A Hon, 1872. november (10. évfolyam, 253-276. szám)

1872-11-08 / 258. szám

llyuu módon szélesítette vale el őket az Ur, onnét az egész földnek szirére és megbeű­nének építeni azt a várost. Annak okáért nevezé minden annak nevét Bábelnek, mivelhogy az Ur ott vesztette volna eszét az egész földnek nyelvének. • Vájjon, van-e gondolkozó ember Magyaror­szágon — a­ki rögtön ki ne találná, hogy a bib­lia fentebbi soraiban annak a története van meg­írva a­mit jelenleg a „fővárosok rendezése“ név alatt ismerünk. Bizonyára nincs. Ez a bábeli zavar egyenesen Budapest rendezésire van megjósolva. Sehol annyi terv, annyi különböző eszme és sokféle felfogás, mint e tárgy körül. A hány ember, any­­nyifélekép kívánná megoldani ezt a bonyolult cordinsi csomót. Henii hogy egyben egyet értünk,­­• erre nézve egész a legutolsó időkig jogosultnak lát­szott a remény , ez egy az, hogy M­agy­a­r­­ország fővárosain­agy­ar le­gyen. Nem társadalmilag értj­ük, mert azt szabályok­kal, törvényekkel erőszakolni nem lehet, a tár­sadalmi átalakulásnak önkénytes, természetes lefolyása szokott lenni, melyet legfeljebb köny­­nyíteni, gyorsítani — de, ha magától meg nem indult, törvényhozási úton megteremteni lehe­tetlen. Nem a társadalmi fővárost értjük tehát, de értjük a fővárost mint önkormányzati b­izalom­mal az állam, a magyar állam által felruhá­zott testületet, a fővárost, mint az állami, m­a­gyar állami közigazgatás egyik, még­pedig legjelentékenyebb közegét,­­ egy szóval Ma­gyarország fővárosát, mint törvényhat­ó­­ságot. Hogy ez milyen legyen, arra igenis van a tör­vénynek határozó szava; itt már csak­ugyan a törvény van hivatva dönteni annak alakja és szervezete fölött. Ettől függ, mennyiben kívánja respectálni a municipium önkormány­zati jogait , mennyire kívánja érvényesíteni azokat a jogo­kat, a­miket az állam érvényesíteni mindenkivel szemben, tehát a municipiusokkal szemben is jogosítva van. A fővárosok rendezéséről szóló új javaslat köz­kézen forog, áttanulmányozhatja mindenki, s tü­zetes tárgyalás alatt áll gyűléseken, bizottságok­ban, pártelabbokban. Látjuk ebből, hogy a fővárosok önkormány­­zati joga a kormány részéről bizony elég mosto­ha ellátásban részesül. Eddig maga választotta Az esti lapunkban közlött tudósítás további fo­lyamán elnök jelenti, hogy Wladár Ervin oravi­­czai képviselő beadta megbízó levelét. Az állandó igazoló bizottsághoz utaziatsu­k. Bottyán László képviselő, képviselői állásáról lemond. Az illető központi bizottság fel fog szólíítatni az új választás iránti intézkedések megtételére. Ezután kérvényeket nyújtanak be Kármán az egész közönség a főhivatalnokot, most a kor- ‘ Lajos, az ujverdászi algymnásium kérvényét. K­e­­m­ány fog kinevezni számára egy polgármester-­­ mény Gábor Kálnoky Dénes főispán kérvényét nek csúfolt főispánt; eddig legjobb belátása szerint intézkedhetett vagyona fölött, ebbeli in-­­­tézkedését legfeljebb utólagos jóváhagyás végett terjesztvén a kormány elé, — most e joga csak KMX­­ft erejéig szól, azontúl a kormány tutelája­­ alá lesz helyezve, mint a kit pazarlónak nyilvá- ' nitanak stb. Ebből látszik, hogy a kormány nem igen volt scrupulosus az autonomicus jogok meg­szorítása körül. S csodálatos, hogy midőn egy részről a kor­mány,­t a törvényhatóság eddigi jogai iránt ily szigorú confiscatióval látjuk eljárni,­­ addig más részei ugyanazon törvényhatóság egyes, még pedig, nyelvre nézve legalább, idegen pol­gárainak separatisticus igényei iránt annyira k­elt­­,és­elegnek, annyira engedékenynek tapasz- ' taljuk, hogy még azt a tekintetet is, melyet legmagasabbnak h­otunk, melyre nézve külön véleményt föl se tételeztünk ,a főváros ma-­j gyár jellegét is tesznek alszik leáldozni. Kár tegnapi czikkünkben felemlítettük, hogy a virilisek intézménye a főváros leghatalma­­­sabb közegét, a közgyűlést fele részben németté fogja tenni, mert az az 3200 virilis, a­ki a 200­­ bizottmányi tagot a maga kebeléből választja,­­ túlnyomó részben német ajkú s csak akarnia­­ kell, hogy ugyanilyen candidationalis listáját­­ keresztülvigye. Nem is számitva azt, hogy a­­ másik 200 bizottmányi tag megválasztására­­ szinte roppant befolyást gyakorolhat. S most még ehhez járul a Deákpárt kebelé-­­­ből kiküldött 10.-es bizottság ama szerencsétlen­­ határozata, hogy a nemzetiségi törvényeik a nyelvre vonatkozó határozatai a fővárosra néz­ve is alkalmaztassanak, azaz szólhasson kiki a közgyűlésen a saját anyanyelvén s még az okmányok is szerkesszessenek idegen nyelven, ha a gyűlés egy ötödrésze úgy kívánja.­­ Tehát újra egy intézkedés, mely a magyar nyelv megtanulásának s­ükség­e fölöslegessé, a magyar nyelvet haszontalan luxns-articulus-­á­­ teszi. Hivatkozunk lapunk múltjára, s fennállása­­ óta folytatott politikájára: volt-e az valaha a nemzetiségek iránt szűkkeblű, nem hangoztatta-e mindig erélyesen jogos igényeiknek méltányos­­ kielégítését ? Elfogultságot a külömbika nemzeti- ’ ségek iránt,bizonny­ára szemünkre senki nem vet­­í­thet ; de ez a méltányosság nem terjedhet odáig, • ho­gy saját existennünk mellett ne küldjünk s­­ leszorittatásunk ellen egész erőnkből ne unakoz­­j­zunk. Mert a fentebb jelzett intézkedés nem egyébb,­­ mint leszorítása a magyar etemnek, a magyar nyelvnek arról a térről, a­hol a közéletet intézik. Ne vegye ezt túlzásnak senki, hanem tekintsen körül Budapest városában és akkor aztán k­ésjen. Mi szenvedünk, sokat szenvedünk e rendsza­bály által, az tagad­atlan. És ki az, a­ki nyer ? Talán a szabad ívűség eszméje, mely azt köve­teli, hogy minden ember egyenlő jogosat gyako­roljon ? Oh nem ! Van Pesten körülbelül — pontos számadatok nincsenek kezeimnél, azért csak hozzávetőleg számítok — 30 000 tótajku lakos, talán ugyan­annyi szerb, s nem tudom hány cseh, román stb. E nemzetiségek egyike nincs sem olyan gazdag, sem annyira számos, hogy a képviselő testület egy­ötödét saját nemzetisége polgáraiból bevá­lasztassa. Ezeknek tehát nem lesz megengedve, hogy a hivatalos kiadványokat saját nyelvükön szerkez­­tethessék. De beszélni se fognak saját nyelvükön egy részt, mert meggondolják, hogy alig egy kettő értené meg őket,­­ másrészt, mert a nyelv tekintetében a magyaroknál sokkal intolerán­­sabb német polgárok, bizony, valljuk meg,aligha­­nem lezúgnák. Ezek tehát nem fogják hasznát venni ennek a sói divant liberalizmusnak, de ha igénybe vennék,eb­b­en­ lenne bábeli nyelvzavar, de a­mely legkevésbé sem árthatna a magyar jellegnek, mert ezt a fővárosban eltörölni a szerb román, sőt, stb. tudjuk, hogy együttvéve sem elég erős. Hasznát veszi egyes egyedül a germanisatió, mely a fővárosban már az eddigi megszorítás mellett is oly ijesztővé fajalt, hogy a magyar elem legtöbb helyütt a legnagyobb erőfeszítés mellett sem bírta ellene a tért megtartani. A pénzvilág, a kereskedés, a nagy ipar s a kis ipar tekintélyesebb része mind „durch die Bank“ német, és a mellett határtalanul követelő. Az állam nem adhat nettannyi jogot, a­mennyivel beérné; ha egyenjogúságot ad neki, előjogokat fog követelni, ha ezeket is megkapta, megta­gadja másnak még létezhetési jogát is, így eztán eljutunk lassankint odáig, hogy Ma­gyarország legelső municipiumának közgyűlé­sén a német nyelv eleinte kisegítő lesz; aztán a­mi magyarul elmondatik vagy iratik, követel­­tetni fog, hogy németül is elmondassék és meg­­h­assék; viszont, miután a műveit magyar em­ber úgy is tud németül, nem fogja követelni senki, hogy a német beszéd magyarul is tolmá­­csoltassék s a német okmány lefordittassék ; az a néhány lateiner, a ki a magyar nyelv egyen­jogúságának eleinte bajnoka lesz a közgyűlésen, lassanként bele­fárad a meddő küzdelembe, s megszűnik az ár ellen úszni, é­s úgy egy két év múlva egy szép hajnalon egyszer csak arra virradniuk, hogy megértük azt az átal­kulást, melyhez másutt évtizedek sem elegendők, mi­dőn Magyarország fővárosa nagyjául aprajáig, polgárostól, hivatalnokostul, egész törvényható­ságával egyetemben szemünk láttára olyan ac­­curá­n­s német lesz, mint a parancsolat. Azér­t hát most már borítsuk le a kaput, és szép muzsikaszóval vezessük be a trójai fa­lovat. ¡15*én lesz az nagyon^ egy német S£ÍllL_Ml­. gyarországi Tőrs Kálmán. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése nov. 7. egy ellene a házhoz beadott kérvény lemásolha­­tása iránt, Bárczay József pedig a kassai kir. törvényszék fizetés-fölemelés iránti kér­vényét. Csengery Antal: Két kérvényt van szeren­csém benyújtani: egyik a budai államtanító ké­­pezdék tanárainak kérvénye, melyben évi fizeté­sük és lakbér illetményüknek a fővárosi viszo­nyokhoz mért felemeléséért esedeznek. Másik az orsz. mintarajztanoda és rajztanár képezde taná­ri téstületeink kérvénye, melyben javadalmazá­suknak a többi hazai főtanodák javadalmazásá­hoz arányosított fölemelését kérik. A kérvényi bizottsághoz utasíthatnak. Lukács Béla az abrudbányai és zalainai bá­nya hivatalnokok kérvényét nyújtja be az iránt, hogy a bánya kapitányság ne tétessék át más helyre. Csiki Sándor Dobozi 48-iki honvédalezre­desnek 45-ben honvédelmi czélból tett költségei megtérítése iránti kérvényét nyújtja be. Bakosi Ferencz: Bodosi Bodosy Mihály volt­­ honvédhadnagynak és Somogy-sellyei Sós Jó­­­zsef rokkant s a megnyaraorodott honvédnek kér-­­ vényeit nyújtja be, melyben segélyezésért ese-­­­deznek. Elnök : A kérvényi bizottságnak fognak ki­ t a H'5''z . .. ... . f alatt előirányzott köllő0 ft levonásával és feles Lázár Adám az erdélyi fegyvertartási ab­ .­­ 125 000 ftal mutatkozik, mely a két intézet norm­l állapotok iránt interpellál. Közöltetni fog , léfe­lté­sére forditott mintegy 1.680.000 forintnyi a belügyministerrel. Kovács László a ház szünetelése alatt tör­téntekről szóló jelentését nyújtja Ve s egyúttal bocsánatot kér, hogy e jelentést betegsége foly­tán csak ily későn tehet­i. A jelentés kiadalik a szám­izsgáló bizottságnak. Kvassay László leadja az aranyosszéki vá­lasztás iránt megejtett vizsgálatról szóló je­len­­tés­t. A 3 -k bíráló bizottsághoz utasíttatik. Szomjas József a pinc­­ehelyi választás iránt megejtett választásról tesz jelentést. Az 5-ik bí­ráló bizottsághoz utasíttatik. rszegyényi László az állandó­t igazoló bi­zottság előadója jelenti, hogy Iv­nka Imre,Horn Ede, Patai István, Kondorosi György, Németh Albert a 30 nap főlartásával igazoltattak. Né­meth Albert a 8-ik, Kondorosi György az 1, Patai István a 4, Herr Ede az 5., Ivánka Imre a 6. osztályba soroltatott. Szögyényi László: Tárgyalta továbbá az igazoló bizottság az Udvarhelyszéken jún. 1-én és folytatólag egész é­­n és 9-én eszközölt kép­viselői választásról szóló jegyzőkönyvet, és mi­után ezen jegyzőkönyvben az foglaltatik, hogy a képviselőjelöltek között egyik sem nyert álta­lános szava­­t, többséget és ennek folytán meg­választott országos képviselőnek senki sem je­lentetett ki, az igazoló bizottság az illetők választását kifogástalannak nem tekinthette és a házszabályok értelmében őket a c. pont alá sorozandóknak tartotta. (Helyeslés jobbról.) Elnök: a vizsgálattal (sorshúzás útján) a 8 ik bíráló bizottság bízatok meg. Egyúttal felhívja a házat, határozzon az e választás ellen beadott két kérvény iránt. Csernátony Lajos rövid felszólalása után a ház a két kérvényt egyhangúlag visszautasítja. Helfy Ignácz ezután indítványozza, hogy a ház utasítsa a kormányt arra, hogy a legköze­lebbi ülésen, vagy a legközelebbi ülések egyi­kén tegyen részletes előterjesztést, mik tulaj­donkép a képviselőház legfontosabb teendői és mily sorozatot kíván ezen teendőkre nézve meg­tartani, mert ő tudja leginkább, hogy mi törvé­nyekre van szüksége, hogy az országot kellőleg kormányozhassa. A parlamentben a kezdemé­nyezés szerepe őt illeti. Felkéri tehát a kormányt, hogy nyújtson be részletes működési tervezetet, hogy ezt megvitathassuk és végleges megálla­podásra juthassunk. (Helyeslés balfelől.) Szólnak ez indítvány beadhatásához röviden Nikolicség Kimony­i, mire az ki­nyomatni rendeltetvén, fölvetetik a napirend, a honvédelmi minisztérium által benyújtott tör­vényjavaslatok elő­ttes tárgyalására kikü­lden­­dő tizenötös bizottság megválasztása. A szavazás megtörténte után, melynek ered­ménye hétfőn hirdettetik ki, az ülés fél egykor véget ér. Legközelebbi ülés jövő hétfőn lesz. Pest város előirányzata 1873-ra. Második fele. Fedezet: 1. Javadalmak és jövedékekből a múlt évi 974,000 frtnyi járulék ellenében 1176,815 forint hozatik javaslatba —az ezen szity alatt várható 202,815 frtnyi növekedés, jobbára a kövezetvámna­k a városi javadalmak módositásakor történt szabályozása s a javadalmi díjszedési jogért eredményezett magasabb haszon­bérnek következménye. 2. Ház- és lakbérekből a múlt évi 72.700 fo­rintnyi járulék ellenében csak 44.300 forint ho­zathatok javaslatba — a 31.600 frtnyi csökkenés a fehérhajó czimű ház bérjövedelmének elmara­dásával indokoltatok. 7. Az eljárási díjakból javaslatba hozott 28.000 frtban a múlt évi 25.000 fr­tnyi járulék­hoz képest foglalt 3000 frtnyi többlet jobbára az építési bizottmány számos eljárásaiért és az utóbbi idők óta nagyobb számban bemutattatni szokott gyámgondnoki szán adások átvizsgálá­sáért fizetendő díjakból várható jövedelem-növe­kedést­ képezi. 8. Engedélyi díjakból a már évi 8000 frtnyi járulék ellenében csak 3­­00­­írt hoza h­t a javas­latba, mert az ipar­engedélyi dijaknak eltörlése folytán csupán a kocsmáltatási-pálci­ka mérés és lakhatási engedélyekért szedetni szokott dijakra lehet számítani. 9. A marha bélyegzési díjak a feszvágóhidi rendszabályok szerint a marha vásáron meg­szüntetvén — csak az átkelő marha után netán szedendő bélyegzési dijakból várható 300 forint hozatik javaslatba. 20. Gyámhivatali kia­dások részben való meg­térítésére a gyám tartalék alap 1873. évre mint­egy 280.000 írtra tehető, részben 6•­0 részben 6 és fél •/• mellett elhelyezett tőkéi után évi 18000 ■ ínra számítható egész kamatjövedelem hozatik előirányzatba.—Az 1872. évre a gyámhivatalra­­ előirányzott költség egész összege 15090 írttal­­ lett ezen kiadás térítéséül a gyámtartalék alap­ból engedélyezve, de az árvabizottmánynak a ’ közigazgatási hivatalok sorába történt átvétele­­ folytán a gyámi ügyek elintézése és kezelése körül felmerülő költségek oly mérvre növeked- j vén, hogy ezek egész összegben a gyámtartalék­­ alapból, tőkéjének megtámadása nélkül fedez- ■ hetők már nem voltak — elhatároztatott, misze-­­­rint ezen költségeknek a gyámi tartalék-alap­ jövedelmét meghaladó része a községi alapból fedeztessék. Ezek alapján tehát az árva bizottmány és­­ gyámhivatal fentartására a jelenlegi státus sze-­­­rint 1873. évre megkivántató mintegy 26 000­­ frt részbeni fedezésére a gyámtartalék alap fent­­ említett jövedelem egész összege 18.000 frttal­ hozatott javaslatba — megjegyeztetvén, hogy a további a házi pénztár terhére eső 8000 frt rész­ben fedezésére a leltárnak és gyámgondnoki szá­madások átvizsgálásáért a város számára m­eg­­állapitani: szokott dijakból mintegy 1500 frtnyi jövedelem várható. 26. Cseléd hivatali dijakból a múlt évi 15000 frtnyi járulék ellenében — ezen dijaknak s cse­léd könyvekért megállapított 50 krnyi illeték ki­vételével történt megszü­ntetése folytán csak 1600 ft hozatik javaslatba. 27. A közvágóhidi és marhavásári jövedelem a f. é. 15340 krgy.­szálj alatt 176,905 forinttal megállapított részletes költségvetéstől eltérőleg ezen intézet életbeléptetése óta tett tapaszta­la­tok alapján 180,000 fttal hozatik javaslatba — a kezelési költségekre a szükségletetek 32.tétele összeg 7°­,­téli törlesztésé;« 117,600 frt erejéig vétetvén igénybe — mutatkozik 7,400 forint, egyéb községi czélokra fordítható tiszta jöve­dékinként. 29. A községi adópótlák a múlt évi 946,758 forintnyi járulék ellenében — az 1872. évi ki­vetés alapján 1.056,860 forinttal irányozta­tok elő. Ezeknek előrebocsátása ut án áttérve a községi alapköltség előirányzati eredménynek elötünte­­tésére, ez következőleg muta­kozik: A szükséglet, mely az 1872. évihez képest 451,801 ft növekedett 3,976,074 ft. A fedezet mely az 1872. évihez képest 444,770 ft növeke­dett 3,063,567 ft a hiány — mely az 1872. évi­nél 7031 fttal nagyobb, 912,507 ft. Hozzá adván az 1872. évben tényleg felmerülendő szüségleti többlet fedezésére a kölcsön pénzekből előlege­zett 300,1­00 ftot,hiszen az 1813. évben fedezendő hiány, mindössze 1.212,507 ft. Ezen hiány részbeni fedezésére a mu­ldatlanul megkivántató mérvben előirányzott szükségleti tételekből törlések nem lévén eszközölhetők — kénytelen a számvevőség községi adó fel­emelést proponálni. Az 1871. évi kö­tsége­lőirányzat szükségleté­nek fedezésére csupán­­ minden államadó­forint után 1­0 krral megállapított községi adópótlék­­nak 5 krajczárral javasolt felemelése igényelte­­tett volna, az 187­­. évi előirányzati hiány fede­zete azonban már csak ezen községi adópótléknak 33­2 kr. javasolt felemelésével lett volna elér­hető, mely utóbbi arány szerinti felemeléssel a községadópótlékból 1873. évre 707,900 forintnyi bevételi többlet eredményeztetnék. Nehogy azonban egyrészt ezen, bár 1851. év óta, tehát 22 éven át,a közszükségleteknek évről évrv óriási növekedé­s daczára az államadóhoz képesti arányára nézve változatlanul fentartott községi adópótliknak a múlt évben javasolt ily jelentékeny felemelésével a közönség épen azon rétegei jujtassanak, melyek államadóval már amúgy is m­i vannak terhelve —más­részt pedig a közterhek aránylagosabb felosztása, különösen pedig va­lahára azon czél éressék el, hogy a köz­terhek viseléséhez a községi adó fizetése alól eddig egészen felmentett elemek is hozzájárulja­nak, a községi adópótléknak csak csen­dy mérv­­beni felemelése mellett, az egyéb városokban si­kerrel fentartott úgynevezett bázbér krajczár életbe léptetése hozatik következő arányban javaslatba. e) A községi adópótléknak minden államadó forint után az eddigi 20 krról 25 krra, tehát az államadó egy negyedére va­n felemelése, mely intézkedéssel e czim alatt évi 260,000 frt be­vételi többlet eredményevenn­ek. b) minden házbér forint után a lakókra 3 kr. kivetése és beszedése, mely intézkedés esetében a 16 millió frtra tehető házbér után várható be­vétel részen 480,000 ft, összesen 740,000 ft. A házbér krajczár életbeléptetése iránti javas­lat még azon körülménynyel is indokoltatol,hogy Buda városában a minden államadó forint után 22 árral megállapított községi adópótlék mellett minden házbér forint után a lakók terhére egy kv. évek óta tényleg már szedetik , tekintve már most Pest-Buda városok közel­jövőben vár­­ható egyesítését, igen kívánatos, miszerint e hatóság jó eleve intézkedjék, hogy a két város­ban fennálló adónemekre nézve összhangzás és egyöntetűség teremtessék. Ezen két javaslat elfogadása esetében várható fent kitüntetett jövedelmi többletnek az 1873-ik évben fedezendő 1.212.507 ft hiánynyal össze­hasonlításával fedezetlen hiányként még 472.507 ft mutatkozik — melynek ideiglenes lobajlitá­­sára — nagyobb adóterheket már nem hozhat­ván indítványba — a kölcsönpénzekből 1872. évre előlegezett 300.000 frtnak csak 1874. év­ben leendő visszatérítése javasoltatok, a további 172 50/ ft hiány fedezésére pedig a házi pénz­tár különböző czimek alatti követelései jelöltet­nek ki. A kölcsön pénzekből a házi pénztári 1872. évi folyókiadások fedezésére előlegezett, 300.000 ftnak csak 1874. évben leened visszatérités iránti javaslat azzal indokoltatok, hogy egy részt a kölcsön alap ezen összeget az alább elsttün­­tetett előirányzat szerint 1873. évben nélkülöz- t bető­­- másrészt pedig várható, hogy 1874.­­ évben a községi alap előirányzata a rendőrség­­■ ttek az állam által tervezett átvétele folytán és­­ az utak építésénél és kövezéseknél 1873. évre­­ mutatkozó igen tetemes szükségleteknek 1874.­­ évre eszközölhető leszállitása által oly kedvező­­ eredmény­yel lesz összeállítható, hogy jövedel- j­­­meiból az ez alkalommal javaslatba hozott adó- s felemelés és kivetés fentartása mellet,­ nem csak­­ rendes szükségleteinek fedezése, hanem az etu- 1­­ litert 300.000 frtnyi előleg visszafizetése is telje­­­sen el lesz érhető.­­ Hogy azonban egy­részt, ezen 1874-dik évre­­ kilátásba helyezett kedvező eredmény, más­részt pedig azon esetre, ha a város részint adó­hátralékokban, részint követési, átépítési járu­lékok és egyéb cselekvő hátralékokból álló követelései a megkívántató mérvben érvényesít­hetők nem lennének — a jövő évre még mutat­kozó 172.407 ftnyi hiány fedezete biztosítva legyen — c célszerű lenne az illető bizottmányo­kat utasítani, hogy a város javadalmi forrásait érdemleges tárgyalás alá vévén, azoknak a mél­tányossággal összeférő lehető mérvben kiaknáz­tat­sa iránt, mielőbb indokolt javaslatokat te­gyenek, hogy ezek alapján a községi alap jöve­delmeinek növelésére az intézkedések már jövő év elején megtétethessenek. Ilyen, eddig kellően még igénybe nem vett jövedelmi forrásokat képeznek a er és borfo­gyasztási adó, továbbá a regale d­­ak és a városi hatóság különböző eljárásaiért szedetni szokott díjak — feltűnő továbbá, hogy a kövezésekre és a snkal­s­ozásokra 1873 évre előirányzott 640000 ft ellenében a részbeni fedezésére szolgáló kövezési járulékból 15.000 ftnál több bevételre nem lehet számítani — holott azon háztulajdo­nosok, kiknek házaik előtt gránit szegélykövek rakattak és különösen a költséges nepbult léte­­sittetett, ezen költségek részbeni viselésére kö­telezhetők volnának, a nélkül, ho­gy a hatóság ezen intézkedése miatt ötes lány­talanságot kö­vetné el. £0kü8m£B. — A történelmi társulat mai vá­lasztmányi ülését kevés tag jelenlétében Horváth Mihály elnök nyitotta meg. A jegyző­könyv felolvasása után egy rakás köszönő irat olvastatott fel s néhány uj tagot, jelentettek be. Tóth József tag ismét egy i­mert s becs nélküli pecsétrajzot küld be, mely tisztelettel félreléte­­tett. Ezután a nyári szünidő alatt működött bi­zottságok jelentései kerültek napirendre s a buzgó tagok — habár e jelentések a „Századoké­ban meg fognak jelenni, sőt részben már meg­jelentek — készeknek ny­ilatkoztak mindezt vé­gig ha­lgatni. Először a gr. Csákyak kassai le­véltáráról szóló jelentés* olvasta fel Deák Far­kas. E levél de­ különösen Bethlen Gábor idejére vonatkozólag bir érdekes okmányokkal. E feje­delem özvegye és gr. Csáky István közt lé­tző szerelmi viszonyról is több adat ma adt f­enn. Csáky István, mint bukott trónkövetelő, a Rá­­kóczyakkal feszes viszonyban volt, mindamellett igen élénk levelezésekben állott velük leginkább ajánlások és tudósításokkal telve, a­melyeket azonban előadó egész terjedelmében olvas fel, a minthogy általában az egész jelentés inkább a pikáns magán­ügyeket, mint az országos érdekű adatokat akarta a történelmi társulatnak bemu­tatni. Utánna Thaly Kálmán Lőc­e város levél­tárából egy pár sokkal érdekesebb okmányt is­mertetett, a Rákóczy korból (megjegyzendő, hogy a*­t a „Századok“ nyomtatott lapjaiból olvasta fel a különben eléggé figyelmes közönségnek.) Érdekes momentumként jegyezzük fel,hogy Rá­kóczy kora alatt Lőcse, Késmárk, Bártfa s más német községek még egymás közt is magyarul leveleztek,mig azelőtt s azután latinul vagy néme­tül. Thaly a művelődés­történelemre nagy súlyt fektet s úgy az ipar, mint az irodalom teréről több nevezetes adatot sorol elő. Leghosszabban időzik Lőcse városának 1710-ks ostrománál, melynek részleteit tisztán eredeti adatok után dolgozta ki az előadó. Ezen ostrom sok tekintetben igen érdekes, s tragikus vége úgy, mint az ostromlot­­tak s a polgárok hősisége költői színezetet ad az egésznek ; úgy hogy még így nyomtatásból olvasva is sok élvezetet nyújtott. Czelder Orbán önfeláldozó buzgósága, a kétes jellemű asszo­nyok által eltántorított gr. Andrásy István táb­orao s Dupray alezredes árulása, a polgárok és urak között fenálló viszály, a gyorsan változó hadi szerencse egész kis regényt képeznek, mely a febr. 13 -án történt alattomos elfogl­­ásban é­rt véget. Ez utóbbi eset részleteit Thaly egy „fe­hér asszony “ról szóló néprege alapján fedezte fel. Az ellen bevezetője, a hű város tönkretevője, Andrássy kedvese a fehér asszony volt. Ettől fo­gva eme­kedett az Andrássy család a császá­riak szolgálatában, mig a hős és nemes védő Czelder börtönbe jutott s később Rákóczyért ha­lált is szenvedett, s Lőcse városa — Magyaror­szág egy időben legműveltebb s igen gazdag községe — ez áldozatkészsége által anyagilag a népesség tekintetében tönkrejutott. Thaly ezen hazafias szellemben írt s élénken megéljenzett előadása után, mely több mint egy óráig tartott, befejezte az ülés tárgyait s azt az elnök jóval 7 óra után feloszlatta. — Akholera állása a belügyminisz­terhez nov. 7-kén beérkezett napi tudósítások szerint. Budán, november 6-án 253 újabb kho­­leraeset merült fel, ebből esik : a Várra 3, Krisztinaváros 1, Tabánra 4, Vízivárosra 7, Or­szágútra 1, kültelekre 0, közkórházra 3, irgalmi kórház 6, összesen 25. Ehez hozzászámítván az ápolás alatt maradt 147-et az összes beteglét­szám 172, ezek közül meggyógyult 7, meghalt 14. October 18. óta összesen megbetegült 388, kikből meggyógyult 127, meghalt 110, gyógy­ké­zi lés alatt maradt 151. — A katonák között november 6-tól 7 -ig megbetegült 4, ehez szállít­­ván a gyógyk­ezelés alatt maradt 33-at az összes beteglétszám 37, ezek közül meggyógyult 2, meg­halt 6, további ápolás alatt maradt 29. - - Pes­ten : november 6 tól 7-ig megbetegült 15, ebből esik: a Lipótvárosra 1, a Terézvárosra 2, a Jó­zsefvárosra 2 a közkórházakra 10, összesen 15. Ehhez számítván az ápolás alatt maradt 18-at, az összes beteglétszám­ 33, ebből meggyógyult 5, meghalt 3, a járvány kezdete óta összesen meg­­betegült 54, ebből meggyógyult 11, meghalt. 18, további gyógykezelés alatt maradt 25 , Jász­kun kerületben, Mihálytelken november 5 én 7 cholera eset merült fel, melynek egyike halállal végződött. — Mármaros megyében Huszton no­vember 4-én egy újabb choleraeset merü­l fel, mely halállal végződött. — Kassán a cholera­­betegek száma 3­al szaporodott. Az eddig meg­­betegedettek összes száma 13, kikből eddig meg­halt 6. Az állandó ebolerabizottság mai ülésében dr Halász Imre tiszti főorvos beje­lenti, hogy mai napig a járvány kezdetétől össze­sen 54 choleraeset fordult elő, ebből meggyógyult 11,meghalt 18,gyógyulás alatt maradt 25. Teg­nap óta a szaporulat 12 férfi, 2 nő, 1 gyermek, öss­­zesen 15 egyén Budán tegnaptól máig a szaporu­lat 25, meghalt 15, a katonai kórházban meghalt , gyógyult 1, kezelés alatt maradt­­. A belügymi­niszter Esztergom megye alispánjának a Kest- Budáról érkező tolonczcsapatoknak tovaküldé­­sének beállítása iránti intézkedését azon körül­ménynél fogva, mert toloncz útján csak is orvo­silag egészségieknek talált egyének masiztal­­hatnak ki — Esztergom megye közönségéhez intézett rendeletével megszüntetvén, erről a pesti járványbizottságot további eljárás végett értesíti. Tudomásai vétetik. Királyi Pál, mint a belvárosi bizottság elnöke bejelenti, hogy a lövész utcsában az Ivanyosféle ház és annak szomszédságában levő ház által képezett sarokban a lakosság sze­metet rak le, egyúttal felszólal az iránt, hogy az aldinsparton levő vizeldéknek nincsen le­folyásuk, azokat tehát beszüntetni kívánja,­­ he­­lyettük a két rakparti kis épületben, még a tava­­szon készített vizeldéket akarja közhasználatnak átadatni, és csodálkozását fejezi ki, hogy ezen nyilvános vizeldék miért nincsenek mai napig átadva a közhasználatnak. Figyelmezteti a bi­zottságot azon abnormis viszonyokra, melyek a­ aldumnaori rakparton vezselhetők. Taoger piszok szemét halmoztatik ott fel, a káposztával, hagy­mával, csibékkel, aicákkal és mindenféle élelmi­szerekkel Pestre jövő kupeczek és kofák, a rakpartot szeméttelepnek tekintik. A kocsival piac­ra érkező kocsik gazdái ott etetik lovaikat nyiltan."Indítványozza tehát hogy a főkapitány­ság szigorúan köteleztessék ezen vi­szaélések gyökeres megszüntetésére, annyival inkább, mert rendőri szabály van arra, hogy a Duna­­partot és a rakpartit bepiszkolni tilos. — Ször­­nyű állapotban van a kincstár tulajdonát képező régi sóház környéke is, — szóval barbár állapotok vannak mindenütt s a köz­tisztasági rendelkezések végrehajtásának sem­mi nyoma. Máttyus ezen ázsiai állapotok fe­lett mély indignatiójának ad kifejezést és indít­ványozza, hogy a Páriában lévő szokás szerint jövőre mindazok nevei, kik a köztisztaság vagy a desinfectióra nézve mulasztásokat követnek el és ezért bírságoltatnak, nyilvánosságra ho­zassanak. Radócza szinte pártolja ezen indít­ványt és a bizottság azt határozattá em­eli. Schuster János mint a kőbány­­a járványbizott­ság elnöke bejelenti, hogy ott a gyárosokat ta­nácskozásra egybehívta, de azok egészen indif­­(eremsek mindéi) iránt. Előforduló choleraes­e­­tűkre nézve 5 hordkosarat kér Kőbányára küldetni, és ott a rögtönös segélyadás végett 4 betegágyat kíván berendeztetni. Kőbányát különben kerületekre felosztották s a bi­zottságok azokban működésüket megkezdték, de fertőtlenítő­­ szerekben nagy hiányt szen­vednek. A köztisztátlanság ellen Kőbányán tenger­panasz van. A gyömrői ut, a sertés­szállások a hizlaldák, mind megannyi gó­­czai a járványnak. A bizottság utasítja a kő­bányai physicist, hogy a Kőbányán felállítandó járvány kórház és egyébb közegészségi intézke­dések iránt gyors és tüzetes javaslatot tegyen. Halász tiszti főorvos előterjeszti,hogy szükséges­nek mutatkozván a várost járvány kerületekre osztani. Elvileg kívánja kimondatni, hogy a rendes városi főorvosok nem elegendők,s azért szükségesnek tartja, hogy a városi kerületi fő­orvosok mellé segédorvosok alkalmaztassanak capidit, és a­hol részére, kik nem a kerület­ben laknak és lakásukat oda áttenni lesznek kénytelenek — lakbérátalány mellett alkal­maztassanak. Ezen orvosok mindegyike rész­letes utasítással lesz ellátandó és az illető kerü­leti főorvos rendelkezése alatt fognak állani. E végből a belváros 2 kerületre, alsó és felsőre, a Lipótváros 3, a Terézváros 5 és a Józsefváros 4 kerületre fog osztatni. A belvárosban a kerületi főorvosok mailéit Varga Lászlót, a Lipótváros­ban Hoch­halt Antalt, a Terézvárosban Sher­­mant és Müllert, a Józsefvárosban Ladányin és Répássyt és Ferenczvárosban Németh Ignáczot ajánlja. Ezen járványorvosok 5 ft napidíjat, azok pedig kik ezen alkalmaztatásuk által ed­digi lakásaikat megváltoztatni kénytelenek, miután mindegyik a jár­vány kerületben tartozand lakni, lakbér átalányt is fognának kapni A bi­zottság Halász főorvos előterjesztését czél­sze­rűnek és a szükség által indokoltnak találja, azt elfogadja és megbízza a tiszti főorvost, hogy az ajánlatba hozott orvosokat szó­lítsa f­e nyilatkozatra, hogy ezen jár­ány-or­­vosi állomásokat elfogadják-e? egyúttal pe

Next