A Hon, 1873. március (11. évfolyam, 50-74. szám)
1873-03-28 / 72. szám
72. szán). XI. évfolyam. Esti kiadás. Buda-Pest, 1873. Péntek, mart. 28. Kiadó-hivatal: Barátok tere, Athenaeum-épület földszint. Előfizetési díj : Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra...........................................6 frt — kr. 6 hónapra........................................... 12 » — » Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés negyedévenként . . . 1 » — » Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hóvelsőg napjától' számittatik. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. Szerkesztési iroda s Barátok tere, Athenaeum-épület 1. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadóhivatalba (Barátoktere, Athenaeum-épület) küldendők. Budapest, mártius 28. Budapest, márcz. 28. A magyar leszámítoló bankra vonatkozó törvényjavaslatot a képviselőház tegnap esti ülésében tárgyalta és elfogadta. A bizottság fölhívására a pénzügyminiszter előterjeszti a banktervezet alapszabályait s ezeknek több pontja a törvényjavaslatba vétetett föl. A törvényjavaslat tehát újra fog szövegeztetni. A pénzügyi bizottság által tett lényeges változtatások a következők: Az 1. §-ban kitétetik az intézet alaptőkéjének minimuma 25 millió. Az alapszabályok azt mondják, hogy a tőke, idő folytán, 50 millióra emelhető fel. Egy új 2 § alkottatik, melybe az alapszabályokból átvézetnek az intézet működési körét illető pontok, ezek közül azonban kihagyatik az értékpapírok vétele és eladása, ami, mint börzei speculate, a leszámítoló bank hivatásával és jellegével ellenkezik. A törv. javaslat 3. §.-ban foglalt azon rendelkezés, hogy egy szavazatra száz darab részvény birtoka jogosít, leszállíttatik ötven darab részvényre. A 4. és 5. §§. szabatosban szövegeztetnek, az azokban foglalt lényeg változatlanul marad. A 6. §. marad. A 7. §., mely igy szól: „A hitel- és pénzintézeteknek jövőre megadandó jogok és kedvezmények a szóban levő intézetnek minden üzletágára nézve biztosíttatnak“ egészen új szöveget nyer. A pénzügyi bizottság megállapodása szerint e §-ban ki fog mondatni, hogy a magyar kereskedelmi és leszámítoló bank, e javaslatban körülírt működési körére nézve, mindazon kedvezményekben részesül, melyek egyéb letéti bankoknak meg fognak adatni. E szövegezés által világosan ki van mondva, hogy a jegybanknak adandó kedvezményekre a leszámítoló bank nem tarthat igényt. A többi szakaszok nagyobbára csak stilisztikailag módosíttattak. Meg kell még említenünk, hogy a leszámítoló bank a „P. N.“ szerint, ötven évre alakul s a privilégiumok is ez időközre szólanak. Miután a bank úgy üzletkörét, mint alakulását tekintve nagyon is provisorius alkotmány, az ily hosszú időre terjedő stipulatió csak káros lehet. Észszerűen nem lehet más módozatot ajánlani mint azt, hogy az államnak és a banknak egy évi felmondási idő engedélyeztessék a bank üzletének megfelelő kikötések mellett. A pénzügyi bizottság szombaton terjeszti elő jelentését a háznak. A pénzügyi bizottságról lévén szó, egy füst alatt megemlítjük, hogy a p. ü. bizottság a deficit fedezésére azt indítványozza, miszerint utasíttassék a pénzügyminiszter, hogy ezen hiány végleges fedezésére nézve még ezen év folytán terjeszszen elő törvényjavaslatot. A pénzügyi bizottság indítványát következőleg indokolja. A bizottság ezen hiány fedezésére ezúttal azon okból nem hozza javaslatba azt, hogy az állósított adósággal fedeztessék, mert még más forrásokat is ismer, amelyek lehetővé teszik azt, hogy ezen hiány az év folytán czélszerűbb és előnyösebb uton fedeztethessék végleg, sőt valószínű, hogy ezen hiány végleges fedezése állósított kölcsön felvétele nélkül is megtörténhetik. A hiány végleges fedezésére szolgálhatnak : a kincstári telepítvényesek részéről fizetendő megváltási összegek alapján eszközlendő művelet, a közös activákból esetleg befolyó összegek, sík földön fekvő és szántóföldekre teljesen alkalmas erdők irtásából befolyható összegek stb. Mindezen fedezési módok törvényhozási megállapítása azonban jelenleg nem történhetik meg; azoknak előkészítése, czélszerű keresztülvitele és gondos törvényhozási megállapítása ma nem lehetséges, nemcsak az idő rövidségénél fogva, de mert azon fedezési módok igénybevétele több irányban az azokkal összefüggő kérdések elintézésétől függ. Azonkívül vannak a rendkívüli kiadások között jelentékeny összegek, melyek az év folytán egész mértékben nem lesznek kiadhatók ; a közmunka miniszter költségvetésének rendkívüli részében ugyanis az építkezések egy részénél oly összegek vetettek fel, melyek a vállalkozóknak a szerződésszerűleg kötelezett munkálatokért járnának. Az eddigi tapasztalások és az építkezések mai állása szerint azon összegeknek egy nevezetes része nem lesz kiadható. Mindezek a bizottságot arra bírták, hogy újabb consolidált adósság megkötését ezúttal javaslatba ne hozza. Hogy azonban biztos fedezetet nyújtson a költségvetés addig is, míg ezen év folytán a hiány végleges fedezése törvényhozás útján eszközölhető lesz : a bizottság az állam ingó értékkészlete alapján létesítendő vagy a sorsolási kölcsön tőkéiből eszközlendő ideiglenes előlegezésre véli a pénzügyminisztert felhatalmazandónak.“ Az álami nyugdíjazás ügye élénken foglalkoztatja a pénzügyminisztériumot. A tervezet nyugdíjrendszerről a „Pesti Napló“-ból 8, következő adatokat veszszük át: E terv szerint a pénzügyminiszter mindenek előtt egy nyugdíjintézetet óhajt alapítani, melyet a kormány egyenes felügyelete alatt a tisztviselői kar önállólag fog kezelni. A most szolgálatban lévő tisztviselőknek azon nyugdíjigényüket, melyet ők a most fennálló szabályok alapján az intézet életbeléptének napjától kezdve joggal emelhetnek, az állam megfelelő összeggel meg fogná váltani, mely összeg a létesítendő nyugdíjintézetnél fogna befizettetni. Ezen nyugdíjigények ez idő szerint közel 20 millióért értéket képviselnek. Az intézetbe tehát mindenek előtt ez összeg kamatjai volnának fizetendők. Ezen kívül az állam az intézet életbeléptetésének napjától kezdve, minden tisztviselőért, annak nyudíjképes fizetése után 76/0 évi járulékot fizetend. Továbbá minden tisztviselő, ki szolgálatba felvétetik első évi fizetésének Vs-ét, azaz 20 °/o-át s minden tisztviselő, ki előléptetésben részesül, azon összegnek melylyel fizetése emeltetett, felét vagy 50 ° C -át belépti díjul az intézetbe fizetendő. E két nemű összeg az összes fizetés 2 % -ának megfelel. Meg volna e szerint már 9°[o. Végre minden tisztviselő évenként fizetésének 1 ° 0 -át fizetné az intézetbe. Ekként jönne ki az összes fizetések 10°[o-a. Röviden összevonva: az állam a mai nyugdíjigényeket tőkésítve megváltja, a további nyugdíjigények fedezésére pedig a maga részéről a fizetések 7 °[o-át adja évi járulékképen. Ellenben a fizetések 3 °[o -át a tisztviselők fizetik, még pedig l°Io-át évi járulékban, 2°[0 -át pedig kinevezési s illetőleg előléptetési egyszer s mindenkorra befizetendő járulékokban. Az ekként befolyandó összegek gyümölcsözőleg elhelyezve, képesek lennének a nyugdíjigényeket teljesen fedezni. Ebből áll a terv, melyet a pénzügyminiszter életbeléptetni szándékozik, s melyet törvényjavaslat alakjában az országgyűlés elé fog terjeszteni. A német birodalmi gyűlés márt. 25-ei ülésében elfogadta a képviselői napidíjak felemelésére vonatkozó , általunk is közölt javaslatot 114 szavazattal 90 ellenében. Azonban ezzel még nincs elérve a czél, miután — mint hírlik — a szövetségtanács ennek határozottan elene fog szegülni. Berlinben már hozzáláttak a szabadelvű pártok, a nemzeti szabadelvűek és a haladási pártiak egyesülve, az erélyes pártszervezkedésekhez, hogy így vállvetve a porosz országgyűlésen többséget vívjanak ki , miután a most nevezett pártok a conservativek és ultramontánokkal szemben mintegy 60 szavazatnyi kisebbségben vannak. Az ország minden részéből jövő hírek szerint, melyek a szabadelvűek iránti hangulatról tanúskodnak, nem hagynak fenn semmi kétséget az iránt, hogy a két szabadelvű párt ki fogja vívni a többséget. Ami a birodalmi gyűlésbe való választásokat illeti, itt módosul a taktika azáltal, hogy a birodalmi gyűlésben a szabadelvűek bírnak többséggel, s hogy itt más elemek is jönnek számításba, mint pl. a sociáldemokraták. Kilátás van ugyanis arra, hogy Szászország, Schleswig-Holstein, Hannover stb. a particuláris elemek segítségével socziáldemokratákat vagy klerikálisokat fognak választani, így van ez a pártmozgalmakkal Angliában is. Az izlandi home-rule párt erélyesen szervezkedik s készül az uj választásokra s azzal biztatja magát, hogy úgy számban mint tekintélyben tetemesen fog megerősbülni. Azt elismerik ellenségei is, hogy mióta e párt keletkezett, nagy haladást, illetőleg foglalást tett Izlandban. Nagyban elősegítette ezt az erély, tevékenység és összetartás, melyet a párt kezdettől fogva kifejtett , s legközelebb sok vizet hajtott a párt malmára a már ismert dublini egyetem kérdése. Ha nem is fog sikerülni e pártnak az, hogy kiszorítson minden „whig“-et, azaz a kormány minden párthívét, az izlandi képviselők nagy részét arra fogja kötelezni, hogy egy külön ír parlamentet követeljen és illetőleg keresztül vigye a kibékülést és transactiót Izlanddal, mely az anyaországnak eddigelé annyi bajt és kellemetlenséget okozott. A „Nation“ nevű lap kiszámítja, hogy 48 választókerületben,leszámítva Ulster tartományt, melyben a protestánsok birnak túlsulylyal, e pártnak kell győzni, ha a kath. papság is a mozgalomhoz csatlakozik, de 35 kerületet a nevezett lap minden körülményben biztosnak tekint. A katholikus papság még nem csatlakozott eddig nyíltan és határozottan e mozgalomhoz, hanem mindazáltal a protestánsok attól tartanak, hogy e párt teljesen a kaih püspökök vezetése és inspiratiója alá kerül. A conservativek csak örülnek a home-rule párt terjedésén és gyarapodásán, mert ez erősíti az ő pártjukat is. A belfasti zavargások okozói és intézői ellen e napokban fognak ugyanott megkezdődni a törvényszéki tárgyalások. Hogy mily mérvűek és természetűek voltak e zavargások, bizonyítják a következő adatok : Összesen 120 ember vádoltatik a csendzavarásban való részvétellel. Megöletett egy polgár és 152 többé kevésbé súlyosan megsebesíttetett, akik azonnal kórházba is szállíttattak. A rendőrök közül egy megöletett, 73 pedig súlyosan megsebesíttetett. Nagy számmal vannak ezenkívül a súlyosan megsebesítettek, kik a törvény és büntetéstől való félelemből nem mentek kórházakba. Több mint 250 ház teljesen leromboltatott és kipusztíttatott, — 260 család pedig fenyegetések és erőszakoskodásoktól kényszerítve — elhagyta tűzhelyét. Összesen 257 személy emelt kárpótlási igényt 14.000 font sterling értékben. Hogy az összeg nem szerfelett nagy — ez onnan magyarázható meg, hogy a polgárháború a legszegényebb városrészben dúlt. Az assisek előtt megjelenendő vádlottakon kívül 164 egyén rendőri utón már megkapta büntetését. A franczia nemzetgyűlés számára pótválasztások fognak történni a húsvéti szünidő alatt. Ez alkalomból Páris mairejei legközelebb fogadtatáson voltak a köztársaság elnökénél, s az itt jelen volt külügyminiszert, Rémusat urat felkérték, hogy fogadná el a jelöltséget a közellevő párisi pótválasztásra. Rémusat a jelöltséget a köztársaság elnökével tett rövid tanácskozás után elfogadta. Megválasztatását biztosítottnak lehet tekinteni, mert a republikánusok elismervén azon érdemeket, melyeket a külügyminiszter a terület felszabadítása érdekében tett, bizonyára rá fognak szavazni. Hogy Rémusat a jelöltséget elfogadta, azért nevezetes, mert eddig még minden jelöltséget visszautasított. Abalodal a tegnapi értekezlet megállapodása értelmében a budgettörvényben foglalt apropais ellen nyilatkozott az osztályokban s azt nem fogadja el. Az osztályülések végeztével az előadókból alakult központi bizottság tartott e tárgyban ülést s a fent említett törvényjavaslatokat tárgyalván, azokat az osztályok és a pénzügyi bizottság véleménye alapján elfogadta. Előadók az osztályok részéről a rendesek, a központi bizottság részéről a pénzügyi előterjesztésekre nézve Széll Kálmán, a montenegrói szerződésre Eötvös Károly, és a koronaőrre vonatkozó törvényjavaslatra nézve Toszt Gyula. — A képviselőház osztályai ma d. e. 10 órakor tartott tanácskozásaikban tárgyalás alá vették az 1873. évi budgetről, az indirect adók meghosszabitásáról, a köztörvényhatóságok kiadásainak ideiglenes fedezéséről, a Montenegróval kötött szerződésről és a korona egyik őrének megválasztásáról szóló törvényjavaslatokat. Az osztályok valamennyi törvényjavaslatot majdnem változatlanul fogadták el, a pénzügyi előterjesztéseket egészen a pénzügyi bizottság jelentései szerint. Lényegesebb észrevételek, sőt változtatásokat a 8-ik osztály a montenegrói szerződésben tett és pedig azon részei a szerződésnek, melyek a megkárosításokat és más — törvényeink szerint büntestet nem képező tényeket foglalják magukban — kihagyottak. — Az orsz. magyar iparegyesület nemzetgazdsági szakosztálya ma d. u. 5 órakor tartandó ülésen mint sürgős tárgyat s a magyar leszámítoló banktörvényjavaslatot fogja tárgyalni. Turin, márt. 23. (M.) — Úgy a börzére , mint a politikai körökre nagyon rosa benyomást okozott a pénzügyéri „exposé“, daczára annak, hogy Sella úr ügyesen tudta a számtömeg közé elrejteni a valódi helyzetet, s hogy nagyon szabadkozott, miként a folyó év szükségletéről már gondoskodott, s hogy a kilátásba helyezett kiadások a bevételekkel s a forgalomba bocsátandó 40 m. új bankóval elegendőleg fedeződtek. A börze már tényleg bebizonyította, hogy a pénzügyéri ígéreteknek nem hisz, a politikai körök pedig értesülve a ház követeléseiről, kénytelenek gyanítani, hogy a pénzügyér, tán számításból nem akart azon kiadásokra gondolni, melyeket szükségkép fedeznie kellene,hogy a ház észszerű követeléseit s a nemzet óhajtását kielégítse , a védrendszer megalapítását s ennélfogva a védeszközök beszerzését s a védművek gyors kiépítését a szakemberek s az ellenzék sürgeti s az egész nemzet szükségesnek találja,bizonyos tehát,hogy a ház az illető költségeket megszavazza s hogy a kormánynak elő kell teremteni a fedezést. Hogy fogja ezt tenni a pénzügyér ? Sella úr azt meg nem mondotta, jóllehet mindenki gyanítja, hogy már ki is dolgozta az új adóra vonatkozó terveket s csak a kedvező alkalmat várja azok felterjeszthetésére. Egyébiránt daczára a pénzügyéri ügyes titkolódzásoknak az „expose“ mégis csak anynyit elárult, hogy az ország pénzügye még mindig rendezetlen állapotban s a kincstár siralmas helyzetben van, s hogy az adózó, ki máris annyira panaszkodik a terhek ellen, csak azzal vigasztalhatja magát, hogy hát ezek csak csekélység ahhoz képest, mit a kormány vállára szándékozik rakni. Mindenesetre úgy látszik, hogy a képviselők az „exposé“ miatt nem fognak annyira kikelni, hogy a kormányt kényszerítsék a bizalmi kérdés feltevésére, meglehet, hogy mielőtt az ellenzék közt, a védművek sürgetése miatt kifejlődött volna a nézetkülönbség, ezen pártnak szándéka volt ez alkalommal a kormányt hevesen megtámadni, s lehetőleg megbuktatni, de Nicotera beszéde után ez majdnem lehetlen, s így — ha bizalmi kérdés csakugyan támad — az a szerzettörvény tárgyalásakor fog támadni. Az Aostai hg. udvartartására kivetett 400 ezer frank, melynek megszavazására egy külön javaslatban sürgette a kormány a képviselőket, anynyira megboszantotta Mezizzi követet, hogy nem bírván eltitkolni érzetét, a házban nyilván fejezte ki csodálkozását azért, hogy a kormány egy család kedvéért —amely egyébiránt szükséget nem is ismer — sürgősnek nyilatkoztatja a javaslat tárgyalását, háttérbe szorítván a napirendre kitűzött oly javaslatokat, melyek tárgyalása a sanyargatott adózók millióinak érdekében fekszenek. A dolognak azonban nem volt más következménye, mint hogy az elnök hevesen megrázta a csengetyűt s méltatlanságnak nevezte Merizzi úr kifakadását. Mondják, hogy a képviselőházban újra szőnyegre fog kerülni azon 52 m°-ra vonatkozó kérdés, mely még a Minghetti pénzügyőrsége alatt az állam számvevőszék által — igazolás hiánya miatt — elvettetett, a mai napiglan függőben tartatik; nem hiszem azonban, hogy az interpellátió — mely hihetőleg e tárgyban a kormányhoz fog intéztetni — eredményre vezessen, ha a kiadást igazolni lehetett A farmtársulat alaprajza. (Negyedik és befejező közlemény.) XXV. A közgyűlés amely évenkint egyszer február havában tartatik, áll rendes tagokból, kik magukat írásbeli, de csak tagsággal biró megbízottaik által is képviseltethetik és a rendkívüli ingókból, kik csak minden 5000 forintnyi biztosított járadék összeg után birondanak egyegy szavazattal s csak is az ügyvitel kérdéseknél nem pedig a társulat vagyonát érintőknél szavazhatnak. A felügyelő bírálóbizottságok tagjainak egy harmadát azonban saját kebelükből választják. A közgyűlés az elnök elnöklése alatt tartatik, azon tárgyak iránt tanácskozik és határoz a melyek alapszababályilag részére fel vannak tartva és a következő választásokat teszi, titkos szavazás utján általános szótöbbséggel n. m. Elnökséget felügyelő s bíráló bizottságok kétharmadát és vezérigazgatót a felügyelő s bíráló bizottságok három évre választatnak, de úgy, hogy azok egyharmada évenkint kisorsoltatik s helyettük újak választatnak a kilépők ismét megválaszthatók. A közgyűlésen minden törsrészlettulajdonosa egy szavazattal bír, tulajdonosnak csak az tekintetik, kinek a törsrészlet nevére szól, az alapítók, aláírók egyenes utódai,még ha nem lennének is a tagságra minősítettek, örökségképen reájuk maradt törsrészleteik reájuk átruházhatók egyébként törsrészletet szerzőkre, csak az esetben hatható át a részlet, ha tagságra az alapszabályok által kívánt minősítvénynyel bírnak, a részletül járó jövedelmeket azonban élvezik s közgyűlésekben is részt vehetnek, de a szavazás esetében őket szavazati jog nem illeti, különben 10 szavazatnál többel, sem személyében, sem megbízás útján senki sem bízhat. XXVI. A társulatot szervezete a következőkben határoztatik meg: A társulatot vezeti, a közgyűlésekben elnököl, határozatainak érvényt szereztet s azok pontos betartására ügyel az elnök. Az ügykezelést egy vezérigazgató alatt két osztályfőnökből álló igazgatóság eszközli az osztályfőnökök és segédszemélyzet kinevezése az elnökség és vezérigazgató ajánlatára a felügyelő bizottság által történik, az ügyvitel két ügyszakra oszlik,egyik a bérleti járadékjegyek ügyszakára , a másik a leszámítolási a hitelezési ügyszakra. Az igazgatóság fizetést hoz, de biztosítékot letenni tartozik, az illetékeket a közgyűlés jóváhagyásával a felügyelő bizottság állapítja meg. A felügyelet a felügyelő bizottság feladata, áll ez 18 rendes és 6 póttagból, akik közül a közgyűlésen 12-től a társulat rendes, 6-ot rendkívüli tagjai választatnak, e bizottság önmagának elnököt választ — évenkint négyszer, minden évnegyed végén az évnegyedes üzlet kimutatása nyilvánosságra hozása előtt ülést tart, mivégre legalább 6 tagnak jelenléte szükséges. Ezen bizottság köteles legalább 3 tagja által képviseltetni magát az igazgatóság azon üléseiben, melyeken a bíráló bizottságok által ajánlott bérjáradékokérti jótállás el vagy el nem fogadása jön szóba, a bíráló bizottságok által elfogadásra ajánlott jótállás el nem fogadását az igazgatóság mindig indokolni tartozik. A felügyelő bizottság tetszése szerint bármikor tehet pénztári vizsgálatokat, de mindenesetre évenkint többször tenni tartozik, joga van az intézet számviteli könyveibe bármikor betekinteni s ha tagjainak többsége kívánja a rendkívüli közgyűlés egybehívását javaslatba hozni, mely az elnök által elrendelendő s az azon határozás alá kerülő tárgyak elősorolása mellett megtartási határideje előtt legalább 30 nappal a nagyobb napilapok útján körözendő. A felügyelő bizottság kebelbéli többségének megállapodása folytán feljogosíttatik, az igazgatóságot vagy valamelyik tagját hivatalától felfüggeszteni s a közgyűlés határozatait ideiglenesen helyettesíteni, egy ily határozathozatal okairól azonban legfeljebb 45 nap alatt összehívandó közgyűlésnek beszámolni tartozik, a felügyelő bizottság tagjai rendes fizetést nem húznak. A felügyelő bizottság átalában a közgyűlésnek felelősséggel tartozik. XXVII. A bérjáradékok jótállása iránt beadott kérvények fölött addig míg azok magassága legalább 400.000 irtot nem ér el, az igazgatósággal egyetemben a felügyelő bizottság tagjai határoznak s a jótállás elfogadása esetében ennek jegyzőkönyvileg tett határozásáral állíthatók ki csak a járadékjegyek, a mint a jótállást nyert járadékösszeg a 400,000 forintot fölülmúlja s az igazgatóság a vidéken kint levő tagok ajánlatára a kikerekített fiók kerületi bíráló bizottságok alakíttatnak , s ezek tagjainak száma egyenkint ötben állapittatik meg, ezek a hozzájok érkezett jótállást óhajtó kérvényeket megvizsgálják, az általok ajánlottakat a központnak elfogadás végett felterjesztik, az el nem fogadhatókat viszszautasítják az általuk ajánlottakért a XIX. fejezet 4-ik pontjában körülírt szakavatottsággal felelősek. A bíráló bizottságok tagjai, a bérleti üzletből befolyó tiszta jövedelem, későbben meghatározandó százalékaiban részesülendnek, de csak az év végével tiszteletdíjképen. Azonban kötelességük a vidékükön társulati jótállást élvező bérlők vagyoni helyzetéről időnkint az igazgatóságnak jelentéseket tenni. XXVIII. Az alapszabályok feladata fentebbiekben lerakott elvek alapján, mindazt részletesen körülírni mi a társulat biztosságára s ügyei rendes menetére szükséges. Az ügyviteli rendszabályok azon részletevolna, azt már rég megtették vala. Világos tehát, hogy nem lehet, következőleg, hogy a kérdés más eredményt nem adhat botránynál. A külügyér — mint a „Fanfulla“ értesül — egy kötetben összegyűjtötte mindazon szerződéseket, melyek 1868 óta az idegen államokkal köttettek, azt ugyan nem mondja, hogy mire céloz a gyűjtemény ? — hanem minthogy abban kimutattatik, hogy 68 óta nagyon sokat növekedett Olaszország befolyása s minden tekintetben nagyon sokat nyert hitele, úgy nem kerülhet nagy fejtörésbe a gyűjtemény czélját kitalálni. Minden esetre ezen munka érdekes leen, úgy politikai mint kereskedelmi szempontból. ket fogják tartalmazni, melyek az igazgatóságnak az ügyvitelnél zsinórmértékül szolgálandanak. XXIX. A társulat netáni feloszlatása iránti tárgyalás csak akkor foghat helyet, ha egy rendes közgyűlésben a társulat tagjainak 23-da ezt kívánná. A társulat végképeni föloszlatása azonban csak akkor történhet meg, ha jótállással ellátott járadékjegyei mind beváltatnak s függőben lévő ügyei mind elintéztettek. KÜLÖNFÉLÉK. A színháznál történt sajnos esemény következményéül feljegyezni kötelességünk, miszerint az illető rendező, ki felhevült állapotban olyan tényt követett el, melyre csakugyan némileg ingerelve volt; de melyet maga is rögtön megbánt, ezért saját maga ellen a színházi törvényszéket összehivatta ; az az által rászabott büntetést, pénzbeli bírságot lefizette, a megsértettől tanuk előtt bocsánatot kért, s rendezői hivataláról lemondását az igazgatónak beadta, amit az el is fogadott. És e szerint a sértő fél mind a szinházi törvények, mind a sértett fél, mind a kzönség irányában elégtételt szolgáltatván , csak sajnálkozásunk marad fenn a kellemetlen baleset fölött. — Bolgár kertészek. A tavaszi fecske módjára a szorgalmas bolgár kertészek, kik Magyarország dél-keleti vidékein a kertészetet évenkint növekedő számmal művelik és ezen kis téren nagy jövedelmet nyújtó gazdasági ágat honi népességünk szégyenére rövid idő alatt csaknem monopolizálni fogják, mondjuk a bolgárországi bevándorlott kertészek ma nagy számmal már megérkeztek. A kerti vetemények és zöldségtenyésztés ezen mesterei — a „Tem. L.“ értesülése szerint — az idén mintegy tizennyolcz ezeren keltek át a Dunán, s kertészeti foglalkozásaikra előre lefoglalt haszonbéres helyeiket művelés alá vették mindenütt. Temesvárt a Szubolyásza patak bal partján készítik a talajt művelés alá. Ezen szorgalmas emberek családaik hátrahagyásával, női segítség nélkül tavasztól kezdve az ősz végéig nálunk időznek, s ekkor véres verejtékkel szerzett keresményeikkel távoznak, hogy tavaszszal a fecskék és gólyák módjára ismét visszatérjenek. Kalaplevétel elleni egylet alakul Pécsett. A kezdeményezők azzal indokolják föllépésüket, hogy a kalapemelésnek, mely a rabszolgaság idejéből származik, lealázó értelme van, amennyiben annyit jelent: rabszolgád vagyok; másodszor e szokás kivétel nélkül mindenkire kellemetlen, részint egészségi, részint takarékossági tekintetből ; harmadszor a köszöntés által kifejezni akart udvariasságot észszerű és kedves szóbeli köszönéssel lehet pótolni, sőt felülmúlni. A tagsági dy abban fog állani, hogy a tagok egy igen csekély évi összeget (pl. 10 krt.) a kalap le nem emelése által megtakarított összeg czímén a pécsi állandó színház alaptőkéje növelésére szánják. Továbbá annak jelzésére, hogy az egyik tagok közé tartoznak, egy új szóbeli köszöntést akarnak felvenni pl. „üdvözlöm uram!“ vagy nagysád, vagy az illető czímet hozzátéve. A budai zeneakadémia szerdán, április 2-án esti 7 órakor a pesti vigadó kis termében a nemzeti színház zenekara egy részének közreműködése mellett nagy hangversenyt rendez, melyben Schumann Róbert „Az Éden és a Peri“ czímű nagy oratóriumát, magánhangok ének és zenekarra fogják előadói. A magánénekrészeket a következő tagok vállalták el: Stegmann Hermina k. a., Dunayné Martha assz., Hertel Eufrozina k. a., Knahlné Adél assz., Bolbericz Clemence k. a., Nagy Ottilia k.a.63 Ruszt Mária k. a.Bogisich M., Szobovics Lajos, Schmidt Fer és Wendlik Károly. Ez előadás április 4 én a pesti vigadó kis termében esti 7 órakor ismételtetni fog. Helyek ára: Körszék 3 frt, számozott szék 2 frt, állójegy 1 írtjával, ugyszinte magyar-német szövegkönyvek 10 krjával. Rózsavölgyi és társa mn és zenekereskedésében (Kristóf tér 4. szám.) kaphatók. — Török életlap. Konstantinápolyban legközelebb egy új lap, egy életlap fog megindulni a következő czim alatt : „Tsinguirdaglitehaouch.“ Szerkesztője a „Diogenes“ czimű, a Konstantinápolyban megjelenő franczia életlap szerkesztője lesz. Tudtunkkal ez lesz az első török életlap. — Halálozások. Kvassói és brogyányi Kvassay Lajos, volt cs. k. kapitány, vitéz katona, meghalt Nyitrán 62 éves korában. — Kvassay Sándor, kiváló készültségü s tudományosan mivelt ifjú, élte 23-ik évében, Pesten. — Amaz embertelen tettet, me ■ lyet tegnap a vidéki lapok hirei után közöltünk,a „Reform“ ekkép adja elő. Folyó évi január 3-kán Heiser János nagykunmadarasi lakos, ácsmester, nejének a városi hatósághoz tett jelentése szerint nyomtalanul eltűnt, ennek folytán a szokásos módon köröztetett is, de eredmény nélkül. Az eltűntnek nyomára akadni nem lehetett. A Folyó hó 16-kán az elveszett Kaiser Jánosnak férjnél levő leánya Kaiser Eszter jelentést tett Madaras város elöljáróságánál, hogy édes anyja s az eltűntnek neje Jámbor Sabina sok faggatás s némi nyomok föltalálása után bevallotta előtte, hogy férjét ő ölte meg, ő ezt elhallgatni már tovább nem bírja, mert bár anyját dönti is veszélybe , de e bűntudattal, gyermekszüléshez közel állván, isten előtt megjelenni nem mer. E följelentés folytán Haiserné Jámbor Sabina elfogatván, kihallgatás alkalmával az egész borzasztó tettet beismeri s következőleg adja elő. Megölt férjével, Haiser Jánossal 25 évi együttlétük óta igen sok baja volt, s attól igen sokszor verést is kapott, minek folytán többször föltette magában, hogy férjét kivégzi. Folyó évi január 3-án férje egész délután és este korosmázni volt s éjjeli 12 óra tájban ittasan menvén haza, szóváltásba elegyedtek egymással sötét szokása szerint meg is verte. Ezután lefeküdt és elaludt. Mit, midőn ő észrevett, behozott egy baltát s alvó férjét a baltával agyonütötte. A bűntett elkövetése után, hogy a nyomokat elenyésztesse, a bullát földarabolta, üstbe hányta s éjszakánként főzte, a megfőzött húst pedig kutyáknak és sertéseknek hányva, azokkal megetette. Az üst fölszinéről leszedett zsiradékot eltette azon szándékkal, hogy azzal kenegetve, majd megvert testrészeit gyógyitgatja meg. A csontokat pedig egy zsákba rakva — hogy a gyanúnak még egy legtávolabbi árnyékát is elhárítsa magáról — egy lakásától jó távol eső vizzel telt gödörbe lökte, hol azok meg is találtattak. Csak midőn tettének nyom