A Hon, 1872. október (10. évfolyam, 226-252. szám)

1872-10-23 / 245. szám

nyomán ki nem mutatható, a bizottság megsza­vazta ugyan a felemelést, de nem olyan mérv­ben mint előirányozva volt, miután abból 51,567 frtot törölt, és így marad 700,000 frt. 7. rovat: Hivatalos utazásokra 16,714 ft ebből 1,714 ftot törölt,­­marad mint múlt évben 15,000. 8.rovat:Épü­letek fentartásár­a 100.000 ft, töröltetett 20.000 frt. 9. rovat: Sze­gények ügyében eljáró végrehajtók díjazása 5.000 ft. Miután törvényen nem alapszik, a bizottság az egész rovatot törölte. 10. rovat :Előre nem látott kiadásokra 20.000 frt 5.000 frt törléssel megszavaztatott 15.000 frt. Ezen kívül­­az egyes rovatokban már bele­olvasztott határőrvidéki törvénykezé­­si kiad­ások­at azokból kiválasztatni és „t­ö­r­­vénykezési kiadások a határőrvi­déke­n“e czim alatt utolsó rovatául beigtattatni határozta a bizottság. A többi rovat változtak­­nul hagyatott. Czim. Királyi ügyészségek. Előirányozva van 2,702,852 ft. (1872-ben 1,862,690.) A következő változtatásokkal szavaztatott meg. 5. rovat: Jutalmak és segélyek 19,160 frt 7,160 ft levonással­­12,000 ftban szavaztatott meg. A 8 kerületi fogház felállítására előirány­zott összeg függőben hagyatott, mig a rendkí­vüli szükségletnek azon szovata, mely börtönök építéséről szól, tárgyalás alá kerül. Holnap 10 órakor folytatja­­tanácskozását a bizottság. Vasúti költségvetés 1873-ra. (M.) Miután a közlekedési ministeriumnak rendes szükségleténél a vasutbiztosítéki szám­vevőszék és vasúti kormánybiztosok előirány­zatát 1873-ra már megismertettük, e helyen a közlekedési ministerium rendkívüli szükségleté­ben foglalt azon tételekről szólunk, melyek a vasútépítésre és üzletre vonatkoznak. Három ily czím fordul elő a fősommázatban, az egyik a bánréve-nádasdi iparvasút építése 80,000 fo­rinttal, a másik a vasutépítészeti főfelügyelőség 370,855 írttal, s a harmadik a vasútépítések költségvetése 39,268,517 fttal. Ezekkel szemben a fedezet a vasutépítészeti főfelügyelőségnél 370,855 ft, államvasutak igazgatóságának A. osztályánál 10,000 ft. A bánréve-nádasdi vasútra kért 80,000 frt mint 1872. évre megszavazott hitelmaradvány vétetett fel a költségvetésbe. E vasútra az 1870. évi XIII­­. sz. alapján 176,367 ft állami se­gély biztosíttatott országos jövedelemből, s mint­hogy a fentebbi összeg még ki nem adatott, az 1873 iki költségvetésbe helyeztetett. A vasutépitészeti főfelügyelő­ségre előirányoztatik 370,855 frt, tehát 96,855 írttal több mint 1872-re. E nagyobb kiadás rész­ben a vasutépitészeti igazgatóság felosztása s a főfelügyelőség szervezése folytán, részben pedig az által vált szükségessé, hogy 1873-ban a leg­több vasutépítészeti igazgatósági hivatalnoknak szerződése lejár, mikor is nekik a szerződésileg kikötött végkielégítés és jutalmazás ki fog fizet­tetni. Az építés alatt lévő és 1873-ban megnyi­tandó vasutak hossza 140,6 mérföld. Ezenkívül oly megnyitott vasutak hossza, melyeknek ügye 1873-ban vár véglegombolyitásra, 99,1 mérföld. Műszaki tisztviselő 45 van, 1-re tehát 5 mérföld esik. Az építés ellenőrzésénél 17 mérnök van, tehát minden 14 mérföldre 1 egyén jut. Az államvasutak igazgatósága a következő soramázott tételeket igényli: vasút­építésekre 24.343,741 frtot, 1872 re 24.124,573 ftot,beruházásokra az államvasutaknál 5.540,603 frtot, 1872-re 2.065,997 frtot; beruházásokra az állam gép és kocsigyárnál 284,173 frtot, a gö­­möri iparvasutak építésére 4.800,000 frtot, 1872, 4 milliót, a kincstári uradalmak és bányászat érdekében építendő mellékvasutakra 1.800,000 frtot, tavaly 2.351,141 frtot, fiumei kikötőépítésre 2.500,000 frtot. Az építészeti igazgatóság összes 1873-ki szükséglete 39.268,517 frt, de ebből 21.819,500 frt 1872-ik évi hitelmaradvány és csak 17.449,017 frt uj hitel, az 1872-ki szükség­let volt 36.041,711 frt. El nem hallgathatjuk itt, hogy a 21 milliót meghaladó hitelmaradvány kiáltó bizonyíték ál­lamháztartásunk helytelen voltáról. Nem mond­juk azt, hogy a ministérium az előirányzatot­ úgy tartozik elkészíteni, hogy a megszavazott téte­leket az utolsó ízig ki lehessen adj. De igen­is kívánjuk, hogy akkor, midőn a felvett pénzek az állam kezében nem kamatoznak annyit, mint amennyibe kerülnek, hogy akkor midőn az in­­tercalaris kamatveszteség másfél százalékot­ meg­­halad, ne készíttessék oly előirányzat mely egy czimnél 1 21 milliónál nagyobb felesleget ered­ményez. Az ily gazdálkodással csak azt fogjuk elérni, hogy a külföldiek ,államháztartásunk téte­leit „humbugénak, „Grossthuere”-nek fogják nevezni, s azt mondják :­a magyar országgyűlés derűre borúra megszavaz mindent, csak valami tisztességes czím alatt forduljon elő az extraor­­dináriumában. Az ily eljárás által [a kormány sokkal többet árt a­­magyar hitelnek mint azon külföldi lapok, melyek kormányunkról netán alaptalan rész­híreket terjesztenek. De ne feszegessük most e kérdést, hanem tér­jünk vissza a költségvetéshez. Az államvasutak igazgatóságának A osztálya vasútépítésekre 24,333,741 ftot igényel. Ebből esik a központi vezetésre 283,398 ft. Tavaly előirányoztatott 224,852 ft. Az idei előirányzat tehát a tavalyit 58,546 fttal haladja meg. Ez bővebb magyará­zatot igényel. S az előterjesztés erről tüzeteseb­ben is szól. Felemlíti, hogy a múlt években az államkölt­ségen épülő vasutak építési vezetését is az enge­délyezett vaspályák építése feletti felügyelettel együttesen a ma­ már megszüntetett vasutépíté­­szeti igazgatóság kezelte. Aztán párhuzamot von a jelentés a régibb vasútépítészeti igazgatóság és a most szervezett új igazgatóság között. Előb­bi rendszert, midőn a magán társulati vasutak építése feletti felügyelet és az állami vas­utak é­p­í­t­é­s­e egy kézbe volt összpontosítva, hátrányosabbnak mondja, mint az új rendszert, melyben az államvasutak üzlet vezetése és az építés van központosítva. Két érv érdemel itt figyelmet: az egyik, hogy az üzlet közegei nem érintkezhettek közvetlenül az építészet főköze­gével, s a másik, hogy a minisztériummal való érintkezés nem volt oly szoros és gyakori a tár­sulati építkezések feletti felügyeletet illetőleg, mint ez az ügymenet érdekében és főképp a tár-­­­gylatok egyéb ügyeit intéző miniszteri osztályok­nak az építés egyes m­ozzanatairól idejében való tájékozottsága szempontjából kívánatos lett volna.* Meglehet, hogy ezen érvek súlyát a miniszté­riumban erősen érzik, de mi megvalljuk, hogy azoknak nem tulajdoníthatunk más jelentőséget, mint azt, hogy a minisztériumot gonirozta az épí­tészeti igazgatóság önállósága. Ily nevezetes új­jászervezésnél mindenesetre illő lett volna, hogy arról a törvényhozásnak előzetesen és ne utólagosan tétessék jelentés. De midőn a minisztérium a múlt évi előterjesztésben azt tenni elmulasztó, és most fait accomplivel áll elő, nem tehetünk egyebet mint hogy azon óhajt fejezzük ki, hogy jövőre az ily nemű változtatások a tör­vényhozás helybenhagyásával hajtassanak végre, nehogy helye lehessen azon gyanúnak mintha, az újítás egyes személyek kedvéért és nem az ügy érdekében történt volna. A központi igazga­tás többletét illetőleg egyébiránt a jelentés azt is felemlíti, hogy 1873-ra végkielégítésekre 80.000 főt irányoztatott elő­ Az államvasutak központi igazgatóságát il­lető költségekre vonatkozólag még egy kérdést kell tennünk: mért helyeztetik ez is a rendkí­vüli szükségletbe ? Hát ezen új szervezet­es csak provisorius volna? Ha ilyen, mért nincs ez a je­lentésben kimondva, mért nincsen a főigazgató­val kötött szerződés ismertetve. Ha pedig nem provisorius e hivatal, akkor annak költségveté­sét is a rendes szükségletbe kellene felvenni, hogy ne ámítsa a minisztérium az országot az­zal, mintha az itt kiadott költségek megtérül­nének. Az építésre előirányzott költségek a kö­vetkezők : Új vonalak tanulmányozására és vo­­nalozási munkálatokra, valamint a központi igazgatás költségeire 50,000 frt. A Károlyvár­­fiumei vonal építésére a kikötő nélkül,a személy­zeti és kezelési költségekkel együtt 13.000,000 frt. Ezen egész vonal költsége 26.746,943 frt; elköltetett 1872. év végéig 9.308,847 frt, fenn­marad 1874. évre 4.438,076 frt. Szerződésileg e vonalnak még az 1873. évben kellene elkészül­ni, de a végleszámolás csak 1874-ben lesz esz­közölhető. A károlyvárosi és fiumei pályaudvar építésére előirányoztatik 1.500,000 frt; a zó­­lyom-beszterczebányai vasútra 671,330 frt; a füzes-abony-egri vonalra 189,883 frt; a buda­pesti összekötő vasútra 2.500,000 frt. E czélra 8.750,000 frt engedélyeztetett, a befejezési idő 3 évre állapíttatott meg; kiadatott 1871-ben előmunkálatokra 34,916 frt, 1872-ben a meg­szavazott 1.500,000 frtból 500,000­ frt, 1874. és 1875-ben fedezendő lesz 5.715,084 frt. — A salgó-tarján-rutkai vonalnak az 1872. évre megszavazott hitelnek fel nem használt része 3.158,423 frttal az 1873. évre helyeztetik. Az egész vonal 21.519,429 frtba kerül. — Továbbá előirányoztatik a hatvan-miskolczi vonal építé­sére megszavazott hitelből fel nem használt 375,876 frt, a hatvan-szolnoki vonal építésére a megszavazott hitelből 2.021,099 frt, a befeje­zési határidő 1872. decz. 11; a hatvani pálya­udvar felépítésére az 1871. évre megszavazott hitelből 42,034 frt, a miskolcz-bánrévi vonalra 208,679 frt, a zákány-zágrábi vonalra 329,019 frt, e végrészlet ugyan még 1870 ben megsza­vaztatott, de a vállalkozóval való leszámolás akadályokba ütközvén az egész összeg még ki­fizetés alá nem került. Végre Magyarországnak a kataszter által készített topográfiai térképé­nek a vasúti osztály részére leendő megszerzé­sére 14.000 frt irányoztatik elő. Összesítve mindezen tételeket kitűnik, hogy az 1872. évi hitelmaradvány 14.263,522 frt, 1871-ről maradt 1.102,617 frt, uj hitel 8.694,204 frt. Az uj beruházások­ra előirányzott összeg a már megszavazott de fel nem használt hitellel 5,540,603 ft és pedig a m­ északi vasút pest salgó­tarjáni részére szükségelt átalakításokra és az emelkedő üzlet igényeinek megfelelő épít­kezések és beruházásokra 925,710 ft, a miskol­­czi rendező pályaudvar építésére 137,800 ft, forgalmi eszközök szaporítására 3,510, 100 ft. Mind e tételeket a jelentés hosszasan indokolja, de erre most ki nem terjeszkedhetünk, különben is az üzletre és forgalmi eszközökre vonatkozó adatokat külön fogjuk ismertetni, s itt még csak azt említjük, hogy a beruházás c­íménél még két tétel fordul elő : az északi vasút pest-salgó­tarjáni szakaszának helyreállítására, az átvétel­ből származó követelések kiegyenlítésére s üz­leti eszközök beszerzésére 411,993 frt, államvas­utaknál a forgalom emelkedése folytán szüksé­gessé vált beruházásokra 555,000 ft. Mind­két tétel az 1872 évre megszavazott hitelből maradt , a jelentésben azok nem is érintettek. Beruházásokra az állam gép- és kocsi gyárá­nál 284,173 ft van előirányozva, a gépgyárnál 105,987, a kocsi gyárnál 178,176 ft. Az idevo­natkozó indokolás igen hiányos, mert a gyár bruttó jövedelménél az egyes kiadási tételek fel sem soroltatnak. A gömöri iparvasutakra uj hitel­ként 1.261.015 ftot kér a minister, 1872-től maradt 3.538.985 forint, együtt előirányoztatik 4.800.000 frt. Fedezet az 1871. évi 57. t. sz. ér­telmében 1.000,000 ft. A kincstári uradalmak és bányászat érdeké­ben 11,9 mérföld vasútépítésére 1872.re 150,000 ftnyi összeg fog kiadatni. 1872-ben összes építési költség gyanánt megszavaztatott 2,351,141 és miután 1874-re a teljes befejezés után kifizetendő részlet 401,141 ft valószínűleg fenmarad, 1873- dik évre, 1,800,000 ft vétetik fel a költségve­tésbe, bem­éretett el. Azért a kisebbségi vélemény oda irányul, hogy jövőre a delegáció a közös budget tárgyalására 21 tagú bizottságot küldjön ki, mely ha szükségét látja albizottságokra oszolha­­tik, előadókat választhat, de a főkérdésekben együttesen tanácskozzék. Mindkét jelentés tudomásul vétetik. Haynald Lajos érsek benyújtja Becke­r. volt közös pénzügyminiszter kérvényét nyugdíjazás iránt. — Ezen kérvény másodszori benyújtását folyamodó azzal indokolja, mivel az első ízben beadott kérvény nem volt helyesen fogalmazva. A kérvény K. Sennyey Pál indítványára a közös ministériumhoz utasíttatik. Következik a napirend első tárgya: a hadügyi albizottság jelentése a hadügyminiszer póthitelei iránt. Bujánovics L. előadó olvassa a jelentést, mely szerint a bizottság a katonai papok és hivatalnokok pótlékfizetésére kért 154,223 frtnyi póthitelt megtagadtatni, ellenben a szekerészed szerlakhelyek építésére kért 235.000 forintnyi póthitelt megszavaztatni indítványozza. Ezen jelentés észrevétel nélkül elfogadtatik, szintúgy a hadügyi albizottságnak a hadügyministérium budgetével kapcsolatos kérvényekre vonatkozó jelentése, mely szerint azok a hadügyministéri­­umhoz utasíttatnak. Következik a napirend második tárgya: a hetes bizottság jelentése a két delegatió eltérő határozatai tárgyában. A jelentés szerint a két delegatió közt minden eltérésre nézve egyezség jött létre, minek folytán a két delegatió határo­zatai egymással teljesen összhangzanak. A jelentés észrevétel nélkül elfogadtatik, az ülés 5 órakor szétoszlott. A legközelebbi ülés ideje szokott módon közzé fog tétetni. A magyar delegátióból­ Majláth Antal gr. elnök az ülést d. u. 4 óra­kor nyitotta meg. A közös kormány részéről jelen voltak: Br. Kuhn hadügyminiszer, Benedek tbk. A múlt ülés jegyzőkönyve észrevétel nélkül hitelesíttetik. Mescnil Viktor b. az ötös bizottság jelentését nyújtja be, mely szerint a bizottság többsége a delegátió eddigi tárgyalási módját föntartandó­­nak véleményezi. Szögyény László a maga és Éber Nándor nevében kisebbségi véleményt nyújt be. Hivatko­zik a delegátió ügyrendjére, mely szerint a de­legátio a budget előleges tárgyalási módját minden delegátió elején belátása szerint megál­lapíthatja. Szaló szerint az eddigi tárgyalási mód helytelennek bizonyult be főleg azért, mi­vel a közös budget tárgyalása egyöntetű eljárást követel, mi az eddigi albizottsági tárgyalásokkal Az osztrák delegátió ülése. Pest, oct. 221 Az osztrák delegatió ma déli 12 órakor ülést tartott, melyben Hopfen lovag elnökölt. A jegy­zőkönyv hitelesitése s a magyar delegatió üzene­teinek bejelentése után — a napirend vétetett fel. Breszl a pénzügyi bizottság előadója jelentést tesz az 1870-diki zárszámadásról. A de­legátió a bizottság előterjesztését­ változatlanul el­fogadta. Vita nélkül fogadtattak el a pénztárma­radványokról szóló bizottsági jelentés s az ide vonatkozó határozati javaslatok is. Ezután D­e­m­e­l tesz jelentést a vámilleté­­kekről, mely mint fedezeti tétel, a kormány ja­vaslata értelmében 15.556.000 frttal szavaztatik meg. Ugyancsak Demel jelentést tesz a magyar delegatió üzeneteiről, amelyekhez a delegatió hozzájárul. Megszavaztatik tehát a tengerészeti költségve­tés 5-dik czímére, a magyar delegatió által elfo­gadott összeg: 234,600 frt; a schöner, Nautilus és Albatros propellerekre pedig egyenként 205,000 frt. A rendkívüli költségvetésre vonatkozólag is a magyar delegatió által elfogadott összegek sza­vaztatnak meg. Ez összegeket mai reggeli la­punkban ismertettük az osztr. del. által megsza­vazott összegekkel összehasonlítva. A delegatió holnap is tart ülést, melyben a magyar delegatiónak még hátralevő üzenetet fognak tárgyaltatni. Az országos magyar izr. tanító-egylet közgyűlése oct. 22 én. A mai közgyűlést, melyen Baja Gergely tan­felügyelő is megjelent, ismét a tegnapi elnök mintegy 60 tag jelenlétében 10 órakor nyitotta meg. Napirendre volt kitűzve az egylet alapsza­bályainak módosítása s egy az egylet által ki­adandó Szidurra vonatkozó tervezet megbirá­­lása. Tudósításunk kiegészítésére megemlítjük, hogy a tegnap esti közebéden, hol szokás szerint tömérdek toaszt mondatott el — leginkább ma­gyar nyelven, Dr. S­i­m­o­n egy hosszabb beszéd­ben védelmezte a nyugdíjtervezet megtámadott pontjait s többek közt azon nevezetes nyilatko­zatot is tette, hogy a felekezeteknek külön nyug­­díjszervezetre szü­kségük van, mert a törvény­­hozástól ilyesminek rövid idő alatt életbelépteté­sét várni vakmerőség. A napirend előtt, melynek megtartását a bi­zottságok munkálatának elkésése akadályozta, Lederer indítványa folytán a nyugdíjintézet tervezetét vizsgáló bizottságnak munkálatáért köszönetet szavazott, és a kisebbség véleményét is tekintetbe vétetni határozta. Hirsch egy elké­sett indítványt is nyújtott be a magántanítók bevétele végett. Ezután Fridmann alelnök tartott egy hosszú német beszédet — valószínűleg az idő kitöltésére, a pénztár felülvizsgálására ki­küldött bizottság jelentése hitelesíttetett, végül Baja Gergely tartott egy buzdító s egyszersmind búcsúzó beszédet a közgyűlés tagjaihoz, melyben többek közt szépen fejtegette, hogy az egyletek a szabadság hévmérői, é­s a hazafias érzelem mennyire óhajtandó felekezetekre tekintet nél­kül. Az igen melegen tartott hosszú beszéd után Seligmann elnök találólag mondott el egy esetet, mint védelmezte Béja a sötét korban, midőn má­­sok felszólalni nem merészeltek, egy gúnyos röpirat ellenében a zsidókat. Bója eltávozása után Schweiger Márton el­nöklete alatt végre 11 óra után reátértek a na­pirendre. Az alapszabályok és módosítások, a­melyeket Schulhoff terjesztett elő,felolvastattak. A legnagyobb rész a segélyezés és kölcsönzésre vonatkozik s csaknem megjegyzés nélkül fogad­tattak el, a nélkül, hogy a tegnap elfogadott nyugdíjszabályzathozi viszonyuk megvizsgáltat­nék. Hevesebb vitát idézett elő a tagdíj kérdése, melyet azonban a többség a régi s­ártban állapí­tott meg. A közgyűlés eddig 3 évben egyszer tartatott, Kilényi évenként akarja megtartatni, de indítványa a pestiek feltű­nőleg heves ellen­zése után szavazattöbbséggel elvettetett.Az elbu­kott kisebbség még a tárgyalások befejezésében is nagy zajjal akart véleményének , a­mely va­lóban a vidék küzdelme volt a fővárosiak monopó­liuma ellen­­ érvényt szerezni,az elnök azonban hirtelen egy pár indítványt olvastatott fel s a többség az alapszabályok módosítását elfogadta. Az előrehaladt idő daczára még aztán is foly­tatta a közgyűlés tanácskozását s a Szidur (éne­keskönyv) kiadására vonatkozó emlékiratot el­fogadta. Több kisebb egyleti ügy elintézése s tiszteletbeli tagok választása után a gyűlés 1 óra után oszlott szét. Általában megjegyezhetjük ezen közgyűlésről, hogy az egész tárgyalás nem bírt kellemes be­nyomással. Az egylet magát magyarnak nevezi , úgy az egyes tagok, mint a tisztviselők sokszo­rosan hirdették nemzeti érzelmüket, mindamel­lett lehetőleg németül igyekeztek dictiozni, a nagy tömeg servilismusra mulató bőkezűség­gel járt el az éljenekben, a köszönetnyilvánítás­ban, másrészt nemtetszését igen is zajosan nyil­vánította s az egyes tagok e mellett felesleges bőbeszédűségben tündököltek. Reméljük, hogy mindez csak a gyakorlatlanság kifolyása volt. — A franczia pótválasztások alkal­mával megválasztattak Gironde departement­­ban C a d u c (republikánus) 30,800 szavazattal ellenjelöltje Forcade de la Roquette (napole­­onista) 28,700 szavazatot kapott. Indre et Loire­­ban Rioche (republ.) 30,800 szavazattal Schneider 29,300 szavazata ellenében. Oiseban G­érar­d (republ.) 38,500 szavazattal Rous­sel­­­a (radicalis) 34,500 szavazatával szemben. Morbihanban Martin (legitimista)39,700 sza­vazattal Beauvais ellenében,ki 30,000 votu­­mot nyert. Calvadosban Paris (republ.) 27,400 szavazattal. Ellenjelöltjei közül Fournés 16,800, Delesclozieres 14,200 és Co­­­bert 2000 szavazatot kaptak. Vosgesben Méline (radicalis) 30.600 szavazattal M­o­u­g­e­o­t 24.100 szavazatával szemben. Ezeken kívül megválasztatot Algierban C­r­e­m­i­e­u­x is. A pesti állandó magy. népszínházra a „Hon” szerkesztőségénél részint aláírás,ré­szint befizetés után begyült 6290 ft 25 kr. kölöttílik. — A pesti népszínház nagy bizottsága jövő csütörtökön, mint már jelentettük, esti hat órakor a Hungária szállodá­ban ülést tart. Igen kívánatos, hogy ezen gyűlé­sen a bizottsági tagok mentül nagyobb számban jelenjenek meg, mert ezúttal fog bemutattatni a népszínház tervrajza, melyet Fellner építész ké­szített, ki jelenleg Európa hat külön városában ugyanannyi színház építését vezeti, s ki­es al­kalomra külön lejön Bécsből, hol csak most fe­jezte be a városi színház (Laube színház) építé­sét. A népszínház terve csütörtökön meg fog vi­­tattatni s ha a bizottság többsége módosításo­kat kívánna rajta, ez is ez alkalommal lesz el­határozható. További tárgya lesz az ülésnek kiadott gyűjtő ívekről való rendelkezés. — Miklóssy István­ téri színháza nem mint jelezve volt, e hó 26-án, hanem elhá­ríthatlan akadályok miatt f. hó 30-án fog ünne­pélyesen megnyittatni. Az ünnepélyt Kölcsey­­hymnusával kezdik meg, énekli az összes Bzini személyzet, mire Lukácsy Sándor az Erödi Béla által írt prologot szavalja el. Előadásra kerül­nek „Szigetvári vértanuk” első felvonása, mely­ben Annát J­ó­k­a­i­n­é fogja játszani, kit Miklós­synak sikerült az ünnepély emelésére megnyer­nie ezt követi Balázs Sándornak uj vigjátéka „A pesti vízvezeték* és a „Leánykerök* nép dalbokréta. Az ünnepélyt allegóriás képlet zárja be. — Az országos magyar statistikai tanács f. hó 18-án Ribáry József miniszer­­tanácsos elnöksége alatt tartott ülésében, Keleti Károly előleges jelentést tett a­z. évben Szent Pétervárott tartott nemzetközi statistikai kon­­gressusról. Előadó egy nagyrészt már készen levő részletes jelentés bemutatását helyezvén kilátásba, egyelőre csak azon szives fogadta­tásról emlékezett meg, melyben a kongressus magyar tagjai Szt-Pétervárott részesültek. Az ülés tulajdonképeni tárgyát a belügyminiszernek azon átirata képezte, melyben megke­ldvén a stat. tanácsnak az árva- és gyámhatóságok mű­ködésének, a gyámoltak és gondnokoltak sze­mélyi és vagyoni állapotának és a vagyon ke­zelésének kimutatására tervezett mintákat, a tanácsnak a statistika szempontjából netaláni észrevételeit és kívánalmait kéri vele mielőbb közöltetni. A stat. tanács méltányolván az érde­kes mozzanatokat, melyek kiderítésére e min­ták szánva vannak, leginkább csak technikai szerkezetek iránt fog a miniszernek oly javas­latot tenni, melynélfogva e táblázatok az illető hatóságok által sokkal könnyebben ki lesznek tölthetők, czéljuknak annál is inkább meg fog­nak felelni, mert a megismerni kívánt anyag­ból, minden egyszerűsítések mellett sem fog semmi sem hiányozni. A táblázatoknak a tanács által kimondott elvek szerinti szerkesztésével a szat. hivatal vezetőjén kívül Szathmáry Károly és Körösi József bízattak meg. Végül bejelentett Keleti egy legközelebb bemutatandó új javasla­tot, mely a kellő felvételi mintával ellátva arra lesz hivatva, hogy általa Magyarország összes jelzálogi terhei az újonan szervezett telekkönyvi hatóságok közreműködése mellett ki legyenek mutathatók. A tanács megelégedéssel vévén tu­domást ezen tervezetről, röviden kijelölé a föl­vételnél követendő irányt. A minták megállapí­tását jövő ülésének tartotta fenn. — A főváros egészségi viszo­nyai septemberben. Pest város tiszti főorvosa Halász Géza hivatalos kimutatásából követke­zőket közöljük: E hó időjárati viszonyai sza­bálytalanul folytak le; a bővebb légköri csapa­dékok, mint a hő- és légmérő ingadozásai az állati életre hatottak, s csupán a légzőszervi bántalmak tűntek fel több számmal. A hőmérő, Cels. bz., legmagasabb 28­2, legalantabb 8, havi közép 17.71 fokon állott.­­ Eső esett 8 napon, köd 1 és égiháború 1 napon volt észlelhető. Egészségi állapot: Az illető gyógyintézetekben és a kerületi főorvosok által ápolt szegények közt, összesen 5741 kóreset fordult elő, mely szám a múlt augustus havi lét­számnál 525 esettel kevesebbet tüntetett föl, tehát javult. Különféle gyógyintézetekben ápolt 2507 fekvő­beteg közül meggyógyult 39.04, meghalt 4.33, ápolás alatt maradt 56.61 °/.. —A kórcsoportok közül a légző- és emésztő­szervi bántalmak úgyszintén a kórbajok túlnyomóak valamennyi valának. Halálozás: valamennyi gyógyintézet —.—OJ- ~ -------------a---­ben és a város külön részeiben meghalt összesen : uriutcza és ferencziek tere sarkán lévő házában, 580, tehát 125-el kevesebb mint múlt hóban. — Meghalt főnemű 338, nőnemű 242. —­ Meghalt tanművelők, művészek, hivatalosak és birtoko­sok osztályából 66, a munkás és szolgai oszt. 280, a kereskedelmi és iparos oszt. 234.­­ Leg­gyakoribb halál-okok : tüdőgrimősödésben 67, himlőben 45, bélhurutban 55, hagymásban 16, agykérlábban 17, szivbajban 16, öngyilkos volt 5 stb. Népesedés: született összesen 822, ezek közül 418 fiú és 404 leány, törvényes 467, törvénytelen 355. Házasságra lépett 225 pár. A pesti vásárokra összesen 27.467 darab szarvas­­marha, juh és borjú hajtatott. A vaspályán Pest­re érkezett szarvasmarha 5989 darab, sertés 32.002 darab, juh 2324 darab.­­ A vaspályán Pestről elszállitatott: szarvasmarha 1311 darab, juh 2228 és sertés 19.671 darab.­­ A katonai mosoda ügyében, mely ezelőtt néhány héttel a katonai hatóság renitens magatartása miatt annyi port vert fel, a belügy­­ministerium részéről a vizsgálattal Ribáry Jó­zsef minister tanácsos elnöklete alatt a katonai parancsnokság közbejöttével vegyes bizottság küldetett ki, felhivatván Pest városa is, hogy magát képviseltesse A tanács, miután az ügy nagyon sürgős, a közgyűlés utólagos jóváha­gyása reményében e bizottságba Gerlóczy Ká­roly tanácsnokot, Havas Ignácz és Haris Sándor képviselőket küldte ki. Az eredményre méltán kiváncsiak lehetünk. — Oroszosodó csehek. F. hó 6­kán Zsitomir városában a legújabb időben Volhyniá­­ban letelepedett csehek nagy ünnepélyességgel tették le az orosz alattvalói esküt. Volhyniában eddig 1840 cseh család lakik, kik összesen 607,519 rubelre becsült 20,035 orosz holdnyi földbirtokot szereztek. — ítélethirdetés. A pesti munkások perében a királyi tábla által hozott ítéletet teg­nap a pesti kir. fenyitótörvényszék kihirdette; mindkét részről felebbeztetett az a legfőbb tör­vényszékhez. — Az alsó D­una r­ak­p­ar­t kiépítése tárgyában hosszabb idő óta jegyzékváltás van folyamatban Pest város és a közlekedési minis­terium között. A város ugyanis miután a felső rakpart kiépítése, hol­­ háztelkek fognak nye­­retni, az 1870. t. sz. által a közmunka ministé­­riumra bízatott, az alsó rakpartot is, ahol új ház­telkek nem keletkeznek, melyek az építés költ­ségeinek megtérítéséül tekinthetők volnának, a ministerium által kívánja eszközöltetni, sőt a plébánia tértől lefelé épített rakpart költségei­nek megtérítését igényli, mitől ismét a kormány idegenkedik. A város utoljára is az alsó rakpart kiépítését abbanhagyta, és a költségek tárgyá­ban a közlekedési ministériumhoz terjedelmes feliratot intézett. De ez utóbbi most rendeletet küldött Pest városához, melyben a nélkül, hogy a fenforgó ügyben elvileg és érdemlegesen dön­tene, felhívja a várost, hogy az alsórakpart hát­ralevő részének kiépítését a Discher József épí­­tészszel fenálló szerződés alapján folytattassa és értesíti, hogy a költségeket az állampénztárból fogja utalványozni. Az ügy közgyűlés elébe kerül. — Lánczhajózás. Zichy Ferraris Victor gr. Mesnil Oskár báró és Egt Miksa részére a földművelési, ipar- és kereskedelemügyi minis­terium még 1869-ben adott szabadalmat a csó­nakok és más hajók vontatására szolgáló javí­tott találmányra. Időközben e találmány a Du­nára és ennek mellékfolyóira terjedőleg az első cs. k. szab. dunagőzhajózási társaságra ruház­tatott át, s az most annak gyakorlatba vétele iránt folyamodott a keresk. ministeriumhoz. A társaság sodrony vontatás vagy lánczhaj­ózásra két hajót rendezett be, a „Nyitrát* és „Lajthát* s az elsővel Pozsony és Német-Óvár, a második hajóval augusztus 12-kén Gönyő és Győr között történt a hazai próbavontatás. Mindkettő kitű­nően sikerült, ámbár a két hajó közül az egyik a Lajtha, nincsen a szabadalom okmánynak megfelelően építve, s az ott említettől egészen eltérő szerkezettel bír. A Lajtha gőzössel Gönyő és Győr között történt próbamenet alkalmával említett gőzös által Torda szigetig négy, azon felül pedig hat uszályhajó vonatott, s a Győr­­megye részéről kiküldött vizsgáló bizottság meg­győződött arról, hogy a sodronyhuzalon járó hajó a kitérésben akadályozva nincs, és szükség ese­tén rögtön meg is állhat, s így a szabad hajózást legkevésbé sem akadályozza. A próbamenet a győri Rábahídnál alkalmazott mérete szerint 7 láb és 9 hüvelyk vízállásnál történt. A Nyitra nevű gőzösre nézve a gőzhajózási társulat által az állíttatván, hogy szerkezete a szabadalom­levélben leírtnak teljesen megfelel, a kereske­delmi ministérium felhívta Pest városát, hogy ezen utóbbi állítás valóságát illetőleg szakértők közbejöttével vetessen fel vizsgálatot, melynél különösen az is meg lesz állapítandó, vajon a társulat birtokában lévő Nyitra nevű vontatóhajó szerkezete s a vele összekötött vontatórendszer megegyezik-e mindenekben a szab.­találmány­­nyal, továbbá váljon a sodronyhuzal, valamint a vontató eszközök (maga a hajó az ó­budai gyárban készült) az osztrák-magyar állam terü­letén készitettek-e s különösen hol, vagy pedig külföldön gyártatván, onnan csak használat végett hozattak be. A ministerium a vizsgálat eredményéről magát mielőbb értesittetni kívánja. — Előmunkálatok a vízmű tárgyában. Az a körülmény hogy az állandó vizmű állomás részére kijelölt új­pesti sziget nem képezte,a város tulajdonát az állandó vizmű építését teljes három évig akadályozta, annyi idő szükségeltetvén arra, hogy a sziget átvétele iránti tárgyalások a kormány­nyal véget érhessenek. Jelen év márczius óta az újpesti sziget végre a város tulajdonába ment át, az állandó vízmű érdekében még mi sem történt. A vízvezetéki bizottmány tegnap folytatólag tartott ülésében azon indítvány létetett, hogy a víz­vezetéki mű előmunkálatainak megtételére, minek a sziget topografikus felvétele, talajfu­­ratások s profilh­ozások, melyek előbb utóbb ok­vetlenül szükségesek lesznek,bárhogyan és bárki által építtessék ki jövőben az állandó vizmű és melyek költségei 3000 ftnál többe nem kerülnek a közgyűlés felhatalmazása keressék ki. Ezen előmunkálati­­ foganatosítás* Bindley mérnökre javasoltatik bízatni, ki azokat akár köttetik meg vele az állandó vizmű építése iránti szerződés, akár nem, díjtalanul ígéri teljesíteni. A tanács ez indítványt helyeselvén, pártolólag fog a köz­gyűlés elé terjesztetni. — C z i­r­á k­y segrestyéje. Cziráky nos, a felsőház alelnök­e,a gyapjas rend vitéze, ra szent Gergely rend lovagja , excellentiája az az összeg boltoknak a ház udvarára nyíló kijá-

Next