A Hon, 1872. november (10. évfolyam, 253-276. szám)
1872-11-26 / 273. szám
273. szám. X. évfolyam. Kiadóhivatal: Ferencziek-lert 7. sz. földszint ElSfizetési díj: Portán küldve, vagy Budapesten dískor pordvS reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra . ■ . . . • 1 frt 86 tar. I hónapra . . • . » . 5 „ 50 a • hónapra . . . . . , 11 . — „ is esti kiadás postai kttlSnkfldéseért felülfizetés havon kint . . . . So ki, kis előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. POLITIKAI ES KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Resge!! kiadás. Főt, 1872. Kedd, nov. 20. Cserkentést Iroda s Ferencziek-tere 7. szám. A lap szellemi részét illető mindSB klót elény a szerkesztőségisz intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak viasz» HIRDETÉSEK «ízt,ugy mint «UtvetÜKk a liadó-hiVM* tebit»« (fueneziek -tart 7. szám) küldendők. Előfizetési felhivás: „A H 0 N“ 3% -dik évi folyamára. Sldfizetési érmék:*i»óbí évre . SS ft — kr. 1»1 évre 11 ft — kr. tfegyed évre f. . 5 ft SO kr. Külön »lő&Ritesi Iveket neat ktddttek szót. ClSfoetáare a portai utalványokst kérjük hasa«ihn!, m elyek bérmentesítése tís írtig csal: 5, IQ írton felül pedig tukrba kerül, dk* eiGS- mthnu a eHoa kiadó-hivatala“ ősim alatt Pert, ferevozlök-testi 7. az- aló kHldanéstk, A HŐS kiadd.hl Tatai». PEST, NOVEMBER 25. A deficit és fedezete. Lapunk november 1. számában a jobboldali lapok által bevallott 70 millió deficit ellenében azt voltunk bátrak állítani, hogy az idei és jövő évi deficit körülbelül 100 mllióra megy. Akkor a jobboldali lapok igyekeztek minket megcáfolni, most azonban kitűnik a pénzügyi bizottság gondos átvizsgálása után, hogy mi sokkal jobban közelítettük meg a valóságot, mint jobboldali laptársaink..Ugyanis a pénzügyi bizottság az 1872-iki deficitet 36 millióra, az 1873-ikit 34,060,000 forintra teszi és törölt az előirányzatból 34,827,607 forintot, míg csak 1,558,012 forinttal növelte azt, ha e számokat öszszeadjuk, illetőleg az utóbbi összeget a többiből levonjuk, kijó 103,329,595 forint deficit — az szerint. Tehát míg a jobboldali lapok 33 millióval tüntetik fel kevesebbnek azt, még a mi számításunkat is 3 millióval haladja meg. De a pénzügyi bizottság törlései folytán, melyek fájdalom nagy részben az ipart, földművelést és művelésügyet fosztják meg a szükséges segélytől, csak 70 millió deficit fedezéséről kell gondoskodni. A pénzügyi bizottság ennek fedezésére 3- féle segélyforrást, mutatott ki, egy 40—45 milliós kölcsön kötését, az adó és bérleti hátralékok felhasználását és az adójövedelem növelését. A két első expediensre most nem teszünk megjegyzést. Az utóbbi a jövő évi rendes budgetben mutatkozó 800 millió deficit fedezésére lenne számítva, miután a józan gazdálkodás elveivel ellenkeznék az, hogy a rendes kiadások fedezésére is akár tőkefogyasztás, akár adósságcsinálás legyen igénybe véve. Tehát odajutottunk, hogy adófelemeléssel fogjuk a néppel éreztetni az alkotmányos gazdálkodás jótéteményeit! Sajnos, nagyon sajnos eredmény. Azonban az adójövedelmet nem csak adófelemeléssel lehet szaporítani, sőt igen gyakran épen ezáltal nem lehet, így pl. Anglia adóbevételei folytonosan szaporodnak, pedig az adót folytonosan lejebb szállítja és majd minden évben töröl el valamely a művelődést vagy fogyasztást terhelő adót. És ne gondoljuk, hogy az adót csak a fogyasztási tárgyakra nézve szállítja lejebb, tehát nemcsak a fogyasztás növekedéséből származik a jövedelmi bevétel , hanem egyenes adóit is tetemesen és egész rendszerességgel szállítja le. A földadó 1798-ban 20%-ra volt téve és azóta nem változott, képzelhetjük tehát, hogy mily csekélység az most a föld mostani jövedelmezősége és értéke mellett! Az ajtó és ablak adót, a csekély házbér adó válta fel; a jövedelmi adó most csak 1,6%, míg 1855-ben 6 Va % volt. És mégis mindezen adók jövedelmei tetemesen szaporodnak úgy, hogy a háztartás folytonos plust mutat fel. Még Angliával is megtörtént az, hogy Peel előde az adót felemelte és deficitben volt, egy évre rá Peel leszállta és plust mutatott fel. Ebből láthatjuk, hogy adófelemelés és adójövedelem növelése két egészen különböző és egymást gyakran lerontó dolog. Ha-amár most -a kormány nálunk, az adóalapot, minden _ módosság nélkül, az adót felemeli, akkor bizton megmondhatjuk, hogy a most is óriási összegre menő adóhátralékot csak növelni fogja. Pedig egy jobboldali lap egész határozottsággal írta, hogy elsősorban a földadó lesz még a jövő évben emelve. Nem tudjuk, hogy ez emelés alatt az adókulcs emelését értik-e, és, hogy ezt nem fogja-e katasteri kiigazítás megelőzni. Mert, ha a mostani alapon növelik az adókulcsot, akkor csak a teher-aránytalanságot fogják a legigazságtalanabbul növelni és az adóhátralékok (melyek épen a földadónál tesznek aránytalanul legtöbbet) progressive fognak szaporodni. A teher igazságosabb felosztására szükségünk vált és ez után minden egyenes adónkból, de leginkább a földadóból szép eredményeket mutathatnánk fel, de az adókulcsot semmi esetre sem növelhetjük. Gondoljuk meg azt, hogy nálunk a földjövedelem 29 °/o államadóval van terhelve, ezenkívül községi adópótlék és közmunka is terheli azt; azután tekintsünk Poroszországra, hol a föld 8%-al, vagy Francziaországra, hol 15 08%-al adóz, sőt az utóbbi országban törvényhozásilag van kimondva, hogy 20%-nál többet a földjövedelemtől venni nem szabad, akkor tudni fogjuk, hogy nálunk 29 százalék a legvégső határ — ha más országokkal versenyezni épen nyers terményeinkkel — akarunk. Igaz ugyan, hogy a hiányos földbecslések következtében a földadó 9 és 30-76% közt változik különböző vidékeinken, és ezen segíteni is kell de adókulcs növelésről szó sem lehet. Hol a katasteri felvétel oly hiányos, hogy az adó 9 és 30 százalék közt változik, ott az adóalap kiigazítására és nem az adó felemelésére kell törekedni. Hisz nálunk oly katasteri felvételek vannak, hogy pl. a hivatalos statistikai füzetek legutóbbi (1872. évfolyam) számában egész Magyarországra nézve ki van számítva 2,086,993 hold ugar és 1870-ben az aratási tabellákban 2,796,326 holdat mutattak ki, tehát 33 98 százalékkal többet. Arad, Békés, Csongrád, Heves megyék és Hajdú és Jászkun kerület összes szántóföldje pedig ugarral együtt az 1867-iki adókiigazítás szerint tett 1.865,879 holdat holott 1870-ben csak a learatott terület 2.377,493 hold volt, tehát 511,614 holddal, azaz 21 százalékkal 1870-ben nagyobb terület volt bevetve, mint amennyi volt 1867-ben ugarral együtt az összes szántóföld. Ezt a területet bir nem csak a Tiszaszabályozásnak lehet köszönni. Ezek az adatok fényesen bizonyítják azt,"hogy nálunk az adóemelés minden esetben kegyetlenség lenne, és másodszor azt, hogy a mostani adófelosztás a legnagyobb igazságtalanság. Ezt tegyük jóvá és akkor kevesebb lesz az adóhátralék, több lesz a jövedelem, de ne növeljük a mostani adófelosztás igazságtalanságait még adóemeléssel is. Hegedűs Sándor. aor Timin A jövő század regénye. Nyolcz kötetben. Irta Jókai Mór. Első rész. Az örök harcz. Első kötet-A mi a királynak nem szabad. (8. Folytatás.) Azután felvette az összegyűrt hírlapot, kiterjesztette azt az asztalra, s kíváncsian végig tekintgette ennek ismeretlen hieroglyphjait. — Eh, mégis csak szeretné az ember tudni, hogy mivel rágalmazhat ez a mesquin bennünket? (Már tudnillik az udvari czukrászt, — meg a királyt.) — A futár úr ért magyarul: mondá a főkomornyik úr. — De az udvari czukrász ur egészen összesározta a sarkával a lapot, s rá is köpködött Az udvari cukrász úr aztán szépen letörölgette a fehér kötényével a gonosz lapról a meggyalázás nyomait, így ma már most lehet belőle felolvasni. A futár úr ráhagyta magát venni — időtöltésből. Tehát legelőször is jönnek a kinevezések. „Ő felsége kinevezte összes hadseregei vezértábornokává a diadalairól hirhedett General O-Briet.“ A főkomornyik a theás csészébe nevetett, melyből épen az utolsó kortyot hörpölte ki. Az udvari czukrász ur tudatlan arczczal kérdezé: — De hát ki az a General O-Brie ? sohasem hallottam a diadalairól. A fökomornyik úr felvilágositá róla. — Az egy angol versenyparipa, aki, mint legjobb futó, minden lóversenyen győzni szokott. — Ah ! fripon! Azután következett egy bolond, a kit kineveztek egyetemi tanárnak, egy consulárius, a kinek szép neje van, s annak egy püspök a gyóntató atyja, ennek a praelatusnak a helyébe püspöknek. Egy pár megszökött csaló mindenféle érdemrendekkel dekoráltatok, egy zsivány, a ki élethosszig lett elitélve, érdemeinek elismerése mellett nyugdijaztatott. Budapest város főkapitánya a vakok intézetéhez főigazgatónak áttétetett, az illető miniszterek ellenjegyzése mellett. Azután jön egy vezérczikk, melynek vezéreszméje az, hogy a minisztereknek kevés a fizetésük, s azt irányadó körökben még egyszer anynyira szándékoznak felemelni. Pártolja ez eszmét. Elmondja, hogy milyen sok dolga van egy miniszternek s mennyire kell költenie ? A czikk oly túlbuzgó lojalitással van írva, hogy az ember azt hinné , a sajtóirodából került fel, csak az a gonoszság benne, hogy egy jjszó sem igaz belőle. Következik egy másik vezérczikk, hanem az egészen be van festve feketével. A Le menteur ezzel azt hazudja, hogy a censura törölte ki azt a czikkét, pedig hiszen korlátlan sajtószabadság van az országban. Azután jön a „legújabb a csatatérről.“ Ez egy másodszori képviselő választásnak a leírása, melyben számos a halott és sebesült. Ezt még el is lehet hinni. Következik egy országgyűlési tudósítás. Elnök csönget. Jegyző felkiált: prémus ! (Azt hiszi, most is minisztrál.) Előadatnak mindenféle bolond kérvények. Azután jön a napirenden levő tárgy: törvényjavaslat a delegációkban használandó dualistikus nyelv tárgyában : e szerint a praepositiók, nomen propriumok, adverbiumok és a conjugatio, declinatio ragasztékai lesznek magyarok, a verbumok, substantivumok és adjectivumok pedig németek. Dualismus nyelve. Az oppositió részéről feljegyzett első szónok beszéde közepén a kormánypárt lármásan követeli a clotüret. A javaslat nagy szótöbbséggel elfogadtatik. Következik a pénzügyminiszteri előterjesztés. A pénzügyminiszer gratulál az országnak, hogy az idén megint rosztermés volt. Mikor rossztermés van, a birtokosok nem tudják fizetni az adót, akkor az állam elkótyavetyéli a jószágaikat, a vételárból először megkapja az adót simplán, azután megkapja a vevőtki átiratárdíj fejében duplán, és így minden ínséges esztendő dupla haszon az államháztartásnak. Azután jön egyhatalmas külföldi szemle, alapos conjectural politicával keverve. Kezdődik az amerikai egyesült államokon, ott az elnök Talbot meghatározván,nagy lett a zavar. A Monroe doctrina győzött. De viszont a Knownothlingok bukásban vannak. A német elem az ír katolikusokkal kezet fogva ligát csinált. Megszületett Amerikában is a nemzetiségi kérdés. Minden nemzetiség saját jelöltjét akarja az elnöki székre juttatni. Szerencsére a Spiritisták dominálják még eddig valamennyit s a „médiumok“ ellensúlyozzák a demagógokat. A nők szavazatképessége elfogadtatott. És így bizonyos kilátás van arra, hogy új elnöknek a meghalt elnök özvegye fog megválasztatni, ami a legszerencsésebb megoldás lenne. És abban az esetben a világ két legnagyobb respublicájának kormányát nők fognák vezetni. Az orosz respublica elnöke is nő: Madame Sasza. Ezen genialis asszonyságnak legújabb rendelete szerint egész Oroszországban a mennoniták dogmái lesznek elfogadva. Ezen tan szerint minden Donemen lévő polgár tizenhat éves korában, a férfiak pedig tizennyolcz éves korukban újra megkereszteltetnek a templomban, coram publico, még pedig tetőtől talpig in statu natural! — Ez isteneknek való látvány lesz. — Ugyanott minden magányvagyon államtulajdonnak nyilváníttatott, a házasság eltöröltetett s a törvényszékek megszüntettettek. Minden magány adósság quitt! Uj Eldorádó. Németország fel van izgatva az amerikai és oroszországi nagy események által. A nemzeti közvélemény sürgeti az amerikai fajrokonok segélyezését. Americai invasió küszöbén állunk. Legközelebb a frankfurti kamarák elé törvényjavaslat terjesztetett, mely a hadkötelezettséget a nőnemre is kiterjesztetni indítványozza, egyelőre csak a santtete-corps, ambulance, pionnier, és megszálló csapatok képeztetvén belőlök, midőn az összes férfi lakosság a havezmezőn van. A Staatschatz ezer millió tallérra szaporíttatott aranyban. Mindezekkel ellentétben Francziaország a puritán elvek és philosophi higgadtság politikáját folytatja tovább is. Páriából még a divat is száműzetett s átköltözött a Spree mellé. (Lásd alább „Divat“ rovatunkat.) A köztársaságnak az a legnagyobb szerencséje,hogy a trónpraetendensek száma annyira szaporodott már, hogy egymás közt sem bírnak megegyezni. A Bourbon, Orleans családok mellé támadt még egy új Orleans sarj, mely documentálja, hogy az ő őse volt az igazi Orleans, nemi Lajos Fülöp, azt csak kicserélték vele. Viszont a Napoleon család Luluféle egyenes ágának keserű küzdelmei vannak a Plonplon, Napoleon Péter, Wyse, Bellinger Mimi, és Pearl Cora legitim ivadékaival, ami a republicánusok dolgát nagyon megkönynyebbíti. Olaszország az anglicán egyházat adoptálta. Ez által hetvennégyezer abbate, szerzetes és tertiárius, huszonhatezer apácza lett exlex állapotba téve, a miután ez a nagy szám Graubündten kantonban és Tyrolban mind el nem fér, jó részt Magyarországon fog megtelepedni, ami által ismét egy lépcsővel közelebb jutunk a paradicsomhoz. Szerbia alkotmánya tökéletesíttetett az által, hogy a szerb császár kinevezte a felsőházat, melyhez nagy contingenst szolgáltattak az Oroszországból emigrált grófok és herczegek. Míg másik szomszédunk Románia a népnevelés terén ért el eddigelé csodálatos előmeneteleket, iskolái a schweicziakkal vetekednek, s mióta a zsidó emancipátiót törvényesen létrehozta, financziai is kitűnően megjavultak. A török birodalom is folytatja újjászületési munkáját. Az alkotmányos szultán ma írta alá (lásd terjedelmes táviratunkat alább) a nők fátyoltalanul megjelenhetése felől hozott törvényczikkét a divánnak ; ugyanott harmadszori felolvasáson ment keresztül a bortilalmat megszüntető bili s az nap este minden imám, aléma és softa s valamennyi dervis részegen tánczolt az utczán. Az aranyszarv öböl szabad kikötőnek nyilvánitatott.“ („Csak már legalább azt tudná az ember, hogy mind hazugság-e ez igazán! Sohajta fel az udvari czukrász.“) Következik a közgazdászat. „Börzehírek. Wasserpolak [és társai egyletet alakítottak, melynek czime: „Első általános házfeltörési, zsebmetszési és útonállási részvénytársulat, vidéki lólopási filialékkal, összekötve ugyanezek ellen biztosító osztálylyal. Ilyen egyletnek valóban rég szükségét éreztük már. A társulat gazdag dividendákat fog osztani A részvények százszoroson túl vannak jegyezve. Úgy halljuk, hogy a kormány maga is itt akarja biztositatni a postáit a szirti kirablások ellen.* — A fiókpesti, Árnyékpesti, és Kölyökpesti egyesült tarhonya őrlő gyárak a múlt éjjel liquidáltak. Mind a három egyszerre leégett. A számadások, mérleg, stb. mind benn égtek. — A spanyol-magyar bank és a törökmagyar bank fusionálni akarnak a görögmontenegroi bankkal. — Agio: — arany, ezüst semmi áron, 100 Rézkrajczár ára 180 papirosban.* Itt van megint egy laciationshir. „Hiteles mérnöki tekintélyek, mint bizonyost állítják, hogy a midőn a vaskapunál a Duna utolsó akadályai is fel lesznek robbantva, s ez által a folyam oly sebes lefolyást kap, hogy nyáron át Budáról Pestre gyalog át lehet gázolni, Bécsnél pedig épen csak a medre fog látszani a büszke folyamnak. Hová lesznek gőzhajóink !! Videant consules!“ No meg egy kis epidemia-hír. „Chinával való összeköttetésünk egy újabb ismeretlen dögvészt hozott Európára. Ez a lángdüh. A szerencsétlenek, akik azt megkapják, először a kezeikkel, azután a lábaikkal, utoljára a szemükkel, szájukkal, nyakukkal kezdenek .Hai számunkhoz fél iv puatéfetat van csatolva. — A királyföldi universitás üléseit figyelemmel kell kisérni nekünk is, hogy annál inkább meggyőződjünk felesleges voltáról. A nov. 18-iki ülésben az universis megdicsérte Medgyes városát, hogy ez gazdasági iskolájának segélyezéséért a szebeni universitás utján folyamodott a kormányhoz, ellenben Biszterczét és Brassót megrótták, mivel e két város egyenes után folyamodott segélyért a meghagyták, hogy ezután csak az universitás közvetítése folytán közlekedjenek a kormánynyal. E tárgyban indítványt is tettek, mely később fog tárgyalás alá kerülni. Ez is egy adat arra, hogy tulajdonképen mily nevetséges nyűg az universitás a király földi közigazgatás nyakán. — József főherczeg Bécsből Alcsúthra érkezett. A „Pesti Naplódnak Bécsből azt írják, hogy ottani jól értesült körökben mit sem tudnak arról, hogy József föherczeg lemondását benyújtotta. Annyit tudnak, hogy József föherczeg panaszt terjesztett ő felsége elé, azt hiszik azonban, hogy ez ügy nem oly acut, hogy a főherczeget lemondásra bírja. A „Pesti Napló“ arról is érte- *e sül, hogy a honvédelmi minister kineveztetése közelebbről várható. — Mi úgy tudjuk, hogy a honvédelmi minister kinevezése egy időben már fait accompli volt s ha emlékezetünk nem csal — az Hollán nevével hozatott kapcsolatba. E kinevezés azonban mai napig elhalasztatott s mivel a fölmerült differentiák ez elhalasztás hátrányát tüntették ki — viszont azok megoldása is csak a honvédelmi minister mielőbbi kineveztetése által eszközölhető. Mindehez járul még azon körülmény is, hogy a hivatalos lapban megjelent s a honvédségi főparancsnokság irodáját sértő czikk Lónyay nevével nagyobb mérvben hozatott kapcsolatba , mint azt bárki is természetesnek találná. Mi részünkről azon reménynek adunk őszinte kifejezést, hogy József főherczeget a honvédség élén ezentúl sem fogja nélkülözni a haza. V — A ministeri válságra vonatkozó híreink, melyeket esti lapunkban közöltünk, nem bírnak eddig, mint lapunk zártakor értesülünk, consistentiával. I m ' " c — A bankügyben Lónyay Menyhért ministerelnök és Kerkapoly legközelebb Bécsbe utaznak. Kerkapolyról ma hire szárnyalt, hogy hacsak a kedvező alkalom eljő — beadja lemondását. Hanem, hogy mikor jő el ez a „kedvező alkalom“ — arról hallgat a krónika. — A pénzügyi bizottság tagjai, Lónyay Menyhért gr. szombati indítványára nézve, mint a „Reform“ hallja, abban készülnek megállapodni, hogy a zárszámadások megvizsgálására ne külön bizottság kiküldését tegyék a ház előtt javaslatba, hanem hogy e vizsgálatot maguk eszközöljék. Indítványozni fogják, hogy a pénzügyi bizottság tagjai hattal szaporittassanak. Viharrután. Országgyűlési tollrajz. A mai országos ülést különbnél különb pikáns hírek forgó szelei előzték meg. Folyosókon, a termek zugaiban összedugták fejeiket négyen-öten s közöltek egymással hihetetlen titkokat,amik egytől egyig a leghitelesebb forrá TSSból eredtek s igy hitelességükhöz kétség egyátalán nem férhetett. Nem is akadt oly vakmerő a ki valami felett kételkedni, vagy legalább a bensejében fészkelődő kételyt külsőleg is kifejezni bátorkodott volna. Ma reggel még olyan volt a hangulat, hogy minden absurdum hitelre talált. A mi nem is csoda minálunk, ahol minden nap annyi lehetetlenség történik. — Hallottad , hogy Lónyay ma be fogja adni lemondását ? — A! ne beszélj ! Hiszen a jobboldali lapok egy hét óta a legnagyobb tudományos készültséggel bizonygatják, hogy minden alkotmányosság, minden Parlamentarismus illusorius, ahol a képviselőházi kisebbség kormánybuktatási jogot gyakorolhat. Az igaz, hogy „Grau ist alle ! Theorie,“ — de ha most Lónyay lemondana , ezt az ellenzék saját vívmányának tekintené, márpedig az ellenzék minden vívmánya vere- I gég nekünk. Aztán egy országgyűlési scanda- s lum következtében ! Mert Csernátony úrnak a Lónyay képe nem nyerte meg magas tetszését. Na persze! hisz ez non sens. S ha mi a lemondást elfogadnék: nem alkotnánk-e praecedenst arra, hogy jövőben puszta gyanúsításra minden kormányférfi letegye tárczáját. Sőt elfogadva a lemondást: rá ülnék a hitelesség bélyegét, hogy a mit itt-ott suttognak, mi is valószínűnek tartjuk. Ez nem járja. — Hja barátom — válaszol az első kicsinylő mosolylyal, melylyel elég feltűnőleg igyekezett elárulni, hogy ő mennyire jobban van informálva társánál — te, úgy látszik, elmaradtál a világtól. Azt csak bevallod, hogy Lónyay piros széke már jó ideje lángban áll, hogy lesz az éget s közönséges ember azt ki nem állja? No látod. Lónyay már régen szabadulni vágy s már meg is tette volna, ha időnként közbe nem jönnek olyan támadások, melyeket ha távozásával igazolni nem akar, maradnia kell. De ha tisztességes ürügyet talál a távozásra, egy pillanatig sem marad tovább. Ezt már én jobban tudom. — Most az a pillanat bekövetkezett. Ne hidd, hogy Csernátony vagy Simonyi támadása miatt vonul vissza. Oh nem, sőt ezeket a támadásokat vissza kell vernie, előbb nem távozhat. — Más van itt a dologban, egészen más, ezt csak én tudom. A hallgató képviselők kíváncsian vonulnak a szólóhoz közelebb, aki megfogva egyiknek kabátja gomblyukát, nagyobb óvatosság kedvéért egyszer-kétszer körültekintett , aztán elszorult, titokszerű hangon mondá: — Lónyay, mint mondám, távozására tisztességes okot keres. Ezt megtalálta. Emlékeztek az „Ellenőrben“ megjelent czikkre, amit valami „Dixi“ irt. Ez az úr azóta eltűnt, nem találják sehol. Elég az ahhoz, hogy ebben hivatalos titkok voltak elárulva, amikről a honvédelmi miniszer szerint — aki szinte Lónyay, mint ti is tudjátok — a honvédfőparancsnokság tisztjein kívül másnak nem lehetett tudomása s a gyanú, hogy ezek árulták el, a hivatalos újság egy dementijében világosan ki is volt fejezve. Hozzá teszi azonban a fáma, hogy honvédfőparancsnok valamennyi tisztje nevében már előbb biztosító honvédelmi miniszert, hogy ez a gyanú alaptalan, a dementi, melyben e gyanú kifejeztetett, mégis megjelent. Címe kész a conflictus Lónyai és a honvédfőparancsnok között, ki e tárgyban fel is utazott Bécsbe. Mert azt csak nem engedheti, hogy az ő tisztjeinek becsületszavában valaki kételkedjék. Az igaz, hogy a hivatalos újság azóta megint közölt valami helyreigazításformát, de az a katonai reglement szerint satisfactiónak nem elég. Nem látjátok, itt van az alkalom a lemondásra, nem a nov. 18-ai botrány, hanem a honvédfőparancsnoksággal fölmerült súrlódás folytán. — Hm, hm, ez lesz igaz.De hát nem elég satisfactió, ha Lónyay csak a honvédelem tárczájáról mond le s a miniszerelnökit megtartja. — No meglehet, meglehet. Várjuk be a fejleményeket.Arra el lehetünk készülve, hogy a mai nap nem foly le váratlan esemény nélkül. Egy másik zugban még titkosabb volt a conferenczia. — Tisza Kálmán ma egy levelét fogja felolvasni Telekynek, melyben ez az emigratiónak Csernátony ellen hozott ítéletét elhamarkodottnak , minden alapot nélkülözőnek nyilvánítja. Én ismerem ezt a levelet. A „Reform” aligha bajba nem kérvezte magát. Bizonyos vagyok benne, hogy a maihoz hasonló jelenet még elő nem fordult. Egy harmadik helyen pláne suttogva beszéltek. — Láttátok Csernátonyt ? Egészen halvány. Azt hallottam, tegnap megírta a végrendeletét