A Hon, 1872. augusztus (10. évfolyam, 176-200. szám)
1872-08-23 / 193. szám
Bég előadója semmiféle törvény, döntvény vagy rendelet által nem köteleztetik az igy leérkezett ítéletet megérkezte után azonnal kihirdetni, s volt rá eset —az újabb királyi törvényszékek felállítása alkalmával reá jöttek—hogy efféle felsőbirósági ítéletek a volt törvényszékeknél évekig eltélítődtek kihirdetetlenül az előadó fiókjában. Hogy aztán a szegény elítélt fogságbüntetése mennyire meghosszabbíttatik a bíróságok hanyagságából, ez elég világos példa. Ezen csak úgy lehet segíteni,ha a fogságbüntetés kezdete az ítélet jogerőre emelkedésének idejétől számittatik, nem pedig a mindig sokkal későbbre eső kihirdetéstől. Előfordulhat az, az eset is, amint elő is fordul gyakran, hogy az első bíróság elitél valakit s a kir. tábla az ítéletet helyben hagyja. A vádlott a felebbezési idő alatt is fogságban tartatott. A legfelsőbb ítélőszél azonban felmenti. Hol van az a rendelet, mely szerint a visszaérkezett felmentő ítélet azonnal kihirdetessék és a letartóztatott halasztás nélkül szabad lábra helyeztessék ? Sehol. Mindezen anomáliákon segíteni kell, mégpedig mielőbb, ami annál is könnyebb, mert ezeknek nagyobb ii része az ügykezelésbe vágván, nem szükséges a törvényhozás intézkedését bevárni, hanem egyszerű rendeleti úton is eligazíthatjuk. W-n Ba. Beadézzünk népszerű tudományos előadásokat. Gyorsan közelednek a hosszú téli esték, a mezei munkások pár hét múlva bevégzik munkájuk legnagyobb részét , több idejük marad a szellemi foglalkozásra s önképzésre. Gondoskodik-e azonban valaki erről ? A nép nagy része szellemi élvezet nélkül tölti el e hosszú napokat, erkölcsileg kényszerítve a dorbézolásra. Sokan emlegetik s csaknem mindnyájan tudjuk, hogy épen a téli idő alatt legkönnyebb s leghatásosabb volna a tudományos előadások tartásai megvagyunk győzödve róla,hogy ezen előadások kiszámithatlan befolyással bírnának népünk műveltségére s mégis eredménytelen mindez. Ittott megkísértették életbeléptetni s rövid idő alatt mindenütt meghiúsult. Hasztalan törekvés volna e szerint újólag felszólalnunk ezen ügy mellett s azt melegen pártfogolnunk? Szilárd meggyőződésem, hogy nem hasztalan. Nem a népben, az előadókban volt mindenkor a Liba. Ezen tudós férfiak komoly, körmönfont értekezéseket adtak nekik, amelyekből felét nem értette, másik fele unalmasnak tűnt fel. Nem így kell a néppel szóllanunk. A nép gyermek, ki szereti a regényest és nagyszerűt, mi képzelmét megragadja. Szóljunk hozzá e nyelven. Oktassuk őt a föld és ember eredete felől, beszéljük el előtte a messze földek csodás termékeit, az ott élő emberek sajátságait, tárjuk fel előtte a mindennapi élet titkait, az égés, lélekzés, vízfolyás s a légkör tömérdek csodáit, amelyeket mindennap lát, de épen azért nem ért, az melegen fog ragaszkodni hozzánk, agyában megszületik a kutatás vágya s keble egész melegségével fogja keresni a helyet, a honnan tudományt szerezhet. S az előadók jutalmát e meleg ragaszkodás fogja képezni. Én élveztem a boldog perczeket, midőn a tudvágyra ébredt ifjak önfeledten csüggtek szavaimon, midőn órákon át regélhetek nekik a természet, a történelem s az emberi kebel kincseiről. Nem a mély tudomány, a nép szeretete adja meg e varázst s aki panaszkodott valaha arról, hogy a nagy tömeg nem fogékony a komoly tudomány iránt, az olyanban hiányzott a szeretet értelme, az olyan soha sem gondolkodott a felett, mily nyomorult a szegény néptömeg, mely szellemi vakságban tengeti életét, mely nem érzi a tudomány gyönyöreit, mely fegyverzetlenül van odadobva a kalandorok és csalók hálóiba. S a nagy Magyarországban hasztalan keresnénk egy helyet, hol ezen érzelem tettekben nyilatkozik ? Büszkén mutathatunk hazánk földabroszára, mert nem találunk tért, hol erre képes egyének nem léteznének. Pozsonytól M.-Szigetig, Lőcsétől Újvidékig, Soprontól Brassóig mennyi város, mennyi község van, hol ilyen népszerű előadásokat tarthatnának, ahol kétségtelenül akadna néhány tanár, lelkész vagy művelt emberbarát, aki a közművelődés előmozdítását erkölcsi feladatának tekinti! De hallgatunk, Közönynyel, vagy épen utálatos aristocraticus gőggel tekintünk le e szerencsétlen tömegre,s ha alkottunk is egyleteket, a tömeget csak szavazni visszük oda. Német-Franczia s Angolország nagyobb helyein világhírű tudósok jelennek meg a gyármunkások s mezei napszámosok előtt, hogy kutatásaik eredményét velők is közöljék, — mindenütt folyóiratok s apróbb röpiratok özönnel terjesztik azt, amit minálunk még csak a középosztályra számított „Vasárnapi könyvtár“ „Corvina kiadványok", stb. is hiában kisérlették meg: itt az ország fővárosában politikai clubbok, dalegyletek s más hasonlók képezik a nemesebb keblek törekvési eszméjét. Ezen állapot tovább, tarthatlan! Mi a közvéleménynek egyik őrei, nyíltan fel fogunk ezentúl az ellen szólalni reményijük, hogy többi laptársaink segédkezet nyújtanak, hogy buzdítással, tanácsosalkba kell, egyes személyek és községek nyílt felhívásával hassunk a népszerű tudományos előadásoknak országszerte elterjedésére Elmondhatnánk, hogy a népművelődés előmozdítása". nemcsak erkölcsi, de anyagi szükség is, hogy a buta néptömeg a legnagyobb ellenünk, mert hiszen minél inkább távolodik köztök és a műveltebbek között az úr, annál rettenetesebb lesz öntudatra kelésok percze, elmondhatnánk azt is, hogy nincs a művelt osztálynak egyetlen egy eszméje sem, melyet az öntudatra kelt nép segélye nélkül megvalósíthatna, de nem akarjuk A szebb jövőt természetesen nem ily északok hanem a melegebb érzelem teremtheti meg. Ez érzelemre, a nép, az elhagyatott buta néptömeg szeretettel felölelésére hivatkozunk mi, csak ezen érzelem alapján hihetjük el, hogy a közeljövőben elérkezik a kor, midőn nem merészlendi senki műveltnek nevezni önmagát, midőn a közvélemény is elítéli, hasztalannak mondja annak életét, ki a népműveltség felvirágzására közre nem műküdött.S e kor előhírnökei leendőnek a népszerű tudományos előadások. György Aladár: Az ijusági véderő. Alig egy éve keletkezett hazánkban ez intézmény , még annyira csirájában van, hogy eredményes hasznát majd csak évek során fogjuk eléggé méltányolhatni; most a kezdet nehézségeivel küzd, de ha kinövi magát, idővel alapul szolgálhat a milic-rendszer behozatalára. 1.Jó hazafi, körültekintő apa előtt nem lehet közönyös ez intézmény, azért időszerűnek vélem a közönséggel megismertetni, és pedig épen most, midőn a középiskolai tanárok gyűlésén oly erősen megtámadták, s e támadás ezen lapján is a nyilvánosság elé jutott. Ha az általános védkötelezettséget elfogadjuk, kétségtelen, hogy a hadtudomány minden iskolának rendes tantárgya lett, mert ha valahova, ide illik a példabeszéd, mit a gyermek meg nem tanul, azt az ember soha sem fogja megtanulni. Az ember tudománya annyi amennyit megemésztve sajátjává tett, amennyit vérévé vált, mert amit csak ismeretei alapján kombinálni képes, annak gyakorlati haszna sem sok van, kivált alkatonaságnál, hol nincs idő gondolkodni — és innen van, hogy annyi tanári készültséggel biró tudományos ember, ki minden audort könyv nélkül tud, a gyakorlati életben felsül, mert nem önmagából merit , így nem képes könynyűséggel, ösztönszerűen cselekedni. Váljon ily körülmények között nem jó-e az embert kora ifjúságában katonává is nevelni? Nem Üdvös-e oly intézmény, mely lehetővé teszi ezt anélkül, hogy hivatásában gátolva legyen Nincs-e végtelenül könnyítve az általános hadkötelezettség teljesítése, ha az illető, már belépésekor annak elemeivel tisztában van ? Erre alkalmasnak találtam a pesti intézetet; hetenkint háromszor tartják itt a gyakorlatokat este 5—7-ig, mely alatt az ifjú nemcsak játszva tanul, hanem fegyelemhez, rendhez, pontossághoz szokik s felébred benne a katonai szellem ; téli, és nyári tornaiskolájuk a legczélszerűbben felszerelve és Cherdy vezetése alatt áll. van Tanulnak vívni bottal, tőrrel, karddal a katonai központi iskola két vívó mesterétől, — e mellett tanulják azutász-hidász szolgálatot fs a térrajzot. Az intézet alkotója és vezetője Heimerle Ferencz úr, ismerte a kezdet nehézségét, s azzal kívánta sorsát biztosítani, hogy csak oly ifjakat vesz fel, kik jó iskolai bizonyítványt mutathatnak fel, rész tanulókat, illetlenkedőket kizár, szegény ifjakat — tanáraik ajánlatára — ingyen vesz fel. Ki az intézetet ismeri — pedig az érdeklődőknek Heimerle úr szives készséggel áll szolgálatára — lehetetlen, hogy elismeréssel ne legyenek iránta; ha csak azon szempontból nem indulnak, mint a tanárok egyike, kinek kifejezett czélja a háború megszüntetése lévén, természetes következetességgel a kis honvédektől is irtózik. De hogy az ifjak ezáltal elvadulnának, tanulmányaikat elhanyagolnák, még az által sem lenne igazolva, ha netán megtörtént volna a felvetett eset, hogy egy kis honvéd a klassifikációban hátrább került, különösen ha felszólaló tanítványával történt, mert ennek közelebbi oka az irányában nyilvánuló gyűlölet lehet, melylyel egynémelyik tanár úr a gyermekeket még ártatlan uniformisukért is üldözi. Átalán látszik az, hogy az illető nem ismeri az intézetet, különben tekintettel arra, hogy annak helyesen berendezett tornaiskolája van, hol hetenkint 3-szor tartanak gyakorlatokat, nem vetette volna fel, hogy inkább tornázni menjenek. De végül rátérhetünk a valódi okra, midőn felveti, hogy ebből az igazgatónak 10000 ft tiszta haszna van, mit ugyan az illető meg nem olvasott, de ha csak az a baj — mint az igazgató viszonyaiban beavatott lehűthetem irigységét — ne hriggje — mert ezzel csak félrevezetik — különben ha úgy lenne, ez csak ösztönzésül szolgálhatna arra, hogy mások kövessék a jó példát, mert ime nálunk a haza, és emberiség szolgálatában tett lélekismeretes fáradalmaknak becsületes jutalma van. Füzesséry Géza: Közöljük e czikket változatlanul, ha már addig is, míg a jelenleg távollévő Volf Jr. válaszolhatna, kénytelenek vagyunk elmondani, hogy mi ezen védirat által sem győződhetünk meg arról, hogy az ily katonásdijáték úgy a tanulmány, mint az erkölcsi nevelésre nézve káros hatással ne volna. Azt az egyet kétségtelennek tartjuk hogy bárminemű kitüntetés s e gyermekre nézve az ily csillogó külsőségnél nagyobb,, nemlehet, képes a gyermek figyelmét teljesen elrontani s benne tanulótársai irányában büszkeséget kelteni fel. Különben is az általános védkötelezettség elvéből egyáltalában nem következik, hogy a gyermek a tornázáson kivül másként is előkészíttessék. Mint képezzük elő a gyermeket a házas életre, a választási jogra s sok más ilyesmire ? Ha itt áll, hogy ez még felesleges a gyermeknek úgy hisszük a tisztán férfias és a gyermek kedélyével oly homlokegyenest ellenkező pedáns katonaság még inkább. Ne rontsuk az anyákat hiúságok ápolásával! (Szerk.) Koreát, országgyűlés, Zágráb, aug. 19. A jegyzőkönyv hitelesítése után Muszler interprellált dr. Makanecznak jogakadémiai tanári állásától való fölmentetése tárgyában. E fölmentetése három okból állt, melyet Muszler a következőkben említ: dr. Makanecz, mint az erkölcstan tanára, a zágrábi jogakadémián szabadelvű értelemben tartott előadásokat; továbbá mint a dalegylet elnöke a zászlószentelésre megérkezett károlyvárosi halárokat üdvözölte és részt vett a Maximir kertben rendezett ünnepélyes lakomában, mely nyugodtan és méltóságteljesen folyt le, és végül a Jelasics ünnepély alkalmával előfordult tüntetések okozóinak, néhány elfogatott jogász pártját fogta. E főbenjáró bűnök miatt rendeltetett el dr. Makanecz ellen a vizsgálat, melynek elbocsájtás volt az eredménye. Tekintve dr. Makanecz kitűnő szakismereteit és azonörülményt, hogy a jogakadémián úgyis 5 tanszék van üresedésben. Interpelláló azon kérdést intézi a kormányhoz, szándékozik-e a nevezett tanárt visszahelyezni? A második még élesebb interpellátiót dr. Pozilovics intézte heves beszéd kíséretében a kormányhoz. Pozilovics azt kérdezte: miért nem írattak ki az országgyűlés feloszlatása után (január 19.) a törvény értelmében azonnal az új választások és mily befolyása volt ebben a magyar ministeriumnak. Dr. Kvring egy indítványt hozott a ház elé, melynek értelmében a kormány fölszólítandó, hogy az 1869-iki országgyűlésen előterjesztett indítványhoz képest javaslatot terjeszszen a ház elé egy építendő országos tébolyda iránt. Azután a napirendre tértek át, mégpedig a mezei rendőrség törvényjavaslata fölötti részletes vitára. A legcsekélyebb dolgok oly vitára szolgáltattak alkalmat, hogy már a nevetségesség hatása eléretett, de miután ezen is túl esett a ház, M azer a kérvény bizottság jelentését olvasta föl. Erre a codificationális bizottság jelentése következett, mely a következő fontos indítványokkal lépett föl. Az országos kormány eszközölje ki a 44. §. módosítását oly értelemben, hogy a magyar minisztériumtól ruháztassék reá a döntő jog a házassági engedélyek és az összes katonaállásra vonatkozó ügyekben. Továbbá az utóbbi fölkérendő volna, hogy terjeszszen a közös magyarhorvát országgyűlés elé egy törvényjavaslatot, melynek értelmében a tizennyolc évet betöltött ifjak hadkötelezettségük csorbítása nélkül házasságra léphetnek. Azután a közös országgyűlés delegátusainak adassék utasítás a 44. §. módosítására és a honvédelmi törvény revisiójára nézve. Végül indítványoztatott, hogy ő felsége küldöttségileg fölkérendő, hogy a tengerpartvidéki katonai szökevényeknek megkegyelmezzen. — A ház az összes indítványokat változatlanul elfogadta. Az országgyűlési költségvetési bizottság részéről Jurkovics tevén jelentést, a napirend ki volt merítve és az elnök bezárta a nyilvános ülést, melyre titkos ülés következett. Vidéki levelezés. (Fürdői levél.) Harkány, aug. 16. Noha a fürdőidény már csaknem véget éri, mégis mindeddig nem volt alkalmam becses lapjának hasábjain valamit a harkányi fürdőről olvasni, pedig az — legalább gyógyhatását illetőleg — hazai fürdőink közt, mindenesetre az első helyek egyikét foglalhatja el, — sajnos, hogy kényelem s csin tekintetében azt nem mondhatjuk róla. Utam Baranya megyén vezetve keresztül, ez alkalommal pár napot Harkányban is töltök. Nem voltak nagy fogalmaim e fürdőről, de a valóság mégis kellemetlenül lepett meg. Vendégek számára egyetlen nagy, barátságtalan kinézésű kórházhoz hasonló épület van építve , ha az ebben levő 60—70 szoba el van foglalva, a vendégnek a faluban lakó földmivesek házában kell szállást keresni, melyeknek kényelméről csak annyit lehet mondani, hogy a tyúkólak s marha istállóknak közvetlen szomszédságában vannak. A nagy vendégház a falu végén levő parknak nevezett, de a vad berekhez hasonló fákkal benőtt hely közepén áll, előtte egy 300 lépés hosszúsága egyenes sétány, ezen szokott a fürdői társaság található lenni, s itt ábrándoznak a felett, hogy mily jó volna, ha a fürdő épület közvetlen szomszédságában, nem bokáig érő porban, de nyesett, seprett s felöntözött utakon lehetne sétálni. — A parknak (?) egy része virágos kertté van alakítva, s a terem teras- teeja előtt csinos szőnyegkert is van, de mit ér az , ha — miután a napszám drága — gazdálkodási szempontból az azt környező gyepen a dudvát félölnyire hagyják nőni. A növényzet egyéni szabadsága itt úgy látszik semmiben sem gátoltatik, ennek tulajdonítható az is, hogy a terasseról, honnan ezelőtt a festői siklósi vár, s a megette álló harsányi hegyben gyönyörködhettünk, jelenleg csak buján növő akácz hajtásokat láthatunk, melyeknek egyedüli czéljuk az lehet, hogy az országairól betóduló port kissé filtrírozottabb alakban juttatják a terasson időző közönség elé. — A fürdőlak keleti szegletében a terasse mögött van a tánczterem, tekeasztallal s olvasó szobával, ezen csinos terem s az újonnan készült márvány fürdők legjobban berendezett részét képezik a harkányi fürdőnek. — Az artézi kút mintegy 100 lépésnyire van a fürdő épülettől s bőven önti 50* melegségü vizét a fürdő épületben lévő, s a nyitott közfürdők számára. Körülbelül kétszer ennyire esik a vendég háztól a vendéglő, s ez az étkező közönségnek azon kényelmet nyújtja, hogy esős időkben bokáig érő sárban sétálhatnak a Blümmel vendéglős által meglehetős minőségben kiszolgáltatott s olcsó table de hotehhoz. Csak legalább fapapucsokat tartanának a vendégek használatára. Hát a társaság ez az, mi a legkíméletlenebb megrovást érdemli, s mi leginkább indíta e sorok írására. Harkánynak, mely az ország határához oly közel fekszik, kellene a magyar nyelv előőrsét képezni, s az mégis oly ritkán érinti füleinket, hogy annyi magyar szót, mint Harkányban, bármelyik csehországi fürdőben hallhatunk ; különösen kárhoztathatandók itt a pécsi nők, kik még akkor is németül beszélnek, ha családjuk körében vannak, példát vehettek volna az ott időző M. századosról, ki noha cseh születésű, még is mindig magyarul beszél, németül alig értő gyermekeivel. — Különben e tisztelt hölgyeknél is használni fog talán e leczke, s jövő évre úgy kiemelhetjük őket mint kívánnék hogy megérdemeljék. A Bácskából több magyar család időzött itt. Az erős nemet leginkább néhány zirczi rendi lelkész s öreg ur képviselő, fiatal ember alig volt noha a fürdői vendégek száma csaknem 2000-re rúgott. A vendégek mulattatására a II.Kanizsai czigány zenekar volt szerződtetve, s ezek igen jól húzták a lábalávalókat. A fő zeneélvezetet azonban a fürdő használata végett ott időző Krajnik úr nyújtó eredeti zongora játékával. A hírhedt Gócs szolgabíró nem díszes jelenségében is volt szerencsénk itt gyönyörködni. A harkányi fürdő még 10 évig leend jelenlegi bérlői kezében, s igen csodálkoznánk ha ezen urak jelentékeny építkezéseket nem tennének, — nem vonjuk kétségbe hogy jó számítók, s akkor be kell látniok hogy a befektetett tőke itt 5 év alatt kifizetné magát. — A mi a társalgást illeti, reméljük, hogy magyar leend, s nemzeti nyelvünk megvetésével nem sértik a fürdő vendégek továbbá is a fürdő hajdani birtokosának gr. Battyányi Kázmérnak dicsőült szellemét. Saffy Lajos. (Vád egy Járásbiró ellen.) Szatmár, aug. 18. A „Pesti Napló“ 169. számában Szinérváraljáról r. 1. jegy alatt megjelent közleményre, az aranyosmedgyesi választókerületből f. évi július 27-től a „Gyorsposta" 174. számában sejthetőleg e lap egyik rendes levelezőjétől közlött viszonválaszban határozottan az mondatik a szinérváraljai járásbiró Lánczky Sándor úrról, miként a járásbiró úr midőn ügyvédi diplomáját megszerezte, akkor hamis iskolai, és hamis más bizonyítványokat használt, s hogy ő alig egy évvel ezelőtt egy hamis 100 forintos s most pár hó előtt a Hegyesi féle 10 forintos hamis bankjegyekért jegyzőkönyvileg volt kihallgatva. Bár tudvalevőleg a legközelebbi szervezéskor, igazságügyminiszer úr ő exja sem lévén csalhatatlan, az ő félrevezettetésével a kellő minőséggel és képességgel sem biró egyének is csúsztak be őket nem illető hivatalos állásokba, de hogy ily állások betöltői között csalók és hamis bankjegyek miatt nyomozás alatt állók is lehessenek, azt eddigelé föl nem tehettük. A szinérváraljai járásbíró úr ellen pedig az említett viszonválaszban ily határozott vádak, és más gyanúsítások is foglaltatnak. Tehát nincs hátra egyéb, minthogy a gyanúsított, vádlott járásbíró úr azon nyílt és rejtett vádak ellen vagy ünnepélyesen mielőbb tisztázza magát, vagy hogy ellen esetben az igazságügyminiszer úr ő exja ellene a legszigorúbb, legkiterjedtebb mérvű vizsgálatot foganatosítsa. Ki azért, hogy ügyvédi oklevelet szerezhessen, hamis iskolai és más bizonyítványokat csatolt folyamodásához, s ki 10 és 100 ftos bankjegy hamisítványokért vizsgálat alatt áll, hogy vezethesse az csak perczig is egy járás igazságszolgáltatását! mihez tartása végett várjuk az ügy Magunk fejlődését. Többen. KOLCHFÍLIK. A népszínház javára adandó hangversenyek és mulatságok hosszú sorát a fővárosban dr. Vankovits budai vízgyógyintézete holnap (pénteken) nyitja meg egy hangversenynyel. E kies intézet lakói, vendégei és tulajdonosa nyarankint többször élénkítik meg a főváros ilyenkor annyira pangó társaséletét, s minden méltányolást érdemel az, hogy ezt az idén a népszínház kérdésével kapcsolják össze. A hangversenyen Blaháné, Tamási és többen mások is közreműködnek, s a közönség bizonyára nem vonandja meg tömeges pártfogását a budai hegyek kies alján fekvő intézet e kezdeményezésétől, mely a mily élvezetet, oly practicus eredményt igér. — A népszínház javára különben a fővárosban is, a vidéken is, habár eddigelé kevés zajt keltő, de azért belterjes és erős munkálkodás folyik. Szerkesztőségünkhöz a napokban a gyűjtőiveken véghatáridőül jelzett September közeledése alkalmából, négy iv küldetett már be, egy a vidékről,három pedig a fővárosból, dem négy iv gyűjtésének eredménye meghaladja a négyezer forintot. Legközelebb közlendjük e gyűjtőivek adakozóinak névsorát. A tisztelt gyűjtőknek azonban egyúttal tudtára adjuk, hogy a gyűjtőívek beküldése egyátalán nem sürgős. Folytassák Festvárosok hazafias kezdeményezése körül tevékeny működésüket továbbra is, s különösen majd a jövő hónapokban,mikor a fővárosi s a vidéki társadalmi élet elemei tömörülni kezdenek, s tanúsítsanak e kezdeményezés körül akkora buzgalmat, hogy eloszlassa a nemzet tettereje azok aggályát, kik akkora mérvűnek tartják a társadalom minden elemében az elsatnyulást, hogy minden közczél pusztán nemzeti áldozatkészség által való létrehozásában kételkednek. Nem pártügy ez, még kevésbé egy város magánügye: közös mindnyájunk, anyanyelvünk érdeke ez, s a közönyösség e tekintetbeni rászólása nem lehet elégszer ismételhető. A tűzesetek országszerte megdöbbentően szaporodnak, különösen falvakban és kisebb városokban dühöng a pusztító elem. Örömmel említjük meg tehát, amit Érsekújvárról írák lapunknak, hogy az ottani polgárság tűzoltó-egylet alakítását határozta el. Az üdvös eszme nagy pártolásra talált s remélhető, hogy ez ügy élén álló derék polgárok mindent el fognak követni, hogy az eszme mihamarabb testté váljék. Mint levelezőnk írja, az egylet alaptőkéje javára a napokban színi előadás fog rendeztetni. Bárcsak a legkisebb városokban is alakulnának tűzoltó-egyletek, az ily egyletek és az állami biztosítás gátat vethetnének a tűz által okozott nyomornak. * — Dohány-csempészetben hozott ítélet. Grád Mór szegény családos ember már évek óta dohány-csempészettel foglalkozik, és emiatt már 1867-ben 10 havi börtönre ítélték. Utóbbi időben ismét csempészeten kapták, és ezért a királyi pénzügyigazgatóság harminczezer és harmincnyolez forintra elítélte. E roppant összeget természetesen le nem fizethette,mert is a büntetőtörvényszéknek adatott át, hogy ez a pénzbírságot változtassa fogsági büntetésre. A tegnapi tárgyaláson a királyi alügyész kiszámította, hogy e pénzbirsági összegnek, ha egy napot csak 5 forinttal vesz föl, 16 évi 5 havi és 12 napi fogság felelne meg, mindamellett csak 3 évi börtönt kér rá kiszabatni. A törvényszék azonban több enyhitő körülményt vévén tekintetbe,vádlottat hat hónapra ítélte.— (Betöréssel párosult lopás.) Kolecsnyi Károly 15 éves létére lopások és csavargás miatt hatszor volt büntetve, ennek következtén 17 hónapot már a börtönökben is töltött. F. hó 2-án helyezték legutóbb szabad lábra, de már 19-én Engel Imre boltjából ismét lopott egy 80 ft értékű posztó darabot és eladta azt 15 forintért. Ez egy napra még nem volt elég zsákmány. Elment a kerepesi útra, és kileste, hová szokta Böhm Aloizia eladó czipőit délre elrakni. Mikor a czipésznő ebédjére távozott,betörte a kilesett kamara ablakát s bemászott, de elővigyázatból az ablakot elfödte. Beimmé útközben visszaemlékezett ama ficzkóra, ki egész délelőtön át ott ácsorgott és annak rosz szándékát sejtvén, visszafordult. Nem kissé csodálkozott, mikor a különös függönyt meglátta az ablakon. Amint azt félrevonta és a kamarába nézett, azon pillanatban egy két lábnyi hosszú vasszöget döfött a tolvaj arczába. Az asszony jajszavára letartóztatták és a törvényszék elé vitték, mely tegnap másfélévi börtönre ítélte. A városi homokbányák árverés utján való bérbeadása jövő September 2 -án fog megtörténni és előreláthatólag igen élénk lesz, miután e bányákért már az idén 11000 frt bért fizettek. — Sikkasztás. Frankl József, kinek a lipótvárosi bazilikaépületben közvetitő intézete van, tegnap délután Breitner Sámuel alias Gaál János nevű inasát egy 500 írttal terhelt levéllel a postára küldötte, hogy a levelet feladja. Breitner azóta gazdájához vissza nem tért, s így hihetőleg jobbnak látta az 500 írttal elillanni. — A „Pesti Napló“ alszerkesztője ma újra előáll és azt kérdi tőlünk,hogy „mi a manóért fizetne neki a kormány ?“ Hiszen az igaz, csakhogy mi ettől a mi kormányunktól ennél még indokolatlanabb dolgokat is megszoktunk s igy legkevésbé sem csodálkoznánk, ha ügyetlen szolgálatokat is megfizetne. De mi nem is állítottuk, hogy a „Naplót“ a kormány pénzzel fizeti, hanem egyszerűen reprodukáltuk a budai sajtóiroda ama világgá eresztett hirét, hogy a „Napló“ a kormánytól függ. Ezt a sajtóbáreau mondta, s hogy az mondta, ezt a „Napló“ is elismeri, de azt mondja, hogy ez az állítás nem igaz Hogy már most mind a kettő nem mondhatott igazat, az bizonyos: ki hazudott kettejük közül, azt tessék elvégezni egymás között, nekünk ahhoz semmi közünk. — Azt is elhiszszük, hogy a „Pesti Naplóban“ megjelent közleményekért az Athenaeum pénztára fizet s arról könyvet vezet; de hogy a „Napló“ egyéb direct vagy indirect után felszedett beneficiumainak az Athenaeum könyveiben nyoma lehetne, azt egyátalában nem bírjuk felfogni, s bár mennyire erőlködik is a „Napló“ az ő férfi szavára hivatkozni, nem fogjuk soha elhinni s nem fogja elhinni senki,hogy az Athenaeum könyveiből valaki felvilágosítást nyerhetne, mennyi fizetést húznak a „Pesti Napló“ egynémely munkatársai miniszteriális hivatalaik után, vagy hogy nem kapnak-e még honoráriumot a „Pesti Napló”ban megjelent czikkeikért külön is valahonnan ? Ez utóbbira nézve talán a belügyminisztérium vagy pláne a sajtóiroda könyvei sokkal illetékesebb fölvilágosítók volnának az Athenaeum könyveinél. — Elismerjük azt is, hogy a „Napló“ egynémely közleménye említésre talál ,a külföldi sajtóban is. Ezek t. i. az u. n. „sugalmazott“ közlemények, amiket a „Napló“ „illetékes helyekről“ koronként fel szokott venni. — Már engedjenmeg a „Napló,“ de az oly jelek, mint miniszteri hivatalban levő munkatársak és sugalmaztatás, nem bizonyítanak valami fényesen egy lap független volta mellett. Ami pedig azt az állítást illeti, hogy a „Napló“ virágzik, emelkedik, stb. hát erre csak azt mondhatnók, „si vales, bene est, ego quidera valeo“,s mi bizonyára nem szóltunk volna e tekintetben semmit, ha a „Napló“ valamelyik tisztelt diplomatája bennünket finom tapintattal össze nem al szamaraz,s nem állítja,hogy a „Hont“ tönkretesszük. így aztán arra terrénumra sodorta a „Napló“ a dolgot , ahol előre láthatta vereségét, mert most már nem vagyunk kötelesek magunkban tartani, a mit különben elhallgattunk volna , hogy Urváry Lajos úr, mikor a discreditirozott és előfizetők dolgában nagyon megcsappant „Napló“ szerkesztését átvette 1869. dec. havában, legkevésbé sem igazolta mai napig sem a hozzá kötött reményeket, hogy azt fel fogja emelni. A „Napló“ előfizetőinek száma azóta egy tapodtat sem haladt előre,sőt sok hónapon át azon alul maradt. — Ezek után ajánljuk magunkat a „Napló“ további jó indulatába, megjegyezvén, hogy fentartjuk magunknak az actio szabadságát arra nézve, mit és kinek higyjünk ? T a n Ü g y. —A városi iskola-bizottság előterjesztést készített, mely a városi reáliskoláknál foganatba veendő változtatásokat tárgyazza. Mindenekelőtt a fő- és alreál-tanodánál a beiratási határidő 10 napra terjesztetik ki. Az első 5 nap alatt csak a pesti illetőségű tanulók fognak beíratni, hogy részükre a tanoda látogatása biztosíttathassák, mert a fő és alreál-tanoda az idén is túl lesz tömve. A másik 5 nap alatt kerül azután az idegen illetőségű tanulókra a sor. A Józsefvárosi alreál-tanodában való beiratásnál, mindenekelőtt a Józsefvárosban született tanulók részére biztosittatik az előjog s a többi városrészekből való tanulók csak a fenmaradó hely szerint fognak figyelembe vétetni. A főreál-tanodánál először a bel- és Ferenczvárosban lakó tanulók behatására lesznek tekintettel, míg a Teréz külvárosiak az újon megnyílt állami főreál tanodához utasíttatnak. Végre elvül mondatott ki az , hogy egy-egy osztályba 60 tanulónál több fel nem vétetik, s minden olyan esetben, hol egy-egy osztály részére a 60-on túl még 40 tanuló jelentkezik, párhuzamos osztályok fognak nyittatni. — Az eperjesi collegiumi jogakadémia hittanintézetben és főgymnasiumban 1. évi September 1-én kezdődik a beírás úgyszintén a convictus és tápintézetbeli ellátás. Septemtember 2 án d. e. 9 órakor a tanévet megnyitó ünnepély után pártfogósági közgyűlés tartatik. Eperjesen aug. 19-én. Dr. Vécsey Tamás igazgató. — A miskolczi helv. hitv. lyczeumban és vele kapcsolatban álló elemi fi iskolában a jövő 1872—3-ki tanév sept. hó elsején veszi kezdetét. — A beirás sept. elsejétől ugyanezen hó hetedikéig tart. A fölvételi, magán és javító vizsgák sept. 10-ig végeztetnek. Minden tanuló a tandijat félévenként előre köteles kifizetni s a pénztárnoktól nyert tandíj nyugtával magát az osztály tanárnál s a szaktanároknál az osztálykönyvbe beíratni. Miskolcz, aug. 14. Halmy Gyula s. k. igazgató tanár. — A dévai állami tanitóképezdében a tanképesitő vizsgák f. évi sept. 23 kán fognak megtartatni magyar és román nyelven. — Gazdasági vándortanitót nevezett ki a minisztérium Arad környékére, a ki különösen a gyümölcstenyésztésről fog nyilvános előadásokat tartani. E tanító, Fendt Antal, már Aradra érkezett.