörtökön estefelé. mob.462.— Lombard 482.—. Allamvas. 887.­­Koronajószági záloglevelek. — Ausztriai kötv nyék —­.—. Uj kölcsön 89.22. Frankfurt, mart. 7. (Zárlat.) Váltóárfolya 105.1/8. 1859-ik E metalliges — .Uj ezüst kö­csön—.—. Nemzeti kölcsön —. —. Régi metal ques —.—. Uj adómentes kölcsön —. Amei­kai 1882-re 96.— Osztr. hitelrészv. 367. '­4. Ost államv. 413.25. 1854. sorsjegy. 85.50. 1864-1 157.—. 1860­­ 93.3/*­ Ferencz-József vasút­­ —. Lombardok —.—. Galicziai 275. -. Papi járadék 59.—. Ezüstjárad. 65.—. Osztr. ban részvény 892.—. Magyar sorsjegyek —.—. N­met-osztrák bank —. —. Győri 90.—. Gömö Berlin, mart. 7. Galiczai 117 V« • Lombarda 125. V*. Ezüst jövedelem 64.7«. 1860-iki 93.­­Bécs 89. V». Romániai 53 50. Győri—.—. Cse nyugati vasút —. — Államvasut 225.5/s - Ö­nkén­tes kölcsön —. -. Metalliques —.— Hitels­­ jegyek. 114.— 1864 ki 89.50. Hitelrészvényi 209.50. Unió bank —. —. Pária , martius 7. Liszt 67.25 , 67.5­ 69.50. Répaolaj 103.75, 103.75, 103.50, 9­00. Lenolaj 97.—. 97.50. 98.—. Szesz 52.E 53.—. 56.— . Finomított czukor 153.—. Hamburg, mart. 7. Búza 153.—. 153.­­Rozs 104.­, 104.—. Olaj 28.V., 28.1/.. Szt 19. Ve, 19. Ve, 19. V*, 197«. Köln, mart. 7. Búza 714.—, 716.V2. Rozs 1 -----54.-. Olaj 14.-. 13'7so. Stettin, mart. 7. Búza 61—.—77.—, 74.a Rozs 49—.—51—. 51.Va. Olaj 27.V3. 271 Szesz 21­­4. 21,9/21. Amsterdam, mart. 7. Rozs 175.—. ui 185.—. Repczeolaj 47 V«. 46’A, 437». Magánjegyzések, melyek az árhullámzást mutatják. Pest mart. 8 Államadósság: pénz áru pénz ár Magy. vasút 110.— 110.50 Magy. sorsj. 110.— 110 Szöllőv.kötv. 76 50 76.75 Biztosítási papírok: Magyar 915.— 930.— Haza 147— 118 Pannónia 545.— 550.— Bizt. int. 248.— 250 Unió 338.— 340.— Takarékpénztárak. Ó­budai —.— —.— Iparbank 35.— 35 Gödöllői —.— —.— T. a hitelegyl. 67.25 67 Pesti 4150.—4200.— Fővárosig­ 237.— 240 Terézvárosi 77.50 78.— Kőbányai 38.— 4 Külvárosi 102.— 103.— Uj­pesti 40.— 42 Fer. Józsefv. 81.— 82.— Malmok. Árpád —.— —.— Blum-féle_ ___ Concordia 310.—320.— Király --.---— Lujza 114.—117.— Sütők 145.—16­ Unió —.— —.— Victoria —.—— Hengerm. 660.—670.— 1. Budapesti 440.—450 Gyárudvar —.— —.— Pannónia —.—— Erzsébet 75.— 80.­— Vasutak. I. Magy. k.p. 151.—152.— Hegyipálya—____ Pécs-barcsi —.— —.— Alf.-Fiumei 167.—188 Budai közúti 108.—110.— Észak-keleti 169.—179 Pesti köz. p. 345.—347.— Első erdélyi —.—­Különféle. Bőrgyár 150.—16­5.— Gschwindt f. 230.—23.— Fiumei hajó —.— —.— Borszesz fin. —.—— Athenaeum 210.50212.50 Orsz.gőzhaj. ——­Bankok. Anglo-Hung.107.— Franco-m. I. 120.— 107.50 M. hitelbank 169.­16! 120.50 Magy. jelz. —.—— Pesti népb. 88.— 89.— Iparbank 32.— 31 Pesti keresk. 760.—770.— Pesti iparos. Záloglevelek. M. földh. 5°/0 88.50 89.— M. jelzálog 84.2581 M. földü­. 60/0 — —.— Keresk.bank 90.75 91 Váltó­folyam. Augsburg 95.— 95.25 Frankfurt 95.75 91 Hamburg 85.50 86.— London 113.­11 Milano —.— —.— Páris 44.504 Valuták. Arany 5.30 5.33 Ezüst 110.—11 Napoleond’or 8.95 9.96 A megállapított kiv. jegyzést reggeli kiadásunk . Felelős szerkesztő : JÓKAI MÓR. Galacz­, Orsová­ és Belgrád . (hajóváltoztatással Orsov szombaton este felé. Konstantinápoly-, Orsová-, Belgrád-, Zimony- és Pe: (hajóváltoztatással Orsován) csütörtökön. A TISZÁN: Szeged-, Zimony : szerdán és szombaton reggeli 5 órai Zimony- Szeged : vasárnap és csütörtökön regg. 8 órai A SZÁVÁN: Sziszek- Zimony : kedd­en és pénteken reggel. Zimony- Sziszek : kedden és szombaton reggel. Egyesült magyar gőzhaj­ó társaság. Pestről Bezdánba minden páros számú napon, indul 9 órakor reggel. Bezdánból Pestre minden páratlan számú napon 9 óra délelőtt. „ I­n III. kib. 5% e. o. é. Osztr. Lloyd 5% p. p. ..... Osztr. északi pálya 5% e- ••••.. . 81 80 101 50 82 20 102­­London 10 font sterling 5% • • • Lyon 100 frank 2%%...................... Milano 100 új lira 5%...................... 520.—231 111 80 III .­­ Márti­us 7. Pénz Áru Pénz Áru Pénz Áru Pénz Ár Keresk. bank Bécsben 200 ft 60% bef. 240 75 241 25 Magyar földhitel int. 5%/a% . . . 90 50 91 — Magyar északkeleti 300 ft. 5% . . 90 — 90 Osztr. jelzálogbank 200 ft. 25% „ Osztr. nemzeti bank........................... 848 — 849 — „ „ jövedékjegy 6% . „ keresk. bank...........................— — Magyar keleti vasút 5% o. é. . . Magy. nyugati 200 ft. 5% .... 85 — 93 — 85 Osztr. egyesületi b. 200 ft. 40% „ 124 — 124 50 „ jelzálogbank 6% . . . . 85 50 86 — Ált. forgalmi bank 200 ft. 60% „ 208 50 209 — Magánsorsjegyek. Bécsi bankegyesület 200 ft. 40% — Alt. fiumei (n.-várad-eszéki) 200 ft. e. Cseh nyugati vasút 300 ft................... 337 — 187 50 148 — 339 — 188 — 149­­Császári arany...................................... 5 30 Pesti keresk. bank 500 frt................... ____— „ „ 1 877—78.6%(500 f.db.)— — „ „ teljes súlya . . . — —.— Alsó-ausztr. leszámitolóbank 500 frt 955 — 900 — Ált. osztr. földhitel 5% e.................... 106 — 106 50 Dél-észak ném. összek. 5% e. .. .— — 20 frankos arany................................ 8 90 Franco-osztr. bank 200 frt e. 30%bef. 144 — 144 25 88 75 89 25 „ , a 5% • ■ 98 15— Orosz imperiál......................................— — „ magy. bank 200 frt e. 30% bef. 118 50 119 50 Nemzeti bank 5% p. p.........................— — Tiszai vasút 5% p. e.............................— — Mária Terézia tallér...........................—­­Ipar és ker. generalb. 200 ft 30% bef. . . 5%................................ 90 50 91 — Magy.-galicz. 200 ft. e. 5% . . . 93 20 93 50 Egyesületi tallér e.................................. Orsová­, Gyurgyevo- Galacz : csatlakozva a szerbiai ha­jóhoz, szerdán reggel. Fölfelé. igNyomatik a kiadó-tulajdonos „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában Barátok tere 7. sz. — 1872.

Next