A Hon, 1872. november (10. évfolyam, 253-276. szám)
1872-11-08 / 258. szám
llyuu módon szélesítette vale el őket az Ur, onnét az egész földnek szirére és megbeűnének építeni azt a várost. Annak okáért nevezé minden annak nevét Bábelnek, mivelhogy az Ur ott vesztette volna eszét az egész földnek nyelvének. • Vájjon, van-e gondolkozó ember Magyarországon — aki rögtön ki ne találná, hogy a biblia fentebbi soraiban annak a története van megírva amit jelenleg a „fővárosok rendezése“ név alatt ismerünk. Bizonyára nincs. Ez a bábeli zavar egyenesen Budapest rendezésire van megjósolva. Sehol annyi terv, annyi különböző eszme és sokféle felfogás, mint e tárgy körül. A hány ember, anynyifélekép kívánná megoldani ezt a bonyolult cordinsi csomót. Henii hogy egyben egyet értünk,• erre nézve egész a legutolsó időkig jogosultnak látszott a remény , ez egy az, hogy Magyarország fővárosainagyar legyen. Nem társadalmilag értjük, mert azt szabályokkal, törvényekkel erőszakolni nem lehet, a társadalmi átalakulásnak önkénytes, természetes lefolyása szokott lenni, melyet legfeljebb könynyíteni, gyorsítani — de, ha magától meg nem indult, törvényhozási úton megteremteni lehetetlen. Nem a társadalmi fővárost értjük tehát, de értjük a fővárost mint önkormányzati bizalommal az állam, a magyar állam által felruházott testületet, a fővárost, mint az állami, magyar állami közigazgatás egyik, mégpedig legjelentékenyebb közegét, egy szóval Magyarország fővárosát, mint törvényhatóságot. Hogy ez milyen legyen, arra igenis van a törvénynek határozó szava; itt már csakugyan a törvény van hivatva dönteni annak alakja és szervezete fölött. Ettől függ, mennyiben kívánja respectálni a municipium önkormányzati jogait , mennyire kívánja érvényesíteni azokat a jogokat, amiket az állam érvényesíteni mindenkivel szemben, tehát a municipiusokkal szemben is jogosítva van. A fővárosok rendezéséről szóló új javaslat közkézen forog, áttanulmányozhatja mindenki, s tüzetes tárgyalás alatt áll gyűléseken, bizottságokban, pártelabbokban. Látjuk ebből, hogy a fővárosok önkormányzati joga a kormány részéről bizony elég mostoha ellátásban részesül. Eddig maga választotta Az esti lapunkban közlött tudósítás további folyamán elnök jelenti, hogy Wladár Ervin oraviczai képviselő beadta megbízó levelét. Az állandó igazoló bizottsághoz utaziatsuk. Bottyán László képviselő, képviselői állásáról lemond. Az illető központi bizottság fel fog szólíítatni az új választás iránti intézkedések megtételére. Ezután kérvényeket nyújtanak be Kármán az egész közönség a főhivatalnokot, most a kor- ‘ Lajos, az ujverdászi algymnásium kérvényét. Kemány fog kinevezni számára egy polgármester- mény Gábor Kálnoky Dénes főispán kérvényét nek csúfolt főispánt; eddig legjobb belátása szerint intézkedhetett vagyona fölött, ebbeli in-tézkedését legfeljebb utólagos jóváhagyás végett terjesztvén a kormány elé, — most e joga csak KMXft erejéig szól, azontúl a kormány tutelája alá lesz helyezve, mint a kit pazarlónak nyilvá- ' nitanak stb. Ebből látszik, hogy a kormány nem igen volt scrupulosus az autonomicus jogok megszorítása körül. S csodálatos, hogy midőn egy részről a kormány,t a törvényhatóság eddigi jogai iránt ily szigorú confiscatióval látjuk eljárni, addig más részei ugyanazon törvényhatóság egyes, még pedig, nyelvre nézve legalább, idegen polgárainak separatisticus igényei iránt annyira kelt,éselegnek, annyira engedékenynek tapasz- ' taljuk, hogy még azt a tekintetet is, melyet legmagasabbnak hotunk, melyre nézve külön véleményt föl se tételeztünk ,a főváros ma-j gyár jellegét is tesznek alszik leáldozni. Kár tegnapi czikkünkben felemlítettük, hogy a virilisek intézménye a főváros leghatalmasabb közegét, a közgyűlést fele részben németté fogja tenni, mert az az 3200 virilis, aki a 200 bizottmányi tagot a maga kebeléből választja, túlnyomó részben német ajkú s csak akarnia kell, hogy ugyanilyen candidationalis listáját keresztülvigye. Nem is számitva azt, hogy a másik 200 bizottmányi tag megválasztására szinte roppant befolyást gyakorolhat. S most még ehhez járul a Deákpárt kebelé-ből kiküldött 10.-es bizottság ama szerencsétlen határozata, hogy a nemzetiségi törvényeik a nyelvre vonatkozó határozatai a fővárosra nézve is alkalmaztassanak, azaz szólhasson kiki a közgyűlésen a saját anyanyelvén s még az okmányok is szerkesszessenek idegen nyelven, ha a gyűlés egy ötödrésze úgy kívánja. Tehát újra egy intézkedés, mely a magyar nyelv megtanulásának süksége fölöslegessé, a magyar nyelvet haszontalan luxns-articulus-á teszi. Hivatkozunk lapunk múltjára, s fennállása óta folytatott politikájára: volt-e az valaha a nemzetiségek iránt szűkkeblű, nem hangoztatta-e mindig erélyesen jogos igényeiknek méltányos kielégítését ? Elfogultságot a külömbika nemzeti- ’ ségek iránt,bizonnyára szemünkre senki nem vetíthet ; de ez a méltányosság nem terjedhet odáig, • hogy saját existennünk mellett ne küldjünk s leszorittatásunk ellen egész erőnkből ne unakozjzunk. Mert a fentebb jelzett intézkedés nem egyébb, mint leszorítása a magyar etemnek, a magyar nyelvnek arról a térről, ahol a közéletet intézik. Ne vegye ezt túlzásnak senki, hanem tekintsen körül Budapest városában és akkor aztán késjen. Mi szenvedünk, sokat szenvedünk e rendszabály által, az tagadatlan. És ki az, aki nyer ? Talán a szabad ívűség eszméje, mely azt követeli, hogy minden ember egyenlő jogosat gyakoroljon ? Oh nem ! Van Pesten körülbelül — pontos számadatok nincsenek kezeimnél, azért csak hozzávetőleg számítok — 30 000 tótajku lakos, talán ugyanannyi szerb, s nem tudom hány cseh, román stb. E nemzetiségek egyike nincs sem olyan gazdag, sem annyira számos, hogy a képviselő testület egyötödét saját nemzetisége polgáraiból beválasztassa. Ezeknek tehát nem lesz megengedve, hogy a hivatalos kiadványokat saját nyelvükön szerkeztethessék. De beszélni se fognak saját nyelvükön egy részt, mert meggondolják, hogy alig egy kettő értené meg őket, másrészt, mert a nyelv tekintetében a magyaroknál sokkal intoleránsabb német polgárok, bizony, valljuk meg,alighanem lezúgnák. Ezek tehát nem fogják hasznát venni ennek a sói divant liberalizmusnak, de ha igénybe vennék,ebben lenne bábeli nyelvzavar, de amely legkevésbé sem árthatna a magyar jellegnek, mert ezt a fővárosban eltörölni a szerb román, sőt, stb. tudjuk, hogy együttvéve sem elég erős. Hasznát veszi egyes egyedül a germanisatió, mely a fővárosban már az eddigi megszorítás mellett is oly ijesztővé fajalt, hogy a magyar elem legtöbb helyütt a legnagyobb erőfeszítés mellett sem bírta ellene a tért megtartani. A pénzvilág, a kereskedés, a nagy ipar s a kis ipar tekintélyesebb része mind „durch die Bank“ német, és a mellett határtalanul követelő. Az állam nem adhat nettannyi jogot, amennyivel beérné; ha egyenjogúságot ad neki, előjogokat fog követelni, ha ezeket is megkapta, megtagadja másnak még létezhetési jogát is, így eztán eljutunk lassankint odáig, hogy Magyarország legelső municipiumának közgyűlésén a német nyelv eleinte kisegítő lesz; aztán ami magyarul elmondatik vagy iratik, követeltetni fog, hogy németül is elmondassék és meghassék; viszont, miután a műveit magyar ember úgy is tud németül, nem fogja követelni senki, hogy a német beszéd magyarul is tolmácsoltassék s a német okmány lefordittassék ; az a néhány lateiner, a ki a magyar nyelv egyenjogúságának eleinte bajnoka lesz a közgyűlésen, lassanként belefárad a meddő küzdelembe, s megszűnik az ár ellen úszni, és úgy egy két év múlva egy szép hajnalon egyszer csak arra virradniuk, hogy megértük azt az átalkulást, melyhez másutt évtizedek sem elegendők, midőn Magyarország fővárosa nagyjául aprajáig, polgárostól, hivatalnokostul, egész törvényhatóságával egyetemben szemünk láttára olyan accuráns német lesz, mint a parancsolat. Azért hát most már borítsuk le a kaput, és szép muzsikaszóval vezessük be a trójai falovat. ¡15*én lesz az nagyon^ egy német S£ÍllL_Ml. gyarországi Tőrs Kálmán. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése nov. 7. egy ellene a házhoz beadott kérvény lemásolhatása iránt, Bárczay József pedig a kassai kir. törvényszék fizetés-fölemelés iránti kérvényét. Csengery Antal: Két kérvényt van szerencsém benyújtani: egyik a budai államtanító képezdék tanárainak kérvénye, melyben évi fizetésük és lakbér illetményüknek a fővárosi viszonyokhoz mért felemeléséért esedeznek. Másik az orsz. mintarajztanoda és rajztanár képezde tanári téstületeink kérvénye, melyben javadalmazásuknak a többi hazai főtanodák javadalmazásához arányosított fölemelését kérik. A kérvényi bizottsághoz utasíthatnak. Lukács Béla az abrudbányai és zalainai bánya hivatalnokok kérvényét nyújtja be az iránt, hogy a bánya kapitányság ne tétessék át más helyre. Csiki Sándor Dobozi 48-iki honvédalezredesnek 45-ben honvédelmi czélból tett költségei megtérítése iránti kérvényét nyújtja be. Bakosi Ferencz: Bodosi Bodosy Mihály volt honvédhadnagynak és Somogy-sellyei Sós József rokkant s a megnyaraorodott honvédnek kér- vényeit nyújtja be, melyben segélyezésért ese-deznek. Elnök : A kérvényi bizottságnak fognak ki t a H'5''z . .. ... . f alatt előirányzott köllő0 ft levonásával és feles Lázár Adám az erdélyi fegyvertartási ab . 125 000 ftal mutatkozik, mely a két intézet norml állapotok iránt interpellál. Közöltetni fog , léfeltésére forditott mintegy 1.680.000 forintnyi a belügyministerrel. Kovács László a ház szünetelése alatt történtekről szóló jelentését nyújtja Ve s egyúttal bocsánatot kér, hogy e jelentést betegsége folytán csak ily későn teheti. A jelentés kiadalik a számizsgáló bizottságnak. Kvassay László leadja az aranyosszéki választás iránt megejtett vizsgálatról szóló jelentést. A 3 -k bíráló bizottsághoz utasíttatik. Szomjas József a pincehelyi választás iránt megejtett választásról tesz jelentést. Az 5-ik bíráló bizottsághoz utasíttatik. rszegyényi László az állandót igazoló bizottság előadója jelenti, hogy Ivnka Imre,Horn Ede, Patai István, Kondorosi György, Németh Albert a 30 nap főlartásával igazoltattak. Németh Albert a 8-ik, Kondorosi György az 1, Patai István a 4, Herr Ede az 5., Ivánka Imre a 6. osztályba soroltatott. Szögyényi László: Tárgyalta továbbá az igazoló bizottság az Udvarhelyszéken jún. 1-én és folytatólag egész én és 9-én eszközölt képviselői választásról szóló jegyzőkönyvet, és miután ezen jegyzőkönyvben az foglaltatik, hogy a képviselőjelöltek között egyik sem nyert általános szavat, többséget és ennek folytán megválasztott országos képviselőnek senki sem jelentetett ki, az igazoló bizottság az illetők választását kifogástalannak nem tekinthette és a házszabályok értelmében őket a c. pont alá sorozandóknak tartotta. (Helyeslés jobbról.) Elnök: a vizsgálattal (sorshúzás útján) a 8 ik bíráló bizottság bízatok meg. Egyúttal felhívja a házat, határozzon az e választás ellen beadott két kérvény iránt. Csernátony Lajos rövid felszólalása után a ház a két kérvényt egyhangúlag visszautasítja. Helfy Ignácz ezután indítványozza, hogy a ház utasítsa a kormányt arra, hogy a legközelebbi ülésen, vagy a legközelebbi ülések egyikén tegyen részletes előterjesztést, mik tulajdonkép a képviselőház legfontosabb teendői és mily sorozatot kíván ezen teendőkre nézve megtartani, mert ő tudja leginkább, hogy mi törvényekre van szüksége, hogy az országot kellőleg kormányozhassa. A parlamentben a kezdeményezés szerepe őt illeti. Felkéri tehát a kormányt, hogy nyújtson be részletes működési tervezetet, hogy ezt megvitathassuk és végleges megállapodásra juthassunk. (Helyeslés balfelől.) Szólnak ez indítvány beadhatásához röviden Nikolicség Kimonyi, mire az kinyomatni rendeltetvén, fölvetetik a napirend, a honvédelmi minisztérium által benyújtott törvényjavaslatok előttes tárgyalására kiküldendő tizenötös bizottság megválasztása. A szavazás megtörténte után, melynek eredménye hétfőn hirdettetik ki, az ülés fél egykor véget ér. Legközelebbi ülés jövő hétfőn lesz. Pest város előirányzata 1873-ra. Második fele. Fedezet: 1. Javadalmak és jövedékekből a múlt évi 974,000 frtnyi járulék ellenében 1176,815 forint hozatik javaslatba —az ezen szity alatt várható 202,815 frtnyi növekedés, jobbára a kövezetvámnak a városi javadalmak módositásakor történt szabályozása s a javadalmi díjszedési jogért eredményezett magasabb haszonbérnek következménye. 2. Ház- és lakbérekből a múlt évi 72.700 forintnyi járulék ellenében csak 44.300 forint hozathatok javaslatba — a 31.600 frtnyi csökkenés a fehérhajó czimű ház bérjövedelmének elmaradásával indokoltatok. 7. Az eljárási díjakból javaslatba hozott 28.000 frtban a múlt évi 25.000 frtnyi járulékhoz képest foglalt 3000 frtnyi többlet jobbára az építési bizottmány számos eljárásaiért és az utóbbi idők óta nagyobb számban bemutattatni szokott gyámgondnoki szán adások átvizsgálásáért fizetendő díjakból várható jövedelem-növekedést képezi. 8. Engedélyi díjakból a már évi 8000 frtnyi járulék ellenében csak 300írt hoza ht a javaslatba, mert az iparengedélyi dijaknak eltörlése folytán csupán a kocsmáltatási-pálcika mérés és lakhatási engedélyekért szedetni szokott dijakra lehet számítani. 9. A marha bélyegzési díjak a feszvágóhidi rendszabályok szerint a marha vásáron megszüntetvén — csak az átkelő marha után netán szedendő bélyegzési dijakból várható 300 forint hozatik javaslatba. 20. Gyámhivatali kiadások részben való megtérítésére a gyám tartalék alap 1873. évre mintegy 280.000 írtra tehető, részben 6•0 részben 6 és fél •/• mellett elhelyezett tőkéi után évi 18000 ■ ínra számítható egész kamatjövedelem hozatik előirányzatba.—Az 1872. évre a gyámhivatalra előirányzott költség egész összege 15090 írttal lett ezen kiadás térítéséül a gyámtartalék alapból engedélyezve, de az árvabizottmánynak a ’ közigazgatási hivatalok sorába történt átvétele folytán a gyámi ügyek elintézése és kezelése körül felmerülő költségek oly mérvre növeked- j vén, hogy ezek egész összegben a gyámtartalék alapból, tőkéjének megtámadása nélkül fedez- ■ hetők már nem voltak — elhatároztatott, misze-rint ezen költségeknek a gyámi tartalék-alap jövedelmét meghaladó része a községi alapból fedeztessék. Ezek alapján tehát az árva bizottmány és gyámhivatal fentartására a jelenlegi státus sze-rint 1873. évre megkivántató mintegy 26 000 frt részbeni fedezésére a gyámtartalék alap fent említett jövedelem egész összege 18.000 frttal hozatott javaslatba — megjegyeztetvén, hogy a további a házi pénztár terhére eső 8000 frt részben fedezésére a leltárnak és gyámgondnoki számadások átvizsgálásáért a város számára megállapitani: szokott dijakból mintegy 1500 frtnyi jövedelem várható. 26. Cseléd hivatali dijakból a múlt évi 15000 frtnyi járulék ellenében — ezen dijaknak s cseléd könyvekért megállapított 50 krnyi illeték kivételével történt megszüntetése folytán csak 1600 ft hozatik javaslatba. 27. A közvágóhidi és marhavásári jövedelem a f. é. 15340 krgy.szálj alatt 176,905 forinttal megállapított részletes költségvetéstől eltérőleg ezen intézet életbeléptetése óta tett tapasztalatok alapján 180,000 fttal hozatik javaslatba — a kezelési költségekre a szükségletetek 32.tétele összeg 7°,téli törlesztésé;« 117,600 frt erejéig vétetvén igénybe — mutatkozik 7,400 forint, egyéb községi czélokra fordítható tiszta jövedékinként. 29. A községi adópótlák a múlt évi 946,758 forintnyi járulék ellenében — az 1872. évi kivetés alapján 1.056,860 forinttal irányoztatok elő. Ezeknek előrebocsátása ut án áttérve a községi alapköltség előirányzati eredménynek elötüntetésére, ez következőleg mutakozik: A szükséglet, mely az 1872. évihez képest 451,801 ft növekedett 3,976,074 ft. A fedezet mely az 1872. évihez képest 444,770 ft növekedett 3,063,567 ft a hiány — mely az 1872. évinél 7031 fttal nagyobb, 912,507 ft. Hozzá adván az 1872. évben tényleg felmerülendő szüségleti többlet fedezésére a kölcsön pénzekből előlegezett 300,100 ftot,hiszen az 1813. évben fedezendő hiány, mindössze 1.212,507 ft. Ezen hiány részbeni fedezésére a muldatlanul megkivántató mérvben előirányzott szükségleti tételekből törlések nem lévén eszközölhetők — kénytelen a számvevőség községi adó felemelést proponálni. Az 1871. évi kötségelőirányzat szükségletének fedezésére csupán minden államadóforint után 10 krral megállapított községi adópótléknak 5 krajczárral javasolt felemelése igényeltetett volna, az 187. évi előirányzati hiány fedezete azonban már csak ezen községi adópótléknak 332 kr. javasolt felemelésével lett volna elérhető, mely utóbbi arány szerinti felemeléssel a községadópótlékból 1873. évre 707,900 forintnyi bevételi többlet eredményeztetnék. Nehogy azonban egyrészt ezen, bár 1851. év óta, tehát 22 éven át,a közszükségleteknek évről évrv óriási növekedés daczára az államadóhoz képesti arányára nézve változatlanul fentartott községi adópótliknak a múlt évben javasolt ily jelentékeny felemelésével a közönség épen azon rétegei jujtassanak, melyek államadóval már amúgy is mi vannak terhelve —másrészt pedig a közterhek aránylagosabb felosztása, különösen pedig valahára azon czél éressék el, hogy a közterhek viseléséhez a községi adó fizetése alól eddig egészen felmentett elemek is hozzájáruljanak, a községi adópótléknak csak csendy mérvbeni felemelése mellett, az egyéb városokban sikerrel fentartott úgynevezett bázbér krajczár életbe léptetése hozatik következő arányban javaslatba. e) A községi adópótléknak minden államadó forint után az eddigi 20 krról 25 krra, tehát az államadó egy negyedére van felemelése, mely intézkedéssel e czim alatt évi 260,000 frt bevételi többlet eredményevennek. b) minden házbér forint után a lakókra 3 kr. kivetése és beszedése, mely intézkedés esetében a 16 millió frtra tehető házbér után várható bevétel részen 480,000 ft, összesen 740,000 ft. A házbér krajczár életbeléptetése iránti javaslat még azon körülménynyel is indokoltatol,hogy Buda városában a minden államadó forint után 22 árral megállapított községi adópótlék mellett minden házbér forint után a lakók terhére egy kv. évek óta tényleg már szedetik , tekintve már most Pest-Buda városok közeljövőben várható egyesítését, igen kívánatos, miszerint e hatóság jó eleve intézkedjék, hogy a két városban fennálló adónemekre nézve összhangzás és egyöntetűség teremtessék. Ezen két javaslat elfogadása esetében várható fent kitüntetett jövedelmi többletnek az 1873-ik évben fedezendő 1.212.507 ft hiánynyal összehasonlításával fedezetlen hiányként még 472.507 ft mutatkozik — melynek ideiglenes lobajlitására — nagyobb adóterheket már nem hozhatván indítványba — a kölcsönpénzekből 1872. évre előlegezett 300.000 frtnak csak 1874. évben leendő visszatérítése javasoltatok, a további 172 50/ ft hiány fedezésére pedig a házi pénztár különböző czimek alatti követelései jelöltetnek ki. A kölcsön pénzekből a házi pénztári 1872. évi folyókiadások fedezésére előlegezett, 300.000 ftnak csak 1874. évben leened visszatérités iránti javaslat azzal indokoltatok, hogy egy részt a kölcsön alap ezen összeget az alább elsttüntetett előirányzat szerint 1873. évben nélkülöz- t bető- másrészt pedig várható, hogy 1874. évben a községi alap előirányzata a rendőrség■ ttek az állam által tervezett átvétele folytán és az utak építésénél és kövezéseknél 1873. évre mutatkozó igen tetemes szükségleteknek 1874. évre eszközölhető leszállitása által oly kedvező eredményyel lesz összeállítható, hogy jövedel- jmeiból az ez alkalommal javaslatba hozott adó- s felemelés és kivetés fentartása mellet, nem csak rendes szükségleteinek fedezése, hanem az etu- 1 litert 300.000 frtnyi előleg visszafizetése is teljesen el lesz érhető. Hogy azonban egyrészt, ezen 1874-dik évre kilátásba helyezett kedvező eredmény, másrészt pedig azon esetre, ha a város részint adóhátralékokban, részint követési, átépítési járulékok és egyéb cselekvő hátralékokból álló követelései a megkívántató mérvben érvényesíthetők nem lennének — a jövő évre még mutatkozó 172.407 ftnyi hiány fedezete biztosítva legyen — c célszerű lenne az illető bizottmányokat utasítani, hogy a város javadalmi forrásait érdemleges tárgyalás alá vévén, azoknak a méltányossággal összeférő lehető mérvben kiaknáztatsa iránt, mielőbb indokolt javaslatokat tegyenek, hogy ezek alapján a községi alap jövedelmeinek növelésére az intézkedések már jövő év elején megtétethessenek. Ilyen, eddig kellően még igénybe nem vett jövedelmi forrásokat képeznek a er és borfogyasztási adó, továbbá a regale dak és a városi hatóság különböző eljárásaiért szedetni szokott díjak — feltűnő továbbá, hogy a kövezésekre és a snkalsozásokra 1873 évre előirányzott 640000 ft ellenében a részbeni fedezésére szolgáló kövezési járulékból 15.000 ftnál több bevételre nem lehet számítani — holott azon háztulajdonosok, kiknek házaik előtt gránit szegélykövek rakattak és különösen a költséges nepbult létesittetett, ezen költségek részbeni viselésére kötelezhetők volnának, a nélkül, hogy a hatóság ezen intézkedése miatt ötes lánytalanságot követné el. £0kü8m£B. — A történelmi társulat mai választmányi ülését kevés tag jelenlétében Horváth Mihály elnök nyitotta meg. A jegyzőkönyv felolvasása után egy rakás köszönő irat olvastatott fel s néhány uj tagot, jelentettek be. Tóth József tag ismét egy imert s becs nélküli pecsétrajzot küld be, mely tisztelettel félrelétetett. Ezután a nyári szünidő alatt működött bizottságok jelentései kerültek napirendre s a buzgó tagok — habár e jelentések a „Századokéban meg fognak jelenni, sőt részben már megjelentek — készeknek nyilatkoztak mindezt végig halgatni. Először a gr. Csákyak kassai levéltáráról szóló jelentés* olvasta fel Deák Farkas. E levél de különösen Bethlen Gábor idejére vonatkozólag bir érdekes okmányokkal. E fejedelem özvegye és gr. Csáky István közt létző szerelmi viszonyról is több adat ma adt fenn. Csáky István, mint bukott trónkövetelő, a Rákóczyakkal feszes viszonyban volt, mindamellett igen élénk levelezésekben állott velük leginkább ajánlások és tudósításokkal telve, amelyeket azonban előadó egész terjedelmében olvas fel, a minthogy általában az egész jelentés inkább a pikáns magánügyeket, mint az országos érdekű adatokat akarta a történelmi társulatnak bemutatni. Utánna Thaly Kálmán Lőce város levéltárából egy pár sokkal érdekesebb okmányt ismertetett, a Rákóczy korból (megjegyzendő, hogy a*t a „Századok“ nyomtatott lapjaiból olvasta fel a különben eléggé figyelmes közönségnek.) Érdekes momentumként jegyezzük fel,hogy Rákóczy kora alatt Lőcse, Késmárk, Bártfa s más német községek még egymás közt is magyarul leveleztek,mig azelőtt s azután latinul vagy németül. Thaly a művelődéstörténelemre nagy súlyt fektet s úgy az ipar, mint az irodalom teréről több nevezetes adatot sorol elő. Leghosszabban időzik Lőcse városának 1710-ks ostrománál, melynek részleteit tisztán eredeti adatok után dolgozta ki az előadó. Ezen ostrom sok tekintetben igen érdekes, s tragikus vége úgy, mint az ostromlottak s a polgárok hősisége költői színezetet ad az egésznek ; úgy hogy még így nyomtatásból olvasva is sok élvezetet nyújtott. Czelder Orbán önfeláldozó buzgósága, a kétes jellemű asszonyok által eltántorított gr. Andrásy István táborao s Dupray alezredes árulása, a polgárok és urak között fenálló viszály, a gyorsan változó hadi szerencse egész kis regényt képeznek, mely a febr. 13 -án történt alattomos elfoglásban ért véget. Ez utóbbi eset részleteit Thaly egy „fehér asszony “ról szóló néprege alapján fedezte fel. Az ellen bevezetője, a hű város tönkretevője, Andrássy kedvese a fehér asszony volt. Ettől fogva emekedett az Andrássy család a császáriak szolgálatában, mig a hős és nemes védő Czelder börtönbe jutott s később Rákóczyért halált is szenvedett, s Lőcse városa — Magyarország egy időben legműveltebb s igen gazdag községe — ez áldozatkészsége által anyagilag a népesség tekintetében tönkrejutott. Thaly ezen hazafias szellemben írt s élénken megéljenzett előadása után, mely több mint egy óráig tartott, befejezte az ülés tárgyait s azt az elnök jóval 7 óra után feloszlatta. — Akholera állása a belügyminiszterhez nov. 7-kén beérkezett napi tudósítások szerint. Budán, november 6-án 253 újabb kholeraeset merült fel, ebből esik : a Várra 3, Krisztinaváros 1, Tabánra 4, Vízivárosra 7, Országútra 1, kültelekre 0, közkórházra 3, irgalmi kórház 6, összesen 25. Ehez hozzászámítván az ápolás alatt maradt 147-et az összes beteglétszám 172, ezek közül meggyógyult 7, meghalt 14. October 18. óta összesen megbetegült 388, kikből meggyógyult 127, meghalt 110, gyógykézi lés alatt maradt 151. — A katonák között november 6-tól 7 -ig megbetegült 4, ehez szállítván a gyógykezelés alatt maradt 33-at az összes beteglétszám 37, ezek közül meggyógyult 2, meghalt 6, további ápolás alatt maradt 29. - - Pesten : november 6 tól 7-ig megbetegült 15, ebből esik: a Lipótvárosra 1, a Terézvárosra 2, a Józsefvárosra 2 a közkórházakra 10, összesen 15. Ehhez számítván az ápolás alatt maradt 18-at, az összes beteglétszám 33, ebből meggyógyult 5, meghalt 3, a járvány kezdete óta összesen megbetegült 54, ebből meggyógyult 11, meghalt. 18, további gyógykezelés alatt maradt 25 , Jászkun kerületben, Mihálytelken november 5 én 7 cholera eset merült fel, melynek egyike halállal végződött. — Mármaros megyében Huszton november 4-én egy újabb choleraeset merül fel, mely halállal végződött. — Kassán a cholerabetegek száma 3al szaporodott. Az eddig megbetegedettek összes száma 13, kikből eddig meghalt 6. Az állandó ebolerabizottság mai ülésében dr Halász Imre tiszti főorvos bejelenti, hogy mai napig a járvány kezdetétől összesen 54 choleraeset fordult elő, ebből meggyógyult 11,meghalt 18,gyógyulás alatt maradt 25. Tegnap óta a szaporulat 12 férfi, 2 nő, 1 gyermek, összesen 15 egyén Budán tegnaptól máig a szaporulat 25, meghalt 15, a katonai kórházban meghalt , gyógyult 1, kezelés alatt maradt. A belügyminiszter Esztergom megye alispánjának a Kest- Budáról érkező tolonczcsapatoknak tovaküldésének beállítása iránti intézkedését azon körülménynél fogva, mert toloncz útján csak is orvosilag egészségieknek talált egyének masiztalhatnak ki — Esztergom megye közönségéhez intézett rendeletével megszüntetvén, erről a pesti járványbizottságot további eljárás végett értesíti. Tudomásai vétetik. Királyi Pál, mint a belvárosi bizottság elnöke bejelenti, hogy a lövész utcsában az Ivanyosféle ház és annak szomszédságában levő ház által képezett sarokban a lakosság szemetet rak le, egyúttal felszólal az iránt, hogy az aldinsparton levő vizeldéknek nincsen lefolyásuk, azokat tehát beszüntetni kívánja, helyettük a két rakparti kis épületben, még a tavaszon készített vizeldéket akarja közhasználatnak átadatni, és csodálkozását fejezi ki, hogy ezen nyilvános vizeldék miért nincsenek mai napig átadva a közhasználatnak. Figyelmezteti a bizottságot azon abnormis viszonyokra, melyek a aldumnaori rakparton vezselhetők. Taoger piszok szemét halmoztatik ott fel, a káposztával, hagymával, csibékkel, aicákkal és mindenféle élelmiszerekkel Pestre jövő kupeczek és kofák, a rakpartot szeméttelepnek tekintik. A kocsival piacra érkező kocsik gazdái ott etetik lovaikat nyiltan."Indítványozza tehát hogy a főkapitányság szigorúan köteleztessék ezen viszaélések gyökeres megszüntetésére, annyival inkább, mert rendőri szabály van arra, hogy a Dunapartot és a rakpartit bepiszkolni tilos. — Szörnyű állapotban van a kincstár tulajdonát képező régi sóház környéke is, — szóval barbár állapotok vannak mindenütt s a köztisztasági rendelkezések végrehajtásának semmi nyoma. Máttyus ezen ázsiai állapotok felett mély indignatiójának ad kifejezést és indítványozza, hogy a Páriában lévő szokás szerint jövőre mindazok nevei, kik a köztisztaság vagy a desinfectióra nézve mulasztásokat követnek el és ezért bírságoltatnak, nyilvánosságra hozassanak. Radócza szinte pártolja ezen indítványt és a bizottság azt határozattá emeli. Schuster János mint a kőbánya járványbizottság elnöke bejelenti, hogy ott a gyárosokat tanácskozásra egybehívta, de azok egészen indif(eremsek mindéi) iránt. Előforduló choleraesetűkre nézve 5 hordkosarat kér Kőbányára küldetni, és ott a rögtönös segélyadás végett 4 betegágyat kíván berendeztetni. Kőbányát különben kerületekre felosztották s a bizottságok azokban működésüket megkezdték, de fertőtlenítő szerekben nagy hiányt szenvednek. A köztisztátlanság ellen Kőbányán tengerpanasz van. A gyömrői ut, a sertésszállások a hizlaldák, mind megannyi góczai a járványnak. A bizottság utasítja a kőbányai physicist, hogy a Kőbányán felállítandó járvány kórház és egyébb közegészségi intézkedések iránt gyors és tüzetes javaslatot tegyen. Halász tiszti főorvos előterjeszti,hogy szükségesnek mutatkozván a várost járvány kerületekre osztani. Elvileg kívánja kimondatni, hogy a rendes városi főorvosok nem elegendők,s azért szükségesnek tartja, hogy a városi kerületi főorvosok mellé segédorvosok alkalmaztassanak capidit, és ahol részére, kik nem a kerületben laknak és lakásukat oda áttenni lesznek kénytelenek — lakbérátalány mellett alkalmaztassanak. Ezen orvosok mindegyike részletes utasítással lesz ellátandó és az illető kerületi főorvos rendelkezése alatt fognak állani. E végből a belváros 2 kerületre, alsó és felsőre, a Lipótváros 3, a Terézváros 5 és a Józsefváros 4 kerületre fog osztatni. A belvárosban a kerületi főorvosok mailéit Varga Lászlót, a Lipótvárosban Hochhalt Antalt, a Terézvárosban Shermant és Müllert, a Józsefvárosban Ladányin és Répássyt és Ferenczvárosban Németh Ignáczot ajánlja. Ezen járványorvosok 5 ft napidíjat, azok pedig kik ezen alkalmaztatásuk által eddigi lakásaikat megváltoztatni kénytelenek, miután mindegyik a járvány kerületben tartozand lakni, lakbér átalányt is fognának kapni A bizottság Halász főorvos előterjesztését czélszerűnek és a szükség által indokoltnak találja, azt elfogadja és megbízza a tiszti főorvost, hogy az ajánlatba hozott orvosokat szólítsa fe nyilatkozatra, hogy ezen járány-orvosi állomásokat elfogadják-e? egyúttal pe