A Hon, 1872. december (10. évfolyam, 278-301. szám)

1872-12-11 / 286. szám

hozzájárul az előirányzatnak emeléséhez, fő ré­szeit elsoroltuk azon tényezőknek, melyek ál­lamköltségeinknek 1868—1873. való nagymérvű szaporítását okozták. Az államköltségvetésnek nincs oly része, kiadásainkról,­nincs oly ágazata, mely évről évre ne emelkedett volna tetemes összegekkel. Kétségtelen általában az, hogy az államszervezet főleg átalakulásában levő államé a kiadások egyes ágazatainak bizonyos részei­nek emelkedése nélkül nem lenne képes magasz­tos feladatainak megoldására. Az államélet fejlődése, mely általában kény­telen a közviszonyok általános fejlődésével lé­pést tartatni, elutasíthatlanul megköveteli az államháztartás egyes részeiben a kiadások emel­kedését. Az átalakulás, a szervezés művei mindig költ­séggel és néhol jelentékeny költséggel járnak.— Azon mozgalom, mely hazánkban az önálló pénzügyi kormányzat átvétele óta az anyagi ügy mint a szellemi téren egyaránt megindult, maga felhívta az államot, hogy tágítson azon szűk határokon, melyek közé addig szorítva volt, orvosolja azon sok hiányt, elégítse ki azon nagy szükséget, mely tagadhatlanul közviszonyaink majd minden részében érezhető volt. Mindez tagadhatlanul sokszor ellátatlanul hatott; a czél, mely szemünk előtt lebegett szépségével, tökélyeivel feledtette gyakran azon nehézséget, melybe az annak létesítésére szük­séges anyagi eszközök előteremtése kerül: feled­tette azon áldozatoknak súlyát, melyeket ezen­­eszközök megszerzése az államra hárított. Az általános haladásnak és fejlődésnek felté­­tlei egyfelől és következései másfelől, a közmi­ KÜLÖNFÉLÉK — Névváltoztatás. Sauhammel Mi­hály farkasfalvi lakos saját, továbbá János, Mária, Sándor, Terézia, Anna, Erzsébet és Fe­­rencz nevű gyermekei vezetéknevüket „Balsai“-ra változtatták. — Trefort Ágoston, vallás- és köz­­oktatásügyi miniszer ezentúl nem vasárnap, hanem minden szombaton délutáni 2—4-ig ad kihallgatást. — F e 1 h i v á s. Ifj. Marasztoni József és Czecz Márton felszólítják mindama képviselőket, kik a magyar államférfiak arczképcsarnokára fölszólitásokat vettek, hogy tájékozás végett az illető felhívást hozzájok (Pest, József-utcza 1. sz.) beküldjék. — Ama névtelen levél ellenében, mely Thaissz kapitányt azzal­­ vádolta, hogy Káldorral egyetértőleg járt el az ez utóbbinál rendezett játékbank lefoglalásánál, s mely le­velet közzétette a „P. N.“, Thaisz sajtópert in­dított. A „P. Napló” erre az anonym levélírót decz. 6-án felhívta, hogy decz. 9-éig jelentkez­zék. A határidő letelt, ha az illető nem jelentke­zett. E szerint a „Napló“ indíttatva érezi magát kijelenteni, hogy a levél egy névtelen rágalmazó hazugsága. A sajtóper, melynek ekkép tárgya nincs, visszavonatott. — Meddő pályázat. A pesti nemzeti dalkör által a múlt évben kitűzött 10 aranyos pályázatra beérkezett férfi­ négyesek közül a fel­kért pályabírák: Erkel Ferencz, id. Ábrányi Kornél és Huber Károly egyetlen egyet nem találtak absolut becsűnek, és így a díj ezúttal ki nem adatik. A bírálók azonban az 1. szám alatt beérkezett négyest dicsérettel kitüntetendőnek ítélték. A pályaművek ismeretlen szerzői Horváth Károly egyleti alelnöknél (Váczi­ utcza 17. sz. a.) átvehetik műveiket. A dalkör egyúttal a ki nem adott 10 aranyat újabb 10 arannyal megtoldva, új pályázatot hirdet a következő feltételek alatt­: Kívántatik egy absolut becsű, kizárólag magyar j­ellemü, négyes­ férfi hangra írott eredeti mű­­val. Beküldési határidő 1873. év május hó 1-ig. — A pályaművek idegen kézzel irva, jeligével ellátva, a szerző nevét rejtő bepecsételt jeligés levéllel az egylet karmestere Huber Kár­oly­hoz (Zöldfa-utcza 36. sz.) küldendők. — Jutalma 20 db a­rany. — A népszínház telkéről ma a P. N. tárczát közöl, melyben helyesli, hogy az az operaház számára eladassék s árából egy ol­csóbb telek vétessék s a fennmaradó összeg az építési alaphoz csatoltassék. Mert az csak­­ugyan igaz, hogy az országszerte megindított aláírások útján a szükséges 600.000 ft soha be­gyűjtetni nem fog. Mi mindig azon voltunk, hogy a szükséges összeg az eddig elfogadott módokon kívül részvények útján szereztessék be, mely részvények, hasonlóan a földtehermen­­tesítés vagy szőlőváltsági kötvényekhez, törlesz­tetnének. De e javaslatunkkal mindannyiszor fejlesztésének következményei, a népnevelési szükségleteknek a lehetőségig kielégítése azon tekintet hogy a monarchia és ország védelme a lehető legtökéletesebb legyen és arányban állon az Európában tényleg fennálló viszonyokkal azon törekvés hogy a közigazgatás igényeinek elég­tétessék a közös administrátió más ágaiban is javítassanak a tényleges állapotok, hogy a bíró­ság szervezése által az igazságügyi nagy refor­mok alapjai lerakassanak és feltételei megsze­reztessenek, mindezen magukban helyes és indo­kolt tekintetek sok szükségest,sok üdvöst,sok kí­vánni valót mutattak fel előttünk, de mindezek­nek eggyütt és egyszerre megvalósítása viszonya­inkhoz képest oly nagy mérvű igényeket támasz­tott, a­melyeknek kielégítése az állam pénzere­­jétől oly áldozatokat követel a melyeket ma már a jövedelmek más állapota mellett az állam­háztartás állandó deficitje nélkül elviselni nem képes. Kétségtelen hogy közviszonyainkat fejlesz­teni minden irányban, államszervezetünket tö­­kélyesbíteni elkerülhetetlenül szükséges volt,­­ pótolni kellett anyagi és szellemi téren száza­dok mulasztásait, és megvetni időveszteség nél­kül a jövő haladás alapját, mindennek állam­­háztartásunkra érzékeny hatást kellett gyako­rolnia , a kérdést azonban ma midőn négy évi működésre visszatekintünk, midőn azon hatást észlelhetjük már minden irányban, melyet a ki­adások e folytonos növelése okozott és midőn négy év pénzügyi eredményei előttünk feküsz­­nek,csak az képezheti: minden irányban és így pénzügyeink tekintetéből is kifogástalannak, és következéseiben is igazoltnak mondható-e azon elbuktunk. Ha a terv megvalósulását komolyan akarjuk, végre is ehez a módhoz kellene folya­modnunk s annál jobb, minél előbb. Már igy is vesztettünk egy évet s ha sokáig habozunk az egyedül czélra vezető módozatot megragadni, elláthatlan időre halasztjuk el a népszínház fölépítését. Kezdik ezt már belátni mások is, s a P.N. szerkesztője is némi eltéréssel ugyan e fel­fogásnak ad kifejezést észrevételében, melylyel a mai tárczát kiséri. Következőket írja ugyanis: Sajnáljuk, hogy a népszínházi bizottság nem bocsájtott ki részvényekre felhívást. Előre volt látható, hogy az adakozások útja itt, hol oly nagy összegek beszerzéséről van szó, nem vezet czélra, míg más részről adakozást is nyitni, meg részvényaláírást is kilátásba he­lyezni, alig összeegyeztethető dolgok s egyik út­jában áll a másiknak. Ez nem akar szemrehá­nyás lenni, hanem jó akaratú figyelmeztetés. S mert reméljük, hogy soraink sehol sem fognak félreértetni, még néhány figyelmeztetést koc­káz­­tatunk. A népszínházi bizottság s fáradhatlan elnöke a legnagyobb buzgalmat tanúsítja ez ügy körül, de eddig — legalább tudtunkkal — nem gondoskodott arról, hogy czéljának előmozdítá­sára az aristokratia s a pénzvilág­­körében moz­galmat indítson meg. Pedig nálunk a „hazafias gyűjtőknek“ sok mindenfélével meg kell bir­­kózniok. A hírlapi felhívásra meghozza áldozatát a magyar középosztály a világ legáldozatké­szebb, legderekabb közönsége. Az aristocratia s a pénzvilághoz azonban a személyes befolyások utján kell szólani. Ez a két osztály részvétlen maradt, midőn arról volt a szó, hogy egy gr. Batthyánynak, b. Eötvösnek em­lék állittassék, s könnyen megszámlálhatjuk, hogy hányan vannak e körökből a­­Petőfi-szo­­bor aláírói között. Ne sajnálja az általunk emlí­tett utat a népszinházi bizottság. Egy nemes, nagy ügy nevében teszi meg, s mindnyájunk ro­­konszenve, pártolása lesz hű kísérője. — A cholera állásáról folyó évi december 11-én beérkezett napi tudósítások sze­rint Budán dec.10-én 7 újabb choleraeset merült fel, ebből esik: a várra —, Krisztinavárosra — Tabánra 2, Vízivárosra 0, Országútra 1, Közkór­­házra 2, Újlak 0, Irgalmi kórházra 2, összesen 7, ehez hozzászámítván az ápolás alatt maradt 36-ot, az összes beteglétszám 43, ezek közül meggyó­gyult 2, meghalt 1, oct. 18-ka óta összesen megbetegü­lt 733, kikből meggyógyult 223, meg­halt 270, gyógykezelés alatt maradt . 40 A kato­nák között dec. 10-től 12-ig megbetege­lt 1, ehhez számítván a gyógykezelés alatt maradt 14-et az összes beteglétszám 15, ezekből meggyógyult 2, meghalt 0, további ápolás alatt maradt 13 Pes­ten dec. 10-től 11-ig megbetegült 22, ebből esik : a belvárosra 1, a Lipótvárosra —, a Terézvá­rosra 3, a Józsefvárosra 4, a Ferenczvárosra 1, Kőbánya —, közkórházakra 13, összesen 22, ehez számítván az ápolás alatt maradt 193-at, az összes beteglétszám 215, ebből meggyógyult 10, meghalt 7, a járvány kezdete óta összesen megbetegült 755, ebből meggyógyult 270, meg­halt 293, további gyógykezelés alatt pedig ma­radt 192. G­ö­m­ö­r megyében eddigelé 14 köz­­ésgben merültek fel szórványos choleraesetek. Kővárvidékben Szaszár községben dec. 5-től 10-éig 9 choleraeset merült fel, ebből meg­halt 4, gyógykezelés alatt maradt 5. zete szerint állami kiadásaink oly mérvben nö­vekedtek 1868-óta, hogy az állami jövedelmek és a kiadások mai állapota mellett az ezeknek a jövedelmi forrásoknak fokozatosabb megfe­szítése nélkül állami kiadásaink és bevételeink közötti egyensúly többé helyre nem állítható, négy évi pénzügyi kezelésünk eredményei azon meggyőződésre vezették a bizottságot, hogy kisebb mérvekben kellett volna a kia­dásokat kiterjeszteni mindenütt, a­hol anyagi vagy szellemi világos kár nélkül járt e téren a mérsékeltebb haladás, szű­kebbre kellett volna szorítani kiadásunknak némely ágazatát. Rög­tön kezdtük és minden irányban folytattuk a szükséglet kiterjesztését akkor, midőn a pénz­ügyi tekinteteknek nagyobb, gondosabb szem előtt tartása és tekintetbe vétele előre láthatóvá tette volna, hogy az állam anyagi erejéhez ké­pest minden irányban való oly mérvű haladás állandóan erőfeszítés nélkül kitartható nem­­lesz. Több óvatossággal és a pénzügyi viszonyok nagyobb méltánylásával a kiadások némely­ ága­­zatában mérsékelni kellett volna a kiadásoknak rohamos emelkedését. A jelenlegi eljárás az ügyrend, a hivatal-be­osztás gyökeres reformja által a közigazgatási költségeknek emelkedése meggátolható lett volna. Kétségtelen, hogy azon fokozatos emelkedés, melyet az állam bevételei 1868-tól fogva fölmu­tatnak, nagyon örvendetes haladást tanu­ít. A bevételi források némely részének, mint üt­és hidvám, újságbélyeg eltörlése mellett is az előirányzatok között meglepő emelkedést tapasz­talunk a bevételek majd minden ágazataiban. Így remélhetjük népmű­velődésünk előmenetelét.“ — jegyzi meg a hivata­lap, honnan e közleményt átvettük. — Mi azt hisszük, hogy személyes buz­dítás még többet tehet. Nemzeti színház- Szerdán, decz. 11 én adatik : ,,Panl Jones, a Kalóz“ dráma 5 felv. Miklósy színház, (az István-téren) Pest decz. 11-én adatik: „Trapezunti herczegnő“ operette 3 felv. A „nagykomlóban“ ma este Bakonyi I. művezetése alatt működő újonnan szervezett ma­gyar daltársulat tart előadást. Szünetek alatt népzene. A „Beleznay-kert“-beli magyar daltársu­lat naponként változatos jó előadásokat tart. A szüneteket Bunkó Gyula népzenetársulata tölti be. — Ma „A mekkai basa“ és „Tulipa­­tán szigetén“ vígoperettek Offenbachtól. B.­SF Rendes bevétel 1369 1870 1871 1872 1873 1868 több kevesebb előirányzat több kevesebb előirányzat több kevesebb előirányzat több kevesebb előirányzat több kevesebb előirányzat Egyes adók . 54.744,000+ 823,000+ 53.921,000+ 1.059,00054 980,000+ 2.598,00057.578,000+ 4.297,293 61.875,293+ 4.519,59866.894,101 Fogyasztási adó 10.723,000 570,000 11.293,0002.307,000 13.600,000 362,000 13.238,000 711,900 13.949,900 599,100 14.549,000 Határvám_ _ ___ 451,500 451,500 864 450,636 4,662 455,298 Illetékek . . 9.393,000 1.309,200 10.702,200 115,800 10.818,000 3.420,750 14.238,750 43.825,550 1.420,724 15.659,474 1.412,198 17.071,672 Jövedékek 36.104,000 618,800 36.722,800 1.536,200 38.259,000 5.566,550 2.220,100 41.605,420 3.051,420 44.656,870 Államvagyon­­ 26.692,000 3.704,600 30.396,600 6.940,700 23.455,900 1.525,156 24.981,056 5.902,840 30.883,895 6.696,682 37.580,578 Különfélék . 334,500 334,500 96,300 238,200 26,825 211,375 212,056 423,431 76,205 347,226 Keresk. miniszt. 3.853,000 236,500 4.089,500 2.003,545 6.093,045 1.341,505 7.434,550 1.258,433 8.692,983 736,428 9.429,411 A többi miniszt. 114,000 34,000 80,000 267,209 347,209 145,351 492,460 189,656 682,016 175,708 + 17.119,591 857,724 Összesen 141.623.000+ 5.916.600147.539,600+ 251,754147.791,354+ 14 659,801162.451,241 11.771,838174 230,079 119.341,640 Az 1868-tól 1873-ig terjedő és így 6 évi elő­irányzatban a rendes jövedelmek 141.623,000 írtról 191.342,670 írtra, és igy 49.719,670 írttal emelkedtek. De ennek megfelelőleg, amint fen­tebb részletesen elsorolta a bizottság, a rendes kiadások 1868-ról 144159,150,­­ 1873-ra 197­ 703,095, és így a 6 évi előirányzatban 53 543,945 írttal emelkedtek. A rendes kiadások emelkedése tehát a rendes bevételek emelkedését 3.824,275 írttal haladja meg az előirányzatokban. Meg kell azonban je­gyezni, hogy az 1873-iki költségvetésre nézve a bizottság javaslatai lévén itt fölvéve, a rendes kiadások közé áthelyezett összegek, a rendes szükségletet 5.857,161 írttal emelték, mig a bevételek csak 9.136,558 írttal emeltettek, ezen áthelyezés nélkül a rendes bevételek csak 3,136 ezer 584 írttal emeltettek, — ezen áthelyezés nélkül a rendes bevételek emelkedése 1868— 1873-ra csak 1.103.662 forinttá haladná meg. T­a­n (1 g­y. — Németh Antal tanfelügyelő Esztergom­ és Komárom megyében tett körútja alkalmával leg­több helyen azt tapasztalta, hogy a községi elöl­járóságok nem veszik elég komolyan a tanügyet, nem szok­ják a szülőket a törvény által elrendelt eszközök­­alkalmazásával gyermekeik iskolázta­tatására. Ezért hivatalossan felkérte a komárom- és esztergom megyei hatóságokat, hogy a népne­velésnek előmozdítása érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket s ezek a legszivesseb­­ben felajánlották közreműködésüket. — „Csakis A „HON“ magántárszrgénye” Bécs, decz. 11. A „N. Fr. Pr.“-nek távirják Prágából, hogy Gitschinben, Pardubitzban és Königgrätzben a feketehimlő és cholera kiütött Bécs, dec. 11. A községtanács Umlauf azon indítványa fölött, hogy azon 27 alsó-ausztriai követnek, kik az új választási rend mellett sza­vaztak, a község részéről köszönet és elismerés szavaztassák, — napirendre tért át, mire 22 szélső baloldali a termet demonstratióval hagy­ja oda. Prága, decz. 10. A helytartó elleni merény­let ügyében a szakértők a fegyvereket megvizs­gálván, oda nyilatkoztak, hogy a talált fegyve­rek és lőszerek teljesen alkalmasak a gyilkos­ságra. Berlin, dec. 10. A képviselőház lengyel tö­redéke elveti azon indítványt, hogy a kormány a poseni katholikus templom bezárása miatt interpelláltassék. Páris, dec. 10- Holnap vagy holnapután egy 200 republikánus követ által aláírt manifestátió fog megjelenni, mely a nemzetgyűlés feloszlatá­sát kívánja. Bukarest, dec. 10. A kamara 60 szóval 49 ellen elfogadta a trónbeszédre válaszul adandó s általában conservativ hangon tartott feliratot: Közgazdasági vegyes.­ ­ A szédgzés megakadályozása czéljából egy ülést tartott közelebb a porosz bank főigazgatósága mely több tekintetben figyel­met érdemel. Az előterjesztett jelentés szerint a bank rendelkezés alatti készlete igen erősen igénybe van véve , ezen valami után segíteni kell, mert az ipar és kereskedelem érdeke nem engedi meg azt, hogy a bank kamatlába feljebb emeltessék. Az igazgatóság tagjai általánosan elismerték azt, hogy a bank eszközeinek arány­talanul történt igénybevétele onnan ered, hogy a vállalkozási szenvedélyt nem tartja senki fé­ken s ennek következtében pénzhiány támad. Szükségesnek ismerték el ennélfogva, hogy a bank jövőre nagyobb szigorral őrködjék az egyes pénzintézetek és házak vállalkozásai fe­lett, s hogy az alapítók által kibocsátott váltó­kat, melyek a vállalkozási korszak óta tömén­telen mennyiségben forgalomba hozatnak, a legszigorúbban visszautasítsa ; de kimondatott hogy mielőtt a bank ezen szigorú rendeletet foga­natba venné, előbb egy figyelmeztetést intézzen a pénzpiac­hoz, nehogy a számtalan és kevésbé solid alapításban még többen is részt vegyenek. A berlini tőzsdelap e határozatról dicsérőleg emlékszik meg, mert ezzel úgymond a bank­­ki­mutatta, hogy az ipar és kereskedelem felvirág­zását óhajtja.­­ Benney bécsi bankárkörökben egészen másképen gondolkoznak. Az osztrák nemzeti bank főbb emberei leghatal­masabban támogatják az alapítási szenvedélyt a­míg abból hasznot remélnek, s maga a bank csak örömmel nézi, ha a pénzkereslet bármi oknál fogva túlsá­gos mérvet ölt, mert ekkor legalább van ürügy a kamatlábat felemelni. E bank soha sem mulaszt­ja el a kamatláb emelésére kínálkozó alkalmaz­ni. S a szédelgést még elősegíti. ■TÉR. 162Egger Coűeio-mell-labdacsai. l~ A legbiztosabb szer makacs hurutok, köhögések, r­jedtség, torokfájdalmak, náthaláz és mindennemű elnyá­kasodás ellen. Kartonokban 26, 50 kr, és 1 ttjával Eggr A.-nál Pesten Erzsébet tér 3. sz. Kapható ezenkívül ma Bu­da-Pest legtöbb gyógyszertáréban, és kívánságra Mi gyár és Erdélyország minden nagyobb gyógyszertárába Két 60 kros vagy 1 ftos doboznál kevesebb nem szállittati BÉCSI TŐZSDE December 10. Államadósságok (100 h­ts.) 1864-ki 100 Államjórószág záloglevél lfó frt. Föld­tehszin enfeflstt Ag. kötvény. Horvát-tótországi..................... Erdélyországi..................... Temesi bánáti......................... Ugyanaz 1867. kisors.................. Magyarországi ...... . 1867-iki . . Egyéb kölcsönök. Donaszabályozási . . . M. vasúti kölcsön 120 o. é. ft sz. 6% Magyar jutalomkölcsön ... „ szöllőváltsági 100 frtos Török Jut. 400 ft. 180 befsz. . . Részvények. Angol-osztr. bank 200 frtos ez. 46% Angol-magyarbank 200 frt ez. 40% Osztr. földhitelintéz. 200 frt ez 40% Keresk. és iparhitelintézet 160 frtos Alt­m. hitelint. 200 frt. 40% befiz Tr­esti keresk. bank 500 frt . . Pesti keresk. bank 500 frt.. . . Alsó-ausztr. leszámitolóbank 500 tfrt Franco-esztr. bank 200 frt e. 40% bef. „ magy. bank 200 frt e. 40% bef. i­par és ker. generalb. 200 ft 80% bef. 66 05 68 05 68 20 69 90 61* 7 212 - 06 50 102 20 125 fö­llé — 1175 - 186 26 104 60 --“I 1186 - 186 76 105 — 21Egység, papír k. me J.—nov. 5°/o . k. febr.-ang. 5°/c . ezüst k. Jan.—jun. 6% „ „ k. apr.—oct. 6% Oszt ért. viatalb­erend» (■/.) 5% 1839-iki egész sorsjegy . . . , , egyötöd , ... 1854-ki 850 frtos , 4%/0 , 1860-ki 500 . . 5% . 1850-ki 100 . , 6°/o . Pé.a Ár* 7T 25 78 -78 50 79 60 78 26 97 75 100 26 100 75 88 75 78 80 8*3*— 108 50 838 76 184 -66 60 16 70 10 70 10 318 - 313 — 87 60 102 70 126 60 26 - 115 — 78 -79 77 60 80 -78 76 98 25 100 61- 101 - 88 60 77 — 826 50 104 50 889 186 — Keresk. bank Récaben 200 ft 60% bef Osztr. jelzálogbank 200 ft 25% • Osztr. nemzeti bank Osztr. egyesületi b. 200 ft 40% » Ált. forgalmi bank 100 ft 60% * Bécsi bank egyesület 200 ft. 40% „ All fiumei (n.-várad-eszéki) 200 ft % Cseh nyugati vasút 150 ft • . . Cseh északi vasút 200 ft. . . . Osztr. Dunagözh. társaság 500 ft­ pp. Erzsébet vasút 200 ft pp................... Linz-budvegi vasút 200 ft. e. ff n n 200 o. é. 164 Ferdinand északi vasút 1000 ft. pp Ferencz-József vasút 200 ft. e. . . Pécs-barcsi vasút 200 ft. e. . . . Galicz­ Károly-Lajos vasút 200 ft. e Grátz-köflachi vasút 200 ft . . . Kassa-oderbergi vasút 200 ft . . . Lemberg-csernov.-jaesyi v. 260 ft. o. Triesti Lloyd 600 ft. pp...................... Osztr. északnyugati vasút 200 ft. e. Pozsony-nagyszombati vasút L kib . „ . n. kib. Rudolf vasUt 200 ft. e......................... Erdélyi vasút 200 ft e......................... Államvasut 200 ft. ............................... Sz.-fehérvár-györ-gráczi.................... Déli vasút 200 ft................................... Déli ész. ném. összek. v. 200 ft.­­ Suez társaság 500 frank .... Tiszai vasút 200 ft................................ Bécsi tramvay................................... M. galicziai......................................... Magy. észak-keleti vasút 200 frt. e. Magyar keleti vasút 200 ft. e. Magy. nyugati SCd ft. e.................... Salgótarjáni kőszén 100 ft.................. Securitas v. bist 800 ft«... . Első osztr.-magy. czukorgyár 200 ft. telek (100 frtos:« Ált. osztr. földhitel 6% «... . se s 6% • • • . Nemzeti bank 6% p. p. . . . . 5%................ Pénz Áru 518 -819 -904 -666 -1 14 — *16 -*60 —201 — 35­8 — 869 -m -174 60 QK -038 * 247 60 248 -811 60 818 60 8146 -*166 -*18 — 219 -831 -23* - 180 -187 — 1C« 60 16T 6i) 600 -670 -816 -217 — — — — — — — — _ 17C-171 -17» — 180 -338 50 83» 6(1 18» 60 J00 — 171 -178 --— — —-848 _ *48 60 341 _ 34* — 160 -160 60 134 60 136 -170 66 177 60 100 76 101 *6 88 -88 60 9° — 90 60 M«sy*i földhitel lat. 5'/,*/o • • . , jövedékjegy 6"/, a szeresk. bank ..... a Jelzálogbank 0% . . . Elsőbbségi kötvények. (100 frtos.) Alföld-fiumei 5% a. o. é. . . Bátaszék Dombóvár 200 ft. a. 6% Cseh-északi nálva 5% a. o. é. . • nyugati páya 6% a. o. é. , am it 1869 5% a. o. a. Egy. m. gőzhajózási 100 ás 200 ft. 6% Dunagőzhajózási társ. 5% pp. Erzsébet pálya 5% pp. . • » 5% a. o. é. . . . . 1862 kib. 67% e. o. á. . , 1870 kib. 6% a. o. é. Ferdinand északi vasút 5% pp. . ■ 9 n 6% •• á. M N N 6°/ •• O. o. Ferencz József pálya 6% a. o. á. Pécs-Maroei 5% e. o. á.................... Galicz. Károly­ Lajos 5% a. o. é. . , a H. kib. 5% a. o. á. Kassa-oderbergi.................................... Lamb.-cserny.-jassyi 1. kib. 5°/g .• o. ó. a , a II. kib. 6% a. o. é. a , a Hl. kib. 5% a. o. é. Osztr. Lloyd 5% p. p..................... Osztr. északi pálya 5% a. o. é. . . Budapesti lánczhid 6% o. é. . . . Rudolf pálya 5% a. o. é. .... a a 1869. kib. 67, a. o. é. i erdélyi vasút 5% «• o. é. . . Ham vaspálya (600 ft. dbonként)­­ a 1867. kib. (600 ft. db.) Déli vaspálya (660 ft. db.) . . . M s &% •• O. é. . . . . , 1870—74.6%(500f.db.) , . 1875-76.6%(500f.db.) . _ a 1877—78.6%(500f.db.) Dél-északi ném. összek. 5% o. 4. N ■ M­ezo o. é.. Tiszai vasút 6% o. é....................... M*gy*‘ff*Ucz* 200 ft. a. 5% . . i pé«»« Áru Pénz Áru __ 87 _ Magyar északkeleti 300 ft 5% .___ 86 —— -----­Magyar keleti vasút 5% o. é. Magy. nyugati *00 ft. 6% . . . . 7»­76 78 -— — -- — 88 — 89 — 83 _ /gfcganuursjbgjtjk. Keresk. hitelintéze' 100 frt . . . 188 60 189 Clary 40 frt pp. . . . .. . . . . Dunagőzhajózási 100 frt pp. . . . 38 -89 -90 — 37 -01 — 81 60Keglevich 10 frt pp.............................. 17 60 18 53 ..._ 90­­Budai 40 frt. p. .. . .­­ . . *9 — 80 -— — _ Pálffy 40 frt. pp. .... . 26 76 27 26—_ Rudolf alap 10 frt p­p. . . 14 5­ 15 -— ____ Salm 40 frt. pp....................................... 40 — 41 -___ ___ Szt.-Genois 30 frt. pp......................... 29 6­0 80 60 Stanislau városi 80 frt o. é. . . 04 ~ 24 6( 90 60 ____ Triesti 100 frt. pp............................. . 117 5U 118 5i ____ — — „ 60 frt. o. é.................... 67 60 68 6( 86 76 8» 86Waldstein *0 frt pp......................... 23 — 24 -100 *6—_ Windischgrátz 20 frt pp, ...— — 88 6C 89 - 87 — 88 — Váltók (3 bóra). 100 60 101 — — — »9 76Amsterdam 100 hol. fii 6% * . * Augsburg 100 d. n. frt. 4*/i% • 90 30 00 4( _ .­­— J 60 91 6» 100 60 101 —Berlin 100 tallér 6%..................... . ~~ — — _ — 93 —Boroszló 100 tallér 5%..................... — —— 91 90 98 Vi Brüssel 100 frt 2'/,%...................... —­­— ~~ 74 —Mainai Frankfurt 100 d. n. frt. 4% 8* — 82 81 8* 50 83 —Hamburg 100 markhance 4% . 30 16 80 7' 76­­76 51 London 10 font sterling 6% . . 109 30 109 4­ Lyon 100 frank 2*/«% .... — — —­­98 70 98 90Milano 100 uj lira 5% .... Marseille 100 frank 2% .....___— -- -------­.. . . --_ München i. n. frt. 4*/. % . «• —— 81 76 93 *6 Paris 100 frank 2% %..................... Sz.-Pétervár 100 rubel 6*/*% . . . 49 10 42 1 87 60 87 76_­.. Bucarest (31 nap lát it.) 100 pl. piast._____­-- au — -Konstantin. * . „ 100 tö. , — _-109 — 109 60 9* *6 98 76 Pénzek. — — — —— ____ — —— m „ teljes súlya . , 6 1* 6 1 — — —. —26 frankos arany..........................• 8 78 8 7 95 76 90 *6 Orosz imperiál....................................— _ — — —iMária Terézia tallér ... . . — _ — . 80 76 «L 87 —Egyeéül­éti tallér a.. ..................... *-v-***r— melyben a kamara a vasúti kérdés legszorgo­sabb megbirálását ígéri. Karlsruhe, dec. 10. A német koronaherczeg annyira feljavult, hogy az egy séta kocsizást igen jó eredménynyel tehetett. New-York, dec. 9. A belügyi titkár, Delano Cubába küldetett hogy az elnöknek ott a tény­állásról szabatos jelentést tegyen, mielőtt a con­­gressus a cubai ügyekkel foglalkoznék. Bécs, dec. 11. (Kezdet.) Hitelintézeti rész­vény 339.50. Magy. földhitelint. 129.60. Angol­­magyar 318 50. Angol-Ausztriai 331.50. Magy. hitelrészvény 297.75. Franco-magyar — Vál­tóbank 868.—. Napoleondor 873.—. Állam vaspálya 203.80. Lombardok 199.50. Galicziai 200.80. Tramway —.—. Magy. sorsjegy —.—. 1860 as —. 1864-es —.—. Béce, dec. 11. (Előbörze.) Hitelrészvények 339.—. Magyar földhitelintézet 117.50. Angol­magyar 103.50. Angol-ausztriai 330.75. Ma­gyar hitelrészvény 184.—. Franczia - magyar 104 50. Váltóbank 373.— . Napoleondor 873 50. A Hamvasat 338 50. Lombardok 199.75. Gali­cziai 228.50 Tramvay 341.—. Magyar sorsje­gyek 100.75. 1860-ik 102.20. 1864-iki 144.— Magyar jutalomjegy 101.—. Hitelsorsjegy 188. 50. Arany 512.—. Frankfurt 92.—. Párisi hitel 42.50. Járadék 66.05. Ezüst 109.25. London 109 25. Töröksorsj. 76.75. Municipalbank 99.— Páris, dec. 10.’(Zárlat.) 3./­ járadék 53 50.­­’A 'A járadék 76 50 Olasz járad. 68. — . Credit mod. 415.— Lombard 457.— A hamvas. 793.— Korongj­ószági záloglevelek. — Ausztriai kötvé­nyek —1871-iki kölcsön 83.95. 1872-ki köl­csön 86.27. Frankfurt, dec. 10. (Kezdet.)Váltóárf. Bécs­ié ----.—. Amerikai 1882-re 96.50 1854-iki — —. 1864-es 162.—. Lombardok 212.50. Évjá­­ruléki papír 61.V­. Osztr. bankrész?. 1029—. Osztrák hitelrészvény 362.75.Osztr. állam- asp. részvény 364.—. 1860-as 94.25. Feren Jó­­zsefvasp. Galicziai 249 50. Évjáruléki ez * t 64. 70. Győr-Gráczi —.—. 1 Frankfurt, dec. 10. (Zárlat.) Vált ’f­olyam 106.7«. 1859-ik E metalliqes —. Uj ez.­st köl­csön—.—. Nemzeti kölcsön —.­ . Régi metalli­­ques —.—.Uj adómentes kölcsön —.—. Ameri­kai 1882-re 96.7». Osztr. hitelrészvény 362.50. Osztrák államvasut 364—. 1864. sorsjegy 157. — 1860-dik 94.15 Ferencz-József vasút —. —. Lombardok 212.25 Galicziai 245.25 Papir­­járadék 60.75. Ezüstjárad. 64.50. Osztr. bank­­részvény 1024. . Magyar sorsjegyek —.—. Né­met-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömöri 164.—. , Szesz, Lamburg, dec 10. Búza 169.—., Rozs 110.—,112—.—.Olaj 25.—., 25­7 — 16.—, 15.7«, 15. V«.------. Köln, dec. 10. Búza 88—, 87— Rozs 512. 513.V.. Olaj 137,0. 137,.. ütolttütt, dec. 10. Búza 76—83 -----. 83—. Rozs 52­—.55— 567«. Olaj 237«. 24.«/« Szesz 18«A. 187,2 Boroesdó, dec. 10. Búza 72—. rozs 184.—. zab 132—.—. Olaj 23*/«. tavaszi 227«. szesz 18*/«, 187«, 18s/ia, mert credit mobilier-féle részvényeket inkább lombardiroz, mint solid papírokat, így például a pestvárosi kölcsönre egyáltalán nem ad elő­leget.­­ A magyarországi szesz­gyárosok egy értekezletet tartottak a szesz enquete által czélba vett adóreform tárgyá­ban. Az enquete határozata abban áll, hogy az erjedési tartam 48 óráról 24 órára szállíttassák le s ennek megfelelőleg a kiaknázás lisztes anyagnál 7 fokról 4 fokra tétessék, de a fokon­­kint 6 kroB adótétel változatlan maradjon. Gyárosoknak megedtetnék, hogy az átalányo­­zási rendszer helyett a mérőkészülék szerint adózzanak. — Elnökké Just József, jegyzővé Kraus választatott meg. Az értekezleten hosszabb eszmecsere támadt, mely alatt a többség határo­­rozottan kimondta, hogy ellene van a mérő sze­rinti megadóztatásnak, mivel bármily tökéletes is a mérőkészülék, a szeszfokot nem je­löli meg s különben is csalásnak, megvesz­tegetésnek tágtért enged és igy a becsü­letes gyárost az ál­okkal szemben versem,­­ képtelenné teszi. Az erjedési időtartam leszállí­tását sem helyeselte értekezlet, hanem még in­kább azt óhajtja, hogy az adótétel emeltessék, minek megfelelőleg természetesen az adó visz­­szatéritési tétel is arányosan feljebb volna eme­lendő. E nézetnek illetékes helyre leendő felter­jesztésével egy 7 tagú bizottság bizatott meg, mely m­unkálatát már el is készité.­­ Az érte­kezlet­en felhozatott azon eszme, hogy a szesz­iparos­ok egyesületet alakítsanak. Az eszme tá­mogatásra találván, az egylet alakulóban van s ennek czélja leend a m. szeszipar érdekeit elő­­ditani. Győ­r-pápa-sümeg-keszthelyi va­sut. Sümegen e napokban egy értekezlet tar­tatott, melyen az említett vasút kiépítésének kér­dése képezte a tanácskozás tárgyát. Az értekez­letben az érdekelt vidékek földbirtokos és ke­reskedelmi osztálya volt képviselve s azok erő­sen hangsúlyozták, hogy e pályának kiépítését a közérdek kívánja, mivel az a Duna felvidékét egyenes összeköttetésbe fogja hozni Fiuméval. Minthogy a győri-sümeg-kesztelyi vasút előmun­kálataira már 4 konsortium kért engedélyt, az értekezlet elhatározta, hogy az engedménye­seket fel fogja szólítani, hogy mielőbb eszkö­zöljék ki az építési engedélyt.­­ A pesti áru és értéktőzsde bi­zottságá a következő hirdetést tette közzé :­­a salgó­tarjáni vasfinomító részvénytársaság határozata folytán e társulat 100 ftos teljes be­­fizetésű részvényeinek megjelenési határideje gyanánt dec. 12-ike tűzetik ki. Tőzsdeforgalom­­ban e részvények darabonkint kamat nélkül képezik az adás-vevés tárgyát. A megjelenéstől 8 napra történt kötéseknél dec. 20-ika képezi a teljesítés napját. Nyomatik a kiadótulajdonos „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában. — Barátok tere 7. sz. 1872. Kivonat a Bp.K. ből. Árverések: Csengeren (Szatmár) jan. 4. Barczikai Lajos hagyatéka (1828 ft.) — Váralján (Tolna) decz. 8. Páti István ingatlanai (750 ft. — Meneshelyen (Veszprém) decz. 19. Sándor István ingatlanai. — Verseczen decz. 30. Ninkovics Szve­­tozár háza (1200 ft.) Ollitejeden (Pozsony) jan. 4. ingatlanok. — Skarisorán (Alsó-Fejér) jan. 7. ingat­lanok (1 610 ft.) — Karlován (Torontál) jan. 14. Szmilanszky Réka birtoka (400 ft.) — Marczalor decz. 30. Szentiványi Károly örököseinek összes in­gatlanai. — Álmosdon (Székely) decz. 16. Muraközi Gáborod ingatlana. — Murányban decz. 28. Hores­­nyi­ Zsigmond hagyatéka (1708 ft.) — Pesten a me­gyei levéltár helyiségében decz. 10. papir. — Ung­várott jan. 14. Speng Józsefné ingatlanai. — Iszki Szt. Györgyön decz. 19. Somogyi János ingatla­nai (845 ft.) — Kálló­ Semjén (Szabolcs) jan. 16 Kállay Ödön ingatlanai (121,122 ft.) Illésházái (Pozsony) dec. 23. Kiss Sándorné ingatlana (4600 ft. Pályázatok : Postamesteri állam, temesmegyei Og­rádinán, dobokamegyei Harinán, Somogy megyei Mer­nyén, heves megyei Gyöngyös-Patán, bánsági határ­őrvidéki Jabukán, 3 hét alatt. — A kolozsvári egye­temen több tanszékre dec. 31-ig. — A budai p.­­ igazgatóságnál fogalmazói állomások, decz. 28-ig.— Pestmegyei Tétényben jegyzői állomásra, decz. 29 i­ — A pécsi p. I. igazgatóságnál irodatiszti állomásr 3 hét alatt. — A n.-szombati tvszéknél irodatiszt állomásra 4 hét alatt. — A szegedi dohány áruba és bélyegraktárnál ellenőri állomásra dec. 25-éig. Felelős szerkesztő : JÓKAI KÖR.

Next