A Hon, 1872. szeptember (10. évfolyam, 201-225. szám)
1872-09-17 / 214. szám
ministerium előterjesztése az arcier-testőrség kincstári pótlékai, valamint a fenállott főhadsegédség nyugdijai tárgyában, a közös főszám- Ezeknek az 1873. évi előirányzatára vonatkozó előterjesztése, az osztrák-magyar monarchia közös államháztartásának 1870. évi zárszámadá ; az osztr.-magyar monarchia közös államháztartásának kezelési kimutatása az 1871. évről és a közös pénzügyministerium előterjesztése, mellyel az 1870. évi zárszámadást és az 1871. évi kezelési kimutatást kiséri, a közös külügyministeriumnak az 1870. évi zárszámadásra vonatkozó emlékirata; a közös ministerium előterjesztése a hadsereg 1872. évi előirányzatához tartozó póthitelek engedélyezése tárgyában ; a közös ministerium előterjesztése a Bécsben élő közös kisl- és pénzügyminiszteri hivatalnokoknak 1872-re engedélyezendő drágasági pótlékok tárgyában ; a haditengerészet előterjesztése a felhasználási és számadási határidők meghosszabbítása tárgyában ; a közös hadügyministeriumnak előterjesztése az 1873. évi előirányzat 18 czimében előforduló árak helyreigazítására nézve. Elnök: Az előterjesztések ki fognak nyomatni és szétosztani. Zsedényi Ede indítványozza, hogy a rendszeres bizottságok még az ülés folyamán választassanak meg. Ez indítvány elfogadtatik, s a választás foganatba vétetik. A választást megelőzőleg Bujanovics Sándor jegyző olvassa a közös ministériumok átiratát, amely szerint a közös pénzügyministérium képviselésére az országos bizottság jelen ülésszaka alatt Mérey oszt. tan., a közös hadügyministérium képviselésére Benedek Sándor tábornok és osztályfőnök a közös hadügyministérium tengerészeti osztálya képviselésére Gyulai Gaal Jenő sorhajó hadnagy, a közös legfőbb számszék képviselésére pedig kebelbeli kir. udvari tanácsos nagy rápolthi Szentgyörgyi Gyula és a melléje rendelt udvari titkár Komnárek Henrik lettek megbízva. A választás eredménye a következő. A hadügyi bizottmány tagjai lettek: Andrássy Aladár gr., Beöthy Ákos, Bujanovics Sándor, Éber Nándor, Erdődy Sándor, Inkey Nándor, Házmán Ferencz, Horváth Boldizsár, Horváth Lajos, Hodossy Imre, Kálnoky Pál gr. Károlyi Sándor gr., Keglevich István gr., Lónyay János, Mihályi Péter, Mesznil Victor b., Mikes János gr. Miskotovics József, Paczolay János, Perczel Béla, Podmaniczky Frigyes báró, Pulszky Ágoston, Szennyey Pál báró, Szapáry Antal gr. Szapáry Gyula gr., Széll Kálmán, Szeniczey Ödön, Ürményi Miksa, Wahrmann Mór, Vay Lajos b., Zichy Nándor gr. Összesen 31. A külügyi bizottmányba megválasztottak 46 szavazattal: Fálk Miksa, Haynald Lajos, Krisznyák Mirko, Keglevich Béla gr., Kiss Miklós, Oltenau János püspök, Péchy Manó gr., Petrovay Ákos, Prónay Gábor b., Széchen Antal gr., Szőgyényi László, Zichy Ferencz gr. A tengerészügyi bizottmányba megválasztottak : Almássy György gr., Csotta János, Erdődy István gr., Karácsonyi Guidó gr, Károlyi György gr., Kemény Gábor b., Vasa Samu gr., Lészay János. A pénzügyi bizottmányba 46 szavazattal megválasztottak: Bittó Kálmán, Halassy Gyula, Jakits Antal, Prileszky Tádé, Rudics József br., Vodjaner Albert br., Zichy Victor gr., Zsedényi Ede. A gazdasági választmányba megválasztottak: Kemény Gábor br., Szapáry Antal gr., Vodjaner Albert br. A napló bíráló bizottmányba megválasztottak : Bittó Kálmán, Jakis Antal, Károlyi Sándor gr., Rudics József br , Szeniczey Ödön, Vay Lajos dr. Elnök: Felkérem a t. bizottságokat, méltóztassanak megalakulni és a külügyminiszter úr által benyújtott irományokat átvenni. Ezzel az ülést bezárom. Ülés vége 2 óra után, hadi kiáltás által. A gyűlés tagjai ülőhelyeikről fölemelkedve 3-szor hachot hangoztatnak. Ezután megválasztatták: Alelnöknek Falkenhein gróf. Jegyzőknek Horosz gróf, Kotz báró, Weigel és Kübeck báró. — A delegáczió tisztviselőinek Thun, Pascotini báró, Korb b. és Kövenhüller gróf. Ezután az igazoló bizottságra adatnak be a szavazatok; az eredmény a következő ülésben hirdettetik ki. A szavazás alatt elnök a közös külügyminiszter egy átiratát közli, amely szerint az uralkodó legközelebb fogadja a delegátiót. Több delegátus szabadságért folyamodik, ami megadatik, s helyekbe póttagok hivatnak be. Andrássy közös külügyminiszter jelenti, hogy ő felsége holnap délután fogadja az osztrák delegátiót, átnyújtja továbbá azon előterjesztéseket, melyek a magyar delegátióról szóló jelentésünkben elsorolvák. Erre Herbst indítványára a legközelebbi ülés délután 6 órára tűzetvén ki, az ülés VI 2-kor véget ért. Az osztrák delegátióból. Pest, sept. 16. Az osztrák delegatió ma nyittatott meg s mind d. e. mind d. u. 6 órakor ülést tartott, az akadémia épületében. Az elnöki functiókat az osztrák delegátiónak ez idő szerint is megválasztott elnöke , H o p f en lovag végezte. A jegyzői teendőket gr. Hoyos teljesíté. A delegátusok, az eddigi delegátiókból ismert alakok, majdnem teljes számban jelentek meg. Ott láttuk Giskrát, Herbstet, Brestlt, Figulyt, Rechbauert stb. A miniszteri, itt’nem káros s nem bársonyos székeken csak Holzgethan közös pénzügyminiszter foglalt helyet, aki tömött arczű, magas, életerős férfi. — Aztán megjegyeznünk fölösleges is, hogy a reichsrath delegátusai közt sok a borotváltajk. A mai ülés bizottsági választással foglalkozott; képe eszerint nyugodt, csendes volt, úgy hisszük azonban, hogy ezután sem fognak az osztrák delegátus urak valami sok vizet zavarni. Déli ülés. Korelnök: Pascolini. Körjegyzők: Dr. Schaup és gr. Horosz. A miniszterek részéről jelen vannak: gr. Andrássy, b. Kuhn és Holzgethan. Pascutini korelnök 126. után megnyitva az ülést üdvözli a delegáczió egybegyűlt tagjait, s elnök és jegyzőválasztásra szólítja föl. A 39 szavazat közül 36 Hopfen lovagra, 3 szavazat Auersperg herczegre esett. Hopfen e szerint az elnöki széket azonnal el is foglalja. Mielőtt hivatalos teendőihez fogna, rövid vázlatban festi a monarchia viszonyait pénz és külügyi tekintetben. A külügyekre vonatkozólag különösen hangsúlyozza a birodalomnak legjobb helyzetét, megemlékezvén az utóbbi berlini találkozásról, amely remélhetőleg a legkedvezőbb befolyássá leend a birodalomnak békés fejlődésére nézve. Pénzügyi tekintetben kiemeli, hogy a helyzet szintén kedvező, újabb kölcsönhöz nem kellett folyamodni, és a pénzügyek, habár nagy áldozatok árán, újonan erősbültek. Mielőtt teendői további folyamát fölvenné, fölkéri, hogy a gyűlés tagjai lojalitásuk kifejezését adják ő felsége a császár irányában 3 szoros ! Esti ülés. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. C ar neri több bécsi és gráczi nyugd. tiszt részéről egy kérvényt nyújt be, mely a kérvényi bizottsághoz utasittatik. Herbst indítványára a közös költségvetés egy 21 tagból választandóbizottsághoz utasíttatik. E bizottságra azonnal beadatnak a szavazatok. A szavazás eredménye a következő : megválasztattak a 21 tagból álló budget bizottságba: Grocholsky, Pipitz, Brestl, Van Rechberg, Wikenburg, Falkenheyn, Csernil, Demel, Figuly, Herbst, Zsiblikiewitz, Vrintz, Schaup, Pratobevera, Giskra, Weber, Rechbauer, Kardaseh, Wegscheider, Gablenz. Ezután a kérvényi bizottságra adattak be a szavazatok. Megválasztottak: Burg, Carneri, Mayer, Trautmansdorf, Huszter, Pipitz, Zeillner, Czerkowski. Elnök jelenti, hogy Falkenheyn levélben adta tudtára, hogy az ülésekben részt nem vehet s mivel Falkenheyn alelnöknek választatott meg, az alelnökre uj szavazás rendeltetik el. Megválasztatott : Wickenburg. — Ezzel az ülés feloszlott. Még egyszer a delegatiókról. A roszmérleggel is lehet igazságosan mérni és a jóval is hamisan. A delegatiók intézményét tökéletesnek nem tartja maga Deák sem , annál tökéetlenebbnek tartjuk mi a baloldalon, de nézetünk szerint a főbaj nem magában az intézményben,hanem annak hatáskörében és gyakorlatában keresendő. Mig a közös ügyek léteznek s törvény által tartatnak fenn, addig ezek ellenőrzésére testület kell, hogy e testületet igy vagy amúgy nevezzük, — lényegtelen l lényeg az, hogy az törvényszabta hatáskörén túl ne terjedjen, s hogy azok, kik ügyleteibe befolynak, szakértők, erélyeo@tra a.7 íjHomlí»*»/« /I------L..j anok legyenek. A delegátió bámulói azt szokták mondani: „a delegátió életképes intézmény.“ " Ne kérdjük, miként mutatta meg még eddig életképességét? Nem a módozaton magában, hanem annak alkalmazásában. A delegátió közönségesen a hadügyministériummal áll szemben, mivel itt van legtetemesebb kiadásokról szó. És miként viseli magát a közös hadügyministérium a delegátióval szemben ? Mintha az egész intézményt gyermekjátéknak tekintené, vagy legfölebb a „paraszt“ olyatén tolakodásának, mely egyszer egy évben oly dolgokba üti orrát, melyhez szerinte legkevesebbet sem ért. Némely intézkedését a delegátiónak, mintha csak magát az intézményt akarná prostituálni, tárgyalások alkalmával megjegyzés nélkül bocsátja át; aztán a következő évi budgetben,miután annak végrehajtását„nem tartja czélszerűnek“,saját replicát készít. Nem hajtja végre a hozzájárulásával hozott rendeleteket sem, s például azt a kaszárnyát, melyet a delegáció Magyarországba rendel, felteszi az osztrák birodalomba önhatalmilag. Néha különös dölyffel utasítja vissza a tudakolódásokat s nem egyszer a la Windischgrätz beszél a delegatioval. Mi, mint kijelentettük, nem vagyunk a delegatió imádói,de ha már a többség mint törvényt fentartja, tartsa föl úgy, hogy az ellenőrzöttek is komoly dolognak vegyék, hogy az hódításokat a magyar törvényhozás jogaiból többé ne tegyen,s hogy az ország közvagyona valóban komolyan legyen ellenőrizve, mert annak legnagyobb részéről épen itt van szó. Az a sok millió forint, mely a delegationális tárgyalások alá kerül,igenis megérdemli a komoly tanulmányt, sőt követeli is, mert a számok sorai közé, egy nem egyszer nagyon is bonyolódott budgetnél teljességgel nem elég s talán nem is kell mondanunk, hogy a ki, szorgalma által, e közös kiadásoknál néhány ezeret megtakarít, annyit tesz, mintha ez összeget hazája közczéljaira ajándékozná. Futó, felületes tanulmány a közös hadügyi budgetnél nem elég. Itt nem csak arra kell gondolni, ami a budgetben benn van, hanem legtöbbször arra is, ami benne nincsen. Azt szokták mondani: egy nagyobb háznál a konyha krajczárokban lehet legtöbbet megtakarítani. Az osztrák hadseregnél is azt hiszszük, a legalsóbb lánczszemekkel történik legtöbb visszaélés. A kezelés, a szabadságosok elbocsátása és bevonása, a katonai építkezések és fölszerelések azok, melyeknél a közvagyonból leggyakrabban és legtöbb juthat egér útra. De nekünk úgy tetszik, hogy még mindig vannak javak, épületek stb., melyeket a hadügyministérium egészen sajátjának s a delegátió hatáskörén kívül valónak tekint. Ilyen állam az államban pedig nem létezik. Itt a lelkiismeretlenség, a dolog félvállól vétele nagy felelőséggel jár. Mi hallottunk esetet, hol egy pár millió többlet kérdése a delegatió egy pár tagja miatt dőlt kárunkra. A delegatió osztrák része rendszerint óvatosabb, szigorúbb és gazdálkodóba Ne játszuk mi is mindig a nagylelkűt.] Akkor legalább be lehet bizonyítani, hogy a delegatió nem annyira veszélyes intézmény. P. Szathmáry Károly: Az 1873 iki közös budget. A közös kormány a delegatiók elé a következő budgetet terjeszté elő: Ő cs. és apostoli kir. Felsége legmagasabb jóváhagyásával van szerencséje a közös ministeriumnak a magyar-osztrák monarchia közös államháztartásának a két országos ministerium befolyásával készített 1873. évi előirányzatát alkotmányos tárgyalás végett előterjeszteni. A költségvetéssel egyidejűleg külön előterjesztés utján egyszersmind a magyar-osztrák monarchia 1870-ik közös államháztartásának zárszámadása is be fog mutattatni a tisztelt bizottságnak alkotmányos megbirálása és végmegállapitása végett. Azon eltérések indokai, melyek az 1873-ik évi költségvetés egyes tételei és az 1872-ik évi legfelsőbb szentesitéssel ellátott bizottsági határozatok által engedélyezett költségvetés tételei közt mutatkoznak, külön előterjesztések tárgyát fogják képezni. Hasonlóképen külön előterjesztésekben lesz szerencséje a közös ministériumnak azon kívonatokra válaszolni, melyeket a tisztelt bizottság az 1872. évi közös költségvetés tárgyalásakor hozott határozataiban nyilvánított. Az 1873-ik évi előirányzat beosztására és szervezetére nézve lényegében hasonló az 1872-ik évi előirányzathoz, csak hogy a katonai helyettesítési alap, az állat-gyógyintézeti alap, a közti katonai kórházi alap, és a Bécsben építendő második helyőrségi kórházi alap előirányzatai, mely alapok 1872-ben a hadügyministerium igazgatásából a közös pénzügyministerium hatáskörébe vétettek át, ez utóbbinak részletes költségvetéséhez csatoltatott, a határőri csapásoU XOTO S* * • ---«— J --*—- — sereg átmenetes rendkívüli szükséglete III adatott elő. Az 1873-ik évi előirányzathoz összehasonlító táblázatok csatolvák,amelyek mutatják az 1873-ik évre előirányzott szükségletet és fedezetet, hasonlítva az 1872., 1871., és 1870. évekre megszavazott szükséglethez és fedezethez. Ezen táblázatok, különösen tekintetbe véve az 1872-ik évi költségvetést, következő eredményeket mutatnak: I. Fejezet. Közös külügyministerium. Az 1873-ik évre 4.246.295 írttal előirányzott rendes nyers szükséglet az 1872-ik évre engedélyezett 2,249.420 frtnyi nyers szükséglethez hasonlítva 1,996.875 frttal nagyobb. Az 1873-ik évre fedezetül előirányoztatik 697.500 frt, tehát 1872-ik évre felvett 139.000 frtnyi összegnél 558.500 frttal több. Ennélfogva az 1873. év rendes tiszta szükséglet tesz 3,548.795 ftot, mely az 1872-ik évre engedéyeztett 2,110.420 frt. összegnél 1,438.375 fttal több. Az 1873-dik évre 94.480 frt. előirányzott rendkívüli szükséglet az 1872-dik évre engedélyezett 79.680 frt. szükséglethez hasonlítva 14.800 frttal nagyobb. Ennek következtében az 1873. évi összes tiszta szükséglet tesz 3,643 275 ftot, mely az 1872. évre engedélyezett 2,190.100 frt összegnél 1, 453.175 frttal nagyobb. II. Fejezet- Közös hadügyministerium. A. Hadsereg. Az álló hadsereg 1873. évi rendes nyers szükséglete 90.949,310 frttal irányoztatott elő s igy az 1872. évre 83.971,295 frt engedélyezett rendes nyers szükségletnél 6.978,015 forinttal több vétetik igénybe. A hadseregnek saját bevételeiből származó fedezete az 1873/évre 4.949,310 frtban irányoztatott elő, mely tehát az 1872. évre felvett 4.737,109 forintnyi fedezetnél 212,201 forinttal nagyobb. Ennélfogva az 1873. évi rendes tiszta szükséglet tesz 86.000.000 frtot és igy az 1872. évre engedélyezett 79.234,186 frt rendes tiszta szükségletnél 6.765,814 frttal több vétetik igénybe. Az álló hadsereg 1873. évi rendkívüli szükséglete a határőri csapatok betudásával 11.205075 frttal irányoztatott elő, tehát az 1872-ik évre engedélyezett 11.193.712 frtnyi összegnél 11.363 frttal nagyobb. Ennélfogva az álló hadseregnek összes tiszta szükséglete az 1873. évre 97,205.075, frtban irányoztatott elő, mely összeg az 1872-ik évre engedélyezett 90,427.898 ft szükségletet 6.777.177 frttal haladja felül. B. Haditengerészet. g. A tengerészetnek 1873-ik évi rendes nyers szükséglete 8,490.270 frttal irányoztatott elő, hasonlítva tehát az 1872-ik évre engedélyezett 8.300.280 frt. összeghez, 189.990 frttal több vétetik igénybe. A tengerészeinek saját bevételeiből származó III. Fej. Közös pénzügyministerium. A. Közp. vezetés, közp. pénztár és számosztály. Ha ezen ministerium központi vezetésre, a központi pénztár s a közös pénzügyministerium s a központi pénztár számvevőségi osztályára 1., 2., 3. czim alatt előirányzott 1873-ik évi rendes nyers szükséglet, mely összesen tesz 138.907 frtot, öszszehasonlíttatik az e czimen az 1872-ik évre engedélyezett 135.829 frtnyi összeggel, — az 1873- dik évre 3.078 frttal nagyobb szükséglet mutatkozik. Az 1873-ik évre az említett három czim fedezetéül előirányoztatik 1.380 frt, tehát az 1872-ik évre felvett 1.350 frt összegnél 30 frt több. Ennélfogva az érintett három czim 1873-dik évi rendes tiszta szükséglete tesz 137.527 frtot mely az 1872-ik évre engedélyezett 134.479 frt összegnél 3.048 frttal nagyobb. Az 1873-ik évre ezen három czim alatt rendkívüli szükséglet nem irányoztatott elő. Ennélfogva az 1872-ik évi engedélylyel szemben 3.310 frtnyi megtakarítás mutatkozik. Ennélfogva az 1873 ik évre a nevezett három czim összes tiszta szükséglete tesz 137.527 frtot, mely az 1872. évre engedélyezett 137.789 frtnyi összegnél 262 frttal kevesebb. B. Közös nyugdijak. A közös nyugdijakra az 1873 ik évre 1.682.885 frt rendes nyers szükséglet irányoztatott elő és igy az 1872-ik évre engedélyezett 1.654.417 frtnyi összegnél 28.468 frttal több kívántatik. Az 1873-ik évre fedezetül előirányoztatik 1.200 frt, tehát az 1872-ik évre felvett 588 frt összegnél 612 frttal több. Ennélfogva az 1873-ik évre e czimen a rendes 1872-ik évre engedélyezett ússzegnél 27,856 frttal több. A közös nyugdijak 1873-ik évi rendkívüli szükségletére előirányzott 1050 frt. teljesen megegyezik azon összeggel, mely 1872-re engedélyeztetett. A közös nyugdijak 1873-ik évi összes tiszta szükséglete tehát tesz 1,682.735 frtot, igy az 1872- ik évre engedélyezett 1,654.879 frtnyi összegnél 27.856 frttal több kívántatik. Ha a közös pénzügyministerium (1. — 10. szám) 1873-ik évi összes nyers szükséglete, mely tesz 1,822.842 frt, összehasonlittatik az e czimen az 1872-ik évre engedélyezett 1.794.606 frtnyi összeggel, az 1873-ik évre 28.236 frtnál nagyobb szükséglet mutatkozik. Az 1873-ik évre felvett összes fedezet tesz 2.580 frtot, tehát az 1872-ik évre felvett 1.938 frtnyi összegnél 642 frttal nagyobb. Ennek folytán a közös pénzügyministerium 1873- dik évi összes tiszta szükséglete tesz 1,820.262 frtot, és igy az 1872. évre engedélyezett 1,792. 668 frtnyi összegnél 27.594 forinttal nagyobb. IV. Fejeset. Számellenőrzés. A közös főszámszék 1873-ik évi nyers szükséglete 104.095 ftal, az 1873 ik évi fedezet 836 forinttal irányoztatott elő, tehát a 103,259 forinttal. Közös főszámszék 1873-ik évi összes tiszta szükséglete az 1872-ik évi engedélyezéssel teljesen megegyezik. Az 1873-ik évi előirányzat sommázata összesen 120,166.777 frt —kr. nyers szükségletet mutat, és a 5.752,326 frt fedezetnek levonása után marad 114.414,451 ft. )— kr. tiszta szükséglet. Ezen tiszta szükséglet fedezésére szánvák mindenekelőtt az 1873-ik évre előirányzott határvám feleslegek, melyek az 1872-ik évvel szemben 3.556,000 ft. nagyobb összegben vagy is 15.556,000 ft. — kr. irányoztalak elő. Ennélfogva a szükséglet tesz 98.858,451 forint — krajcrár. Ha ezen összegből a magyar kincstár terhére egyelőre lehúzandó 2 százalék 1 977,169 frt 02 kr levonatik a járulékok által fedezendő szükséglet 96.881,281 frt 98 kr tesz. Ebből esik a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokra 70°/1, vagyis 67.816,897 frt 39 kr, a magyar korona országaira pedig 30 Vd, vagyis 29.064,384 frt 59 kr. A közösügyi bizottságoknak legfelsőbb helyen szentesített határozatai szerint a közös államháztartás 1872 ik évi tiszta szükséglete, a határvám tiszta jövedelme fejében előirányzott 12.000,000 frt levonása mellett 93.437,615 frt állapíttatott meg, mely összegből a magyar kincstár terhére egyelőre levonandóan százalék 373,754 frt 46 kr és a 93.064,860 frt 54 kr maradékból a törvény értelmében a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok által fedezendő 70 százalék 65.145,402 frt 37 kr és a magyar korona országai által fedezendő 30 százalék 27.919,458 frt 17 kr tett. fedezete az 1873-ik évre 102,100 frtban irányoztatott elő, mely tehát az 1872-ik évre számításba vett 330.000 frtnyi fedezetnél 227.900 frttal csekélyebb. A tengerészetnek rendes tiszta szükséglete tehát az 1873-ik évre 8,388.170 frttal van előirányozva, mely az 1872-ik évre engedélyezett 7,970.280 frtnyi összeget 417.890 frttal haladja felül. A tengerészetnek 1873. évi rendkívüli szükséglete 3,254.410 frttal irányoztatott elő, s igy az 1872-ik évre engedélyezett 2,954.410 frtnyi összegnél 300.000 frttal több kívántatik. A hadi tengerészetnek 1873-ik évi összes tiszta szükséglete tesz 11,642.580 frtot, 1872-re engedélyezve volt 10,924.690 frt, és igy az 1873-ik évre 717.890 frttal több irányoztatott elő. Ezeknél fogva a közös hadügyministerium öszszes nyers szükséglete az 1873. évre 113,899.065 frttal irányoztatott elő, tehát az 1872-ik évre engedélyezett 106,419.697 ft. összegnél 7,479.368 frttal több vétetik igénybe. A közös hadügyministerium összes fedezete 1873-ra 5,051.410 frttal irányoztatik elő, az 1872-iki fedezethez képest tehát, mely 5,067.109 frttal vétetett fel, 15.699 frttal kevesebb irányoztatott elő. Ezen ministerium előirányzott összes tiszta szükséglete tesz tehát 1873-ban 108.847.655 frtot, 1872-re engedélyezve volt 101.352.588 frt, és igy az 1873. évre 7.495.067 frttal több kívántatik. E szerint tehát a járulékok által fedezendő szükséglet az 1873. évben, mely tesz 96.881.281 forint 98 kr, a múlt évihez hasonlítva, mely 93,064.860 frt. 54 kr, nagyobb 3,816-421 frt. 44 kr, és ennek folytán az 1873-ik évben a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok járulékbeli tartozása 2,671.495 frt 02 kr, a magyar koronához tartozó országokéi pedig 1,144.926 frt 42 kr nagyobb. Folytatás a mellékleten. Egy germanizáló tanintézet. A magyar-óvári magyar királyi ’gazdasági felsőbb tanintézet az 1871-73 ki tanévben. Fennebbi ’czim alatt jelent meg a magyaróvári gazd. intézethez idei értesitvénye. —Minthogy nevezett intézet, mely alig néhány évvel ezelőtt is még majdnem egyedül állott hazánkban földmivelésre termett magyarjaink használatára, egyik legnagyobb kincsünk, nem fölösleges dolog néha néha kutatni, mint áll a dolog ez intézettel? Csak a budgetviták alkalmával hallunk róla a kedélyek megnyugtatására annyit, hogy benne magyarul csak épen úgy előadatnak a gazdászati tantárgyak, mint az 1869-ig itt kizárólag uralkodó nyelven németül, s igy a dualismus elve itt is a lehető legméltányosabban keresztülvitetett. Jelen sorok czélja lesz, részben épen említett értesítvény nyomán némileg ismertetni az intézeti oktatás segédeszközeit, az intézet czélját, s főkép az abban divatos szellemet. Hogy Magyarországon kevés tudományosan képzett gazdászunk volt még csak a közelmúlt időben is, annak más oka nincs, mint, hogy ilynemű intézeteink legnagyobb része csak az újabb idő szüleménye; azon intézetben pedig, melyről mi szólunk, a kizárólag magyar ajkú ifjú már csak azért sem nyerhetett kellő kiképeztetést, minthogy mint említik, a legújabb időkig a német nyelv volt benne az uralkodó. Már pedig, hogy gazdászatunkra ugyancsak kívánatos lett volna, ha itt a magyar nyelvnek is jutott volna egy kis hely, onnét is következik, miszerint ez intézet olyannyira fel van szerelve a szükséges taneszközökkel, hogy e tekintetben joggal elmondhatni, jóval túlszárnyalja a többi hazai hasonintézeteket. Ugyanis (mellőzve az elméleti oktatás ismertetését) a gazdászat hallgatóinak a mezőgazdaság iránt való értékét nagyban növeli a taneszközök nagyszerű készlete : a mértani és természettani készülékek, az állat-, ásvány- és boncttani gyűjtemények, a kitűnően felszerelt vegytani és iparvegytani műhelyek, a termékek gyűjteménye, szárított növények, eszközminták és gépgyűjtemények, a közel 2500 műből álló s a hallgatók rendelkezése alatt levő szakkönyvtár, s végre a szakfolyóiratokkal kellőleg ellátott olvasóterem. Ide járul még a gyakorlati okmutatások és nézletoktatásra szolgáló 350 kat. holdra terjedő intézeti gazdaság, melyből 6 hold kísérleti tér neve alatt különféle összehasonlító kísérletekre, nagyban nem müveit növények termesztésére, s az újonnan fölmerülő müveit vetemények megkísérlésére szolgál. De különben nagy fontosságú toldaléka a nézletoktatásnak az intézettel szoros kapcsolatban lévő állandó gazdaeszköz és gépkísérleti állomás,hol az érdeklettek úgy az újabb, közvetlenül és behatóbban megismerkedhetnek ilyen az intézeti oktatást kiegészítő taneszközök készlete. Lehet következtetni,hogy ahol annyi a segédeszköz, maga az oktatás sem lehet hiányos ; — erről tehát nem is akarunk tovább szólni. — Intézetünk czéljáról, amit legelőször kellett volna említenünk, igy iz az említett értesitvény : „A m. kir. gazd. felsőbb tanintézet hivatása, megfelelő előképzéssel biró ifjabb férfiaknak, kik nagyobb gazdaságokban, mint tulajdonosok, bérlők vagy kezelő gazdatisztek működni akarnak a magasb szakképzettség tudományos alapját szolgáltatni.Továbbá czélja ez intézetnek gazdasági tanintézetek számára tanárokat kiképezni és más hivatáskörbeli leendő igazgató tisztviselőknek gazdasági ismeretszerzésre alkalmat nyújtani. Egyúttal tanárainak és gazdasági tiszteinek tevékenysége által a mezőgazdaságot és annak alap és segédtudományait tudományos és gyakorlati tekintetben ápolni és előremozdítani törekszik.“ Tehát a czél is nagyon szép; nem is ez ellen van kifogásunk, hanem igenis azon szellem ellen, mely az intézetben fölényt gyakorol. Hogy addig, míg a német (különben igen kitűnő) igazgató vezérlete alatt kizárólag német tanárok adták elő— természetesen német nyelven — a gazdászati tantárgyakat, határozottan és minden tekintetben német szellem uralkodott, nem volt min csodálkoznunk; de most, mióta a budgetviták alkalmával meg szokta hallani az országgyűlés, hogy ez intézet „magyar királyi intézet“ és hogy magyar tanárokkal épen úgy el van látva, mint németekkel: bizony rostul esik tudni,hogy az a német túlsúly, daczára minden szépítgetési törekvéseknek,a mai nap is csak úgy fennáll intézetünkben, mint uralkodó volt azelőtt. Hogy nem túlozunk, a következők fogják kimutatni. Más hason intézeteknél egy-kétsegédtanár szokott működni a rendes tanárok mellett. Az óvári intézetnél a magyarul előadó tanárok között (számra hét), kiknek pedig csak épen úgy*) kell előadniok a tantárgyakat magyarul, mint a német tanároknak németül, — a magyar tanárok közt—mondom,csak egyetlenegy van a »rendes tanár“ czimével felruházva, a többi mint segédtanár nem sok reménnyel a rendes tanár czimére ;[ ellenkezőleg a kilencz német tanár között (kik közül egyik rendkívüli tanár és egy főkertész) csak egy segédtanár van, s ez is talán azért segédtanár, mert a magyarul előadók közt is helyet foglal, s a többi mind rendes tanár. Mondhatni szép paritás. Nagyon természetes, hogy „a rendes tanári“ czim nem puszta czim,hanem majdnem kétszer oly nagy fizetéssel van egybekapcsolva, mint a segédtanári czim. Mert mig a ma*) Tehát nagyobb fáradsággal, minthogy magyar gazd. szakkönyveknek ugyancsak híjával vagyunk, mig a németek büszkék lehetnek gazd. szakirodalmukra, és nagyobb fáradsággal már azért is, mert kevesebben vannak, min a német tanárok.