A Hon, 1872. október (10. évfolyam, 226-252. szám)
1872-10-22 / 244. szám
az országos rendőrség szervezéséről szóló törvjavaslatot. S megszavazták újra a zsandárokat. Már most a „tanulmányok és munkálatok“ is odavannak, a megyei szervezés is keresztül vitetett, de még országos rendőrségi tervezet nincsen, s a zsandárok még mindig fenn vannak a királyhágóntúli kerületben. Nem tudom, hogy már most miféle okokat tud felhozni a kormány és pártja, ha csakugyan továbbra is boldogítani akarnak minket ez intézménynyel. De akármit fog kitalálni, az kétségtelenül áll, hogy eddig a kormány maga is megvolt róla győződve, hogy a zsandárság nemcsak törvénytelen és alkotmányellenes, hanem czélszerűtlen is, mert különben nem fecsérelt volna el hat évet annak tüzetes tanulmányozására és beható munkálkodására, hogy miként lehetne ez intézményt legczélszerűbben átváltoztatni, nem hozta volna fel argumentumnak, hogy csak a törvényhatóságok rendezéséig várjunk ez Ügygyel. S bármennyire óhajtanám is kikerülni, hogy senkihez se forduljak vádakkal, azért mégsem lehet e kérdést úgy tárgyalni, hogy a belügyminiszer úrra e részben a hanyagság legsúlyosabb vádja ne essék, azon mulasztásért,melynél fogva a szentesített törvénynek érvényt szerezni vagy nem tud, vagy nem akar. Nem tehetem, hogy a megelőzött évek költségvetéseinél a zsandárság fentartásának czélszerűsége mellett felhozott legnyomósabb érvekre figyelmemet ki ne terjesszem. A fent már említetteken kívül e viták alatt összesen két ily érvet hoztak fel a kormánypártról. Egyik az volt, hogy a királyhágóntúli kerületben zsandárok mellett a személy és vagyonbiztonság összehasonlíthatlanul jobb, mint a többi négy kerületben pandúrok mellett. Akik ezen érvet felhozták volt, bizonyosan nem tudták az úgynevezett „erdélyi zsidó rablóbanda“ történetét, mely az egész királyhágón túli kerületet behálózta volt, s még azon kívül is összeköttetései voltak. Csodálom pedig, hogy e valóban borzasztó eset kikerülte az illetők figyelmét, mert ez aránylag mérkőzik a szegedi vár krónikájával. S aztán e veszedelmes nagy bandát is, mely sokáig dúlt ama vidéken, nem a zsandárok, hanem — ha jól tudom az ákosfalvi — székelyek fedezték fel és tették az első letartóztatásokat, ezelőtt pár évvel. Az ügy máig is foly a marosvásárhelyi törvényszéknél. És e mellett az újabban felmerült rablóbandák barangolásairól épen egy napon olvastam közelebbről a lapokban a zsandárok és pandúrok hazájából egy-egy esetet. A másik érv az volt, hogy a zsandárság oly fegyver, mely az ellenség (absolutismus) kezében is megtette, s most a miénkben is megteszi a szolgálatot, azért nem volna czélszerű elvetni. Csakhogy a zsandárság szerintem nem ilyen fegyver, hanem olyan, amelyiknek az egyik fele most is a más kezében van. Azt, hogy átalában véve, melyik rendőri intézmény jobb, az országos rendőri szervezésnél lesz helye fejtegetni, ha csakugyan előterjesztené a kormány; azonban e részben is futólagos pillantást lehet vetni a szegedi vár szomorú eseteire, hol a bűnöknek csaknem mindenike a zsandárság fénykorában gyökeredzik, s épen most van tárgyalás alatt a Benkó Kálmán esete, kire kisült, hogy a zsandárok idejében egy tehénlopás miatt ártatlanul fogatott be és ítéltetett el, azután meg 144 bűntényt vitt véghez nem ártatlanul; s igen lélekrázó olyan esetek fordulnak elő, midőn a zsandárok idejében elfogottak közül sokat halállal, sokat börtönnel sújtottak s most kisült, hogy más a bűnös, ők ártatlanok voltak. Aztán még csak nem rég a királyhágónál is volt olyan eset, hogy az alkotmányos tisztviselő kivette a zsandár kezéből a tetten kapott gyilkost, amint kisérte be, s útlevéllel odébb állította. De még tudjuk, hogy Biharmegyében, — mint Osváth Pál csendbiztos is „Zsandár kell-e vagy pandúr“ czímű mindenesetre e téren nálunk figyelmet érdemlő művében említi — úgy megrendült volt a zsandárok idejében a személy és vagyonbiztonság, hogy a nép kérelmére még 1859-ben visszaállíttatott a pandurság. És mit szólana hozzá a belügyminister úr, ha a királyhágóntúli kerület törvényhatóságaiban az alispánoknak eszébe jutna a csendőröket felfogadni és elbocsájtani? Én megtenném már csak azért is, hogy lássam miféle intézkedés van a belügyminister úrnak rendelkezése alatt arra nézve, hogy a megye első tisztviselőjét a törvény végrehajtásában meggátolhassa. Azonban itt most felesleges volna a rendőri systemák felett vitatkozni, s a zsandárok individiuma ellen sem akarok semmi tekintetben kardot rántani; csak azt óhajtottam kitüntetni, hogy ez intézménynek a királyhágóntúli kerületben még tovább is fentartása minden tekintetben teljesen indokolatlan, s épen azért eltörlendő addig is, míg a jelenlegi megyei rendőrség országosan javítva és szervezve lesz. Mindannyiszor felhozták a kormánynak és nem is ok nélkül, hogy 1861-ben pár hét alatt nálunk is olyan jó polgári rendőrség szerveztetett, hogy a zsandárok idejéből örökölt néhány veszedelmes rablóbandát pár hónap alatt megsemmisített. Vagy tán semmi tekintetben sem kedves a 61-re való hivatkozás? Ha bemegy az ember a községbe, a legszebb épület nem az iskola nálunk, hanem a zsandárkaszárnya. — Nekem a pandúrrendszer nem ideálom igy, ahogy most van , de javítva, sokkal olcsóbb és nálunk czélszerűbb, mint bármi más rendőri szervezet, s még a mostani állapotában is eldöntetlen kérdés, hogy nem jobb-e a zsandárrendszernél. A fővárosban és más nagyobb városokban, hol nagyon különböző elemekből áll a lakosság, más nemű rendőrség szükséges, de a megyékben csak polgári lábon jól szervezett „megye katonái“ tehetik czélszerűen a rendőrséget, kiknek, mint nemzeti intézmények, sokkal hamarább nyújt segédkezet a polgárság is a rend és csend érdekében, mint bármi más rendőrségnek. A királyhágóntúli kerületben haladéktalanul felállítandónak vélem a törvényszabta megyei rendőrséget már csak azért is, hogy ez által sok hivatott egyén kapna alkalmazást; a zsandárok közül is több jellemes és szakértő magyar fiút lehetne átvenni,kik már a katonai kötelezettségnek eleget tettek, a többit pedig, főkép az idegeneket, be kellene hívni rendes helyükre, a közös hadseregbe, aztán azokból a zsandárkaszárnyákból lehetne jó iskolákat berendezni. — Itt az alkalom, hogy a belügyminister úr egy kis népszerűségre tegyen szert királyhágóntúli kerületben ; csak meg kell ragadni. Bakcsi Ferencz: A közlekedési minisztérium költségvetése. (M.) Mint más években, úgy az 1873-ik évre is a közlekedési minisztérium költségvetése képezi államháztartásunk legnagyobb tételét. Miután a részletes kimutatás főtételeit már előbb közöltük, most a költségvetéshez csatolt előterjesztésből emeljük ki azon főbb pontokat, melyek az előirányzat megítélésére tájékozásul szolgálhatnak. A rendes szükséglet az 1872-ki évhez képest 43,376 forinttal szaporodott és 5,577,223 ftra rúg. Ennek indokolását az egyes czimeknél találjuk. A központi igazgatás az által vált kétségesebbé, hogy a jövő évben az egydarabok száma előre láthatólag mintegy 6000 darabbal fog szaporodni. Az 1872. és 1873. év folyamában mintegy 276 mértföldnyi vasút nyittatik meg miáltal a vasúti főfelügyelőség teendői is öregbedtek. A napidijak és irnoki teendők ellátására ezért 3000 fttal több irányoztatik elő. A létszámba újonnan felvétetik egy felügyelő, egy főmérnök, 3 mérnök és 10 segédmérnök. Ezen mérnökök a budapesti dunarész szabályozásához rendeltettek ki. A vasút biztosítéki számvevőség személyes járandóságai és dologi kiadásai a jövő évre is 25.500 ftot tesznek,mint 1872-ben , de a vasúti kormánybiztosok fizetése 7,200fttal növekedett, mivel a vasúti társulatok száma előreláthatólag 17-re szaporodik. Megjegyzendő azonban, hogy e növekedést a társulatoktól szedett díjak fedezik, melyek 9,000 forinttal fognak növekedni. Az engedélyezett vasutak biztosított tiszta jövedelme az azt igénybe nem vevő vasutakon kívül 13 társulatnál 405,21 mérföld után 15,527,668 frtra fog menni, melyek fedezésére 12 millió ft van előirányozva. Előlegek adattak eddigelé 1868-ban 111,862 ft, 1869-ben 346,655 frt, 1870-ben 2,075,813 frt, 1871-ban 3,252,985 frt, 1872-ben 5,285,480 frt összesen 11,571,898 forint. Az államépítészeti hivatalok szükséglete a horvátszlavonországi felügyelőségek s építészeti hivatalok újjászervezése folytán 377,455 frtról 390,800 frtra szaporodott. A fedezet 1000 fttal csökkent és 56,000 ftra megy. Kőutak fentartására egy átalány összegben 4,328 ezer frt irányoztatik elő. De ebben benn foglaltatik azon 4,150,000 ft is, mely az 1872. évre magyarországi, határőr vidéki és horvátszlavonországi utak fentartására már meg volt szavazva, de folyóvá nem tétetett, amiből világos, hogy a minisztérium a közutak ügyét a folyó évben nagyon elhanyagolta. A minisztérium egyébiránt az útügyre vonatkozólag a képviselőház akaratához képest már elkészíti a törvényjavaslatot s igy remélni lehet,hogy ha az a czélnak megfelelőleg elfogadtatik, akkor az útépítés egész rendszere valahára gyökeresen meg fog változni, ami felette kívánatos is. A vizsgák fentartásának czíménél felemlíthetjük, hogy az 1873-iki évben a következő építkezések lennének előterjesztés szerint foganatosítandók: a Dunánál összesen 126,121 ft, miből már a 1. évre meg volt szavazva 25,000 ft, de nem adatott ki, mert „a munka nem volt megindítható.“ A Béga csatornánál 56,625 ft értékű építések lesznek szükségesek, melyeknek nagy része szintén már meg volt szavazva, de a munka elmaradt. A Marosnál előirányzott 2000 ft is az 1872. évi előirányzatból származik. Horvát- Szlavonországban a vízépítési költség a kezeléssel együtt 42.132 ft 4157 fttal kevesebb, mint 1872-ben. Tengeri kikötőknél az idei költség 41.000 ft a jövő évre is megmarad. A nyugdijak összege e minisztériumnál 92 ezer 635 frtot tesz növekedett 15,200 írttal. A rendkívüli szükséglet főösszege 43,510,539 frttal van előirányozva, miből 22,238 ezer 972 ft az 1872. évi hitelmaradvány 26,171 ezer 567 pedig új hitel. Ehhez járul azonban még Horvát-Szlavonország előirányzata 261,000 fttal, úgy hogy az összes rendkívüli szükséglet 48 millió 771,539 ftra rúg, tehát 6,385,801 frttal haladja túl a tavali rendkívüli szükségletet. A fedezet ez idén is csak 380,855 ft mint tavaly. Ennek indokolását az egyes czímeknél a következőkben találjuk. Útépítésre Magyarországon 1,490,560 ft, igényeltetik Horvátországon 135.000 ft, együtt 1,625,560 ft. A ministérium a költségvetés összeállításánál azon elvből indult ki, hogy csak oly utak kiépítése folytattassék, melyek az új hálózati tervben mint államutak vétetnek fel. Ilyenek nevezetesen: a Kömlődpaksi, mint a buda-eszéki állam ut része ;a Laczháza és Dunavecse közötti pest-zimonyi államut része; a bezdan zombori kongó tégla út folytatása ; a szombathely pinkafői államuton Inczéd és Német-Sz.Mihály közötti részek köalappal leendő ellátása; a mohács-varasdi államuton’, Kaposvár és N.-Kanizsa részén N.-Bajom határában megkezdett kongótéglaút folytatása; a n. szombat-krakói államut Knyázsa és Árvavárallja közötti részének rendszeres kiépítése; az Aranyos Besztercze és Bukovina határa közötti rész; az apahida-szászrégeni rész folytatása; a szegedtemesvár-szánzsebesi utón a piski-híd megnyitandó;az Olt vizen Hévíznél épült híd folytán a rév megváltandó; a héjasfalva ghymesi után Maréfalu és Oláhfalu valamint Udvarhelyszék és Csikszereda közötti szakasz kiépítése ; a n.károly-csucsai útvonal A határőrvidéken hidépitésre 20,000 frt irányoztatik elő, az Ó- és Újborlován közötti hídra s a lagerdorfi híd épitésére;Horvát-Szlavonországban az eszék-vukovári és a bares-pakraczi útra 25,000 frt. A belse-eszék-diakovár broodi állam- úton levő eszéki drávahíd befejezésére 60.000 art. Megjegyzendő itt, hogy a felsorolt tételekközött több olyan van, melynél az előirányzott összegek nem képeznek új befektetést, hanem nagy részben csak fentartási költséget; miért is amaz összegeket a rendes költségvetésbe kellett volna helyezni. Úgy látszik azonban, hogy a ministérium mindenképen azon volt, hogy a rendes szükségletet lehetőleg leszállítsa, hogy ne legyen kénytelen nagy deficittel előállni. Vízépítésre Magyarországon rendkívüli szükségletként 2.194.767 frt van előirányozva. Ennek nagy részét is a rendes szükségletbe kellett volna felvenni, mert a befektetendő tőkék nem fognak az államnak közvetlenül jövedelmet hajtani s igy önmagukat nem is törlesztik. A ministérium — mint a jelentés mondja — intézkedést tett,hogy a Duna legroncsoltabb és hajózási akadályokkal biró felső vonalat Dévénytől pedig teljes pontossággal felvétessék. A felvételek a folyó évben egészen elkészülnek s jövőre csak is azon partvédek, elzárások s egyéb vizimüvek fognak javaslatba hozatni, melyek a véglegesen megállapítandó szabályozás keretébe illenek.E szerint a hajózás akadályainak elhárítására 100.000 frt, dunai védművekre 273.000 forint irányoztatik elő. A Tiszánál az átvágások sikeresztésére 450.000 ft; a bodrogközi munkálatokra 300.000 ft irányoztatik elő ; a Marosnál 45.000 ft; a Körösnél a Békésen alul levő hiányos átmetszések helyreállítására az 1872. évre előirányozva volt, de fel nem használt összegből 284,972 ft; a gyula-békési nagy-csatornára 105,795 ft, a Bégánál 90.000 ft. A Temesnél átmetszések megkezdésére 100.000 ft; a Szamosnál 50.000 ft, a Vágnál 100.000 ft; az államkezelés alatt nem álló folyam szabályozások előmunkálataira segélyképen 1150.000 ft; vízépítési tanulmányozásokra 20.000 ft Látni való ebből, hogy a vízépítés terén ez ideig nagyobbszerű dolgok nem történtek s a minisztérium még a megszavazott összegeket sem volt képes helyesen felhasználni s a jövő évre sem képes semmi oly nagyobb szabású művet megindítani, ami e szakban valódi reform kezdetére mutatna. Mit a miniszter úr ez irányban Magyarországon tenni óhajt, azt a tanulmány kezdeténél egyébnek nem mondhatjuk. Tanulmányokat kell tenni — mond a jelentés, hogy meg lehessen ítélni, mennyiben alkalmazhatók az ország területén levő folyók a hajózásra, tutajozásra, öntözésre; szükséges ismerni azoknak az év különböző szakában való víztartalmukat, valamint vízszerkezetüket s abból való tápláltathatásukat.Bizony 6 év alatt csak ez irányban is történhetett volna valami.No de jobb későn mint soha. Horvát-Szlavónországban a Dunán vízépítési czélokra 33,000 ft, a Drávánál 60,000, a Kulpánál a múlt évi maradvány 8000 ft. Az összes horvát-tótországi vízépítési költség tehát 126 ezer ftot tesz, vagyis 221.000 fttal kevesebbet, mint tavaly. Tengeri kikötőkre 97.500 ft igényeltetik 3 ezer 300 fttal keveseb, mint tavaly. A fiumei kikötő építése köztudomás szerint külön czim alá esik s arra a jövő évben 2.500.000 ft van előirányozva. A különfélék czimén előirányzott 59,000 ftból, 20,000 ft műszaki egyének kiképzésére és utazási ösztöndíjakra, 20,000 ft pedig a világkiállításon közérdekű tárgyak kiállítási költségeire és a kiállítás tanulmányozására irányoztatott elő. E ministérium költségvetéséből e helyen meg csak azt emeljük ki, hogy a budapesti dunarész szabályozására 3,575,340 ft van előirányozva, miből 3,471,340 ft szabályozási költségre és 104.000 ft felügyeletre van szánva. Ez utóbbi ugyancsak borsos. Tavaly a szabályozásra 2 milló felügyeletre 60000 ft igényeltetett. A margit szigeti Dunahid építéséről a jelentés csak azt mondja, hogy a beérkezett 46 terv egy szakértő bizottság bírálatára bocsáttatott, mely az első dijat Guin czég által készített tervnek ítélte s ezt kiépítésre is ajánlotta és Guin czéggel egyesség is köttetett. A hid 3,930,000 ftba fog kerülni. 1873-ra 1,500,000 ft van előirányozva s a hid 1875 julius havában lesz végleg befejezve. Arról, hogy kik voltak a szakértő bizottság tagjai,hogy a többi tervek kivitele minő költséget igényelt volna s hogy a Guin-féle terv kivitelére mért nem lett pályázat hirdetve,hogy mik a szerződés főpontjai, szó sincs a jelentésben. A vasútépítésre vonatkozó czímekről külön fogunk szólni. A delegátiókból. A delegátiók eddigi határozataiból állítjuk össze a következő érdekes adatokat: A két országos bizottság által a közös hadsereg 1863. évi rendes szükségletére megszavazott összegek közt következő külömbségek fordulnak elő. A rendes szükségletnél: magy. deleg. ősz. deleg. tehát a m. d. az I. czimnél 2,621,281. 2,612,194 + 9,087 II. „ 1,740,719. 1,769,765 + 70,954 III. „ 24,159,173. 24,291,321—132,148 IV. „ 338,219, 291,008 447.211 V. „ 1,103,068. 1,150,398 + 2,670 VI. „ 573,645, 582,683 - 9.038 XII. „ 2,375,939. 2,470,000 — 94.061 XIII. „ 394,905, 358,257 + 36,648 XVIII. 16,187,348. 16,265,357 — 78,009 XIX. „ 11,323,068. 11,318,968 + 4,100 XX. „ 8,093,557. 8,151,798 — 58,241 XXI. „ 1,400,000. 1,270,000 +130,000 A magyar országos bizottság által elfogadott magasabb tételekből eredő külömbségek 300,670 frtot, ellenben a kisebb tételekből eredő külömbségek 371,497 ftot tesznek, összevonva tehát az összegeket a magyar országos bizottság 70,822 fttal szavazott meg kevesebbet. Elvi különbség van a két bizottság határozatai közt a következő: az I-so c z i m n é 1 1) a magy. del. a katonai papok fizetéseinek emelését elfogadta ; az oszt. delegatió megtagadta; 2) az ügyelőségi hivatalnokoklétszámának emelését a magy. del. el nem fogadta, az osztr. del. részben elfogadta. A II. czimnél: a magy. del. a hadosztályi és dandár parancsnokságoknak a kellő rangfokozatban álló tisztekkel való betöltésére 70,000 ftot szavazott meg,• az osztrák delegatió semmit. A IV. czimnél a magyar delegatió a 36 szekerész század felállítása folytán előállott nagyobb szükségletet elfogadta, az osztr. del. megtagadta. A VI. czimnél: az'osztr. del. az élelmezési hivatalnokok létszámának felemelését elfogadta. — am. del. megtagadta. A XIII. czimnél: a magyar delegatió a földrajzi intézethez beosztott 40 hadnagy illetményeinek e czimbe való felvételét elfogadta, az osztr. del. megtagadta. A XXI. czimnél: a m. del. a pótló szerzésre előirányzott magasabb összeget elfogadta, az oszt. del. megtagadta. A többi czimeknél előforduló különbségek nem bírnak különös elvi jelentőséggel. A rendkívüli szükségletben következő különbségek vannak. Az I. czim név, az osztr. del. e czim szükségletét összevonva czim szerint szavazta meg s nem tétel szerint; megszavazott pedig 419,000, a m. d. 192,000 ftot, tehát a m. d. 226,500 frttal kevesebbet. AH czimnél: a 4-dik tétel alatt Pola erődítésére az osztr. del. megszavazott 120,000 ftot, a m. d. semmit. Alii. czimnél: a 2. tétel alatt a hadszaporodási készletekre megszavazott a m. d. 282 ezer frtot, az osztr. del. 150,000 ftot, tehát a m. d. 132,000 fttal többet; ellenben e czim 3.tételénél „gyalogsági ásók, főzőedények“ stb. osztr. del. megszavazott 200,000 ftot, a m. d. 130,000 ftot, tehát az osztr. del. 67,000 fttal többet. A XI. czimnél: a 3. tétel „Egy új lőszerraktár építésére Bécs-Ujhely közelében az osztr. del. megszavazott 60000 ftot, a m. d. semmit. 9. tétel: „Istálló építésre Komáromban“ az osztr. del. megszavazott 80,000 ftot, a am. d. 54,000 ftot, tehát 26,000 fttal kevesebbet. 10. tétel: „a Brukenthal-féle major megvételére a m. d. 80,000 ftot, az osztr. del. 50,000 ftot, tehát a m. d. 30.000 forinttal többet. 16. tétel: „Egy emelet építése a laibachi Péter laktanyán,“ osztr. delegatió megszavazott 35.000 frtot, a m. semmit. 19. tétel: „Egy fedett lovarda építése Pesten“ a m. d. 50.000 frtot, az osztr. d. 25.000 frtot tehát a m. d. 25.000 frttal többet. A XIV. czimnél:1. tétel „várárok kiszáritásaTemesvárott“,a m. d. 30,000 frtot, az osztr. d. 20,000 frtot, tehát a magy. d. 10,000 frttal többet. 10. tétel „helyreállításokra a katonai fogházakban“ a m. d. 15,000 frtot, az osztr. d. semmit. A XVI. czimnél 2. tétel „Olmücz szt hegyének megerősítésére“ a m. d. 100,000 frtot, az osztr. del. 150,000 frtot, tehát a m. d. 50,000 frttal kevesebbet. 6. tétel: „a stockeraui laktanyára“ mindkét bizottság 200,000 frtot szavazott meg, azonban az osztr. d. fedezetül 130,000 frtig kijelölte az 1870-ben a jászberényi laktanyára megszavazott 130,000 frtot. A XVIII. czimnél: 6.tétel :gyorsnyomdák felállitására“ a m. d. 25,000 ftot az o. del. 20,000 ftot, tehát a m. 15,000 írtal többet. 7. tétel „utazásokra“ a m. d. 2000 ftot, az osztr. del. semmit. A XXII. czimnél: „A határőrvidéki csapatok szükségletére:a m. d. 1,197,507, az osztr. del. 1,195,75 ftot, tehát m.d. 2,432 ftal többet. Megszavazott ezek szerint a m.d. az egyes czimeknél és tételeknél többet 231,432 fttal, kevesebbet 584,500 fttal agyia összesen a rendkívüli szükségletre 353,068 fttal kevesebbet. Az országos magyar izr. tanitóegylet közgyűlése. oct. 21. A magyar izraeliták közgyűlését Seligmann Eleázár alelnök nyitotta meg a tegnapi előértekezlet határozata folytán és pedig magy. nyelven, amely hazafias eljárás a buzgó egyletnek díszére válik. Prologként két érdekes iratot olvasott fel, egyik, melyben egy losonczi tanító Schmidl táviratilag 20 frtot ajánl fel a nyugdíjintézet javára . Singer Náthán balassagyarmati tanitó, ki 34 évi működése után igaztalanul taszíttatott el, meghatottan kér segélyt. Ezután Fischer Simon titkár olvassa fel az évi jelentést, amelyből a következő adatokat veszszük át. A haza előkelőbb községei ugyanis, valamint számos hírneves egyének, sőt a bécsi izr. hitközség legkiválóbb tagjai, részint mint alapító, részint pedig mint pártoló tagok léptek az egyletbe, vagy tetemes adakozásokkal támogatták ezt, amelynek folytán lehetővé lett a közp. választmánynak a már fentebb említett segélyeket oly dúsan engedélyezni, hogy azoknak összege majdnem kétszer annyira megy,mint amennyit a rendes tagok által befizetett évi járulékok kitesznek. A tanítói kar tekintélyének emelése érdekében cselekedett, hogy a kisdedóvás terén bokros érdemeket szerzett derék kartársa Kohányi Sámuel 25 éves jubileumán testületileg részt vett, és hogy boldogult Jesteres Leo, néhai aradi tanítónak háladatos tanítványai által készíttetett emlékszobor felállításának ünnepélyén Seligmann Eleázár alelnök által magát képviselteté. A választmány Kohányi urat ezen ünnepélye alkalmával az egylet tiszteletbeli tagjává választotta meg. A közp. választmány a lefolyt év alatt 18 rendes és 14 bizottmányi ülést tartván, azon volt, hogy úgy az ezekben, mint a múlt évi közgyűlés által hozott határozatokat — amennyire csak lehetett — foganatosítsa. A múlt évi közgyűlés a közp. választmányt az alapszabályok czélszerű átdolgozásával, valamint egy iskolai használatra alkalmas imakönyv összeállításával bízta meg. A választmány ezen munkálatokat bizottságok által elkészítteté s miután az erre vonatkozó előterjesztvények az összes választmány által is behatóan megvitattattak volna, magáévá tette azokat. A tagok száma a lefolyt évben 44 rendes, 14 alapító és 52 pártoló taggal gyarapodott. A pénzügyi kimutatás, mely a választmány részéről máris alaposan megvizsgáltatott, de egy a közgyűlés által kiküldendő bizottság által még felülvizsgálandó, a következő: Bevételek készpénzben 2190 fr 82 kr, Kiadások 929 frt 60 kr, maradék 1261 frt 22 kr. Az egylet jelenlegi vagyona 6602 frt 11 kr értéket képvisel, és ugyan: értékpapírokban 4040 frt, a fatakarékpénztárakban 1980 frt 89 kr, váltókban 350 frt, pénztármaradvány 231 frt 22 kr. A jelentés felolvasása után több oldalról köszönetnyilvánítások és hálálkodások történtek s azután az ülés a nyugdíjintézeti munkálat elérkezéséig 10 perczre fölfüggesztetett. A tárgyalás folyama megkezdése után napirendre a tanítók nyugdíjazására vonatkozó szabályzat megvitatása volt kitűzve. Ezen szabályzatot dr. Simon József izr. orsz. iroda főtitkára dolgozta ki s a választmány pártolólag terjeszti elő. Több ajándékozás bejelentése után az e czélból kiküldött bizottság előadója dr. Kilényi Mór terjesztette elő jelentését ezen tervezetről. Dr. Kilényi lelkesen beszél a magyar nyelv hivatalos használatának jogossága mellett, azonban tekintettel a jelenlévőkre kivételesen németül adja elő jelentését. Lényegileg enbloc elfogadást ajánl s a változtatások nagyrészt lényegtelenek. Ezek felemlítése helyett szükségesebbnek tartjuk a tervezet alapját megismertetni. Az orsz. izr. tanítók számára 1868. óta 5000 frt van évenkint utalványozva nyugdíjazások s gyámolitásokra. Simon minden izr. tanítót akar ebben részesíteni, kivévén azokat, kik az orsz. izr. iskolaalapból dijaztatnak, s igy 11,000 tanító számára. Ezen nyugdíjintézet szervezete úgy van alakítva, hogy minden tanító szolgálati éveinek arányában kapjon nyugdíjat, 10—15 évig 33^3 °10-et, s így fokozatosan haladva 40 évi szolgálat után az egész fizetést. E szolgálati év számításának kezdete s a nyugdíj elvesztésének esete kissé mesterkélt pontokban vannak meghatározva. Ez utóbbi esetek közt van az is, ha más nem a nyugdíjintézethez tartozó iskolákban nyerne alkalmazást. A tanítók rangfokozat szerint fizetnek 5—15 frtot az állomásba lépések alkalmával, s azontúl fizetéséből 2910 vonatik le, amelyhez a község 3 Vel járul, hozzáadván az állam által nyert segély 5 °10-ét is. Ezen alapot, mely természetesen a gyám és segélyezési pénztár tőkéjét is képviseli, egy országos bizottság kezeli, mely az izr. község kerületi elnökökön kívül az orsz. magyar izr. tanitóegylet által választatott hat tagból s évenként egyszer a kérelnökök gyűlése alkalmával ülésezik, az összeget az országos szr. iroda szedi be s azon kezeléséről gondoskodnak ;a nevezett bizottság csakis mintegy fensőbb fórum. Az egész szabályzat tényleg csak öt év múlva lépne életbe, addig mindez csak ideiglenesnek tekintetik. — Ezen tervezet tehát lényegileg megegyezik Molnár nézeteivel, habár nem titkolhatjuk el megjegyzésünket, hogy a méltányosság és a részletekre fordított gond tekintetében Molnár műve hasonlíthatlanul felette áll a jelen tervezetnek. Maga a vita különben, mely ezen szabálytervezet felett kifejlett, inkább heves és zajos, mint érdekes volt. A vita tárgya volt: vájjon en bloc fogadtassék-e el a tervezet. Szónokoltak magyarul és németül, többé kevésbé eltérve a tárgytól, mint a parlamenti modorhoz nem szokott tanítóktól előre is látható volt. Legélesebben szólalt fel Rottenberg Kassáról, ki a felekezetiség ellen szólalt fel s egy általános nyugdíjintézet felállítását várja. Szavai egyeseknél nagy viszhangra találtak, azonban egészben véve alig találkozott rokonszenvvel, s a legtöbben csak az orthodox és haladópárti zsidók közt fennálló viszályra gondoltak. Ennél Strasser SamuKaposvárról mathematikai hiányokat is mutat ki ezen tervezetben, mely szerint a kötelezettség nincs arányban a joggal. A közgyűlés mely eleinte hajlandó lett volna az en bloc elfogadás mellett nyilatkozni; most már oppozitionális érzületet nyert s dr. Kilényi előadó hosszas, leginkább érzelmekre számító beszéde, amelyben az ellennézeteket többnyire remények felkeltésével akarta lefegyverezni, az előre haladt idő daczára sem volt képes kivívni az óhajtott eredményt, hogy a javaslat en bloc fogadtassák el. Határozatta jön, hogy az egész a részletes vita alapjául, mel d. u. 3 órakor fog megtörténni, elfogadtassék. Ezután a gyűlés, melyet mintegy 150 tanító látogatott meg, eloszlott. A délutáni ülésen a nyugdíj- szabályzat tárgyaltakat. Csak a lényegesebb pontokban történtek módosítások, miután Lederer indítványa folytán különben is csak azon pontokat tárgyalták, melyekre nézve a bizottság kisebbsége módosítást nyújtott be , a többire nézve az eredeti szöveget hagyták meg. Élénk vita volt a felett, hogy a teljes nyugdíj 40 évi szolgálat után adassék e ki, vagy 30 év után. Azon felvilágosításra, hogy ezen nyugdíj tervezet minden eddigieknél szabadabb elvű, mert teljes nyugdíjt ad s így 30 év múlva is elegendő nyugdíj adatik, lecsilapult a vihar s az igen szenvedélyes vita ezentúl csendesebb lett. Még egy párszor zavart idézett elő az orthodoxok fellépte, akik közül Buchwald a termet nagy ostentatioval hagyta el, a mely eset a különben is szenvedélyes elnököt folytonos izgatottságba hozta az ügymenet nagy kárára. A sok elmondott beszédből alig volna érdemes valamit feljegyezni. Az eredményből kiemeljük, hogy azon tanítóknak, kik most lépnek be ezen nyugdíjintézetbe s önhibájuk nélkül a tanításra képtelenek lettek, a 20 évi szolgálati év után eső nyugdíjat nyerik. A gyűlés 16-kor záratott be a tervezet végleges elfogadásával. A délutáni gyűlésről különben meg kell jegyeznünk, hogy a zavar sokkal nagyobb volt, mint reggel s a tanítók a kiknek hazafias buzgalmát reggel még megdicsértük, most leginkább németül beszéltek. Estve diszebéd volt a Wassermann féle vendéglőben s holnap az egylet többi ügyei fognak tárgyaltatni. Magyar tudományos akadémia. — Okt. 21. A magyar tudományos akadémia 111-ik (mathematikai és természettudományi) osztálya ma tartott első ülést a szünetek után. Sztoczek József osztályelnök megnyitván az ülést, üdvözölte a tagokat és felhívta dr. Szabó József r. tagot értekezésének előadására. Geológusunk jelentést tett az ő geológiai utazásáról Szerbiában, melyet Rhibár István egyetemi tanársegéd társaságában 1872 ben tett. Különösen azon czélból tette ezen utazást, hogy a déli Magyarországban előforduló trachitoknak folytatását tanulmányozza, s az találta, hogy ezek semmiben sem különböznek a magyarországiaktól. Szerbiának geológiai irodalma 1832-től kezdve érdemel figyelmet, midőn Hervert kezdte tanulmányozni Szerbia kőzetét; geológiai kutatásokat tettek Szerbiában Cotta és Breithaupt, ez utóbbi az 50 es években hivatott Szerbiába, hogy sót keressen . Boué, aki európai Törökországot bejárván, sok becses adatot rakott le művébe, Szerbiában is megfordult s ott szintén szép sikerrel tanulmányozta az országot geológiai tekintetben. Érdemei vannak Handtken Miksának is Szerbia geológiája körül, mert nevezett tudósunk hat esztendeig tartózkodott Szerbiában bányamérnöki minőségben. Szabó József megérkezvén Belgrádba Pancsicshoz fordult, s általa megtekinthető a szerb akadémia geológiai gyűjteményét. Belgrádtól 3 mértföldnyire trachytot talált vegyesen serpentinnel. Belgrádból közép Serbiába ment és