A Hon, 1872. július (10. évfolyam, 149-175. szám)
1872-07-05 / 153. szám
hozza; ezek azon liberális reformok, melyeket az ellenzék közjogi oppositiójával meggátolt. P. Szathmáry Károly. Ezt azonban nem úgy érjük el, hogy megnagyobbítjuk az épületet, pompásabbá tesszük a nézőtért, fölemeljük az árakat, de a színpadot — a sajátképeni működési tért — nem szaporítjuk, s a lényegre nézve maradunk a réginél, abban a szűkkörü állapotban, midőn egyik tag nem játszhatók a másiktól, egyik vűág elveszi a másiktól az idő — e legbecsesebb alkalom — felét, a drámaíró pedig — még ha remeket ir is, — nem érheti meg műveinek gyakori előadatását, mivel nincsenek rá esték. Akármily fényes palotát építtet is a kormány a mai színház helyén, ha meghagyja vegyes házasságát, nem lesz az soha még csak egy színház sem, hanem lesz két félszínház, felében operai, felében drámai. Mindent meg kellene gondolni, a mint meggondolá az enquéte, melyet — úgy látszik — csak azért hívtak össze, hogy ellenkezőjét kövessék annak, amit ajánlott. A vegyes színház tervét rendesen azzal szokták indokolni, hogy minek volna több , mikor ennek az egynek sincs állandó nagy közörsége. Valóban nincs, de ép azért nincs, mert ez az egy intézet nem bir jelleggel s egyetlenegy osztályt sem elégit ki teljesen. Mindenki számára szolgálván, senkit sem nyer meg. A gazdagok, világélvezők kicsinyük operáját, s fizetnének szivesen többet is, ha az élvezet nagyobb lenne. Ezeket egy önálló és drága műcsarnokban lehetne csak kielégíteni. A dráma barátjai sokalják a mai árakat, s ennek csökkentése megint csak akkor volna eszközölhető, ha a drámának külön háztartása lenne, s csupán a maga számára kellene keresni. A bohózat, népszínmű s más ily könnyű genre-ok kedvelői pedig nem tartják a játékrendet elég mulattatónak, s azért kell egy harmadik színház is: a pesti népszínház. E hármat a különböző igények és erszények minősége szerint lehetne szervezni s vonzóvá tenni, míg a mai színház ad mindenkinek mindenből, de senkinek sem eleget. A legjobb tehát, amit a kormányelnök ez ügyben tehetne, az volna, ha lemondana quodlibet tervéről, melyre elmondhatjuk a költővel, hogy múltjában nem volt öröm s jövőjében nincs remény. önmeggyőződése indításából összegyűlt választó közönség Vállyi Jánost éltetve a legszebb rendben szétoszlott. Egy szemtanú. Vidéki levelezés. (Vállyi János fényes győzelme.) Fehér-Gyarmat, jun. 26. Egy lélekemelő s valóban országszerte példányul tűzhető képviselő választásról van szerencsém értesíteni e lap olvasó közönségét, mely Szatmármegye fehér-gyarmati választókerületében f. évi jún. hó 26-án folyt le. A nevezett napon reggeli kilencz órakor a fehérgyarmati nagy számú választók egyesülve a vidékről ekkorra beérkezett nagyszámú választópolgárokkal a legszebb renddel vonultak, részint kocsin vagy lovon, részint gyalog a városon végig Vállyi János követjelölt elé, ki az útjában hozzá csatlakozott vidéki választóktól környeztetve, a határszélen, az előre haladott bandériumot vezető Gacsályi József, fehérgyarmati polgár által üdvözöltetve fogadtatott, majd a város végén, az itt nagy tömegben egyesült választók körében, a helybeli ref. lelkész Ilyés István fogadta a lángoló szeretettel s bizalommal környezeti követjelöltet. Lelkes elfogadó beszédeiben kiemelte a szellemet, melytől áthatva munkált Vállyi János az országgyűlésnek már három folyamán át; kiemelte, hogy az alkotmányos életnek lelke a körültekintő ellenzék, mert midőn a kormány kerekét tartóztatni látszik is, minden reggel, melyet elébe vetve zökkenését okozza, elölraladását sietteti, s míg a magára hagyott vagy szolgai helyesléssel találkozó hatalom elbizakodottságában könnyen elfajul, s a közérdeket az önzés bálványának áldozná fel, addig a jól ellenőrzött megtartja a helyes irányt. Végre éltette Vállyi Jánost, mint akit e választókerület tiszta, szilárd jelleméért most negyedszer tisztel meg bizalmával. A szűnni nem akaró lelkes éljenzés után követjelöltünk válaszolva, szive mélyéből fakadó érzésteljes szavakban köszöné a megtiszteltetést, s az őszinte bizalmat, melyet, mint hiszi, nem annyira személye, mint eddig vallott s ezután is hűn megtartandó elve iránt tanusit ezen választó közönség. Melyre kitörő éljenzés után, a választó közönség, a legszebb rendben, elől a gyalog, aztán váltakozva kocsin és lovon ülök, közepén a követjelölttel zászlók lengetése és éljen-kiáltások között vonult végig alig áttekinthető hosszú sorban a városon, és a piaczon a legszebb rendben — helyet foglaltak, hol néhány percz múlva Oszlányi Péter helyettes választási elnök a választást megnyitván, követ ajánlásra szólitá fel a választó polgárokat. Ekkor Szabó József f.-gyarmati birtokos ékes nyelvvel s lelkes szavakkal ajánlá Vállyi Jánost, mely ajánlatra, mintha minden jelenlevők szivének egyetlen dobbanása lett volna, felzendült az általános helyeslés és éljen, s ez felzendült mindannyiszor, valahányszor a választási elnök által a törvény értelmében, a választó közönség beleegyezése kérdeztetett; az egyetemes akarat ezen lelkes nyilvánulása után, a választás egyhangúlag lett megtörténte kihirdettetett, s a küldöttség által meghívott megválasztott szűnni nem akaró éljenzés közt a piacz közepére helyezett asztalra emeltetett, hol nemzeti zászlóktól körüllengetve, virággal elhalmozva, lelkesen emelé fel szavát. Köszöné a bizalmat, melylyel öt környezik, köszöné hogy őt elvéért most negyedízben követté választék, igéré, hogy mint eddig az öt gyermeknek, ifjas férfinak egyaránt ismerő közönség bizalmát elvhűsége által érdemlé ki, úgy ezután is az által kivánja megtartani. Kérte Istent, hogy legyenek e hazának mennél több oly választó polgárai, kik mint e kerületbeliek legutolsóig teljeseng józanon, saját meggyőződésükből kifolyólag gyakorolják követválasztási jogukat, s a haza és nemzet éljenzésével végzé beszédét. Melyre kitörő lelkes éljenzés után Gacsályi József f. gyarmati polgár üdvözölte a követet. A legkisebb korteskedés nélkül (A képviselő választás s annak előzményei.) Pécska, Junius 25. Megvitte már a távirda a hirt Pestre a mai napon, miszerint 2660 választó közül Csemegi Károly igazságügyminiszeri államtitkárra 1238, Missics János baloldali jelöltre 804 választó szavazott, és így a jobboldal jelöltje 434 szavazat többséggel megválasztatott. — Nem szavazott 618 választó Ki ezt olvassa, azt fogja mondani, hogy tekintélyes többséggel választatott meg az államtitkár úr, de ha megtudjuk, hogy miféle eszközök működtek közre e többség létrehozására, akkor minden elfogulatlan ítélő a baloldalnak ítéli oda az elismerés koszorúját. Mint tudva van, Arad megyében a Deákpárt és a román nemzetiségi párt közt a képviselőválasztásra nézve egyezmény jött létre, úgy, hogy 4 kerületben nemzetiségi, két kerületben pedig jobboldali követ választassék. —Ennek következtében mind a jobb, mind a nemzetiségi párt, mindent elkövetett a pécskai kerületi baloldal megbuktatására. — Az egész megye összes hivatalnoka, a főispántól kezdve az utolsó megyei hajdúig, mindent elkövetett, hogy a győzelmet kezünkből kicsikarja. — Ez volt egyik, igen nagy nehezítése működésünknek és győzelmünknek. Látván azonban a kormánypárt, hogy a nép nagy többsége baloldali elveket vall,hozzá fogott csalhatatlan argumentumaival hódítani saját zászlója alá a választókat, s e végre minden eszköz jónak látszott előtte czéljainak biztosítására. — Hivatalos nyomás, földosztás, ígéret, fenyegetés, vesztegetés étellel-itallal és pénzzel, kitörlése, üldözése és letartóztatása a baloldali választóknak s más elő nem számlálható eszközök voltak azok, melyek a 434 többséget megteremtették. — Hiába a czél szentesíti az eszközt. A választást megelőzőleg már, Rádai kir. biztos, a megyei főispán s több magas hivatalnok a magyar pécskai bírót Nagy Józsefet több alkalommal elővették s igyekeztek megnyerni a jobboldal ügyének, de hasztalan, ő állott mint a szikla, s becsületes emberhez méltóan szavazatát csakugyan a baloldalra adta le, úgyszintén a pécskai összes elöljáróság is, a jegyzők kivételével. A kertész községeket a legnagyobb ijesztgetésekkel, — hogy t. i. ha a jobboldalra nem szavaznak, telepitvényeiktöl megfosztatnak — vették rá, hogy a jobboldalhoz csatlakozzanak. A román pécskai lakosoknak a választást megelőző napon még az erdőt is meg kezdték kiosztani, ha a jobboldalra szavaznak, de dicséretükre legyen mondva, ő sem tántorította el őket a baloldalról. Úrbéri perükben szinte ezeknek előnyös kiegyezés ígértetett meg a fentebbi feltétel alatt. Midőn a választás előtti estén, néhány kocsi baloldali választó Pécskára a nagyvendéglőbe megérkezett Mácsáról, a kerületi szolgabiró fegyveres pandúrral vitette el őket onnan. Midőn a választás napján a kisperegi választók nem azon után mentek be a városba, melyen a szolgabiró akarta, a kisperegi bírót dühében kihallgatás nélkül letartóztatta, bárha legkisebb oka sem volt rá, mert előtte való nap úgy értesült, hogy épen azon után van megengedve a bevonulás, más intézkedésről pedig semmi tudomása nem volt. Midőn egyik baloldali emberünk Szemlakra ment, megtudandó miként állnak ott a baloldal ügyei, a szemlaki elöljáróság egy rendeletet mutatott fel előtte a két szolgabiróságtól, melyben meghagyatott az elöljáróságnak, hogy akárki bármely pártügyben menne Szemlakra, távozzék onnan , utasittassék, hogy azonnal ha pedig ezt tenni nem akarná, kisértessék be a szolgabiróhoz. Ki is midőn e rendeletet megértette, azonnal el is hagyta Szemlakot, de ugyan az estre a jobboldali kortesek: Joannescu Lázár Arad megye főügyésze, Novák aljárásbiró és Petrovics ó pécskai jegyző szinte Szemlakra mentek a jobboldal ügyében működni, ők azonban nemes foglalkozásukban nem gátoltattak. A baloldal legtevékenyebb tagjai a választás reggelén minden igaz ok nélkül le lettek tartóztatva, hogy ne működhessenek a párt érdekében. Míg a jobboldali választók szabadon járhattak kelhettek az egész városban, addig a baloldaliak előtt az út elzáratott, hogy sem a baloldali gólhelyre, sem pedig onnan haza nem lehetett jutni, s midőn e végett az elnöknél panasz tétetett, a panasztevő a kapitányhoz utasíttatott, mint akinek rendeletéből történt az utcza elzárása, holott a kapitány kijelentette, hogy ő semmit sem tesz az elnök rendelkezése nélkül,a minthogy a törvény szerint nem is tehet. Míg a baloldali választók minden kicsinységért bekísértettek, addig a jobboldalisták bármely visszaélést követtek el, szabadon bocsáttattak. Míg a baloldaliaknak — a bizalmi férfiakon kívül a sátorba nem volt szabad bemenni, addig a jobboldaliak szabadon járhattak ki és be, s a sátor mindig tömve volt általuk. Midőn egyik baloldali bizalmi férfi az elnök előtt az igazságtalanságért megbotránkozását fejezte ki, az elnök által bezáratással fenyegettetek, holott pedig ő is csak úgy a törvény és nemzeti becsület uralma alatt áll, mint épen az elnök. A jobboldal győzelmének biztosítása végett a baloldali választók a sátor jobb, a jobboldalisták pedig a sátor baloldalán állíttattak fel, hogy így a mi választóink a jobbpárton jőve keresztül, letartóztathassanak s pártfeleikkel ne egyesülhessenek. Hogy a választókban a lelkiismeret fel ne ébredjen, étellel,itallal, pénzzel csalogattattak a jobboldalhoz. — Már a választást megelőző napon folyt az ital a választókerület községeiben s a tanyákon. A kerületi szolgabíró haragos jupiteri arczczal igyekezett terrorizálni a baloldali választókat, s személyesen ment ki a községek elébe, hogy a jobboldalra vigye őket. A megye által fizetett csendbiztos legényeivel együtt képezte a bandériumot a jobboldali választók bevezetése alkalmával. Ezek voltak azon erkölcsi eszközök, melyek a kormánypártnak a 434 szavazattöbbséget megteremtették, s ily argumentumoknak köszöni Csemegi úr megválasztatását. Ez eljárás ellenében bámulnunk kell a baloldal nemes magatartását, melynek úgyszólván egész nap azt kellett néznie, hogyan szavaznak a jobboldalisták, mert csak este került rá a sor, a legnagyobb részében szomjan tart 26 óra hosszáig, s habár a győzelem elmaradt is, de nem maradt el az erkölcsi győzelem, mert pártunk részéről egyetlen egy kényszerített, pénzen vagy italon vett, vagy hamis szavazat sem adatott le, hanem minden szavazó szíve lelke meggyőződése szerint szavazott, s még az ellenpárt is kifejezte azon nézetét, hogy a baloldal kitartása nagyszerű és tiszteletre méltó. Végül nem állhatjuk meg, hogy ki ne fejezzük azon meggyőződésünket, hogy ha a kormánypárt tovább is azon úton halad, mélyen elkezdett, akkor a maga iránti bizalmat annyira aláássa a népben, hogy azt többé vissza nem szerezheti. Látja a nép a tömérdek vesztegetést, lélekvásárlást, erőszakoskodást, fenyegetést, s valóban meg kell rendülnie hitének és bizalmának azok iránt, kik ezt teszik .. Ha az alkotmányos élet megutáltatása a’zczél a kormánypártnál, azt már eddigelé nagy mértékben elérte, pedig tudhatná, hogy nincs az Istennek az a hazafias kormánya, mely demoralizált, erkölcsileg sülyedt néppel bírjon boldogulni és kormányozni.—Ha látja a nép, hogy legszentebb érzelmei és érdekei hogy kótyavetyéltetek el éppen azok által, kikről azt kell hinnie, hogy az igazság, szabadság, egyenlőség és testvériség őrei és fentartói, lehetetlen hogy tisztelje, becsülje többé azokat, inkább mint ellenségeit fogja őket tekinteni. Bátran mondhatjuk, hogy Bach és Schmerling is bírt volna magának ilyen úton mint a mostani kormánypárt többséget teremteni, de az néma közvélemény nyilvánulása lett volna, valamint hogy a mostani választások sem azok, hanem inkább annak meghamisítása. Sz. I. A német franczia egyezmény szószerinti szövege a „Deutsche Reichsanzeiger“ szerint így hangzik: „ Felsége a német császár és a franczia köztársaság elnöke elhatározták, hogy a versaillesi 1871. febr. 26-ról kelt előzetes békeszerződés 2. és 3. czikke, valamint az 1871. év máj. 10-től kelt frankfurti béke 10. czikkének végrehajtását külön egyezmény által szabályozzák, s erre nézve megbízottjukul kinevezték a német császár a franczia köztársaságnál meghitelt nagykövetét Harry von Amim grófot, a franczia köztársaság elnöke pedig Charles de Remusat-t, a külügyek ministerét, kik, miután megállapodásra jöttek a Francziaország részéről Németország irányában hátralékban levő három milliárd lefizetésének ideje és módja, valamint a német hadsereg által megszállott terület fokozási kiürítése iránt, s kicserélvén hiteles és szabályszerűen kiállított megbízó leveleiket, következő egyezményt kötöttek. 1. czikk: Francziaország kötelezi magát a három milliárdnyi hátralékos összeget a következő részletekben lefizetni. 1. Félmilliárdot a jelen egyezmény kicserélése után két hó múlva; 2. Félmilliárd frankot 1873. febr. 1-én. 3. félmilliárd frankot 1874 márcz. 1 én; 4. Egy milliárd frankot 1875. mart. 1 én. Francziaország különben jogosítva van, az 1873. febr. 1 én, 1874. mart. 1 én és 1875. mart. 1 én esedékes összegeket előzetesen legalább száz milliós részletekben vagy teljesen is lefizetni. Előzetes fizetés esetén a franczia kormánynak kötelessége a német kormányt erről legalább egy hóval előbb értesíteni. 2. czikk. Az 1871. máj. 10-ki békeegyezmény 7-ik pontjának harmadik kikezdésében, és az 1871. okt. 12-től kelt külön egyezményben felsorolt részletek minden, ez egyezmény erejéből foganatosítandó fizetéseknél is alkalmazandók lesznek. 3. czikk: Ő felsége a német császár egy fél milliárd lefizetése után tizennégy nap múlva a Marne és Haut-Marne departement, a második félmilliárd lefizetése után az Ardennes és Vogesdepartement, a harmadik milliárdnak a kamatokkal együttes lefizetése után tizennégy nap múlva Meurthe, Moselle és Maas departement, valamint a belforli arrondissement kiüritteti, 4. czikk: Francziaország föntartja magának két milliárd lefizetése után a harmadik milliárd s a kamatokra nézve pénzügyi garantiákat érvényesíteni, melyek, ha Németország részéröl elégségeseknek találtatnak, a versaillesi békeelőzményekben megállapított területi garancziákat helyettesitendik. 5. czikk. Az 1. czikkben említett összegek 1872. mártius 2-ig rugó kamatozása, azon mérvben megszűnik, a melyben mondott összegek lefizettetnek, akár fizettessenek le ez összegek a jelzett határidőkben, akár az 1. czikkben megengedett előzetes értesülés nyomán. Mindazon összegek kamatai, melyek még nem fizettetnek le, továbbra is minden év márcz. 2-kán, legutolszor pedig a harmadik milliárd lefizetésével egyideűleg, lesznek kézbesítendők. 6. czikk: Ha a német foglaló sereg száma az elfoglalt terület mérvei kisebbedéséhez képest lejebb szállíttatnék, úgy a csapatok ellátásának költségei is megfelelő arányban mérsékeltetnek. 7. czikk: A franczia terület teljes felszabadulásáig a 3. czikkben említett, a német hadsereg által időközben kiürített departementok katonai tekintetben semlegeseknek mondatnak ki, s ott katonaság, a rend fentartására szükséges helyőrségeken kívül, nem fog öszpontosittatni. Francziaország nem fog továbbá ott uj erődítéseket ez idő alatt alkotni, nem fogja a meglevőket erősbiteni. Ő felsége a német császár sem fog a német hadsereg által még elfoglalva tartott departementokban a meglevőkön kivül uj erődítéseket emelni. 8. czikk. Ő felsége Németország császára föntartja magának a jogot, az elhagyott departementok újból megszállása iránt, ha az ezen egyezményben kikötött föltételeknek nem tétetik elég. 9. czikk. Ez egyezménynek ő felsége a német császár, más részről a franczia köztársaság elnöke által való jóváhagyása Versaillesban 10 nap, vagy ha lehet még rövidebb idő alatt fog Versaillesban kicseréltetni. Minek bizonyságául mindkét fél megbízottja a jelen okmányt aláírta és pecsétjével ellátta. Kelt Versaillesban, 1872. jun. 29-én. Arnim, Rém u sat. A magyar történelmi társulat ülése. Julius, 4-kén. Horváth Mihály elnök megnyitván az ülést, olvastatott és hitelesíttetett a múlt ülés jegyzőkönyve. Titkár felolvassa a szepesi kirándulásra jelentkezett társulati tagok névjegyzékét, jelentkeztek összesen 30-an. Felolvastatott Sváby Frigyes, a gr. Csáky család Lőcsén lakó könyvtárnokának levele,melyben értesiti a társulatot,hogy a könyvtárt a társulat rendelkezésére bocsátja. Megigér,hogy a Jekelfalusi család levéltárát is Lőcsére fogja szállíttatni, hogy a társulat annál kényelmesebben működhessék. Kérdi a társulatot, vajjon szándékozik-e Késmárkot is működése körébe vonni, mert ott is igen érdekes és becses leletekre lehet számot tartani. Van ott ugyanis a Horváth és Stancsics család, továbbá a város levéltára, Tótfalván pedig a Sváby és Mattyasovsky család levéltára. Merz Pál a gr. Csáky család jószágigazgatója értesiti a társulatot, hogy a grófi családnak Kassán van egy igen becses, még eddig át nem kutatott magánlevéltára, melyben a család legbecsesebb okmányai őriztetnek, s kijelenti, hogy az okmánytárt a társulat tagjainak rendelkezésére bocsátja. Tóth József társulati tag egy levelet intézett a társulathoz, melyben a „Századokban“ megjelent egy pár közleményre tesz megjegyzést. Az állam czimerébe szeretné az Attila turul madarát is belefoglalni, s egyátalán zokon veszi, hogy a nagy honfoglaló Attiláról egészen megfeledkeztek és mellőzték. A második megjegyzés vonatkozik a vissegrádi koronatartó felett Henszlman és Rómer Flóris közt folytatott vitára, s idéz olyan kútfőket melyek általánosan ismeretesek. A harmadik megjegyzésben a Mátyás király budavári könyvtáráról szól, de itt is csak ismert kútfőket idéz, és semmi újat sem mond. A levél kívánságára visszaküldetik. Szilágyi Sándor bemutat három levelet, melyeket Pap Mór karczagi biró küldött hozzá. Az első levél kelt 1504-ben Vér András aláírással ; a második 1578-ban Bodó Erzsébet aláírással és a harmadik 1602-ben, aláírva Geszti György. «. Az 1504-iki Vér Andrástól felette érdekes és a társulat lefényképeztetni fogja és mindhármat a Századokban fogják közölni. Nyáry Albert báró bemutat öt levelet, melyeket Eisenbart Károly társulati tag küldött be hozzá. Az egyik Zrínyi Miklós (szigeti) levele német nyelven melyet Bécsbe irt Delphin püspök kineveztetése ellen. A második levél Nádasdy Ferencztől van 1578-ból a végvárakat illetőleg; a harmadik Erdélyt illetőleg 1643-ban kelt György egri érsektől; a negyedik szintén Erdélyre vonatkozik Lippai esztergomi érsektől; az ötödik Erdődy Barbara megidézése. Bemutat továbbá egy curiosumot a török magyar korszakból, s ez egy hóhér szerződés. Szokás volt ugyanis, hogy a rabok kiválthatták magukat mindkét félről, ha bizonyos váltságdíjat lefizetnek; e czélból szabad volt nekik koldulni járni, hogy a szükséges pénzt beszerezhessék. Batty rab ezen túl tette magát, a váltságára szükséges pénzt munkájával akarta beszerezni, s beállott hóhérnak. Ez a szerződés kelt Füleket, s meg van benne állapítva a dij, melyet ezen működéséért kap. Egy gonosztevő megöléséért, ha azt tartózkodási helyén végezte, kapott 3 forintot, ha idegen helyre vitték biztos fedezet mellett, kapott egy kivégzésért 12 forintot. A szerződés a Századok tárczájában fog megjelenni. Rakovszky István értekezése közbejött akadályok mellett elmaradt a szünidők utáni ülésre. Ülés vége 7 órakor. Bírósági kinevezések. A kir. igazügyminiszter a lévai kir. járásbírósághoz telekkönyvvezetővé Bogyács Ádám segédtelekkönyvvezetőt; a szentesi kir. járásbírósághoz telekkönyvezetővé Mihálovics János volt telekkönyvvezetőt ; a szolnoki királyi törvényszékhez telekkönyvvezetővé: Némethy Ottmár segédtelekkönyvvezetőt; segédtelekkönyvvezetőkké: Bittera Tivadar, járásbirósági írnokot, és Paczolay Kálmán erdélyi telekkönyvi biztost; ez utóbbit ideiglenes minőségben, telekkönyvi írnokokká pedig Cseresnyés József és Nagy Pál bijnokokat nevezte ki. Az igazságügyminiszter a nagy-kikindai törvényszékhez Sterbanu Livius telekkönyvi dijnokot, a nagy-szent-miklósi járásbírósághoz pedig Klipsch Antal törvényszéki dijnokot írnokoknak; a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszékhez irodatisztnek Dudásy László jelenlegi írnokot, írnoknak pedig Opplczer Árpád ugyanotti dijnokot; a budai kir. törvényszékhez segédtelekkönyvvezetőknek: Sebeinast Károly és Csik Dezső törvényszéki írnokokat, írnokoknak: Dili Adolf és Kassay János törvényszéki dijnokokat, a budai járásbírósághoz pedig írnokoknak: Tordai József budavárosi dijnokot, és Lindner Ede pénzügyigazgatósági dijnokot; a kassai királyi törvényszékhez írnoknak Krich Manó törvényszéki dijnokot; a zombori törvényszék mellé Litkey Manó bezdáni lakost, a zombori járásbíróság mellé pedig Razovics András zombori ügyvédet bírósági végrehajtókká nevezte ki. EOKÖNFÉLÉR. — A vasárnapi vihar nemcsak a fővárosban és közel vidékén, hanem az ország egyéb részeiben is kisebb nagyobb mértékben pusztított. Fel Csúthon (Fehér megyében) a zivatar jéggel járt. Tölcsér alakú felhő szórta a szegletes galambtojás nagyságú jegeket, az orkán szörnyű recsegéssel szaggató még a fél öl átmérőjű fákat is, a háztetőket leszedő, a széna kazalokat szétszórta. Minden oda van, az aratás és szüret már be van fejezve. Szegeden a szélvihar esti 9 órakor zúdult meg és tetemes károkat okozott. Hókat szenvedett különösen az ottani népkert, melynek a hosszas vízállás által gyökereiben megingatott fáit mind a földre teríté. Aradon kevesebb erővel, de szintén pusztított az irtózatos zivatar. — Az országos honvéd egylet központi bizottmánya julius 21én d. u. 3 órakor, Pesten a megyeház kistermében gyűlést tart, melyre a bizottmányi tagok annál is inkább megjelenni kéretnek, mert a menházi bizottmány fog ezen gyűlésen jelentést tenni, egyszersmind előkészítő intézkedések tétetni az aug. 19-én tartandó honvéd közgyűlésre melynek, hol, és mely órában megtartása iránt, — a julius 2 l-iki központi bizottmányi ülés után fognak a hirdetmények kibocsájtatni. — Kühnel Ignácz főjegyző. — „Magyarosan.“ Ez czime Gyergyai Ferencz legújabb művének, melyben a nyelvünkbe fölvett ferde és németes kifejezéseket ostromolja. Kár, hogy nem mutaja ki mindegyiknél, minő magyar kifejezéssel volna helyettesithető. A mű különben sok buzgalommal készült és sok tanulságost foglal magában. A 14 ivre terjedő mű Kolozsvárt Stein Jánosnál jelent meg; ára 1 ft 40 kr. — A municipalis és magántisztviselők tegnap esti 7 órakor előértekezletet tartottak a „Tigris szálloda“ nagy termében. Tárgya az értekezletnek az összes tisztviselők társulatának létrehozatala volt a végből, hogy érdekeiket társadalmi téren közös actio által előmozdíthassák. — Először is a tárgyalások hetes vezetése végett a[nyelv kérdését oldották meg, abban állapodván meg, hogy miután a magántisztviselők között igen sokan vannak, kik magyarul nem tudnak, a tárgyalás s a jegyzőkönyvek magyarul s németül vezettessenek. Felvettetett azután a kérdés, hogy a municipali- és magántisztviselők az államtisztviselők jövő októberi gyűlésén részt vegyenek-e vagy sem, miután az államtisztviselők jún. 16 án tartott országos gyűlésük alkalmával azon nézetnek adtak kifejezést, hogy köztük és egyéb rendű tisztviselők között érdekközösség nem létezik. Az értekezlet erre nézve azon meggyőződésben él, hogy az államtisztviselők ezen nézete egészen téves, s azért kimondá, hogy ha az államtisztviselők által a jövő októberi országos gyűlésre formaszerűleg meg fog hivatni, nem idegenkedik attól, hogy a teljes paritás elvén abban részt vegyen, egyébiránt a municipalis és magántisztviselők minden szükséges lépést meg fognak tenni egy országos municipalis és magántisztviselői gyűlés egybehívására és Pesten való megtartására. — Határozatba ment azután egy tágabb körű gyűlés egybehívása f. hó végével. A szükséges szervezkedési előmunkálatok megtételére és bemutatására Pleskott, Vanitsek, Keszler, Barth, Birkis s többekből álló szűkebb bizottság küldetett ki. — Ajánlkozások: B. J. köz- és váltóügyvéd volt városi aljegyző, később megyei esküdt, ajánlkozik ügyvédsegédnek. A tudakozó levelek intéztessenek B. J. betűk alatt Váczra, poste restante. Egy kitűnő műveltségű és alapos készültségü világi áldozat kíván valamely előkelő úri családhoz kedvező föltételek mellett mint nevelő szegődni. — Az érdekeltek küldjék tudakozó soraikat Pestre poste restante Sz. Sz. czim alatt. — A gráczi tüzoltó ünnepélyen, mely tüzoltószerek kiállításával volt összekötve, a pesti kiállítók fényes sikert arattak. Walzer Ferencz pesti gyáros a Krause Waldemar pesti tüzmentes terve szerint készült u. n. pesti patent vizfecskendövel az első dijat nyerte, mely egy nagy arany éremből áll. A helybeli országos tűzoltószereket közvetítő intézet pedig kiállított kötelek és bárdokért nyert érmeket. Szerencsétlenség. Gyenge Mihály pesti körökben jól ösmert fiatal mérnök, ki Nyíregyházán a magyar észak-keleti vasútnál van alkalmazva, múlt vasárnap nejével és ott időző testvéreivel kirándulást tett Nyíregyházáról a vidékre vasúton. Estefelé utolérte őket a Pesten is dühöngött nagy vihar, úgy hogy a társaság csak dressinen mehetett haza ,mert a vasúti közlekedés megszakadt. Az indóháznál azonban oly pokoli sötétség volt, hogy Gyenge a dressinnel egy a síneken álló vagyonnal összeütközvén, arról leesett s lábát oly szerencsétlenül törte el, hogy rögtön amputálni kellett. — Baleset. Tegnap d. u. a parasztvásártéren épülőfélben lévő Strausz féle 2 emeletes ház első emeletéről egy munkás kiesett és szörnyet halt. A Havasféle gépgyárban dolgozó Pethes Géza nevű fiatal tanoncz közel forgolódott egyik gép körül, mire oaskarja a hajtókerék szíjába akadt és szétzuzatott. Ápolásra a Rókus kórházba vitték. A tábori kórházra nézve néhány nappal ezelőtt a honvéd ministerium kérdést intézett Pest városához, váljon annak kiépítése ellen nem forognak e akadályok fen. A tanács e különös kérdést ma tárgyalván, oda nyilatkozott, hogy a roskadozófélben lévő tábori kórházat, nemhogy kiépíteni, hanem mielőbb lerombolni kell, annál is inkább, mert útjába fog esni az Összekötő vasútnak, a dockkoknak, entrepotknak s az indóháznak. — A pesti népoktatási kör f. hó 3-án d. e. 11 órakor tartotta ez évi vizsgáját a dologházban, melyet a kör bizottságán , u. ui. Türr elnök, Irányi h. elnök, dr. Rózsay, Lederer és Maár a kör jegyzőjén kivül még Zichy Antal, Rock Szilárd, Polgár Károly, Schwab György és Déry Mihály megjelentek. A fegyenczek e vizsgán örvendetes tanúságát adák mind tehetségök, mind a művelődésre hajló jóakaratuknak, valamint az eredmény is a kör intézkedéseinek, úgy mint az ott alkalmazott tanítók fáradozásainak világos bizonyságául és nem eléggé méltányolható érdeméül szolgált. Türr elnök a különösen kitűnő öt íegyencznek erkölcsi elbeszéléseket tartalmazó könyveket ajándékozott jutalmul ; ezek legkitűnőbbje pedig, miután a kör jótéteményét a fegyenczek nevében, szépen előadott szavalmányban, megköszönte, Röck Szi-