A Hon, 1873. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1873-01-17 / 13. szám

is foglalkozni. Kötetekre menő hiányokat pana­szolhatnánk fel, különösen ha még a legtöbb­­nyire oly hiányos s mégis csaknem a törvény tekintélyével bíró miniszeri szabályrendeleteket is tekintetbe akarnék venni. Még csak a taní­tókról akarunk­­szólani. A tanítók fizetését a törvény legalább 300, illetőleg segéd tanítók­nál 200 ftban határozta meg, ez összeg azon­ban — habár még ez sem fizettetik ki minde­nütt — igen csekélynek találtatik. A törvény (§ 145) a tanítók fizetésének 2 százalékát ren­deli el egy segélyezési pénztár javára. Világo­san kitűnt, hogy e forrás elégtelen stb. stb. E néhány felhozott példa eléggé bizonyítja,hogy a népiskolai törvény revisiója nemcsak szüksé­ges,de elodázhatlan is,ha nem akarjuk, miszerint tanügyünk fejlődése szenvedjen miatta. Azon­ban a mi nézetünk szerint ezen revisió még szükségesebb azért, hogy be­tegyünk e tör­vénybe egynéhány igen fontos pontot, melyet az első tervezők kifeledtek s a melyek élet­­beléptetését közoktatásügyünk sürgetőleg kö­veteli. De erről a következő czikkben fogunk szólani. Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése jan. 16-án. Az esti lapunkban közlöttek után napirendre került a központi bizottság jelentése a telepít­­vényesekre vonatkozó törvényben függőben ha­gyott néhány szakasz iránt. Eötvös Károly, a közp. bizottság előadója, mindenekelőtt a függőben hagyott 14. §. iránt tesz jelentést, a­mely szerint Tisza Kálmán azon módosítványa, mely a telepitvényi viszonynak kötelező megszüntetését czélozza, elfogadtatott s a §, a következő szakaszba öntetett: 14. §. A telepitvényes a 2-ik és az 5-ik §§-okban megadott megváltási, illetőleg megvételi jogát két év alatt per útján köteles érvényesíteni. E két év, ha a telepítvény a 2-ik §. határozata alá esik, vagy ha a határozott időre szóló szerződés már lejárt, ezen törvény hatályba léptének napjától az 5-ik §-ban érintett azon telepítvényekre nézve pedig, melyeknél a szerződés még le nem járt azon naptól számítandó, a­melyen ez le fog járni. Ha e két év alatt a telepítvényes keresetet nem indít, a megváltási, illetőleg a megvételi jog meg­szűnik, és tovább egy év alatt a a telepítvényes csak építkezési és más beruházásai megtérítésére, a földtulajdonos pedig a telepítvényes kibecsülésére in­díthat keresetet. Ha azonban a keresetet egyik sem indítaná meg, az illetékes törvényszék a telepítő terhére kirendelendő gondnok által a kibecsülési keresetet hivatalból in­dítja meg. A ház e szakaszt elfogadja. Következik a Becze Antal indítványa folytán függőben hagyott 25.­ §., melyet a közp. bizott­­ság a következőleg szövegezett: 25. §. A székelyföldön előforduló telepítvényekre nézve a fentebbi intézkedések a következő módosítá­sokkal alkalmazandók : Telepitvényeknek azok tekintendők, melyek az erdőségek kiirtása és szántóföld, legelő vagy kaszá­lóvá való átalakítása czéljából a községi osztatlan birtokon vagy magán földtulajdonosok majorsági bir­tokán eszközöltettek, habár község nem alakult is és a telepitvényes vagy előde a telepitvényi birtokot 1848 ik jan. 1-én már bírta, használta s állandóan azon lakott és ha a rajta épült ház és gazdasági épü­let a telepitvényes tulajdona, még pedig 1­­er ott, hol a telepitvényi földek örök időre jutot­tak a telepitvényesek birtokába vagy az évi szolgál­­mány mennyisége változás alá nem eshetett • a) a telepitvényhez tartozó összes bel- és külbirtok a rajta fekvő évi tartozások megváltása mellett a telepitvényes tulajdonává válik, ha a külbirtok térfo­gatát okmányilag igazolni képes ; b) ha azonban a külbirtok térfogatát okmányilag nem igazolná, a belsőséget úgy mint : házhelyet, ud­vart és kertet egészben, a külbirtokot azonban csak részben van jogosítva és pedig akként megváltani, hogy az esetben, ha a telepítvényi beszolgáltatás készpénzfizetésből, va­gy vegyesen készpénz és termé­szetbeni szolgálmányokból állott, váltság fejében a külbirtok felét, ha pedig a beszolgáltatás csak termé­szetbeni szolgálmányokból állott, a külbirtok harma­dát tartozik a telepítő tulajdonosnak visszabocsátani. A belsőség térfogata a 6. §. szerint állapítandó meg, azon változtatással, hogy az kétezer négyszög­ölnél kisebb és négyezer négyszögölnél nagyobb ne legyen. M­or ott, hol a telepitvényi földek határozott időre adattak a telepitvényeseknek, vagy a­hol az évi szol­­gálmányok mennyisége változás alá eshetett, a tele­pitvényi belsőség, úgymint házhely, udvar és kert fejében nyolczezer négyszögölnyi terület a felek közti szabad egyezkedés, vagy ennek nem sikerülése esetében, a bírói becsű útján megállapítandó érték­nek biztosítása mellett a telepítvényes tulajdonába megy át. Boér Antal e szakaszhoz pótlékul a követ­kező módosítványt ajánlja fölvétetni: Azonban a községi birtoknak bármikor történendő fel­osztása alkalmával a telepítvényeseknek ezen törvényerejénél fogva tulajdonává vált belső és külső birtokok aránykulcsa megállapításánál számításba nem jöhetnek. Eötvös Károly hozzájárul, a módosításhoz, valamint Pauler Tivadar igazságügy miniszter is. (Helyeslés.) Lázár Ádám hosszabb indokolás mellett a következő módosítványt adja be: Az első és második kikezdés megmarad, a harmadik és ne­gyedik pedig következőleg hangzanék: „Elő­ször ott, hol a telepitvényi földek örök időre ju­tottak a telepitvényesek birtokába, vagy az évi szolgálmány mennyisége változás alá nem eshe­tett, a telepitvényhez tartozó összes bel és kül­birtok a rajta fekvő évi tartozások megváltása mellett, a telepitvényes tulajdonává válik, ha a birtok térfogatát a polgári törvénykezési rend­tartás szabályai szerint bebizonyítani képes.“ Az 5. és 6-ik kikezdés elmarad. Eötvös Károly ellenző felszólalása után e módosítvány elvettetik. E­z hetedik bekezdéséhez ugyan Lázár Á­­dám hosszabb indokolás mellett a következő mó­dosítást adja be : ott hol a telepítvényi földek határozott időre adattak a teepitvényeseknek, vagy hol az évi szolgálmány változás alá eshe­tett, a telepitvényi belsőség, úgy mint a házhely, udvar és kert 1600 f­ől kiterjedésbe, a kül­­birtokból pedig 10 holdig terjedhető terület, a többi része marad. A központi bizottság által be­terjesztett szövegezéshez a következő uj tételt indítványozom.Ha azonban 10 holdnál kevesebb különfélék. — Felhivás az iparosokhoz. Lapunk közgazdasági rovatában közüljük az orsz.­gi agy.­iparegyesület bizottságának felhívását. Állam­gazdasági viszonyaink alakulása, külföldi nagy iparos mozgalmak növekedő befolyása hazánkra és az országszerte mindinkább utat törő műve­lődési és haladási vágy,annak tudatára ébresztik nemzetünket, hogy hazánkban immár az emel­kedő ipar van hivatva az itt-ott megakadó gaz­dasági, társadalmi és állami fejlődésnek új len­dületet adni és hazánk jövőjének biztos alapot venni. Ily körülmények közt a hazai ipar emelése valóságos nagy nemzeti feladattá vált, melybe­n közreműködni minden iparosnak, de másodsor­ban a haza minden korszerű gondolkozású fiának is kötelessége. A hazai ipar emelésének országos társulati központja és közege az Országos Ma­gyar Iparegyesület. Ez egyesület arra van hi­vatva, hogy egyik jelentékeny tényezőként szerepeljen nemzetünk legközelebbi feladatainak megvalósításában. Figyelmeztetjük ezért mind­azokat, kik a hazai ipar s az ezzel karöltve járó nemzeti haladás iránt buzgalommal visel­tetnek, hogy keressék meg az orsz. magy. ipar­egyesületet (Pest ország ut 7. sz.) s az ott kiszol­gáltatandó aláírási ívekre gyűjtsenek minél számosabb tagot, így az egyesület az ipar eme­lésében való közreműködésre hivatott összes elemeket magához vonva, magasztos, de nehéz feladatát jövőre még eredmény dúsabban töltendi be, mint azt eddig betöltenie sikerült.­­ A közös hadsereg már nem áll fel sokáig. Debreczenben már szedik-hozzák a fej­fákat. A „Debreczen“ ugyanis írja, hogy a kál­vinista Roma temetőjében nagy mennyiségben vesznek el a fejfák. A múlt évek egyikén né­hány ember rálesett a tolvajokra. Katonák vol­tak s csapótával a fej­fa mellé álltak, és úgy vet­ték ki egymásután a fejfákat. És épen az egyik lesben álló ember édes anyjának sir­ jelét vitték el. A szemtanuk jelentést tettek a hatóságnál ez ügyről azon kijelentéssel, hogy ha e tolvaj­­lásról az illető helyen eleget nem fognak ten­ni, ők fegyverrel védik meg a tolvajoktól a halottak országát. — A „s­z a­ba d k­a­i k­ö r“ f. hó 19-én vasár­nap d. u. 3 órakor Sándor­ utcza 13. szám 2. emelet rendkívüli közgyűlést tart, melyre a kör tagjai tisztelettel meghivatnak. Budapest, jan. 16. Futó Ferencz, a kör jegyzője. —­ A magyar mérnök és építész­­egylet jan. 18-kán (szombaton) esti 6 órakor az e­­let hely­iségeiben egyetemes szakülést tart. Tárgya: Virág Lajos ismerteti Bende Andor egyleti tag uj táv és magasság mérőjét. — Vigasz a gazdáknak. Azon ag­gályt, hogy az idei enyhe tél folytán a 73-ki termés rész lesz, eloszlatni kívánja egy régi ta­pasztalt gazda. Emlékeztet az 1833. és 1834-ki évre, mely a jelenlegihez hasonló volt. Az 1834. év a század legjobb termésű éve volt. Ez év bora mennyiségre felülmúlta az előző év szüre­teit, és a­m­ellett a minőség oly kitűnő volt, hogy még most is keresik. Gabna és búza is nagy mennyiségben volt. Akkor is voltak emberek, kik rész aratást jövendöltek, kik állították, hogy az őszi vetés gyorsan fog kikelni és ezután so­kat fog a fagy és hó által szenvedni. De jöven­dölésük dugába dőlt. Az aratás egy hónappal előbb történhetett meg, mint az előző évben. Te­kintve e tényeket, nem kell már jóelőre kétked­ni az áldásos aratásban. — A Beleznay-kertet, Pest ezen régi­ségét ki fogják sajátítani. A közoktatási minisz­térium az országos vegyészeti intézetet nagyob­­bítani óhajtván, az ennek háta mögött fekvő Beleznay-kert hátsó részének megszerzése vé­gett alkudozásokba bocsátkozott a tömeggel, melyek eredményre nem vezettek. Leírt ennek folytán Pest városához, hogy a vegyészeti inté­zet nagyobbítására szükséges Beleznay-kertrész kisajátítását határozza el s az erre szükséges intézkedéseket tegye meg. A tanács e leiratot azzal terjeszti a közgyűlés elé, hogy a kisajátí­tási eljárás megindítására 5 tagú küldöttséget nevezzen ki. — Rendőri hír. A kétnyul utczában 1 sz. a lévő házban van egy pinczehelyiség,mely tolvajok és csavargók gyülhelye szokott lenni. E helyiséget a rendőrség tegnap éjjel véletlenül meglepte és több hirhedett tolvajt sikerült kézre kerítenie. — A bucsusok hídpénze. A tavasi István napi buc­su alkalmával sok budai és pesti ember jött át a várból Pestre indult bucsumenettel, a­nélkül, hogy a hídpénzt meg­fizette volna. A pénzügyminiszer ráírt a városra, hogy ha a 92 ftra számított hídpénzt meg nem fizeti, exequáltatni fogja. A város mit volt mit tenni, kifizette a bucsusok ez adósságát.­­ A magyar király megkoro­­náztatását ábrázoló képet az azzal meg­bízott udvari festő Engerth Eduard elkészíté és ki van állítva az osztrák művészi egylet termé­ben. Még eddig csak egyik bécsi lap hoz róla ismertetést, de az épenséggel nem kedvező. A királyné alakjáról például azt mondja, hogy pompásan kiölöztetett bábot mutat. A színezés­ben nincs semmi egység, de erre nézve a bíráló kimenti a festőt,mert kénytelen volt minden sze­replő egyént és ruháját históriai hűséggel festeni.­­ Jaell Alfred és Mária második és utolsó hangversenyeket a vigadó kistermé­ben pénteken esti 7 */2 órakor tartják. Műsoro­­zatuk ez: Kemény A. zongoranégyes Brahms, előadják Jaell Alfred, Spiller, Möldner és Stuck. Ének, Ellinger Jozefa kisasszony ; «Die Davids­­bündler“ 18 jellemző zenekép zongorára Schu­mann, előadja Jael Mária asszony; a) változa­tok Händel, b) M­­orceau de Salon Jaell, előadja Jaell Alfred; Ének, Ellinger Jozefa kisasszony, a) „Waldesrauschen és Gnomenreigen“ két hangversenyi tanulmány Liszt, b) Rigoletto, át­irat Liszt, előadja Jaell Mária asszony . La belle Griselidis 2 zongorára Reinecke, előadják Jaell ur­s asszony. — Római sir. Tapolczafőn a szülőhegyen a földforgató napszámosok egy nagy kőlapra akadtak. A kőlapot fölemelték, és alatta rothadt deszka koporsóban emberi csontokra találtak. A deszka koporsó elmállott részei durva kővel voltak körülvéve. Ez oldalköveket is kiszedték félig ; fele része még sértetlenül ott maradt, a csontokat pedig eltemették. A kőkoporsó végé­nél volt elhelyezve, annak szélességéhez hasonló szép szögletes kő, melynek külső oldalán felira­tok tűntek föl. E felirat jelentését Mező lelkész így próbálta meghatározni: Populi Dux Romani Dominante imperatore Magno Aureliano (post Quintillum) Casinius Militaris Legionis primae Adiutricis Vivus Fecit Super Terra Fluminis Danubii, Gnes Consuli Poblico Kata xxx et An­nus V. Cadino opem ferer­ti nominato (vagy: Casinus opem ferens nominato) Tempore Aquae e fonte ante Nominato MX. Manes ossa foveant Nobilia.­­ Mivel pedig Magnus Aurelianus uralkodása Róma építése után 1010 év körüli időre (Kr. u. 264) esik, e szerint e sír 1609 éves A lelet leírása mint az „Ellenőrinek írják, kö­­zöltetett a nemzeti muzeum igazgatójával, ki a magyarázatot több pontban kétségesnek találta, de az egészet érdekesnek tartja, s kellő intéz­kedéseket tett. — Gyönyörű igazságszolgál­tatás. Mogyoródról írják lapunknak. A múlt héten nagy megütközéssel s méltó kommentár­ral közölte a „Hon“ Bánóczy Mihály, volt veres­­egyházi bíró agyonütésének hírét. Mi az effélén már meg sem ütödünk, Veresegyházán rövid idő alatt ez a negyedik eset, s már igazságszol­gáltatási közegeink sem törődnek sokat ily apró­ságokkal. íme egy példa állításom igazolására. Szeptember hatodikén temették el Mogyoródon Antalis Márton, volt megyei hadnagyot, ki egy Veresegyházán szenvedett sérülés követ­keztében szülőfalujában jobb létre szenderült. A múlt években ily eseteknél senkit sem han­tolták be, mielőtt az orvos a sérült­­ hulláját meg nem vizsgálta, s róla a bíróság használatára hivatalos látleletet ki nem állított. Hanem a mi kinevezett kitűnő járásbíróságunknak az ilye­nekre nincs gondja. Antalis már négy hava por­­lik a föld alatt, de még sem vettek róla látlele­tet, s tán nem is vesznek soha, vagy csak akkor midőn rothadása miatt a sérülés minősége már nem is lesz constatáltató. Kár is fáradni egy sze­gény ember életéért, s kár a többiért is, kiket az ily szépséges igazságszolgáltatási eljárás által felbuzdítottak a másvilágra küldtek és küldend­­nek. Bizony Veresegyházának maholnap Veres­egyház lesz a neve, ha még soká érhetjük kine­vezett kitűnő bíróságunk működésének ilyes áldásait. — Az országos középtanodai tanáregylet mennyiség s természettudo­mányi szakosztálya f. hó 21-én d. u. 5 órakor az akadémia palotájában ülést tart. Az ülés tárgysora: bizottsági jelentések ; a terményrajz methodikus oktatásáról“ értekezik Borbás Vince tanár; a R o s c o - féle vegytan Dr. Lengyel Béla által eszközölt magyar fordítását bírálják Balló Mátyás és Dr. Hideg Kálmán tanárok. — A természettudományi társul­­­a­t tegnapi közgyűléséről a mai esti lapunkban közölt tudósítás kiegészítéséül adjuk a követ­kezőket. Megválasztottak: második alelnöknek Say Mór, pénztárnoknak Leutner Károly. — Választmányi tagokat az állattanra: Margó Tivadar, Kriesch János, Frivaldszky János és Xantus János; ásvány- és földtanra: Szabó József, Krenner József, Hofmann Kár­­oly és Hantken Miksa; élettanra: Jendrassik Jenő, Hirschler Ignácz, Thanhoffer Lajos és Korányi Frigyes; növénytanra: Jurányi Lajos, Klein Gyula, Szontagh Miklós és Dapsy László; természettanra: Járó Eötvös Loránd, Sztoczek József, Heller Ágost és Berecz Antal; vegytanra: Lengyel Béla, Wartha Vincze, Nendtvich Károly és Balló Mátyás. — Boccardo, a hires olasz tudós, kinek nagy hatásu művét Dunyov, ezredes hazánkfia nyelvünkre fordítá, elhatározá,megtanulni a ma­gyar nyelvet, hogy művének magyar fordítását olvashassa. Lapunk egyik munkatársát kérték fel, hogy neki nyelvtant és szótárt küldjön. Du­nyov „A föld és kereskedelem történetét“ Gari­baldinak is megküldé magyar fordításban, ki sajnálkozását fejezé ki hogy nyelvünket nem bírja ! De örült annak, hogy az olasz tudós műve magyarul megjelent: külsőség lenne térükön, csak a tényleges külbir­tokot szerezhetik meg. E módosítvány is elvettetik, Boér módosít­ványa azonban elfogadtatik. Erre a napirend meghatározása következik. Elnök ajánlatba hozza, holnap ülés nem fog tartatni, hanem szombaton. A szombaton tartan­dó ülés első tárgya a ház határozatához képest a kérvényi bizottság jelentése fogna lenni. Ezt követné a hadsereg és honvédség lószükségleté­nek fedezéséről szóló, továbbá a telepítvénye­­rekről szóló törvényjavaslat harmadszori felol­vasása.­­ Ezután kérem a t. házat, ha méltóz­­tatna beleegyezni, hogy a gazdasági bizottság­nak egy függőben maradt jelentése vétetnék fel, mely az irományok közt 153 sz. alatt foglal helyet, és a­mely Szalay országházi hivatalnok özvegyének kegydíjáról szól. Ezután következ­nék az 1873. évi költségvetésnek tárgyalása. Lázár Ádám a mellett szólal föl, hogy az ő, a részvénytársulati törvényre vonatkozó ha­tározati javaslata is minél előbbre kitüzessék. Csernátony Lajos nem helyesli, hogy hol­nap ülés ne tartassák, s jónak látná, ha holnap látná el a ház a kérvényeket, hogy holnap után rögtön a budgethez foghasson. Ez­t Szőgyéni ellenző, és Huszár és Zsedényi pártoló felszóla­lása után elfogadtatik. Ülés vége 12 óra 10 perczkor. — A Deákpárt értekezletén, mely ma d. u. 6 órakor tartatott, Lónyay Menyhért gróf a költségvetésre vonatkozólag hosszabb beszéd­ben kifejté nézeteit és egy javaslatot terjesztett elő, melynek alapján a rendes költségvetésből több tételt kívánna a rendkívüli költségvetésbe áttétetni. Ilyenek az államkölcsönök törlesztései, az államjavakba való befektetések. Javasolta, a lehehető takarékosság léptessék életbe a kiadásoknál , további törlések által. A még fennmaradó hiány 3 milliónyi törlesztés által eszközöltessék. Széll Kálmán kifejti, hogy az áthelyezések nem lehetségesek. A kölcsönök törlesztési rész­letei a rendes kiadások közt hagyandók, mert egyik törlesztése 46, a másiké 28 évig tart. A földtehermentesítési adósság szintén nem tehető át, mert a fedezési járulék szintén a rendes be­vételek közt van. A többi áttett tétel szintén rendes kiadás, az államvagyonra vonatkozó is. Törlésekben a bizottság a lehetőségig ment. Deák Ferencz vissza­pillant az 1867-iki állapotokra és azt találja hogy az ország anyagi és szellemi tekintetben haladt. Ezt a beruházások­nak köszönhetni, mi ha nem történik, méltó szemrehányást tehetne az ország s azokat most kellene megtenni. A határozati javaslat kinyomatása Bujano­­vics kivonatára megtörténik. Szólt még ezenkí­vül Kerkapoly és Zsedényi. I r o d a l o m. — Magyar irodalom cseh nyel­ve­n. Egy évvel ezelőtt jelent meg Prágában Brabek Ferencz fordításában cseh nyelven Pe­tőfi költeményeinek egy része. A szorgalmas cseh író, ki egészen helyesen ír és beszél ma­gyarul, egy újabb kötetett is elkészített már, melyet közelebb közre is fog bocsátani. Ugyan ő az, a ki lefordította Rákosi Jenő „Aesopus-át, mely legközelebb szintén ki fog adatni a cseh könyvpiac­on.­­ A külföldre szánt „Akade­­demiai értesítőnek terve az akadé­mia legközelebbi zárt ülése alkalmával több mint 2 órai vita után megbukott. Csengeri Antal kimutatta az alapszabályokból, hogy az akadé­mia a tudományt magyar nyelven tartozik ter­jeszteni s igy egyátalában nem kényszerítheti tagjait idegen nyelven írni értekezéseket, sőt nem is fordíthat anyagi áldozatot ily művek ki­adására. Ám tegye meg azt magán vállalkozó, de a magyar akadémia nem fog germanisálni. A lapok őszintén örvendenek e határozatnak nem­zeti irányánál fogva. De talán megkérdhetnők egyúttal: nem mentette-e meg Csengery ezáltal a magyar tudományos társulatnak még megma­radt jó hírét is? — Az állat mythologia adatait gyűj­tötte össze két kötetben de Gubernatis florenczi tanár s azokat az újabb összehasonlító mytho­logia elveinek alapján akarja megmagyarázni. Műve nagy érdeket keltett.­­ A polgári házasság ellen egy ultramontán szellemű röpirat van készülőben a „Hunyadi Mátyás“ féle nyomdában. Jellemző e „népies“ röpirat czíme: „A poronty, me­lyet némelyek külföldről Magyarországba csem­pészni szándékoznak s melylyel hazánkat bol­dogítani akarják. Stolz Albán után (s ez nem e csempészet ?) magyarította M. F. — Megjelentek a „G­y­o­r­s i­r­á­­szati Lapok“ 10-dik évfolyamának 11. és 12. számai, következő tartalommal: Gabels­­berger Franciska­­.A gyorsírászati tanárvizsgáló bíróság működése. A gyorsírászat a közoktatási tanács előtt. A rendszer tovább fejlesztése. A buda­pesti gabelsbelsberger magyar gyorsíró­­egylet évi közgyűlése és „Shirin“ novella gyors­­irási mezben (Jókai Mór.) Kimutatások a taní­tás teréről, melyekből értesülünk, hogy a Ga­­belsberger-Markovits gyorsirászat a múlt évben 61 helyen 82 tanfolyamban taníttatott. A szak­lap előfizetési ára egész évre 2 frt, tanulók és néptanítók számára 1 ft; szegényebb tanítók a tanár ajánlatára ingyen kapják a lapot. — Dr. Katona Mór „A törvényes öröködés a magyar jogban“ czimű értekezése, mely a „jogtudományi közlöny“ múlt évi folyamában jelent meg, Heckenastnál külön füzetben is kijött. — Megjelent Markovits J. „Gyorsirászati tankönyvének“ első négy éve. E má­s­ik kiadásban jelent meg, mely körül­mény fölment annak bővebb ajánlásától. (A 6-ik kiadás, mely 3000 pldban nyomatott, egy év alatt teljesen elfogyott),csupán azt jegyezzük meg hogy oly könnyű és vonzó modorban van szerkesztve,hogy abból bárki minden t­a­n­­­t­ó­i segély nélkül elsajátíthatja a gyors­írást. Ara 1­frt 20 hr. Megrendelhető: Marko­vits Ivánnál Pesten Lipót u. 34. sz. T­a­n­fl g­y. — A ministerium köszönetét­­fa o­n­d­o 11 gr. Zichy Ödönnek, ki fehérme­gye kis hörcsöki és vám­i pusztáján, s Szluha Benedeknek, ki alsó-szentiványi pusztájá­n épít­tetett iskolát s a tanítói állomás javadalmazásá­ról is gondoskodott. — Baranya megyében Németbolya községben nem tudnak tanítót találni. A három tanitó egymás után távozott el a 3—400 ftos állomásról. Az iskolaszék kebelében e miatt vi­­szálkodás tört ki s félni lehet, hogy az iskola is­mét felekezeti leend. — A művelt Szepes megyében van egy község, Mnischek, a melyben az iskola épü­let s a tanitó helyzete még az oláh vidékieknél is rosszabb. A „Szabad sajtó igy ír erről: Az iskolaépület fedele rész, az épületben (kivévén a tanteremben újonnan felállított padokat) min­den kopott; konyha,pincze, éléskamara nincsen, a szegénytanitó kénytelen saját lakószobájában főzni. — A tanitó rendes fizetése 42 frt. (olv. negyvenkét frt.)meg néhány köböl árpából s zab­ból álló congrua. S ugyanezen tanitó, ki pedig a szepesi népnevelő egyletből kitüntetést kapott, a nyomorult fizetésért nem csak harangozó és egyházfi, hanem organista as ministráló is; majd az oltárnál álló orgonán játszik, lábaival a fú­vót nyomván, majd az oltárhoz ugrik a miséző papnak szolgálandó. E községben különben a templom s a plébános laka példány szerű s ugyan itt nagyszerű ab­lak s üveg gyár is van. — Apróbb hírek. A pápai jogaka­­démiát Székesfehérvárra akarják áttenni. Gy­i­­m­ót­on Pápa mellett egy Eszterházy Pál által alakított pusztai iskolát nyitottak meg. Lub­­rich Ágoston, mint a közoktatásügyi tanács jegyzője, beadta lemondását. — Pusztai is­kolát alakított saját költségén özv. Mészáros Pálné, az egri káptalani Kömpösz pusztaföbérlő neje,ki ezen kívül még a bírót s jegyzőt is saját erszényéből díjazza. — Kecskeméten még az alreáltanoda meg sem nyilt, már is főreálta­noda állításáról gondoskodnak. — Sopron­­megyében 84 néptanító folyamodott jegyző­­ségért, miután másként megélniök lehetetlen. Szomorú idők! — A katholikus felekezeti tanfelügyelőket jellemzően még a„Magy.Áll .“ is elitéli, hanyagságuk s képzetlenségük folytán. — Egy nevelőnők számára szervezett központi tudakozó intézet alakult a badeni nagyherczegnő s a helybeli nőegylet vezetése alatt Karlsruheban s egyszersmind egy asylt is terveznek a nevelőnők számára. — Berlin városa az uj évre jelentékeny többletet szavazott meg közoktatási czélokra. A középtanodai tanárok részére 76.000 tallér, a néptanítók számára azonban csak 19.800 tallér jutott ezen összegből s ez is csak új állomások szervezésére, mig a városi hivatalnokok fizeté­sén­ek javítására 71.000 tallért ajánlottak fel. Ez is igen jellemző. A kinek van befolyása, az min­dent kivívhat. — Amadorni tanítójelöltek közül 15 striked. A „Westung, Grenzbote“ érte­sül­se szerint e különös tüneménynek oka, hogy a nagyszombati r. kath. tanitóképezdétől 120 ft. évi stipendiumot ígértek számokra, s fenyegetik őket, hogy ha e különben is szigoruabb s 3 évi tanfolyamú madorni intézetnél maradtak, fele­kezeti iskolákban nem fognak alkalmaztatni.­­ (Karneval.) A jogászbálra, mely már holnapután , szombaton lesz, a jegyek nagyon kelnek s igy remélhető,hogy e mulatság ez évben is nemcsak disszes, de egyszersmind láto­gatott is leend. A nőképző egylet múlt vasár­­napi tombolásán tombolajegyekből begyült 3100 frt, belépti jegyekből 1622 frt, czukrászdából 2200 frt, pénzadományokból 600 frt. Összesen 8522 frt. Ebből leszámítva a költ­ségeket, jótékony czélra maradt 7500 és nem 7600 frt, mint a karnevál napló. A magyar gazdaszonyok ál­arc­z­o­s bálja, mely a legdíszesebb álar­­czos bálok közé tartozik s mely minden évben szépen jövedelmez a gazdasszony-egylet javára — f. hó 26-kán fog megtartatni.Remélhető hogy a főváros közönsége, mely hogy érdekkel visel­tetik a nevelésügy iránt, annak a fényesen sike­rült nőképző egyleti tombola alkalmával jelét adta — a gazdasszony-egylet árvaleány intéze­tének javára rendezendő álarczos mulatságon is nagy számban fog megjelenni. Ez álozás bál al­kalmával szintén lesz tombola — 100 darab arany nyeremény kisorsolásával egybekötve. A m. k. államvasúti gép és ko­csigyár hivatalnokai febr. 8-án tartanak mulatságot a „Hungária“ termében a gyári munkások beteg­segélyző intézete javára. Jegyek Alter és Kiss férfi divat üzletében vált­hatók. Belépti jegy ára 2 ft 50 kr. A váczi nőegylet jan. 19-én rendez tombolával összekötött tánczvigalmat. A s­á­rospataki tanuló ifjúság ez évre szintén tervezett tánczmulatságot könyvtára javára, de két tanárnak közbejött halála s a még mindig dúló járvány megakadályozták a mulatság meg­tartását. A népszínház javára Nagy Ká­­rolyban f.hó 11-én tartottak tánczvigalmat,mely kitünően sikerült s a népszínházra 250 frt jöve­­delmezett. Éljenek a derék Nagy Károlyiak ! Fekete Domino. Nemzeti színház. Pest, január 17-én ada­tik : „Ármány és szerelem.“ szomorujáték 5 felv. Miklósy színháza (az István téren.) Pest, jan. 12-én adatik: „A kétfejű csalogány.“ Behtozat 3 felv. Ma a Nagy­komlóban az újonnan szervezett daltársulat közreműködése mellett „Salonestély“, és az „Óriás béka“. A Beleznay-kert-beli magyar daltársulat naponként vál­tozatos jó előadásokat tart. A szüneteket Bunkó Gyula népzenetársulata tölti be. — Ma adatik : „A pipahő­s“ Ope­rette, zenéjét írta Balogh Gusztáv, a társulat karmestere. A „HON“ magántársürgönye( Bécs, jan. 16. A pénzügyi bizottmány teg­nap az államadósság egy részét elintézte, és el­határozta, hogy az agio 10 percent helyett az egész budgetre nézve 8 percenttel vétessék fel, és ma a kereskedelmi minisztérium budgetét kezdé tárgyalni. Belgrád, jan. 16. Kis Zvornikban fegyveres törökök arra akarták a kaimakámot kény­szerí­­teni, hogy a harangokat vétesse le a toronyból; ennek folytán nagy rémülés uralkodik az otta­ni keresztyének közt. A szerbeknél teljes nyu­galom uralkodik. London, jan. 16. Napoleon temetésén 60,009 személy volt jelen. A cs. herczeg Camden-Hou­­seban „Éljen a császár!“ kiáltásokkal fogadta­tott, mire a herczeg ezt válaszolá: „Nem! A császár meghalt. Éljen Francziaország!“ Berlin, jan. 16. Schuwaloff gróf, visszautaz­­tában ma estére ide váratik. Az angol, osztrák és franczia követek ma estélyre vannak meghi­­va a császári palotába. Prága, jan. 16. Nachodski lovag, ki a nagy birtokosi választások alkalmával a katonaság­hoz intézett választási felhívásáról ismeretes, tegnap meghalt. Brüssel, jan. 15. A kamara mai ülésében ki­­nyilatkoztatá Malou pénzügyminiszter, hogy a nagy luxemburgi pálya átengedése jóváhagyá­sának megtagadása iránt kívánt felvilágosítást nem adhatja meg, azonban február elején adand majd szabatos nyilatkozatot. Versailles, jan. 15. A nemzetgyűlés mai ülésében Belcastel emlékeztet a Bourgoing le­mondását megelőzött tényekre, névszerint az „Orenoque“ hajó esetére, és kérdi: ha váljon ez a védelem politikájáról és a pápa iránti hódo­latról való lemondást jelentsen-e. Szónok kifejti továbbá, hogy a Vatikánnak nyújtott franczia oltalom a világ jólétére és felszabadítására je­lentékeny dolog volt. Dufaure azt válaszolja, hogy az „Orenoque“­­nak adott utasítások egyszerű udvariassági tény­nek vehetők, és semmi esetre sem foglalják ma­gukban a szent­székhez való jó viszonyok ab­­ban isi­gyását. Ezt mutatja Corcelles kinevezte­­tése, kinek meggyőződés szerinti szabadelvűi­­sége és katholicismusa teljes kezességet nyúj­tanak. A Rómában lévő franczia vallási telepek ol­talmazása Corcellesnek egyik legfőbb gondját képezendi. Francziaország semm­iképen sem bá­torítja fel az ellenséges politikát a pápa ellen. Dufaure ismerteti végül azon nehézségeket, melyek a franczia kormányt arra kényszerítik, hogy Rómában két képviselőt tartson. Chesnelong köszönetet mond Duf­aurenak, és elismeri a nehézségeket; kéri a kormányt, hogy a franczia érdekeket ne válassza külön a katho­likus érdekektől, és oltalmazza továbbra is a pápát, kinek bátorságát és erényeit az egész világ csodálja. (Élénk tetszés. Ezzel ezen köz­bejött eset­be végeztetett. BéC8. jan. 16. (Hivat, zárlat.) Magyar föld­­teherm. kötvény 78.50. Salgó-Tarján 144.—. Ma­gyar hitel 176.—. Magyar záloglevél 85.75. Erdélyi 174.— . Magyar keleti vasút 129.—. Magyar sorsjegy 10150. Tiszai vasút 240.50. Magyar vasúti kölcsön 99.25. Angolmagyar 97.—. Frankó-magyar 99.—. Alföld 172.—. Magyar északkeleti vasút 156.—. Keleti vasúti elsőbségi kötvény 75.40. Porosz pénztári utal­vány —.—. Magyar gőzhajó elsőbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet 113.—. Török —.—. Municipalis 90.—.

Next