A Hon, 1872. szeptember (10. évfolyam, 201-225. szám)
1872-09-29 / 225. szám
sának istensége, hogy Magyarország magyar ország maradjon ; nem fogadja el Simonyiék feliratát sem, mert ez a közjogi alapot — noha gyöngébben mint máskor s a közös védelmet elismerve — (Irányi tagadólag int) megtámadja. Pedig a közjogi alapot ő jónak tartja. Többet hagy meg Magyarországnak önhatáskörében, mint a német tartományoknak hagyott meg a porosz hegemónia. Részletesen elsorolja e tárgyakat s befejezve az összehasonlítást, azzal végzi, hogy az idegen példákat mellőzni is lehet mert a nemzet, midőn a közjogi alap ellenzői reá apelláltak,már kétszer eltörte felettük a palotát. Ezután áttérve a szélsőbal azon szavaira, hogy a közjogi alap iránt az országban nagy az ellenszenv, az ellenkezőt állítja, s elismeri annak igaz voltát, hogy a választásokban sokszor vétetett el a választásra jogosultaktól a szavazatjog és adatott illetékteleneknek; erre nézve idézi Tolnamegyét, ahol igen sok jobboldalit illetéktelenül elütöttek szavazati jogoktól, baloldaliakat pedig bevettek. Hogy különben nem a jobboldal mellett volt az erőszakoskodás, a mellett bizonyít az, hogy a beadott kérvények kétharmadrésznél több baloldali képviselője ellen van irányozva Különben a baloldal maga akarta, hogy a régi rész választási törvény maradjon meg, különös hát hogy most e miatt panaszkodik. A szélsőbal a törvénytisztelet sülyedését említi. Ennek ép maga az a párt az oka, mely még az országgyűlést is törvénytelennek mondja. Tisza javaslatra térvén át, mindenekelőtt azt véli,hogy a kormány igen tapintatosan járt el,midőn a trónbeszédben a közjogi alapról említést ten. Hisz ha Tisza jut a házban többségre, az is tesz. Különben amit a trónbeszéd közjogi tekintetben mondat tagadatlan igazság. Tisza válasza erre homáros soha senki sem mondta még, mintha a közjogi törvényeket nem lehetne megváltoztatni. Hogy nem jó lenne megváltoztatni, azt érzi, s erre nézve Ghyczy ismeretes szavait idézi. Különben Tisza nem mondja meg, mit akar megváltoztatni; a baloldal 67-iki programmjához kell ezt megtudandó folyamodni. Az pedig az esetre mondja megváltoztatandónak a 67-ki egyezményt, ha az sikertelennek bizonyulna. Ennek pedig ép ellenkezője történt, amint Ghyczy is beismerte.E titok teljesség miatt nem fogadja el Tisza javaslatát. Ezután bizonyítja azt, hogy minden adósság igenis befektetés czéljából köttetett, s arra is használtatott fel. Végre azt hiszi, hogy mikor Tisza, Kálmán a politikai elvek feladóira tett eélzásokat, nem oda nézett, ahova vágott, mert különben nem a jobboldalra, hanem háta mögé néz vala. Pártolja a bizottság javaslatát. Irányi Dániel: A válaszfelirat, a királyi trónbeszédre válaszul — nyilvános és ünnepélyes nyilatkozat az országgyűlés részéről a fejedelemhez az ország állapotáról, szükségeiről, a nemzet óhajtásairól, valamint azon feladatokról, amelyeknek megoldását az országgyűlés kötelességének ismeri; nem elvont elveknek fejtegetése, nem általános programm tehát a válaszfelirat, amit Pulszky Ferencz nem óhajt, s nem óhajt szóló sem, de nem puszta formaság sem, minőneki azt, legalább rendes körülmények között, óhajtja , hanem az országgyűlésnek ünnepélyes nyilatkozata a fejedelemhez az ország szükséges, a nemzet óhajai és azon teendők felől, amelyek megnyílt országgyűlésre szállanak.Így fogván fel a válaszfelirat czélját, rendeltetését. Simonyi Ernő azon válaszfeliratban, amelyet Baját és számos barátai nevében tett le a ház asztalára, mindenek előtt rövid, de képét adja az ország mostani helyzetének és evvel kapcsolatban kifejezést ad azon óhajának, hogy a XII. törvénycikk megszüntessék. Tisza Kálmán nem akarja részletezni a párt közjogi programját. A 1. képviselőház természetesnek fogja találni, hogy miután ő a fentebbi módon határozta meg a válaszfelirat tartalmát, miszerint a nemzetnek legalább is minden fontos vágyait, óhajtásait magában foglalja, lehetetlen hogy egyetértsek a t. képviselő úrral akkor midőn azt mondja hogy ez óhajtásokat, e vágyakat bizonyos években igenis, más években más országgyűlésen, nem szükséges a trón elé terjeszteni. Vagy léteznek azon óhajtások ma is, akkor kell, hogy megadjuk ő felségének, mit kíván a magyar nemzet; ha léteznek,lehetetlen azokat elhallgatni, lehetetlen annyival inkább, mert ezen nagyfontosságú ügy elhallgatása után ennél sokkal kevésbé fontos, sokkal kevésbé lényeges tárgyakat sorolnánk elő úgy, hogy ő felsége, ha az irat elébe jut, azt foghatná gondolni, ime csak ezekre helyez Magyarország fontosságot, csak ezeket kívánja, a közjogi kérdést eltemette,felejtsük el mi is. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Tisza Kálmán az országgyűlést sem tartja törvénytelennek. Ezzel szemben idézi az „Ellenőr“ egy czikkét, amely szintén törvénytelennek mondja azokat. Egyébiránt, így szól azután, hogy a tisztelt képviselő úr nem tartotta szükségesnek a közjogi kérdésnek felmelegítését hogy nem tartotta czélszerűnek annak a válaszfeliratba felvételét, azon aligha csodálkozhatunk ha meggondoljuk, hogy ugyanazon válaszfeliratot aláírta azon tisztelt férfiú is, ki ma már bizonyos tekintetben a közös ügyeket is elismeri és bizonyos fokig a delegációt is szükségesnek tartja. Trifunácz javaslatára nézve kijelenti, hogy ő nem helyeselheti a kormánynak a szerb egyházi congressus iránt tanúsított magaviseletét, amennyiben be sem várván annak megalakulását, egy puszta formaság miatt oszlatta azt szét; valamint mindig hibáztatta a kormánynak politikáját Horvátországgal szemben és azon törvénytelen és alkotmányellenes eljárást, melyet horvát testvéreink irányába követett; s valamint kész mindazon jogok megadására, a melyeket a méltányosság és az igazság ilyenekül ismer ; úgy másrészt ünnepélyesen kijelenti, hogy semmi oly törekvést, mely Magyarország koronáját, területi épségét és kormányzati egységét akár közvetlenül, akár következményeiben közvetve veszélyezteti, támogatni, pártolni nem fog. (Átalános helyeslés). És nem fog kiindulni hazája ügyeinek megítélésében és intézésében a cosmopolitismus szempontjából sem, amelyet imént tartott beszédében Trifunácz Sándor képviselő úr Tisza Kálmánnak ajánlott. A hazafiság lesz vezéreszméje, az igazsággal párosítva; a cosmopolitismus nem ! (Élénk helyeslés). Schwarcz Gyula javaslatában sok szép és jó eszmét talál, amelyek helyeslését már előre is bírják. Ezek különben mind benne vannak ama válaszfeliratban, melyet az ő pártja három évvel ezelőtt terjesztett elő. Reméli, Schwarz emlékszik még arra. A parlamentáris kormányrendszer elengedhetlen járulékának mondja a jó választási törvényt. A mi választási törvényünk által nem lehet egészben érvényesíteni a nép képviseltetését, mindamellett, így folytatja: alkotmányos polgárok lévén, meg fognánk hajolni az ezen törvény alapján választott képviselet előtt is, hogy ha az híven és becsületesen hajtatott volna végre. (Felkiáltások a szélsőbal felől: Igaz !) Ámde a tények, fájdalom, ellenkezőt bizonyítanak. Elkezdve a választók öszeírásán, vagy helyesebben a központi választmány és az ösSzeízó küldöttség alakításán, egészen a megbízó levelek kiszolgáltatásáig, a választási művelet számtalan s mondhatni a legtöbb esetben a törvénytelenségek, ez önkényes, erőszakos és erkölcstelen tettek szakadatlan lánczolatát képezte az utolsó választás alkalmával. (Úgy van! a szélsőbaloldalon). Elejétől végig csak a pártérdek volt az irányadó, (Igaz! a szélsőbaloldalon) melynek követelményei előtt minden törvény, igazság, becsület, eskü, szemérem háttérbe szorult. (Élénk helyeslés a szélsőbal felöl). Pártérdek vezette a törvényhatóságokat a központi bizottságok alakításánál, pártérdekből indultak ki az összeiró küldöttség alakításánál, pártérdek szerint jártak el az összeíró küldöttségek a választók r összeírásánál;urak és korteseknek, akik előtt semmi sem szent csak a párt és önmaguk érdeke, és akiknek minden eszköz jó; pártérdek uralkodott a központi bizottságokban a felszólamlások elintézésénél pártérdek a belügyminisztériumban az oda felterjesztett kérdések eldöntésénél. És hogy a jogaiban sértett kisebbségmég a személyes erőszak esetében se találhasson orvoslást, az igazságügyminiszter egy eléggé nem sajnálható órában oly rendeletet bocsátott ki, mely még a bírákat is a világos törvény ellenére a pártmozgalomba való részvételre hitta fel. (Balfelől igaz!) úgy, hogy a jogaiban sértett akár egyesek, akár egész pártoknak nem maradt e földön, nem maradt e hazában kihez fordulniok orvoslásért. És míg ily módon az önkény és erőszak ritkította az ellenzék sorait, tette nehézzé, néhol épen lehetlenné annak győzelmét, addig másfelől a legundokabb lélekvásárlás szetett majdnem országszerte. Amit az összeíró küldöttségek és központi bizottságok, amit a szolgabírák és rendbiztosok, a miniszteri rendeletek kivinni nem voltak képesek, ezt a boros és pálinkás hordók, azt az uj találmányu kus utalványok, azt a kukoricza és burgonya földek. (Mozgás a jobbon: felkiáltások , földosztások ! Helyeslés a balon: igaz , úgy van. Úgy van!) azt végre a szennyes bankok segítségével iparkodtak keresztül vinni. S e vesztegetés ország-világ láttára oly szemtelenül szetett, mintha mindannyi törvényes és becsületes eszközei lennének a párthívek részére. Ezután visszautasítja azt, mintha az ellenzék állítólagos visszaélései erre feljogosították volna a kormányt, s a vesztegetésről, és a hivatalok cumulációjáról szóló törvény elmaradásáért a kormányt teszi felelőssé. Mindebből ismét a ház törvénytelenségének állítását vonja ki. Pártja — bár forradalommal vádolják — ily viszonyokkal szemben a valódi többség jogait bitorló kisebbség ellenben a pártok felett álló uralkodóhoz folyamodik, s attól várja ,e sérelmek orvoslását, az országgyűlés feloszlatását, új választás elrendelését, s a kormány elbocsátását, mert különben semmi haszna nem lenne a ház feloszlatásának. Szavait a nemzet erélye ,és kitartása iránti bizalmának kifejezésével a szélső bal tetszészaja közt fejezte be. Erre az ülés V2 órakor véget ért. Holnap nem a felirati vita tárgyaltatik, hanem alközponti bizottság által elintézett, többnyire régi póthitelekről szóló javaslatok. Bevégezvén beszédét, csend lett, s ő egész nyugalommal vonult vissza. Ekkor fölállt Karanczi Dániel ref- lelkész, s a nyitva maradt ajtót — mert az ultramontániszmsról egy szót sem szólt Szilágyi — betette utána úgy, hogy ezt ugyan nem köszönte meg Szilágyi úr, s bizonynyal nem kérte meg a tiszteletest, hogy e beszédjét szíveskedjék neki átadni emlékül, mert bizonyára nem tenné ablakába. Csak arra vagyunk most már kiváncsiak, hogy Lichtner ur, a lelkiismeretes kath. pap, a főkortes, hogyan költötte el mai ebédjét. x.—w. Vidéki leveleiért (Szilágyi Virgil.) H. M. Vásárhely, sept. 29. ; A mai nap nevezetes békés városunk történeté- ben! Egykori képviselőnk, egy töredéknek élén Lichtner Gáspár apáttal, melynek most is Szi Jágyi Virgil a jelöltje, a múlt működéséről szá mot adott, egyszersmind programmbeszédjét is elmondta. Az egész dolog lefolyása igen érdekes. Már tegnap hire jutott a városban, hogy Szilágyi a városházánál beszédet tart. Jobb és baloldal egyesült az ultramontánok ellen, s ha ezek a számoló és programmbeszéd meghallgattására meghívást nyomattak, egy másnemű f 1- tagasz is készült, melynek szövege szóról-szóra ez: „Polgárok ! Szilágyi Virgil nem átall városunkban újra föllépni képviselőjelöltül. Óva intünk minden választópolgárt, hogy ezen országosan elitélt embertől, ki már egy ízben bizalmunkkal visszaélt, megvetéssel forduljon el. Több választó.“ E falragasz reggelre oly számmal lett kifüggesztve,hogy köztük a Szilágyi-pártiak „meghívása“ elenyészett. Reggel mindenki a történendőkről beszélt. A főtéren áramlottak a tömegek. Tizenegy órakor megjelent az, kit három évvel előbb majdnem imádott népünk, s kiért egykor 7—8 ezer alak kiáltotta az eget-földet rázkódtató éljent — megjelent mor dom — Szilágyi. Érkezésekor a nép egy gúnyos, „éljen az ultramontán“ kiáltással fogadta. Majd kiállt hősünk, kalapját is levette, midőn a sokaság meglehet még mindig nem remélt kiabálás közben mondja meg neki, hogy „Le Szilágyival!“ „Nem kell ultramontán!“ „El lehet menni haza“ stk.“ A zajongás egy óránál tovább tartott, melynek csak a polgármester fenyegetése tudott véget vetni. Kijelente, hogy a hozzá érkezett ministeri rendelet értelmében egyenesen oda utasította a rendőri közegeket, hogy akik Szilágyi Virgilt beszédében gátolják, névleg adassanak be, hogy majdan a kir. ügyész velük elbánhasson. A választók részéről nyilvánuló szabad vélemény terrorizáltatván, ily módon a választók engedtek . No hát halljuk ! kiáltással feleltek a polgármesternek. Ekkor aztán beszélt körülbelül egy óra hosszáig azon thémáról, hogy a jó politikus okvetlen köpenyegforgató. A közbe-közbe kitört gulykaczaj és lárma által egyáltalán nem hagyta magát zavartatni beszédében. A zalatapolczai tisztelt ellenzéki polgárokhoz. Tisztelt polgártársaim! Az önök elnöksége egy kérvényt küldött be Jókai Mórhoz egészen felszerelve és a szükséges cautioval ellátva Kerkapoly Károly pénzügyminiszer tapolczai követté lett választása ellen. E kérvény kellő időben érkezett Jókaihoz arra nézve, hogy az országgyűléshez beadhassa. De mi érett megfontolás után arra a meggyőződésre jutottunk, hogy legjobb lesz a kérvényt be nem adni. Mert a mostani igazolási eljárással ezért elérni az önök kérvényével nem lehetett volna és czéltalanul önöknek költséget, ellenségeskedést szerezni nem akartunk. Ezért kértem Jókai Mórt, ne adja be azt. Tehát az önök panasza nem a párt fejei, nem a beküldő elnök Nagy Pál úr mulasztása miatt, hanem csakis az én hibám miatt nem jutott az országgyűlés elé. Bocsássanak ezért meg nekem és legyenek meggyőződve arról, hogy pártjuk vezérei páratlan és általam soha meg nem érdemelt buzgalmat és áldozatkészséget fejtettek ki ügyekben. A kérvény nálam van, borzalommal olvastam azt végig, átéreztem az önök szenvedéseit , és nem irigylem Kerkapoly győzelmét. Sőt, hogy megggyőzzem ő excellenciáját is arról, hogy mily módon vitték keresztül megválasztását kortesei és rokonai, kezéhez juttatom a kérvényt. Fogadják ismételten őszinte, szives hálámat és tartsanak meg nagyrabecsült emlékükben. Alázatos szolgájuk Hegedűs Sándor. Sajtóügyi esküdtszéki tárgyalás. — Sept. 30. (Füzesséry Géza magánvádló Steczer Frigyes kiszácsi lelkész ellen). A bizonyítási eljárás befejeztetvén következett a tanuk kihallgatása. Baray Gusztáv, 46 éves rom. kath., sajtótörvényszéki irodaigazgató, előadja, hogy Füzesséry úr minden elvesztett ítélet után azonnal bejelenti a semmitségi panazt, s ezt ez alkalommal is tette de később a idén látta, hogy nincs mire alapítsa a semmiségi panaszt, ezt be nem nyújtotta. Pauliny Tóth 46 éves, ev., birtokos, soha sem látta Füzesséryt életében, csak sajtó pere tárgyalása alkalmával. Má1 y u s Arisztid 32 éves, rom. kath. ügyvéd, előadja, hogy Pauliny Tóth Vilmosnak ő volt ügyvéde a sajtóper tárgyalásánál, de a sajtóper felett egymással csak annyiban értekeztek, mennyiben lehet és szabad két egymással szemben álló ügyvédnek értekezni. Réső Ensel Sándor, 39 éves, ref. ügyvéd elismeri, hogy a levelet ő irta, melyben értesíti Stelczer Frigyest, hogy F. a bejelentett semmiségi panaszt már másnap irásbelileg visszavonta. Schvarcz Sándor 20 éves, izr. joghallgató jelen volt a Pauliny-Stelczer-féle sajtóper tárgyalásán s hallotta midőn Füzesséry mondotta Stelczernek a tárgyalás után, hogy bejelentette ugyan a semmiségi panaszt, de okai még nincsenek, hanem ha vannak neki okai, adja elő azokat. Mire Stelczer azt válaszolta, hogy ő nem tud okokat. Tudomása van, hogy F. másnap a sajtóbíróságnál az irományokat átvizsgálta, s nem találván okokat a semmiségi panasz támogatására, azt megsemmisítette. Vádlott Stelczer a tanú vallomásait hamisaknak mondja, s kész esküt tennie arra, hogy soha sem látta őt. Tanú a vádló kérésére előadja, hogy a vádlottat az ügyvédi irodában is láthatta, de a tárgyalás után minden bizonynyal találkoztak.Befejeztetvén a bizonyítási eljárás, elnökvádlónak adja a szót vádjának előterjesztésére. Füzesséry Géza magánvádló előadja, hogy a becsületes embernek nem szabad tűrni, ha valaki roszakarattal megtámadja becsületében. Stelczer Frigyes őt oly rágalommal illette, mely ha igaz volna, őt a világ előtt megbélyegezné. Azt állította, hogy mint vádló ügyvéd a per tárgyalásánál az ellenfél kezére játszott, s azáltal hűtlenné lett védeneméhez. A röpiratban azt mondja vádlott szólói szóra : „Als Advokaten wurde mir Füzesséry an befohlen.“ Tehát ő nem maga választotta, hanem reáerőszakoltnak mondja, mi mindenesetre azt mutatja, hogy megvesztegetett egyénnek tartja. Vádolja Füzesséryt azzal, hogy a 25. § t máskép magyarázta, mint ahogy szokta. Ebből látszik, hogy többet foglalkozott vádlóval, minthogy őt reáerőszakolni kellett volna. Hogy tanúit nem idéztette fel Zomborból, azt saját érdekében nem tette, hogy költségbe ne verje, mert a tanukkal nemleges tanúságot akart tétetni. Hogy a zombori törvényszék ítéletét fel nem olvasta, azt maga a vádlott is helyeselte a tárgyalás előtt, de ha oly nagy fontosságot tulajdonít azon ítéletnek, mért nem olvasta fel ő maga? de legerősebb vád az, hogy a semmiségi panaszt visszavonta és így az ügyet elejtette. Erre nézve megjegyzi, hogy ő mindig bejelenti a semmiségi panaszt az esetben, ha elveszti ügyét, még ha oka sincs rá, s csak később keres okot, melynek alapján azt érvényesítheti, de ez alkalommal nem találván, azt a törvények értelmében 24 óra alatt írásilag visszavonta. A vádlott által a semmiségi panasz támogatására felhozott okokat vádló semmi horderejüeknek sem tartja s kimutatja, hogy ezek alapján nem lehet semmiségi panaszt emelni. Hogy rosz szándékkal rágalmazni akart a vádlott, kitűnik abból is, hogy Sárkány Józsefet, a sajtótörvényszék elnökét részrehajlással vádolta, ki ellen a legagyafúrtabb fürkésző szem sem tudott semmi ellenvetést találni,ki köztudomásúlag a leglegálisabb és legigazságosabb bíró. S ime találkozott egy ember, ki részakaratúlag ellene is felemelte nemtelen fegyverét. Kéri az esküdteket, hogy tekintettel arra, miszerint ügyvédi becsületében van megtámadva, melyet mindig féltékenységgel őriz, mondják ki vádlottra a bűnöst. Vádlott, Stelczer Frigyes előadja, hogy ő Füzesséryt sérteni nem akarta, ha mindazonáltal sértés foglaltatik a röpiratban, ő késznek nyilatkozott már a kihallgatás alkalmával is sajtó útján visszavonni mindazt, mit Füzesséry úr magára nézve sérelmesnek tart. De minthogy Füzesséry úr nem akarta ez elégtétellel beérni, bonczolás alá veszi az inkriminált közleményt és úgy találja, hogy abban semmi sértés nem foglaltatik. Rosz szándék sem vezérelt őt e röpirat közzétételében, hanem csak tisztázni akarta magát lelkész társaival szemben, kik nagyon csodálkoztak a sajtópernek olyatén kimenetelén , csak az ügyet akarta tisztán részrehajlatlanul előadni, hogy magát tisztázza a közvélemény előtt. Kéri felmentését. Füzesséry a viszonválaszban elmondja, hogy neki nincs erről tudomása, hogy a vádlott őt sajtó útján megkövetni akarta volna, ezt a kihallgatás alkalmával mondhatta. De neki személyesen sohasem ajánlja fel. Nem akar boszút állani rajta, csak sértett becsületéért kíván elégtételt. — Nem kell vádlottnak sem pénze, sem Váczra nem akarja küldetni,csak nevével le akarja mosni a piszkot, mit vádlott rágalmával beszennyezett. A végszó után elnök összegezi a vád és védelem fő mozzanatait s felállítja a következő kérdéseket. 1 ssör: Foglaltatik-e a kérdéses inkriminált czikkben rágalom Füzesséry Géza magánvádló ellen vagy nem? 2-szor: A kérdéses röpiratnak vádlott Stelczer Frigyes szerzője ő, vagy nem ? és ha igen, 3-szor: a közzétett röpirat miatt vádlott a rágalom útján elkövetett sajtóvétségben bűnös e, vagy nem? Az esküdtek válasza következő: az első kérdésre: 4 igen, 8 nem ; a másodikra egyhangúlag igen ; a harmadikra 3 igen, 9 nem; vádlott ennek folytán a vád terhe alól felmentetett, és vádló pedig 91 főt perköltségben elmarasztaltatott. Ülés vége V 1 3 órakor. Külföldi dolgok. Az angol kormány egyik tagja, Stainsteld közelebb Halifaxban választójelölt jelent meg s ott egy beszédet tartott, mely a Gladstone kormány apológiájának nevezhető. Miután érinté a kormány belügyi politikáját, áttért az Alabama-kérdésre, s visszautasitá azon szemrehányást, mintha a kormány e kérdés megoldásában gyengének mutatta volna magát. „Mi újból megnyertük az Óceánon túl lakó testvéreink barátságos hajlamát — jegyző zajos éljenzéstől kísérve — ,mi egy differentiát, egy viszályra és minden lehető veszélyre vezető alapot, mely mindkét nép érdekeit és alvilágbékét fenyegette, javítottunk ki. Mi jó példát adtunk s azon szerencsétlen régi napoknak, melyekben egy neme a törvénynek létezett az emberek közötti párbajra nézve, hátat fordítottunk. Önök jól tudják, hogy nálunk az előtt alig egy emberélettel, mindaz, ki becsű időben megsértetett, azt hitte, hogy ellenfelével élethalálra kell megvívnia. Mi azt tapasztaljuk, hogy korunk folyamában az, mi ez előtt dicséretes volt, megvetendővé lett, és remény sem, el fog jönni az idő, midőn a civilizált népek oly törvényt fognak alkotni a világnak, mely a nemzeti becsület elavult fogalmának Európa s a világ hárezmezein való vindicálását teljesen kizárja. Mi erre megadtuk a példát és oly eredményt vivtunk ki, melyet csak kormány a népnek, melynek bizalmára számít feltüntetett, vagy feltüntethetett.“ A dániai választások, melyek e hó 20-án mentek végbe, a mostani kormány ellen ütöttek ki. Kopenhágában a social-demokraták teljesen megverettek a conservativek által. A dán „folkething“ (országgyűlés) a választások következtében úgy alakult, hogy az ellenzék (egyesült baloldal) az összes képviselők számának kétharmadát képezi, még tehát a kormány csak '13 nyi kisebbségben maradt. A kormány azonban — mint hírlik — nem fogja feloszlatni az országgyűlést, hanem egyelőre megpróbálja a kormányzást az egyesült baloldal egy részével, mely nem képez tömör pártot. Spanyolországról, amily örvendetes hírek olvashatók vasárnap reggeli számunk táviratai között, melyek még egyfelöl sejtetik, hogy a kormány tevékenyen dolgozik, hogy e szerencsétlen, s erősen megpróbált országot egy új, jobb korszak kezdetéhez vezesse ; másfelöl a Carlistáknak folytonos rakonczátlanságairól veszünk tudomást, melyek ha a kormány ez irányban sem feszíti , kettőzteti meg erélyét, s tetterejét, elég alkalmasak lesznek arra, hogy minden üdvös intézményt paralysáljanak. A cataloniai felkelő junta legmerészebb vezérének, Sahallsnak, a kivívott nagy eredmények feletti örömében diszkardot szavazott meg, mit ez azzal kivánt meghálálni, hogy ostrom alá fogta Parecida várost. A franczia kormány Girond, Vosges, Indre-et Loire, Oise, Morbiban, Algirr, és Calvados megyék választóit vet. 201kára hívta egybe, hogy akkor ejtik meg azon képviselők választását, kik még pótlólag választandók. A jelöltek következők: 1 .Girondban Freyciuet,radikális; Forcade de la Roquette, a császárság alatt minister, bonapartista. 2. Vosgesban : Mesine, ügyvéd és Mangqot, a megyei tanács elnöke, mimikeden köztársaságiak. 3. Indre-et Loirebau : Carmen belügyi államtitkár, balközépi, Desplanquis, republikánus, Schneider, bonapartista. 4. Oisebau: André Rousselle, párisi ügyvéd, Germer Bai 11ére, párisi könyvkereskedő— mind akettő republikánus. 5- Marbibanban a vannesi és lorienti mairek, — mindkettő republikánus; itt a legitimisták is állitnak fel jelöltet. 6. Algierben: Cremieux ismeretes régi republikánus ; de Gastu, radikális. 7. Calvadosban egy bonapartista, egy orleanista és egy conservativ republikánus a jelölt. KÜLÖSFÍLIK. — A főváros utczái, beállván az őszi idény, kezdnek több több életet nyerni. De még eddig legtöbb pezsgést a tanuló ifjúság nyújtja, mely az idén jóval nagyobb számú ígérkezik lenni, mint a múlt években. Oka ennek részben az is, hogy Pest tanodái szaporodtak. Az egyetemen mint halljuk, az ifjúság körében a segély-egyletre a választás mozgalmai már megindultak, melyek már több év óta nagy érdekeltséggel járnak. Az idén a joghallgatók segély-egyletének elnökjelölte Simon Ákos ez egylet tavait titkára, ki, mint nekünk mondják, ez egylet ügyeiben tavai a legpracticusabb újításokat tette, különösen állomás-közvetítésre fektetve a fősulyt, a mi által tavai több mint száz szegény joghallgató kapott alkalmazást ; — az orvos-növendékek segély-egyletének elnökjelöltje Weisz Ignácz, kinek fáradozásai tavai e facultáson egy igen jelentékeny vizsgadíj-kölcsönző alapot teremtettek. A egyetemen különben ez évben egyetemi társasért a szokottnál sokkal élénkebb lesz. Az egyetemen az ifjúságnak egy régi vágya teljesül, s jövő nov elején megnyílik az egyetemi műegyetemi ifjúság egyesült olvasó-egylete.Ez igen életképes egyletnek ígérkezik; helyiségei az egyetem közelében , a Borz-utcza s Zöldfa utcza sarkán lesznek, s minden arra mutat, hogy hivatásának meg fog felelni. Egyáltalán szükséges is, hogy legyen az ifjúságnak elvégre egy gyapontja,mélyít közügyek iránti érdeklődését, önművelő képességét, és öszsze s helyes irányban terelje. — Kinevezés: HausmannAlajos műépítész, a pesti kir. műegyetemhez a müépitészeti tanszak rendes tanárává neveztetett ki. — Miklóssy Herminatori szinházában tegnapelőtt (vasárnap) zsúfolt ház előtt adták Offenbach „Kékszakálu berezeg“ czimü mulattató operettét. Az előadás oly összevágó volt, a milyet Miklósai személyzetétől még nem láttunk. A szereplők mind dicséretesen működtek közre. A páholyokat százszékeket hiszen közönség foglalta el s a város polgársága Miklóssy színházának pártolása körül példát vehetne az országgyűlés tagjaitól, akik pártkülönbség nélkül nagy számban jelentek meg a tegnapi előadáson is. Nekünk úgy tetszik, hogy a legmagasabb körök s a közérdeklődés napról napra szemlélhető növekedése mellett, s Orczy és tehetetlen journalistikai fegyverhordozói daczára Miklóssy István téri színháza szép jövőnek néz elébe. Nem mulaszthatjuk el azonban Miklóssyt ezúttal, s ismételten arra figyelmeztetni, hogy — amennyire még lehetséges — a legjobb erőket igyekezzék megnyerni, hogy így jó előadásokkal egyengesse az állandó népszínház léleszdésének útját. — Megemlítjük még azt is, hogy csütörtökön a társulat buzgó énekesnője, Kádyné javára a „Három csörtt kacsa“ czímű mulattató operette kerül színre. Figyelmeztetjük ez előadásra a közönséget. — A „pesti első gyermekmenhely“ új házát a Terézvárosban ma avatták föl egész csöndben. Ünnepélyes megnyitása később leond A főváros közönségét figyelmeztetjük ezen kitűnő intézetre melynek berendezése oly czélszerű s izlésteljes, hogy mindenkit méltán meglepett, s valóban mintaintézetnek nevezhető. A nemzet hálával tartozik Id. gróf Károlyi Istvánná és gróf Károlyi Edéné úrnőknek, a mennyiben az ő bekezűségüknek köszönhető legfőképen, hogy végre van egy intézet, mely a lelenczházak hiányát pótolja,sőt ezeket teljesen fölöslegessé teszi. — A pesti vakok intézetében alapítványi hely van üresedésben egy héber vallásu fiú számára. Folyamodók kérvényeiket jelen év deczember végéig a tanácsnál adják be. — A magyarországi protestáns egylet oct. 1 és 2. napjain Pesten tartandó közgyűlésének tárgysorozata: oct.1-jén d0. 10 órakor a gyűlés megnyitása után a titkár jelentését olvassa fel, mire a missió ügyében teendő előterjesztés kerül tanácskozás alá. D. u. 4 órakor Szász Domokos kolozsvári r. fel. felolvasása ezen tétel felett : „A confessiók kérdése különös tekintettel az u. n apostoli hitformára.“ Az egyleti tagsági díj megállapítása, s a múltra nézve intézkedés a tagok által befizetendő dijak iránt. ” Másnap d. e. 9 órakor Simén Domokos kolozsvári tanár felolvasása ezen tétel felett: „A szabad vallásos irány előnye, állása és teendője a keresztyénységben.“ Az irodalmi bizottság jelentése, s az e felett való tanácskozás. Az alapszabályok hiányainak kipótlása. Littkei P. Kutyi lelkész felolvasása. A beadott szavazatok eredményének kihirdetése. — A katonaság mosodája miatt az ízetlenség a városi hatóság és a katonaság között elérte azt a pontot, a melynél már csak radikális szerrel lehet a katona urakat a polgári törvények iránti tiszteletre megtanítani. Ugyanis a katonaság a város tilalma daczára a mosodát fel akarja állítani s a Dunába vezető csatorna építéséhez hozzá kezdett. A város karhatalommal akarta az építést meggátolni, de nem tehetett semmit, miután a csatornaépítés katonai fedezet alatt folyt. Már most csak az a kérdés, hogy ha a polgároknak nem szabad engedély nélkül semmiféle építkezést tenni, gyárt állítani, a katonaság kivételt képez-e, építhet, fertőzhet vizet, levegőt a fővárosban úgy, amint neki tetszik. — A delegatióra tartoznék ez erőszakoskodás ellen tenni, de hát szegény maga örül, hogy ha Kuhn meg nem feddi. — A budai lud-lö vé sz et. A budai polgári lövészegylet tegnap tartotta zár- és ludlövészetét. A lőtér szokatlan látományt nyújtott, a sok liba és kacsa százával húzódott majd jobbra, majd balra a lövések elől, de később megszokva a lármát, egész kedélyesen csevegtek, nem gondolva, hogy mi vár rájuk estére. A czél szintén lúd volt, fehér mezőben fekete lúd, és megfordítva. A lövészek minden négyes körlövésre egy ludat, és minden hármas körlövésre egy kacsát kaptak díjul. Lövetett pedig 42 négyeskor és 285 hármaskor. Összesen reggeltől estig 4122 lövés létetett, ezek között 8 szöglövés, melyek legjobbikát Freinreisz István, pesti törvényszéki bíró lőtte. A versenytáblára kitűzött 8 díjat nyerték: Trittner (pesti) 25 körrel, egy ezüst asztaldiszseket, a többi hetet Crivelli (pesti), Döry (budai), Koperty (pesti), Roscovy Gy., Grund, Szőke és Warner (budaiak.) A négy rendes czéltáblára kitűzött 12 díj három elsejét nyerte: Freinreisz István, Dähnis és Delmedico budai lövészek. A treffer dijjakat nyerték: Krevick (budai) 19 treffer 35 körrel, Preisz (budai) 18 treffer 32 körrel. Lövészet után kö-